Világgazdaság, 1978. október (10. évfolyam, 192/2446-212/2466. szám)

1978-10-03 / 192. (2446.) szám

1978. OKTÓBER 3. KEDD X. ÉVFOLYAM, 192. (2446.) SZÁM Leszavazták a kormány bérpolitikáját ÉLES ELLENTÉTEK A MUNKÁSPÁRT BLACKPOOLI KONFERENCIÁJÁN A kormány bérpolitikája ellen indított heves támadások köze­pette nyílt meg tegnap Blackpoolban a brit Munkáspárt ez évi kong­resszusa, amelyen számos nyugat-európai szociáldemokrata párt, európai kommunista és munkáspárt megfigyelője is jelen van, köztük Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Callaghan alig leplezett fenyegetése, hogy lemond, ha a Munkáspárt kongresszusa elveti a kormány jövedelempolitikáját, nem riasztotta vissza a szak­­szervezeteket és a Munkáspárt baloldali szárnyát: a delegátusok el­söprő többséggel jóváhagyták az 5 százalékos béremelési határt el­ítélő határozati javaslatot. Callaghan miniszterelnök eddigi legsúlyosabb erőpróbáját jelenti a blackpooli konferencia — írja a Reuter tudósítója a dél-angliai vá­rosból. A kongresszuson a vezető szakszervezetek összefogtak a párt baloldalával, közösen támadják a kormányfő bérpolitikáját. Már a hétfő délutáni szavazás előtt nyil­vánvalóvá vált, hogy a jövőre elő­írt 5 százalékos bérjavítási normát — ami nem kötelező ugyan, de a kormány az állami megrendelések lemondásával és más eszközökkel akarja kikényszeríteni — a mun­káspárti konferencián részt vevő 1155 küldött döntő többsége eluta­sítja. A kongresszus hátterében folyta­tott egyt­küdések végül is nem vezettek eredményre, s hétfő dél­után a delegátusok elsöprő több­séggel jóváhagyták a bérpolitikát élesen elítélő határozattervezetet, pedig a kormányfő mindent meg­próbált, hogy elejét vegye ennek a kínos szavazásnak. Hajlandó volt a Munkáspárt végrehajtó bizottsá­gának értekezletén visszavonni azt a javaslatát, hogy a kongresszus fogadja el a kormány gazdasági programját támogató tervezetét. De ez már nem segített, mint ahogy a kongresszus előtt mondott beszéde sem tudta visszariasztani a kong­resszus résztvevőit A kormányfő azzal érvelt, hogy a bérpolitika fel­adása ismét 20 százalék fölötti inf­lációt hozna magával és félreérthe­tetlenül jelezte, hogy „nem kíván segédkezni a pénzhígulás felgyor­sításánál” azaz, ha­ nem tudja meg­valósítani bérpolitikáját, le fog mondani tisztségéről. ■ Egyelőre nem tudni, hogy milyen belpolitikai következményei lesznek a kongresszusi szavazásnak. Jólle­het az elítélő határozat nem jelent kötelező érvényű direktívát a kor­mány számára, mégis hatalmas presztízsveszteséget okozhat a mun­káspárti vezetőségnek. A londoni részvénytőzsde borúlátóan ítéli meg Callaghan helyzetét: a hétfői zá­ráskor a vezető ipari részvények átlagárfolyamát jelző Financial Ti­­mes-index a hónap legalacsonyabb szintjére, 500 pont alá esett. Az üzletemberek attól tartanak, hogy a pártvezér „mérséklő” befolyása komoly csorbát szenved, s az őszi hónapokban erősödnek a bérharcok. Az üzleti világ a bérpolitika elleni „szakszervezeti lázadástól” tart. Fé­lelmét alátámasztja, hogy a bányász­szakszervezet már jelezte, ha­ nem kapják meg a 40 százalékos béreme­lést, a téli hónapokban sztrájkba lépnek a bányászok. A közalkalma­zottak másfél milliós szakszervezete ugyancsak munkabeszüntetést he­lyezett kilátásba az őszi hónapokra. Közben a Ford gyár munkásait kép­viselő szakszervezetek közölték, hogy az 5 százalékos béremelési normatíva alapján még tppsel tárgyalni, nem haj­landóak a vállalatvezetéssel. A bérpolitikája ellen indított he­ves rohamok felboríthatják a kor­mány terveit. E tervek szerint ugyanis jövő tavaszig alapvetően javulna a gazdasági helyzet, s akkor már az urnákhoz lehet szólí­tani a választókat. Mint londoni tu­dósítónk megjegyzi, a kongresszuson Cállaghan és hívei igyekeznek majd hangsúlyozni a gazdasági helyzet javulását Hivatkoznak az ipari ter­melés és a belső fogyasztás emelke­désére, amely hosszú évek óta elő­ször az importszámla túlságos meg­növekedése nélkül következett be. A külkereskedelmi cserearányok az év első nyolc hónapjában 3 százalék­kal javultak. A brit áruk külföldi értékesítése fellendült, javult az ex­port versenyképessége. A font nem­csak a dollárral, hanem a vezető nyugat-európai valutákkal szemben is megszilárdult. Ezzel sikerült meg­fékezni az importáruk — főként az élelmiszerek — nagyobb mérvű drá­gulását — írja tudósítónk. A baloldal és a szakszervezetek — ezt már a kongresszus első nat­­­ján is kifejezésre juttatták — bíz­nak abban, hogy a jelenlegi 8 szá­zalékos inflációs ütem nem fog fel­gyorsulni, még ha visszatérnek is a szabad kollektív béralkuhoz. Több felszólaló sürgette a teljes foglalkoztatottság helyreállítását is. „Nem fogadható el sokáig az 1,5 mil­liós munkanélküliség, hogy a parla­gon hevernek az emberi és az anya­gi erőforrások”, fejtette ki megnyitó­­beszédében a kongresszus elnöke, aki sürgette a 35 órás munkahét beveze­tését és a nyugdíjkorhatár leszállítá­sát. A bérpolitika mellett más témák­ban is összecsapások várhatók a Munkáspárt jobb- é­s baloldala kö­zött. Szőnyegre kerül Rhodesia elle­ni olajembargó kijátszását ismerte­tő Bingham-jelentés, amelyet Anglia „Oilgate” ügyeként emlegetnek, mivel több brit politikus, köztük Wilson volt miniszterelnök felelősségét is felveti. Valószínűleg bírálni fogják a­ kormányt, hogy egyelőre nem haj­landó részletes vitát indítani a par­lamenti választásokra készítendő programjáról. Ennek az az oka — gyanítják —, hogy a Munkáspárt jobbszárnya igyekezvén megnyerni a középrétegeket, ki akarja hagyni a programból a nagybankok államosí­tását, a vagyonadó bevezetését, a Z­ordok Házának megszüntetését, és jól tudja, hogy ez a baloldal ellenál­lásába fog ütközni. H. E. Zürich akcióba lép Svájci terv a frank árfolyamának leszorítására A Svájci Nemzeti Bank vasárnap megtette régóta várt lépését valutájának egyre terhesebb felértékelődése ellen. Közleménye azon­ban­­jórészt csak tervek és szándékok ismertetése. A devizapiacon a legnagyobb izgalmat az a bejelentés keltette, hogy ezentúl nagyobb összegekben szándékszik a devizapiacon felvásárolni nemcsak dollárt, hanem más valutákat is. A devizapiac első reagálása arra mutat, hogy a dollár árfolyama csak átmeneti támogatást kapott Zürich ak­ciójától. A márkával szemben nagyobb sikert értek el, de ezzel sú­lyosbították a kígyóba tartozó nyugat-európai valuták gondjait. A Svájci Nemzeti Bank, vasár­nap Zürichben kiadott közleménye szerint, több döntést hozott a deviza­piaci helyzet javítása végett, hogy enyhítse a nehézségeket, amelyeket a svájci frank „egyértelműen túlér­tékelt” árfolyama okoz a gazdaság­nak (VILÁGGAZDASÁG, szeptem­ber 29., 1. oldal). Kézzelfogható „döntés” azonban kevés fedezhető fel a közleményben, eltekintve attól, hogy 35 százalékról 50-re emelik azt a részt, amit devizakülföldiek vásárolhatnak Svájcban kibocsátott kölcsönkötvényekből, s az ebből származó nyereséget ezentúl nem kö­telesek azonnal dollárra váltani a központi banknál. Ennek az a célja, hogy ösztönözze a tőkeexportot és növelje a külföldi valuták iránti keresletet a svájci piacon. A továbbiakban a jegybank inkább csak terveiről számol be: tárgyalá­sokat szándékozik például folytatni a nagy multinacionális konszernek­kel „likvid külföldi fizetőeszközeik befektetéséről”; a kötvénypiacon fo­kozott intervencióval törekszik a kamatok leszorítására; hajlandó el­tűrni, hogy a belföldi likviditás még a mostani magas szintet is meg­haladja, amíg a devizapiaci helyzet bizonytalan marad; a bankokkal meg akarja tárgyalni, hogy mikép­pen lehetne javítani az exportőrök és az idegenforgalom védekezését az árfolyamkockázat ellen. A devizapiacon a banknak az a bejelentése keltette a legnagyobb fi­gyelmet, hogy a­ svájci frank árfo­lyamának tartós leszorítása érdeké­ben ezentúl erélyesebben szándék­szik interveniálni, mégpedig nem­csak dollár, hanem szükség esetén más valuták felvásárlásával is. A bank vezetői nem titkolják, hogy akciójuk elsősorban a márka „ellen” irányul, amelynek árfolyama a múlt héten, minden eddigi rekordot meg­döntve átmenetileg 0,75 frankra esett. Az ideges devizapiacok első napi lázas reagálásából még nem lehet messzemenő következtetéseket le­vonni. Annyi tény, hogy a svájci frank jegyzéseit valamennyi nyugat­európai központban sikerült hirtelen lenyomni, Zürichben a márka árfo­lyamát 0,82 frank fölé tornázni. A dollár emelkedése azonban még egy napig sem tartott, délután már világ­szerte ismét „eladási nyomás” alá került az amerikai valuta. Ennek felelt meg az is, hogy az arany jegy­zései csak egy árnyalattal lanyhul­tak. A márka erőszakos felszorításával nehéz helyzetbe hozták a svájciak az­­együtt lebegő nyugat-európai valu­ták kígyóját. Ismét a jegybankok erőteljes beavatkozására volt szük­ség, hogy a kígyó gyengébb tagjai­nak árfolyamát az előírt alsó határ fölött tartsák, s újra elkezdődött a piaci találgatás, hogy a márkát fel kell értékelni ezekhez a valutákhoz képest, mielőtt a tervezett nyugat­európai valutarendszer megvaló­sulna. A svájci bejelentés legfeljebb idő­nyerésre alkalmas — mondta Han­­selmann, a Schweizerischer Bank­­verein vezérigazgatója, a „stabili­tást” szolgáló devizakorlátozások tel­jes­­eltörlését követelve. A svájci sajtó általában jóindulattal fogadta a Nemzeti Bank közleményét, de a Basler Zeitung megjegyzi: „Amíg Svájc kitart a stabilitási politika mellett, addig csak azzal a vízzel főzhet, ami a piacgazdaságból fo­lyik. Az eredmény: semmi, vagy ud­variasabban szólva, nagyon kevés.” (Reuter, AP,DJ, VWD) NAPRÓL NAPRA + A FAO LEGÚJABB JELENTÉSE az 1976-os rekordot megkö­zelítő termést jósol búzából s jó eredményeket a többi gaboná­ból is. (2. oldal) + ROMÁNIA AZ USÁ-TÓL 100 EZER TONNA KUKORICÁT vá­sárolt, a Szovjetunió pedig legutóbb 112 500 tonnát kötött le amerikai cégeknél. (8. oldal) -I GISCARD ELNÖK BRAZÍLIAI LÁTOGATÁSA napirendjén a két ország közötti ipari együttműködés kérdései szerepelnek. (2. oldal) + A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHANGO­LÁSA az ellenszere az elhúzódó pangásnak, véli Witteveen az IMF volt vezérigazgatója. (4. oldal) + AZ ASEAN-ORSZÁGOK KÍNÁLTA BERUHÁZÁSI LEHETŐ­SÉGEK iránt világszerte nagy az érdeklődés. (6. oldal) + A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET TANÁCSKOZÁSÁN az exportőr- és importőr országok nem tudtak megállapodni a kávé küszöbárának emelésében, viszont olyan formulát talál­tak, amelyik a piaci erőkre bízza az exportkvóták életbe lépte­tését. (8. oldal) + EGY SZAÚD-ARÁBIAI PÉNZÜGYI CSOPORT 10 SZÁZALÉ­KOS ÉRDEKELTSÉGET VÁSÁROL A MONTEDISONBAN, a legnagyobb olasz vegyipari konszernben. (2. oldal) + SPANYOLORSZÁGBAN ÚJ TIMFÖLDÜZEMET ÉS ALUMÍ­NIUMKOHÓT építenek, amelyek 1980-tól 100 ezer tonna alu­­míum exportjára adnak lehetőséget. (8. oldal) A szovjet—francia nagybizottság ülése Kirillin Párizsban Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunióba irányuló francia szállítások összetételének hiányossá­gai és az árucsere-forgalom tartós kiegyensúlyozatlansága nyomja rá bélyegét a szovjet—francia gazda­sági és műszaki-tudományos együtt­működési állandó bizottság hétfőn kezdődött kétnapos párizsi ülésére. Az úgynevezett nagybizottság, amelynek munkájában szovjet rész­ről a többi között Vlagyimir Kiril­lin, miniszterelnök-helyettes, a Szov­jetunió műszaki-tudományos állami bizottságának elnöke, Nyikolaj Pato­­licsev külkereskedelmi miniszter, Sztyepan Cservonyenko, a Szovjet­unió párizsi nagykövete és Dzser­­men Gvisianyi, a műszaki-tudomá­nyos állami bizottság elnökhelyet­tese vesz részt, áttekinti a két or­szág sokoldalú gazdasági együtt­működésének helyzetét és megha­tározza a kapcsolatok fejlesztésének küszöbönálló feladatait Fontos eredményt nyugtázhat pá­rizsi — sorrendben 13. — ülésén a szovjet—francia nagybizottság: a közelmúltban teljesült a két or­szág közötti árucsere-forgalom bőví­tésének az 1975—79 közötti ötéves időszakra előirányzott minimális terve, az előző öt esztendőhöz ké­pest megkétszereződött a kölcsönös szállítások értéke. Szovjet adatok szerint az eddig eltelt három és fél év alatt — 1975 januárja és 1978 júniusa között — összesen 5,6 mil­liárd rubelért cserélt árut a két ország. A hátralevő időszakban a cél: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing tavaly júniusi fanciaor­­szági találkozóján elhatározottaknak megfelelően — a forgalom meghá­romszorozódása. A szovjet szakér­tők szerint nem lehet kétséges, hogy a két ország ezt a feladatot is tel­jesíti, a kérdés csupán az: hogyan? A helyzet ugyanis az, hogy a forga­lom növekedése hosszú ideje a francia szállítások túlsúlya mellett valósul meg, az említett három és fél év alatt több mint félmilliárd rubel összegű francia aktívum hal­mozódott fel, s egyedül az idei első félévben — 884 millió rubeles két­oldalú forgalom mellett — 107,5 millió rubelre rúgott a szovjet mér­leghiány. A mérleghelyzettel szoros okozati összefüggésben áll a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok másik kulcsproblémája: a Franciaországba irányuló szovjet szállítások struk­túrájának gyengesége. A szovjet export még mindig javarészt nyers­anyagokból és energiahordozókból — kőolaj, koksz, gyapot —, illetve alacsony feldolgozottságú termékek­ből áll, s csak továbbra is jelen­téktelen — bár lassan növekvő — aránnyal részesednek benne a gé­pek és berendezések. Az említett problémák megoldásá­ra a különböző szintű találkozókon a francia fél rendszerint ígéretet tesz, a gyakorlatban azonban mindeddig vajmi kevés valósult meg az import , s mindenekelőtt a gépvásárlások fokozására vonatkozó­­ altalajok­ból. Figyelemre méltó, hogy a nagy­­bizottság mostani ülése elé írt hely­zetelemzésében a Pravda több olyan francia véleményt idéz, amely Párizs határozatlanságát nevezi meg a szov­jet—francia gazdasági kapcsolatok még teljesebb kibontakozását gátló tényező okaként, a bizonytalanságot pedig az USA-hoz fűződő kapcsola­tokkal hozza összefüggésbe. A Szov­jetunióval folytatott együttműködé­sért határozottabban síkraszálló po­litika révén csökkenthető volna a francia gazdaság sebezhetősége az amerikai és nyugatnémet nyomás, a pénzpiaci manőverek által — idézi a lap a L’Humanitét, L. P. Megkezdődtek a magyar napok Minszkben Moszkvai tudósítónktól­ Hétfő délután Minszkben ünnepé­lyes megnyitóval vette kezdetét a magyar gazdasági és műszaki napok eseménysorozata. A rendezvény fő­védnöke, Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, aki hivatalos delegáció élén érkezett a Belorusz SZSZK fővárosába, meg­nyitó előadásában a magyar nép­gazdaság fejlődésének aktuális kér­déseiről és a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok alakulásáról szólt. „ A Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ szervezésében összesen 22 magyar vállalat küldte el képvi­selőit Minszkbe, és az öt napig tartó rendezvényen a magyar szakembe­rek 18 témában tartanak előadáso­kat szovjet kollégáiknak, jobbára olyan témákban, amelyek Belorusz­­szia s részben az egész Szovjetunió gazdasági fejlődésének jelenlegi sza­kaszában különösen aktuálisak. Pél­dául nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok a tájékoztatók, amelyek a korszerű önkiszolgáló­ élelmiszer­­áruházak berendezésének és üzemel­tetésének kérdéseit taglalják, hiszen manapság Szovjetunió-szerte a fi­gyelem középpontjában áll a belke­reskedelem hatékonyságának növe­lése, a nagy tömegű vásárlói igények színvonalasabb, kulturáltabb kielé­gítése. A számítógépek gyártása és alkal­mazása terén elért magyar eredmé­nyek ismertetése várhatóan szintén figyelmet kelt a helyi szakemberek körében, már csak azért is, mert Minszk a szovjet számítástechnika egyik legismertebb központja. A környezetvédelmi rendszerek komp­­lex fejlesztéséről elhangzó előadás is bizonyára sok hallgatót vonz majd. Az IKARUS képviselői, akik a 200-as típusjelű autóbuszcsalád fejlesztési irányárairól adnak tájékoztatót, minszki látogatásukat arra is fel tudják használni, hogy begyűjtsék a köztársaság útjain nagy számban futó járműveik felhasználói tapasz­­talatait. Hasonló szondázást végez­hetnek a HUNGAROTEX szakembe­rei is; ők egyébként a vállalat szov­jet piaci tevékenységéről tartanak előadást. A belorusz külgazdasági élet képviselőihez szól a magyar sza­­badalomjog gyakorlatáról és licenc­­kereskedelmünk fejlődéséről elhang­zó két előadás. Mint, Alma-Atában, Minszkben is kétségkívül sikerre számíthat a HUNGAROTEX és a Magyar Divat Intézet közös divatbemutató-soroza­ta, amely tekintve, hogy a jövő év­i szállításokra már szerződtek a felek, a 80-as évek piacelőkészítését szol­gálja. ___________ Befejeződött a KGST végreharjtó bizottságának 87. ülésszaka Ulánbátorban szeptember 27. és október 1. között tartotta 87. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. A résztvevők a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával összefüggő kérdése­ket vitattak meg. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szovjet­unió, Vietnam, valamint Jugoszlávia képviselője vett részt. A magyar küldöttséget Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes vezette. (MTI)

Next