Világgazdaság, 1978. október (10. évfolyam, 192/2446-212/2466. szám)

1978-10-03 / 192. (2446.) szám

GAZDASÁGI ÉLET yg SK­amma Idegenforgalom és szállodaipar Mexikó idegenforgalmi távlatai Mexikó sokféleségében kimeríthe­tetlen és minden látogatónak nyújt valami szépet vagy érdekeset. Min­den turistát megragad a táj szép­sége, a sivatag, a kopár hegyvidék és a buja növényzet változó varázsa. Magától értetődik, hogy az ország idegenforgalma ilyen körül­mények között nagyon fejlődőképes — írja a mexikói nemzeti bank ki­adványa. Az OECD, és az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) azon a véle­ményen van, hogy a fejlődés jelen­legi irányzata húsz év alatt a kül­földi turistaforgalom megduplázó­dásához vezethet. Addigra Mexikó külföldi látogatóinak száma is elér­heti az évi 15 milliót, a jelenleginek négyszeresét. A drága útiköltség egyelőre korlátozza az európai turis­ták számát, úgyhogy az egyre nö­vekvő vendégsereg 80 százaléka a szomszédos Egyesült Államokból, 10 százaléka Kanadából és a közép- és dél-amerikai országokból érkezik és csak 10 százaléka a többi világrész­ből. (Hozzájárult az ország nép­szerűségének növekedéséhez, hogy ott rendezték meg 1968-ban a nyári olimpiát és 1970-ben a labdarúgó világbajnokságot.) Az idegenforgalom várható roha­mos fellendülése hatalmas perspek­tívát nyújt az országnak, később je­lentős szerephez juthat a fizetési mérlegben. (Amerikai forrás szerint az ország idegenforgalomból szár­mazó bevétele 1977-ben 800 millió dollár volt). Mexikóban erre megvan a lehetőség: rendelkezésre áll a meg­felelő infrastruktúra és bőségben van aránylag olcsó munkaerő. Bár a vendéglátóipar közvetlenül vagy közvetve félmillió embert foglalkoz­tat, 1977-ben alig 3 százalékkal járult hozzá az ország belföldi bruttó ter­melési értékéhez. Mexikó részesedése a világ utazási forgalmából aránylag csekély. A múlt évben az egész vilá­gon kimutatott 240 millió főnyi be­lépő utasból mindössze 1,3 százalék jutott Mexikóra és a nemzetközi turizmusban — az útiköltségeken felül — elköltött 50 milliárd dollár­nak csak 1,7 százaléka talált utat az országba. A turistaforgalom növekedése szo­rosan összefügg a fejlett ipari orszá­­­gokban mutatkozó jövedelmi szint emelkedésével, amely például az OECD 24 tagországában a turistás­­kodásra fordított kiadások évi 5—6 százalékos növekedését vonja maga után az elkövetkező évtizedben. Jelenleg az a helyzet, hogy a kül­földre utazó turisták 75 százaléka 12 fejlett ipari országból származik és ugyanezek az országok fogadják az útrakelők 85 százalékát is. A tu­rizmusnak ilyen nagyfokú koncent­rációja szinte elkerülhetetlenné teszi a fejlődő országok számára, hogy gyors ütemben fejlesszék az infrastruktúrát, fokozzák az idegen­­forgalmi piaci tevékenységet, hogy versenyképességük növelésével a tu­ristaforgalom nagyobb hányadát tudják megszerezni maguknak. Szakértők véleménye szerint a tényleges munkaidő a század végéig évente 1—2 százalékkal rövidül, úgyhogy a századforduló idején a fejlett ipari országokban négynapos lesz a munkahét és nyolc hétig tart majd az éves szabadság, ugyankkor a nyugalomba menők átlagos élet­kora 50—55 évre esik vissza. A sza­badidő szaporodása és a fizetett szabadsághoz való jog elterjedése világszerte elősegíti majd a turizmust. A turizmus növekedéséhez még hozzájárulhat az is, hogy világszerte erősödik az urbanizáció. 1960-ban a világ népességének 67 százaléka élt vidéken, ez a szám 2000-ig 49 száza­lékra csökken, ugyanakkor Európá­ban a lakosság 71 százaléka, más fejlett területeken annak 86 száza­léka él majd városban. Ez természe­tesen azzal jár, hogy jobban keresik a szabad levegőt, a házon kívüli pi­henést és menekülnek a városok zsúfoltsága és szennyezettsége elől. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a világnak fel kell készülnie az idegenforgalom rohamos fejlődésére. Ennek Mexikót érintő lényeges kö­vetelményeit az ottani nemzeti bank a következőkben foglalja össze. Távlati fejlesztési programot kell készíteni, amelynek végrehajtása alkalmassá teszi az ország idegenfor­galmi szolgáltatásait arra, hogy a nemzetközi kereslet minden változa­tát kielégítse. A programnak szerve­sen be kell épülnie a kormány álta­lános fejlesztési tervébe. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy egyes üdülőkörzetek már majdnem telítettek, infrastruktúrájuk és ter­mészeti adottságaik nem képesek megbirkózni a lakosság és az egyre szaporodó látogatók együttes igé­nyeivel. Ezért létre kell hozni új üdülőkörzeteket is. Az egész idegen­­forgalom 80 százalékát kitevő bel­földi turizmus megkönnyítésével kell ellensúlyozni a külföldi látogatók számának ciklikus alakulását. A tömeges idegenforgalom káros lehet a régészeti­leg fontos vidékek, a történelmi és műemlékek, sőt ma­gára a természet állagára is. Mexi­kónak ezeket a kincseit minden áron meg kell védeni. Mindent összevéve az idegenfor­galom expanziója a következő két évtizedben alapot nyújt nagyszámú új munkahely létesítéséhez, elősegíti a gazdasági munka decentralizálását és egyre több és több devizát is hoz. A. K. Az Országos Idegenforgalmi Tanács jelentése MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI IDEGENFORGALMÁNAK JANUÁR-AUGUSZTUSI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI * az előző év azonos időszakához viszonyítva ** nem kereskedelmi árfolyamon, rubel viszonylatban — az utólagos el­számolások miatt — az adatok nem teljesek 1978. január— augusztus változás . , _, abszolút o/ „ ' értéke /o*° %-a KÜLFÖLDI LÁTOGATÓK (ezer fő) Rubelelszámolású országokból 9 044 -1 1 928 + 27,1 Jugoszláviából 2140 + 941 + 78,4 SZOCIALISTA országokból együtt 11 184 + 2 869 + 34,5 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 1220 -1­­258 + 26,8 ÖSSZESEN 12 404 + 3127 + 33,7 Külföldi turisták (ezer fő) Rubelelszámolású országokból 5 456 + 1 231 + 29,1 Jugoszláviából 920 + 404 + 78,3 SZOCIALISTA országokból együtt 6 376 -1- 1635 + 34,5 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 860 + 171 + 33,3 ÖSSZESEN 7 236 + 1806 -1 33,3 KÜLFÖLDI TURISTÁK ÁLTAL ELTÖLTÖTT IDő (ezer éjszaka) Rubelelszámolású országokból 37 017 + 9 665 + 35,3 Jugoszláviából 3 461 + 1 745 +101,7 SZOCIALISTA országokból együtt 40 478 +11410 + 30,3 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 6148 + 1475 + 31,6 ÖSSZESEN 46 628 +12 885 + 38,2 KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN ELTÖLTÖTT IDŐ (ezer éjszaka) Rubelelszámolású országokból 5 640 + 1 324 + 30,7 Jugoszláviából 254 + 33 + 15,2 SZOCIALISTA országokból együtt 5 894 + 1357 + 29,9 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 2 753 + 638 + 30,2 ÖSSZESEN­­­8 647 + 1995 + 30,0 KÜLFÖLDRE LÁTOGATÓ MAGYAROK (ezer fő) Rubelelszámolású országokba 2 792 + 344 + 14,1 Jugoszláviába 625 + 83 + 15,3 SZOCIALISTA országokba együtt 3 417 + 427 + 14,3 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokba 243 — 0 — 0,2 ÖSSZESEN 3 660 + 427 + 13,2 IDEGENFORGALMI DEVIZABEVÉTEL (millió Ft)­* Rubelelszámolások 3165 + 817 + 35,0 Konvertibilis elszámolások 1229 + 52 + 4,0 Ebből: tőkés valuták ■ 1 180 + 121 + 11,0 Jugoszláv dinár 49 — 69 — 58,0 ÖSSZESEN 4 394 + 869 + 25,0 IDEGENFORGALMI DEVIZAKIADÁS (millió Ft)** Rubelelszámolások 1 499 + 76 + 5,0 Konvertibilis elszámolások 800 + 49 + 6,0 Ebből: tőkés valuták 605 + 21 + 4,0 jugoszláv dinár 255 + 28 + 12,0 ÖSSZESEN 2 359 + 125 + 6,0 Az idegenforgalom növekvő jelentősége az OECD országaiban Egyre jelentősebb ágazattá fejlő­dik az idegenforgalom a Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szer­vezet (OECD) országokban. Az idegenforgalmi bevételek tavaly az OECD területén 41,4 milliárd dol­lárra, a kiadások pedig 42,8 milliárd dollárra emelkedtek. A bevételek 23, a kiadások pedig 17 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel korábbit Az idei előzetes adatok a forgalom további fellendülésről tanúskodnak. A tavalyi év idegenforgalmának nagy nyertese Portugália: a politi­kai viszonyok stabilizálódtak, a me­nekültek elhagyták a szállodákat így Portugália idegenforgalmi bevé­telei 27,4 százalékkal 404 millió dol­lárra emelkedtek. 74,5 százalékkal több turista lépte át a határt, szá­muk másfél millióra emelkedett. A nyugatnémet turisták kiadásai tavaly 22 százalékkal 10,8 milliárd dollárra nőttek, az NSZK idegenfor­galmi bevételei pedig 18,7 százalék­kal 3,8 milliárdra. A kiadások és a bevételek szempontjából egyaránt az USA áll a második helyen: tava­lyi kiadásai 8,7 százalékkal 7,4 mil­liárdra, bevételei pedig 6,2 százalék­kal 6,1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb nyugatnémet vendéget Ausztria, majd Franciaország fogad­ta. (DPA) Propaganda Kínában A Kínai Népköztársaságban a pro­paganda lehetőségei még nagyon korlátozottak. „Az információs le­hetőségek legfelső csúcsán a válla­lati kiállítás áll” — mondja Frank Sellien, a kínai nyelven is megjele­nő European Industrial Report ügy­vezető kiadója. Frank Sellient ez év májusában a kínaiak kerekasztal­­konferenciára hívták meg Peking­­be. Kínai részről az importválla­latok 18 képviselője vett részt a megbeszéléseken. A kínai delegá­ciót a nemzetközi kereskedelemfej­lesztési tanács igazgatója, Li Shau Li vezette. A kínaiak kapcsolatokat kí­vánnak a nyugatnémet cégekkel ki­építeni, a kiállítások mellett első­sorban hirdetések és átfogó prospek­tusok útján kívánnak tájékozódni, de ők sem fukarkodnak majd­ a kí­nai piac igényeiről adott informá­ciókkal. A német gépgyártó Válla­latok egyesülete (VDMA) is azon fáradozik, hogy ezt a nagy piacot feltárja,s Svájcban mintegy 300 ezer kutyát és félmillió macskát etet gazdája, s noha jelenleg még csak az állat­tartók 40 százaléka vásárol kész élelmet, a kutya-macskaeledelek forgalma napjainkban így is elérte az évi 100 millió svájci frankot. A macskák sokkal válogatósabbak, mint a kutyák, s hogy ezzel az ipar is számol, azt az úgynevezett „komplex száraz eledel” térhódítása igazolja, bár az arány még mindig 82:18 a konzerv javára. A kutya­eledelek fele a konzerv, egynegye­dük szárazáru, a többi pehely, két­szersült, kevert eledel és egyéb ada­lék-tápszer. A félkész állattáp nagy részét im­portálják A dobozolt áru mintegy 90 százalékát importból fedezik. Legjelentősebb szállítójuk az ame­rikai érdekeltségi körbe tartozó Ef­­fems cég. Ez a cég uralja egyébként az egész európai állateledel piacot, svájci piacrészesedése 40 százalé­kos. A Svájcban előállított állatele­­del-konzervek legnagyobb gyártója a Migros; a Hero-hoz tartozó Mat­­zinger cég elsősorban pehelyfélékre specializálódott. Beszerzési forrás viszonylag kevés van, a piac átte­kinthető, az árak stabilak. Minden­ki igyekszik piachoz jutni, de a harc nem késhegyig menő. A ver­senyben természetesen szerepet kap a reklám is. A vevők döntéseiben az árszempontok jelentősége aránylag csekély. Napjainkban a háziállat társ lett, amely a hiányzó emberi kapcsolatok helyét tölti be, s az állattulajdonos ezt a társat gondozni, kényeztetni akarja, kü­lönben rossz lenne a lelkiismerete. S mint ahogyan az ember sem sze­reti az egyforma kosztot, a négy­lábú barátnak is jólesik a változa­tosság és néha-néha az ínyencség jó. Az állateledelek piaca Svájcban Kereskedelemtechnika Kereskedelemtechnikai kérdések­ben részletes felpéldaosítást ad a Magyar Kereskedelmi Kamara Ke­reskedelemtechnikai Osztálya Euró­pa: Bánki Györgyné 314-155/365 mellék. Amerika: Demján Éva, Af­rika: Rukavina Erna 314-155/365. Ázsia, Ausztrália: Tóth Zsuzsanna 314-155/366. Vámügyek: dr. Deák Sándor, 314-155/366. EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK A közületi import új szabályozása Az Egyesült Arab Emirátusok pénzügy- és iparügyi minisztere rendeletet adott ki a minisztériu­mok, hatóságok és más állami in­tézmények vásárlásainak és szolgál­tatásokra szóló megrendeléseinek le­bonyolításáról. A rendelet 1978. szeptember 1-én lépett életbe. A fenti időpont után az említett minisztériumok és hatóságok bevá­sárlást vagy importot, illetve szolgál­tatásra szóló szerződést (a későb­biekben: megrendelések) csak a pénzügy- és iparügyi minisztérium­ban működő bevásárlási hivatalon keresztül bonyolíthatnak le. A ren­delkezés nem vonatkozik a honvé­delmi minisztériumra és az állam­biztonsági hivatalra, valamint mind­azokra a szolgálati helyekre, ame­lyek számára törvény vagy minisz­tertanácsi rendelet lehetővé teszi a megrendelések önálló kiadását, de még ezek is kötelesek betartani a most kiadott rendelet egyéb előírá­sait. Az új jogszabály szerint a közü­leti megrendelő ezután kötve van az előzetesen kalkulált értékhatárok­hoz, ha a kiadni kívánt megrende­lés vállalkozói teljesítésre, vagy épí­tési munkákra vonatkozik. Minden­nemű megbízás és bevásárlás csak nyilvános versenytárgyalás alapján adható ki, ez alól csak az erre kü­lön engedélyt nyerő hatóságok ké­peznek kivételt. A versenytárgyalásokon csak az vehet részt, aki az Egyesült Arab Emirátusok állampolgára, vagy az a külföldi, akinek belföldi üzlet­társa vagy képviselője van és ezt belföldön okiratba foglalt hivata­los­ szerződéssel igazolja. Külföl­dön kötött, vagy levelezés útján létrejött szerződések nem használ­hatóak fel. Az ajánlattevőnek sze­repelnie kell az ország valamelyik kereskedelmi és iparkamarájának jegyzékében. A versenytárgyalást kiíró mi­nisztérium köteles összegyűjteni mindazokat a határozatokat, ame­lyek összefüggnek szállítóknak és vállalatoknak kizárásával a ver­senytárgyalásokból, az ajánlatok felbontásánál az azt végző bizott­ság köteles a gyűjteményben fog­laltakat figyelembe venni. A bevásárlási hivatal és a mi­nisztériumok raktározási részlegei­nek dolgozói versenytárgyaláson nem vehetnek részt és nem bízha­tók meg munkavégzéssel, árube­szerzéssel közvetlenül vagy közve­tett módon sem. Az új rendelkezés ezen felül szabályozza a teljes beszerzési el­járás összes részleteit, a kiírások előkészítésétől kezdve a szállítások, illetve szolgáltatások ellenértékének kifizetéséig. (NIA) EGYIPTOM Minőségellenőrzési előírások Az egyiptomi kereskedelmi mi­nisztérium az export- és importáruk egy meghatározott csoportjára minő­ségi ellenőrzési kötelezettséget írt elő. Az ellenőrzésre az Export- és Importellenőrzési Hatóságot hatal­mazta fel. A hatóság feladata felül­vizsgálni, hogy az ellenőrzés körébe vont áruk megfelelnek-e a nemzet­közi előírásoknak. A minisztérium feljogosítja az ellenőrzési hatóságot továbbá arra, hogy az alább felso­rolt árukat akár belföldön, akár kül­földön megvizsgálhassa és beviteli, illetve kiviteli engedélyt adjon ki, vagy tagadjon meg. A vizsgálatért illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés a következő im­portárukat érinti: sajtok, tejpor, cu­kor, konzerv gyümölcsök, friss­ és konzervált tejszín, friss alma, fűsze­rek, búza, liszt, tea, hús és húsáruk, mélyhűtött szárnyasok, élő juh, ét­kezési olaj és margarin, élő marha és borjú, fagyasztott, sózott és füs­tölt halak, konzerv tonhal, növényi olajok. Az egyiptomi exportáruk közül minőségi ellenőrzési kötelezettség alá ugyancsak mezőgazdasági termékek, illetve élelmezési cikkek, főként gyümölcs, főzelék- és fűszerfélék tartoznak A legfontosabbak: tojás, zöld- és szárazbab, fokhagyma, friss- és szárított hagyma, rizs, bur­gonya, földimogyoró, cukornád, len­cse, lenrost, a citrusfélék, datolya, banán, kömény, koriander, borsmen­ta, ánizs, dísznövények. Ez az információ a Külkereskedel­mi Viszonylati Útmutató Afrika kö­tetének Egyiptom fejezete 2.22 pont­ját egészíti ki. 1978. OKTÓBER 3. ) Hatályos jogszabályok összeállítása — vállalati vámmunka Új kiadvány látott napvilágot a közelmúltban, Hatályos vámjogsza­bályok összeállítása — vállalati vám­munka címmel, a Magyar Kereske­delmi Kamara vámügyi szakbizott­ságának kezdeményezésére. A könyv első része (a hatályos vámjogszabá­lyok összeállítása) elméleti, máso­dik része (vállalati vámmunka) gya­korlati jellegű, tulajdonképpen re­cept, amely szinte bármilyen vám­ügyi kérdésben útmutatást ad. Ilyen jellegű, a hatósági és vállalati mun­kakört egymás mellé állító könyv ezidáig még nem jelent meg ha­zánkban. További előnye, hogy nem túl nagy terjedelmű, könnyen kezel­hető, praktikus beosztású. Olvasmá­nyos még azok számára jó, akik ezen a területen nem túl járatosak, s jól szerkesztett tárgymutatóval rendel­kezik. Nemcsak a vámügyi dolgo­zóknak jelenthet segítséget, hanem a szállítmányozási, bonyolítási és áru­forgalmi osztályokon dolgozóknak jó hasznos tudnivalókkal szolgál. Jó példa erre a Különféle külkereske­delmi ügyletek vámügyi sajátosságai című fejezet. (A kiadvány megren­delhető az MKK szakbizottságok osztályán.) A jövőben hasonló céllal megje­lenő könyvekben szívesen látnánk a vámjogszabályt kiegészítő, úgyneve­zett VPOP-utasításnak azokat a ré­szeit is, amelyek a vámkezelésnél eljáró vállalati dolgozókra rónak fontos feladatokat, és amelyek a vámjogszabályok végrehajtási részé­be nem épültek be. V.­L A MAGYAR HIRDETŐ jelenti

Next