Világgazdaság, 1978. október (10. évfolyam, 192/2446-212/2466. szám)
1978-10-03 / 192. (2446.) szám
GAZDASÁGI ÉLET yg SKamma Idegenforgalom és szállodaipar Mexikó idegenforgalmi távlatai Mexikó sokféleségében kimeríthetetlen és minden látogatónak nyújt valami szépet vagy érdekeset. Minden turistát megragad a táj szépsége, a sivatag, a kopár hegyvidék és a buja növényzet változó varázsa. Magától értetődik, hogy az ország idegenforgalma ilyen körülmények között nagyon fejlődőképes — írja a mexikói nemzeti bank kiadványa. Az OECD, és az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) azon a véleményen van, hogy a fejlődés jelenlegi irányzata húsz év alatt a külföldi turistaforgalom megduplázódásához vezethet. Addigra Mexikó külföldi látogatóinak száma is elérheti az évi 15 milliót, a jelenleginek négyszeresét. A drága útiköltség egyelőre korlátozza az európai turisták számát, úgyhogy az egyre növekvő vendégsereg 80 százaléka a szomszédos Egyesült Államokból, 10 százaléka Kanadából és a közép- és dél-amerikai országokból érkezik és csak 10 százaléka a többi világrészből. (Hozzájárult az ország népszerűségének növekedéséhez, hogy ott rendezték meg 1968-ban a nyári olimpiát és 1970-ben a labdarúgó világbajnokságot.) Az idegenforgalom várható rohamos fellendülése hatalmas perspektívát nyújt az országnak, később jelentős szerephez juthat a fizetési mérlegben. (Amerikai forrás szerint az ország idegenforgalomból származó bevétele 1977-ben 800 millió dollár volt). Mexikóban erre megvan a lehetőség: rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és bőségben van aránylag olcsó munkaerő. Bár a vendéglátóipar közvetlenül vagy közvetve félmillió embert foglalkoztat, 1977-ben alig 3 százalékkal járult hozzá az ország belföldi bruttó termelési értékéhez. Mexikó részesedése a világ utazási forgalmából aránylag csekély. A múlt évben az egész világon kimutatott 240 millió főnyi belépő utasból mindössze 1,3 százalék jutott Mexikóra és a nemzetközi turizmusban — az útiköltségeken felül — elköltött 50 milliárd dollárnak csak 1,7 százaléka talált utat az országba. A turistaforgalom növekedése szorosan összefügg a fejlett ipari országokban mutatkozó jövedelmi szint emelkedésével, amely például az OECD 24 tagországában a turistáskodásra fordított kiadások évi 5—6 százalékos növekedését vonja maga után az elkövetkező évtizedben. Jelenleg az a helyzet, hogy a külföldre utazó turisták 75 százaléka 12 fejlett ipari országból származik és ugyanezek az országok fogadják az útrakelők 85 százalékát is. A turizmusnak ilyen nagyfokú koncentrációja szinte elkerülhetetlenné teszi a fejlődő országok számára, hogy gyors ütemben fejlesszék az infrastruktúrát, fokozzák az idegenforgalmi piaci tevékenységet, hogy versenyképességük növelésével a turistaforgalom nagyobb hányadát tudják megszerezni maguknak. Szakértők véleménye szerint a tényleges munkaidő a század végéig évente 1—2 százalékkal rövidül, úgyhogy a századforduló idején a fejlett ipari országokban négynapos lesz a munkahét és nyolc hétig tart majd az éves szabadság, ugyankkor a nyugalomba menők átlagos életkora 50—55 évre esik vissza. A szabadidő szaporodása és a fizetett szabadsághoz való jog elterjedése világszerte elősegíti majd a turizmust. A turizmus növekedéséhez még hozzájárulhat az is, hogy világszerte erősödik az urbanizáció. 1960-ban a világ népességének 67 százaléka élt vidéken, ez a szám 2000-ig 49 százalékra csökken, ugyanakkor Európában a lakosság 71 százaléka, más fejlett területeken annak 86 százaléka él majd városban. Ez természetesen azzal jár, hogy jobban keresik a szabad levegőt, a házon kívüli pihenést és menekülnek a városok zsúfoltsága és szennyezettsége elől. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a világnak fel kell készülnie az idegenforgalom rohamos fejlődésére. Ennek Mexikót érintő lényeges követelményeit az ottani nemzeti bank a következőkben foglalja össze. Távlati fejlesztési programot kell készíteni, amelynek végrehajtása alkalmassá teszi az ország idegenforgalmi szolgáltatásait arra, hogy a nemzetközi kereslet minden változatát kielégítse. A programnak szervesen be kell épülnie a kormány általános fejlesztési tervébe. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy egyes üdülőkörzetek már majdnem telítettek, infrastruktúrájuk és természeti adottságaik nem képesek megbirkózni a lakosság és az egyre szaporodó látogatók együttes igényeivel. Ezért létre kell hozni új üdülőkörzeteket is. Az egész idegenforgalom 80 százalékát kitevő belföldi turizmus megkönnyítésével kell ellensúlyozni a külföldi látogatók számának ciklikus alakulását. A tömeges idegenforgalom káros lehet a régészetileg fontos vidékek, a történelmi és műemlékek, sőt magára a természet állagára is. Mexikónak ezeket a kincseit minden áron meg kell védeni. Mindent összevéve az idegenforgalom expanziója a következő két évtizedben alapot nyújt nagyszámú új munkahely létesítéséhez, elősegíti a gazdasági munka decentralizálását és egyre több és több devizát is hoz. A. K. Az Országos Idegenforgalmi Tanács jelentése MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI IDEGENFORGALMÁNAK JANUÁR-AUGUSZTUSI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI * az előző év azonos időszakához viszonyítva ** nem kereskedelmi árfolyamon, rubel viszonylatban — az utólagos elszámolások miatt — az adatok nem teljesek 1978. január— augusztus változás . , _, abszolút o/ „ ' értéke /o*° %-a KÜLFÖLDI LÁTOGATÓK (ezer fő) Rubelelszámolású országokból 9 044 -1 1 928 + 27,1 Jugoszláviából 2140 + 941 + 78,4 SZOCIALISTA országokból együtt 11 184 + 2 869 + 34,5 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 1220 -1258 + 26,8 ÖSSZESEN 12 404 + 3127 + 33,7 Külföldi turisták (ezer fő) Rubelelszámolású országokból 5 456 + 1 231 + 29,1 Jugoszláviából 920 + 404 + 78,3 SZOCIALISTA országokból együtt 6 376 -1- 1635 + 34,5 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 860 + 171 + 33,3 ÖSSZESEN 7 236 + 1806 -1 33,3 KÜLFÖLDI TURISTÁK ÁLTAL ELTÖLTÖTT IDő (ezer éjszaka) Rubelelszámolású országokból 37 017 + 9 665 + 35,3 Jugoszláviából 3 461 + 1 745 +101,7 SZOCIALISTA országokból együtt 40 478 +11410 + 30,3 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 6148 + 1475 + 31,6 ÖSSZESEN 46 628 +12 885 + 38,2 KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN ELTÖLTÖTT IDŐ (ezer éjszaka) Rubelelszámolású országokból 5 640 + 1 324 + 30,7 Jugoszláviából 254 + 33 + 15,2 SZOCIALISTA országokból együtt 5 894 + 1357 + 29,9 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokból 2 753 + 638 + 30,2 ÖSSZESEN8 647 + 1995 + 30,0 KÜLFÖLDRE LÁTOGATÓ MAGYAROK (ezer fő) Rubelelszámolású országokba 2 792 + 344 + 14,1 Jugoszláviába 625 + 83 + 15,3 SZOCIALISTA országokba együtt 3 417 + 427 + 14,3 NEM SZOCIALISTA (tőkés) országokba 243 — 0 — 0,2 ÖSSZESEN 3 660 + 427 + 13,2 IDEGENFORGALMI DEVIZABEVÉTEL (millió Ft)* Rubelelszámolások 3165 + 817 + 35,0 Konvertibilis elszámolások 1229 + 52 + 4,0 Ebből: tőkés valuták ■ 1 180 + 121 + 11,0 Jugoszláv dinár 49 — 69 — 58,0 ÖSSZESEN 4 394 + 869 + 25,0 IDEGENFORGALMI DEVIZAKIADÁS (millió Ft)** Rubelelszámolások 1 499 + 76 + 5,0 Konvertibilis elszámolások 800 + 49 + 6,0 Ebből: tőkés valuták 605 + 21 + 4,0 jugoszláv dinár 255 + 28 + 12,0 ÖSSZESEN 2 359 + 125 + 6,0 Az idegenforgalom növekvő jelentősége az OECD országaiban Egyre jelentősebb ágazattá fejlődik az idegenforgalom a Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szervezet (OECD) országokban. Az idegenforgalmi bevételek tavaly az OECD területén 41,4 milliárd dollárra, a kiadások pedig 42,8 milliárd dollárra emelkedtek. A bevételek 23, a kiadások pedig 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit Az idei előzetes adatok a forgalom további fellendülésről tanúskodnak. A tavalyi év idegenforgalmának nagy nyertese Portugália: a politikai viszonyok stabilizálódtak, a menekültek elhagyták a szállodákat így Portugália idegenforgalmi bevételei 27,4 százalékkal 404 millió dollárra emelkedtek. 74,5 százalékkal több turista lépte át a határt, számuk másfél millióra emelkedett. A nyugatnémet turisták kiadásai tavaly 22 százalékkal 10,8 milliárd dollárra nőttek, az NSZK idegenforgalmi bevételei pedig 18,7 százalékkal 3,8 milliárdra. A kiadások és a bevételek szempontjából egyaránt az USA áll a második helyen: tavalyi kiadásai 8,7 százalékkal 7,4 milliárdra, bevételei pedig 6,2 százalékkal 6,1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb nyugatnémet vendéget Ausztria, majd Franciaország fogadta. (DPA) Propaganda Kínában A Kínai Népköztársaságban a propaganda lehetőségei még nagyon korlátozottak. „Az információs lehetőségek legfelső csúcsán a vállalati kiállítás áll” — mondja Frank Sellien, a kínai nyelven is megjelenő European Industrial Report ügyvezető kiadója. Frank Sellient ez év májusában a kínaiak kerekasztalkonferenciára hívták meg Pekingbe. Kínai részről az importvállalatok 18 képviselője vett részt a megbeszéléseken. A kínai delegációt a nemzetközi kereskedelemfejlesztési tanács igazgatója, Li Shau Li vezette. A kínaiak kapcsolatokat kívánnak a nyugatnémet cégekkel kiépíteni, a kiállítások mellett elsősorban hirdetések és átfogó prospektusok útján kívánnak tájékozódni, de ők sem fukarkodnak majd a kínai piac igényeiről adott információkkal. A német gépgyártó Vállalatok egyesülete (VDMA) is azon fáradozik, hogy ezt a nagy piacot feltárja,s Svájcban mintegy 300 ezer kutyát és félmillió macskát etet gazdája, s noha jelenleg még csak az állattartók 40 százaléka vásárol kész élelmet, a kutya-macskaeledelek forgalma napjainkban így is elérte az évi 100 millió svájci frankot. A macskák sokkal válogatósabbak, mint a kutyák, s hogy ezzel az ipar is számol, azt az úgynevezett „komplex száraz eledel” térhódítása igazolja, bár az arány még mindig 82:18 a konzerv javára. A kutyaeledelek fele a konzerv, egynegyedük szárazáru, a többi pehely, kétszersült, kevert eledel és egyéb adalék-tápszer. A félkész állattáp nagy részét importálják A dobozolt áru mintegy 90 százalékát importból fedezik. Legjelentősebb szállítójuk az amerikai érdekeltségi körbe tartozó Effems cég. Ez a cég uralja egyébként az egész európai állateledel piacot, svájci piacrészesedése 40 százalékos. A Svájcban előállított állateledel-konzervek legnagyobb gyártója a Migros; a Hero-hoz tartozó Matzinger cég elsősorban pehelyfélékre specializálódott. Beszerzési forrás viszonylag kevés van, a piac áttekinthető, az árak stabilak. Mindenki igyekszik piachoz jutni, de a harc nem késhegyig menő. A versenyben természetesen szerepet kap a reklám is. A vevők döntéseiben az árszempontok jelentősége aránylag csekély. Napjainkban a háziállat társ lett, amely a hiányzó emberi kapcsolatok helyét tölti be, s az állattulajdonos ezt a társat gondozni, kényeztetni akarja, különben rossz lenne a lelkiismerete. S mint ahogyan az ember sem szereti az egyforma kosztot, a négylábú barátnak is jólesik a változatosság és néha-néha az ínyencség jó. Az állateledelek piaca Svájcban Kereskedelemtechnika Kereskedelemtechnikai kérdésekben részletes felpéldaosítást ad a Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelemtechnikai Osztálya Európa: Bánki Györgyné 314-155/365 mellék. Amerika: Demján Éva, Afrika: Rukavina Erna 314-155/365. Ázsia, Ausztrália: Tóth Zsuzsanna 314-155/366. Vámügyek: dr. Deák Sándor, 314-155/366. EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK A közületi import új szabályozása Az Egyesült Arab Emirátusok pénzügy- és iparügyi minisztere rendeletet adott ki a minisztériumok, hatóságok és más állami intézmények vásárlásainak és szolgáltatásokra szóló megrendeléseinek lebonyolításáról. A rendelet 1978. szeptember 1-én lépett életbe. A fenti időpont után az említett minisztériumok és hatóságok bevásárlást vagy importot, illetve szolgáltatásra szóló szerződést (a későbbiekben: megrendelések) csak a pénzügy- és iparügyi minisztériumban működő bevásárlási hivatalon keresztül bonyolíthatnak le. A rendelkezés nem vonatkozik a honvédelmi minisztériumra és az állambiztonsági hivatalra, valamint mindazokra a szolgálati helyekre, amelyek számára törvény vagy minisztertanácsi rendelet lehetővé teszi a megrendelések önálló kiadását, de még ezek is kötelesek betartani a most kiadott rendelet egyéb előírásait. Az új jogszabály szerint a közületi megrendelő ezután kötve van az előzetesen kalkulált értékhatárokhoz, ha a kiadni kívánt megrendelés vállalkozói teljesítésre, vagy építési munkákra vonatkozik. Mindennemű megbízás és bevásárlás csak nyilvános versenytárgyalás alapján adható ki, ez alól csak az erre külön engedélyt nyerő hatóságok képeznek kivételt. A versenytárgyalásokon csak az vehet részt, aki az Egyesült Arab Emirátusok állampolgára, vagy az a külföldi, akinek belföldi üzlettársa vagy képviselője van és ezt belföldön okiratba foglalt hivatalos szerződéssel igazolja. Külföldön kötött, vagy levelezés útján létrejött szerződések nem használhatóak fel. Az ajánlattevőnek szerepelnie kell az ország valamelyik kereskedelmi és iparkamarájának jegyzékében. A versenytárgyalást kiíró minisztérium köteles összegyűjteni mindazokat a határozatokat, amelyek összefüggnek szállítóknak és vállalatoknak kizárásával a versenytárgyalásokból, az ajánlatok felbontásánál az azt végző bizottság köteles a gyűjteményben foglaltakat figyelembe venni. A bevásárlási hivatal és a minisztériumok raktározási részlegeinek dolgozói versenytárgyaláson nem vehetnek részt és nem bízhatók meg munkavégzéssel, árubeszerzéssel közvetlenül vagy közvetett módon sem. Az új rendelkezés ezen felül szabályozza a teljes beszerzési eljárás összes részleteit, a kiírások előkészítésétől kezdve a szállítások, illetve szolgáltatások ellenértékének kifizetéséig. (NIA) EGYIPTOM Minőségellenőrzési előírások Az egyiptomi kereskedelmi minisztérium az export- és importáruk egy meghatározott csoportjára minőségi ellenőrzési kötelezettséget írt elő. Az ellenőrzésre az Export- és Importellenőrzési Hatóságot hatalmazta fel. A hatóság feladata felülvizsgálni, hogy az ellenőrzés körébe vont áruk megfelelnek-e a nemzetközi előírásoknak. A minisztérium feljogosítja az ellenőrzési hatóságot továbbá arra, hogy az alább felsorolt árukat akár belföldön, akár külföldön megvizsgálhassa és beviteli, illetve kiviteli engedélyt adjon ki, vagy tagadjon meg. A vizsgálatért illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés a következő importárukat érinti: sajtok, tejpor, cukor, konzerv gyümölcsök, friss és konzervált tejszín, friss alma, fűszerek, búza, liszt, tea, hús és húsáruk, mélyhűtött szárnyasok, élő juh, étkezési olaj és margarin, élő marha és borjú, fagyasztott, sózott és füstölt halak, konzerv tonhal, növényi olajok. Az egyiptomi exportáruk közül minőségi ellenőrzési kötelezettség alá ugyancsak mezőgazdasági termékek, illetve élelmezési cikkek, főként gyümölcs, főzelék- és fűszerfélék tartoznak A legfontosabbak: tojás, zöld- és szárazbab, fokhagyma, friss- és szárított hagyma, rizs, burgonya, földimogyoró, cukornád, lencse, lenrost, a citrusfélék, datolya, banán, kömény, koriander, borsmenta, ánizs, dísznövények. Ez az információ a Külkereskedelmi Viszonylati Útmutató Afrika kötetének Egyiptom fejezete 2.22 pontját egészíti ki. 1978. OKTÓBER 3. ) Hatályos jogszabályok összeállítása — vállalati vámmunka Új kiadvány látott napvilágot a közelmúltban, Hatályos vámjogszabályok összeállítása — vállalati vámmunka címmel, a Magyar Kereskedelmi Kamara vámügyi szakbizottságának kezdeményezésére. A könyv első része (a hatályos vámjogszabályok összeállítása) elméleti, második része (vállalati vámmunka) gyakorlati jellegű, tulajdonképpen recept, amely szinte bármilyen vámügyi kérdésben útmutatást ad. Ilyen jellegű, a hatósági és vállalati munkakört egymás mellé állító könyv ezidáig még nem jelent meg hazánkban. További előnye, hogy nem túl nagy terjedelmű, könnyen kezelhető, praktikus beosztású. Olvasmányos még azok számára jó, akik ezen a területen nem túl járatosak, s jól szerkesztett tárgymutatóval rendelkezik. Nemcsak a vámügyi dolgozóknak jelenthet segítséget, hanem a szállítmányozási, bonyolítási és áruforgalmi osztályokon dolgozóknak jó hasznos tudnivalókkal szolgál. Jó példa erre a Különféle külkereskedelmi ügyletek vámügyi sajátosságai című fejezet. (A kiadvány megrendelhető az MKK szakbizottságok osztályán.) A jövőben hasonló céllal megjelenő könyvekben szívesen látnánk a vámjogszabályt kiegészítő, úgynevezett VPOP-utasításnak azokat a részeit is, amelyek a vámkezelésnél eljáró vállalati dolgozókra rónak fontos feladatokat, és amelyek a vámjogszabályok végrehajtási részébe nem épültek be. V.L A MAGYAR HIRDETŐ jelenti