Világgazdaság, 1978. november (10. évfolyam, 213/2467-232/2486. szám)

1978-11-01 / 213. (2467.) szám

1978. NOVEMBER 1. SZERDA X. ÉVFOLYAM, 213. (2467.) SZÁM A DOLLÁRVÁSSÁG ÁRNYÉKÁBAN: ÁRESÉS AZ AMERIKAI TŐZSDÉKEN A Patronat amerikai behatolásra biztatja a tőkét A dollár hanyatlása tegnap a legtöbb nyugati pénzközpontban megállt. A jegybankok beavatkozásán kívül ennek konkrét okát nem lehet megállapítani, inkább a piac bizonytalansága magyarázza: ne­héz elképzelni, hogy ne történjék hamarosan valami. A dollárválság viszonylagos (és alighanem csak átmeneti) enyhülése azonban nem érinti a kísérőjelenségeket. A New York-i értéktőzsdéken már-már krachnak minősíthető bessz uralkodik, az aranyárat lázas vásárlási hullám hajtja fel. S érdekes mellékzöngéjeként a valutaviharnak a Patronat felszólítja a francia tőkét: a dollár gyengülését kihasz­nálva, hatoljon be az Egyesült Államokba. A dollár átlagos leértékelődése tegnap — a lapunk 8. oldalán közölt Reuter-index tanúsága szerint — 52,11 százalék volt (az 1971. decem­beri középárfolyamhoz képest) szem­ben az előző napi 51,70 százalékkal. Az átlag mögött azonban az ameri­kai valuta egyenetlen magatartása húzódik. Tokióban és a Benelux fővárosaiban tovább hanyatlott, újabb rekordokat döntve, London­ban, Zürichben és mindenekelőtt Frankfurtban viszont stabilizálódott, sőt kissé emelkedett is a reggeli mélypontról. A Bundesbank 30 millió dolláros támogató vásárlása és a Svájci Nem­zeti Bank „agresszív” beavatkozása hozzájárulhatott ugyan a dollárjegy­zések stabilizálásához, de meg nem magyarázza. Washington magatartá­sában sincs olyan változás, ami in­dokolná az irányzat megfordulását. Carter elnök újra hangoztatta, hogy ellenzi a kötelező érvényű ár- és béremelési korlátozások bevezetését mint infláció elleni fegyvert, s el­zárkózik a tőkekiviteli korlátozások elől is. Az amerikai pénzügyminisz­térium megerősítette, hogy nem gon­dol IMF-kölcsön felvételére, a Fede­­ral Reserve pedig jelezte, hogy ez­után sem szándékszik n­agyobb ará­nyokban beavatkozni a devizapiaco­kon a dollár védelmében. Az egyre erélyesebb külföldi követelésekkel szemben Wallich, a FED egyik tag­­­ja tagadhatatlanul meggyőzően ér­vel: az USA legfeljebb 22 milliárd dollár értékű kölcsönt vehetne fel a központi bankokkal kötött valuta­­csere-megállapodások keretében, 4,4 milliárdot az IMF-től, aranykészlete pedig 11,7 milliárd dollárnak felel meg. Ezzel szemben külföldön leg­alább 500 milliárd dollár van for­galomban. „A piac mindenféle be­avatkozással szemben érvényesíteni fogja akaratát, mert annyival több a pénze” — mondta Wallich. Minthogy az adottságok nem vál­toztak, a dollár átmeneti stabili­zálódását csak a piac hangulatának változásával lehet indokolni. „Tör­ténnie kell valaminek, mert így nem mehet tovább” — ez az érzés any­­nyira erős, hogy a spekuláció nem mer további összegeket dollárból erős valutákba átvinni, várva vala­milyen fejleményt, amelyre azonban semmi kézzelfogható utalás nem lát­ható. Azt az érzést, hogy az amerikai pénzügyi hatóságok előbb-utóbb kénytelenek lesznek tenni valamit, csak erősíti az amerikai értéktőzs­déket elöntő pánikszerű eladási hul­lám. Az ipari részvények átlagárfo­lyama — a Dow Jones-index sze­rint — október második felében több mint 10 százalékkal esett. Két hét alatt ekkora hanyatlás nem volt az 1929-es nagy krach óta. Az okok, amelyeket a kommentátorok a bessz hátterében látnak, mind az inflációs félelmekre vezethetők vissza és végeredményben összefüg­genek a dollár gyengeségével. A tőzsde a dollár árfolyamában valóság­gal az amerikai kormány gazdaság­politikájának eredményességét jelző mutatót kezd látni. Baljós jellemzője ennek a tőzsdei „mini-nániknak”, hogy a befektetők nem biztosabb vagy jövedelmezőbb papírokba fektetik a piacra dobott részvények árát, hanem a jelek sze­rint anyagi értékekbe, elsősorban aranyba. Ilyenformán természetes, hogy a londoni aranypiacról s­n­ló jelentésok­ főleg az Eg­yesült Álla­mokból jelentkező keresletet teszik felelőssé az ár újabb rekordjáért. Ezzel a kereslettel szemben a kíná­lat szűkösebbé vált, mert a Szovjet­unió hír szerint visszavonult a piac­ról. Az aranyár alakulása ilyenfor­mán némileg függetlenné vált a de­vizaárfolyamokétól. A dollár alacsony árfolyama hát­rányos az USA kereskedelmi kon­­kurrenseinek, mert rontja verseny­­képességüket az amerikaiakkal szemben, de előnyökkel is jár – hívja fel tagjai figyelmét a Patro­nat, a francia munkáltatók szövet­sége. Az egyik ilyen előny, hogy olcsón lehet behatolni az amerikai piacra. A Patronat körlevele fel­szólítja a francia cégeket, használ­ják ki a 4 franknál olcsóbb dollárt amerikai vállalatok felvásárlására, mert éppen most fontos, hogy Fran­ciaország „megerősítse ipari és ke­reskedelmi jelenlétét” minden jelen­tős piacon, elsősorban az Egyesült Államokban. A gyenge dollár másik előnye, az olcsó nyersanyagimport, a Patronat szerint csak átmeneti lesz, mert valószínű, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete végül is erőtel­jes áremelést erőszakol ki. A nyers­olaj pedig a legnagyobb tétele Fran­ciaország nyersanyag-importjának. A gyenge dollár hátrányai a kör­levél alapján nem is annyira az ame­rikai piacon érintik érzékenyen a francia külkereskedelmet (amely az USA viszonylatában amúgy is na­gyon deficites), hiszen a francia ex­portnak mindössze 5 százaléka irá­nyul az Egyesült Államokba. Fáj­dalmasabb a hatás azokon a piaco­kon, ahol a francia kivitel több, mint 40 százalékát alkotó tőkejavak, komplett üzemek és fogyasztási cik­kek kerülnek szembe a hasonló amerikai cikkek növekvő árelőnyé­vel. Megérzik a dollár esésének ked­vezőtlen hatását azok a francia ex­portcégek is, amelyek dollárban számlázzák­ árujukat. Ilyen például az alumíniumot exportáló Péchiney- Ugine-Kuhlmann vagy a nikkelt szállító Société Métallurgique le Nickel. A francia—amerikai kereskede­lemről a Patronat körlevele elmond­ja, hogy az árverseny éleződése az USA piacán elsősorban a francia fém- és nemesacélexportot érinti, másodsorban a szeszes italok és a sajt kivitelét. Az első csoport mint­egy 50 százalékát adja az USA-ba irányuló francia kivitelnek, a máso­dik 10 százalékát. Franciaország évek óta deficites kereskedelmet folytat az Egyesült Államokkal. Az idei év első 5 hónapjában a kivitel ebben a viszonylatban 7,8 milliárd frank volt, az import 11,2 milliárd. (Reuter, VWD, AP—DJ) Találgatások az OPEC lépcsőzetes áremeléséről Irán felfüggesztette olajeladásait Irán a világ második legnagyobb olajexportőr országa kény­telen volt leállítani az olaj kivitelét, mert az országszerte elharapód­zott sztrájkok megbénították a bányák, a finomítók működését. A politikai helyzet is bonyolultabbá vált: a bizalmi szavazáson a kor­mány többséget kapott, de két tagjának lemondása baljós előjel. Most gazdasági káosz is fenyeget, hiszen a már eddig kiharcolt rend­kívüli fizetésemelések is növelik a költségvetési hiányt, gyorsítják az inflációt. Az iráni gazdaságvezetés arra kényszerülhet, hogy a de­cemberi OPEC-értekezleten az olajárak erőteljes emelése mellett szálljon síkra. Szaúd-Arábia még mindig csak 5 százalékos emelést akar az év elejétől, de a „szélsőségesek”, a 30 százalékos drágítást követelők leszerelésére állítólag kész belemenni a lépcsőzetes drágí­tásba, ami a jövő év végéig több mint 10 százalékos áremelést jelen­tene. Az olajpiacokon megkezdődtek a spekulációs felvásárlások, a nagy olajvállalatok feltöltik készleteiket. Az iráni rádió tegnap bejelentette, hogy az olajbányászok és az olaj­­finomítók munkásainál­ sztrájkja következtében leállt e fontos ener­giahordozó kivitele, és minimálisra csökkent a földgáz exportja is. (Az ország olajipara tudvalevőleg az ál­lami olajipari vállalat, a M­OC ke­zében van.) Az állami szektor 1 mil­lió dolgozójának ezzel már több, mint fele csatlakozott a munkabe­­szüntetési akcióhoz. Ezeknek kétség­telenül nemcsak gazdasági színezetük van, a sztrájkolók magasabb bérek mellett politikai köve­teléseket is han­goztatnak. Éleződik tehát a politikai küzde­lem, a kormány sem egységes, két minisztere lemondott, s az egyik már­is ellenzéki párt alapításába kezdett. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha az olaj­export tartósan leáll, illetve a hazai energiaellátás is megakad — jósolja a Reuter hírügynökség. Az olajexportból Irán évi 2 milliárd dollárhoz, a teljes évi devizabevétel 80 százalékához jut. Legnagyobb fel­vevőpiacuk az Egyesült Államok és Japán. Az iráni olaj értékesítésében résztvevő nyugati cégek már értesí­tettek egyes vevőket, hogy esetleg kénytelenek lesznek felfüggeszteni az olajszállításokat. A perzsa olaj kü­lönösen a japán gazdasági életben játszik nagy szerepet, a szállítások elmaradása kínosan érintené Tokiót. „Reza Pahlavi iráni uralkodónak fel kell adnia álmát, hogy Iránból az ezredfordulóra ipari és katonai nagyhatalmat hozzon létre” — írja az International Herald Tribüne, még az olajexport felfüggesztése előtt megjelent kommentárjában. Mindeddig hiábavalónak bizonyultak a megadott béremelések, csak az infláció veszélyét idézték fel. Ali Amini, korábbi miniszterel­nök, a „pazarló” költségvetési po­litika bírálója kijelentette, hogy az ország hat hónapon belül csődbe megy, ha nem tudják megfékezni a jelenlegi költekezési hullámot. Előrejelzések szerint idén ismét 30 százalékkal gyorsul az infláció. De ami a kormány számára a legnyug­talanítóbb: hiába ígértek a most megadott átlagban 12,5 százalékos béremelésen felül újabb 12,5 száza­lékot 6 hónappal későbbre, tovább­ra is szünetel a postaszolgálat, zár­va tartanak az iskolák, és most már az állami olajipar is megbé­nult. Irán már közölte Washingtonnal, hogy elhalasztja a jövő évre terve­zett fegyvervásárlásokat. Ezenkívül lassítják a nukleáris erőművek épí­tését, egyelőre lemondanak a pet­rol vegyészeti ipar ambiciózus fej­lesztéséről. Egyre erősebb a gyanú, hogy Irán a decemberi OPEC-értekezleten — bár politikailag minden eddiginél jobban rászorul az USA támogatá­sára —, „az olajhéják” táborához fog csatlakozni, mert az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreál­lítását csak az olajbevételek növe­léséből remélheti. Úgy vélii,­hire­y már Szaúd-Arábia sem harcol olyan lelkesen a jelen­legi olajárak fenntartásáért, illetve enyhe emeléséért, mint tette ezt ko­rábban. Közölte partnereivel, hogy az Abu Dhabiban december közetén összeülő olajértekezleten legföljebb 5 százalékos drágításba megy bele — ez a jelenlegi barrelenkénti 12,70 dolláros alapárat 13,35 dollárra nö­velné — majd a lépcsőzetes eme­lésbe. Ez év végéig, összhatásában több mint 10 százalékos áremelést eredményezhet az idei évhez képest — közölték magas rangú OPEC-for­­rások. Az OECD tegnap közzétett jelen-­ tése szerint a térség észak-amerikai, nyugat-európai országainak, Auszt­ráliának és Japánnak nyersolajim­­portja szeptember végétől erőteljesen emelkedik, főként az áremeléstől tar­tó, spekulációs vásárlások miatt. Az év első felében viszont a 24 tagor­szág együttes behozatala 6 százalék­kal csökken a múlt év azonos idő­szakához­­képest, az USA-é pedig 12,5 százalékkal. Mindez inkább csak a vontatott gazdasági növekedés kö­vetkezménye, nem pedig az össze­hangolt energiapolitikáé. Luxem­bourgban, a közös piaci energiami­niszterek értekezletén kitűnt, hogy még a kilencek sem tudnak egymás között megállapodni közös energia­­politikában. Mint Lambsdorff, nyu­gatnémet gazdasági miniszter hang­súlyozta, senki sem hajlandó a má­sik kedvéért engedményeket tenni. Még a brüsszeli­ bizottságnak azt a javaslatát sem fogadták el, hogy erő­teljes hangú politikai nyilatkozatban szólítsák fel az OPEC-et az árak befagyasztására, az USA-t pedig az eddiginél hatékonyabb energiataka­rékosságra. B. R. ANDREOTTI KOMPROMISSZUMOS JAVASLATA A KÓRHÁZI SZTRÁJK MEGSZÜNTETÉSÉRE Andreotti olasz miniszterelnök teg­napi parlamenti beszédében komp­romisszumos javaslatot terjesztett elő, hogy mielőbb befejeződjék a kórházi dolgozók sztrájkja. And­reotti a képviselőház gazdaságpoliti­kai vitáját nyitotta meg, és javasol­ta, hogy a kórházi alkalmazottak, va­lamint az összes állami alkalmazott kollektív szerződését ne 1979 nya­rán, hanem már januárban újítsák meg. Az új kollektív szerződés három éves időtartamra szólna. A kórházi alkalmazottak 27 ezer lírás béremelést követelnek, a kormány előbb engedékenynek mutatkozott, majd kemény magatartást tanúsított, azzal érvelve, hogy a béremelést az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, annál kevésbé, mivel más ágazatok dolgozói is ha­sonló bérkövetelésekkel állhatnának elő. Most Andreotti közölte: kor­mánya megadná a kért bér­javítást, de csak azoknak, akik továbbképzéseken nagyobb szakértelemre tettek szert. A megfigyelők szerint Andreotti lépése arra utal, hogy a kormányfő igyekszik megőrizni a kényes politi­kai egyensúlyt. Az állami alkalma­zottak három éves kollektív szerző­désére vonatkozó javaslat összhang­ban van Lamának, a CGIL szakszer­vezeti szövetség főtitkárának teg­napelőtti indítványával. Lama sze­rint csakis a bérek korlátozásával lehet visszaszorítani az inflációt. Andreotti miniszterelnök hangoz­tatta, hogy az állami kiadásoknak nem lehet meghaladniuk a tervezet­tet. A többi politikai párt vezetői tegnap délután összeültek, hogy meg­vitassák a kormány nyilatkozatát. A miniszterelnök beszédének elhangzá­sakor több, mint 30 ezer calabriai tüntetett Rómában a nagy munka­­nélküliség miatt. Az egyik legelma­radottabb dél-olasz vidéken 250 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. A tüntetést a CGIL szakszervezeti köz­pont szervezte. (Reuter) Olaszország 1 milliárd dolláros áruhitelt ajánl Kínának Az olasz kormány 1 milliárd dol­láros hitelt ajánlott Kínának olasz árucikkek importjának finanszíro­zására. Az ajánlatot a jelenleg Pe­kingijén tárgyaló Ossola kereskedel­mi miniszter terjesztette a kínai ve­zetők elé. A megállapodás részletei­ről decemberben tanácskoznak, ami­kor is olasz pénzügyi delegáció uta­zik Pekingbe. Az elképzelések sze­rint a kölcsönt négy év alatt egyenlő részletekben folyósítanák,­ visszafi­zetési ideje nyolc év lenne, kamata 7,­5 száza­lék. Az Olaszország által javasolt hi­tel sokkal kisebb összegű azoknál a kölcsönöknél, amelyeket Japán, az NSZK és más, a kínai kereskedel­mi megrendelésekért vetélkedő or­szágok ajánlottak. Elsődleges célja, hogy segítse a FIAT cég traktor- és egyéb mezőgazdasági gépeladásait. Jelenleg kínai gépipari szakértőkből álló delegáció tárgyal a FIAT to­rinói üzemeiben. A cég képviselői szerint remény van rá, hogy az amerikai és a nyugatnémet válla­latok éles konkurrenciája ellenére 600 millió dolláros üzletet kötnek. Az ENI, az állami energetikai tár­saság, amelynek több mint 20 éve vannak kereskedelmi kapcsolatai Kínával, szintén reméli, hogy a hi­tel hozzásegíti őt szénbányászati gépek eladásához. Ossola Pekingben megállapodott a kínai vezetőkkel, hogy olasz cé­gek képviseleti irodát nyitnak Kí­nában. Az állami exportösztönzési hivatal is tervezi pekingi iroda nyi­tását. A kétoldalú kereskedelem ér­téke tavaly 350 millió dollár volt, az idén 400 millió dollár körül ala­kul. (AP—DJ) Japánba készül a lengyel miniszterelnök November 15-én ötnapos hivatalos látogatásra Japánba utazik a len­gyel miniszterelnök. Jaroszewicz a tervek szerint két ízben találkozik Fukuda miniszterelnökkel megbe­szélést folytat a japán üzleti élet vezetőivel, megtekint Tokióban egy elektronikai üzemet, majd vidéki utazásra indul. November 9-én Európába utazik Szonoda japán külügyminiszter, Nagy-Britanniát és több szocialista országot is felkeres. Londonban a szokásos évi miniszteri konzultáción vesz részt. (Reuter) NAPRÓL NAPRA BUDAPESTEN TÁRGYAL A LOMBARDIAI KERESKEDELMI KAMARA KÜLDÖTTSÉGE, a kis- és középvállalatok üzleti lehetőségei iránt tájékozódnak. (2. oldal) A ROMÁN EXPORTTERV MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉ­NEK fontosságára hívja fel a figyelmet az Előre című buka­resti napilap. (2. oldal) PERU ADÓSSÁGAINAK ÁTÜTEMEZÉSÉRŐL KEZDŐDNEK TÁRGYALÁSOK PÁRIZSBAN, az évi törlesztést a devizabe­vételek egynegyedére akarják mérsékelni. (2. oldal) A NEMZETKÖZI VALUTAALAP HITELFORRÁSAIRÓL tartott vitát ismerteti cikkünk második része. (5. oldal) SVÁJC GAZDASÁGÁT A FRANK ERŐSÖDÉSE PRÓBÁRA TESZI, de az ország képes leküzdeni a nehézségeket. (4. oldal) A TŐKÉS NYERSANYAGPIACOKOn a legutóbbi értékelések szerint az alapvető fémek ára általában javul, ellentmondáso­sabb a helyzet a mezőgazdasági termékek szektorában. (8. oldal) Romániában módosították a turistaárfolyamokat Bukarestben tegnap közzétették a lej új turistaárfolyamait. Az 1978 március 6. óta érvényes jegyzéseket felváltó új árfolyamok a román va­luta leértékelését jelentik a leg­több tőkés valutához képest. A dol­lár turistaárfolyama változatlanul 12 lej marad, a nyugatnémet márka vi­szont 6,81 lejre emelkedik a koráb­bi 5,57-ről. A további jegyzések, zá­rójelben az előzővel: 1 francia frank 2,95 (2,45); 1 angol font 24,35 (22,79); 100 osztrák schilling 91,81 (79,22); 1 svájci frank 7,94 (5,91); 100 olasz líra 1,50 (1,37) lej. (APA)

Next