Világgazdaság, 1978. november (10. évfolyam, 213/2467-232/2486. szám)
1978-11-01 / 213. (2467.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Magyar Kereskedelmi Kamara Lombardiai üzletemberek látogatása Budapesten Budapesten tárgyal a Lombard Kereskedelmi Kamara küldöttsége a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására. A delegációban kis- és középüzemek vezetői kaptak helyet, jelezve azt a szándékot, hogy a nagy konszernek mellett e cégeket is jobban bevonják az árucserébe. A magyar—olasz forgalom az idén is gyorsan fejlődött, s a kapcsolatok további bővítésére elsősorban a még kihasználatlan kooperációs lehetőségek feltárása, a harmadik piaci együttműködés szorosabbra fűzése révén nyik lehetőség. Hétfő este Budapestre érkezett a Lombard Kereskedelmi Kamara küldöttsége, Giancarlo Protto vezetőségi taggal az élen. A delegációban műanyagipari gépeket, automatikus, elektronikus berendezéseket, galvanizáló készülékeket, mezőgép-alkatrészeket, szerszám- és nyomdaipari gépeket, gyógyszeripari berendezéseket, elektronikai alkatrészeket előállító kis- és középvállalatok képviselői foglalnak helyet. Zömmel olyan üzletemberekről van szó, akiknek most nyílik alkalmuk első ízben, hogy megismerkedjenek a magyarországi piaci lehetőségekkel. A Magyar Kereskedelmi Kamarában rendezett keddi kerekasztalbeszélgetésen Tóth Ida, akülkereskedelmi minisztérium tanácsosa ismertette a magyar—olasz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulását Olaszország jelenleg harmadik tőkés külkereskedelmi partnerünk: tavaly 20 millió dolláros magyar exporttöbblet mellett a forgalom elérte a 440 millió dollárt. Az idén szeptember végéig az árucsere 383 millió dollár volt, körülbelül 20—23 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy a magyar—olasz kereskedelem gyorsabban növekedett, mint a teljes magyar külkereskedelmi forgalom, s a bővülés még akkor is jelentős, ha az inflációt is figyelembe vesszük. A gazdasági kapcsolatokra serkentően hatottak a magas szintű látogatások, így Kádár János és Lázár György római útja, illetve többek között Ossola külkereskedelmi miniszter, továbbá a Fiat, az Elyt, az ENEL és a Montedison elnökének magyarországi látogatása. A magyar exportnak majdnem kétharmada még mindig mezőgazdasági cikk, 30 százalék anyagjellegű termék, és csak 2 százalékos a gépipari cikkek aránya. Olaszországi importunk 60—65 százaléka kohászati termék (hengerelt acél, cső), vegyicikk, textilfonal, ásványi anyag és gyógyszer. Húsz százalékot képviselnek a gépipari termékek és 8 százalék az élelmiszerek hányada, elsősorban déligyümölcsöket és néha rizst importálunk. Az ipari fogyasztási cikkek (ruhák és háztartási felszerelések) 6-7 százalékot képviselnek. Az árucsere-forgalom struktúrája merev, évek óta alig változik, pedig több gépet szeretnénk eladni. Az idén külön gondot okozott, hogy a forgalomhordozónak minősített kohászati és textiltermékek kivitelét különféle intézkedésekkel akadályozták. Az első félévben a Közös Piac korlátozó rendelkezései hatására kiesett exportunkból mintegy 12 millió dollár értékű kohászati cikk. A forgalmat stabilizálják a kooperációs szerződések, számuk az idén tízzel — 38-ra — növekedett, de még mindig kevesebb, mint az NSZK- val, Ausztriával, Svédországgal, Svájccal és Franciaországgal létrehozott kooperációk száma. A 33 szerződésből 13 a gép- és műszeripar, s további 13 a vegyipar területén született. 33 kooperációt tartanak nyilván a mezőgazdaságban, a könyvgyű- és az építőiparban, valamint további hármat más ágazatban. Jelenleg 47 kooperációs téma van tárgyalás alatt, ezek között harmadik piaci együttműködési tervek is szerepelnek. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Ossola olasz külkereskedelmi miniszter májusi budapesti tárgyalásai során elhatározták: néhány afrikai országban az illetékes kereskedelmi kirendeltségek a helyszínen vizsgálják meg a kooperációs lehetőségeket. Igen gyümölcsöző kooperáció volt a Ganz és a Fiat együttműködése gázturbinás erőművek szállítására ez azonban 2 éve elakadt Az olasz nagyvállalatok közül már több együttműködési keretszerződést kötött magyar cégekkel (Montedison, Fiat, ENI, Sina-Viscosa), de jó lenne, ha a kis- és a középvállalatok is hasonló keretszerződéseket kötnének. Ez végső soron maguktól a vállalatoktól függ, de a kamarák ezt elősegíthetik az üzletemberek találkozóinak megszervezésével — mondta Tóth Ida. Giancarlo Protto, a lombardiai delegáció vezetője a VILÁGGAZDASÁG munkatársának elmondta: vállalata éppúgy, mint a többi céget képviselő üzletember érdeklődik a kooperációs lehetőségek iránt. Érdekes tervet is hoztak magukkal: javasolják kettős központú szövetkezet megalapítását, a közös tulajdonban levő szövetkezet Olaszországban és Magyarországon egyaránt működne. A kétoldalú forgalom szempontjából is jelentős, hogy az olasz gazdaság túllendült a mélyponton. Megmutatkoznak a restriktív gazdaságpolitika kezdeti eredményei, s a gazdaság ismét fellendülő szakaszba jutott — tette hozzá G. Protto. Giuseppe Salvatore, a Lombard Kereskedelmi Kamara külügyi osztályának vezetője hangoztatta: a körzet igen jelentős szerepet játszik a magyar—olasz árucsere-forgalomban, különösen sok gépet adnak el Magyarországra. A középméretű vállalatok még nem rendelkeznek elég információval a magyarországi piaci lehetőségekről, ezért is üdvös a delegáció látogatása. Arra kell törekedni, hogy a kapcsolatok ne csak a tradicionális áruforgalomra korlátozódjanak, hanem hogy tartós kooperációs viszony alakuljon ki, ami újabb lökést adhat a két ország gazdasági kapcsolatai fejlődésének is. B. T. Nő a hazai gyapjútermelés Országszerte befejeződött az idei gyapjú átvétele és megállapítható: nőtt a gyapjútermelés. Idén a múlt évhez képest a gyapjúforgalmi vállalatok 9 százalékkal több zsíros (nyers) gyapjút vettek át a juhászatoktól és a kistermelőktől. Ez azt bizonyítja, hogy mind jobban éreztetik hatásukat a juhászat fejlesztésére a korábbi években hozott különböző szintű rendelkezések. A juhászatok idei teljesítménye 1970 óta a legjobb eredménynek számít. Az előző nyolc évben csupán egy esetben növekedett ilyen ugrásszerűen a gazdaságok gyapjúkínálata, nevezetesen 1977-ben, amikor is az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal több textilipari alapanyag jutott felvásárlásra. Az idén összesen 10 ezer 700 tonna volt a felvásárlás. (Tavaly ez az adat 9 ezer 800 tonna volt.) A gyapjútermelés növekedését egyértelműen az állatállomány létszámának bővülése hozta magával. A gazdaságokat jelenleg erre ösztönzik az érvényben levő szabályozók, amelyek egyebek között az újabb tenyészállatok beállításáért különféle anyagi juttatásokban részesítik a gazdaságokat. A létszám bővítését szolgálja az az intézkedés is, amely az épületek felújításához és az új hodályok építéséhez biztosít állami hozzájárulást. A juhtenyésztés mennyiségi növekedésénél lassúbb volt a gyapjú minőségének javulása, bár a múlt évhez képest ebben a tekintetben is kedvezőbb a statisztika. Valamivel több az iparban jól hasznosítható, 6 centiméternél hosszabb szálú gyapjú aránya, és csökkent az úgynevezett al-minőségű gyapjú menynyisége. (MTI) Évmilliárd forint a Centrum közvetlen importja A Centrum Áruházak 33 egységében az idén több mint 9 milliárd forint értékű árut hoznak forgalomba — közölte keddi sajtótájékoztatóján aCentrum kereskedelmi igazgatója, Kovács Jenő. Az ünnepi forgalomnak 1,5 milliárd forintos árukészlettel vágnak neki, s további 1,7 milliárd forint értékű fogyasztási cikket várnak szállítóiktól. Forgalomba kerül többek között 14 ezer Sanyo és 8 ezer Philips zsebrádió, japán kombinált magnórádió. A vállalat közvetlen importja az idén 1 milliárd forint, s ezzel, valamint a 3,6 milliárd forint értékű közvetlen beszerzéssel igyekszik a Centrum a többi vállalattól eltérő választékot teremteni. (MTI) Előadás a védjegy-konferencián A MONIMPEX VÉDJEGY-GYAKORLATA ÉS A VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSEK A TRADE-MARK ’78 nemzetközi védjegy kiállítás alkalmával a Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt a múlt héten megrendezett szakmai konferencián több előadás foglalkozott a védjegyek gazdasági jelentőségével. Tegnapi számunk 7. oldalán dr. Ravasz Károlynak, a Magyar Hirdető igazgatójának előadását ismertettük a védjegyről és a reklámról, az alábbiakban pedig dr. Uhlyarik Tamásnak, a MONIMPEX osztályvezetőjének előadását közöljük rövidített formában. A MONIMPEX védjegy gyakorlatából vett példák szemléletesen bizonyítják a védjegy közvetlen hatását a kereskedelmi tevékenységre. 1967-ig a MONIMPEX részére kizárólag a Boripari Vállalatok Trösztjének jogelődje, a Magyar Állami Pincegazdaság szállított borokat. Ennélfogva 1949 óta a magyar exportborokra bejegyzett védjegyek a MONIMPEX tulajdonába kerültek, de a védjegyeket — licenciaszerződés nélkül ugyan — kizárólag ez a cég használta. Amikor az új mechanizmus következtében már mások is — az állami gazdaságok, tesz-ek — megjelentek közvetlen szállítóként, az újonnan jelentkező, egészséges érdekellentét a szállítók között olyan formában is megmutatkozott, hogy új védjegyeket konstruáltak. Ennek következtében a magyar borok megjelenési formája az exportban a lehető legsajátosabb képet mutatta és az egyes szektorok által átadott exporttételek címkéi jelentősen eltértek egymástól, azokban semmiféle közös jelleg nem volt. Ez a helyzet mind a mai napig fennáll. A belföldi partnerek — a MONIMPEX-szel is egyeztetve — önállóan tervezik és alkotják meg az új fajtákra védjegyként szereplő címkét. A külföldi partnereknél a helyzet még bonyolultabb. Hogy egyegy piacon minél kisebb mértékben függjön a piacon dolgozó közvetítőtől, egyedárustól, a MONIMPEX régen bevezette az úgynevezett fajtakizárólagosságot, azaz nem a magyar borokra ad képviseletet, hanem egy-egy meghatározott borra, például a 3 puttonyos tokaji aszúra. Ezt a megoldást nemcsak a képviselőkkel szembeni védelem indokolta, hanem az is, hogy egy-egy ország piacán nincsenek olyan jelentős, tőkeerős cégek, amelyek a teljes magyar áruválasztékkal képesek lennének foglalkozni. Ezek a cégek azonban már reklámtevékenységükben és minden olyan megmozdulásukban, amelyekben a fogyasztó döntését kívánják befolyásolni, elsődlegesen nem a magyar eredetet hirdetik, hanem a saját cégüket, valamint a náluk levő magyar borfajtát és csak harmadsorban foglalkoznak az általános magyar eredetre utaló kérdésekkel. Hogy az átlagfogyasztó jól eligazodhasson a magyar borok között, a bornál a címkén kívül a minőségi borok palackjain nyakcímke is található, ez az úgynevezett pillangócímke. A korábbi években ezeken a címkéken általában csak az évjáratot tüntette fel a MONIMPEX valamilyen grafikai díszítéssel kombinálva. A külkereskedelmi vállalat jelenlegi törekvése, hogy e nyakcímke felhasználásával egységesítse az exportborokat. E címke mindig azonos lenne és a vásárló döntésénél jelentős előnyt biztosítana, a nem szakértőnek így nem a címke részletes elolvasása után kellene döntenie, hanem szembetűnően egy, a nyakcímkén található ismertetőjel alapján. Ehhez először is egységes pillangócímke kellene, amely egyértelműen, gyorsan, rápillantásra tanúsítaná a magyar eredetet. Jelentős reklámlehetőséget biztosít a külkereskedelmi vállalatnak az esetenként megindítandó védjegybitorlási per, illetve tisztességtelen versenyper. Meg kell jegyezni azonban, hogy e perek konkrét kihatása nem mindig alkalmas a gyors intézkedésre, hiszen egyes országokban annyira elhúzódnak ezek a rendes bíróság előtt folyó perek, hogy több év telik el a kereset benyújtása és akárcsak az első fokú ítélet meghozatala között. Érdekességként megemlíthető a MONIMPEX egyik pere, amelyet barackpálinka hamisítás miatt indított egy olasz cég ellen. A keresetet 1964-ben adták be. A hamisítók elsődlegesen nem a hamisítás vádját kívánták cáfolni, hanem támadólag léptek fel és alapjaiban vitatták a MONIMPEX jogképességét az olasz rendes bíróság előtt. Elsődlegesen tehát hosszú éveken keresztül erről folyt a vita, a MONIMPEX-nek igazolnia kellett magát. Be kellett bizonyítania, hogy a magyarországi rendelkezések értelmében mint állami vállalat jogképes és jogosult ilyen jellegű perek indítására is. Csak e kérdés tisztázása után tért rá a bíróság a konkrét perbeli tényállás vizsgálatára. A per több, mint öt éven keresztül járta a különböző olasz fórumokat. E negatívumok ellenére is hasznos volt a per, a vita közismertté vált az olasz italszakmában és néhány újságcikkből az átlagfogyasztó is jelentős ismereteket nyert a barackpálinkával kapcsolatban, s megtudhatta, hogy ez speciális magyar termék. Ezek a perek elsődlegesen inkább preventív jellegűek, azt mutatják, hogy a MONIMPEX éberen őrködik védjegy tulajdona felett, illetve fellép hamis eredetjelzéseknél vagy tisztességtelen versenynél. Ez pedig a szakmai körök számára megelőző jelzésként igen hasznos. Abban a pillanatban,amikor a piac elfogad egy bevezetett terméket és a termék forgalma jelentősen megnő, megjelennek — különösen az élelmiszeripari termékek vonatkozásában — a hamisítványok és az ahhoz hasonló kiszerelések. A tisztességtelen versenyperek kimeríthetetlen sora és a „vétkesek” hihetetlen leleményessége önmagában is jelzi, hogy milyen nagy értéket képvisel egy jól bejegyzett és bevezetett márka. A hamisítások a legprimitívebbtől a legbonyolultabb megoldásig terjednek. A primitívek közé tartozik egy vidám eset, amely Ausztriában történt. A hamisító barackpálinka-hamisítványt hozott forgalomba, s a címkét a következő felirattal díszítette: „Kiviteli minőséég eredeti”. Az „s” betűt a német helyesírási szabályoknak megfelelően „sch”-val írták... Ebben az esetben könnyű dolga volt a MONIMPEX-nek a hamisítóval szemben. Sokkal nehezebb volt azonban az, ami az Egri Bikavérrel kapcsolatban történt, szintén Ausztriában. Igen hosszú és nagyon kemény munkát igénylő perben sikerült megtiltani egy osztrák cégnek az Erlauer névhasználatot (a szó Eger német nevét jelenti). Még túl sem futott a per megnyerésének tudomásul vételén a MONIMPEX, amikor már jelzést kapott, hogy ugyanez a cég a magyar címkékhez hasonló új címkével hozza forgalomba vörös borát, de most már nem a megtiltott Erlauer szóval, hanem az ahhoz hasonló Erbauer név alatt. Újra kezdődött az egész. Hasonló eset történt a paprikával is, amikor egy osztrák cég paprikáját Piroska név alatt hozta forgalomba. A megtévesztés itt abban rejlett, hogy a csomagolás domináns színe piros-fehér-zöld volt és a megnevezés is magyar eredetre utalt. Ezeket a sérelmezhető pontokat a hamisító úgy próbálta korrigálni, hogy a Piroskáit sch-val írta és feltüntette az osztrák eredetet, illetve saját cégének a nevét, persze, jó apró betűkkel. Ennek a piaczavarásnak a megakadályozása is igen jelentős munkájába kerül a MONIMPEX-nek. A védjegynek egyéb vonatkozásokban is van hatása a vállalat közvetlen kereskedelmi tevékenységére. Érdemes még egy példát megemlíteni a háromdimenziós védjegyekkel kapcsolatban. Több évszázada már a magyar tokaji borok speciális palackban kerülnek eladásra. Különböző hamisítások miatt szükségessé vált, hogy ne csak a címke, hanem maga az üveg is védettséget élvezzen. A MONIMPEX megkísérelte a jellegzetes formájú, hosszúnyakú üveg védjegyeztetését. Elsődlegesen Magyarországon kívánta védjegyeztetni, de az itthoni védjegyeljárás megindításával egy időben bejelentette a védjegyet olyan országokban is, ahol az előírások nem kívánják meg a hazai ország védjegyét. Így alakult ki az az érdekes helyzet, hogy Magyarországon a többszáz éves tokaji palackot tartályvédjegyként nem fogadta el az OTH, mert véleménye szerint nem volt megkülönböztető jellege, ugyanakkor például Olaszországban az üveget lajstromozták. Védjeggyel kapcsolatos problémák sokszor — a bitorlási eseteket leszámítva — csak hosszú idő elteltével jelentkeznek. A jelenlegi években például az a korábbi magyarországi álláspont jelent problémát, amely alábecsülte a védjegy jelentőségét. A MONIMPEX is csak egy meghatározott idő eltelte után kezdett igen komoly jelentőséget tulajdonítani a védjegynek, de ez időpontig már több jelentős nyugati partnere a magyar borokra és egyéb cikkekre különféle védjegyeket jegyeztetett be. A jogi lehetőségek felhasználásával igyekezett a MONIMPEX e védjegyek tulajdonosaivá válni, de ez nem mindig sikerült, nemegyszer a védjegytulajdonos ellenállása miatt. Bármennyire egyszerűnek tűnik is tehát a védjegygyel kapcsolatos részletdöntés, mindig értékelni kell a döntést abból a szempontból is, hogy a hosszú idő elteltével milyen következményekkel járhat. FERUNION-kiállítás Prágában Ezen a héten magyar műanyag- és alumíniumcikkekből rendez reprezentatív kiállítást a FERUNION külkereskedelmi vállalat Prágában. A 200 féle áruból az újdonságok száma több, mint 30. Ezek között találhatók a korszerű zárszerkezettel ellátott alumínium kukta fazekak — jelentette az MTI. Úgy tűnik, hogy a háztartási műanyagcikkekből, a fürdőszoba-felszerelésekből, gyermekkádakból rendel majd nagyobb tételt a FERUNION partnere, a Pragoexport — tudtuk meg a magyar külkereskedelmi vállalatnál. Ebben az évben a FERUNION csehszlovák exportja megközelíti a 12 millió rubelt, ennek tizedrésze a háztartási műanyagáru. A FERUNION arra számít, hogy cikkeiből a következő években növelni lehet a forgalmat, ha az államközi keretek között nemcsak az export, hanem az import bővítésére is lehetőséget találnak. 1978. NOVEMBER 1. 13* ■a RÖVIDEN : A Szarvasi Bútoripari Szövetkezet ebben az évben 6 ezer darab rusztikus tölgy padládát gyárt a NSZK- beli Steinhoff cég megrendelésére. Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége ebben az évben csaknem 12 millió forint értékű munkahengert készít a svéd Volvo cég megrendelésére. -*• Kecskeméten közös idegenforgalmi kiállítást nyitott meg kedden az IBUSZ a lengyel Orbis-irodával. A Lengyelország az üdülés, pihenés és műemlékekben gazdag városok országa című kiállítás november 12-ig tart nyitva. ADATRÖGZÍTÉST VÁLLALUNK SLK-4-ES KAZETTÁS MÁGNESSZALAGOS RENDSZERRE KEDVEZŐ FELTÉTELEK, PONTOS TELJESÍTÉS MHE SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS SZERVEZÉSI KÖZPONTJA Budapest II., Bég u. 3—5. Budapest 23., Pf. 29. 1277