Világgazdaság, 1978. december (10. évfolyam, 233/2487-252/2506. szám)
1978-12-01 / 233. (2487.) szám
2)(§ 1978. DECEMBER 1. Bulgária A TERV ÉS A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA A NEMZETGYŰLÉSBEN Szófiában megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszaka. A napirenden az 1979. és az 1980. évi népgazdasági terv, valamint a jövő évi költségvetés szerepel. Zarev miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy idén az ország nemzeti jövedelme várhatóan 6 százalékkal növekszik a tavalyi esztendőhöz képest, az ipari termelés pedig mintegy 7 százalékkal emelkedik. Különösen dinamikus a gépipar és a vegyipar fejlődése, az előbbi termelése várhatóan 11,4, az utóbbié 10 százalékkal nő. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Az ország külkereskedelmi forgalmának értéke több mint 12 százalékkal haladja meg az előző év szintjét. Zarev hangsúlyozta, hogy az idei tervteljesítést számtalan kedvezőtlen körülmény hátráltatta, például a beruházások elhúzódása, a rendelkezésre álló kapacitások elégtelen kihasználása, a technológiai fegyelem megsértése. A bolgár nemzetgyűlés most tárgyalta első ízben egyszerre két év népgazdasági tervét. A jóváhagyásra beterjesztett törvénytervezet értelmében a nemzeti jövedelem 1979-ben 7, 1980-ban pedig 7,2 százalékkal növekszik. Különösen gyors ütemben fokozódik az ipari termelés: 1979-ben 7,8, 1980-ban pedig 8,6 százalékkal. Továbbra is a gépgyártás, az elektronika és a vegyipar fejlődik a leggyorsabban. A mezőgazdaság termelése a terv szerint 1979-ben 7 százalékkal, 1980-ban pedig 4,8 százalékkal emelkedik. A gyors növekedés alapján továbbra is a termelékenység fokozása jelenti, 1979-ben 6,7 százalékkal, 1980-ban pedig 7 százalékkal. A külkereskedelmi forgalom éves átlagban mintegy 9 százalékkal emelkedik. A lakosság reáljövedelme jövőre 3,2 százalékkal, 1980-ban pedig 3,6 százalékkal lesz magasabb, mint az előző évben. Belesen pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi költségvetés tervezetét és az 1977. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést. Elmondotta, hogy tavaly az állami költségvetés a tervezettnél kevesebb bevételhez jutott, emiatt az állami kiadásokat 200 millió levával kellett csökkenteni. Az 1979-re szóló költségvetés tervezete 10 milliárd 873 millió leva bevételt és 10 milliárd 853 millió leva kiadást irányoz elő. (MTI) Lengyel pénzügyi szakember bírálja a protekcionizmust A fejlett tőkésországokban elharapódzó protekcionizmus megakadályozza, hogy a szocialista országok kiegyensúlyozzák nyugati külkereskedelmüket — mondta egy zürichi bankárkonferencián Woloszyn, a Bank Handlowy első elnökhelyettese. A tartós importtöbbletet a szocialista országok kénytelenek közép- és hosszúlejáratú kölcsönökkel finanszírozni. A szocialista államok el kívánják mélyíteni a kereskedelmet és a gazdasági együttműködést a Nyugattal, de a recesszió idején felerősödő protekcionizmus nehézzé teszi e szándék megvalósítását. Kelet-Európa egyre több korlátozó intézkedéssel kerül szembe Nyugaton. Ez nem áll a fejlett tőkésországok érdekében, mert a szocialista országok csak akkor tudják növelni nyugati importjukat, ha többet tudnak ott eladni. , Woloszyn bírálta a nyugati pénzügyi szakemberek egy részét, akik tévesen mérik fel a szocialista országok hitelképességét. Többek között az exportnál nem veszik figyelembe a szocialista országok egymás közötti szállításait, amelyek a teljes forgalomnak a felét is elérik. Jelenleg az adósságállományt általában a kapitalista országokba irányuló exporthoz viszonyítják — mondotta Woloszyn. (AP—DJ) Visszaesett az NSZK exportja Lengyelországba # NACHRICHTENFURAUSSENHANDEL Lengyelország a szocialista országok közül a második helyet foglalja el az NSZK keleti külkereskedelmében. 1978 első félévében csökkent az árucsere-forgalom 1977. első félévéhez viszonyítva: az import Lengyelországból 2 millió márkával, azaz 0,2 százalékkal 981 millió márkára esett vissza, az export pedig 282 millióval (18,7 százalékkal) volt alacsonyabb, és 1 milliárd 228 millió márkára rúgott. Ily módon a lengyel—nyugatnémet kereskedelmi mérleg passzívuma lengyel oldalról az 1977. első félévi 527 millió márkáról 247 millióra csökkent. A Lengyelországból származó import 15,1 százalékát (148 millió márka értékben) az élelmiszerek alkotják. Ebből 56 millió az állati eredetű, 73 millió a növényi eredetű élelmiszer, 8 millió az élő állat és 12 millió az élvezeti cikkek értéke. További bontás: húsáru 50 millió, gyümölcs 26 millió, konzerv 15 millió és nyers dohány 10 millió. Az iparcikkek a nyugatnémet import 82,8 százalkéra rúgnak. A fontosabb tételek: szén (88 millió DM), textil készáru (115 millió DM). Az NSZK exportjának nagyobb tételei az első félévben: textil nyersanyagok (6 millió márka), vegyipari félkészáruk (26 millió), acéláruk (14 millió), gépek és berendezések (433 millió márka). (1978. november 8.) és Varsóban megkezdte munkáját a KGST és Irak együttműködési vegyes bizottságnak harmadik ülésszaka. A tárgyalásokon megvitatták a tagországok és Irak közti tudományos-műszaki, valamint a mezőgazdaság, a kőolaj- és földgáztermelés, az energetika és a külkereskedelem területén való együttműködés kérdéseit. A Világbank 40 millió dollár kölcsönt folyósít Romániának a craiovai vegyipari kombinát fejlesztésére. Je Fej kínai közlekedésügyi miniszter Belgiumban tartózkodik, nehézipari üzemeket, kikötőket és a belga úthálózatot tanulmányozza. Az angol gázipar 40 ezer munkását képviselő szakszervezet bejelentette, hogy a dolgozók több, mint 20 százalékos béremelést követelnek és a 37 órás munkahét fokozatos bevezetését kívánják. A Privedna Banka Zagreb, jugoszláviai állami bank 50 millió dollár értékű lebegő kamatozású kötvény kibocsátását tervezi az europiacon. A kötvények lejárata átlagosan 5—6 év, nomiális kamatuk pedig 0,875 százalékkal haladja meg a LIBOR-t. Kanadai és spanyol társaságok is részt vesznek egy Venezuelában létesítendő 640 kilométeres vasútvonal építésében. A vasútvonal San Juan de los Morros városát és a Venezuela déli részén található ipari központot köti össze. JELENTI • Egy olaszországi bankkonzorcium összesen 30 milliárd líra támogatást nyújt a csődbejutott Liquichimicának, azzal a feltétellel, hogy az állam garantálja a kölcsön visszafizetését. A pénzt az alkalmazottak esedékes juttatásainak finanszírozására fordítják. Az Olympic görög légitársaság repülő személyzete visszautasította a cég vezetőinek azt a kívánságát, hogy két évig ne lépjenek fel sem bér-, sem más követelésekkel. Ezért a társaság felfüggesztette több mint 1200 dolgozójának munkaügyi megállapodását. Átszervezték az ausztrál kormányt. A legfontosabb változás, hogy kettéosztották a foglalkoztatási és ipari kapcsolatok ügyes minisztériumának funkcióit. Mint Fraser miniszterelnök bejelentette, az ipari kapcsolatok ügyeinek minisztériuma azt a feladatot kapta, hogy kiemelten foglalkozzék a sztrájkmozgalmak kanélküliség növekedésének megmegakadályozásával, a foglalkoztatási és ifjúsági ügyek minisztériuma pedig dolgozzon ki terveket a munakadályozására. A Szovjetunió és Afganisztán megállapodást kötött, amelynek értelmében a két ország határfolyóján, az Amu-Darján vasúti és közúti forgalom számára egyaránt alkalmas hidat építenek. A tervek szerint a hidat 1983-ban adják át a forgalomnak. Az NDK europiaci kölcsönügyletet tervez Az NDK Külkereskedelmi Bankja várhatóan december közepén kölcsönmegállapodást köt Londonban egy nyugati bankkonzorciummal. Jólértesült pénzügyi körökre hivatkozva a Reuter tudni véli, hogy az eredetileg tervezett 150 millió dollár helyett az NDK 220 millió dollár kölcsönt vesz fel, hét évre. A kamat az első három évben 0,625 százalékkal, majd a fennmaradó négy évben 0,75 százalékkal haladja meg a mindenkori bankközi kamatlábat (LIBOR). A konzorcium tagjai: a Lloyd’s Bank International, az Industrial Bank of Japan, a Mitsui Bank, a National Westminster, a Société Financiere Européenne és a Canadian Imperial Bank of Commerce. (Reuters) Eximbank-hitel ez etiópiai légitársaságnak Az amerikai Eximbank 16 millió dolláros hitellel segíti hozzá Etiópia légitársaságát, az EAL-t két Boeing 727—200 típusú sugárhajtású utasszállítógép vásárlásához. A kölcsön kamata évi 8 3/1 százalék, futamidejét nem közölték. A gépek, az alkatrészek és a földi irányítóberendezések együttes értéke egyébként 40,1 millió dollár. Az Eximbank szerint az etiópiai légitársaság kicsiny, de kifizetődő vállalkozás; jelenleg öt Boeing 720b géppel rendelkezik, és 1984 végéig hat darab új Boeing 727 sugárhajtású repülőt vásárolni. (AP—DJ) A török parlament jóváhagyta az új ötéves tervet A török parlament minimális többséggel szerda éjjel elfogadta az ország új, öt évre szóló gazdaságfejlesztési tervét. A 450 tagú nemzetgyűlésben 226 képviselő szavazott a tervezetre, az ellenzéki pártok bojkottálták az ülést. Az 1979—84-ig terjedő terv előírja a társadalmi össztermék évi 8 százalékos gyarapodását. Törökország, mint ismeretes, tartós külgazdasági egyensúlyzavarokkal küszködik, a külkereskedelmi mérleg hiánya az idén 2,5 milliárd dollár körül alakul. Ankara megkísérli az adósságok átütemezését. (Reuter) A svéd gyáriparosok gazdaságösztönző programja A svéd gyáriparosok szervezete 11 pontos programot juttatott el a kormányhoz a munkanélküliség visszaszorítására és a gazdasági növekedés felgyorsítására. Az idén némi javulás tapasztalható, az exportmegrendelések növekszenek, mérséklődik a fizetési mérleg deficitje és az infláció, előzőleg négy éven keresztül hanyatlott az ipari termelés és a beruházási tevékenység, stagnál a termelékenység és romlott a svéd termékek versenyképessége. A gazdasági körökben mindazonáltal elégedetlenek a csak szerény mérvű javulással. Azt indítványozzák a kormánynak, hogy álljon el a társadalombiztosítási hozzájárulás januártól tervezett 1,3 százalékos emelésétől, ehelyett csökkentse a vállalkozók hozzájárulásának mértékét. További indítvány a jövedelmi adó mérséklése a fejlett nyugati országok átlagos szintjére és a kettős osztalék-adózás megszüntetése. A gyáriparosok felszólítják a kormányt, adjon fel több állami megrendelést a műszaki fejlődés elősegítésére, továbbá terjessze ki az autóútépítőprogramot és gyorsított ütemben fejlessze a távközlési hálózatot. (Reuter) A NIESR a bérkorlátozások mellett További részletek váltak ismeretessé a NIESR független brit gazdaságkutató intézet jelentéséből a jövő évi gazdasági kilátásokról (VILÁGGAZDASÁG, 1978. november 30., 2. oldal). A NIESR közgazdászai szerint a szigorú pénzpolitika nem helyettesítheti a bérkorlátozásokat. A munkáspárti kormány, mint ismeretes, a gazdasági egyensúly helyreállítása egyik fő eszközének tekinti a béremelkedések visszafogását. A béremelések végeredményben növelnék a munkanélküliséget — mondja a dokumentum —, s ez rontaná a szakszervezetek tárgyalási pozícióját. A megfigyelők az elemzés kapcsán rámutatnak, hogy több ágazati szakszervezet, legutóbb a bányászoké, lényegesen nagyobb ütemű béremelésre tart igényt, mint a kormány által megszabott 5 százalék. A kabinet, mint ismeretes, bejelentette, hogy megbünteti a brit Ford gyárat, amely 17 százalékos béremelést adott munkásainak a munkabeszüntetések hatására. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Eredménytelenül ért véget az UNGTAD nyersanyag-értekezlete Nincs haladás a GATT-tárgyalásokon A tervezettnél három nappal tovább tartott Genfben az integrált nyersanyagalap létrehoztaláról folyó UNCTAD-konferencia, a haladék azonban csupán arra volt elegendő, hogy a 102 ország képviselője kifejezze készségét a majdani megegyezésre. Megállapodás nem született sem az alap nagyságáról, sem felhasználásának módjáról, sem pedig a hozzájárulás módozatáról. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ugyancsak Genfben folyó GATT-tárgyalásokat is kudarc fenyegeti: a brüsszeli bizottság képviselője Washingtonban határozottan közölte, hogy a kiegyenlítő vámok problémájának megoldásáig az EGK nem ír alá általános megállapodást. Az eredeti, hétfői időpont helyett csütörtökön ért véget a nyersanyagárak stabilizálásáról két és fél hete megkezdett genfi értekezlet. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának égisze alatt szervezett tanácskozáson 102 ország képviselője vett részt. A vitatott kérdésekről, amelyekről egyébként a fejlett és a fejlődő országok képviselői két és fél éve tárgyalnak eredménytelenül, most sem sikerült egyezségre jutni, a tárgyalások befejezését megfigyelők szerint a fejlett tőkésországok halogatták, mégpedig abból a politikai megfontolásból, hogy a fejlődő országokat tömörítő 77-ek csoportjának jövő év februári miniszteri értekezletére enyhüljön a két országcsoport közötti feszültség. Az UNCTAD 1976. májusi értekezletén határozták el a fejlett és a fejlődő országok képviselői, hogy nyersanyagalapot hoznak létre, amelyet egyrészt a rendellenes ármozgások kiegyensúlyozására, másrészt fejlesztési célokra fordítanak. A tanácskozás résztvevői azóta is vitatják, hogy az alap két része között milyen pénzügyi összefüggés legyen, mekkora legyen a nyersanyagárak stabilizálására szánt alap összege, s milyen legyen az arány a befizetések, illetve a kölcsönözhető összegek között. A fejlett tőkésországok úgy képzelik el, hogy a meglevő nemzetközi intézmények, pénzintézetek révén biztosítani lehetne az említett alap funkcióit, a fejlődő országok viszont egy új, önálló intézmény létrehozataláról beszélnek. Véleményük abban a kérdésben is eltér, hogy az alaphoz önkéntesen vagy pedig kötelező elvek alapján járuljanak hozzá. A fejlődő országok a kötelező befizetés hívei, azt azonban nehezményezik, hogy a fejlettek túlságosan nagyösszegű hozzájárulást várnak tőlük. A konferenciazáróülésén az értekezlet elnöke, a jamaicai Walker megállapodás-tervezetet tett közzé, amely azt javasolja, hogy az árkiegyenlítő alaphoz a résztvevő országok kormányai közvetlenül járuljanak hozzá, fizessenek be összesen 400 millió dollárt, az összeg fele legyen készpénz, a másik fele pedig bármikor lehívható ígérvény. Az említett pénzt azok az egyes nemzetközi nyersanyagegyezmények kezelnék, amelyek társulnának az alaphoz. Walker javaslata szerint fejlesztési célokra 300 millió dollárt kellene a kormányoknak befizetniük, s míg az árkiegyenlítő alapba a hozzájárulás kötelező, addig a fejlesztési alaphoz önkéntes lenne. A Walker-féle javaslat nem lett hivatalos dokumentum, a fejlett és a fejlődő országok részéről többen is fenntartásukat fejezték ki vele kapcsolatban. Talán éppen a politikai jóindulat megnyeréséért hangoztatta Cooper amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy alapvető változás történt az Egyesült Államok álláspontjában: Washington más tőkésországokkal egyetértésben hajlandó közvetlenül hozzájárulni az alaphoz. Ez az engedmény — gondolhatják a 77-ek — azt jelenti, hogy a fejlett tőkésországok csoportja elismeri az alap önálló létezését. Cooper szerint egyébként elsiettettek azok a jelentések, amelyek a közös alap haláláról tudósítanak, úgy véli, helyesebb pillanatnyi eredménytelenségről beszélni. A gazdasági kérdésekben illetékes külügyminiszter-helyettes szerdán találkozott Denmannal, a brüsszeli bizottság genfi megbízottjával, akivel a nemzetközi körtárgyalások befejező megállapodásainak kilátásairól folytatott megbeszélést. Az amerikai külügyminisztériumban tartott sajtóértekezletén Denman kijelentette, hogy a brüsszeli bizottság addig semmilyen megállapodást nem ír alá Genfben, amíg az amerikai kongresszus meg nem hosszabbítja a pénzügyminisztériumnak azt a jogát, hogy a közös piaci termékek esetében eltekintsen a kiegyenlítő vámok alkalmazásától. Denmannak az a véleménye, hogy a december kérre tervezett befejezés helyett a GATT-tárgyalások további hónapokat vesznek igénybe. A közös piaci diplomata elismerte ugyan, hogy az amerikai kormány erőfeszítéseket tett az említett kérdés megoldására, ezek az erőfeszítések azonban a Közös Piac véleménye szerint hatástalanok maradtak. Az EGK egyébként más kérdésekben is további engedményeket vár az USA-tól: több ipari termékre, köztük textíliákra és számos vegyipari cikkre újabb vámcsökkentést, s az importot védő, úgynevezett biztonsági intézkedések szelektív alkalmazását. F. Zs. A brüsszeli bizottság késleltetni akarja Spanyolország közös piaci csatlakozását A brüsszeli bizottság közzétette elemzését Spanyolország csatlakozásának várható hatásairól. Ez a dokumentum az alapja a Madriddal megkezdendő csatlakozási tárgyalásoknak. Brüsszel szerint a legfőbb gond a mezőgazdasági termékek versenye, amely komoly gazdasági problémákat okozna az amúgy is elmaradott Dél-Olaszországnak, valamint Franciaország déli területeinek. A spanyol tagság elsősorban az északi mezőgazdasági exportőröket hozná előnyös helyzetbe, akik az eddiginél több hús- és tejterméket tudnának szállítani. A bizottság szerint kívánatos lenne, hogy az átmeneti időszak viszonylag hosszú ideig, de legfeljebb 10 évig tartson. Ami a spanyol ipart illeti, intézkedéseket kell hozni a közös piaci országok termékei versenyének ellensúlyozására, néhány ágazatot versenyképessé kell tenni, mindenekelőtt az acélipart, az olajfinomítást, a hajóépítést, valamint a textil- és a cipőipart. Gondokat okozhat a munkaerő szabad áramlásának maradéktalan érvényesítése, mivel Spanyolországban 8 százalékos a munkanélküliség és az állástalanok Nyugat-Európa más országaiban keresnének munkát. A spanyol belépésről 1979 elején kezdik meg a hivatalos tárgyalásokat. A bizottság elkészítette a jövő gazdasági évben érvényesítendő árpolitika irányelveit. Brüsszel szerint be kellene fagyasztani mindazon termékeknek az árát, amelyekből felesleg mutatkozik. Az árbefagyasztás érintené a tejet, a cukrot, a gabonafélék egy részét. Így 1979 tavaszán a mezőgazdasági árszínvonal mindössze 0,3 százalékkal emelkedne. Brüsszel azt is indítványozza, hogy a jövőben ellensúlyozzák ki az EGK északi és déli területeinek biztosított kedvezményeket. A javaslatok minden bizonnyal nagy ellenállásba ütköznek, mert, a tagállamok többsége, Nagy-Britannia kivételével, politikai szempontból kényes helyzetbe kerül, ha befagyasztja az árakat. (AFP) VIZAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Mentesenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. 6. IV. om. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon* 343-10078.3102-/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szekra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft