Világgazdaság, 1978. december (10. évfolyam, 233/2487-252/2506. szám)

1978-12-01 / 233. (2487.) szám

2)(§ 1978. DECEMBER 1. Bulgária A TERV ÉS A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA A NEMZETGYŰLÉSBEN Szófiában megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszaka. A na­pirenden az 1979. és az 1980. évi népgazdasági terv, valamint a jövő évi költségvetés szerepel. Zarev mi­niszterelnök-helyettes, az állami terv­­bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy idén az ország nemzeti jövedelme várhatóan 6 százalékkal növekszik a tavalyi esztendőhöz képest, az ipa­ri termelés pedig mintegy 7 száza­lékkal emelkedik. Különösen dina­mikus a gépipar és a vegyipar fej­lődése, az előbbi termelése várha­tóan 11,4, az utóbbié 10 százalékkal nő. A mezőgazdasági termelés a ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére 5 százalékkal lesz magasabb a ta­valyinál. Az ország külkereskedelmi forgalmának értéke több mint 12 százalékkal haladja meg az előző év szintjét. Zarev hangsúlyozta, hogy az idei tervteljesítést szám­talan kedvezőtlen körülmény hát­ráltatta, például a beruházások el­húzódása, a rendelkezésre álló ka­pacitások elégtelen kihasználása, a technológiai fegyelem megsértése. A bolgár nemzetgyűlés most tár­gyalta első ízben egyszerre két év népgazdasági tervét. A jóváhagyásra beterjesztett törvénytervezet értel­mében a nemzeti jövedelem 1979-ben 7, 1980-ban pedig 7,2 százalék­kal növekszik. Különösen gyors ütemben fokozódik az ipari terme­lés: 1979-ben 7,8, 1980-ban pedig 8,6 százalékkal. Továbbra is a gépgyár­tás, az elektronika és a vegyipar fejlődik a leggyorsabban. A mező­­gazdaság termelése a terv szerint 1979-ben 7 százalékkal, 1980-ban pedig 4,8 százalékkal emelkedik. A gyors növekedés alapján továbbra is a termelékenység fokozása jelenti, 1979-ben 6,7 százalékkal, 1980-ban pedig 7 százalékkal. A külkereske­delmi forgalom éves átlagban mint­egy 9 százalékkal emelkedik. A la­kosság reáljövedelme jövőre 3,2 szá­zalékkal, 1980-ban pedig 3,6 száza­lékkal lesz magasabb, mint az előző évben. Belesen pénzügyminiszter terjesz­tette elő a jövő évi költségvetés tervezetét és az 1977. évi költségve­tés teljesítéséről szóló jelentést. El­mondotta, hogy tavaly az állami költségvetés a tervezettnél kevesebb bevételhez jutott, emiatt az állami kiadásokat 200 millió levával kellett csökkenteni. Az 1979-re szóló költ­ségvetés tervezete 10 milliárd 873 millió leva bevételt és 10 milliárd 853 millió leva kiadást irányoz elő. (MTI) Lengyel pénzügyi szakember bírálja a protekcionizmust A fejlett tőkésországokban elha­rapódzó protekcionizmus megakadá­lyozza, hogy a szocialista országok ki­egyensúlyozzák nyugati külkereske­delmüket — mondta egy zürichi bankárkonferencián Woloszyn, a Bank Handlowy első elnökhelyette­se. A tartós importtöbbletet a szocia­lista országok kénytelenek közép- és hosszúlejáratú kölcsönökkel finanszí­rozni. A szocialista államok el kí­vánják mélyíteni a kereskedelmet és a gazdasági együttműködést a Nyu­gattal, de a recesszió idején felerősö­dő protekcionizmus nehézzé teszi e szándék megvalósítását. Kelet-Euró­­pa egyre több korlátozó intézkedés­sel kerül szembe Nyugaton. Ez nem áll a fejlett tőkésországok érdeké­ben, mert a szocialista országok csak akkor tudják növelni nyugati im­portjukat, ha többet tudnak ott el­adni. , Woloszyn bírálta a nyugati pénz­ügyi szakemberek egy részét, akik tévesen mérik fel a szocialista or­szágok hitelképességét. Többek kö­zött az exportnál nem veszik figye­lembe a szocialista országok egymás közötti szállításait, amelyek a teljes forgalomnak a felét is elérik. Jelen­leg az adósságállományt általában a kapitalista országokba irányuló ex­porthoz viszonyítják — mondotta Woloszyn. (AP—DJ) Visszaesett az NSZK exportja Lengyelországba # NACHRICHTEN­­FURAUSSENHANDEL Lengyelország a szocialista orszá­gok közül a második helyet foglalja el az NSZK keleti külkereskedelmé­ben. 1978 első félévében csökkent az árucsere-forgalom 1977. első félévé­hez viszonyítva: az import Lengyel­­országból 2 millió márkával, azaz 0,2 százalékkal 981 millió márkára esett vissza, az export pedig 282 millióval (18,7 százalékkal) volt alacsonyabb, és 1 milliárd 228 millió márkára rúgott. Ily módon a lengyel—nyugatnémet kereskedelmi mérleg passzívuma len­gyel oldalról az 1977. első félévi 527 millió márkáról 247 millióra csök­kent. A Lengyelországból származó im­port 15,1 százalékát (148 millió márka értékben) az élelmiszerek alkotják. Ebből 56 millió az állati eredetű, 73 millió a növényi eredetű élelmiszer, 8 millió az élő állat és 12 millió az élvezeti cikkek értéke. További bon­tás: húsáru 50 millió, gyümölcs 26 millió, konzerv 15 millió és nyers do­hány 10 millió. Az iparcikkek a nyugatnémet im­port 82,8 százalkéra rúgnak. A fonto­sabb tételek: szén (88 millió DM), textil készáru (115 millió DM). Az NSZK exportjának nagyobb té­telei az első félévben: textil nyers­anyagok (6 millió márka), vegyipari félkészáruk (26 millió), acéláruk (14 millió), gépek és berendezések (433 millió márka). (1978. november 8.) és Varsóban megkezdte munkáját a KGST és Irak együttműködési ve­gyes bizottságnak harmadik ülés­szaka. A tárgyalásokon megvitatták a tagországok és Irak közti tudomá­nyos-műszaki, valamint a mezőgaz­daság, a kőolaj- és földgáztermelés, az energetika és a külkereskedelem területén való együttműködés kér­déseit.­­ A Világbank 40 millió dollár köl­csönt folyósít Romániának a craio­­vai vegyipari kombinát fejlesztésére. Je Fej kínai közlekedésügyi mi­niszter Belgiumban tartózkodik, ne­hézipari üzemeket, kikötőket és a belga úthálózatot tanulmányozza.­­ Az angol gázipar 40 ezer mun­kását képviselő szakszervezet beje­lentette, hogy a dolgozók több, mint 20 százalékos béremelést követelnek és a 37 órás munkahét fokozatos bevezetését kívánják. A Privedna Banka Zagreb, ju­goszláviai állami bank 50 millió dol­lár értékű lebegő kamatozású köt­vény kibocsátását tervezi­ az­ euro­­piacon. A kötvények lejárata átlago­san 5—6 év, nom­iális kamatuk pe­dig 0,875 százalékkal haladja meg a LIBOR-t. Kanadai és spanyol társaságok is részt vesznek egy Venezuelában lé­tesítendő 640 kilométeres vasútvo­nal építésében. A vasútvonal San Juan de los Morros városát és a Ve­nezuela déli részén található ipari központot köti össze. JELENTI • Egy olaszországi bankkonzor­cium összesen 30 milliárd líra tá­mogatást nyújt a csődbejutott Liquichimicának, azzal a feltétellel, hogy az állam garantálja a kölcsön visszafizetését. A pénzt az alkalma­zottak esedékes juttatásainak finan­szírozására fordítják.­­ Az Olympic görög légitársaság repülő személyzete visszautasította a cég vezetőinek azt a kívánságát, hogy két évig ne lépjenek fel sem bér-, sem más követelésekkel. Ezért a társaság felfüggesztette több mint 1200 dolgozójának munkaügyi meg­állapodását. Átszervezték az ausztrál kor­mányt. A legfontosabb változás, hogy kettéosztották a foglalkoztatási és ipari kapcsolatok ügyes miniszté­riumának funkcióit. Mint Fraser miniszterelnök bejelentette, az ipari kapcsolatok ügyeinek minisztériuma azt a feladatot kapta, hogy kiemel­ten foglalkozzék a sztrájkmozgalmak kanélküliség növekedésének meg­­megakadályozásával, a foglalkozta­tási és ifjúsági ügyek minisztériuma pedig dolgozzon ki terveket a mun­­akadályozására.­­ A Szovjetunió és Afganisztán megállapodást kötött, amelynek ér­telmében a két ország határfolyóján, az Amu-Darján vasúti és közúti for­galom számára egyaránt alkalmas hi­dat építenek. A tervek szerint a hi­dat 1983-ban adják át a forgalom­nak. Az NDK europiaci kölcsönügyletet tervez Az NDK Külkereskedelmi Bank­ja várhatóan december közepén köl­­csönmegállapodást köt Londonban egy nyugati bankkonzorciummal. Jólértesült pénzügyi körökre hivat­kozva a Reuter tudni véli, hogy az eredetileg tervezett 150 millió dollár helyett az NDK 220 millió dollár kölcsönt vesz fel, hét évre. A kamat az első három évben 0,625 százalék­kal, majd a fennmaradó négy év­ben 0,75 százalékkal haladja meg a mindenkori bankközi kamatlábat (LIBOR). A konzorcium tagjai: a Lloyd’s Bank International, az Industrial Bank of Japan, a Mitsui Bank, a National Westminster, a Société Fi­­nanciere Européenne és a Canadian Imperial Bank of Commerce. (Reu­ters) Eximbank-hitel ez etiópiai légitársaságnak Az amerikai Eximbank 16 millió dolláros hitellel segíti hozzá Etiópia légitársaságát, az EAL-t két Boeing 727—200 típusú sugárhajtású utas­szállítógép vásárlásához. A kölcsön kamata évi 8 3/1 százalék, futamidejét nem közölték. A gépek, az alkatré­szek és a földi irányítóberendezések együttes értéke egyébként 40,1 mil­lió dollár. Az Eximbank szerint az etiópiai légitársaság kicsiny, de kifi­zetődő vállalkozás; jelenleg öt Boeing 720b géppel rendelkezik, és 1984 vé­géig hat darab új Boeing 727 sugár­­hajtású repülőt vásárolni. (AP—DJ) A török parlament jóváhagyta az új ötéves tervet A török parlament minimális többséggel szerda éjjel elfogadta az ország új, öt évre szóló gazdaságfej­lesztési tervét. A 450 tagú nemzet­­gyűlésben 226 képviselő szavazott a tervezetre, az ellenzéki pártok boj­­kottálták az ülést. Az 1979—84-ig terjedő terv előírja a társadalmi össztermék évi 8 százalékos gyara­podását. Törökország, mint ismere­tes, tartós külgazdasági egyensúly­­zavarokkal küszködik, a külkereske­delmi mérleg hiánya az idén 2,5 milliárd dollár körül alakul. Ankara megkísérli az adósságok átütemezé­sét. (Reuter) A svéd gyáriparosok gazdaságösztönző programja A svéd gyáriparosok szervezete 11 pontos programot juttatott el a kor­mányhoz a munkanélküliség vissza­szorítására és a gazdasági növekedés felgyorsítására. Az idén némi javulás tapasztalható, az exportmegrendelé­sek növekszenek, mérséklődik a fi­zetési mérleg deficitje és az inflá­ció, előzőleg négy éven keresztül ha­nyatlott az ipari termelés és a beru­házási tevékenység, stagnál a ter­melékenység és romlott a svéd ter­mékek versenyképessége. A gazdasági körökben mindazonál­tal elégedetlenek a csak szerény mérvű javulással. Azt indítványoz­zák a kormánynak, hogy álljon el a társadalombiztosítási hozzájárulás januártól tervezett 1,3 százalékos emelésétől, ehelyett csökkentse a vállalkozók hozzájárulásának mérté­két. További indítvány a jövedelmi adó mérséklése a fejlett nyugati or­szágok átlagos szintjére és a kettős osztalék-adózás megszüntetése. A gyáriparosok felszólítják a kormányt, adjon fel több állami megrendelést a műszaki fejlődés elősegítésére, to­vábbá terjessze ki az autóútépítő­­programot és gyorsított ütemben fej­lessze a távközlési hálózatot. (Reu­ter) A NIESR a bérkorlátozások mellett További részletek váltak ismere­tessé a NIESR független brit gazda­ságkutató intézet jelentéséből a jövő évi gazdasági kilátásokról (VILÁG­­GAZDASÁG, 1978. november 30., 2. oldal). A NIESR közgazdászai sze­rint a szigorú pénzpolitika nem he­lyettesítheti a bérkorlátozásokat. A munkáspárti kormány, mint isme­retes, a gazdasági egyensúly helyre­­állítása egyik fő eszközének tekinti a béremelkedések visszafogását. A béremelések végeredményben növel­nék a munkanélküliséget — mondja a dokumentum —, s ez rontaná a szakszervezetek tárgyalási pozíció­ját. A megfigyelők az elemzés kap­csán rámutatnak, hogy több ága­zati szakszervezet, legutóbb a bányá­szoké, lényegesen nagyobb ütemű béremelésre tart igényt, mint a kor­mány által megszabott 5 százalék. A kabinet, mint ismeretes, bejelentette, hogy megbünteti a brit Ford gyá­rat, amely 17 százalékos béremelést adott munkásainak a munkabeszün­tetések hatására. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Eredménytelenül ért véget az UNGTAD nyersanyag-értekezlete Nincs haladás a GATT-tárgyalásokon A tervezettnél három nappal tovább tartott Genfben az integrált nyersanyagalap létrehoztaláról folyó UNCTAD-konferencia, a haladék azonban csupán arra volt elegendő, hogy a 102 ország kép­viselője kifejezze készségét a majdani megegyezésre. Megállapodás nem született sem az alap nagyságáról, sem felhasználásának mód­járól, sem pedig a hozzájárulás módozatáról. Egyre biztosabbnak tű­nik, hogy az ugyancsak Genfben folyó GATT-tárgyalásokat is kudarc fenyegeti: a brüsszeli bizottság képviselője Washingtonban határo­zottan közölte, hogy a kiegyenlítő vámok problémájának megoldásáig az EGK nem ír alá általános megállapodást. Az eredeti, hétfői időpont helyett csütörtökön ért véget a nyersanyag­­árak stabilizálásáról két és fél hete megkezdett genfi értekezlet. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának égisze alatt szer­vezett tanácskozáson 102 ország képviselője vett részt. A vitatott kérdésekről, amelyekről egyébként a fejlett és a fejlődő országok kép­viselői két és fél éve tárgyalnak eredménytelenül, most sem sikerült egyezségre jutni, a tárgyalások be­fejezését megfigyelők szerint a fej­lett tőkésországok halogatták, még­pedig abból a politikai megfonto­lásból, hogy a fejlődő országokat tömörítő 77-ek csoportjának jövő év februári miniszteri értekezletére enyhüljön a két országcsoport kö­zötti feszültség. Az UNCTAD 1976. májusi érte­kezletén határozták el a fejlett és a fejlődő országok képviselői, hogy nyersanyagalapot hoznak létre, ame­lyet egyrészt a rendellenes ármoz­gások kiegyensúlyozására, másrészt fejlesztési célokra fordítanak. A ta­nácskozás résztvevői azóta is vitat­ják, hogy az alap két része között milyen pénzügyi összefüggés legyen, mekkora legyen a nyersanyagárak stabilizálására szánt alap összege, s milyen legyen az arány a befize­tések, illetve a kölcsönözhető össze­gek között. A fejlett tőkésországok úgy képzelik el, hogy a meglevő nemzetközi intézmények, pénzinté­zetek révén biztosítani lehetne az említett alap funkcióit, a fejlődő országok viszont egy új, önálló in­tézmény létrehozataláról beszélnek. Véleményük abban a kérdésben is eltér, hogy az alaphoz önkéntesen vagy pedig kötelező elvek alapján járuljanak hozzá. A fejlődő orszá­gok a kötelező befizetés hívei, azt azonban nehezményezik, hogy a fej­lettek túlságosan nagyösszegű hozzá­járulást várnak tőlük. A konferencia­­záróülésén az ér­tekezlet elnöke, a jamaicai Walker megállapodás-tervezetet tett közzé, amely azt javasolja, hogy az árki­egyenlítő alaphoz a résztvevő orszá­gok kormányai közvetlenül járulja­nak hozzá, fizessenek be összesen 400 millió dollárt, az összeg fele legyen készpénz, a másik fele pe­dig bármikor lehívható ígérvény. Az említett pénzt azok az egyes nem­zetközi nyersanyagegyezmények ke­zelnék, amelyek társulnának az alaphoz. Walker javaslata szerint fejlesztési célokra 300 millió dol­lárt kellene a kormányoknak befi­zetniük, s míg az árkiegyenlítő alapba a hozzájárulás kötelező, ad­dig a fejlesztési alaphoz önkéntes lenne. A Walker-féle javaslat nem lett hivatalos dokumentum, a fej­lett és a fejlődő országok részéről többen is fenntartásukat fejezték ki vele kapcsolatban. Talán éppen a politikai jóindulat megnyeréséért hangoztatta Cooper amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy alapvető változás történt az Egyesült Államok álláspontjában: Washington más tőkésországokkal egyetértésben hajlandó közvetlenül hozzájárulni az alaphoz. Ez az en­gedmény — gondolhatják a 77-ek — azt jelenti, hogy a fejlett tőkés­országok csoportja elismeri az alap önálló létezését. Cooper szerint egyébként elsiettettek azok a jelen­tések, amelyek a közös alap halálá­ról tudósítanak, úgy véli, helyesebb pillanatnyi eredménytelenségről be­szélni. A gazdasági kérdésekben illetékes külügyminiszter-helyettes szerdán ta­lálkozott Denmannal, a brüsszeli bi­zottság genfi megbízottjával, akivel a nemzetközi körtárgyalások befeje­ző megállapodásainak kilátásairól folytatott megbeszélést. Az amerikai külügyminisztériumban tartott sajtó­­értekezletén Denman kijelentette, hogy a brüsszeli bizottság addig sem­milyen megállapodást nem ír alá Genfben, amíg az amerikai kong­resszus meg nem hosszabbítja a pénzügyminisztériumnak azt a jogát, hogy a közös piaci termékek eseté­ben eltekintsen a kiegyenlítő vámok alkalmazásától. Denmannak az a vé­leménye, hogy a december kérre ter­vezett befejezés helyett a GATT-tár­­gyalások további hónapokat vesznek igénybe. A közös piaci diplomata el­ismerte ugyan, hogy az amerikai kor­mány erőfeszítéseket tett az említett kérdés megoldására, ezek az erőfeszí­tések azonban a Közös Piac vélemé­nye szerint hatástalanok maradtak. Az EGK egyébként más kérdésekben is további engedményeket vár az USA-tól: több ipari termékre, köz­tük textíliákra és számos vegyipari cikkre újabb vámcsökkentést, s az importot védő, úgynevezett biztonsá­gi intézkedések szelektív alkalmazá­sát. F. Zs. A brüsszeli bizottság késleltetni akarja Spanyolország közös piaci csatlakozását A brüsszeli bizottság közzétette elemzését Spanyolország csatlakozá­sának várható hatásairól. Ez a do­kumentum az alapja a Madriddal megkezdendő csatlakozási tárgyalá­soknak. Brüsszel szerint a legfőbb gond a mezőgazdasági termékek ver­senye, amely komoly gazdasági prob­lémákat okozna az amúgy is elmara­dott Dél-Olaszországnak, valamint Franciaország déli területeinek. A spanyol tagság elsősorban az északi mezőgazdasági exportőröket hozná előnyös helyzetbe, akik az eddiginél több hús- és tejterméket tudnának szállítani. A bizottság szerint kívá­natos lenne, hogy az átmeneti időszak viszonylag hosszú ideig, de legfel­jebb 10 évig tartson. Ami a spanyol ipart illeti, intézke­déseket kell hozni a közös piaci or­szágok termékei versenyének ellen­­súlyozására, néhány ágazatot ver­senyképessé kell tenni, mindenekelőtt az acélipart, az olajfinomítást, a ha­jóépítést, valamint a textil- és a ci­pőipart. Gondokat okozhat a munka­erő szabad áramlásának maradékta­lan érvényesítése, mivel Spanyolor­szágban 8 százalékos a munkanélkü­liség és az állástalanok Nyugat-Euró­­pa más országaiban keresnének mun­kát. A spanyol belépésről 1979 elején kezdik meg a hivatalos tárgyalásokat. A bizottság elkészítette a jövő gaz­dasági évben érvényesítendő árpoli­tika irányelveit. Brüsszel szerint be kellene fagyasztani mindazon termé­keknek az árát, amelyekből felesleg mutatkozik. Az árbefagyasztás érin­tené a tejet, a cukrot, a gabonafélék egy részét. Így 1979 tavaszán a mező­­gazdasági árszínvonal mindössze 0,3 százalékkal emelkedne. Brüsszel azt is indítványozza, hogy a jövőben ellensúlyozzák ki az EGK északi és déli területeinek biztosított kedvezményeket. A javaslatok minden bizonnyal nagy ellenállásba ütköznek, mert, a tagállamok többsége, Nagy-Britannia kivételével, politikai szempontból ké­nyes helyzetbe kerül, ha befagyaszt­ja az árakat. (AFP) VIZAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Mentesenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. 6. IV. om. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon* 343-100­78.3102-/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szekra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft

Next