Világgazdaság, 1978. december (10. évfolyam, 233/2487-252/2506. szám)
1978-12-28 / 250. (2504.) szám
1978. DECEMBER 28. a kics kereskedelmi gépárak alakulása A magyar gépgyártás egyre növekvő mennyiségű terméket értékesít a tőkés árupiacokon. Hazánk tőkés gépforgalmi egyenlege mégis évről évre kedvezőtlenebb eredménnyel zárul. A passzívum jelentékeny hányada a gépforgalom import- és exportárainak eltérő alakulásából adódik. Tőkés gépbehozatalunk árainak emelkedése ugyanis messze meghaladja a gépkivitel által elért árnövekedést. A behozatali és akiviteli árfejlődés ilyen széthasadása súlyos veszteségeket idézhet elő. Ezeknek a veszteségeknek elhárítása csak a korszerű termékekből álló árualap bővítésével és az erre támaszkodó jobb ármunkával érhető el. Évtizedünkben — a nyersanyagárak hirtelen és váratlan emelkedése következtében — az árak, árarányok, cserearányok vizsgálata került az érdeklődés középpontjába. Az olajárrobbanást követően a késztermékek árai is gyors növekedésnek indultak. A gépek és berendezések világpiaci árai az elmúlt 8—10 évben a gépcsoporttól és a gyártó országtól függően két-háromszorosukra növekedtek. Ezt a meglehetősen dinamikus ármozgást nem lehet pusztán a nyersanyagárak emelkedésére viszszavezetni. A tőkéspiaci gépárak felfelé ívelő mozgásához a gépipari alapanyagok és az energia árainak emelkedésén túlmenően az alábbi tényezők is hozzájárultak: — A bonyolultabb gépipari termékek igen sok élőmunkát testesítenek meg. A bérköltségek a vizsgált időszakban a magas inflációs rátának megfelelően, sőt gyakran azt meghaladó mértékben növekedtek. A gépipari termékek és közlekedési eszközök számos csoportjánál szigorították a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat. Ezek kielégítése általában a konstrukció módosításával és a gyártási költségek emelkedésével járt. Hasonló átkonstruálási hullámot indított el az energiatakarékossági követelmények előtérbe állítása is. A költségek növekedéséhez az 1974—75-ös években a termelési kapacitások gyenge kihasználása is hozzájárult. A legfeljebb 80—85 százalékos kapacitással dolgozó gépiparban a termékegységre jutó járulékos költségek jelentősen megnövekedtek. A világpiaci gépárak A tőkés világ legnagyobb gépgyártó és gépexportáló országai közül az USA, az NSZK, Japán és Anglia teszik közzé a legmegbízhatóbb árstatisztikai adatokat. Az említett országok gépipari exportárindexei (melyeket az 1970-es bázisévre számoltunk át) a nemzeti valutákban kifejezett gépárakra vonatkoznak. Régebben, amikor az egyes valuták változatlan viszonyban álltak egymással, egy ország gépárainak növekedési üteme nem függött attól, hogy az árakat melyik valutában fejeztük ki. A vizsgált időszak nagymértékű árfolyammozgásai mellett azonban a nemzeti valutákra vonatkozó indexek összehasonlítása értelmét vesztette. Éppen ezért az 1. táblázatban szereplő indexeket egységesen dollárbázisra számítottuk át. Az így kapott 2. táblázat adatait egybevetve az 1. táblázat megfelelő adataival a következőket állapíthatjuk meg: — A gépipari árak növekedése az 1974—75-ös években volt a leggyorsabb, amikor is végbement a nyersanyagár-robbanás begyűrűződése a gépipari árakba. Azóta a gépipari árak emelkedési üteme csökkent. Az 1978. évi index, mely az 1970 és 1978 közti áremelkedéseket foglalja magában, nemzeti valutában számítva Japánban mutatja a legalacsonyabb és Angliában a legmagasabb értéket. Dollárban számolva viszont az USA-árindex a legkisebb és az NSZK-é a legnagyobb. Míg nemzeti valutában számolva az USA és az NSZK gépárai szinte párhuzamosan haladnak, dollárban számolva az NSZK árindexei messze maguk mögött hagyják az USA megfelelő indexeit. A márka felértékelődése a dollárhoz képest elméletileg hasonló mértékben csökkenti az NSZK gépexportjának versenyképességét. Semmi jele azonban, hogy az NSZK gépexportőri pozíciói komoly veszélyben forognának. Úgy látszik, az üzletkötésnél a magas árakat ellensúlyozhatják a jobb műszaki paraméterek, az előnyösebb szolgáltatások és a kedvezőbb hitelfeltételek. A japán gépexport árindexe nemzeti valutában számítva harmadik éve csökkenő tendenciájú. Ugyanez az árindex dollárra átszámítva igen jelentős növekedést mutat. Ez felhívja a figyelmet az árindexek értékelésének buktatóira. 1 . Az NSZK gépipari exportárai 1970-től 1978-ig márkában számítva 68 százalékkal, dollárban számítva 173 százalékkal növekedtek. Ha tőkés külkereskedelmi forgalmunk változásait dollárra vonatkoztatva integáljuk, akkor az NSZK-ból származó gépimportunknál sajnos az utóbbi számot kell tudomásul vennünk. , 1. táblázat A gépipari árindexek összehasonlításánál némi óvatosságra kell hogy intsen a gépforgalom eltérő értelmezése az egyes országok árstatisztikáiban. Az 1. és 2. táblázatokban az NSZK-árindex az általános gépgyártás termékeire vonatkozik (forrás: Preise und Preisindizes für die Ein- und Ausfuhr), a japán általános gépeket és a műszereket (forrás: Monthly Statistics of Japan), az amerikai az általános gépeket és az ipari elektromos berendezéseket (forrás: Producer Frices and Price Indexes), az angol az általános és az elektromos gépeket (forrás: Monthly Digest of Statistics) foglalja magába. Konkrét esetben nem lehet beérni a gépárak általános mozgásának vizsgálatával. Az egyes gépcsoportok áremelkedési ütemei jelentősen eltérhetnek egymástól, nem annyira az adott gépcsoport konjunkturális helyzetének, mint inkább a különféle költségtényezők eltérő súlyának hatására. Az NSZK gépipari exportárait (3. táblázat) tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy általában azoknál a gépcsoportoknál nőttek erősebben az árak, amelyek igen sok, gyakran egyedi jellegű géptípusból állnak, és így több élőmunkát tartalmaznak, mint a nagyobb tömegben gyártható termékek. A gépipari árak gyors változása komoly problémákat okoz a tőkésországok gépgyártóinak a szerződéses árak meghatározásánál. Egyes cégek fix árakat állapítanak meg, amelyek már a szállításig terjedő időszak várható áremelkedését is magukban foglalják. Más cégek csúszó árklauzulát alkalmaznak, előre meghatározott fix növekedési rátával. Gyakori az árklauzula összekötése a költségtényezők tényleges emelkedési indexeivel is. A magyar gépárak A tőkésországokkal lebonyolított gépforgalmunk egyenlege 1976 óta évről évre növekvő passzívumot mutat. Az elmúlt kat évben gazdasági fejlődésünk túlfűtöttsége gépigényeinket különösen felduzzasztotta. Így — tőkés gépexportunk erőteljes növekedésének dacára — a tőkés gépimport exportfedezettsége 50 százalék alá csökkent. Az negatív gépszaldó miatt a világpiaci gépárak növekedése még akkor is hátrányos volna számunkra, ha az árnövekedés exportárainkat és importárainkat egyformán érintené. Sajnálatos módon azonban gépexportunk és gépimportunk áralakulásában erősen eltérő tendenciák nyilvánulnak meg. Tőkés gépforgalunkban 1970 és 1978 között az exportárak 18,6 százalékkal, az importárak 52 százalékkal növekedtek (4. táblázat). Az indexeket dollárbázisra átszámítva az exportnál 83,9 százalék, az importnál 135,7 százalék emelkedés adódik. Vizsgáljuk meg gépipari áraink kedvezőtlen alakulásának következményeit. Az idei év első 10 hónapjában a nem rubel elszámolású gépexportunk 8,9 milliárd, gépimportunk 18,6 milliárd forintra rúgott. Az egyenleg 9,7 milliárd hiányt mutat, az importnak az exporttal való fedezettsége alig 48 százalék. A forintbázison számított gépárak 1970 óta, mint már említettük, az exportnál 18,6 százalékkal, az importnál 52 százalékkal nőttek Semmiféle alapunk nincs arra, hogy akár exportunk, akár importunk árfejlődését reálisnak ismerjük el. Eljátszhatunk azzal a gondolattal, hogy a kétféle árnövekedés középarányosával, 35,3 százalékkal számolva a vizsgált tíz hónap gépexportja 12 milliárd, gépimportja 16,5 milliárd forint lenne. A hiány 4,5 milliárd forintra, a fedezettség 73 százalékra adódna. Innen kiviláglik, hogy a tízhavi tőkés gépegyenleg 9,7 milliárdnyi hiányának a felét a gépexport- és a gépimport-árindexek széthasadása okozta. 4. táblázat A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM TŐKÉSPIACI GÉPÁRINDEXEI (1970 - 100) Ezt a következtetést gyengíti az a körülmény, hogy gépforgalmunk árindexei a statisztikai felvétel alacsony reprezentációja miatt csak erős fenntartással kezelhetők. Ha ettől a bizonytalanságtól eltekintünk, akkor is nyitva marad a kérdés, hogy az árindexek szétnyílását saját tevékenységünk hiányosságaival, vagy elháríthatatlan külső tényezőkkel magyarázhatjuk. Népgazdaságunk gyors előrehaladása, a tervezett strukturális átalakítások végrehajtása a legmodernebb gépi berendezések behozatalát követelik meg. Ennek megfelelően nem rubel elszámolású gépimportunk szinte teljes egészében a fejlett tőkésországokból származik, így gépimportunk árait ezeknek az országoknak a gépexportárai határozzák meg. Tőkés gépimportunk 40 százalékát az NSZK adja, és a maradék nagyrészét is olyan országok, amelyek áraikban az NSZK-hoz igazodnak. Így semmi csodálkozni való nincs azon, hogy tőkés gépimportunk dollárbázison számított árindexe alig marad el az NSZK ugyanilyen bázison számított gépexport-árindexétől. A gépimportnáljelentkező árveszteségek mérséklésének legradikálisabb módja a tőkés gépimport csökkentse volna. Ennek azonban jogos fogyasztási és beruházási igények is áldozatul esnének. A másik lehetőség, hogy vételi és eladási stratégiánkban nagyobb mértékben veszszük figyelembe a valutaárfolyamok mozgásának árszintmódosító hatását. Más szóval génforgalmunkat másképp osztjuk fel az egyes tőkésországok között, növelve azon országok bérarányát, amelyeknél az árak kedvezően alakulnak számunkra. Szöllősi Imre A GÉPEXPORT-ÁRINDEX ALAKULÁSA NEMZETI VALUTÁKBAN (1970 - 100) ÉTUSA** Japán NSZK Anglia 1971 103,7 99,2 107,7 109 1972 105,8 94,2 112,5 118 1973 109,2 97,6 118,3 128 1974 125,9 118,7 130,5 155 1975 144,9 125,0 143,1 200 1976 153,5 126,1 150,1 250 1977 163,1 124,3 157,3 296 1978* 175,5 120,0 162,1 328 * Becslés ** Termelői ár 2. táblázat A GÉPEXPORT ÁRINDEXEI DOLLÁRBÁZISON (1970 - 100) Év USA** Japán NSZK Anglia 1971 103,7 94,1 104,6 102 1972 105,8 101,8 118,4 113 1973 109,2 119,1 149,6 121 1974 125,9 135,7 170,8 140 1975 144,9 155,5 197,2 171 1976 153,5 141,4 201,9 174 1977 163,1 153,0 251,5 199 1978* 175,5 189,0 273,4 242 * Becslés ** Termelői ár 3. táblázat AZ NSZK 1978. JÚNIUSI GÉPEXPORT-ÁRINDEXEI (1970 - 100) Gépcsoport r.B.,a. 2 ’ ? , Dollár Márka Élelmiszeripari gép 184,1 300,0 Bőr- és cipőipari gép 183,0 298,3 Bányászati gép , 176,0 286.3 Papíripari gép 173,8 283.3 Daru és emelőgép 173,3 282 4 Forgácsoló szerszámgép 171,3 279.2 Mezőgazdasági gép 169 1 275.6 Építőanyagipari gép 168 2 274.1 Alakító szerszámgép 167,0 272.2 Vegyipari gép 167,0 272.2 Nyomdaipari gép 164,7 268.4 Műanyagipari gép 157,5 256,7 Építőipari gép 155,2 252,9 Textilipari gép 154 , 252,5 Traktor 153,0 249,4 Év Forint- Dollárbázison bázison export import export import 1971 101,4 105,4 101,4 105,4 1972 102,9 110,6 111,7 120,1 1973 103,8 117,9 129,8 117,4 1974 109,2 132,2 140,1 169,6 1975 112,7 140,1 154,0 191,5 1976 111,0 139,9 160,3 202,0 1977 116,1 146,7 170,3 215,2 1978* 118,6 152,0 183,9 235,7 * Becslés T A KOPINFO JELENTI A nyugat-európai nagyvállalatok felzárkóznak az amerikaiak mögé Az Egyesült Államok mammut méltó, hogy 1976-ban a „tízmilliárkonszernjei még mindig nagyobbak, de sok klubjának” akkor még 19 tagmint a nyugat-európai nagyvállalaja közül csak hat volt nyugat-eurótok. Ez utóbbiak azonban szorosan pai. Előretörésük egyik fő oka a felzárkóztak, maguk mögé utasítva dollár gyengülése. A három nagy a másodrangú amerikai céghez. Ez nyugatnémet vegyipari vállalat világlik ki abból a táblázatból, (Hoechst, BASF, Bayer) például a amelyet a The Economist az 500 légmárka felértékelődésének jóvoltanagyobb amerikai és nyugat-euróból kerülhetett fel a listára, jellepai vállalatnak a Fortune, ille hét márkában számított forgalmuk főleg a Vision című folyóiratokban nem alakult kedvezően. Az ameriközzétett listája alapján állított oszakai multinacionálisok pozícióját sze, sem egyértelműen negatívan befog Abból a nyolc vállalatból, amelyek lyásolták az árfolyam-változások, 1977" Tae?ha,la*" hiszen az Exxon eladásainak több ta a 20 milliárd dollárt, csupán két . .______________ fő volt európai. A 10 milliárdos ka- TMkat egynegyedét, az Internationaltegóriába tartozó 29 vállalat közül Telephone and, Telegraph forgalviszont már 16 központja található mnának pedig felét bonyolította le az „öreg kontinensen”. Figyelemre Nyugat-Európában. A TÍZMILLIÁRDOSOK KLUBJA 1977-BEN A Vision listáján szereplő 500 legnagyobb nyugat-európai vállalat összforgalma 900 milliárd dollárt tett ki, ami még mindig elmarad az 500 vezető amerikai cég 1087 milliárdos termelési értékétől. Nyugat-Európa előretörését jelzi azonban, hogy míg 1976-ban 500 nagyvállalatuk az 500 vezető amerikai cég termelési értékének 78 százalékát produkálta, 1977-ben már 83 százalékát. A nyugat-európai vállalatok jövedelmezősége lényegesen kisebb az amerikai cégekénél. Az 50 legjövedelmezőbb amerikai konszern átlag 8,8 százalékos profitot mutatott ki, szemben az 50 legrentábilisabb nyugat-európai nagyvállalat átlagosan 5,8 százalékos nyereségével. Az európai országok közül Nagy- Britanniában és Nyugat-Németországban működik a legtöbb mammutvállalat: 122,5, illetőleg 121 az ötszázból. (A „félvállalat” olyan kettős nemzetiségű cégekből adódik, mint amilyen például az Unilever vagy a Shell) Franciaország a harmadik helyet foglalja el 75,5 vállalattal, Svédország pedig a negyediket (37). A legjobban jövedelmező 50 európai cégből 31,5 angol. Az értékelést nehezíti azonban az egyes országok számviteli rendszerének különbözősége, nem szólva az infláció hatásáról. Az olajvállalatok megtartották vezető helyüket az európai ranglistán. (A „hét nővér” kiegészült a nyugat-európai, állami ellenőrzésű olajvállalatokkal, a VEBA-val, az ENI-vel és Compagnie Francaise des Pétroles-lal. A „klub” új amerikai tagja, az Atlantic Richfield, az Anaconda rézvállalat felvásárlásának köszönheti forgalmának csaknem 30 százalékos növekedését. Az ilyen fajta diverzifikálás egyébként világjelenség. A nagy olajcégek megkísérelnek érdekeltséget szerezni olyan többé-kevésbé rokonterületeken, mint a természeti erőforrások kiaknázása. Ugyanakkor behatolnak egészen más területekre is, mint amilyen például a sajtó. Az ENI az Il Giorno, az Atlantic Richfield pedig a The Observer című brit újság tulajdonjogát szerezte meg. Forgalom Nyereség Létszám (milliárd dollár) (ezer) General Motors 55,0 3,34 797 Exxon 54,1 2,42 127 Royal Dutch/SheU 43,3 2,55 155 Ford Motor 37,8 1,67 479 Mobil 32,1 1,00 1 201 Texaco 27,9 0,93 71 British Petroleum 22,9 0,58 81 Standard Oil of California 20,9 1,02 38 IBM 18,1 2,72 310 Gulf Oil 17,8 0,75 59 General Electric 17,5 1.09 384 Unilever 17.5 Cl,50 327 Chrysler 16,7 0,16 251 IRI 15,7 —0,86 477 Philips 13.7 0,28 384 ITT 13,1 2,72 310 Standard Oil (Indiaija) 13,0 1,01 47 VEBA 13,0 0,03 66 ENI 12,8 —0,17 103 FIAT 12,6 0,07 342 Siemens 12,0 0,31 319 Daimler-Benz 11,7 0,23 169 Volkswagen 11,5 0,20 192 CFP 11,4 0,03 45 Hoechst 11,1 ^ 0,10 181 BASF 11,0 0,18 126 Atlantic Richfield 11,0 0,70 52 Renault 10,05 — 243 * Bayer 10,2 0,15 70 Többy étolaj és fehérjedara 1979-ben A FAO előrejelzése szerint a világon a jövő évben 55,2 millió tonnát tehet ki a termelt étkezési és ipari növényolajok, zsírok mennyisége vagyis 5 százalékkal többet a folyó évre becsült 52,6 millió tonnás rekorderedménynél . Fehérjjetartalmú lisztből és darából az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete 39,2 millió tonnát vár 1979-re (fehérjeegyenértékben). (Reuter) FELVÉTELT HIRDET gépjárműveket üzemeltető vállalat energetikusi munkakörbe egyetemi vagy főiskolai képesítéssel rendelkezők részére, a Jelentkezés részletes önéletrajzzal „Energetikus" jeligére, a Hírlapkiadó Vállalathoz, József körút 7. 1959