Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)
1979-01-04 / 2. (2508.) szám
gazdasági élet , • test mdelését telexen is feladhatja! '». .•(*. ..v.1 i Forgalom szektorok szerint 1972/73 1976/77 25,2 Mrd.DMI 100*/. 4 ’It építőelemek 5 V. adat-és információs rendszerek 26*/. energiatechnika 8*/. távíró - és jeltechnika 10'/. installációs technika. 8 V. orvosi technika 20V. híradástechnika 12’/. KWU 4 */. Osram 3 V. egyéb Vállalati élet Növeli forgalmát a Siemens-konszern Megtorpanás nélkül növelte forgalmát ebben az évtizedben a Siemens-konszern. Az olajárrobbanás és az azt követő recesszió csak az adózás utáni profit egyszeri — 1974—75. évi — visszaesésében csapódott le. Az NSZK egyik legnagyobb vállalatóriása jó likviditási helyzete ellenére növeli az alaptőkét, új vállalatok és részvénypakettek vásárlásával szélesíti tevékenységi körét, az éppen „futó” ágazatokra koncentrál. A multinacionális konszern NSZK-beli anyavállalata bel- és külföldi leányvállalatai révén a szeptember 30-án zárult 1977—78-as pénzügyi évben 29 milliárd márkára növelte forgalmát, s ezzel megszilárdította helyét a világ öt vezető elektrotechnikai cége között. Werner Siemens 1847-ben alapította vállalatát, amely kerek fél évszázaddal későbben vált részvénytárasággá. Alaptőkéje 1977-ben meghaladta az 1,6 milliárd márkát, s az idén néhány tízmillióval tovább gyarapodott. A tavalyi év legnagyobb eseménye az volt, hogy teljes egészében a Siemens-csoport tagjává lett a Kraftwerk Union AG, s 79, illetve 75 százalékos többségi részesedéssel az Osram GmbH izzólámpagyártó és a Transformatoren Union AG. Kihívás a komputerpiacon A Siemens történetének megerőseítői az idei év eseményei közül is igen sokat különleges betűtípusokkal írhatnak be az évkönyvbe: a cég újból növelni tudja foglalkoztatottainak létszámát, fokozta a kapacitások kihasználását, erősítette a nemzetközi együttműködést, megkezdte tevékenységét az USA-ban az új leányvállalat, amelyet az Allis Chalmesszel alapított, s több sikertelen kísérlet után sikerre vitte a kooperációt a komputeriparban a Fujitsu japán vállalattal. Ez utóbbival függ össze az a lépése, amely meglepte a világ elektronikai iparát: kihívást intézett a világ koronázatlan komputerkirályához, az IBM- hez. A Siemens merészségét mi sem bizonyítja jobban, mint a következő néhány adat: a világ komputerpiacának 60-70 százalékát az amerikai multinacionális cég uralja, az IBM nyeresége kétszerese a Siemens elektronikai részlege által lebonyolított forgalomnak. Miért is szánta rá magát a Siemens, hogy versenyre keljen az IBM-mel, amire eddig csak két másik amerikai, az Amdahl és az ítél merte elhatározni magát? A vállalat igyekszik mindig a leggyorsabban reagálni az iparágak fontossági (jövedelmezőségi) rangsorában bekövetkező változásokra. A komputerrészleg már több éve nagyarányú pereferenciákat élvez a vállalaton belül, jelentős összeget fordít kutatásokra, s keresi a szoros kapcsolatokat a szakma nagyjaival. Így jött létre az együttműködés a japán Fujitsuval, s az együttműködés gyümölcseként két nagyszámítógép-rendszer. Ezek különleges előnye, hogy IBM-software-rel is dolgoznak. A Siemens elsősorban ez utóbbi előnytől reméli, hogy növelni tudja részesedését az NSZK- beli és természetesen a külföldi (mindenekelőtt nyugat-európai) komputerpiacokon. A cég minden eddi erőfeszítése ellenére sem tudja évek óta túllépni a 20 százalékos részesedést a nyugatnémet számítógép-piacon. Egy felmérés szerint az NSZK-ban eddig 5000 darab Siemens-komputert helyeztek üzembe (ezek együttes értéke 5,78 milliárd márka), s 12 000 darab IBM-berendezést (15,37 milliárd márka). A Siemens vezetői abban bíznak, hogy az IBM-kompatibilis 7700-as és 7800-as nagyszámítógép-rendszer méltó ellenfele lesz kontinensünkön az amerikai gyártmányoknak. Még diverzifikáltságának fontosságát hangsúlyozza. Az 1972—73-as pénzügyi év forgalmi adatainak összevetése az 1976—77. éviekkel nemcsak azt mutatja, hogy a vállalat teljes forgalma négy év alatt 15,4 milliárd márkáról 25,2 milliárdra nőtt, hanem azt is, hogy míg 1972—73- ban a három legfontosabb terület (az energiatechnika, a híradástechnika és az installációs technika) az értékesítés 70 százalékát adta, négy évvel később már csak 56 százalékát. A diverzifikálás másik iránya geográfiai. A müncheni anyavállalat igazi multivá fejlesztette ki a Siemenst, amely most már a világ 129 országában adja el termékeit, ezek legtöbbjében saját érdekeltségein keresztül. 1978. szeptember 30-án a Siemensnek összesen 322 ezer dolgozója volt, ebből 223 ezer az NSZK-ban, s a többi 99 ezer a világ valamennyi kontinense között oszlott meg: 54 százalékuk Európában (az NSZK-t nem számítva), 26 százalékuk az amerikai kontinensen, 8 százalékuk Afrikában, a többi Ausztráliában és Ázsiában dolgozott valamilyen Siemenstulajdonú vállalatnál. Érdekes eltolódás ment végbe az utóbbi években az NSZK-n kívüli forgalom irányában. Évek óta megfigyelhető, hogy a külföldi értékesítés növekedése meghaladja a belföldiét. Az 1976—77-es pénzügyi évben a Siemens-csoport teljes forgalma 25 milliárd 198 millió márka volt, s ebből az NSZK-n kívüli értékesítés meghaladta a 14,1 milliárdot. Míg a külföldi forgalmon belül 1972—73-ban 64 százalékkal egyeduralkodó volt még Európa, 1976— 77-ben ez a hányad 52 százalékra mérséklődött, miközben Afrika részesedése 6-ról 8, Amerikáé 17-ről 20, Ausztrál-Ázsiáé 13-ról 20 százalékra nőtt. Külön ki kell emelni, hogy 1973 óta elsősorban az afrikai és az ázsiai OPEC-országok növelték a Siemensnek feladott megrendeléseiket. S az olajexportőrök elsősorban nagy megrendeléseket adnak fel komplett gyárakra vagy elektromos elosztó központokra. Ezek révén az olajországok a korábbi 5 százalékról 1977- ig 20 százalékra növelték hányadukat a Siemenshez az NSZK-n kívülről beérkezett megrendelésekben. A legutóbbi év eredményei November elején hozták nyilvánosságra a Siemens központjában az első átfogó adatokat az 1977— 78-as pénzügyi év teljesítményéről. A hangsúlyozottan csak előzetesnek minősített összesítés szerint a konszernhez beérkezett megrendelések állománya 29 milliárd márka volt, s ugyanennyit ért el a teljes forgalom is. Az előző évvel az összehasonlítás csak úgy lehet teljes, ha kiiktatjuk a Kraftwerk Union AG (KWU) adatait, mert ez a cég csak 1977. január 1-vel szerepel a kimutatásokban. Így a megrendelésállomány 5 százalékkal 24 milliárd márkáról 25,4 milliárdra nőtt, s a cég világforgalma — szintén 5 százalékkal — 22,5 milliárdról 23,8 milliárdra bővült. Továbbra is a KVU nélkül vizsgálva a konszern múlt évadbeli szereplését, lassú irányváltásnak lehetünk szemtanúi: míg a forgalom az NSZK-ban 4 és külföldön 6 százalékkal gyarapodott, a megrendelésállomány — hosszú évek óta először — szinte kizárólag a belföldi üzletfelek jóvoltából nőtt. A vállalat egyes részlegeinek helyzetét tekintve, az installációs technikában érdekelt üzemek elmaradtak előző évi forgalmuktól, csak minimális mértékben sikerült javítania eladásait az orvosi műszergyártó részlegnek, ugyanakkor igen kedvező értékesítésről számoltak be az elektronikai építőelemek, az adat- és információs rendszerek, az energiatechnikai, a távközlési és híradástechnikai berendezések gyártó üzemei. Igen sok gyárban (főként az utóbb felsorolt ágazatokban) javult a kapacitás-kihasználtság, ez több esetben a munkaerőlétszám növelésére is lehetőséget adott. A Siemens-alkalmazottak száma így az előző évi 319 ezerről 322 ezerre nőtt. Ez körülbelül 1 százalékos növekedésnek felel meg, szemben az egy évvel korábbi 3 százalékos csökkenéssel. A világgazdasági környezet hatásai alól természetesen a Siemenskonszern sem tudta kivonni magát. Még ha ez esetenként tükröződött is egyes mutatókban, a vállalat nem jutott válságos helyzetbe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a részvényeseknek fizetett osztalék évek óta stabil, sok más céggel szemben a Siemens nem kényszerült ennek mérséklésére és így sikerült megőriznie a részvényesek bizalmát. * Torzító tényező, hogy a KWU adatai 1977.január 1-től szerepelnek benne. A LEGFONTOSABB VÁLLALATI MUTATÓK V. A. 1974—75 1975—76 1976—77* Foglalkoztatottak létszáma 296 000 304 000 319 000 Beérkezett megrendelések 21 041 21 885 25 932 (millió márka) Forgalom (millió márka) 18 907 20 676 25198 Beruházások (millió márka) 1 318 1 469 1685 Nyereség (adózás után) 458 606 650 (millió márka) A forgalom százalékában ■ 2,4 2,9 2,6 Törekvés a sokrétűségre Az előzőkben említett példa hűen adja vissza a vállalati stratégiának azt az elemét, amely a tevékeny 1979. JANUÁR 4. Közös Piac Csehszlovákia külkereskedelme a közös piaci országokkal Csehszlovákia tőkés kereskedelmi azokból származott. A kölcsönös árupartnerei közül a közös piaci árforgalom 1970 és 1977 között több szágoké a vezető szerep. A szociam- 10 százalékkal bővült Annak lista állam 1977. évi tőkés exportjá- nak 62 százaléka a kilenc országba alakulását számszerűen az alábbi irányrért és bevitelének 56 százaléka táblázat szemlélteti. A legutóbbi években, főként a csehszlovák vásárlások fokozódtak, viszont a csehszlovák exportcikkek elhelyezése a kilencek piacain az évek óta tartó recesszió, az importkorlátozások, a beviteli letétrendszer, s új vámrendszabályok bevezetése miatt egyre nehezebbé vált. A rendelkezések egy része kifejezetten diszkriminatív jellegű, hisz azok vagy csak a csehszlovák, vagy a szocialista országokból származó termékeket érintik, következésképpen romlott a csehszlovák áruk versenyképessége az EGK piacán. A kilencek külön-külön Csehszlovákia hagyományos kereskedelmi partnerei közé tartoznak. A tegnap közös piaci országokba szállított csehszlovák készáruk közül a fa- és papíripari cikkek, a fonalak, a hengerelt áruk és egyéb kohászati termékek a legkeresettebbek. A gépipari és járműipari termelés 30 százalékát az NSZK vásárolja meg, de említésre méltóak az angliai (20%), az olasz (15%), és francia (10%) gépvásárlások is. A kivitt gépek zömét a villamosipari gépek és műszerek, fémfeldolgozó és mezőgazdasági gépek, továbbá a textil- és bőripari gépek, valamint a tehergépkocsik alkotják. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a kilencek felé irányuló csehszlovák élelmiszer- és mezőgazdasági termék (zöldségfélék, fagyasztott hús, hús- és gyümölcskonzerv, tojás, komló, maláta, cukor stb.) kivitel is. E cikkek 45 százalékát 1977-ben az NSZK vásárolta meg, és 20 százalékot meghaladó mennyiség Nagy-Britannia piacára került. A nyersanyagexport (fa, cellulózé, papírhulladék stb.) 50 százalékát az említett időszakban nyugatnémet, 18 százalékát angol és 16 százalékát olasz cégek vásárolták meg. Csehszlovákia közös piaci importjában a gépipari termékek, a felszerelések, és a szállítóeszközök részaránya 1977-ben összesen 39 százalék volt, egyötöde vegyipari cikkekre, közel 10 százaléka pedig nyersanyagokra jut. A gépipari cikkek legnagyobb szállítója 1977-ben az NSZK volt (a közös piaci országokból származó gépimport 60 százaléka), őt követte Franciaország (18%), Olaszország (10%) és Nagy-Britannia (kb. 7%). Az EGK-ból származó vegyipari cikk importot illetően ugyancsak az NSZK a listavezető (1977-ben mintegy 40 százalék), őt követi Anglia (15%), a harmadik helyet pedig Hollandia foglalja el (12%). E cikkcsoporton belül főként műanyagok, gyógyszerek, festék, lakk stb. került a csehszlovák felhasználókhoz. A készáruk és anyagok közül a vas, az acél, a fémlemez, a drótok, a csövek, fonalak, papír, gumiáruk vásárlása volt nagyarányú. E cikkek 44 százaléka az NSZK-ból, egyötöde pedig Angliából származott. Csehszlovákia és a közös piaci országok gazdasági kapcsolatai az áruforgalom bővülése mellett és a tudományos-műszaki együttműködés területén is számottevően fejlődtek. gyobb tőkés forgalmat az NSZK-val bonyolítja le. 1977-ben a közös piaci országokba szállított áruk több mint 46 százaléka az NSZK-ban, 14 százaléka Angliában, 11 százaléka Olaszországban, 9—9 százaléka Hollandiában, illetve Franciaországban, 5 százaléka Belgium—Luxemburgban, 4 százaléka Dániában és közel 1 százaléka Írországban talált gazdára. A külkereskedelem struktúrája évek óta többé-kevésbé változatlan, a kivitelben a fő szerepet az ipari készáruk játsszák. Az EGK-val lebonyolított 1977. évi forgalom részarányát a csehszlovák külkereskedelemben árucsoportonként az alábbi táblázat mutatja: Ennek ékes példái a hetvenes évek során Belgiummal, Hollandiával, Dániával, Franciaországgal, Angliával, Olaszországgal, valamint az NSZK-val létrehozott hosszú lejáratú keretmegállapodások. A nyugatnémet állammal megkötött egyezmény kiterjed az ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszer- és építőipar, a közlekedés, a hírközlés területeire. A szerződés utat nyitott a közös termelés és értékesítés, a nyersanyag, az energiaelőállítás és -felhasználás, a licencek és a műszaki tapasztalatok cseréje előtt. Külön figyelmet érdemel az 1975- ben aláírt csehszlovák—francia hoszszú lejáratú együttműködési egyezmény, amely magában foglalja a gazdaság mindazon területeit, amelyeken gyümölcsöző lehet a közös tevékenység. Csehszlovákia is síkra száll a KGST és az EGK közötti kapcsolatok elmélyítéséért, amelyeknek egyik sarkalatos pontja lenne a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazása. (Aussenhandel der Thhechoslowakei) 1970 1973 1974 1975 millió cseh korona 1976 1977 Forgalom 7470 9856 12 959 13 190 13 674 14 987 Kivitel 3584 4968 6104 5 959 5 964 6 621 Bevitel 3886 4888 6 855 7 231 7 710 8 366 Egyenleg —302 +80 —751 —1272 —1746 —1745 Export Import részarány %-ban Élelmiszerek, italok, dohányáruk 9 10 Nyersanyagok, állati zsiradék és olaj 129 Fűtőanyag 6 1 Vegyipari termékek 10 19 Készáruk 31 12 Gépipari termékek, felszerelések és szállítóeszközök 17 39 Különféle készáru 15 10 AZ INTRANSZMAS Magyar—Bolgár Társaság 2002 körüli alapterületű, BEMUTATÓTEREM KIALAKÍTÁSÁRA ALKALMAS HELYISÉGET KERES az Alkotás utca környékén, vagy Pest központi kerületeiben. Az ajánlatokat „INTRANSZMAS 4003" jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőire kérjük.