Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)

1979-01-04 / 2. (2508.) szám

gazdasági élet , • test mdelését telexen is feladhatja! '». .•(*. ..v­­­­.1 i Forgalom szektorok szerint 1972/73 1976/77 25,2 Mrd.DM­I 100*/. 4 ’It építőelemek 5 V. adat-és információs rendszerek 26*/. energiatechnika 8*/. távíró - és j­eltechnika 10'/. installációs technika. 8 V. orvosi technika 20V. híradástechnika 12’/. KWU 4 */. Osram 3 V. egyéb Vállalati élet Növeli forgalmát a Siemens-konszern Megtorpanás nélkül növelte forgalmát ebben az évtizedben a Siemens-konszern. Az olajárrobbanás és az azt követő recesszió csak az adózás utáni profit egyszeri — 1974—75. évi — visszaesésében csapódott le. Az NSZK egyik legnagyobb vállalatóriása jó likvidi­tási helyzete ellenére növeli az alaptőkét, új vállalatok és részvény­­pakettek vásárlásával szélesíti tevékenységi körét, az éppen „futó” ágazatokra koncentrál. A multinacionális konszern NSZK-beli anya­­vállalata bel- és külföldi leányvállalatai révén a szeptember 30-án zárult 1977—78-as pénzügyi évben 29 milliárd márkára növelte for­galmát, s ezzel megszilárdította helyét a világ öt vezető elektrotech­nikai cége között. Werner Siemens 1847-ben alapí­totta vállalatát, amely kerek fél év­századdal későbben vált részvény­­tárasággá. Alaptőkéje 1977-ben meghaladta az 1,6 milliárd márkát, s az idén néhány tízmillióval to­vább gyarapodott. A tavalyi év leg­nagyobb eseménye az volt, hogy tel­jes egészében a Siemens-csoport tagjává lett a Kraftwerk Union AG, s 79, illetve 75 százalékos többségi részesedéssel az Osram GmbH izzó­lámpagyártó és a Transformatoren Union AG. Kihívás a komputerpiacon A Siemens történetének megerő­­seítői az idei év eseményei közül is igen sokat különleges betűtípusokkal írhatnak be az évkönyvbe: a cég újból növelni tudja foglalkoztatot­tainak létszámát, fokozta a kapaci­tások kihasználását, erősítette a nemzetközi együttműködést, meg­kezdte tevékenységét az USA-ban az új leányvállalat, amelyet az Allis Chalmesszel alapított, s több siker­telen kísérlet után sikerre vitte a kooperációt a komputeriparban a Fujitsu japán vállalattal. Ez utóbbi­val függ össze az a lépése, amely meglepte a világ elektronikai ipa­rát: kihívást intézett a világ koroná­zatlan komputerkirályához, az IBM- hez. A Siemens merészségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint a következő néhány adat: a világ komputerpia­cának 60-70 százalékát az ameri­kai multinacionális cég­ uralja, az IBM nyeresége kétszerese a Siemens elektronikai részlege által lebonyo­lított forgalomnak. Miért is szánta rá magát a Sie­mens, hogy versenyre keljen az IBM-mel, amire eddig csak két má­sik amerikai, az Amdahl és az ítél merte elhatározni magát? A vállalat igyekszik mindig a leg­gyorsabban reagálni az iparágak fontossági (jövedelmezőségi) rang­sorában bekövetkező változásokra. A komputerrészleg már több éve nagyarányú pereferenciákat élvez a vállalaton belül, jelentős összeget fordít kutatásokra, s keresi a szo­ros kapcsolatokat a szakma nagyjai­­val. Így jött létre az együttműködés a japán Fujitsuval, s az együttmű­ködés gyümölcseként két nagyszá­mítógép-rendszer. Ezek különleges előnye, hogy IBM-software-rel is dolgoznak. A Siemens elsősorban ez utóbbi előnytől reméli, hogy nö­velni tudja részesedését az NSZK- beli és természetesen a külföldi (mindenekelőtt nyugat-európai) kom­puterpiacokon. A cég minden ed­di erőfeszítése ellenére sem tudja évek óta túllépni a 20 százalékos ré­szesedést a nyugatnémet számító­gép-piacon. Egy felmérés szerint az NSZK-ban eddig 5000 darab Sie­mens-komputert helyeztek üzembe (ezek együttes értéke 5,78 milliárd márka), s 12 000 darab IBM-beren­­dezést (15,37 milliárd márka). A Siemens vezetői abban bíznak, hogy az IBM-kompatibilis 7700-as és 7800-as nagyszámítógép-rendszer méltó ellenfele lesz kontinensünkön az amerikai gyártmányoknak. Még diverzifikáltságának fontosságát hangsúlyozza. Az 1972—73-as pénz­ügyi év forgalmi adatainak összeve­tése az 1976—77. éviekkel nemcsak azt mutatja, hogy a vállalat teljes forgalma négy év alatt 15,4 mil­liárd márkáról 25,2 milliárdra nőtt, hanem azt is, hogy míg 1972—73- ban a három legfontosabb terület (az energiatechnika, a híradástechnika és az installációs technika) az érté­kesítés 70 százalékát adta, négy év­vel később már csak 56 százalékát. A diverzifikálás másik iránya geográfiai. A müncheni anyaválla­lat igazi multivá fejlesztette ki a Siemenst, amely most már a világ 129 országában adja el termékeit, ezek legtöbbjében saját érdekeltsé­gein keresztül. 1978. szeptember 30-án a Siemensnek összesen 322 ezer dolgozója volt, ebből 223 ezer az NSZK-ban, s a többi 99 ezer a világ valamennyi kontinense kö­zött oszlott meg: 54 százalékuk Európában (az NSZK-t nem szá­mítva), 26 százalékuk az amerikai kontinensen, 8 százalékuk Afriká­ban, a többi Ausztráliában és Ázsiá­ban dolgozott valamilyen Siemens­tulajdonú vállalatnál. Érdekes eltolódás ment végbe az utóbbi években az NSZK-n kívüli forgalom irányában. Évek óta meg­figyelhető, hogy a külföldi értéke­sítés növekedése meghaladja a bel­földiét. Az 1976—77-es pénzügyi év­ben a Siemens-csoport teljes for­galma 25 milliárd 198 millió márka volt, s ebből az NSZK-n kívüli ér­tékesítés meghaladta a 14,1 milliár­­dot. Míg a külföldi forgalmon be­lül 1972—73-ban 64 százalékkal egyeduralkodó volt még Európa, 1976— 77-ben ez a hányad 52 száza­lékra mérséklődött, miközben Afrika részesedése 6-ról 8, Amerikáé 17-ről 20, Ausztrál-Ázsiáé 13-ról 20 száza­lékra nőtt. Külön ki kell emelni, hogy 1973 óta elsősorban az afrikai és az ázsiai OPEC-országok növelték a Siemensnek feladott megrendelései­ket. S az olajexportőrök elsősorban nagy megrendeléseket adnak fel komplett gyárakra vagy elektromos elosztó központokra. Ezek révén az olajországok a korábbi 5 százalékról 1977- ig 20 százalékra növelték há­nyadukat a Siemenshez az NSZK-n kívülről beérkezett megrendelések­ben.­ ­ A legutóbbi év eredményei November elején hozták nyilvá­nosságra a Siemens központjában az első átfogó adatokat az 1977— 78-as pénzügyi év teljesítményéről. A hangsúlyozottan csak előzetesnek minősített összesítés szerint a kon­szernhez beérkezett megrendelések állománya 29 milliárd márka volt, s ugyanennyit ért el a teljes forga­lom is. Az előző évvel az összeha­sonlítás csak úgy lehet teljes, ha kiiktatjuk a Kraftwerk Union AG (KWU) adatait, mert ez a cég csak 1977. január 1-vel szerepel a ki­mutatásokban. Így a megrendelés­állomány 5 százalékkal 24 milliárd márkáról 25,4 milliárdra nőtt, s a cég világforgalma — szintén 5 szá­zalékkal — 22,5 milliárdról 23,8 milliárdra bővült. Továbbra is a KVU nélkül vizs­gálva a konszern múlt évadbeli sze­replését, lassú irányváltásnak lehe­tünk szemtanúi: míg a forgalom az NSZK-ban 4 és külföldön 6 száza­lékkal gyarapodott, a megrendelés­állomány — hosszú évek óta először — szinte kizárólag a belföldi üzlet­felek jóvoltából nőtt. A vállalat egyes részlegeinek helyzetét tekint­ve, az installációs technikában ér­dekelt üzemek elmaradtak előző évi forgalmuktól, csak minimális mér­tékben sikerült javítania eladásait az orvosi műszergyártó részlegnek, ugyanakkor igen kedvező értékesí­tésről számoltak be az elektronikai építőelemek, az adat- és informá­ciós rendszerek, az energiatechnikai, a távközlési és híradástechnikai be­rendezések gyártó üzemei. Igen sok gyárban (főként az utóbb felsorolt ágazatokban) javult a ka­pacitás-kihasználtság, ez több eset­ben a munkaerőlétszám növelésére is lehetőséget adott. A Siemens-al­kalmazottak száma így az előző évi 319 ezerről 322 ezerre nőtt. Ez kö­rülbelül 1 százalékos növekedésnek felel meg, szemben az egy évvel ko­rábbi 3 százalékos csökkenéssel. A világgazdasági környezet hatá­sai alól természetesen a Siemens­konszern sem tudta kivonni magát. Még ha ez esetenként tükröződött is egyes mutatókban, a vállalat nem jutott válságos helyzetbe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a részvényeseknek fizetett osztalék évek óta stabil, sok más céggel szemben a Siemens nem kényszerült ennek mérséklésére és így sikerült megőriznie a részvényesek bizalmát. * Torzító tényező, hogy a KWU adatai 1977.január 1-től szerepelnek benne. A LEGFONTOSABB VÁLLALATI MUTATÓ­K V. A. 1974—75 1975—76 1976—77* Foglalkoztatottak létszáma 296 000 304 000 319 000 Beérkezett megrendelések 21 041 21 885 25 932 (millió márka) Forgalom (millió márka) 18 907 20 676 25198 Beruházások (millió márka) 1 318 1 469 1685 Nyereség (adózás után) 458 606 650 (millió márka) A forgalom százalékában ■ 2,4 2,9 2,6 ­ Törekvés a sokrétűségre Az előzőkben említett példa hűen adja vissza a vállalati stratégiának azt az elemét, amely a tevékeny­ 1979. JANUÁR 4. Közös Piac Csehszlovákia külkereskedelme a közös piaci országokkal Csehszlovákia tőkés kereskedelmi­ azokból származott. A kölcsönös áru­­partnerei közül a közös piaci ár­­forgalom 1970 és 1977 között több szágoké a vezető szerep. A szocia­­m- 10 százalékkal bővült Annak lista állam 1977. évi tőkés exportjá-­­ nak 62 százaléka a kilenc országba alakulását számszerűen az alábbi irányrért és bevitelének 56 százaléka táblázat szemlélteti. A legutóbbi években, főként a csehszlovák vásárlások fokozódtak, viszont a csehszlovák exportcikkek elhelyezése a kilencek piacain az évek óta tartó recesszió, az import­­korlátozások, a beviteli letétrendszer, s új vámrendszabályok bevezetése miatt egyre nehezebbé vált. A ren­delkezések egy része kifejezetten diszkriminatív jellegű, hisz azok vagy csak a csehszlovák, vagy a szocialista országokból származó ter­mékeket érintik, következésképpen romlott a csehszlovák áruk verseny­­képessége az EGK piacán. A kilencek külön-külön Csehszlo­vákia hagyományos kereskedelmi partnerei közé tartoznak. A tegna­p közös piaci országokba szállított csehszlovák készáruk közül a fa- és papíripari cikkek, a fonalak, a hen­gerelt áruk és egyéb kohászati ter­mékek a legkeresettebbek. A gép­ipari és járműipari termelés 30 szá­zalékát az NSZK vásárolja meg, de említésre méltóak az angliai (20%), az olasz (15%), és francia (10%) gépvásárlások is. A kivitt gépek zö­mét a villamosipari gépek és mű­szerek, fémfeldolgozó és mezőgaz­dasági gépek, továbbá a textil- és bőripari gépek, valamint a teher­gépkocsik alkotják. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a kilencek felé irányuló csehszlovák élelmiszer- és mezőgaz­dasági termék (zöldségfélék, fa­gyasztott hús, hús- és gyümölcskon­­zerv, tojás, komló, maláta, cukor stb.) kivitel is. E cikkek 45 százalé­kát 1977-ben az NSZK vásárolta meg, és 20 százalékot meghaladó mennyiség Nagy-Britannia piacára került. A nyersanyagexport (fa, cel­lulózé, papírhulladék stb.) 50 száza­lékát az említett időszakban nyugat­német, 18 százalékát angol és 16 százalékát olasz cégek vásárolták meg. Csehszlovákia közös piaci import­jában a gépipari termékek, a felsze­relések, és a szállítóeszközök rész­aránya 1977-ben összesen 39 százalék volt, egyötöde vegyipari cikkekre, közel 10 százaléka pedig nyersanya­gokra jut. A gépipari cikkek legna­gyobb szállítója 1977-ben az NSZK volt (a közös piaci országokból szár­mazó gépimport 60 százaléka), őt követte Franciaország (18%), Olasz­ország (10%) és Nagy-Britannia (kb. 7%). Az EGK-ból származó vegyipari cikk importot illetően ugyancsak az NSZK a listavezető­ (1977-ben mintegy 40 százalék), őt követi Anglia (15%), a harmadik he­lyet pedig Hollandia foglalja el (12%). E cikkcsoporton belül főként műanyagok, gyógyszerek, festék, lakk stb. került a csehszlovák fel­használókhoz. A készáruk és anya­gok közül a vas, az acél, a fémle­mez, a drótok, a csövek, fonalak, papír, gumiáruk vásárlása volt nagy­arányú. E cikkek 44 százaléka az NSZK-ból, egyötöde pedig Angliából származott. Csehszlovákia és a közös piaci or­szágok gazdasági kapcsolatai az áru­forgalom bővülése mellett és a tu­dományos-műszaki együttműködés területén is számottevően fejlődtek. gyobb tőkés forgalmat az NSZK-val bonyolítja le. 1977-ben a közös piaci országokba szállított áruk több mint 46 százaléka az NSZK-ban, 14 szá­zaléka Angliában, 11 százaléka Olaszországban, 9—9 százaléka Hol­landiában, illetve Franciaországban, 5 százaléka Belgium—Luxemburg­ban, 4 százaléka Dániában és közel 1 százaléka Írországban talált gaz­dára. A külkereskedelem struktúrája évek óta többé-kevésbé változatlan, a kivitelben a fő szerepet az ipari készáruk játsszák. Az EGK-val lebonyolított 1977. évi forgalom részarányát a csehszlo­vák külkereskedelemben árucsopor­tonként az alábbi táblázat mutatja: Ennek ékes példái a hetvenes évek során Belgiummal, Hollandiával, Dániával, Franciaországgal, Angliá­val, Olaszországgal, valamint az NSZK-val létrehozott hosszú lejáratú keretmegállapodások. A nyugat­német állammal megkötött egyez­mény kiterjed az ipar, a mezőgazda­ság, az élelmiszer- és építőipar, a közlekedés, a hírközlés területeire. A szerződés utat nyitott a közös ter­melés és értékesítés, a nyersanyag, az energiaelőállítás és -felhasználás, a licencek és a műszaki tapasztala­tok cseréje előtt. Külön figyelmet érdemel az 1975- ben aláírt csehszlovák—francia hosz­­szú lejáratú együttműködési egyez­mény, amely magában foglalja a gazdaság mindazon területeit, ame­lyeken gyümölcsöző lehet a közös te­vékenység. Csehszlovákia is síkra száll a KGST és az EGK közötti kapcsola­tok elmélyítéséért, amelyeknek egyik sarkalatos pontja lenne a legna­gyobb kedvezmény elvének kölcsö­nös alkalmazása. (Aussenhandel der Thhechoslowakei) 1970 1973 1974 1975 millió cseh korona 1976 1977 Forgalom 7470 9856 12 959 13 190 13 674 14 987 Kivitel 3584 4968 6104 5 959 5 964 6 621 Bevitel 3886 4888 6 855 7 231 7 710 8 366 Egyenleg —302 +80 —751 —1­272 —1746 —1745 Export Import részarány %-ban Élelmiszerek, italok, dohányáruk 9 10 N­yersanyagok, állati zsiradék és olaj 129 Fűtőanyag 6 1 Vegyipari termékek 10 19 Készáruk 31 12 Gépipari termékek, felszerelések és szállítóeszközök 17 39 Különféle készáru 15 10 AZ INTRANSZMAS Magyar—Bolgár Társaság 200­­2 körüli alapterületű, BEMUTATÓTEREM KIALAKÍTÁSÁRA ALKALMAS HELYISÉGET KERES az Alkotás utca környékén, vagy Pest központi kerületeiben. Az ajánlatokat „INTRANSZMAS 4003" jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőire kérjük.

Next