Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)

1979-01-03 / 1. (2507.) szám

MAGYAR GAZDASÁG JAPÁN ELEKTRONIKUS TELEX- ÉS ADATKÖZPONT A POSTÁNAK Tárgyalások a licenc átvételéről Munkatársunktól: Megállapodást írt alá a múlt év végén Budapesten a Nippon Electric Companyval a BUDAVOX. Eszerint a japán cég elektronikus telex- és adatközpontot szállít a Magyar Pos­ta központi távíróhivatala részére. A berendezést 1930 végére szerelik fel Budapesten, a Városház utcában. Érdeklődésünkre a BUDAVOX-nál elmondták, hogy a telex- és adat­központ 6300 telex, illetve 250 adat­vonalból áll, számítógépes vezérlésű, tárolt programú rendszer. Üzemza­var esetén a berendezés maga ke­resi és jelöli meg a hibát, s amíg a szakemberek „meggyógyítják” a berendezésit, addig is működik, hi­szen minden fontosabb részegység a rendszerben két példányban talál­ható, így, amíg az egyiket javítják, a másik dolgozik. A hívó félnek ak­kor sem kell várakoznia a telexszö­­veg leadására, ha a hívott állomás foglalt. A szöveget addig a memória tárolja, s amint a hívott állomás szabaddá válik, továbbítja. Az importszerződéssel egy időben egy másik, úgynevezett szándék­megállapodás is született a magyar, illetve a japán vállalat között. A BUDAVOX a Beloiannisz Híradás­technikai Gyár részére meg akarja vásárolni az elektronikus telex- és adatközpont licencét a gyártó és vizsgáló­ berendezésekkel együtt. Ar­ról is szó van, hogy a licenc alapján Magyarországon gyártott berendezé­seket közösen értékesítené a licenc­­adó és a BUDAVOX harmadik pia­con. Megalakult a LIMEXPO szakbizottság Tudósítónktól. A budapesti nemzetközi vásárköz­pontban rendezett szakkiállítások kö­zött a legrövidebb múltja a LIM­EXPO Nemzetközi Textil-, Ruháza­ti-, Bőr-, Cipő- és Tisztítóipari Gép­­kiállításnak van. Idén ez a szakki­állítás negyedik alkalommal kerül megrendezésre 1979. április 6—11. között. A LIMEXPO célja, hogy színvo­nalas gépkínálatával és az üzlet­kötési lehetőségek biztosításával elő­segítse a könnyűipar termelési és exportfeladatainak végrehajtását. E cél megvalósítására Dobrotka László, könnyűipari miniszterhelyettes veze­tésével megalakult a kiállítás szak­­bizottsága, amelyben a gyártók, a felhasználók, a kutatóintézetek és a külkereskedelem képviselői is helyet kaptak. A szakbizottság a HUNG­­EXPO-val közösen azon munkálko­dik, hogy minél több olyan gép, s hatékonyságot növelő kisebb beren­dezés kerüljön bemutatásra, amelyet a beruházási tervek megvalósításá­nál számításba lehet venni. Az Avas Bútorgyár termékei külföldön Tudósítónktól: Termelési értékének egyhatodát ex­portálta az ARTEX közvetítésével 1978-ban a miskolci Avas Bútorgyár. A kivitel értéke több, mint 12 mil­lió forint volt. A nyugatnémet Steinhoff cég szá­mára összesen 7 ezer darab cipőtartó­komódot gyártottak. Az NSZK-beli cég elégedett a miskolci bútorokkal, ezt az is bizonyítja, hogy 1979-re 13 ezer darabot rendelt. Sajnos azonban az Avas Bútorgyár nem tudta elvál­lalni a teljes mennyiséget, összesen 9 ezer darab komód gyártását igazolta vissza. Ebben az esetben, az export­­szállítások utat nyitottak a hazai el­adásoknak is, hiszen 1978-ban a kül­földre gyártott típusokból a belkeres­kedelemnek is jutott 600 darab, s nem exportból visszamaradt tételek. Magyar reklámelőkészületek 1979-re A MAHIR-hoz beérkező ajánlat­­kérések növekvő száma azt jelzi, hogy a külkereskedelmi vállalatok 1979-ben mind erősebb reklámmal is növelni kívánják az áruexportot. A megkeresésekből kitűnik, hogy a külkereskedelmi vállalatok figyel­me egyre gyakrabban irányul a fej­lődő országok piacára. Ugyanakkor érezhetően új piacokat keresnek a fejlett országokban is, beleértve új árucikkek bevezetését a már meg­szerzett piacokon. Végül igény mu­tatkozik a már bevezetett termékek piaci jelenlétét dokumentáló, fenn­tartó propaganda iránt is. A fenti célokra a külkereskedel­mi vállalatok legtöbbször a szakla­pokat kívánják elsősorban igénybe venni. A szaklaphirdetéseket egyéb kísérőakciókkal (névre szóló levél­reklám, szakmai napok, hirdetőtáb­lák és plakátok kihelyezése stb.) sze­retnék erősíteni nagyobb hatásúvá szélesítve ezzel fellépésüket. !!B9i!0!i!lllll!l!!OI!Di!! RÖVIDEN A Mátraaljai Szénbányák Válla­lat Thorez bányaüzemében 1979-ben kereken 7 millió tonna szén felszín­re hozatalát tervezik, a visontai Ga­garin Hőerőmű pedig tervek szerint több minnt 4 milliárd kilowattóra vil­lamosenergia termelésével járul hoz­zá az ország ellátásához.­­ A soproni közúti határátkelőhely forgalma 1978-ban rekordot ért el, mintegy 1 millió turista lépte át itt tavaly a határt. A nyugat-dunántúli gyógyfürdőkben ugyancsak csúcs született, a 13 melegvizes fürdőben 1978-ban több mint 2 millió vendég fordult meg. A Kaposvári Hibridsertést Te­nyésztő és Értékesítő Közös Vállal­kozás (Ka-Hyb) 1979. január 1-től vállalatonként folytatja tevékenysé­­gét. Bekapcsolódik a termelésbe a Hajdúsági Agráripari Egyesülés és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, együttműködnek továbbá az AGRO­­BER vállalattal, és a Phylaxiával is. A szovjet—finn együttműködés elmélyülése SKOHOMIPloChafl Jasema . 1977-ben a szovjet—finn áruforga­lom 2173 millió rubelre emelkedett az 1975. évi 1755 millió rubelről, 1978 első felében pedig 1057 millió rubelre rúgott, szemben az előző év megfelelő időszakának 958 millió ru­beljével. Eszerint Finnországot csak az NSZK, az Egyesült Államok és Japán előzi meg a Szovjetunió tőkés partnerei között. Most már az is vi­lágos: megvannak annak a reális feltételei, hogy túlszárnyalják a je­lenlegi ötéves időszakra előirányzott 9 milliárd rubeles kölcsönös forgal­mat és elérjék a 10 milliárd rubelt. Sikeresen halad előre a koszto­­muksai kohódúsító kombinát, a szovjet—finn együttműködés törté­netének e legnagyobb alkotása első szakaszának az építése — mindkét ország javára. Ugyancsak eredmé­nyesen folytatódik az együttműkö­dés a szvetogorszki cellulózé- és pa­pírkombinát rekonstrukciójában. Tárgyalások folynak finn cégek részvételéről a létesítmény harma­dik szakaszának a felépítésében. A Loviisában 440 megawatt kapaci­tással 1977 márciusában üzembe he­lyezett atomerőmű kifogástalanul működik. A Washington Post című amerikai újság értékelése szerint ez a nukleáris erőmű műszakilag az egyik legkorszerűbb és leghatéko­nyabb a világon létező összes atom­erőművek között. Nemrég tárgyalá­sokat folytattak egy új, 1000 mega­wattos erőmű Finnországban való felállításának lehetőségeiről és a finn gazdaság céljait szolgáló hő­erőművek tervezésében és építésé­ben való együttműködésről. A hosszú lejáratú együttműködé­si program a gépipar 17 szektorá­ban irányozza elő a termelési koo­peráció és szakosodás fejlesztését több mint 60 területen számos koo­perációs témában pozitív tapaszta­latokra tettek szert. Szemléletes pél­da erre az elektromos mozdonyok termelése a Szovjetunióban finn cé­gekkel való kooperációban a finn vasutak számára. A novocserkassz­­ki elektromosmozdony-gyár eddig már több mint 60 mozdonyt szállí­tott Finnországnak. Számításba vé­ve a termelési kooperáció kedvező hatását a kereskedelemre, a hosz­­szú lejáratú program a Finnország­ba irányuló szovjet gép- és beren­dezésexport megkétszerezését irá­nyozza elő. Különösen jó kilátásokkal kecseg­tet a hajógyártás területén történő együttműködés. A hosszú lejáratú együttműködési program szerint 1981 és 1985 között a Szovjetunió 1,4—1,6 milliárd rubel értékben vá­sárol hajókat Finnországtól. Az együttműködés lehetőséget ad rá, hogy ezeket a hajókat egyre na­gyobb mértékben szovjet berende­zésekkel szerelték fel. (1978. évi 51. szám) Kooperációk a műszaki fejlesztés és a nagyobb export szolgálatában A HUNÍCOOP tervei és eredményei A HUNÍCOOP 1978 év végi adatai: 115 belföldi és 90 külföldi céggel van érvényes megállapodásuk, s ezenkí­vül számos szerződés előkészítés alatt áll, ezeket az eddigi tárgyalások sze­rint 1979-ben írják alá — tájékoz­tatta munkatársunkat Dr. Cséky Sán­dor, a HUNICOOP igazgatója. A vál­lalat közreműködésével 1978-ban szá­mos olyan megállapodás jött létre magyar gépipari és nyugati cégek között, amelyek a hazai termékszer­kezet javítását, a gyártás korszerűsí­tését segítik elő és előmozdítják az exportot is. A MEDICOR és az amerikai MFE Corporation megállapodást kötött a PEN-motorok magyarországi gyártá­sára. A partner 1978 tavaszán átadta a licencet és a know-how-t, a ma­gyar szakembereket pedig kiképezték az USA-ban. Az együttműködés ered­ményeként 1979-ben a MEDICOR-nál megkezdődik a PEN-motorok gyártá­sa. Jó kilátásokkal biztat az Egyesült Izzó és az NSZK-beli ITT I­nterme­­tall szerződése. Eszerint 1978 végén itthon megkezdődött a partner know­­how-ja alapján a normál és a gyors egyenirányító diódák gyártása. A ma­gyar üzem egy műszakban évente mintegy 90 ezer darab diódát gyárt és ezekből exportál is.­­ Szintén a hazai fejlesztést segíti elő a GAMMA Művek és a svájci Rheo­­metron, illetve­ az NSZK-beli Krohne cég megállapodása. Ennek lényege, hogy a partnerek licence és know­­how-ja alapján itthon is megkezdő­dik egy induktív mennyiségmérő gyártása, s a megállapodás szerint a GAMMA évente visszaszállít partne­reinek e termékből. Az előző időszakban a HUNICOOP számos olyan szerződést segített meg­valósítani, amely később magyar gép­ipari piacot biztosít, így például szer­ződés született a SZIM, a TECHNO­­IMPEX és az NSZK-beli B. Steiner cég között: a külföldi cég gyártmány­­választéka bővítése céljából megbí­zást adott a SZIM-nek, hogy az álta­la megadott paraméterekkel dolgoz­zanak ki egy marógép-típust, amely­hez a részegységeket a Steinel bizto­sítja. A közös munka eredményes volt: a SZIM legyártotta a marógép prototípusát és 1979-ben már 10 da­rabot szállít a Steinelnek. Ezenkívül felmerült egy megmunkáló központ közös kialakításának lehetősége is; erre a partner kezdetben évi 5 dara­bos igényt jelentett be. A VBKM, a TRANSELEKTRO és a holland SANAMIJ cég kooperációs megállapodást kötött — szintén a HUNICOOP közvetítésével. E szerint 9 különböző típusú nagykonyhai fő­­ző-sütőberendezés hazai gyártása va­lósul meg folyamatosan a SANAMIJ közreműködésével. 1978-ban már a VBKM mintegy 200 ezer holland fo­rint értékben szállított kooperációs partnerének a kapott licenc alapján itthon gyártott berendezésekből, s 1979-re a forgalom 300 ezer holland forintra emelkedik. Ezenkívül meg­valósulás stádiumában van az ipari tányérmosogató-gép kooperációs gyártása is a két fél között, várha­tóan ez 1979-ben megvalósul. Szintén a HUNICOOP közreműkö­désével jött létre a VBKM, a TRANS­ELEKTRO és az NSZK-beli Patzv­e­r cég kooperációja: ennek lényege, hogy a magyar üzem fritous-beren­­dezéseket szállít partnerének, ezek ellenértékeként a TRANSELEKTRO a Patzner cégtől többek közt modern ételbárokat importál. A MEZŐGÉPTRÖSZT, a KOMP­LEX és az amerikai Hesston cég korábban már megkezdett együtt­működésének folytatásaként meg­indult a háromsoros silófejek itt­honi gyártása és exportja. Ezenkívül 1978-ban tovább bővült az együtt­működés, mégpedig a Győri Hajtó­műgyár szállításaival: a magyar vál­lalat hajtóműveket küld külföldi partnerének. Most felmerült, hogy a Hesston a Kecskeméti Mezőgép Vállalattól kabinokat vásárolna, évenként 350 darabot. A mintapél­dányt a kecskemétiek már elkészí­tették, átadták, s a terv szerint az együttműködés 1979 első felében kezdődne meg. Ugyancsak néhány évvel ezelőtt kezdődött a Fémmunkás Vállalat, a KOMPLEX, illetve a francia FIL­­LOR cég közötti együttműködés, amely a könnyűszerkezetes gyártási eljárás átvételére vonatkozott. Ma már vizsgálják annak lehetőségét, hogy a FILLOD és a Fémmunkás közösen venne részt afrikai és kö­zel-keleti országokban könnyűszer­kezetes építkezéseknél. A Mátravidéki Fémművek és a francia Pro Combur cég együttmű­ködése eredményeként a magyar üzemben már folyik az aerosolos töltésű alumínium monoblokk pa­lackok gyártása és exportja. A Vil­lamos szigetelő és Műanyaggyár, va­lamint a svéd NOACK cég közötti szerződés szerint itthon megindult az akkumulátor keménygumi edé­nyek gyártása és exportja. Az író­­gépszalagok magyarországi készíté­se a KORES osztrák cég és az Iro­­dagéptechnikai Vállalat együttmű­ködésében tovább bővül s felmerült annak lehetősége, hogy osztrák alapanyagból készült computer fes­tékkendők itthoni szerelése is meg­kezdődjék. _A már aláírt és megvalósult szer­ződéseken kívül a HUNICOOP szá­mos olyan megállapodást készített elő 1978-ban, amelyek várhatóan az idén valósulnak meg, így például a Pestvidéki Gépgyár és a svájci Cuenod cég képviselői tárgyalnak olaj- és gázégők magyarországi koo­perációs gyártásáról. Ennek kereté­ben a svájci vállalat átadná a li­cencet és visszavásárolna a készter­mékből. A Hajdúsági Iparművek és a Várta cég megbízottai tárgyalnak a csöves rendszerű lemezek gyártási kooperációjáról. A Fegyver és Gáz­készülékgyár, valamint a Daniel und Jäger cég között megbeszélések folynak átfolyó­ vízmelegítőkkel kap­csolatos együttműködésről. A szol­noki Mezőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat és a svéd Beckmann cég kö­zötti együttműködés keretében a magyar vállalat korrózióvédelmi technológiát venne át. Ugyancsak tárgyalások folynak a MOFÉM és több külföldi cég között az egykaros csaptelepek gyártási el­járásának átvételéről. A MOFÉM egyébként — mint ismeretes — már több éve kooperál az osztrák Seidl céggel csaptelepek gyártásában, most ismét felmerült az eddigi meg­állapodás szélesítése újabb termé­kekre — mondotta befejezésül dr. Cséky Sándor igazgató, M. E. ­­­­ TÉRT HÓDÍT A KELET-NYUGATI KOOPERÁCIÓ Die Presse Virágkorát éli a kelet-nyugati ipari kooperáció. A szocialista orszá­gok fokozzák exporttevékenységüket, ugyanakkor jelenlegi ötéves tervük megvalósításához szükségük van a nyugati technológiára. A kooperáció előmozdítja a know-how-k, a licen­­cek és a legmodernebb technika be­szerzését, mégpedig minden deviza nélkül vagy csekély devizaráfordítás­sal. Az ilyen esetekben ugyanis gyak­ran a kooperációban előállított ter­mékekkel egyenlítik ki az ellenérté­ket. „1978-ban a vegyesbizottságok ülé­sein növekvő érdeklődés volt tapasz­talható a kooperációk iránt a szocia­lista országok részéről” — hangsú­lyozta a fenti irányzatot Jehly, az Osztrák Szövetségi Kamara keleti ko­operációs osztályának vezetője. Külö­nösen előtérbe nyomul a harmadik piacokon való együttműködés. A ko­operációs szerződések kezdeményezői rendszerint a kelet-európai orszá­gok, de a nyugati cégek sem igen vo­nakodnak az ilyen szerződések meg­kötésétől. A szocialista országoknak a kooperáció iránt világszerte mutat­kozó érdeklődéséről számol be Fe­­renz, a Business International Insti­tute bécsi keleti irodájának igazgató­ja­ is. Az osztrák cégek eddig kereken 172 kooperációs szerződést kötöttek a KGST-országokkal. A legtöbb koope­rációs szerződés a gépgyártás (60), a vegyipar (44), a fémipar (25) és az elektrotechnika (22) területén jött létre. Ausztria legfontosabb kooperá­ciós partnere Magyarország 105 szer­ződéssel, utána következik Lengyel­­ország (19), a Szovjetunió (17), Bul­gária és Románia (11—11), Csehszlo­vákia (6) és az NDK (5) szerződéssel. Az együttműködés egyaránt kiter­jed a termék fejlesztésére, előállítá­sára és értékesítésére. Átfoghatja mind a három területet vagy a há­rom valamelyikét. A technikát és a licencet csaknem mindig a nyugati partner bocsátja rendelkezésre. A ke­leti partner ily módon a legújabb szintre emelheti a termelését és az ilyen termékek szállításával egyenlít­heti ki a nyugati fél ráfordításait. Egyre fokozzák a szocialista orszá­gok az együttműködést a harmadik országokban is. Előtérben állnak a fejlődő országok, köztük is az olaj­termelő államok. Ezért mind nagyobb mértékben igyekeznek kötelezettsége­ket vállalni az OPEC-országokban olyan kulcsrakész üzemek (mint pél­dául olajfinomítók, a cukor- és pa­pírgyárak) megépítésére cserébe olajért és más fontos nyersanya­gokért. A KGST-országok nem mindig ren­delkeznek az ilyen berendezések elő­állításához szükséges know-how-val és technológiával, nyugati partnere­ket keresnek. Az erősen iparosodott NDK és Csehszlovákia eddigi tartóz­kodása a Nyugattal való kooperációtól főleg azzal is magyarázható, hogy ezeknek az országoknak a legtöbb esetben van saját know-how-juk a hasonló tervek kivitelezéséhez. (1978. december 3.) 1979. JANUÁR 3. weg Néhány nagyüzem idei terveiből A korábbiaknál szigorúbb feltéte­­lek figyelembevételével indul meg a munka az üzemekben, s az erőfeszí­tések elsősorban a gazdaságtalan ter­mékek lecserélésére irányulnak. A székesfehérvári VIDEOTON-ban pél­dául 1979-ben rátérnek az eddigiek­nél korszerűbb számítógéprendszer fejlesztésére, s megkezdik új típusú Pal-Secam normál színes televíziók gyártását. Ebben az üzemben az idén összesen 440 millió forintot költenek műszaki fejlesztésre. A Csepel Autógyárban rövidesen újfajta sebességváltó gyártását kez­dik meg, s ezeket az IKARUS szá­mára szállítják. A Csepel Autógyár­ban egyébként az idén már egyetlen darab sem készül a gazdaságtalan­nak bizonyult, hagyományos 450-es típusú tehergépkocsiból, amelyeket ezután szocialista országokból fognak importálni. Az így felszabadult ka­pacitást autóbusz-padlóvázak gyár­tásának bővítésére és más termékek bevezetésére fordítják. Korszerű műanyagfeldolgozó be­rendezések érkeznek folyamatosan a szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi gyárába, ahol eze­ken könnyű, burgonya vagy hagyma szállítására alkalmas zsákokat ké­szítenek. A tervek szerint idén 30 millió ilyen zsákot gyártanak. A minőségjavítás elsőrendűnek nyilvánított feladata mellett 1979- ben az export mennyiségét is nö­velni kívánják a győri Kötöttkesztyű Gyárban. A tőkésországokba idén a tavalyinál 40 százalékkal többet, 1 millió 300 ezer pár kesztyűt akar­nak exportálni. Piackutatásaik alap­ján a piacokon kelendő új termékek, munkavédelmi és orvos-egészségügyi kesztyűk gyártását is tervezik, eb­ben az évben. (MTI) Hetven százalékkal bővült Bábolnán tavaly a sertéstenyésztés A Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binátban befejeződött az a 183 mil­lió forintos beruházás, amelynek eredményeként 1979-ben több, mint 70 százalékkal bővült sertéstenyész­tésük. A régi istállók korszerűsítése mellett 6 új, egyenként 3360 férőhe­lyes,­­úgynevezett battériás hizlaldát építettek; ezekben egyetlen gondo­zó több, mint 6700 állatot lát el. A bővítés eredményeként az 1976-os 41 ezerrel szemben, 1978-ban 69 ezer­rel szaporodott a kocaállomány Bá­bolnán, 1979-ben pedig 70 és fél ez­res szaporulattal számolnak. (MTI) Újabb n­emzetközi szakvásárok 1979-ben a Szovjetunióban Tudósítónktól: A Szovjetunió Kereskedelmi- és Iparkamarája mellett működő Ex­­pocentr újabb két nemzetközi szak­vásáron való részvételre hívta fel az érdekelt magyar vállalatokat. Ja­nuár 30-tól február 8-ig rendezik meg Moszkvában az építőipar szak­ipari tevékenységéhez szükséges anyagok, gépek technológiák szak­vásárát. Rigában szeptember 14—25. között kerül sor a szállodai beren­dezések szakvásárára, ahol bútorok­tól, szőnyegektől és lámpáktól kezd­ve, a gépesítést szolgáló eszközökön keresztül a szállodafelépítésig a tel­jes kínálatot megismerhetik a láto­gatók. Mindkét vásárral kapcsolatban a HUNGEXPO Külföldi Kiállítási Igazgatósága szívesen ad további in­formációkat.

Next