Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)
1979-01-04 / 2. (2508.) szám
6 1979. JANUÁR 4. KÖZÖS REKONSTRUKCIÓ AZ NDK ÉS A SZOVJETUNIÓ BÚTORIPARÁBAN Berlini tudósítónktól: Az NDK bútoriparának jelentős feladatokat kell betöltenie mind a lakosság ellátásában, mind az exportban, amelynek jelentős része a Szovjetunióba irányul. Az iparág fejlesztése érdekében felhasználják a Szovjetunióval való termelési együttműködés lehetőségeit, ezen belül közösen hajtják végre egyes üzemek rekonstrukcióját. Kormánymegállapodás alapján 1973 óta folyik az NDK-beli eilenburgi és az uljanovszki szovjet bútorgyár együttes rekonstrukciója, a gyártmányfejlesztés, az alkalmazandó technológia közös tervezése. Ennek során felhasználták a szovjet fafeldolgozó-gépipar elért eredményeit, így például a szovjetek szállították az eilenburgi bútorgyár első feldolgozósorának berendezéseit. A szovjet fél viszont átvette — részint licencvásárlás révén — az NDK tapasztalatokat a dekorfóliák feldolgozása és rétegezése terén. Az együttműködés arra is kiterjedt, hogy kölcsönösen kiképezték mindkét üzem dolgozóit az adott fél által szállított technológiai berendezések működtetésére. A két üzem dolgozói között kialakult jó személyi kapcsolatok előmozdították a kitűzött feladatok határidőre és jó minőségben való elvégzését. A közös fejlesztés eredménye lett a „KGST-Eilenburg” hálószobabútor, amely az idei lipcsei vásáron aranyérmet nyert el. A rekonstrukció révén Eilenburgban évente az eddiginél 9000-rel több hálószobabútort tudnak előállítani, az uljanovszki üzem termelése pedig háromszorosára növekszik. Az azonos felszerelésű és technológiájú két üzemben a továbbiakban is mód nyílik tapasztalatcserére, az újítások átvételére, közös racionalizálásra, az anyagnormák egyeztetésére. Az első közös rekonstrukció tapasztalatai alapján folyamatban van hasonló megállapodás előkészítése egy-egy szék-, kárpitozott bútor- és konyhabútor-üzem együttes rekonstrukciójára a két országban. A higiéniai papírok A higiéniai papírtermékek termelése 1974. és 1977. között 12 százalékkal növekedett az NSZK-ban. Az elmúlt évben mintegy 465 ezer tonnát állítottak elő e termékcsoportból. A papírzsebkendők és kozmetikai (arctörlő) kendők véglegesen polgárjogot nyertek. Az előbbi termékből a fogyasztás jelenleg évi 19 milliárd darab. A kozmetikai vagy arctörlő kendők a „szalonképessé válás” ellenére sem terjedtek el még a piaci szakemberek által kívánatosnak tartott mértékben és ezért jelentős mértékű növekedést várnak ezek felhasználásában. A papírpelenkákból jelenleg 1,9 milliárd darabot fogyaszt a mintegy 1,5 millió nyugatnémet kisgyermek, figyelembe véve, hogy legfeljebb két és fél éves korig van szükségük erre és napi 3—4 darabot használnak el. A háztartásokban még nem általános a papírtörülköző használata, bár itt nem kell a középületekben (pályaudvarok, hivatalok) elterjedt automata légszárítókkal versenyeznie. Erőteljes piaci munkával és a minőség javításával a papírtörülköző eladások növelésére számítanak. A legrégebbi háztartási papíráru a papírszalvéta. A piacon e termékből a legszélesebb a választék. A fogyasztás jelenleg évi 4 milliárd, azaz lakásonként körülbelül 70 darab évenként. A háztartási, elsősorban az étkezési kultúra növekedő piaca az NSZK-ban sével együtt a papírszalvéta és papírasztalkendő iránti kereslet is tovább nő. Az úgynevezett konyhai papírtekercsekből (többlapos, felfüggeszthető kivitelű törlőkendő egyszeri használatra) 31 ezer tonnát termelnek évente. Ez azt jelenti, hogy 24 millió NSZK-beli háztartásban átlagosan 5 darab tekercset vásárolnak egy évben. A fogyasztói szokások változása alapján a termelők e mennyiség megkétszereződésére számítanak. A WC-papírok piacán 1977-ben 5 százalékos növekedés volt és a felhasználás elérte, illetve meghaladta az 1974. évi szintet. Tiszta képet — nemcsak e terméknél — azért nehéz a forgalom alakulásáról kapni, mivel az árváltozások és a raktárkészletek ingadozása következtében a termelés sem volt egyenletes. E termékcsoportban is lassú eltolódás mutatkozik a jobb, elsősorban a tissue minőség felé, amelynek részaránya a piacon ma mintegy 50 százalék. A higiéniai papírok piacáról általánosságban megállapítható, hogy a gyártás tökéletesítésével jelentős minőségi fejlődés és keresletnövekedés volt az utóbbi években, ám az elért eredményekkel a szakemberek korántsem elégedettek. A termékek minőségének további javításával, jobb csomagolással és erőteljes piacbefolyásoló tevékenységgel a forgalom jelentős növekedésére számítanak. (APR) A SVÉD PAPÍRGYÁRTÁS VÁRHATÓ ALAKULÁSA A következő években tovább fejlődik a svéd cellulóz- és papírgyártás kapacitása. A svéd cellulóz- és papíripari egyesülés becslései szerint a cellulózgyártó üzemek feldolgozó kapacitása 1978 és 1983 között 11,5 millióról 12,5 millió tonnára növekszik. Ez a mennyiség tartalmazza a piaci célokra, valamint a belföldi papírgyárak számára további feldolgozásra készülő cellulózt. Jelenleg a 11,5 millió tonna cellulóz 8,5 millió tonna kémiai cellulózból, 2,5 millió tonna mechanikai cellulózból és 0,5 millió tonna félkémiai cellulózból áll A svéd piac korlátozott felvevőképessége miatt tavaly három szulfitcellulózt gyártó üzem hagyta abba a termelést (kapacitásuk együttvéve 150 ezer tonna), az idén újabb kettő áll le. A kapacitás bővülésére sem az idén, sem jövőre nem számítanak. Újabb beruházásokra várhatóan csak 1980-tól kerül sor. A mechanikai és a félkémiai cellulózgyártás kapacitása 1978 és 1983 között 370 ezer tonnával növekszik. Ezen belül elsősorban a fehérített cellulóz gyártását fokozzák. A kémiai cellulóz gyártási kapacitása 1980 és 1983 között 500 ezer tonnával nő, ez elsősorban a szulfitcellulóz-gyártást érinti, amit papíripari feldolgozásra szánnak. A piaci cellulóz gyártási kapacitása nem változik lényegesen. A papíriparban a gyártási kapacitás növekedését 1978 és 1983 között körülbelül 1,3 millió tonnára becsülik, ami azt jelenti, hogy az ismertetett időszak utolsó évében a svéd papírgyárak összesen 8,3 millió tonna papírt és kartonpapírt tudnak gyártani. A kapacitás évente átlagosan körülbelül 3,5 százalékkal növekszik. Jelenleg Svédországban körülbelül 1,4 millió tonna szulfitpapírt, 1,6 millió tonna újságpapírt, 2,2 millió tonna keménypapírt és 1,1 millió tonna nyomdai célokra szánt egyéb papírt gyártanak. 1978 végén már üzembe helyezik az elsősorban hulladékpapírt feldolgozó új újságpapírgyártó gépet. (Rynki Zagraniczne) Ecuador és Peru papíripari beruházásai Ecuador fejleszti a különleges papírok és kartonok gyártását. A Cucancában felállítandó üzemben kábelszigetelő papírok, szűrőpapírok és csomagolópapírok előállítását tervezik. Peruban Santiago de Cao városában 1978-ban megkezdi termelését az ország legnagyobb újságnyomó papírgyára. A teljes felfutás utáni 70 ezer tonna évi termelést előreláthatólag tovább növelik, 1981-ig az évi 110 ezer tonna kapacitás kiépítését tervezik. A 100 millió dolláros beruházás gépeit finn és svéd cégek szállítják. Perunak ez idáig importálnia kellett a papírt (1977-ben 38 ezer tonnát), az új gyár belépése után viszont az ország exportőr lesz. A limai Sociedad Pramonga Ltd. S. A. a szitaszakasz módosításával, új présszakasszal és szárítószakasz meghosszabbításával újította fel a közelmúltban Eschart Wyss gyártmányú, 3,3 m munkaszélességű papírgépét. A rekonstrukciót is az eredeti gépszállító cég végezte. A munkálatok befejeztével a papírgép napi 115 tonna 50—130 gramm/négyzetméteres írópapírt gyárt, maximálisan 460 méter/perc sebességgel. (Das Papier) EGK-pótvám a kontingens feletti finn papírexportra Finnország panaszt tett az EGK- nál, hogy a tagországokba irányuló papírkivitelét az idén mintegy 2 millió dollár különvámmal terhelték meg. Az EGK a finn vegyesbizottság ülésén a finn küldöttség vezetője elmondotta, hogy ez komoly megterhelést jelent országa számára. Első ízben fordult elő, hogy az EGK — azonnal reagálva egyetlen tagország kívánságára — különvámot vetett ki a megállapított kontingensen túlmenő teljes finn papírexportra. (A kvótán belüli szállításokra Finnország 8 százalékos, preferenciális vámot élvez, a többletkivitel után viszont 4 százalékos pótvámot is kell fizetnie. (AP— DJ) Korszerű termékek az osztrák hullámpapírexportban Az osztrák hullámpapír-gyártás, amelyet 1975 óta stagnáló forgalom és csökkenő nyereség jellemez, különleges papírok előállítása útján próbál kijutni a hullámvölgyből. Az alágazat egyik legjelentősebb üzeme, a Duropack, Neusiedler-Wiener Wellpappe GmbH többek között víztaszító és nagy szilárdságú hullámpapírok kifejlesztésével próbál új piacokat szerezni. Ezek a termékek jól helyettesítik a faládát, s 30 százalékkal olcsóbbak azoknál. Az innovációra szükség van, mert a Duropack legfontosabb exportpiacain egymás után épülnek ki a hullámpapír-gyártó üzemek, amelyekben azonban egyelőre csak tömegáru készülhet. Így a nagy műszaki tudást igénylő hullámpapírok (vagy technológiájuk) exportjában az osztrák cégeknek továbbra is van esélyük. A Duropack Magyarországon például impregnált hullámpapírokat gyártó üzemet akar építeni kooperációban egy magyar vállalattal. A Duropack bécsi és grazi üzemeiben évi 95 ezer tonna hullámpapír készül; az 560 dolgozó évi 560 millió schilling termelési értéket hoz létre. A termelés 70 százaléka marad az osztrák piacon, ahol a cég 36 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az osztrák hullámpapír-export 43 százalékát adja a Duropack. Kivitelének négyötöde kerül a KGST-országokba, de az észak-afrikai és a közel-keleti államokba is eljutnak a cég hullámpapír-termékei. (APA) Papíripari fejlesztés Costa Ricában Az 1963-ban alapított Scott Paper Company de Costa Rica a higiéniai papírok gyártásának modernizálását tervezi. Az alapanyag a gyorsan növő karibi fenyő lesz, amelynek feldolgozására ugyancsak saját üzemet hoznak létre. A San Josétól 17 kilométerre északnyugatra levő gyár 12 millió dolláros fejlesztésével 280 új munkahelyet létesítenek és az új gépeken a termelés a tervek szerint 1979. végén megkezdődik. A cég egyébként az USA-beli Scott Paper Company tulajdona. (Wochenblatt full Papierfabrikation) Csökken a kereslet a svéd bútorpiacon © NACHRICHTEN BIRANSSENHANDEL Míg korábban a svéd bútorok iránti kereslet állandóan emelkedett, az utóbbi másfél évben ez erősen csökkent. A svéd ár- és kartellhivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 1977-ben 4,2 milliárd svéd koronára rúgott, ami az előző évhez képest csak 7 százalék emelkedés, szemben az 1976. évi 15 és az 1975. évi 17 százalékkal. A drágulások és a többletértékadó emelésének figyelembevételével az 1977. évi forgalom 2 százalékkal csökkent (1976-ban 7 százalékkal nőtt). Szakértők értékelése szerint 1978-ban a visszaesés folytatódott. A bútorimport az utóbbi két évben nagyjából azonos mértékű volt és a forgalom mintegy 15 százalékát tette ki. A svéd bútoripar most nagyarányú hirdetési kampányt indított, hogy a lakosság a svéd bútorokat az importbútorok rovására jobban vásárolja. 1976-ban a svéd bútorok 45 százalékát áruházakban, nagyobb üzlethálózatok egyes üzleteiben, 55 százalékát pedig magánüzletekben vásárolták. 1977-ben az importbútorok haszonkulcsa az önálló bútorszaküzletekben átlag 57 százalék, valamely hálózathoz tartozó üzletben 52 százalék volt. (NSA) FA- ÉS PAPÍRIPAR Emelkedő árak a fapiacon A nemzetközi fapiacon érezhetően drágul a fűrészáru. Lengyelország a tavaszhoz képest mintegy 17 százalékkal magasabb áron tett ajánlatot Angliának fenyőfűrészárura, és ezzel ismét elérte az 1977-es árszintet. Piaci körökben arra számítanak, hogy a Szovjetunió ehhez hasonló arányban fogja növelni árait. A svédek és a Unnék a nyári áraikat kereken 100 svéd koronával, azaz 15 százalékkal emelték fel, és szívesen hajtanának végre még egyszer ugyanilyen mértékű drágítást, hogy a svéd faipar vesztesége megszűnjön. A nyugatnémet piacon is érezhető az árak megszilárdulása, a fűrészüzemek azonban az elmúlt télen bekövetkezett áreséseket még távolról sem tudták kiheverni. Élénk kereslet mutatkozik az előregyártott házakat előállító ipar részéről és erősen keresik az épületfát is. Ez utóbbi köbméterenkénti ára a nyár óta 20—30 nyugatnémet márkával emelkedett. Az összes egyéb fűrészárunál azonban szívós harc folyik minden egyes márkáért. A szakmának hiányzik az egészséges export. A márka állandó felértékelődése miatt gyakorlatilag elenyészett a francia, az olasz és a közel-keleti piac, igen nehézzé vált a holland és az angol piac forgalmának megtartása, egyedül Svájcba tudták szállítani az eddiginél nagyobb mennyiségeket A lombos fűrészáru piacán a régi épületek szanálása és a virágzó belső berendezési üzlet arra vezetett, hogy tartósan élénk érdeklődés mutatkozik asztalosfa iránt. Továbbra is divatos a tölgyfa, amelynek ára folyamatosan nő. Egyre több fűrészárut és furnérlemezt importálnak az USA-ból. Az amerikai tölgynek egyre nő a piaci részaránya bár minősége nem éri el az európai tölgyfáét. Drágulás várható a trópusi fűrészáruban is, főként a fuvardíjak emelkedése és az afrikai szállító országok eladási politikája miatt. Faforgácslemezből változatlanul túltermelés mutatkozik egész Nyugat-Európában. Svédországban két forgácslemezgyár csődbe ment, másik kettőt bezártak. Erősen nyomják a piacot az osztrák forgácslemezek. Áruhiánnyal és emelkedő árakkal kell számolni a rétegelt falemeznél, mert csökken a délkelet-ázsiai gömbfaimport, valamint azért, mert a finn lemezipar nagy közel-keleti rendelések birtokában teljes kapacitással dolgozik. A kelet-ázsiai, finnországi és amerikai rétegeltlemezgyárak 1979. első félévi termelésüket már eladták. Az ipari fáról a komoly tárgyalások csak most kezdődnek majd a papírgyárakkal. Utóbbiak nem igen hajlandók az árak emelését elfogadni, annál kevésbé, mert a rotációs papír, valamint a fatartalmú nyomó- és írópapírok árát 1979-re már megállapították, és a skandináv cellulóz drágulása ellenére az említett papírfajták árában nem hajtottak végre emelést. (Süddeutsche Zeitung). Új beruházások az amerikai papíriparban Az Amerikai Egyesült Államok cellulóz- és papíriparában megnőtt a beruházási kedv. A kereslet alakulásának megfelelően elsősorban az újságnyomó papírok, a dobozkartonok és hullámpapírok, valamint az egészségügyi (tissue) papírok gyártását fejlesztik. A Hudson Pulp and Paper 118 ezer, a Media General, a Knight Ridder és a Cox Enterprises 141 ezer, a Bowater Southern Paper évi 125 ezer tonna újságnyomó papír gyártására kíván gépet vásárolni. A nyersanyagbázis a tervek szerint hulladékpapír és TMP (termomechanikai facsiszolat) lesz. A kartongyártók közül az Arkansas Kraft napi 400 tonna, a Gulf States Paper napi 450 tonna, liner előállítására alkalmas géppel bővíti kapacitását, de újabb gépet vásárol az Inland Container és az Union Camp is. A Beloit 40 millió dollár értékben új, kétszitás papírgépet szállít a Crossett cég részére évi 45 ezer tonna egészségügyi papír gyártására. (Das Papier) NSZK: a fűrészáru és a gömbfa októberi importárai A nyugatnémet szövetségi statisztikai hivatal adatai a fűrészáru és a gömbfa 1978 októberi importárairól, összehasonlítva az 1977. októberi árakkal, illetve az 1977-es átlaggal,a nyugatnémet márkában. Az adatok a Preise und Preisindizes für die Ein- und Ausfuhr kiadvány 1978. októberi számában jelentek meg. Áru megnevezése Paritás Egység 1977 évi átlag 1977 1978. október Fűrészáru Skandináv luc- vagy jegenyepalló, USclf északi-tengeri kikötő1m* 396,94 368,00 360,75 Skandináv erdei fenyőpalló 50X175 mm US Skandináv erdei cif északi-tengeri kikötő cif északi-tengeri 1m* 460,03 428,26 432,37 fenyődeszka V/A minőség kikötő 1m? 367,00 335,00 331,17 Osztrák luc- vagy franko nyugatjegenyepalló német határ 3—6 m, III—IV. min. szélezett. 1m? 246,78 239,33 236,50 Szovjet fenyőpalló 50 X 175 US cif északi-tengeri kikötő 1m3 375,66 381,63 315,01 Román lucfenyő, széles asztalos áru, 24 mm franko nyugatnémet határ 1m3 447,86 450,75 465,33 Amerikai Oregonpalló, 30 vastag cif északi-tengeri kikötő 1m3 662,36 638,33 670,33 Brazil paranafenyődeszka df északi-tengeri kikötő 1m3 723,75 710,00 660,00 Tengerentúli gömbfa Limba, kongói L/M min. cif északi-tengeri kikötő 1m3 500,00 493,75 491,75 Samba, fehér, L/M min. (Elefántcsontpart) Hf északi-tengeri kikötő 1m3 242,36 236,67 241,70 Wawa, fehér, f.a.g. (Ghana) dif északi-tengeri kikötő 1ms 264,10 260,00 255,00 Sipo, L M min. (Elefántcsontpart) cif északi-tengeri kikötő 1m3 623,20 616,67 625,00 Macoré, f.a.g. (Nyugat-Afrika) cif északi-tengeri kikötő 1m3 565,83 567,50 567,50 Doussie, UM min (Kamerun) cif északi-tengeri kikötő 1ms 920,25 923,33 933,33 Okoumé, QSmin (Gabon) cif északi-tengeri kikötő 11 665,09 673,67 611,55 Rostlemez Skandináv, kemény, barna 1/8" cif északi-tengeri kikötő 1m3 1,30 1,20 1,15 Ugyanaz, világos, un franko Bassnif2 1m2 1,55 1,55 1,53