Világgazdaság, 1979. május (11. évfolyam, 82/2588-102/2608. szám)
1979-05-03 / 82. (2588.) szám
2 1979- MÁJUS 3. - I A legnagyobb kedvezmény a szovjet—amerikai kereskedelemben Carter elnök amellett foglalt állást, hogy a Szovjetunióra és a Kínai Népköztársaságra egyaránt terjesszék ki a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokban, de csak abban az esetben, „ha ez a fennálló törvényekkel összeegyeztethető”. Az elnök sajtóértekezleten nyilatkozott, s kifejtette, hogy az ilyen lépésnek kedvező hatása lenne az USA exportjának alakulására és az érintett országokkal fennálló kapcsolataira is. Az amerikai külügyminisztériumhoz közelálló körökben megjegyzik, hogy a kongresszusban hajlanak a Szovjetunióval szemben öt évvel ezelőtt, az emlékezetes Jackson— Vanik-féle törvénymódosítás alapján életbe léptetett diszkrimináció megszüntetésére. Carter elnök — mint mondják — szeretné a SALT II. aláírása alkalmából, Leonyid Brezsnyevvel tervezett csúcstalálkozóján bejelenteni, hogy helyreállítják az egyenrangú kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval, azaz újra érvényesítik a szovjet—amerikai kereskedelemben a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ez az elv az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény — GATT — alapján a benne részesülő kereskedelmi partnerekre kiterjeszti mindazokat a vám- és egyéb kedvezményeket, amelyeket valamely más partner megkapott.) A washingtoni megfigyelők remélik, hogy a SALT II. aláírása és a diszkrimináció megszüntetése nagy mértékben hozzájárul a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához. A kongresszusban erős csoport követeli — Jackson szenátor vezetésével —, hogy a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok teljes normalizálásával egyidejűleg Kínára is terjesszék ki az említett elv alkalmazását. Miller, s a USA malaysiai nagykövete azonban kijelentette: nem sok valószínűsége van, hogy Kína árucikkei vámkedvezménnyel jussanak az amerikai piacra. Miller Kuala Lumpurban beszélt egy gazdasági konferencián, amelyen az ASEAN-tagállamok gazdasági szakemberei vettek részt. Igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, hogy nem kell tartani a kínai konkurrencia hirtelen megerősödésétől. „Tekintetbe véve Kína gazdaságának méreteit és struktúráját nem áll fenn az a veszély, hogy váratlanul új, nagy szállítója jelentkezik az amerikai piacon”. A külpolitikai kérdések között az elnök egyébként foglalkozott a megszállt területeken létrehozott újabb izraeli települések problémájával. Elismerte, hogy ezek a telepítések ellentétesek a nemzetközi joggal, de hozzátette: az Egyesült Államok beavatkozási lehetőségeinek korlátai vannak. A rhodesiai választásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy kormánya csak akkor dönti el, megszünteti-e Salisbury elleni gazdasági szankcióit, ha tapasztalatokat szerez az új rhodesiai kormány tevékenységéről. A belpolitikai kérdéseken belül Carter energia-takarékossági javaslataival foglalkozott. Sürgette a törvényhozást, hagyja jóvá ezeket így az adagolási rendszer tervét, szükség esetén a benzinkutak hét végi bezárását, a reklámfények korlátozását, továbbá a középületek hőmérsékletének csökkentését. Carter szerint, ha intézkedéseit nem valósíthatja meg, az USA-t már nyáron üzemanyaghiány fenyegeti. Azt is elmondta, hogy az egyik szenátusi bizottság jóváhagyta a töltőállomások hét végi bezárására vonatkozó javaslatát. (Reuter, MTI) ELNÖKVÁLASZTÁS ECUADORBAN Ecuadorban a vasárnapi elnökválasztáson Koldos Aguilera, a Népi Erők Tömörülésének jelöltje — akit a nyugati hírügynökségek mérsékelt baloldaliként értékelnek — aratott győzelmet. Legnagyobb vetélytársa Sixto Duran konzervatív politikus volt, akit az amerikai olajtrösztök támogattak és aki azzal vádolta Roldos Aguilerát, hogy „baloldali irányvonalat követ és megválasztása esetén gazdasági zűrzavarba fogja taszítani az országot”. A választás kimenetele nem volt váratlan, hiszen a tavaly júliusban megtartott elnökválasztás első fordulója során Roldos Aguilera megszerezte a szavazatok relatív többségét. Munkatársunktól: Egyes nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy az új elnök hivatalba lépése után szociáldemokrata típusú irányvonal kerül majd előtérbe, mások viszont úgy gondolják, hogy Roldos Aguilera nem lesz képes gyökeres változtatásokat végrehajtani az ország politikai és gazdasági életében. Nehéz feladat előtt áll az új elnök, Ecuador gyengén fejlett agrárállam. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 640 dollár, de ez a szerény összeg is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a lakosság különböző rétegei között. Nem ritkaság a falusi lakosság egyes csoportjainál, hogy az egy főre jutó jövedelem mindössze 60 dollár. Ecuador az OPEC tagja, de az olajból származó jövedelmeknél gyorsabban nő az import. (Az olajkivitel napi 170 ezer barrel.) Exportbevételeinek 25 százalékát Quito kénytelen tartozásainak visszafizetésére és a kamatok törlesztésére fordítani. Az ország adósságállománya tavaly elérte a 800 millió dollárt, s az összeg az idén 160 millióval tovább emelkedett. Az új elnök az állam szerepének növelését ígéri a gazdasági élet irányításában. Állami ellenőrzés alá akarja vonni a kőolajipart, tervbe vette a többi ipari szektor fejlesztését, új munkalehetőségek teremtését, és a kisipar támogatását. Ígéretet tett továbbá a közterhek igazságosabb elosztására és agrárreform végrehajtására is. t, Csehszlovákia és Szíria gazdasági, műszaki és egészségügyi együttműködési megállapodást kötött. A két ország közös gyógyszergyárakat fog építeni, Csehszlovákia foszfátot importál Szíriából és közreműködik néhány Szíriai fejlesztési terv megvalósításában. A bolgár—görög gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt hétfőn Korfuban Zsivkov bolgár államfő. Suárez spanyol miniszterelnök befejezte algériai látogatását, a kiadott közlemény szerint Madrid és és Algír síkraszáll a nyugat-szaharai területekkel kapcsolatban kirobbant viták gyors rendezéséért. Blix svéd külügyminiszter befejezte angolai tárgyalásait. A megbeszélések eredményeképpen Stockholm vállalta, hogy a következő pénzügyi évben 15 millió dollár értékű fejlesztési segélyt nyújt Angolának egészségügyi létesítmények korszerűsítéséhez és a halászat helyreállításához. 40 Pertini, olasz köztársasági elnök a hét végén fogadta a Rómában tartózkodó kínai szakszervezeti delegációt. 40 A norvég—szaúdi gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt vasárnap Szaúd-Arábiában Egerbe norvég energia- és olajügyi miniszter.. János Károly spanyol uralkodó elhalasztotta májusra tervezett libériai látogatását. Az uralkodó valószínűleg a monroviai politikai feszültségek miatt döntött így. A WasE5.EMTa 40 A latin-amerikai országok lakosságának 40 százaléka szinte nyomorban él. Amennyiben a térség kormányai nem tesznek hamarosan intézkedéseket a szegénység felszámolására, akkor a közeljövőben erőteljesen meg fognak nőni a szociális feszültségek — írja a latinamerikai gazdasági bizottság. 4B Az Európai Űrhivatal (ESA) bejelentése szerint a tervezett 500 millió dolláron felül további 100 millióra van szüksége, hogy 1980-ig befejeződhessenek a Spacelab űrlaboratórium felszerelésimunkálatai és időben földkörüli pályára bocsáthassák a laboratóriumot. írt Az angol exporthitel-garancia hivatal (ECGD) elvi megállapodást kötött Dél-Koreával, hogy 500 millió dollár hitelt folyósít az országnak angol gépek és berendezések beszerzésére. 40 A Világbank 7,9 százalékra emelte az eddigi 7 százalékról a kölcsöneit terhelő kamatlábat. A bank szóvivője azzal magyarázta a döntést, hogy ennek a pénzintézetnek is figyelembe kell vennie a nemzetközi tőkepiacokon érvényesülő irányzatokat. 19 A Caisse Centrale des Banques Populaires francia bankcsoport és a bejrúti Banque Audi S. R. L. valamint más libanoni pénzintézetek párizsi székhellyel új közös bankot hoznak létre Banque Audi-France névvel. Az új bank alaptőkéje 15 millió frank, amelyből 25 százalékkal részesedik a francia bankcsoport. Román-kanadai hitelmegállapodás Románia és Kanada 1 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött, az összegből Románia négy kanadai atomerőmű megvásárlását fogja finanszírozni — közölte a kanadai exportfejlesztési hivatal (EDC) szóvivője. Az EDC 680 millió dollárral járul hozzá a kölcsönkerethez, a maradék 320 milliót a Bank of Montreal folyósítja. Az EDC szóvivője azt is közölte, hogy Románia a következő 20 évben 16 atomerőművet akar vásárolni. (Reuter) Idén megindul az olaj az Adria-vezetéken Már majdnem teljesen elkészült a szocialista országokat az arab olajterületekkel összekötő, Jugoszlávián áthaladó olajvezeték — jelentették be Jugoszláviában. Az építkezés jugoszláv vezetője szerint további határidő-módosítás nem várható, a szállítások már az idén megindulhatnak. Ismeretes, hogy a 720 kilométer hosszú vezeték építése egy évet csúszott, most azonban a Krk-szigeten kialakított jugoszláv kikötő már alkalmas két darab egyenként 400 ezer tonnás tartályhajó befogadására és évi 24 millió tonna olaj továbbítására. A csővezeték segítségével az eddiginél 10 millió tonnával több olaj importjára nyílik lehetőség Magyarország és Csehszlovákia számára. Már készen vannak a tervek, amelyek alapján csővezetékről elágazást építenek Romániába. Ez azért is jelentős — vélik nyugati olajszakemberek —, mert Románia növekvő olajimportjának többségét a Közel-Keletről fedezi. Ausztria is érdeklődik e viszonylag olcsó szállítási lehetőség iránt — közölték Belgrádban. (AP—DJ) Törökország és az IMF hiteltárgyalásai A Nemzetközi Valuta Alap törökországi szemlén tartózkodó képviselői és török szakértők a hét végén megbeszéléseket kezdtek az IMF és Ankara között kötendő hitelmegállapodásról. Jól tájékozott török forrásokból úgy hírlik, hogy Ankara egyéves átmeneti megállapodást szeretne kötni az IMF-fel, e megállapodás megnyitná az utat a kereskedelmi bankok hitelei előtt is. Az átmeneti megállapodást egy kétéves egyezmény követné. Mint ismeretes, az IMF tavaly áprilisban készenléti hitelmegállapodást kötött Törökországgal, s ennek alapján Ankara két év alatt összesen 450 milió dollár hitelt hívhat le az IMF-től. Ebből 200 milliót már folyósított a valutaalap, ám a hitelfolyósítás tavaly decemberben megszakadt, mert az IMF elégedetlen volt a török gazdaságpolitikával. A mostani tárgyalások azt követően kezdődtek meg, hogy Ankara gazdasági szükségprogramot hirdetett meg, és Müezzinoglu török pénzügyminiszter Zürichben tárgyalt de Larosiére-rel, az IMF vezérigazgatójával. (AP,DJ, MTI) Bonn és Tokió készülődik Manilára Az NSZK még legalább három évig elmarad az ENSZ-határozatban kijelölt céltól, hogy nemzeti össztermékének 0,7 százalékát fordítsa fejlesztési segélyekre. Jelenleg a GNP 0,27 százalékának megfelelő segítséget nyújt a fejlődő országoknak. Offergeld, a bonni kormánynak a fejlesztési segélyekkel foglalkozó minisztere, rádiónyilatkozatban kijelentette, szeretett volna Manilában, az UNCTAD értekezletén öszszegszerű vállalást bejelenteni, de a bonni kormány a múlt héten úgy döntött, hogy ezzel megvárja a költségvetéssel kapcsolatos nyári tanácskozásokat. Japán annál határozottabban szeretne fellépni a Világkereskedelmi és Fejlesztési Konferencia május 7- én kezdődő közgyűlésén. Ohira miniszterelnök sajtóértekezleten úgy vélte, hogy Japán könnyűszerrel megkétszerezhetné fejlesztési segélynyújtásait, az 1978. évi 1.4 milliárd dollárról 1980-ban 2.8 milliárdra. A miniszterelnök május 10-én nagy beszédet mond Manilában, s akkor szándékszik pontosabban körvonalazni Japán segélyajánlatait, amelyek technikai segélynyújtásra, kereskedelmi kedvezményekre és a nyersanyagalap finanszírozására is kiterjednének. Az Asian Wall Street Journal azonban kételkedik benne, hogy a közgyűlésen résztvevő fejlődő országok meg lesznek elégedve a japán ajándékcsomaggal. (Reuter, AP—DJ) ............ VILÁGGAZDASÁG Honecker az NDK gazdasági feladatairól Berlini tudósítónktól. A gazdaság teljesítőképességének erősítése központi kérdés az NDK- ban — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP főtitkára a Központi Bizottság legutóbbi ülésén. Az ország további fejlődésének szempontjából kiemelkedő fontosságúnak minősítette, hogy az idei népgazdasági tervet — a tél okozta nehézségek ellenére — maradéktalanul teljesítsék. Kijelentette, az NDK a két világ találkozópontján kényes helyzetben van, az eredmények mellett a nehézségekről az eddigieknél nyíltabban kell beszélni, a tömegekkel való szoros együttműködés, a problémák közös megoldásánakszellemében. Legfontosabb témaként a főtitkár a beruházásokkal foglalkozott. Az NDK-ban tavaly a nemzetközi jövedelemnek 21,6 százalékát fordították beruházásokra, a termelőberuházás ebből azonban csak 12 százalék volt. Éles hangon szólt az úgynevezett fekete beruházásokról, amelyek elvonják az eszközöket a központi célok megvalósításától. Bejelentette, hogy felülvizsgálják a már megkezdett beruházásokat és új rangsort állapítanak meg közöttük, ennek révén, valamint néhány kevésbé jelentős beruházás megszüntetésével a befejezetlen állományt harmadávalfelével kívánják csökkenteni. — Az NDK fejlődésének is kulcskérdése a tudomány eredményeinek gyors alkalmazása — mondotta Honecker, hozzátéve, hogy a kombinátoktól várják a kutatási eredmények eddiginél hatékonyabb alkalmazását. E célból nagyobb gazdasági önállóságot kapnak a kombinátok. Ehhez azonban módosítani kell a minisztériumok és más vezető szervek eddigi irányítási rendjét. Számítanak rá, hogy a kombinátok segítségével a kijelölt feladatokat az eddiginél kevesebb eszközzel, mégis hatékonyabban fogják megoldani. OPEC-tanácskozás Szaúd-Arábiában A MOC VEZÉRIGAZGATÓJA IRÁN OLAJPOLITIKÁJÁRÓL A kőolajexportáló országok olajpolitikájáról tárgyal az OPEC hat országot képviselő bizottsága, amely tegnap kezdte meg értekezletét Szaúd-Arábiában. A résztvevők megvitatják a legújabb olajpiaci fejleményeket, így többek között, hogy tartósan növekszik a szabadon értékesített olaj ára. Irán, amely hétfőn megszakította diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal, eddig 35 új szerződést kötött az olajexportról. A jövőben — jelentette ki az iráni nemzeti olajtársaság vezérigazgatója . Teherán az olaj kitermelésében nem veszi igénybe külföldi szakemberek segítségét. Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl menti országok olaja még mindig az egyiptomi területen Szueztől Alexandrádig futó olajvezetékeken halad keresztül — mondotta egy nyilatkozatában Jamani szaúdi olajminiszter. A napi 1,6 millió barrel olaj szállítására alkalmas vezeték sorsáról az Egyiptom ellen született szankciók sorában egyelőre nem született döntés — mondotta Jamani, aki elnököl a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) egyik bizottságának szerdán kezdődött ülésén. A bizottságban Szaúd- Arábia, Algéria, Irak, Irán, Venezuela és Kuvait képviselői vesznek részt, a megbeszéléseken az említett olajvezeték ügyén kívül a kőolajexportáló országok olajpolitikájáról lesz szó. A résztvevők megvitatják a legújabb olajpiaci fejleményeket, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb, hogy a szabadpiacon értékesített olaj ára tartósan növekszik. Ez arra késztetheti az OPEC-országokat, hogy a hosszú távú szerződéseknél is emeljék az olaj hivatalos árát. A szabadpiacon, ahol a vásárlók azonnal és készpénzzel fizetnek, azért alakult ki olajszűke, mert az olajcégek által hosszú lejáratú szerződésekben megvásárolt olaj jórészt elkelt, másrészt Irán termelése viszszaesett, és Szaúd-Arábia is a kitermelés csökkentésére szánta el magát. Áprilisban a szabadpiacon átlagosan 20 dollárt fizettek az olaj barrellárért, s a legzavarosabb iráni napokban a vásárlók 31 dollárt is megadtak a barrel olajért. A meglevő olaj szűke — állapította meg egy amerikai professzor — hosszú távon az olajpiac rugalmasságának megszűntéhez vezethet. A fogyasztók manőverezési lehetősége veszélyesen csökken, máris eltűnt a piacról napi 4 millió barrel olaj. A szabadpiacon értékesített iráni olaj ára márciusig 18,7—22,2 dollár körül ingadozott barrelenként — mondotta vasárnapi sajtóértekezletén Nazih, az iráni nemzeti olajtársaság, a MIOC vezérigazgatója. Áprilisra az iráni nehézolaj ára 16,04, a könnyűolajé pedig 16,57 dollárra esett barrelenként. Ezek az értékesítések készpénz-alapon történtek — mondotta, de nem zárta ki, hogy Teherán a jövőben ismét hajlandó kompenzációs egyezményeket kötni. Az iráni nemzeti olajtársaság a sah idején kötött megállapodások érvénytelenítése után 35 megállapodást írt alá különböző olajtársaságokkal. Ezek a megállapodások napi 2,5 millió barrel olaj eladását tették lehetővé. Ezek között említendők a szerződések összesen napi 1,1 millió barrel eladásáról nyolc nemzetközi olajvállalatnak, ezek többsége már a februári forradalom előtt is részt vett az iráni olaj külföldi értékesítésében. A cégek között van a British Petroleum, a Shell, a Gulf Oil, az Exxon. A NIOC 21 európai, amerikai és japán olajcéggel is megállapodott napi 950 ezer barrel olaj eladásáról, továbbá 270 ezer barrel értékesítéséről hat országgal, köztük Romániával, Brazíliával és a Fülöp-szigetekkel. Irán olajipara nem támaszkodik a kitermelésben külföldi szakemberek segítségére — mondta a vezérigazgató —, az ország a jövőben nem a kitermelésben, hanem az olajipari fejlesztési tervek kidolgozásában számít külföldi tanácsadók részvételére. Jelenleg 20—30 szakértő bevonásáról tárgyalnak. A devizabevételeinek 90 százalékát a kőolajexportból fedező Irán jelenleg csak 4 millió barrel olajat termel naponta — évi átlagban a napi mennyiség várhatóan 3,5—4 millió barrel lesz —, vagyis 2 millióval kevesebbet, mint a forradalom előtti időszakban, az árak emelkedése miatt a devizabevételek kismértékben estek vissza. (Iráni olajszakértők szerint a korábbi napi 55—60 millió dollárról 48—50 millió dollárra.) Irán iszlám vezetői hétfőn megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal. A szakítást Khomeini rendelte el, a kormány hivatalos diplomáciai lépésére csak kedden került sor. A lépést — hangoztatta a teheráni rádió — nem gazdasági vagy katonai érdek, hanem az iszlám ideológia motiválta. A kormány késlekedésére is rávilágít, hogy a készülő alkotmánytervezet, amelyről a Kaiban című teheráni lap részleteket közöl, előírja: „az ország vezető politikai testületeinek munkája felett egy vallási vezetőkből álló tanács őrködik majd”. (AP—DJ, Reuter, MTI) Üzemanyag-drágulás Etiópiában Etiópiában szombat óta 80 százalékkal drágább a benzin. Egyes luxuscikkek importját megtiltották, sok termék behozatalát pedig jelentős mértékben korlátozták. Etiópia — főleg mezőgazdasági termékeiből származó — exportbevétele évente 350 millió dollár. Ennek az összegnek 45 százalékát nyersolajimportra kénytelenek fordítani — állapította meg az etióp kereskedelmi miniszter. Bejelentette, hogy rövidesen emelik azoknak a termékeknek is az árát, amelyek gyártása jelentős üzemanyag-felhasználással történik. A közelmúltban egyébként a szállodai árak a kétszeresre emelkedtek. (MTI) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Menteteiik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp. , Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Csofány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal • Borloha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon- 343-100 79.31029-05 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.. Bolgár Imre Nyomta Szikra lapnyomda, Budapest F. v.. Csöndes Zoltán Terjeszti a Mogyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 3600 Ft