Világgazdaság, 1979. május (11. évfolyam, 82/2588-102/2608. szám)

1979-05-03 / 82. (2588.) szám

2 1979- MÁJUS 3. - I ­ A legnagyobb kedvezmény a szovjet—amerikai kereskedelemben Carter elnök amellett foglalt ál­lást, hogy a Szovjetunióra és a Kí­nai Népköztársaságra egyaránt ter­jesszék ki a legnagyobb kedvez­mény elvének alkalmazását a köl­csönös kereskedelmi kapcsolatokban, de csak abban az esetben, „ha ez a fennálló törvényekkel összeegyez­tethető”. Az elnök sajtóértekezleten nyilat­kozott, s kifejtette, hogy az ilyen lépésnek kedvező hatása lenne az USA exportjának alakulására és az érintett országokkal fennálló kap­csolataira is. Az amerikai külügyminisztérium­hoz közelálló körökben megjegyzik, hogy a kongresszusban hajlanak a Szovjetunióval szemben öt évvel ezelőtt, az emlékezetes Jackson— Vanik-féle törvénymódosítás alap­ján életbe léptetett diszkrimináció megszüntetésére. Carter elnök — mint mondják — szeretné a SALT II. aláírása alkalmából, Leonyid Brezsnyevvel tervezett csúcstalálko­zóján bejelenteni, hogy helyreállít­ják az egyenrangú kereskedelmi kap­csolatokat a Szovjetunióval, azaz újra érvényesítik a szovjet—ameri­kai kereskedelemben a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ez az elv az Általános Vámtarifa és Kereskedel­mi Egyezmény — GATT — alap­ján a benne részesülő kereskedelmi partnerekre kiterjeszti mindazokat a vám- és egyéb kedvezményeket, amelyeket valamely más partner megkapott.) A washingtoni megfi­gyelők remélik, hogy a SALT II. aláírása és a diszkrimináció meg­szüntetése nagy mértékben hozzájá­rul a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához. A kongresszusban erős csoport kö­veteli — Jackson szenátor vezetésé­vel —, hogy a szovjet—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatok teljes nor­malizálásával egyidejűleg Kínára is terjesszék ki az említett elv alkal­mazását. Miller, s a USA malaysiai nagykövete azonban kijelentette: nem sok valószínűsége van, hogy Kí­na árucikkei vámkedvezménnyel jussanak az amerikai piacra. Miller Kuala Lumpurban beszélt egy gaz­dasági konferencián, amelyen az ASEAN-tagállamok gazdasági szak­emberei vettek részt. Igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, hogy nem kell tartani a kínai konkurren­­cia hirtelen megerősödésétől. „Te­kintetbe véve Kína gazdaságának méreteit és struktúráját nem áll fenn az a veszély, hogy váratlanul új, nagy szállítója jelentkezik az amerikai piacon”. A külpolitikai kérdések között az elnök egyébként foglalkozott a meg­szállt területeken létrehozott újabb izraeli települések problémájával. Elismerte, hogy ezek a telepítések ellentétesek a nemzetközi joggal, de hozzátette: az Egyesült Államok beavatkozási lehetőségeinek korlátai vannak. A rhodesiai választásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy kor­mánya csak akkor dönti el, meg­szünteti-e Salisbury elleni gazdasá­gi szankcióit, ha tapasztalatokat sze­rez az új rhodesiai kormány tevé­kenységéről. A belpolitikai kérdéseken belül Carter energia-takarékossági javas­lataival foglalkozott. Sürgette a tör­vényhozást, hagyja jóvá ezeket így az adagolási rendszer tervét, szük­ség esetén a benzinkutak hét végi bezárását, a reklámfények korláto­zását, továbbá a középületek hő­mérsékletének csökkentését. Carter szerint, ha intézkedéseit nem való­síthatja meg, az USA-t már nyáron üzemanyaghiány fenyegeti. Azt is elmondta, hogy az egyik szenátusi bizottság jóváhagyta a töltőállomá­sok hét végi bezárására vonatkozó javaslatát. (Reuter, MTI) ELNÖKVÁLASZTÁS ECUADORBAN Ecuadorban a vasárnapi elnökvá­lasztáson Koldos Aguilera, a Népi Erők Tömörülésének jelöltje — akit a nyugati hírügynökségek mérsékelt baloldaliként értékelnek — aratott győzelmet. Legnagyobb vetélytársa Sixto Duran konzervatív politikus volt, akit az amerikai olajtrösztök támogattak és aki azzal vádolta Roldos Aguilerát, hogy „baloldali irányvonalat követ és megválasztá­sa esetén gazdasági zűrzavarba fog­ja taszítani az országot”. A válasz­tás kimenetele nem volt váratlan, hiszen a tavaly júliusban megtar­tott elnökválasztás első fordulója során Roldos Aguilera megszerezte a szavazatok relatív többségét. Munkatársunktól: Egyes nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy az új elnök hivatalba lépése után szociáldemokrata típusú irányvonal kerül majd előtérbe, mások viszont úgy gondolják, hogy Roldos Aguilera nem lesz képes gyö­keres változtatásokat végrehajtani az ország politikai és gazdasági éle­tében. Nehéz feladat előtt áll az új elnök, Ecuador gyengén fejlett agrárállam. Az egy főre jutó nem­zeti jövedelem évi 640 dollár, de ez a szerény összeg is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a lakosság különböző rétegei között. Nem rit­kaság a falusi lakosság egyes csoport­jainál, hogy az egy főre jutó jöve­delem mindössze 60 dollár. Ecuador az OPEC tagja, de az olajból származó jövedelmeknél gyorsabban nő az import. (Az olaj­kivitel napi 170 ezer barrel.) Ex­portbevételeinek 25 százalékát Quito kénytelen tartozásainak visszafizeté­sére és a kam­atok törlesztésére for­dítani. Az ország adósságállománya tavaly elérte a 800 millió dollárt, s az összeg az idén 160 millióval to­vább emelkedett. Az új elnök az állam szerepének növelését ígéri a gazdasági élet irányításában. Álla­mi ellenőrzés alá akarja vonni a kőolajipart, tervbe vette a többi ipari szektor fejlesztését, új munka­­lehetőségek teremtését, és a kisipar támogatását. Ígéretet tett továbbá a közterhek igazságosabb elosztásá­ra és agrárreform végrehajtására is. t, Csehszlovákia és Szíria gazda­sági, műszaki és egészségügyi együttműködési megállapodást kö­tött. A két ország közös gyógyszer­­gyárakat fog építeni, Csehszlovákia foszfátot importál Szíriából és köz­reműködik néhány Szíriai fejlesz­tési terv megvalósításában.­­ A bolgár—görög gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt hétfőn Korfuban Zsivkov bolgár ál­lamfő. Suárez spanyol miniszterelnök befejezte algériai látogatását, a ki­adott közlemény szerint Madrid és és Algír síkraszáll a nyugat-szaha­­rai területekkel kapcsolatban ki­robbant viták gyors rendezéséért. Blix svéd külügyminiszter be­fejezte angolai tárgyalásait. A meg­beszélések eredményeképpen Stock­holm vállalta, hogy a következő pénzügyi évben 15 millió dollár ér­tékű fejlesztési segélyt nyújt Ango­lának egészségügyi létesítmények korszerűsítéséhez és a halászat hely­reállításához. 40­ Pertini, olasz köztársasági elnök a hét végén fogadta a Rómában tartózkodó kínai szakszervezeti de­legációt. 40 A norvég—szaúdi gazdasági kap­csolatok bővítéséről tárgyalt vasár­nap Szaúd-Arábiában Egerbe nor­vég energia- és olajügyi miniszter.­­. János Károly spanyol uralkodó elhalasztotta májusra tervezett li­bériai látogatását. Az uralkodó való­színűleg a monroviai politikai fe­szültségek miatt döntött így. A W­asE5.EMTa 40 A latin-amerikai országok lakos­ságának 40 százaléka szinte nyomor­ban él. Amennyiben a térség kor­mányai nem tesznek hamarosan in­tézkedéseket a szegénység felszámo­lására, akkor a közeljövőben erő­teljesen meg fognak nőni a szo­ciális feszültségek — írja a latin­amerikai gazdasági bizottság. 4B Az Európai Űrhivatal (ESA) be­jelentése szerint a tervezett 500 mil­lió dolláron felül további 100 mil­lióra van szüksége, hogy 1980-ig be­fejeződhessenek a Spacelab űrlabo­ratórium felszerelési­­munkálatai és időben földkörüli pályára bocsáthas­­sák a laboratóriumot. írt Az angol exporthitel-garancia hivatal (ECGD) elvi megállapodást kötött Dél-Koreával, hogy 500 millió dollár hitelt folyósít az országnak angol gépek és berendezések beszer­zésére. 40 A Világbank 7,9 százalékra emelte az eddigi 7 százalékról a kölcsöneit terhelő kamatlábat. A bank szóvivő­je azzal magyarázta a döntést, hogy ennek a pénzintézetnek is figyelembe kell vennie a nemzetközi tőkepiaco­kon érvényesülő irányzatokat. 19 A Caisse Centrale des Banques Populaires francia bankcsoport és a bejrúti Banque Audi S. R. L. va­lamint más libanoni pénzintézetek párizsi székhellyel új közös bankot hoznak létre Banque Audi-France névvel. Az új bank alaptőkéje 15 millió frank, amelyből 25 százalék­kal részesedik a francia bankcsoport. Román-kanadai hitelmegállapodás Románia és Kanada 1 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött, az összegből Románia négy kanadai atomerőmű megvásárlását fogja fi­nanszírozni — közölte a kanadai exportfejlesztési hivatal (EDC) szó­vivője. Az EDC 680 millió dollárral járul hozzá a kölcsönkerethez, a maradék 320 milliót a Bank of Montreal folyósítja. Az EDC szóvi­vője azt is közölte, hogy Románia a következő 20 évben 16 atomerőmű­vet akar vásárolni. (Reuter) Idén megindul az olaj az Adria-vezetéken Már majdnem teljesen elkészült a szocialista országokat az arab olajterületekkel összekötő, Jugoszlá­vián áthaladó olajvezeték — jelen­tették be Jugoszláviában. Az épít­kezés jugoszláv vezetője szerint to­vábbi határidő-módosítás nem vár­ható, a szállítások már az idén megindulhatnak. Ismeretes, hogy a 720 kilométer hosszú vezeték építése egy évet csúszott, most azonban a Krk-szige­­ten kialakított jugoszláv kikötő már alkalmas két darab egyenként 400 ezer tonnás tartályhajó befogadá­sára és évi 24 millió tonna olaj továbbítására. A csővezeték segítsé­gével az eddiginél 10 millió tonná­val több olaj importjára nyílik le­hetőség Magyarország és Csehszlo­vákia számára. Már készen vannak a tervek, ame­lyek alapján c­sővezetékről elága­zást építenek Romániába. Ez azért is jelentős — vélik nyugati olaj­szakemberek —, mert Románia nö­vekvő olajimportjának többségét a Közel-Keletről fedezi. Ausztria is érdeklődik e viszonylag olcsó szál­lítási lehetőség iránt — közölték Belgrádban. (AP—DJ) Törökország és az IMF hiteltárgyalásai A Nemzetközi Valuta Alap török­­országi szemlén tartózkodó képvise­lői és török szakértők a hét végén megbeszéléseket kezdtek az IMF és Ankara között kötendő hitelmeg­állapodásról. Jól tájékozott török forrásokból úgy hírlik, hogy­ Ankara egyéves átmeneti megállapodást sze­retne kötni az IMF-fel, e megálla­podás megnyitná az utat a kereske­delmi bankok hitelei előtt is. Az átmeneti megállapodást egy kétéves egyezmény követné. Mint ismeretes, az IMF tavaly áp­rilisban készenléti hitelmegállapo­dást kötött Törökországgal, s ennek alapján Ankara két év alatt össze­sen 450 milió dollár hitelt hívhat le az IMF-től. Ebből 200 milliót már folyósított a valuta­alap, ám a hitelfolyósítás tavaly decemberben megszakadt, mert az IMF elégedet­len volt a török gazdaságpolitiká­val. A mostani tárgyalások azt kö­vetően kezdődtek meg, hogy Ankara gazdasági szükségprogramot hirde­tett meg, és Müezzinoglu török pénzügyminiszter Zürichben tárgyalt de Larosiére-rel, az IMF vezérigaz­gatójával. (AP,DJ, MTI) Bonn és Tokió készülődik Manilára Az NSZK még legalább három évig elmarad az ENSZ-határozatban kijelölt céltól, hogy nemzeti össz­termékének 0,7 százalékát fordítsa fejlesztési segélyekre. Jelenleg a GNP 0,27 százalékának megfelelő segítséget nyújt a fejlődő országok­nak. Offergeld, a bonni kormány­nak a fejlesztési segélyekkel foglal­kozó minisztere, rádiónyilatkozatban kijelentette, szeretett volna Manilá­ban, az UNCTAD értekezletén ösz­­szegszerű vállalást bejelenteni, de a bonni kormány a múlt héten úgy döntött, hogy ezzel megvárja a költ­ségvetéssel kapcsolatos nyári tanács­kozásokat. Japán annál határozottabban sze­retne fellépni a Világkereskedelmi és Fejlesztési Konferencia május 7- én kezdődő közgyűlésén. Ohira mi­niszterelnök sajtóértekezleten úgy vélte, hogy Japán könnyűszerrel megkétszerezhetné fejlesztési se­gélynyújtásait, az 1978. évi 1.4 mil­liárd dollárról 1980-ban 2.8 milliárd­­ra. A miniszterelnök május 10-én nagy beszédet mond Manilában, s akkor szándékszik pontosabban kör­vonalazni Japán segélyajánlatait, amelyek technikai segélynyújtásra, kereskedelmi kedvezményekre és a nyersanyagalap finanszírozására is kiterjednének. Az Asian Wall Street Journal azonban kételkedik benne, hogy a közgyűlésen résztvevő fej­lődő országok meg lesznek elégedve a japán ajándékcsomaggal. (Reuter, AP—DJ) ............ VILÁGGAZDASÁG Honecker az NDK gazdasági feladatairól Berlini tudósítónktól. A gazdaság teljesítőképességének erősítése központi kérdés az NDK- ban — állapította meg Erich Honec­­ker, az NSZEP főtitkára a Központi Bizottság legutóbbi ülésén. Az or­szág további fejlődésének szempont­jából kiemelkedő fontosságúnak minősítette, hogy az idei népgazda­sági tervet — a tél okozta nehézsé­gek ellenére — maradéktalanul tel­jesítsék. Kijelentette, az NDK a két világ találkozópontján kényes hely­zetben van, az eredmények mellett a nehézségekről az eddigieknél nyíl­tabban kell beszélni, a tömegekkel való szoros együttműködés, a prob­lémák közös megoldásának­­szelle­mében. Legfontosabb témaként a főtitkár a beruházásokkal foglalkozott. Az NDK-ban tavaly a nemzetközi jöve­delemnek 21,6 százalékát fordították beruházásokra, a termelőberuházás ebből azonban csak 12 százalék volt. Éles hangon szólt az úgynevezett fe­kete beruházásokról, amelyek el­vonják az eszközöket a központi cé­lok megvalósításától. Bejelentette, hogy felülvizsgálják a már megkez­dett beruházásokat és új rangsort ál­lapítanak meg közöttük, ennek ré­vén, valamint néhány kevésbé je­lentős beruházás megszüntetésével a befejezetlen állományt harmadával­­felével kívánják csökkenteni. — Az NDK fejlődésének is kulcs­kérdése a tudomány eredményeinek gyors alkalmazása — mondotta Ho­necker, hozzátéve, hogy a kombiná­toktól várják a kutatási eredmények eddiginél hatékonyabb alkalmazását. E célból nagyobb gazdasági önálló­ságot kapnak a kombinátok. Ehhez azonban módosítani kell a minisz­tériumok és más vezető szervek ed­digi irányítási rendjét. Számítanak rá, hogy a kombinátok segítségével a kijelölt feladatokat az eddiginél kevesebb eszközzel, mégis hatéko­nyabban fogják megoldani. OPEC-tanácskozás Szaúd-Arábiában A MOC VEZÉRIGAZGATÓJA IRÁN OLAJPOLITIKÁJÁRÓL A kőolajexportáló országok olajpolitikájáról tárgyal az OPEC hat országot képviselő bizottsága, amely tegnap kezdte meg értekez­letét Szaúd-Arábiában. A résztvevők megvitatják a legújabb olaj­piaci fejleményeket, így többek között, hogy tartósan növekszik a szabadon értékesített olaj ára. Irán, amely hétfőn megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Egyiptommal, eddig 35 új szerződést kötött az olajexportról. A jövőben — jelentette ki az iráni nemzeti olajtársa­ság vezérigazgatója . Teherán az olaj kitermelésében nem veszi igénybe külföldi szakemberek segítségét. Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl menti országok olaja még mindig az egyiptomi területen Szueztől Alexandrádig futó olajvezetékeken halad keresztül — mondotta egy nyilatkozatában Jamani szaúdi olaj­miniszter. A napi 1,6 millió barrel olaj szállítására alkalmas vezeték sorsáról az Egyiptom ellen szüle­tett szankciók sorában egyelőre nem született döntés — mondotta Jamani, aki elnököl a Kőolajex­portáló Országok Szervezete (OPEC) egyik bizottságának szerdán kezdő­dött ülésén. A bizottságban Szaúd- Arábia, Algéria, Irak, Irán, Vene­zuela és Kuvait képviselői vesznek részt, a megbeszéléseken az említett olajvezeték ügyén kívül a kőolaj­­exportáló országok olajpolitikájáról lesz szó. A résztvevők megvitatják a leg­újabb olajpiaci fejleményeket, ame­lyek közül a legfigyelemreméltóbb, hogy a szabadpiacon értékesített olaj ára tartósan növekszik. Ez arra késztetheti az OPEC-országokat, hogy a hosszú távú szerződéseknél is emeljék az olaj hivatalos árát. A szabadpiacon, ahol a vásárlók azonnal és készpénzzel fizetnek, azért alakult ki olajszűke, mert az olajcégek által hosszú lejáratú szer­ződésekben megvásárolt olaj jórészt elkelt, másrészt Irán termelése visz­­szaesett, és Szaúd-Arábia is a kiter­melés csökkentésére szánta el ma­gát. Áprilisban a szabadpiacon átla­gosan 20 dollárt fizettek az olaj barrellárért, s a legzavarosabb iráni napokban a vásárlók 31 dol­lárt is megadtak a barrel olajért. A meglevő olaj szűke — állapította meg egy amerikai professzor — hosszú távon az olajpiac rugalmas­ságának megszűntéhez vezethet. A fogyasztók manőverezési lehetősége veszélyesen csökken, máris eltűnt a piacról napi 4 millió barrel olaj. A szabadpiacon értékesített iráni olaj ára márciusig 18,7—22,2 dollár körül ingadozott barrelenként — mondotta vasárnapi sajtóértekezle­tén Nazih, az iráni nemzeti olajtár­saság, a MIOC vezérigazgatója. Áp­rilisra az iráni nehézolaj ára 16,04, a könnyűolajé pedig 16,57 dollárra esett barrelenként. Ezek az érté­kesítések készpénz-alapon történtek — mondotta, de nem zárta ki, hogy Teherán a jövőben ismét hajlandó kompenzációs egyezményeket kötni. Az iráni nemzeti olajtársaság a sah idején kötött megállapodások érvénytelenítése után 35 megállapo­dást írt alá különböző olajtársasá­gokkal. Ezek a megállapodások na­pi 2,5 millió barrel olaj eladását tették lehetővé. Ezek között­­ emlí­tendők a szerződések összesen napi 1,1 millió barrel eladásáról nyolc nemzetközi olajvállalatnak, ezek többsége már a februári forradalom előtt is részt vett az iráni olaj kül­földi értékesítésében. A cégek kö­zött van a British Petroleum, a Shell, a Gulf Oil, az Exxon. A NIOC 21 európai, amerikai és japán olaj­céggel is megállapodott napi 950 ezer barrel olaj eladásáról, továbbá 270 ezer barrel értékesítéséről hat országgal, köztük Romániával, Bra­zíliával és a Fülöp-szigetekkel. Irán olajipara nem támaszkodik a kitermelésben külföldi szakem­berek segítségére — mondta a ve­zérigazgató —, az ország a jövőben nem a kitermelésben, hanem az olaj­ipari fejlesztési tervek kidolgozásá­ban számít külföldi tanácsadók részvételére. Jelenleg 20—30 szak­értő bevonásáról tárgyalnak. A de­vizabevételeinek 90 százalékát a kő­­olajexportból fedező Irán jelenleg csak 4 millió barrel olajat termel naponta — évi átlagban a napi mennyiség várhatóan 3,5—4 millió barrel lesz —, vagyis 2 millióval ke­vesebbet, mint a forradalom előtti időszakban, az árak emelkedése miatt a devizabevételek kismérték­ben estek vissza. (Iráni olajszakér­tők szerint a korábbi napi 55—60 millió dollárról 48—50 millió dol­lárra.) Irán iszlám vezetői hétfőn meg­szakították a diplomáciai kapcsola­tokat Egyiptommal. A szakítást Khomeini rendelte el, a kormány hivatalos diplomáciai lépésére csak kedden került sor. A lépést — han­goztatta a teheráni rádió — nem gazdasági vagy katonai érdek, ha­nem az iszlám ideológia motiválta. A kormány késlekedésére is rávilá­gít, hogy a készülő alkotmányterve­zet, amelyről a Kaiban című tehe­ráni lap részleteket közöl, előírja: „az ország vezető politikai testületei­nek munkája felett egy vallási ve­zetőkből álló tanács őrködik majd”. (AP—DJ, Reuter, MTI) Üzemanyag-drágulás Etiópiában Etiópiában szombat óta 80 száza­lékkal drágább a benzin. Egyes luxuscikkek importját megtiltották, sok termék behozatalát pedig jelen­tős mértékben korlátozták. Etiópia — főleg mezőgazdasági termékeiből származó — exportbe­vétele évente 350 millió dollár. En­nek az összegnek 45 százalékát nyersolajimportra kénytelenek for­dítani — állapította meg az etióp kereskedelmi miniszter. Bejelentette, hogy rövidesen emelik azoknak a termékeknek is az árát, amelyek gyártása jelentős üzemanyag-fel­használással történik. A közelmúlt­ban egyébként a szállodai árak a kétszeresre emelkedtek. (MTI) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Menteteiik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp. , Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Csof­ány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal • Bo­rloha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon- 343-100 79.31029-05 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.. Bolgár Imre Nyomta Szikra lapnyomda, Budapest F. v.. Csöndes Zoltán Terjeszti a Mogyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 3600 Ft

Next