Világgazdaság, 1979. június (11. évfolyam, 103/2609-124/2630. szám)
1979-06-26 / 120. (2626.) szám
2 1979. JÚNIUS 26. Irán államosította a biztosítótársaságokat Az iráni kormány tegnap államosította az ország 11 magánkézben levő biztosítótársaságát, amelyek közül hétben külföldi tőke is működött. Az „Iszlám Forradalom Hangja” rádióállomás közlése szerint a forradalmi tanács elrendelte valamenynyi társaság államosítását, és hogy azok a jövőben az iszlám törvényeivel összhangban tevékenykedjenek. Szakkörökben azt mondják, hogy a vállalatok tőkéje mintegy 11 milliárd rial — 130 millió dollár —, s ebből körülbelül 800 millió rial — 11,5 millió dollár — volt a külföld részesedése. A közlemény arról nem szólt, hogy szándékoznak-e kártérítést fizetni. A biztosítótársaságokban angol, amerikai, francia, nyugatnémet, olasz és libanoni tőke volt érdekelve. A papság szócsövének tekintett Iszlám Köztársaság című újság kifejtette, hogy a jövőben a biztosítótársaságok nem profitot termelő intézményekként működnek majd. „A biztosítók államosítása újabb helyes lépés a szabadság és a függetlenség irányában. A bankrendszer államosítása után ,az ország azt reméli, hogy államosítani fogják a nagy iparvállalatokat, pénzügyi intézményeket, kereskedelmi vállalatokat és az imperialista érdekeltségek leányvállalatait.” Molitar terv- és költségvetési miniszter már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a forradalmi kormány a gazdaságtalan vállalatok, illetve az olyan cégek átvételét tervezi, amelyeknek bel- vagy külföldi tulajdonosa külföldre menekült. A kormány közvetlen célja a foglalkoztatottság szintjének emelése és az állami pénzekkel való pazarlás megszüntetése. Hosszú távra csökkenteni akarják a belföldi ipar függőségét a nyersanyagimporttól és tovább akarják fejleszteni a mezőgazdaságot. Az a cél, hogy Iránt amennyire csak lehet önellátóvá tegyék. A távlati tervek között az is szerepel, hogy a kitermelt olaj egyre növekvő részét a felépítés alatt levő petrolvegyészeti iparban használják fel. Ugyanakkor Jazdi külügyminiszter egy beszédben azt mondotta: „Irán dollármilliárdokat vesztegethet el a külföldi szerződések elsietett felmondása miatt.” Az előző kormány igen nagy öszszeget igénylő szerződéseket írt alá, amelyek java részének felmondása az iráni nép érdekeivel ellentétes volna. „Mindezeket a szerződéseket alaposan felül kell vizsgálni”. Ebben az összefüggésben a külügyminiszter megemlítette a francia és nyugatnémet érdekeltségekkel kötött szerződéseket, amelyek nukleáris erőművek építéséről intézkedtek. Arról nem szólt, mi lesz e szerződések sorsa, de megjegyzéseit arra való utalásnak tartják, hogy a szerződések fenntartásának vagy megszüntetésének kérdése még korántsem tekinthető eldöntöttnek. (Reuter) Schmidt nyugatnémet kancellár hétfőn délben indult Tokióba, a vezető tőkésállamok csúcsértekezletére. A kormányfő megszakította útját Moszkvában, ahol a délután folyamán Koszigin szovjet miniszterelnökkel és Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. • A bolgár—indiai gépipari, elektrotechnikai, valamint bőrfeldolgozóipari együttműködés megvalósításának lehetőségeiről folytatott eszmecserét Bulgária és India kereskedelmi kormányküldöttsége. A Szovjetunió és a Jemeni NDK közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyalt vasárnap Moszkvában a Naszer Mohamed miniszterelnök vezette jemeni küldöttség. • Általános gazdasági, ipari és kereskedelmi megállapodást írtak alá pénteken Szófiában bolgár külkereskedelmi vállalatok és a holland Voskamp of Frijland cég között. Az egyezmény komplett mezőgazdasági objektumokra, klíma- és hűtőberendezésekre irányoz elő dokumentáció-cserét és kölcsönös szállításokat. A jugoszláv—albán gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kiszélesítéséről tárgyalt szombaton Belgrádban Bajza jugoszláv tájékoztatási miniszter és Piaka belgrádi albán nagykövet. • Az indonéz hatóságok rendeletben tiltották meg az ország dolgozóinak, hogy munkáltatóikkal támadt konfliktusaikban a sztrájk fegyverét is felhasználják. A dolgozók ezentúl csak az ország munkászövetségéhez benyújtott kérvényektől remélhetik követeléseik teljesítését. • Az USA bankjainak összesen217 milliárd dollárral tartoznak külföldön, ez 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A teljes összegből az EGK-államok és Svájc 72, a kelet-európai országok 72, az OPEC-tagok pedig 20 milliárd dollárral részesednek.• Az ausztráliai olajfinomítók alkalmazottai úgy döntöttek, hogy újra felveszik a munkát. Mint ismeretes, a dolgozók a múlt héten, magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve, négynapos sztrájkot tartottak, amelynek következtében akadozott az ország benzinellátása. A Wd JEllWTi • Líbia 10 millió dollár kölcsönt folyósít a legutóbbi izraeli támadások nyomán lerombolt dél-libanoni lakóházak helyreállítására. • Marcosnak, a Fülöp-szigetek elnökének felesége, Imelda Marcos várhatóan július 6-án Pekingbe utazik, hogy a két ország közti kereskedelmi szerződésről tárgyaljon. • A jugoszláv—portugál gazdasági együttműködés, a balkáni országok összefogása, valamint az afrikai helyzet szerepelt Banes portugál és Tito jugoszláv államfő vasárnap megtartott belgrádi megbeszéléseinek középpontjában. • Osztrák sajtókörökben felröppentett hírek szerint a Közös Piac a Palesztin Felszabadítási Szervezet elismerését fontolgatja. • A dán gazdaság nehézségeinek leküzdését célzó kormányprogramot vitatta meg a dán parlament szombaton Koppenhágában megnyílt rendkívüli ülése. A program többek között az ország gazdasági helyzetének stabilizálását és a fizetési mérleg deficitjének csökkentését irányozza elő. 4. Szaúd-Arábia ismét felértékelte a rijalt a dollárral szemben. Ezentúl 1 dollár 3,38 riiallal egyenlő az eddigi 3,40 helyett.n Az angol kormány arra készül, hogy nagyköveti szinten felújítja diplomáciai kapcsolatait a chilei katonai diktatúrával. Hírügynökségi értesülések szerint Pinochet ez év végéig nagykövetet küld Londonba. • • • Spanyolország közös piaci csatlakozásának problémái A Spanyolországnak a Közös Piachoz való esetleges csatlakozása esetén felmerülő mezőgazdasági problémákról tárgyal Madridban Natali, a brüsszeli bizottság elnökhelyettese. A Lamo de Espinosa, spanyol mezőgazdasági miniszterrel és a mezőgazdasági szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseken elsősorban a gyümölcsök, a bor és az olajbogyók értékesítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A spanyol mezőgazdasági miniszter úgy véli, hogy az EGK-országok eltúlozzák az ország mezőgazdaságának jelentőségét, és a spanyol csatlakozás következtében megnövekedő versenyt élesebben ítélik meg, mint amilyen valójában lesz. A madridi kormány már februárban javaslatot tett a csatlakozási feltételek megvitatására, de a konkrét tárgyalásokat szeptemberig nem fogják megkezdni. (Reuter) Az olasz exporthitel hivatal új biztosítási rendszert vezet be Az olasz exporthitel hivatal (SACE) bejelentette, hogy ezentúl az exportőrök árfolyami kockázataira is garanciát vállal. Kezdetben csak a dollár árfolyam-változásaiból eredő kockázatokat lehet majd biztosítani, de később a rendszert fokozatosan kiterjesztik a többi konvertibilis valutára is. Az árfolyamkockázat biztosítása csupán a hat hónapnál hosszabb lejáratú exporthitelekre vonatkozik. Az exporthitel hivatal kikötötte, hogy az árfolyammozgásokból származó veszteségeket fedezi ugyan, de ha a vállalatok éppenséggel haszonra tesznek szert, az árfolyamingadozás révén, akkor azt át kell utalniuk a hivatalnak. (Reuter) Osztrák tiltakozás a görög marhahúsimport-tilalom miatt Ausztria erőteljesen tiltakozik a Görögországban azonnali hatállyal elrendelt marhahúsbeviteli tilalom ellen. Haiden mezőgazdasági miniszter közölte, hogy hivatalosan is felléptek a görög hatóságoknál. Különösen azt kifogásolják, hogy a GATT előírásai ellenére Görögország nem tett eleget előzetes konzultációs kötelezettségének. Bár a görög intézkedést júliusban várhatóan hatályon kívül helyezik, az osztrák kormány megtorló intézkedéseket vett fontolóra. (Ausztria egyébként az idén április végéig 3500 vágómarhát exportált Görögországba.) Az esetleges retorzió súlyosan érintené Görögországot, ahonnan az osztrák mezőgazdasági import 65 százaléka (348 millió schillinig) származik. Ezen belül a sárgabarack behozatala 39 millió schilling, az őszibaracké 34 millió schilling, a burgonyáé 20 millió schilling volt. A beviteli tilalmat elsősorban ezekre a cikkekre rendelnék el. (APA) A Citroen cég moszkvai tárgyalásai Moszkvai tudósítónktól A szovjet autóipari minisztérium meghívására Moszkvában járt a francia Citroen autógyár delegációja. A francia szakemberek és a moszkvai Moszkvics gyár közösen megvalósítandó rekonstrukciós programjáról folytattak tárgyalásokat. Az előreláthatólag 12 év alatt megvalósuló fejlesztéssel új típusú, közepes méretű személygépkocsi kerül majd a piacra, évente 250 ezer. A tervek szerint az összes termelésből 150 ezret szovjet piacon értékesítenek, a többit — részben a francia részvétel ellenértékeként a szovjet vállalatok a Citroennel közösen adják el harmadik országokban. Ismét drágult a benzin Franciaországban Péntek éjféli hatállyal felemelték a benzin, a dízelolaj és a háztartási fűtőolaj árát Franciaországban. A normál- és a szuperbenzin ára 3,1, illetve 3,4 százalékkal, a dízelolajé 3,2 százalékkal ment föl, a háztartási fűtőolaj pedig 5,7 százalékkal drágult. A normálbenzin új ára literenként 2,74 frank, a szuperé 2,95, a dízelolajé 1,91 frank lett. A kormány irányelve, hogy az importált olaj drágulását áthárítja a fogyasztókra. A Franciaországáltal bevitt olaj barrelenkénti ára Franciaországban az év eleje óta átlagosan több mint 30 százalékkal emelkedett. (AP—DJ) Görögországban gyorsul az infláció Görögországban januártól május végéig a fogyasztói árindex 10,7 százalékkal emelkedett. Senki nem veszi már komolyan azokat a korábbi kormánybecsléseket, hogy az infláció az idén 10—11 százalék körül alakul. A Kathimerini című napilap úgy véli, hogy az áremelkedés évi üteme mindenképpen meg fogja haladni a 17 százalékot. Athénnak az infláción kívül gondot okoz a nemzeti össztermék növekedési ütemének csökkenése is. 1979 első 5 hónapjában csupán 3,8 százalékos volt a növekedés, szemben az előző év hasonló időszakában jelzett 6 százalékkal. Ráadásul az ország külföldi adósságállományából 500 millió dollár visszafizetése válik az idén esedékessé. (MTI, Reuter) Számítástechnikai laboratórium elhelyezésére alkalmas, közművesített 200-500 m2-es FÖLDSZINTI HELYISÉGET BÉRBE VENNÉNK o o . SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KOORDINÁCIÓS INTÉZET Létesítményi és Üzemfenntartási osztály Budapest V., Akadémia u. 17. Telefon: 350-798. VILÁGGAZDASÁG Csúcs előtti sajtóértekezlet Ohira szerint tartani lehet a 6,3 százalékos növekedési ütemet Japán képes lesz tartani a gazdaság 6,3 százalékos növekedési ütemét az 1979-es pénzügyi évben, még akkor is, ha folytatódik az olajár emelkedése. Ohira japán miniszterelnök egy héttel a tokiói gazdasági csúcs előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette: meg van győződve róla, hogy minden negyedévben el tudják érni az 1,5 százalékos növekedési ütemet. „Kétségtelen — tette hozzá —, hogy manőverezési lehetőségeink beszűkülnek. Ennek ellenére a kormány mindent megtesz, hogy fenntartsa a kitűzött ütemet, javítsa a foglalkoztatottságot és ösztönözze a belföldi keresletet.” A múlt héten Koszaka, a kormány gazdaságtervezési hivatalának főigazgatója kijelentette, hogy lejjebb kell szállítani a növekedési célkitűzéseket, ha az OPEC ma kezdődő értekezletén az olaj barrelenkénti alapárát 20 dollárban szabják meg. (Most még 14,54 dollár.) Ohira hangoztatta, hogy a korábbinál nagyobb az egyetértés az OPEC és az olajfogyasztó országok között, s mint mondotta, kormányának szándékában áll állandó kapcsolatban maradni a kőolajexportáló országokkal. A jelenlegi olajhelyzetben a magánszektor piaci mozgásszabadsága csökkent, a kormányé viszont erősödött. Ennek ellenére Tokiónak nem áll szándékában közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba. Elengedhetetlennek tartotta, hogy sikeres legyen az energiafogyasztás 5 százalékos csökkentésére indított kampány. Mint mondotta, az olajfogyasztás korlátozását úgy akarják végrehajtani, hogy ne rakjanak újabb terheket a lakosság vállára. A japán gazdaság reálnövekedése legfeljebb 5,9 százalékos lesz – véli a japán gazdaságkutató központ. A nyersolajárak emelkedése és az állami kiadások csökkenése, különösen az év utolsó negyedében fékezi a gazdasági expanziót. A magánkézben levő intézet szerint a nagykereskedelmi árak 8,1 százalékkal emelkednek, szemben a kormány által feltételezett 6,5 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 5,4 százalékkal, ellentétben a kormány által hitt 4,9 százalékkal. A nagykereskedelmi árindex emelkedése kétszámjegyűvé válhat, ha a barrelenkénti olajár júliustól meghaladja a 20 dollárt. A folyó fizetések mérlegének aktívuma 2 milliárd dollárra szűkül (a kormány becslése szerint csak 7,5 milliárd dollárra) a tavalyi 12,03 milliárdról. A külkereskedelmi aktívum azonban az 1980-as pénzügyi évben ismét duzzadni fog, s ezért újabb nemzetközi kereskedelmi konfliktusra lehet számítani. A kutatóintézet biztosra veszi, hogy a hivatalos kamatlábakat júliustól 4,75 százalékra emelik a jelenlegi 4,25 százalékról, hogy megfékezzék az inflációt. A magasabb olajárak és a szigorú pénzpolitika együttes hatására a gazdaság reálnövekedése jövőre csak 3 százalékos lesz (AP—DJ, Reuter) Mexikói—japán fejlesztési programok A mexikói kormány egy japán pénzügyi és műszaki segítséggel megvalósítandó kikötői, vasúti, halászati és ipari fejlesztési terv lehetőségeit tanulmányozza. A program Mexikó atlanti- és csendes-óceáni kikötőinek infrastrukturális fejlesztését, néhány ipari körzet korszerűsítését, vaskohászati létesítmények kapacitásának bővítését, a mexikói vasúti hálózat villamosítását és a japán—mexikói halászati együttműködés kiszélesítését irányozza elő. Japán nyersolajat kapna cserébe a latin-amerikai országtól. Az Egyesült Államok Mexikóval határos államai kormányzóinak ülésén Lucey, az USA mexikói nagykövete kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok földgázt kíván vásárolni Mexikótól, akkor le kell építenie Mexikó árucikkeire, többek között a paradicsomra kivetett importvámokat. A nagykövet felhívta Arizona, Új-Mexikó és Texas állam kormányzóinak figyelmét, hogy a mexikói kormány nehezményezi a floridai termelők védelmében foganatosított restriktív intézkedéseket, amelyek évi 300 millió dollár értékű mexikói paradicsomexportot érintenek. Minthogy a mexikói paradicsomföldeken 120—200 ezer paraszt dolgozik — nem számítva az illegális termelőket —, Mexikó számára rendkívül fontos a paradicsomtermés maradéktalan értékesítése. Ezért, amennyiben nem sikerül e kérdésben megállapodásra jutnia északi szomszédjával, akkor a kőolaj és a földgáz értékesítésére más piacokat fog keresni. Ez viszont az USA számára lenne kedvezőtlen. (Reuter, MTI) Ezer beruházást tervez az idén Kína Kína az idén — átszámítva — 32 milliárd dollárt fordít közel 1000 beruházás megvalósítására. Az Új Kína hírügynökség hétfőn ismertette Jü Csiu-li miniszterelnök-helyettesnek a parlamentben csütörtökön elhangzott beszédét, amelyben az idei népgazdasági tervet ismertette. A miniszterelnök-helyettes elmondotta, hogy 25 milliárd dollárt az állam folyósít a beruházásokhoz, a többit a helyi hatóságok biztosítják. Az új beruházások révén 13,6 millió tonnával fog nőni az évi széntermelés, 8 millió tonnával az olajkibocsátás, 870 ezer tonnával a műtrágyagyártás, 1,47 millió köbméterrel a fűrészáru-termelés, 2,12 millió tonnával a cement és 250 ezer tonnával a cukor évi termelése. A kikötők rakodóképessége évente 11,6 millió tonnával bővül, az energiatermelés pedig 4,68 millió kilowattal nő. A mezőgazdaságban 65 víztárolót építenek, korszerűsítik az állattenyésztést, jelentős összegeket fordítanak talajjavításra. A könnyűiparban a tervek szerint 12 cukorfinomítót építenek, 7 papírgyárat, 3 pamutfeldolgozó üzemet és 5 vegyiszálat előállító üzemet. A nehéziparban 8 új szénbányát tárnak fel, 2 vízerőművet és 6 hőerőművet hoznak létre és megkezdik egy 1 millió tonna kapacitású cementgyár építését is. A népfrontnak megfelelő kínai országos politikai konzultatív konferencia küldöttei a múlt hét második felében tárgyaltak Hua Kuo-feng miniszterelnök parlamenti expozéjáról. Az ország volt kapitalistái, akiket Hua beszédében a gazdaság fejlesztésén fáradozó hasznos elemeknek nevezett, kifejtették, hogy elősegíthetnék az export fokozását és a munkanélküliség csökkentését, ha a kormány az ehhez szükséges eszközöket rendelkezésükre bocsátaná. (Hongkongi becslések szerint az állástalan kínaiak száma 20 millió.) A magánvállalkozók a valutabevételek fokozása végett az idegenforgalom bővítését, a hagyományos, kézi munkát igénylő iparágak fejlesztését javasolják. Májusban a nemzetközi pénzpiacokon a legnagyobb hitelfelvevő, 2 milliárd dollárral, Kína volt. Az OECD adatai szerint Peking az év első öt hónapjában 3,22 milliárd dollár kölcsönt vett fel. (API-DJ, Reuter) VMeeMDMUS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA. MedelenlV hetenként ötször Előfizetési dlj egy évre 3600 Ft ISSN 0042-6148 FSszerkeszta* * GYULAI ISTVÁN Főszerkesztőhelyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: G. V. Dorottya u 6. IV. enrw postacím Budapest Pf. 534. 1397 » Telefon: 184 055 Kiadio a Hírlaokiadd Vállalat ,Felelős kiadó: Csomány Ferenc laozgató Kiadóhivatal • Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon 343-100 79.31329-0. - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolvár Imre Nyomta Szikra Leonyomda, Budapest P v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Maoro» Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Irodánál, vidéken a hírlapkézbesítő postahivataloknál