Világgazdaság, 1979. június (11. évfolyam, 103/2609-124/2630. szám)

1979-06-26 / 120. (2626.) szám

2 1979. JÚNIUS 26. Irán államosította a biztosítótársaságokat Az iráni kormány tegnap államo­sította az ország 11 magánkézben levő biztosítótársaságát, amelyek közül hétben külföldi tőke is mű­ködött. Az „Iszlám Forradalom Hangja” rádióállomás közlése szerint a for­radalmi tanács elrendelte valameny­­nyi társaság államosítását, és hogy azok a jövőben az iszlám törvényei­vel összhangban tevékenykedjenek. Szakkörökben azt mondják, hogy a vállalatok tőkéje mintegy 11 mil­liárd rial — 130 millió dollár —, s ebből körülbelül 800 millió rial — 11,5 millió dollár — volt a külföld részesedése. A közlemény arról nem szólt, hogy szándékoznak-e kártérí­tést fizetni. A biztosítótársaságokban angol, amerikai, francia, nyugatnémet, olasz és libanoni tőke volt érde­kelve. A papság szócsövének tekintett Iszlám Köztársaság című újság ki­fejtette, hogy a jövőben a biztosító­­társaságok nem profitot termelő in­tézményekként működnek majd. „A biztosítók államosítása újabb helyes lépés a szabadság és a füg­getlenség irányában. A bankrend­szer államosítása után ,az ország azt reméli, hogy államosítani fogják a nagy iparvállalatokat, pénzügyi in­tézményeket, kereskedelmi vállalato­kat és az imperialista érdekeltségek leányvállalatait.” Molitar terv- és költségvetési mi­niszter már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a forradalmi kor­mány a gazdaságtalan vállalatok, il­letve az olyan cégek átvételét ter­vezi, amelyeknek bel- vagy külföldi tulajdonosa külföldre menekült. A kormány közvetlen célja a foglal­koztatottság szintjének emelése és az állami pénzekkel való pazarlás megszüntetése. Hosszú távra csökken­teni akarják a belföldi ipar függő­ségét a nyersanyagimporttól és to­vább akarják fejleszteni a mezőgaz­daságot. Az a cél, hogy Iránt amennyire csak lehet önellátóvá te­gyék. A távlati tervek között az is szerepel, hogy a kitermelt olaj egyre növekvő részét a felépítés alatt levő petrolvegyészeti iparban használják fel. Ugyanakkor Jazdi külügyminiszter egy beszédben azt mondotta: „Irán dollármilliárdokat vesztegethet el a külföldi szerződések elsietett fel­mondása miatt.” Az előző kormány igen nagy ösz­­szeget igénylő­ szerződéseket írt alá, amelyek java részének felmondása az iráni nép érdekeivel ellentétes vol­na. „Mindezeket a szerződéseket ala­posan felül kell vizsgálni”. Ebben az összefüggésben a külügyminisz­ter megemlítette a francia és nyu­gatnémet érdekeltségekkel kötött szerződéseket, amelyek nukleáris erőművek építéséről intézkedtek. Arról nem szólt, mi lesz e szerződé­sek sorsa, de megjegyzéseit arra való utalásnak tartják, hogy a szer­ződések fenntartásának vagy meg­szüntetésének kérdése még koránt­sem tekinthető eldöntöttnek. (Reuter) Schmidt nyugatnémet kancel­lár hétfőn délben indult Tokióba, a vezető tőkésállamok csúcsérte­kezletére. A kormányfő megsza­kította útját Moszkvában, ahol a délután folyamán Koszigin szovjet miniszterelnökkel és Gromiko kül­ügyminiszterrel folytatott megbe­széléseket. • A bolgár—indiai gépipari, elekt­rotechnikai, valamint bőrfeldolgo­zóipari együttműködés megvalósítá­sának lehetőségeiről folytatott esz­mecserét Bulgária és India keres­kedelmi kormányküldöttsége. A Szovjetunió és a Jemeni NDK közti gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok bővítéséről tár­gyalt vasárnap Moszkvában a Naszer Mohamed miniszterelnök vezette jemeni küldöttség. • Általános gazdasági, ipari és ke­reskedelmi megállapodást írtak alá pénteken Szófiában bolgár külkeres­kedelmi vállalatok és a holland Voskamp of Frijland cég között. Az egyezmény komplett mezőgaz­dasági objektumokra, klíma- és hűtőberendezésekre irányoz elő do­kumentáció-cserét és kölcsönös szál­lításokat. A jugoszláv—albán gazdasági, tudományos és kulturális kooperá­ció kiszélesítéséről tárgyalt szom­baton Belgrádban Bajza jugoszláv tájékoztatási miniszter és Piaka belgrádi albán nagykövet. • Az indonéz hatóságok rende­letben tiltották meg az ország dol­gozóinak, hogy munkáltatóikkal támadt konfliktusaikban a sztrájk fegyverét is felhasználják. A dolgo­zók ezentúl csak az ország mun­ká­­szövetségéhez benyújtott kér­­vényektől remélhetik követeléseik teljesítését. •­ Az USA bankjainak összesen­­217 milliárd dollárral tartoznak külföldön, ez 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A teljes összegből az EGK-államok és Svájc 72, a kelet-európai országok 7­2, az OPEC-tagok pedig 20 milliárd dollárral részesednek.­­• Az ausztráliai olajfinomítók al­kalmazottai úgy döntöttek, hogy újra felveszik a munkát. Mint is­meretes, a dolgozók a múlt héten, magasabb bért és jobb munkakö­rülményeket követelve, négynapos sztrájkot tartottak, amelynek kö­vetkeztében akadozott az ország benzinellátása. A Wd JEllWTi • Líbia 10 millió dollár kölcsönt folyósít a legutóbbi izraeli támadá­sok nyomán lerombolt dél-libanoni lakóházak helyreállítására. • Marcosnak, a Fülöp-szigetek el­nökének felesége, Imelda Marcos várhatóan július 6-án Pekingbe utazik, hogy a két ország közti ke­reskedelmi szerződésről tárgyaljon. • A jugoszláv—portugál gazdasági együttműködés, a balkáni országok összefogása, valamint az afrikai helyzet szerepelt Banes portugál és Tito jugoszláv államfő vasárnap megtartott belgrádi megbeszélései­nek középpontjában. • Osztrák sajtókörökben felröp­pentett hírek szerint a Közös Piac a Palesztin Felszabadítási Szerve­zet elismerését fontolgatja. • A dán gazdaság nehézségeinek leküzdését célzó kormányprogramot vitatta meg a dán parlament szom­baton Koppenhágában megnyílt rendkívüli ülése. A program többek között az ország gazdasági helyze­tének stabilizálását és a fizetési mérleg deficitjének csökkentését irányozza elő. 4. Szaúd-Arábia ismét felértékelte a rijalt a dollárral szemben. Ezen­túl 1 dollár 3,38 riiallal egyenlő az eddigi 3,40 helyett.­­n Az angol kormány arra készül, hogy nagyköveti szinten felújítja diplomáciai kapcsolatait a chilei katonai diktatúrával. Hírügynökségi értesülések szerint Pinochet ez év végéig nagykövetet küld Londonba. • • • Spanyolország közös piaci csatlakozásának problémái A Spanyolországnak a Közös Piac­hoz való esetleges csatlakozása ese­tén felmerülő mezőgazdasági prob­lémákról tárgyal Madridban Natali, a brüsszeli bizott­ság elnökhelyettese. A Lamo de Es­­pinosa, spanyol mezőgazdasági mi­niszterrel és a mezőgazdasági szer­vezetek képviselőivel folytatott meg­beszéléseken elsősorban a gyümöl­csök, a bor és az olajbogyók érté­kesítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A spanyol mezőgazdasági minisz­ter úgy véli, hogy az EGK-országok eltúlozzák az ország mezőgazdasá­gának jelentőségét, és a spanyol csatlakozás következtében megnö­vekedő versenyt élesebben ítélik meg, mint amilyen valójában lesz. A madridi kormány már február­ban javaslatot tett a csatlakozási feltételek megvitatására, de a konk­rét tárgyalásokat szeptemberig nem fogják megkezdni. (Reuter) Az olasz exporthitel hivatal új biztosítási rendszert vezet be Az olasz exporthitel hivatal (SACE) bejelentette, hogy ezentúl az exportőrök árfolyami kockáza­taira is garanciát vállal. Kezdetben csak a dollár árfolyam-változásaiból eredő kockázatokat lehet majd biz­tosítani, de később a rendszert fo­kozatosan kiterjesztik a többi kon­vertibilis valutára is. Az árfolyamkockázat biztosítása csupán a hat hónapnál hosszabb le­járatú exporthitelekre vonatkozik. Az exporthitel hivatal kikötötte, hogy az árfolyammozgásokból szár­mazó veszteségeket fedezi ugyan, de ha a vállalatok éppenséggel haszon­ra tesznek szert, az árfolyamingado­zás révén, akkor azt át kell utal­niuk a hivatalnak. (Reuter) Osztrák tiltakozás a görög marhahúsimport-tilalom miatt Ausztria erőteljesen tiltakozik a Görögországban azonnali hatállyal elrendelt marhahúsbeviteli tilalom ellen. Haiden mezőgazdasági minisz­ter közölte, hogy hivatalosan is fel­léptek a görög hatóságoknál. Különösen azt kifogásolják, hogy a GATT előírásai ellenére Görögor­szág nem tett eleget előzetes konzul­tációs kötelezettségének. Bár a görög intézkedést júliusban várhatóan ha­tályon kívül helyezik, az osztrák kormány megtorló intézkedéseket vett fontolóra. (Ausztria egyébként az idén április végéig 3500 vágómar­hát exportált Görögországba.) Az esetleges retorzió súlyosan érintené Görögországot, ahonnan az osztrák mezőgazdasági import 65 százaléka (348 millió schillinig) szár­mazik. Ezen belül a sárgabarack be­hozatala 39 millió schilling, az őszi­baracké 34 millió schilling, a bur­gonyáé 20 millió schilling volt. A be­viteli tilalmat elsősorban ezekre a cikkekre rendelnék el. (APA) A Citroen cég moszkvai tárgyalásai Moszkvai tudósítónktól­ A szovjet autóipari minisztérium meghívására Moszkvában járt a francia Citroen autógyár delegáció­ja. A francia szakemberek és a moszkvai Moszkvics gyár közösen megvalósítandó rekonstrukciós prog­ramjáról folytattak tárgyalásokat. Az előreláthatólag 12 év alatt megvalósuló fejlesztéssel új típusú, közepes méretű személygépkocsi ke­rül majd a piacra, évente 250 ezer. A tervek szerint az összes termelés­ből 150 ezret szovjet piacon érté­kesítenek, a többit — részben a francia részvétel ellenértékeként a szovjet vállalatok a Citroennel kö­zösen adják el harmadik országok­ban. Ismét drágult a benzin Franciaországban Péntek éjféli hatállyal felemel­ték a benzin, a dízelolaj és a ház­tartási fűtőolaj árát Franciaország­ban. A normál- és a szuperbenzin ára 3,1, illetve 3,4 százalékkal, a dízelolajé 3,2 százalékkal ment föl, a háztartási fűtőolaj pedig 5,7 szá­zalékkal drágult. A normálbenzin új ára literenként 2,74 frank, a szuperé 2,95, a dízelolajé 1,91 frank lett. A kormány irányelve, hogy az impor­tált olaj drágulását áthárítja a fo­gyasztókra. A Franciaország­­által bevitt olaj barrelenkénti ára Fran­ciaországban az év eleje óta átlago­san több mint 30 százalékkal emel­kedett. (AP—DJ) Görögországban gyorsul az infláció Görögországban januártól május végéig a fogyasztói árindex 10,7 szá­zalékkal emelkedett. Senki nem ve­szi már komolyan azokat a korábbi kormánybecsléseket, hogy az infláció az idén 10—11 százalék körül alakul. A Kathimerini című napilap úgy véli, hogy az áremelkedés évi üteme mindenképpen meg fogja haladni a 17 százalékot. Athénnak az infláción kívül gon­dot okoz a nemzeti össztermék nö­vekedési ütemének csökkenése is. 1979 első 5 hónapjában csupán 3,8 százalékos volt a növekedés, szem­ben az előző év hasonló időszakában jelzett 6 százalékkal. Ráadásul az ország külföldi adósságállományából 500 millió dollár visszafizetése válik az idén esedékessé. (MTI, Reuter) Szá­m­ítá­stech­n­ikai laboratórium elhelyezésére alkalmas, közművesített 200-500 m2-es FÖLDSZINTI HELYISÉGET BÉRBE VENNÉNK o o . SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KOORDINÁCIÓS INTÉZET Létesítményi és Üzemfenntartási osztály Budapest V., Akadémia u. 17. Telefon: 350-798. VILÁGGAZDASÁG Csúcs előtti sajtóértekezlet Ohira szerint tartani lehet a 6,3 százalékos növekedési ütemet Japán képes lesz tartani a gazda­ság 6,3 százalékos növekedési üte­mét az 1979-es pénzügyi évben, még akkor is, ha folytatódik az olaj­ár emelkedése. Ohira japán minisz­terelnök egy héttel a tokiói gazda­sági csúcs előtt tartott sajtóértekez­letén kijelentette: meg van győződ­ve róla, hogy minden negyedévben el tudják érni az 1,5 százalékos nö­vekedési ütemet. „Kétségtelen — tette hozzá —, hogy manőverezési lehetőségeink beszűkülnek. Ennek ellenére a kormány mindent meg­tesz, hogy fenntartsa a kitűzött üte­met, javítsa a foglalkoztatottságot és ösztönözze a belföldi keresletet.” A múlt héten Koszaka, a kormány gazdaságtervezési hivatalának fő­igazgatója kijelentette, hogy lejjebb kell szállítani a növekedési célkitű­zéseket, ha az OPEC ma kezdődő értekezletén az olaj barrelenkénti alapárát 20 dollárban szabják meg. (Most még 14,54 dollár.) Ohira hangoztatta, hogy a koráb­binál nagyobb az egyetértés az OPEC és az olajfogyasztó országok között, s mint mondotta, kormá­nyának szándékában áll állandó kapcsolatban maradni a kőolajex­portáló országokkal. A jelenlegi olaj­helyzetben a magánszektor piaci mozgásszabadsága csökkent, a kor­mányé viszont erősödött. Ennek el­lenére Tokiónak nem áll szándéká­ban közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba. Elengedhetetlennek tartotta, hogy sikeres legyen az energia­fogyasztás 5 százalékos csökkentésére indított kampány. Mint mondotta, az olajfogyasztás korlátozását úgy akarják végrehaj­tani, hogy ne rakjanak újabb ter­heket a lakosság vállára. A japán gazdaság reálnövekedése legfeljebb 5,9 százalékos lesz – vé­li a japán gazdaságkutató központ. A nyersolajárak emelkedése és az állami kiadások csökkenése, különö­sen az év utolsó negyedében féke­zi a gazdasági expanziót. A magán­kézben levő intézet szerint a nagy­kereskedelmi árak 8,1 százalékkal emelkednek, szemben a kormány ál­tal feltételezett 6,5 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 5,4 százalék­kal, ellentétben a kormány által hitt 4,9 százalékkal. A nagykeres­kedelmi árindex emelkedése két­­számjegyűvé válhat, ha a barrelen­kénti olajár júliustól meghaladja a 20 dollárt. A folyó fizetések mérle­gének aktívuma 2 milliárd dollárra szűkül (a kormány becslése szerint csak 7,5 milliárd dollárra) a tavalyi 12,03 milliárdról. A külkereskedel­mi aktívum azonban az 1980-as pénzügyi évben ismét duzzadni fog, s ezért újabb nemzetközi kereske­delmi konfliktusra lehet számítani. A kutatóintézet biztosra veszi, hogy a hivatalos kamatlábakat jú­liustól 4,75 százalékra emelik a je­lenlegi 4,25 százalékról, hogy meg­fékezzék az inflációt. A magasabb olajárak és a szigorú pénzpolitika együttes hatására a gazdaság reál­­növekedése jövőre csak 3 százalé­kos lesz (AP—DJ, Reuter) Mexikói—japán fejlesztési programok A mexikói kormány egy japán pénzügyi és műszaki segítséggel megvalósítandó kikötői, vasúti, ha­lászati és ipari fejlesztési terv lehe­tőségeit tanulmányozza. A program Mexikó atlanti- és csendes-óceáni kikötőinek infrastrukturális fejlesz­tését, néhány ipari körzet korszerű­sítését, vaskohászati létesítmények kapacitásának bővítését, a mexikói vasúti hálózat villamosítását és a japán—mexikói halászati együttmű­ködés kiszélesítését irányozza elő. Japán nyersolajat kapna cserébe a latin-amerikai országtól. Az Egyesült Államok Mexikóval határos államai kormányzóinak ülé­sén Lucey, az USA mexikói nagy­követe kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok földgázt kíván vá­sárolni Mexikótól, akkor le kell épí­tenie Mexikó árucikkeire, többek között a paradicsomra kivetett im­portvámokat. A nagykövet felhívta Arizona, Új-Mexikó és Texas állam kormányzóinak figyelmét, hogy a mexikói kormány nehezményezi a floridai termelők védelmében foga­natosított restriktív intézkedéseket, amelyek évi 300 millió dollár ér­tékű mexikói paradicsomexportot érintenek. Minthogy a mexikói pa­radicsomföldeken 120—200 ezer pa­raszt dolgozik — nem számítva az illegális termelőket —, Mexikó szá­mára rendkívül fontos a paradi­csomtermés maradéktalan értékesí­tése. Ezért, amennyiben nem sikerül e kérdésben megállapodásra jutnia északi szomszédjával, akkor a kő­olaj és a földgáz értékesítésére más piacokat fog keresni. Ez viszont az USA számára lenne kedvezőtlen. (Reuter, MTI) Ezer beruházást tervez az idén Kína Kína az idén — átszámítva — 32 milliárd dollárt fordít közel 1000 beruházás megvalósítására. Az Új Kína hírügynökség hétfőn ismertette Jü Csiu-li miniszterelnök-helyettesnek a parlamentben csütörtökön elhangzott beszédét, amelyben az idei népgazdasági ter­vet ismertette. A miniszterelnök-helyettes elmon­dotta, hogy 25 milliárd dollárt az állam folyósít a beruházásokhoz, a többit a helyi hatóságok biztosítják. Az új beruházások révén 13,6 millió tonnával fog nőni az évi szénterme­lés, 8 millió tonnával az olajkibo­csátás, 870 ezer tonnával a műtrá­gyagyártás, 1,­47 millió köbméterrel a fűrészáru-termelés, 2,12 millió ton­nával a cement és 250 ezer tonnával a cukor évi termelése. A kikötők rakodóképessége évente 11,6 millió tonnával bővül, az energiatermelés pedig 4,68 millió kilowattal nő. A mezőgazdaságban 65 víztárolót építenek, korszerűsítik az állatte­nyésztést, jelentős összegeket fordíta­nak talajjavításra. A könnyűiparban a tervek szerint 12 cukorfinomítót építenek, 7 papírgyárat, 3 pamutfel­dolgozó üzemet és 5 vegyiszálat elő­állító üzemet. A nehéziparban 8 új szénbányát tárnak fel, 2 vízerőművet és 6 hőerőművet hoznak létre és megkezdik egy 1 millió tonna kapa­citású cementgyár építését is. A népfrontnak megfelelő kínai or­szágos politikai konzultatív konfe­rencia küldöttei a múlt hét második felében tárgyaltak Hua Kuo-feng miniszterelnök parlamenti expozéjá­­ról. Az ország volt kapitalistái, aki­ket Hua beszédében a gazdaság fej­lesztésén fáradozó hasznos elemek­nek nevezett, kifejtették, hogy előse­gíthetnék az export fokozását és a munkanélküliség csökkentését, ha a kormány az ehhez szükséges eszkö­zöket rendelkezésükre bocsátaná. (Hongkongi becslések szerint az ál­lástalan kínaiak száma 20 millió.) A magánvállalkozók a valutabevéte­lek fokozása végett az idegenforga­lom bővítését, a hagyományos, kézi munkát igénylő iparágak fejlesztését javasolják. Májusban a nemzetközi pénzpia­cokon a legnagyobb hitelfelvevő, 2 milliárd dollárral, Kína volt. Az OECD adatai szerint Peking az év első öt hónapjában 3,22 milliárd dol­lár kölcsönt vett fel. (API-DJ, Reu­ter) VMeeMDMUS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA. Med­elenlV hetenként ötször Előfizetési dlj egy évre 3600 Ft ISSN 0042-6148 FSszerkeszta* * GYULAI ISTVÁN Főszerkesztőhelyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: G. V. Dorottya u 6. IV. enrw postacím Budapest Pf. 534. 1397 » Telefon: 184 055 Kiadio a Hírlaokiadd Vállalat ,Felelős kiadó: Csomány Ferenc laozgató Kiadóhivatal • Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon 343-100 79.3132­9-0. - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolvár Imre Nyomta Szikra Leonyomda, Budapest P v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Maoro» Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro­dánál, vidéken a hírlapkézbesítő posta­hivataloknál

Next