Világgazdaság, 1979. július (11. évfolyam, 125/2631-145/2651. szám)

1979-07-03 / 125. (2631.) szám

2 1979- Július 1. Energia-takarékossági intézkedéshullám az OPEC-konferencia után Az OPEC újabb áremelése világ­szerte napirendre tűzte az energia­takarékossági intézkedéseket. A dán paarlament gazdaság­stabilizáló in­tézkedéseket fogadott el, köztük az energiára vonatkozó értéknöveke­dési (VAT) adó erőteljes felemelé­sét. Az ebből befolyó összegek a számítások szerint elérik a 3,1 mil­liárd dán koronát. Drágul a benzin, az olaj, a gáz és az áram. A prog­ram csak a háztartásokra vonatko­zik, az ipart felmenti a villamos­­energia adójának növekedése alól. Az üzemanyag értékcsökkentési adóját szinten tartják a tömegköz­lekedésben is. Egyelőre elvetették a hetente egy autómentes nap beveze­tését. Isztambulban vasárnaptól jegyre adják a benzint, hogy enyhítsenek Törökország eddigi legsúlyosabb üzemanyagválságán. Ankarában egyébként úgy számítják, hogy a török olajimport-számla az eddigi havi 250 millió dollárról 300 millió dollárra emelkedhet, hacsak nem sikerül kedvezményes árat elérni a két fő szállítónál: Iraknál és Líbiá­nál. (Törökország olajszükségletének 80 százalékát­­, mintegy 15 millió tonnát szerzi be külföldről). Az ár­emelés következtében a most kez­dődő félévben csak az olajért 1,8 milliárd dollárt kell az országnak kifizetnie, az ugyanerre az időszakra tervezett teljes exportbevételnél százezer dollárral többet. Franciaországban kibővített nap­energia-programot indítottak be, részben a hazai energiagondok eny­hítésére, részben az ilyen termékek iránti külföldi kereslet reményében. A három évre szóló, 160 millió frankos tervben szerepel többek közt egy napenergiával működő erőmű felépítése. A program célja, hogy 2000-ig a francia energiaszük­séglet 5 százalékát napenergiából fedezzék. Új energia-takarékossági progra­mot jelentett be Fraser ausztrál mi­niszterelnök is, a terv célja, hogy évi 10 százalékkal visszafogja, az ország üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedések között szerepel az au­tók átállítása az olcsóbb, cseppfo­lyósított földgázra, továbbá a kör­nyezetszennyezési előírások enyhí­tése, az olajtermékek exportjának korlátozása és az üzemanyagok ok­­tánszámának megváltoztatása. Az olajpiac legújabb fejleményei hatására az USA kongresszusában és kormányában is többen javasol­ták a benzinjegyrendszer bevezeté­sét. Javíts republikánus szenátor szerint csak így lehetne segíteni a rövid lejáratú benzinhiányon. Ha­sonló javaslat hangzott el Kahn, Carter elnök fő inflációs szakértője részéről, a képviselőház demokrata csoportjának egyik tagja pedig azt állapította meg, hogy a kongresz­­szus ezúttal immár felhatalmazná Carter elnököt a benzin jegyre való adagolására. (Lásd cikkünket ugyan­azon az oldalon.) Az olajárak felemelésének követ­kezményeiről tanácskozott tegnap egy spanyol kormánybizottság. Az ülés előtt Madridban azt jósolták, hogy az elfogadásra kerülő intézke­dések között szerepel a benzin és egyéb olajtermékek drágítása. Schmidt nyugatnémet kancellár kijelentette: reméli, hogy az NSZK lakossága takarékoskodni fog az energiával és az olajjal, hogy elke­rülje az újabb áremelést. Schmidt, aki Tokióból való visszatérése után nyilatkozott a Welt am Sonntagnak, hozzátette, hogy nemcsak a gépkocsi­­vezetésnél, hanem a fűtésnél és az áramfelhasználásánál is takarékos­kodni kell. (AP,DJ, Reuter, DPA, MTI) Középtávú energiaipari program a lengyel kormány előtt Az energiakérdést is megvitatta pénteken a lengyel kormány. A résztvevők beszámolót hallgattak meg az 1985-ig szóló elektromos- és­­hőenergia ipari kormányprogramról amely a fűtőanyagbázis kiépítése mellett az energiafogyasztás éssze­rűsítését is tervezi. A walbrzychi és a wroclawi vaj­daság árvízkárairól szóló jelentés szerint a közvetlen károk értéke 1,9 milliárd zlotyra tehető, az ipari ter­meléskiesésből eredő közvetett vesz­teség pedig meghaladja a 2 milliár­­dot. Az ülésen megállapították, hogy a katowicei bányakörzetből az év első felében a tervezettnél 3 millió tonnával kevesebb szenet szállítottak el, ezért úgy döntöttek, hogy a más tömegáruk továbbításának korlátozá­sával kell a vasútnak a kitermelt szenet a fogyasztókhoz juttatnia. A kőszénbányászat idei és jövő évi tervének teljesítése, valamint a bá­nyászok munkája biztonságának nö­velése végett fokozni kell a munka gépesítését. A legfelsőbb ellenőrző kamara beszámolt az ipari felhasználási normák betartásáról. A jelentés megállapítja, hogy még nem kielé­gítő a nyers- és alapanyag-fogyasz­tás, a fűtőanyag- és energiahaszná­lat normáinak betartása. Egyes üze­mekben egyszerűen nincsenek anyagfelhasználási normák, máshol a mennyiségi normák nincsenek össz­hangban a technológiával és a ter­mékszerkezettel, helyenként nem megfelelő a technológiai fegyelem. (MTI) 0 Belgium 9 százalékról 11 száza­lékra emelte fel a lombard kölcsö­nök kamatlábát. A hét végén hozott intézkedésnek (illetve néhány to­vábbi pénzügyi rendelkezésnek) a célja a frank védelme, illetve a bel­ga valuta pozíciójának erősítése az ■EMS — a nyugat-európai valuta­unió — keretében. 0 A jugoszláv—kínai bankközi együttműködés fejlesztéséről folyta­tott tárgyalásokat a hét végén Bel­giumban, Zágrábban és Ljubljaná­ban a Li Po-hua vezette kínai bankküldöttség. 0 A Román Kommunista Párt 12. kongresszusának irányelveiről és az 1981—85-re vonatkozó új ötéves terv feladatairól tárgyaltak a részt­vevők az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága, a minisztertanács és a legfelsőbb gazdasági-társadalmi fejlesztési, tanács együttes ülésén, amelyet szombaton tartottak.­­ A Szovjetunió Állami Bankja leértékelte a rubelt a márkával szemben. Ezentúl 100 nyugatnémet márka 35,67 rubellel egyenlő az ed­digi 35,45 helyett. Az új árfolyam július 1-től érvényes. • Simonet belga külügyminiszter elhalasztotta NDK-beli látogatását, mert részt kíván venni a belga par­lament Zaire-ról folytatott vitájá­ban. • Chnoupek csehszlovák külügymi­niszter csütörtökön háromnapos hi­vatalos látogatásra Thaiföldre utazik. 0 A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 61,4 millió dollár kölcsönt folyósít Hondurasnak. A közép-amerikai or­szág gazdaságfejlesztési célokra fog­ja fordítani az összeget, jelenti . A Jugoszlávia és Malaysia közti gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tok kibővítéséről tárgyal Kuala Lumpurban Hodzsa jugoszláv elnök­­helyettes, és Datuk Hussein malay­­siai miniszterelnök.­­ A világbank és leányvállalata, az IDA összesen 465,75 millió dollár kölcsönt folyósít Brazíliának, Kame­runnak, Egyiptomnak, Ecuadornak, Elefántcsontpartnak és Ruandának.­­ Hétfőn az indonéziai Bali szige­tén megkezdődött a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagál­lamainak, valamint az USA, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Írország külügyminisztereinek kétnapos ta­lálkozója. A tárgyalások napirendjén az indokínai helyzet szerepel.­­ Kínai katonai delegáció érkezett vasárnap Londonba, hogy a Jump- Jet Harrier típusú katonai repülőgé­peket tanulmányozza. A közeljövő­ben Peking több ilyen gépet szeret­ne vásárolni-0 Belgiumban a nagykereskedelmi árak májusban 0,03 százalékkal mentek feljebb és 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 0 Japánban felgyorsult az ipari termelés növekedése. Májusban a termelési index 1,6 százalékkal emelkedett, szemben az áprilisi 0,8 százalékkal. 0 A nyugatnémet megélhetési költségek júniusban 0,5 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest, ez éves szinten 4 százalékos növeke­dést jelent.­­ 0 Isztambulban hétfőtől jegyre ad­ják a benzint. Az intézkedés a kül­földi turistákra is vonatkozik. ­ „ „ Andreotti moszkvai megbeszélései A tőkésországok államfőinek to­kiói csúcstalálkozójáról hazatérő­ben egynapos megállót tartott Moszkvában Andreotti olasz ügyve­zető miniszterelnök. Andreotti megbeszéléseket folytatott Koszigin szovjet kormányfővel. A találkozót követő nyilatkozatokban mindkét fél hangoztatta, hogy kétoldalú kapcsolataik minden területen ked­vezően fejlődnek, a kereskedelmi forgalom a két ország között dina­mikusan növekszik. Róma és Moszk­va folytatja a tárgyalásokat az új hosszú távú gazdasági szer­ződésekről. Az AP-DJ hírügynökség úgy tudja, hogy a megbeszéléseken szó volt a szovjet energiahordozók szállításáról is, és ezzel kapcsolat­ban Andreotti közölte Kosziginnal, hogy szeretné, ha felülvizsgálnák a két ország közötti energiaszerző­dést. Olaszország 1980-ig évente 7 milliárd köbméter földgázt, az 1976 —80-as időszakban összesen 20 millió tonna kőolajat kap a Szov­jetuniótól. Az AP—DJ szerint a Szovjetunió hajlandóságot muta­tott a tárgyalásokon a szerződések­ben foglalt mennyiség növelésére. (AP—DJ) Árváltozások a Szovjetunióban A Szovjetunió állami árbizottsá­gának legutóbbi áremelési határoza­tát kommentálva, Gluskov, a bi­zottság elnöke a TASZSZ tudósító­­­­jának elmondotta: az intézkedése­ket elsősorban az idézte elő, hogy az egyes árucikkek iránti kereslet meghaladta a kínálati lehetőségeket. Július 1-től a nemesfémáruk, a szőnyegek, a szőrmék, a szőrme­ipari készítmények kiskereskedelmi ára átlagosan 50 százalékkal, a sze­mélygépkocsik ára 18, az import­bútoroké 30, a hazai gyártmányúaké 10 százalékkal emelkedett a Szov­jetunióban. A vendéglátóipari árak a létesítmény kategóriájától függően 25—40 százalékkal mentek fel, válto­zatlanul maradtak viszont a vál­lalati, az iskolai étkezdék, a vona­tok és a hajók éttermi árai. Mint Gluskov elmondta, a gyermekek számára készült ruházati cikkek és­­bútorok ára sem emelkedik. Kije­lentette, hogy a Szovjetunió­ to­vábbra is törekszik a közszükségleti cikkek termelésének emelésére és véleménye szerint az utóbbi tíz év­ben észrevehetően megjavult az el­látás egyes tartós fogyasztási cik­kekből, szövetekből és cipőből. A hazai gyártmányú bútorok áreme­lését a fakitermelési költségek emel­kedésével és a minőség javításával hoz­ta összefüggésbe. (MTI) Titkos megállapodás a kínai piacért folyó verseny fékezésére Titkos megállapodást kötöttek a tokiói csúcstalálkozó résztvevői, hogy megakadályozzák a Kínának nyújtandó hitelekért folyó verseny­­futást és hogy bármelyik ország eluralhassa a kínai piacot. A Jo­­miuri című japán újság szerint a hét legfejlettebb tőkésország pénzügy­minisztere úgy döntött, nem hozzák nyilvánosságra a megállapodást, hogy ne váltsák ki Peking haragját. A javaslatot az amerikai és a nyu­gat-európai tárgyalófelek vetették fel, elsősorban ők tartanak tőle, hogy kedvezményes kölcsöneivel Japán monopolizálhatja a kínai piacot Az újság szerint hamarosan egyezményt kötnek, hogy az öt évre vagy ennél rövidebb időre szóló fej­lesztési hitel kamata legalább 7,25 százalékos legyen, a hosszabb idő­szakra vonatkozó kölcsönöké pedig minimum 7,5 százalék. A két or­szág korlátozni fogja a magánpénz­­intézetek versenyét­ is a kínai pia­con és információt cserél a Kíná­val kötendő hitelügyletekről. A pénzügyminiszterek arról is tár­gyaltak, hogy Kína felvételt nyer­jen-e a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba, a döntést azonban elhalasztották. A Jomiuri értesülé­seit nem erősítették meg. (Reuter) Felemelik a brit olaj árát Nagy-Britannia az OPEC által előírt plafonra, barrelenként 23,50 dollárra emeli északi-tengeri olajá­nak árát — jelentette be Lord Kearton, a brit nemzeti olajvállalat, a BNOC elnöke egy glasgowi sajtó­­konferencián. Elmondta, hogy a döntés előtt Líbiával, Algériával és Nigériával konzultáltak, az északi­tengeri olaj minőségben az ő ola­juknak felel meg. Lord Kearton szerint a télen nem kell olajhiány­tól tartani, feltéve, hogy az OPEC­ tagjai nem csökkentik termelésüket. (APA) JIMMY CARTER IS RECESSZIÓT EMLEGET Feltűnően borúlátó és ingerült nyilatkozatában az amerikai GNP növekedésének lassulását, a munkanélküliség terjedését, a két­számjegyű infláció huzamos fennmaradását festi a falra az Egyesült Államok elnöke. S mindezekért az OPEC-et, az olajárat november óta 60 százalékkal feljebb tornászó közel-keleti exportáló országokat teszi felelőssé. A kormány szakértői pedig arról beszélnek — igaz, egyelőre még csak a nem hivatalos közlésekben —, hogy az idén, sőt jövőre is zéró növekedéssel kell számolni. Félő, teszik hozzá, hogy a kormány kénytelen lesz a dollár szilárdítását feláldozni a munka­­nélküliség, az infláció elleni küzdelem oltárán. Illetve, ahogy egy bankár fogalmazta: a magas inflációs ráta ellentétele az amerikai valuta árfolyamának gyengülése lesz. Sok közgazdász már régóta hir­deti, hogy jön a recesszió, a kor­mányzat tagjainak megnyilvánulá­sai is egyre pesszimistábbak, de azért ez a mostani vasárnap mégis határt jelez — írja az AP—DJ tudó­sítása. Vasárnap vetette föl először az elnök is a lehetőségét, mi több a kilátását a recessziónak. Az OPEC­ olaj­ árának idei emel­kedése 2,5 százalékpontot rabol el az amerikai gazdasági növeke­déstől és 800 ezer munkahelybe ke­rül 1980 végéig. Ezenkívül — mondotta az elnök a Szöul és Ho­nolulu közt a repülőgépen tartott sajtókonferencián — az OPEC-olaj árának emelkedése 2,5 százalék­­ponttal hajtja fel az amerikai inf­lációs rátát. Magánbeszélgetésben a kormány­zat emberei már bevallják, hogy az idei évben valószínűleg nulla lesz a GNP növekedése.­ A hivata­los prognózis, amelyet januárban tettek közzé, még a GNP 2,2 szá­zalékos reálnövekedését ígérte. E szakértők szerint az év utolsó két negyedében a GNP valójában csök­kenni fog. A rögtönzött sajtókonferencián Carter zord szavakat talált az OPEC eljárására. „A világ nem nyugodhat békében és nem fogad­hatja el az olajár zabolátlan és indokolatlan emeléseit. A tokiói csúcsértekezleten mind a hét részt­vevő egyetértett benne, hogy a no­vember óta foganatosított 60 szá­zalékos áremelés szükségtelenül ma­gas és merőben indokolatlan.” Megpróbálták az elnököt arról szóra bírni, hogy mi lesz az Egye­sült Államok vagy a többi­ ország ellenlépése. „Inkább nem bocsát­kozom a részletekbe” — válaszolta Carter. Mindenesetre a világ vala­mennyi fogyasztó országának —a jómódúaknak és szegényeknek egy­aránt — föl kell fognia, hogy mi­lyen komoly fenyegetést jelent a világgazdaságnak ez az emelés, és milyen további fenyegetések jöhet­nek még, ha nem figyelmeztetik megfelelő nyomatékkal az OPEC- országokat a kárvallott országok közössége részéről. Az elnök avval vádolta az OPEC-et, hogy a genfi értekezlet kommünikéje „messzemenően pon­tatlan és a fejlődő országok félre­vezetésére van hivatva”. A beava­tottak szerint az elnök az OPEC- nek arra a döntésére célzott, amely szerint további 800 millió dollárt adnak a legszegényebb fej­lődőknek, ellensúlyozandó a leg­újabb áremeléseket. Csakhogy az áremelésből fakadó többletköltség 8 milliárd dollár többletkiadást je­lent a fejlődő országoknak, vagyis tízszer annyit, mint a Genfben megszavazott pótsegély. Az elmon­dottakhoz Carter hozzáfűzte: „Az egész világot sújtó csapás a leg­jobban a fejlődő országokat sújtja, amelyeknek igen csekély a tarta­lékuk, és nagyon el vannak adó­sodat. Terveiről szólva, az elnök közöl­te, hogy két munkacsoportot állí­tanak fel az államigazgatás embe­reiből és a kongresszus tagjaiból. Az egyik az inflációval, a másik az energiaválság témájával foglal­kozik majd. Az energiacsoportot föl fogja kérni, dolgozzon ki tervet a benzinadagolásról. Carter idevágó javaslatát a képviselőház elvetette, jóllehet a készletek leapadtak és hosszú gépkocsisorok állnak a ben­zinkutak előtt. Carter közölte, hogy az energia­helyzet miatt és az autófuvarozók sztrájkjára való tekintettel­­e sztrájk az Egyesült Államok sok területén megbénítja az élelmiszer­­ellátást) nem vesz ki szabadságot, hanem nyomban visszautazik az Egyesült Államokba. A sok rossz hír között itt egy jó is várja: Mon­dale alelnök megállapodott az autó­fuvarozók szervezetének vezetőivel. Ezzel a sztrájk megszüntetése kö­zelebb került ugyan, de csak né­hány nap múlva derül ki, hogy a teherfuvarozók elfogadják-e a meg­állapodást. (Reuter, AP—DJ) A kiéli gazdaságkutató intézet a recesszió veszélyéről Új recesszió veszélye fenyeget — véli a kiéli világgazdasági kutató­­intézet. Felmérése szerint az NSZK-ban a bruttó társadalmi ter­melés 4, a fogyasztói árak 4,5 szá­zalékos emelkedésével lehet idén számolni. A munkanélküliség 4 szá­zalék körül mozog. Ennek fényé­ben a szakszervezetekben­ valószí­nűleg erősödik a béremeléseket kö­vetelők hangja. Jövőre érezhetően romlik a helyzet, a gazdasági reál­­növekedés csak 2,5 százalékosnak ígérkezik, a fogyasztói árak viszont 4,5 százalékkal emelkednek. Az iparilag fejlett tőkésországok­ban az idei év első felében lelas­sult az expanzió üteme; az USA- ban kifejezett „lehűlés” tapasztal­ható minden vonalon, míg Japán­ban és Nyugat-Európában még tartja magát a konjunkturális ja­vulás. Jövőre azonban határozottan lelassul a konjunktúra, s nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy ezek az országok „súlyos recesszió­ba” esnek. (APA) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA. Megjelenik hetenként ötször­­ Előfizetési díj évi 3600 Ft ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség , Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat­­ Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal 86 Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.310­/9­ 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a mocivő­ közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények)­­ Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro­dánál, vidéken a hírlapkézbesítő posta­hivataloknál VILÁGG­AZDASÁG Az amerikai mezőgazdasági minisztérium az agrárárakról Az Egyesült Államok mezőgazda­sági minisztériuma szerint 1979- ben az élelmiszerek kiskereskedelmi ára átlagosan 10 százalékkal fogja meghaladni a tavalyi szintet. A me­zőgazdasági kilátásokat összefoglaló jelentésében a minisztérium rámu­tatott: az idén a mezőgazdasági termékek árának emelkedése első­sorban attól függ, hogy a piaci árrés növekedése továbbra is meghalad­ja-e a piaci költségek emelkedését. A minisztérium szerint a fogyasz-­­­tók keresletének csökkenése gátat vethet a további élelmiszerdrágu­lásnak és hasonló hatást gyakorol­hat a gabonaárakra is. (Reuter) Görögországnak komoly gondokat okoz az olajárak emelkedése Karamanlisz görög miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az olaj­termelő országok „hatalmas hibát” követtek el, amikor legutóbb az ár­emelésről döntöttek. Szerint maga­tartásukkal nemcsak a világ gazda­sági előrehaladását hátráltatják, ha­nem békéjét is fenyegetik. A görög miniszterelnöknek a Kő­olajtermelő Országok Szövetsége (OPEC) által végrehajtott olajár­­emeléssel kapcsolatos kommentárja egybeesett a görög jegybank­­ beje­lentésével, miszerint az ország ke­reskedelmi mérlegének deficitje e fontos nyersanyag importárának emelkedése miatt az idén 1,5 mil­liárd dollárral 5,1 milliárdra fog emelkedni. A jegybank szerint 1979. májusában az ország bevitelének ér­téke 48 százalékkal nőtt, mert sze­rettek volna minél nagyobb olaj­készleteket felhalmozni, mielőtt a nemzetközi piacokon tovább emel­kedik az ára. (AP—DJ)

Next