Világgazdaság, 1979. szeptember (11. évfolyam, 169/2675-188/2694. szám)

1979-09-04 / 169. (2675.) szám

• Sri Lankában állami légitársa­ság kezdte meg működését Air­­lanka néven. Az új vállalkozáshoz a szingapúri légitársaság nyújtott segítséget. • Indonézia 4 teherszállító hajó építésére kötött szerződést az NSZK- val 216 millió márka összértékben. Az első hajót másfél éven belül bocsátják vízre. • A brit energiagazdálkodási mi­nisztérium bejelentette, hogy a nyári hónapokban az északi-tengeri olajmezők hozama elérte a havi 7 millió tonnát, ezzel Anglia kőolaj­­termelésben önellátó lett. A "WClo JELENTI • A Nagy-Britannia és Chile közti diplomáciai kapcsolatok helyreállí­tásáról tárgyal ma Londonban Car­­rington brit és Hernan Cubillos chilei külügyminiszter.­­ Hollandiában szombattól kezdve felemelték a benzin és a dízelolaj árát. A szuperbenzin új ára literen­ként 1,25, a normálbenziné pedig 1,21 holland forint. 9 Kína tárgyalásokat folytat nyu­gat-európai bankszervezetekkel a hitelkártyák használatáról. A hír­­ügynökségek szerint Kína elsősor­ban a turistákat és az üzletembere­ket szeretné ellátni hitelkártyákkal. 1979. SZEPTEMBER 4. Bécsi deklaráció Befejeződött az UNCSTD Szombat reggelre sikerült befe­jezni (az eredetileg kitűzött péntek éjféli zárás helyett) az ENSZ tudo­mányos-technikai világkonferen­ciáját. Az UNCSTD néven emlege­tett kéthetes bécsi tanácskozáson 141 ország kormányának küldöttei, nemzetközi szervezetek képviselői, meghívott tudósok és közéleti sze­mélyiségek vitatták meg, hogy mi­képpen lehet a harmadik világ fej­­lesztésének szolgálatába állítani a tudomány és a technika vívmányait. Az ülésszak fő eredményeként el­fogadták az új segélyprogramot (VILÁGGAZDASÁG, szeptember 1., 1. oldal), amelynek keretében a fej­lődő országok 1981 végéig 250 mil­lió dollárhoz jutnának tudományos­műszaki kutatások finanszírozására. Ezt az összeget önkéntes felaján­lásokból gyűjtik össze. A fejlődő országokat képviselő 120 tagú „77- ek” csoportja eredetileg kétmilliárd dollárt kért, az ipari országokra kivetendő hozzájárulások formá­jában. A 250 millió dolláros alaphoz való hozzájárulás kérdését elvben valamennyi résztvevő hajlandónak mutatkozott tanulmányozni — köz­tük Lengyelországnak a szocialista országok nevében nyilatkozó kép­viselője is — csak Anglia küldötte közölte, hogy Őfelsége kormányá­nak ilyesmire jelenleg nincs pénze. A záróülésen­ megszavazták a Bécsi deklarációt. Ezt a szöveget az ENSZ közgyűlésének legközelebbi ülése elé terjesztik. Tartalmazza a további akcióprogramot, s felkéri a közgyűlést kormányközi bizottság felállítására, amely koordinálja az új segélyalap felhasználását és ta­nulmányozza az olyan kérdéseket, mint a technológia-transzfer to­vábbfejlesztése, a szabadalmi jog rendezése vagy a nagy nemzetközi monopóliumok (a multik) szerepe, amelyekben a bécsi találkozáson nem sikerült megegyezni. (Reuter, MTI, APA) Amerikai—nyugatnémet vita Bonn kamatpolitikájáról Miller amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Álla­mok a jövőben szorosabban együtt kíván működni az NSZK-val és Ja­pánnal a kamatpolitika összehan­golásában. Miller nyilatkozata vol­taképpen válasz Reuss demokrata párti képviselő, a képviselőház pénz­ügyi bizottsága elnökének Carter­­hoz intézett levelére. Reuss bírálta a nyugatnémet kormány hitelmeg­szorító politikáját, amely szerinte kedvezőtlen hatással van az ame­rikai gazdaságra. (Lásd a 4. olda­lon.). A képviselőház pénzügyi bizott­ságának elnöke főként azt nehez­ményezte, hogy az USA legna­gyobb kereskedelmi partnerei első­sorban a monetáris politika eszkö­zeivel harcolnak az infláció ellen, nem pedig az adópolitika módsze­reivel. Reuss vádjait Miller azzal az indokkal utasította vissza, hogy a legutóbbi olajáremelkedéseket kö­vetően igen nehéz megtalálni a pénz- és az adópolitika legkedvezőbb arányát. Az Egyesült Államokban - fűzte hozzá a pénzügyminiszter --ís továbbra is az egyik legfontosabb­feladat az infláció megfékezése, de az ezt célzó intézkedéseket úgy kell megválasztani, hogy azok ne so­dorják az országot mélyebb recesz­­szióba. Az USA-nak ugyanakkor ar­ra is törekednie kell, hogy a dollár szilárd legyen, és továbbra is fon­tos szerepet töltsön be a nemzet­közi kereskedelemben és fizetések­ben. Az infláció elleni harcban — mondotta Miller — az adó- és pénz­­politika eszközeit egyaránt fel kell használni, e kettő arányát pedig az érdekelt kormányok kizárólag ma­guk határozzák meg. A jelenlegi körülmények között a súrlódások el­kerülésére egyetlen mód az egyes államok gazdaságpolitikájának ösz­­szehangolása lehet. Matthöfer nyugatnémet pénzügy­­miniszter is válaszolt Reuss bírá­lataira. Mint nyilatkozatában kifej­tette, az NSZK nem felelős az ame­rikai gazdasági problémákért. Bonn nem vállalhatja az infláció felgyor­sulását csak azért, mert a magas nyugatnémet kamatlábak az ame­rikai tőke kiáramlását és ezzel együtt a munkahely­teremtő beru­házások csökkenését eredményezhe­tik. Újságíróknak arra a kérdésé­re, hogy jövőre vagy 1981-ben a bonni kormány csökkenti-e az adó­kat, Matthöfer azt válaszolta, hogy az ügyben eddig még nem szüle­tett döntés, az adócsökkentések fő­ként a belf­öldi gazdasági fejlődés-­­től függnek. Íőlég, ha folytatódik 'is­ a­ nyugatnémet gazdaság fellendülé­se; ez a magánszektor fokozódó hi­telkeresletével jár együtt, tehát­ a kormány nem igen fogja tudni le­csapolni a tőkepiac hitelkínálatát Jövőre — tette hozzá a nyugatné­met pénzügyminiszter — a béradók­ból származó költségvetési bevétel valószínűleg 12 százalékkal fog emel­kedni és részarányuk az összes adóbevételekben tovább már nem növelhető. (Reuter, AP—DJ) Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy SOLYMÁRI DÍJANYAGRAKTÁRUNKBAN SZEPTEMBER 3-TÓL 14-IG LELTÁROZUNK A raktár telefonszáma: 688-862. A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ­­KERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat, Budapest XIll., Dózsa György út 57. Telefon: 401-321. Az­­euroarab párbeszéde előkészítése A Perzsa-öböl menti országok arab olajminiszterei még e hónap­ban találkozót tartanak, amelyen előkészítik az öböl arab olajterme­lőinek és a Közös Piac országainak megbeszélését. A megbeszélésre va­lószínűleg Kuvaitban kerül sor. Franciaország és Kuvait kezdemé­nyezésére folytatják az „euroarab párbeszédet”, a gazdasági együtt­működés lehetőségeiről. A Közös Piac tagjai azt szeretnék, hogy a Perzsa-öböl arab olajtermelői mér­sékelt áron hosszú távra vállalják az olajszállítást, cserébe viszont ők vállalnák, hogy exportáraikat kordában tartják és kielégítik az olajexportőrök fegyverszállításokra és korszerű technológiára vonatkozó igényeit. Az öböl menti olajexpor­tőröknek és a Közös Piac tagjainak találkozóját decemberben tartják meg Párizsban. (AP—DJ) Egyiptom csökkenti a sínai olajmezők termelését Egyiptom csaknem felére csök­kenti a Sínai-félszigeten található Alma-olajmező termelését, amint átveszi a lelőhelyet Izraeltől — jelentette ki Hilal egyiptomi olaj­­miniszter. Egyiptom az Izraellel kö­tött különbéke-megállapodás értel­mében még az idén hozzájut az olajmezőkhöz. Az egyiptomi olaj­­miniszter közölte, hogy az előző hé­ten tárgyalt izraeli kollégájával, és úgy tájékoztatták, hogy a jelenlegi termelés a kutak műszaki állapotá­hoz mérve túlságosan nagy. Egyip­tom a mostani napi 38 ezer barrel­ről 20 ezerre fogja visszafogni a termelést,, és évente összesen 1 millió tonnát akar kibányászni" a lelőhelyről. (Reuter) Izrael több segélyt kér az USA-tól Izrael kérni fogja az USA-t, hogy 1980-ra az idei 1,8 milliárd dollárnál több segítséget folyósítson a számá­ra — közölte az izraeli pénzügymi­nisztérium szóvivője. Izrael csak szeptember végén tudja megmon­dani, mennyire van szüksége, de az biztos, hogy többre az ideinél. A Jerusalem Plst tudni" Véli, milliárd gazdasági és" katonái se­­­­gélyt kérnek, és‘ már gazdasági tránt?-" viselőket is menesztettek, hogy ki­puhatolják, Washingtonban hogyan fogadják a kérelmet. A pénzügy­minisztériumi szóvivő szerint a 3,5 milliárd dolláros összeg merő spe­kuláció, hiszen ez a mostani tétel közel a kétszerese len­ne. Az ez évi 1,8­ milliárd dollárból 800 millió adomány volt. A jövő évi igények megállapításához tudni kell, meny­nyibe fog kerülni az ország két új katonai repülőtere a Negev-siva­tagban, mennyit fog Izrael olajra költeni, valamint mennyi lesz fize­tési mérlegben a deficit. Az USA már eddig 1 milliárd dollárt adott a ne­­gevi repülőterekre, amelyek azt a két másikat helyettesítik majd, ame­lyeket a Sinai-félszigeten hátra­hagynak, amikor visszaadják a te­rületet Egyiptomnak. (AP—DJ) Az ASEAN-országok gazdasági tanácskozása Az ASEAN-országok gazdasági miniszterei szombaton a Fülöp-szi­­geti fővárosban kétnapos tanácsko­zást kezdtek regionális szervezetük továbbfejlesztéséről, a kereskedelem liberalizálásáról s az Ausztráliával fennálló légügyi vita rendezéséről. Egyebek között megtárgyalták, ho­gyan lehet az egymás közötti vám­­preferenciát újabb 1000 termékre ki­terjeszteni. Kedvezményben jelenleg 1326 féle termék részesül, a vám­mérséklés ezekre átlagosan 10 szá­zalékos. " (AP—DJ) Drasztikus importkorlátozások Tanzániában Nyerere tanzániai elnök szerint országa igen nehéz másfél esztendő elé néz, amíg esetleg kilábal a je­lenlegi gazdasági gondokból. Mint mondotta, Tanázia exportbevételei­nek több mint a felét olajvásárlá­sokra költi, ráadásul az ország még mindig nem heverte ki az Idi Amin ellen folytatott háború következmé­nyeit. Az elnök beszédében elmondta, hogy a külföldi fizetési eszközök hiánya következtében Tanzánia a következő hónapokban jelentősen csökkenteni fogja importját. Felhív­ta a figyelmet az üzemanyag-takaré­kosságra, ami szerinte nagy mér­tékben segítene, ha a gépkocsik csak a legszükségesebb esetekben közlekednének. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Barre politikája ellen Tiltakozó akcióhét Franciaországban Várhatóan nehéz heteknek néz elébe a francia kormány. Alighogy véget értek a nyári szabadságok, a CGT szakszervezeti szövetség tilta­kozó hetet hirdetett meg, amelynek során gördülő sztrájkokat tartanak és munkásgyűléseken bélyegzik meg Barre miniszterelnök szükségprog­ramját. Mintegy ezer ilyen gyűlést terveznek, közülük ezret Párizsban. Augusztusban a kormány számos áremelést jelentett be, drágult a benzin, az alkohol, a cigaretta, emelkedtek az élelmiszerárak és nö­vekedett a társadalombiztosítási hozzájárulás. A francia kormány a múlt hé­ten csomagtervet jelentett be, ösz­­szesen 45 milliárd frankot fordíta­nak a társadalmi juttatások emelé­sére, illetve a közületi beruházások ösztönzésére. A CGT szakszervezeti központ ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: az intézkedések nem állnak ugyan arányban a megoldandó sú­lyos problémákkal, de mégis azt mutatják, hogy nem hiábavalók a munkásakciók. A CFDT szakszerve­zeti központ az intézkedéseket „pil­lanatnyi gyógyírnak” minősítik. A Le Monde elemzése rámutat, hogy a szociális intézkedések depresszió­ellenes hatása korlátozott marad, ami pedig az építőiparnak nyújtott új hiteleket illeti, azok a teljes üzleti forgalomnak mindössze 1 szá­zalékára rúgnak és 30 ezer új mun­kahely teremtését teszik lehetővé, amikor a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma Franciaor­szágban 1,5 millió. A francia nemzetgyűlés összehívá­sát és a kormánypolitika megvita­tását követeli Barre miniszterelnök­höz intézett levelében Ballanger, a kommunista képviselőcsoport el­nöke. A szombaton közzétett levél hangsúlyozza, hogy a 3 év óta kö­vetett gazdaságpolitika súlyos kö­vetkezményekkel járt. Nem sikerült felszámolni sem a munkanélkülisé­get, sem az inflációt, sem a kül­kereskedelmi mérleg deficitjét. A miniszterelnök egyébként egy­re népszerűtlenebb hazájában. A L’Express által nyilvánosságra ho­zott közvéleménykutatási adatok szerint „a kor­­ány nem tett min­dent az infláció és a munkanélküli­ség visszaszorítására”. A Le Nouvel Observateur egy másik felmérés adatait ismertette, amely szerint a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli: „a kormány maga sem tudja mit akar”. A válaszadók 77 száza­léka sztrájkokkal és tüntetésekkel számol. A Le Point megállapítja: Barre miniszterelnök sosem volt olyan népszerűtlen, mint ma. (Reu­ter, MTI, DPA) DÖNTÉSEK A KÖZÖS JAPÁN-IRÁNI VÁLLALKOZÁSOKRÓL Japán a héten küldöttséget me­neszt Iránba, hogy megvitassák a közös iráni-japán vállalkozásban tervezett petrolkémiai kombinát sorsát. A japán külkereskedelmi és ipar­ügyi minisztérium (MITI) tiszt­viselője szerint a küldöttség meg­tárgyalja, mikor folytatják a mun­kát az építkezésen. A kombináton a munka márciusban állt le. Az építtetők a teheráni székhelyű irá­ni—japán petrolkémiai vállalat (NPC) és a japán Mitsui konszern. A japán minisztériumi források egyből arról is tudósítottak, hogy az inflációra való tekintettel a kö­zös vállalat tőkéjét d­álájára, mint­egy 200 milliárd jenre emelik.. A megállapodás szerint ennek­­­ felét Irán, a felét Japán adná. A MI­TI szóvivője­ tagadta, hogy Japán hivatalosan arra kérte volna Iránt, az államközi szerződés alap­ján napi 200 ezer barrellel növel­je Japánba irányuló olajszállítmá­nyait. A japán sajtó­jelentések ugyanis azt közölték, hogy a japá­nok az olajszállítás 200 ezer barrel­lel való növelését kérik cserébe a közös petrolkémiai kombinátba való beruházásért. Jelenleg japán magán­cégek napi 450 ezer barrel olajat vásárolnak az iráni nemzeti olaj­vállalattól. Három japán cég kivonja tőkéjét két iráni közös vállalkozásból — je­lentette az Asian Wall Street Jour­nal. Nissho­lwai és a Mitsubishi vegyipari cége nemrég állapodott meg, hogy együttesen 50 százalékos részesedésüket az iráni Irán Nippon Petrochemical cégben átadják az iráni nemzeti petrolkémiai vállalat­nak. Az 1973-ban létesült közös vál­lalkozásban 1978-ra 30 millió dollá­ros veszteség gyűlt össze. A veszte­ség miatt a cég gyakorlatilag fel­emésztette alaptőkéjét. A japán cé­gek továbbra is nyújtanak műszaki segítséget a már iráni vállalatnak. Megszüntették a Paysaz vállala­tot,­­amelyben 49 százalék volt a japán Chiyoda vegyipari cég része­sedése. Az 1974-ben létesült válla­lat a petrolkémiai üzemekhez gyár­tott berendezéseket. Más japán vál­lalatok iráni tevékenysége viszont május óta élénkül. Több háztartási elektromos cikket adtak el, az acél- és textilszállítás már a tavalyi 70 százalékra rúg. Japán szakemberek szerint egyébként az iráni termelő­­kapacitások átvészelték a politikai eseményeket, és nem szenvedett kárt az infrastruktúra sem. (AP— DJ) Athén a SECAM mellett döntött Görögország a francia SECAM- rendszer alapján építi ki színes te­levíziós hálózatát szemben a nyu­gatnémet PAL eljárással. Giraud francia iparügyi miniszter és Pa­­najotopulosz görög kereskedelmi mi­niszter szombaton 30 millió dollár értékű szerződést írt alá a SECAM bevezetéséről. Athéni indoklás szerint a SECAM jóval olcsóbb, mint a PA­L, a fran­ciák emellett kedvezőbb fizetési feltételeket kínáltak, sőt abba is beleegyeztek, hogy a SECAM licen­­céért cserébe Görögország fokoz­hatja dohányexportját Franciaor­szágba. A kezdeti szakaszban Görögor­szág 20 ezer tévékészüléket fog elő­állítani. E célból vegyesvállalatot hoz létre a francia Thomson és a görög Koraszidesz. A gyártás 1980 végén kezdődik, a görögök a ter­melés 30—40 százalékát azokba a közel-keleti országokba akarják ex­portálni, amelyek szintén a SECAM mellett döntöttek. Franciaország vállalta a televí­ziós szakértők kiképzését is. (ANA) Terjed a munkanélküliség az USA-ban Roy Marshall, az Egyesült Álla­mok munkaügyi minisztere tévéin­terjújában a munkanélküliség terje­dését jósolta. Megítélése szerint a jelenlegi 5,7 százalékos munkanél­küliség ebben az évben nem növek­szik ugyan számottevően, de 1980- ban már elérheti a 6,5 százalékot is. A munkaügyi miniszter vélemé­nye szerint az állam a munkanél­küliek segítségére siethetne, a szak­­szervezetek viszonzásként pedig ki­állhatnának Carter elnök újravá­lasztása mellett, a többi jelölttel így esetleg Edward Kennedy­­vel szemben is. A miniszter kifejtette, hogy job­ban tart a munkanélküliségtől, mint az inflációtól és ellenzi az általános adócsökkentést, valamint az ár- és bérbefagyasztást. Megítélése szerint az ár- és bérkorlátozások még sehol sem hozták meg a kívánt eredményt. „A gazdaság megbéklyózása helyett kívánatosabb lenne a termelés ösz­tönzése és a hatékonyság javítása” — mondta a miniszter. (Reuter) Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS /ff lÍrt" V?fk 71m*3 fk'W-tft Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. T'd -­f ZWm postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató ~ rí. m r*' Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 VEKGMMSAG 79.3162%-093-Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.: Bolgár Imre A magyar kereskedelmi kamara ^:TM0c:saSntrsazd­,ármda' Budapest NAPILAPJA Terjeszti a Magyar Posta ^ Előfizethetik a magyar közületek (vállala-Megjelenik hetenként ötször tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro-Előfizetési díj évi 3000 Ft kitatásoknál 1'*'’ ° hírlepké*besítő pos,°-

Next