Világgazdaság, 1979. október (11. évfolyam, 190/2696-210/2716. szám)

1979-10-03 / 190. (2696.) szám

MAGYAR GAZDASÁG MIRŐL ÍR A TÁRSADALMI ii:i!rii­i!i!iiiiiiiiiiii SZEMLE Dr. Rácz Albert: Munka szerinti elosztás, ösztönzés A bérpolitikai célok megfogalma­zásának és a bérezési gyakorlatnak a célja a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése. Minden ország csak annyit oszt­hat el társadalmának tagjai között, amennyit megtermelt. Hazánkra 1973 óta jellemző, hogy lehetőségein­ket meghaladva többet osztottunk el belföldi felhasználás céljaira, mint amennyit megtermeltünk.­ Jelenleg a legfontosabb feladat a népgazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása úgy, hogy a munka szervezettségé­vel, a termelékenység színvonalával kell biztosítani, saját termelésünk­ből legyünk képesek fedezni fel­­használásainkat. Ennek érdekében kell kialakítani a bérpolitikai elve­ket is, és működtetni a bérrendszer egyes elemeit. Az elmúlt évtizedben viszonylag kiegyenlített volt a keresetnöveke­dés a különböző népgazdasági ágak­ban. A hetvenes évek első felében fokozódott a keresetnövekedés vál­lalatonkénti differenciáltsága a gaz­dasági teljesítményektől függően. A közgazdasági szabályozórendszer, a bér- és keresetszabályozás, vala­mint a központi bérpolitikai intéz­kedések együttes hatására helyes irányú differenciálódás jött létre a kereseti színvonalak arányaiban a nagyvállalatok javára. Ugyanakkor a vállalatokon belül a bérarányok nem tükrözik eléggé a teljesítmény­különbségeket. A keresetek diffe­renciálódása mérsékeltebb, mint a munkateljesítmények eltérései. A bé­rek differenciáltságát két tényező határozza meg: a munkaköri besoro­lás és a tényleges teljesítmény. Az utóbbi néhány évben azonos szak­mákban, munkakörökben a keresle­tek szóródása kb. 30—35 százalék volt a szakmai, munkaköri átlagke­reset százalékában — ez kevés a teljesítménynövelés ösztönzésére. Az elmúlt években néhány olyan intézkedés született, amely a válla­latokat a szakmai, munkaköri kere­setek nivellálására késztette. Ilyen az országos szakmai bértáblázat, amely korlátozta a különböző gazda­sági egységeknél azonos szakmák­ban dolgozók alapbérének szóródá­sát. Az egyenlősdi irányába hatott az a központi rendelkezés is, hogy meghatározott időpontig minden munkakörben el kell érni a kötelező tarifa szerinti bértétel alsó határát. Ez az esetek többségében teljesít­mény-követelmény nélkül lehetővé tette a magasabb keresetet. A telje­sítmény szerinti differenciálás lehe­tőségét és megvalósulását mérsékli a szerteágazó, kiterjedt pótlékrend­szer is. A bérpolitika törekedett ar­ra, hogy a hiányszakmák megfelelő bérarányaival csökkentse a munka­erőellátás feszültségeit. A nehéz és kedvezőtlen körülmények között dol­gozó szakmunkások átlagbére az ipari, építőipari munkások átlagbé­rénél érzékelhetően magasabb is lett, de ennek ellenére sem sikerült a hiányt megszüntetni. E problémák megoldására több változtatást kell életbe léptetni. Egy sor területen csökkenteni kell a létszámszükség­letet. Többet kell tenni az ösztönző, teljesítménnyel arányos bérezés meg­valósítása érdekében. Valamennyi munkakörre, veze­tőkre és beosztottakra meghatározni az elvégzendő, feladatot és az érte járó bért. Rendezni kell a sok he­lyen és hosszabb idő óta fellazult normákat, szélesíteni kell a teljesít­ménybérezés alkalmazási körét is. Jelenlegi gazdasági körülményeink között a teljesítménybérezés a mi­nőségi bérezésre, az anyag-, ener­gia- és általában a költségmegtaka­rításra kell, hogy ösztönözzön. Cél­szerű a teljesítménykövetelményeket kisebb vagy nagyobb dolgozó cso­portokra­­meghatározni. A vállalatok kollektíváit együtt is érdekeltté kell tenni a munka jobb végzésében. El kell érni, hogy a hatékonyabban dolgozó vállalatok magasabb bért tudjanak biztosítani dolgozóiknak. Ott, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati bérek nö­velésének lehetőségét teljesítmény­követelményhez célszerű kötni, más­hol központi bérszabályozást célsze­rű alkalmazni. A bértömeg-szabá­lyozáson belül a bérszínvonal kor­látozása akadályozta a felesleges létszám leépítését. Ezért a jövőben a bértömegszabályozás keretei kö­zött gazdálkodó minden vállalatnak lehetősége lesz meghatározott mér­tékig adómentesen emelni a bér­­színvonalat a létszámmegtakarítás­ból adódó bér felhasználásával is. Tapasztalatok szerint az évenkénti átlagos bérfejlesztéstől való mint­egy 40—50 százalékos eltérés, szó­ródás kielégíti a teljesítményköve­telményekkel alátámasztott bérfej­lesztési differenciálódás igényeit. A bérpolitika feladata, hogy fokozza a magasan kvalifikált és ennek megfelelő munkát végző szakmun­kások anyagi ösztönzését. (1979. szeptember) MAGYAR KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATOK A SZEPTEMBERI KÜLFÖLDI VÁSÁROKON Tudósítónktól: A MAHIR szeptember folyamán 7 ország 12 városában 13 árubemu­tatót szervezett külkereskedelmi vállalatok megbízásából. A szaloniki vásáron (szeptember 9—23.), ahol a magyar—görög ide­genforgalmi megállapodást követően első ízben szervezett kiállítást az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a magyar pavilon aranyérmet nyert. A Tannimpex a kölni SPOGA-n, a sportfelszerelések és kerti cikkek vásárán (szeptember 22—25.) állí­tott ki. Sportkesztyű-választékát az idén bokszkesztyűkkel bővítette. Ezek sikerére jellemző, hogy többek kö­zött a francia ökölvívó válogatott bevásárlója is rendelt belőlük min­takollekciót.­­ Sok érdekes aján­latkérést, üzleti tárgyalást jelzett a Chemolimpex ugyanezen a vásáron, ahol gumimatracokat állított ki. A svédországi Jönköpingben tar­tott AVFALL — nemzetközi környe­zetvédelmi kiállítás — (szeptember 17—21.) jelentős erkölcsi és szakmai sikert hozott a résztvevő Nikex kül­kereskedelmi vállalatnak. A Hexa­­cell biofilteres szennyvíztisztító és az osztrák Purator céggel együtt­működésben gyártott hulladékégető berendezés, amely iskolák,­ éttermek stb. hulladékanyagainak megsem­misítésére szolgál és egyben hőhasz­nosításra is alkalmas, széles körű érdeklődést és elismerést váltott ki. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a Budapest XIII., Váci út 37. sz. alatti HASZONFÉMTELEPÜNKÖN (telefon: 408-798), valamint Fémhulladék-osztályunk TARNASZENTMIKLÓSI RAKTÁRÁBAN OKTÓBER 1-TŐL 12-IG LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZKERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat: Budapest XIII., Dózsa György út 57. Telefon: 401-321. 1979. OKTÓBER 3.) 13 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MAGYAR GAZDASÁGRÓL - BÉCSBEN Kor­vertibilis forint 1985-től? Az 1973-as olajárrobbanás nyomán a magyar gazdaságot ért negatív hatásokat — a cserearányok romlását, a kereskedelmi mér­leg deficitjét, az ország növekvő eladósodását — mérsékelni, illetve semlegesíteni fogják a következő 4—5 év gazdaságpolitikai intéz­kedései — fejtette ki Csikós-Nagy Béla államtitkár hétfőn Bécsben két osztrák gazdaságkutató intézet számára tartott előadásában. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, hogy a gazdasági helyzet ebben az évben rosszabb lett Magyarországon, mint ahogy azt előre látni lehetett volna — írja az APA osztrák hírügynökség az előadásról szóló beszámolójában. Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetésével kezdetét vette a magyar gazdaságtörténet „arany­kora”, amely 1973-ig tartott. Az ez alatt az idő alatt elért eredmények közül az osztrák hírügynökség — az előadás alapján — kiemeli, hogy meggyorsult a gazdasági növekedés üteme, sikerült felszámolni a fize­tési mérleg korábban krónikus de­ficitjét, létrejött egy kiegyensúlyo­zott gazdaság, felhalmozódtak bizo­nyos devizatartalékok. Ugyanezen idő alatt meggyorsult az életszínvo­nal emelkedésének üteme is, és alap­vetően javult az ellátás. Az 1973-as olajárrobbanás akaszotta meg ezt a mindenekelőtt az olcsó nyers­­anyagárakra támaszkodó kiegyen­súlyozott fejlődési folyamatot. Ma­gyarországon is úgy gondolták — folytatta Csikós-Nagy Béla —, hogy a válság­ 4—5 év alatt leküzdhető, ezt a tévedést azonban más orszá­gok is elkövették. A gazdaság egyensúlyának hely­reállítása céljából még tovább kell csökkenteni a központi utasításos in­tézkedéseket, a vállalatoknak még nagyobb önállóságot kell adni és a gazdaságnak a jelenlegi költségár­politikáról a versenyképes árak kép­zésének rendszerére kell áttérnie. Az új árszabályozás a változások leg­fontosabb eleme. Az árrendszer li­beralizálásának keretében az eddi­ginél nagyobb körre terjesztik ki a szabad árakat. Emellett tovább csökkennek a vállalatoknak nyúj­tott állami szubvenciók, hogy ezzel is gazdaságosabb termelésre ösz­tönözzék a vállalatokat. Mivel Magyarország egyre növek­vő mértékben kapcsolódik be a vi­lágkereskedelembe, a jövő évben be­vezetendő általános árszabályozás keretében az árszínvonalat a világ­piaci árakhoz igazítják. A további cél az egységes valutaárfolyam be­vezetése. A jövőben nem fordulhat elő — emeli ki az előadásról szóló hír­­ügynökségi jelentés —, hogy rosz­­szul irányított vállalatok az állami szubvenció segítségével jobb­ pénz­ügyi helyzetben legyenek, mint olyan jól irányított vállalatok, ame­lyeknek kemény konkurrenciaharc­­ban kell helytállniuk. A Nyugattal szemben fennálló 26 százalékos magyar exportdeficitet — folytatódik az előadásról szóló APA jelentés — a kivitel fellendí­tésével jelentősen csökkenteni kell. Ez többek között azoknak az állami közvetítőknek a leépítésével érhető el amelyek jelenleg a külföldi ve­vők és a hazai termelők közé éke­lődnek és megnehezítik vagy akár meggátolják közvetlen kapcsolatu­kat. A magyar gazdaságirányítási rendszer említett jegyei nem je­lentenek elhajlást a többi KGST- ország gazdaságpolitikájától, hiszen — idézi Csikós-Nagy Bélát az APA — mivel „léteznek valamennyi szo­cialista országra érvényes közös, de sajátosan egyedi jellegzetességek is, nem lehet valamennyi szocialista országban minden elemében azonos gazdaságirányítási rendszer”. Mind­emellett az államtitkár elismerte, hogy időnként az egyes KGST-or­­szágok gazdasági mechanizmusairól folytatott vitákban felmerülnek el­térő álláspontok is. Az egyes KGST- országok gazdaságirányítási rend­szerére — mondotta befejezésül Csikós-Nagy Béla — csupán az a megszorítás érvényes, hogy „KGST- konform” gazdaságpolitikát kell folytatniuk, ami vonatkozik az in­formációáramlásra, a döntések elő­készítésére, valamint a vállalt köte­lezettségek teljesítésére. Hétfőn Bécsben Csikós-Nagy Béla sajtóértekezletet is tartott, amelyen elmondta, hogy 1985-től a forint konvertibilissé válhat, amennyiben sikeresnek­ bizonyul a tervezett ár­reform. A konvertibilitás feltétele, hogy a jövő év januárjától éle­tbe lépő árreform nyomán a jelenlegi 9 százalékos infláció 5 százalékra mérséklődjön — idézi a Reuter Csikós-Nagy Bélát. Az államtitkár szerint a forint konvertibilissé tételét már a 70-es évekre tervezték, de az olajárak növekedése miatt felgyorsult a bel­földi infláció, s ezért a lépés lehe­tetlenné vált. Ha a világban tapasz­talható infláció a 80-as években is folytatódik, a forint teljes konver­tibilitásának bevezetése előtt felér­tékelik a forintot az inflálódott nyugati valutákhoz képest. (APA, Reuter) . Nemzetközi konferencia Budapesten Hogyan kereskedjünk Magyarországgal?. Munkatársunktól: A kelet-nyugati gazdasági kapcso­latokban jártas több száz nyugati üz­letember érdeklődéssel hallgatta teg­nap dr. Bácskai Tamásnak, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójá­nak előadását az Intercontinental szállóban azon a nemzetközi konfe­rencián, amelyet a Business Inter­national Institute szervez. Mint a ren­dezvény címe is mutatja „Kereskede­lem és kooperáció Magyarországgal”, a rendezők célja az volt, hogy a ha­zánkkal való gazdasági kapcsolatok bővítésében érdekelt tőkés nagyvál­lalatok és gazdasági szakemberek megfelelő tájékoztatást kapjanak a magyar gazdaság eddigi eredményei­ről, fő elképzeléseiről a jövőt illetően. A vitaindító előadásban Bácskai Tamás az előzetesen kiadott tájékoz­tatóhoz kapcsolódóan értékelte a nép­gazdaság 1979-ben eddig elért muta­tóit, különös figyelmet szentelve a tőkés piaci külkereskedelemmel kap­csolatos kérdéseknek. A rövid előadást követő sok-sok kérdés jó része a vázolt eredmények hátterét firtatta, nagyobb részük azonban érthető módon a jövőhöz kapcsolódott. Így konkrét választ vártak az exporttámogató hitelek el­veire és gyakorlatára, mely ágazatok és vállalatok remélhetnek prioritást az MNB hitelezési gyakorlatában? A­ válaszokat nem érdemes részletezni,, hiszen az exportfejlesztő hitelek alap­elvei nem változnak és ismertek minden magyar gazdasági vezető előtt; a legfontosabb szempont to­vábbra is a gyors és jövedelmező megtérülés a nettó devizahozamból és a minden piacon értékesíthető áruk létrehozása. Az előadó vélemé­nye szerint ezek a követelmények elsősorban a híradás- és vákuumtech­nikai cikkek, közúti járművek és ezekhez kapcsolódó alkatrészek, hát­­sóhidak, valamint komplett oktatási és egészségügyi rendszerek exportjá­val kapcsolatos területeken teljesít­hetők. Általános célkitűzés, hogy a gépipari tömegcikkekről inkább egyedi, magas fokon feldolgozott ter­mékek irányában kell továbblépni a magyar exportstruktúrában. ALMASŰRÍTMÉNY KANADÁBA A kanadai Sun Rype gyümölcs­­italokat gyártó cég magyar alma­sűrítményből is készít a jövőben különböző ivóleveket. Az erről szóló megállapodást­ a közelmúltban ír­ták alá Budapesten. Ennek részle­teiről Vándor Ferenc, a HUNGA­­ROFRUCT kereskedelmi igazgatója adott tájékoztatást lapunknak. A Balkányi Állami Gazdaság még 1970-ben devizahiteles konstrukció keretében 11 ezer tonnás hűtőház mellé 700 tonnás évi kapacitású al­masűrítményt gyártó üzemet létesí­tett a svéd Alfa Laval cég beren­dezéseivel. A múlt évben rekonst­rukciót hajtottak végre és 2000 tonnára bővítették az almasűrít­­mény-üzemet, ahova ugyancsak a svéd cég szállított gépeket. (Az al­­masűrítmény-üzemet a Balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazdaság tár­sas­ viszonyban üzemelteti, évi alma­termésük körülbelül 25 ezer tonna.) Ezután a HUNGAROFRUCT megkezdte tárgyalásait a kanadai céggel. A múlt évben 240 tonna próbaszállítmányt küldtek ki, ezt ott megvizsgálták s a minőséget ki­válónak találták, így aztán a ka­nadai Sun Rype képviselői felvetet­ték az együttműködés gondolatát. A kanadai vállalat szinte a világ minden tájáról Brazíliától Spa­nyolországig vásárol almasűrít­ményt. Az üzemükben évente mint­egy 4 ezer tonna gyümölcs­sűrít­ményből készítenek ivóleveket, az éves forgalmuk mintegy 42 millió dollár. A szabolcsi „almaerdők” megtekintése után 5 éves együttmű­ködési megállapodás született a HUNGAROFRUCT, a Balkányi Ál­lami Gazdaság és a kanadai Sun Rype között. Öt év alatt 9 millió dollárért 6500 tonna almasűrít­ményt szállítanak Szabolcsból Ka­nadába. De az is szerepel a megál­lapodásban, hogy ha a partner töb­bet akarna átvenni, időben jelzi, s az állami gazdaság kielégíti igényét. A múlt héten már útnak indult 80 tonna almasűrítmény Kanadába, s ezt az év végéig további 700 tonna követi. A tiszta nyereségből 95 szá­zalékkal rézsesedik a termelő, 5 százalékkal pedig a külkereskedel­mi vállalat. jgj A KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT KIZÁRÓLAG TÜZELÉSI CÉLRA FELAJÁNL olajos derítőföldet, mázsánként 2 Ft-ért és szennyezett vegyes kenőzsírt, mázsánként 30 Ft-ért. Felvilágosítás műszaki kérdésekben: Róka József termelési főosztályvezetőhelyettes, tel.: 430-as mellék, értékesítéssel kapcsolatban: Takács Gyula anyag- és értékesítési osztályvezető, tel.: 609-es mellék. KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT Komárom, Kőolaj u. 2. 2922 Telefon: Komárom 135, 364.

Next