Világgazdaság, 1979. október (11. évfolyam, 190/2696-210/2716. szám)
1979-10-03 / 190. (2696.) szám
MAGYAR GAZDASÁG MIRŐL ÍR A TÁRSADALMI ii:i!riii!i!iiiiiiiiiiii SZEMLE Dr. Rácz Albert: Munka szerinti elosztás, ösztönzés A bérpolitikai célok megfogalmazásának és a bérezési gyakorlatnak a célja a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése. Minden ország csak annyit oszthat el társadalmának tagjai között, amennyit megtermelt. Hazánkra 1973 óta jellemző, hogy lehetőségeinket meghaladva többet osztottunk el belföldi felhasználás céljaira, mint amennyit megtermeltünk. Jelenleg a legfontosabb feladat a népgazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása úgy, hogy a munka szervezettségével, a termelékenység színvonalával kell biztosítani, saját termelésünkből legyünk képesek fedezni felhasználásainkat. Ennek érdekében kell kialakítani a bérpolitikai elveket is, és működtetni a bérrendszer egyes elemeit. Az elmúlt évtizedben viszonylag kiegyenlített volt a keresetnövekedés a különböző népgazdasági ágakban. A hetvenes évek első felében fokozódott a keresetnövekedés vállalatonkénti differenciáltsága a gazdasági teljesítményektől függően. A közgazdasági szabályozórendszer, a bér- és keresetszabályozás, valamint a központi bérpolitikai intézkedések együttes hatására helyes irányú differenciálódás jött létre a kereseti színvonalak arányaiban a nagyvállalatok javára. Ugyanakkor a vállalatokon belül a bérarányok nem tükrözik eléggé a teljesítménykülönbségeket. A keresetek differenciálódása mérsékeltebb, mint a munkateljesítmények eltérései. A bérek differenciáltságát két tényező határozza meg: a munkaköri besorolás és a tényleges teljesítmény. Az utóbbi néhány évben azonos szakmákban, munkakörökben a keresletek szóródása kb. 30—35 százalék volt a szakmai, munkaköri átlagkereset százalékában — ez kevés a teljesítménynövelés ösztönzésére. Az elmúlt években néhány olyan intézkedés született, amely a vállalatokat a szakmai, munkaköri keresetek nivellálására késztette. Ilyen az országos szakmai bértáblázat, amely korlátozta a különböző gazdasági egységeknél azonos szakmákban dolgozók alapbérének szóródását. Az egyenlősdi irányába hatott az a központi rendelkezés is, hogy meghatározott időpontig minden munkakörben el kell érni a kötelező tarifa szerinti bértétel alsó határát. Ez az esetek többségében teljesítmény-követelmény nélkül lehetővé tette a magasabb keresetet. A teljesítmény szerinti differenciálás lehetőségét és megvalósulását mérsékli a szerteágazó, kiterjedt pótlékrendszer is. A bérpolitika törekedett arra, hogy a hiányszakmák megfelelő bérarányaival csökkentse a munkaerőellátás feszültségeit. A nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozó szakmunkások átlagbére az ipari, építőipari munkások átlagbérénél érzékelhetően magasabb is lett, de ennek ellenére sem sikerült a hiányt megszüntetni. E problémák megoldására több változtatást kell életbe léptetni. Egy sor területen csökkenteni kell a létszámszükségletet. Többet kell tenni az ösztönző, teljesítménnyel arányos bérezés megvalósítása érdekében. Valamennyi munkakörre, vezetőkre és beosztottakra meghatározni az elvégzendő, feladatot és az érte járó bért. Rendezni kell a sok helyen és hosszabb idő óta fellazult normákat, szélesíteni kell a teljesítménybérezés alkalmazási körét is. Jelenlegi gazdasági körülményeink között a teljesítménybérezés a minőségi bérezésre, az anyag-, energia- és általában a költségmegtakarításra kell, hogy ösztönözzön. Célszerű a teljesítménykövetelményeket kisebb vagy nagyobb dolgozó csoportokrameghatározni. A vállalatok kollektíváit együtt is érdekeltté kell tenni a munka jobb végzésében. El kell érni, hogy a hatékonyabban dolgozó vállalatok magasabb bért tudjanak biztosítani dolgozóiknak. Ott, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati bérek növelésének lehetőségét teljesítménykövetelményhez célszerű kötni, máshol központi bérszabályozást célszerű alkalmazni. A bértömeg-szabályozáson belül a bérszínvonal korlátozása akadályozta a felesleges létszám leépítését. Ezért a jövőben a bértömegszabályozás keretei között gazdálkodó minden vállalatnak lehetősége lesz meghatározott mértékig adómentesen emelni a bérszínvonalat a létszámmegtakarításból adódó bér felhasználásával is. Tapasztalatok szerint az évenkénti átlagos bérfejlesztéstől való mintegy 40—50 százalékos eltérés, szóródás kielégíti a teljesítménykövetelményekkel alátámasztott bérfejlesztési differenciálódás igényeit. A bérpolitika feladata, hogy fokozza a magasan kvalifikált és ennek megfelelő munkát végző szakmunkások anyagi ösztönzését. (1979. szeptember) MAGYAR KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATOK A SZEPTEMBERI KÜLFÖLDI VÁSÁROKON Tudósítónktól: A MAHIR szeptember folyamán 7 ország 12 városában 13 árubemutatót szervezett külkereskedelmi vállalatok megbízásából. A szaloniki vásáron (szeptember 9—23.), ahol a magyar—görög idegenforgalmi megállapodást követően első ízben szervezett kiállítást az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a magyar pavilon aranyérmet nyert. A Tannimpex a kölni SPOGA-n, a sportfelszerelések és kerti cikkek vásárán (szeptember 22—25.) állított ki. Sportkesztyű-választékát az idén bokszkesztyűkkel bővítette. Ezek sikerére jellemző, hogy többek között a francia ökölvívó válogatott bevásárlója is rendelt belőlük mintakollekciót. Sok érdekes ajánlatkérést, üzleti tárgyalást jelzett a Chemolimpex ugyanezen a vásáron, ahol gumimatracokat állított ki. A svédországi Jönköpingben tartott AVFALL — nemzetközi környezetvédelmi kiállítás — (szeptember 17—21.) jelentős erkölcsi és szakmai sikert hozott a résztvevő Nikex külkereskedelmi vállalatnak. A Hexacell biofilteres szennyvíztisztító és az osztrák Purator céggel együttműködésben gyártott hulladékégető berendezés, amely iskolák, éttermek stb. hulladékanyagainak megsemmisítésére szolgál és egyben hőhasznosításra is alkalmas, széles körű érdeklődést és elismerést váltott ki. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a Budapest XIII., Váci út 37. sz. alatti HASZONFÉMTELEPÜNKÖN (telefon: 408-798), valamint Fémhulladék-osztályunk TARNASZENTMIKLÓSI RAKTÁRÁBAN OKTÓBER 1-TŐL 12-IG LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZKERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat: Budapest XIII., Dózsa György út 57. Telefon: 401-321. 1979. OKTÓBER 3.) 13 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MAGYAR GAZDASÁGRÓL - BÉCSBEN Korvertibilis forint 1985-től? Az 1973-as olajárrobbanás nyomán a magyar gazdaságot ért negatív hatásokat — a cserearányok romlását, a kereskedelmi mérleg deficitjét, az ország növekvő eladósodását — mérsékelni, illetve semlegesíteni fogják a következő 4—5 év gazdaságpolitikai intézkedései — fejtette ki Csikós-Nagy Béla államtitkár hétfőn Bécsben két osztrák gazdaságkutató intézet számára tartott előadásában. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, hogy a gazdasági helyzet ebben az évben rosszabb lett Magyarországon, mint ahogy azt előre látni lehetett volna — írja az APA osztrák hírügynökség az előadásról szóló beszámolójában. Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetésével kezdetét vette a magyar gazdaságtörténet „aranykora”, amely 1973-ig tartott. Az ez alatt az idő alatt elért eredmények közül az osztrák hírügynökség — az előadás alapján — kiemeli, hogy meggyorsult a gazdasági növekedés üteme, sikerült felszámolni a fizetési mérleg korábban krónikus deficitjét, létrejött egy kiegyensúlyozott gazdaság, felhalmozódtak bizonyos devizatartalékok. Ugyanezen idő alatt meggyorsult az életszínvonal emelkedésének üteme is, és alapvetően javult az ellátás. Az 1973-as olajárrobbanás akaszotta meg ezt a mindenekelőtt az olcsó nyersanyagárakra támaszkodó kiegyensúlyozott fejlődési folyamatot. Magyarországon is úgy gondolták — folytatta Csikós-Nagy Béla —, hogy a válság 4—5 év alatt leküzdhető, ezt a tévedést azonban más országok is elkövették. A gazdaság egyensúlyának helyreállítása céljából még tovább kell csökkenteni a központi utasításos intézkedéseket, a vállalatoknak még nagyobb önállóságot kell adni és a gazdaságnak a jelenlegi költségárpolitikáról a versenyképes árak képzésének rendszerére kell áttérnie. Az új árszabályozás a változások legfontosabb eleme. Az árrendszer liberalizálásának keretében az eddiginél nagyobb körre terjesztik ki a szabad árakat. Emellett tovább csökkennek a vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók, hogy ezzel is gazdaságosabb termelésre ösztönözzék a vállalatokat. Mivel Magyarország egyre növekvő mértékben kapcsolódik be a világkereskedelembe, a jövő évben bevezetendő általános árszabályozás keretében az árszínvonalat a világpiaci árakhoz igazítják. A további cél az egységes valutaárfolyam bevezetése. A jövőben nem fordulhat elő — emeli ki az előadásról szóló hírügynökségi jelentés —, hogy roszszul irányított vállalatok az állami szubvenció segítségével jobb pénzügyi helyzetben legyenek, mint olyan jól irányított vállalatok, amelyeknek kemény konkurrenciaharcban kell helytállniuk. A Nyugattal szemben fennálló 26 százalékos magyar exportdeficitet — folytatódik az előadásról szóló APA jelentés — a kivitel fellendítésével jelentősen csökkenteni kell. Ez többek között azoknak az állami közvetítőknek a leépítésével érhető el amelyek jelenleg a külföldi vevők és a hazai termelők közé ékelődnek és megnehezítik vagy akár meggátolják közvetlen kapcsolatukat. A magyar gazdaságirányítási rendszer említett jegyei nem jelentenek elhajlást a többi KGST- ország gazdaságpolitikájától, hiszen — idézi Csikós-Nagy Bélát az APA — mivel „léteznek valamennyi szocialista országra érvényes közös, de sajátosan egyedi jellegzetességek is, nem lehet valamennyi szocialista országban minden elemében azonos gazdaságirányítási rendszer”. Mindemellett az államtitkár elismerte, hogy időnként az egyes KGST-országok gazdasági mechanizmusairól folytatott vitákban felmerülnek eltérő álláspontok is. Az egyes KGST- országok gazdaságirányítási rendszerére — mondotta befejezésül Csikós-Nagy Béla — csupán az a megszorítás érvényes, hogy „KGST- konform” gazdaságpolitikát kell folytatniuk, ami vonatkozik az információáramlásra, a döntések előkészítésére, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítésére. Hétfőn Bécsben Csikós-Nagy Béla sajtóértekezletet is tartott, amelyen elmondta, hogy 1985-től a forint konvertibilissé válhat, amennyiben sikeresnek bizonyul a tervezett árreform. A konvertibilitás feltétele, hogy a jövő év januárjától életbe lépő árreform nyomán a jelenlegi 9 százalékos infláció 5 százalékra mérséklődjön — idézi a Reuter Csikós-Nagy Bélát. Az államtitkár szerint a forint konvertibilissé tételét már a 70-es évekre tervezték, de az olajárak növekedése miatt felgyorsult a belföldi infláció, s ezért a lépés lehetetlenné vált. Ha a világban tapasztalható infláció a 80-as években is folytatódik, a forint teljes konvertibilitásának bevezetése előtt felértékelik a forintot az inflálódott nyugati valutákhoz képest. (APA, Reuter) . Nemzetközi konferencia Budapesten Hogyan kereskedjünk Magyarországgal?. Munkatársunktól: A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban jártas több száz nyugati üzletember érdeklődéssel hallgatta tegnap dr. Bácskai Tamásnak, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának előadását az Intercontinental szállóban azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Business International Institute szervez. Mint a rendezvény címe is mutatja „Kereskedelem és kooperáció Magyarországgal”, a rendezők célja az volt, hogy a hazánkkal való gazdasági kapcsolatok bővítésében érdekelt tőkés nagyvállalatok és gazdasági szakemberek megfelelő tájékoztatást kapjanak a magyar gazdaság eddigi eredményeiről, fő elképzeléseiről a jövőt illetően. A vitaindító előadásban Bácskai Tamás az előzetesen kiadott tájékoztatóhoz kapcsolódóan értékelte a népgazdaság 1979-ben eddig elért mutatóit, különös figyelmet szentelve a tőkés piaci külkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseknek. A rövid előadást követő sok-sok kérdés jó része a vázolt eredmények hátterét firtatta, nagyobb részük azonban érthető módon a jövőhöz kapcsolódott. Így konkrét választ vártak az exporttámogató hitelek elveire és gyakorlatára, mely ágazatok és vállalatok remélhetnek prioritást az MNB hitelezési gyakorlatában? A válaszokat nem érdemes részletezni,, hiszen az exportfejlesztő hitelek alapelvei nem változnak és ismertek minden magyar gazdasági vezető előtt; a legfontosabb szempont továbbra is a gyors és jövedelmező megtérülés a nettó devizahozamból és a minden piacon értékesíthető áruk létrehozása. Az előadó véleménye szerint ezek a követelmények elsősorban a híradás- és vákuumtechnikai cikkek, közúti járművek és ezekhez kapcsolódó alkatrészek, hátsóhidak, valamint komplett oktatási és egészségügyi rendszerek exportjával kapcsolatos területeken teljesíthetők. Általános célkitűzés, hogy a gépipari tömegcikkekről inkább egyedi, magas fokon feldolgozott termékek irányában kell továbblépni a magyar exportstruktúrában. ALMASŰRÍTMÉNY KANADÁBA A kanadai Sun Rype gyümölcsitalokat gyártó cég magyar almasűrítményből is készít a jövőben különböző ivóleveket. Az erről szóló megállapodást a közelmúltban írták alá Budapesten. Ennek részleteiről Vándor Ferenc, a HUNGAROFRUCT kereskedelmi igazgatója adott tájékoztatást lapunknak. A Balkányi Állami Gazdaság még 1970-ben devizahiteles konstrukció keretében 11 ezer tonnás hűtőház mellé 700 tonnás évi kapacitású almasűrítményt gyártó üzemet létesített a svéd Alfa Laval cég berendezéseivel. A múlt évben rekonstrukciót hajtottak végre és 2000 tonnára bővítették az almasűrítmény-üzemet, ahova ugyancsak a svéd cég szállított gépeket. (Az almasűrítmény-üzemet a Balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazdaság társas viszonyban üzemelteti, évi almatermésük körülbelül 25 ezer tonna.) Ezután a HUNGAROFRUCT megkezdte tárgyalásait a kanadai céggel. A múlt évben 240 tonna próbaszállítmányt küldtek ki, ezt ott megvizsgálták s a minőséget kiválónak találták, így aztán a kanadai Sun Rype képviselői felvetették az együttműködés gondolatát. A kanadai vállalat szinte a világ minden tájáról Brazíliától Spanyolországig vásárol almasűrítményt. Az üzemükben évente mintegy 4 ezer tonna gyümölcssűrítményből készítenek ivóleveket, az éves forgalmuk mintegy 42 millió dollár. A szabolcsi „almaerdők” megtekintése után 5 éves együttműködési megállapodás született a HUNGAROFRUCT, a Balkányi Állami Gazdaság és a kanadai Sun Rype között. Öt év alatt 9 millió dollárért 6500 tonna almasűrítményt szállítanak Szabolcsból Kanadába. De az is szerepel a megállapodásban, hogy ha a partner többet akarna átvenni, időben jelzi, s az állami gazdaság kielégíti igényét. A múlt héten már útnak indult 80 tonna almasűrítmény Kanadába, s ezt az év végéig további 700 tonna követi. A tiszta nyereségből 95 százalékkal rézsesedik a termelő, 5 százalékkal pedig a külkereskedelmi vállalat. jgj A KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT KIZÁRÓLAG TÜZELÉSI CÉLRA FELAJÁNL olajos derítőföldet, mázsánként 2 Ft-ért és szennyezett vegyes kenőzsírt, mázsánként 30 Ft-ért. Felvilágosítás műszaki kérdésekben: Róka József termelési főosztályvezetőhelyettes, tel.: 430-as mellék, értékesítéssel kapcsolatban: Takács Gyula anyag- és értékesítési osztályvezető, tel.: 609-es mellék. KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT Komárom, Kőolaj u. 2. 2922 Telefon: Komárom 135, 364.