Világgazdaság, 1980. február (12. évfolyam, 22/2776-42/2796. szám)

1980-02-01 / 22. (2776.) szám

MAGYAR GAZDASÁG 40 százalékkal nőtt a CHEMOLIMPEX dollár elszámolású exportja Munkatársunktól. Eredményes évet zárt 1979-ben a CHEMOLIMPEX. Közvetlen forgal­ma meghaladta az 50 milliárd fo­rintot, ez 1:2 arányban oszlott meg az export és az import között. Különösen örvendetes, hogy a dol­lár elszámolású export 1978-hoz vi­szonyítva 40 százalékkal növekedett, miközben az import ugyanebből a relációból megmaradt az 1978. évi szinten. Ennek eredményeként a negatív egyenleg tőkés viszonylat­ban 27 százalékkal csökkent. Továb­bi pozitívum, hogy a külkereske­delmi vállalat a tetemes exportnö­vekményt javuló cserearányok kö­zepette tudta elérni. Ebben igen nagy szerepet játszott, hogy a ma­gyar vegyiparban az előző években végrehajtott jelentős beruházások gyümölcse tavaly nagyrészt már be­érett. Ennek következtében a ko­rábbinál jóval nagyobb mennyiség­ben álltak rendelkezésre jó minősé­gű, a tőkés piacokon keresett és kedvező áron értékesíthető termékek. Számottevő mértékben nőtt a ben­zol, a nitrogénműtárgya, az ammó­nia, a PVC-por, a műbőrök és a ra­­diál tehergépkocsi-abroncsok érté­kesítése. A CHEMOLIMPEX 1979- ben új műanyag termékkel, a poli­propilénnel is megjelent a világpia­con: 14 ezer tonnát adott el. A CHEMOLIMPEX ipari hátterét több száz hazai vállalat és szövet­kezet adja, ezek közül mintegy 180- nal áll hosszú lejáratú szerződéses viszonyban. A legnagyobb partnerek közül a TAURUS Gumiipari Válla­lattal, a Tiszai és a Borsodi Vegyi­kombináttal már régebben társasági szerződést kötött. 1930. január 1-től megkezdte munkáját a CHEMOLIM­­PFX „fotóirodája” és „műbőrirodá­­ja” is a váci FORTE gyárral, illet­ve a Győri Pamutszövő- és Műbőr­gyárral kötött társasági szerződés alapján. A társaságoknak az a cél­juk, hogy javítsák az együttműkö­dést az ipar és a külker­eskedelem között, dinamikusan fejlesszék az exportot, összehangolva a termelési, a fejlesztési és az értékesítési tevé­kenységet. A közös döntési rendszer lehetővé teszi, hogy a CHEMOLIM­­PEX még jobban kihasználja a vi­lágpiacon adódó lehetőségeket. A CHEMOLIMPEX 1979-ben öt világrész 91 országába szállította a magyar vegyipar és műanyaggyártók termékeit. A vállalat szállítmányo­zási apparátusa által megmozgatott áruk mennyisége meghaladta az 5,5 millió tonnát. Hírek Baranyából Pécsi tudósítónktól:­­ Importtakarékossági okok miatt leállították a csontliszt exportját a Budapesti Vegyiművek hidasi gyá­rában. Miután idehaza nem akadt partner a csontliszt hasznosítására, több száz vagonnyi vesztegelt Hida­son. A gond a közelmúltban meg­oldódott: a Gabona Tröszt átveszi az évi 3500—3600 tonna csontlisztet, a biharnagybajomi tsz keverőüze­mében feldolgoztatja és takarmány­ként forgalmazza.­­ A román SPC vetőgépekhez ve­tésellenőrző készüléket szerkesztettek az egyházaskozári tsz-ben, s meg is kezdték a készülék sorozatgyártását. Fele annyiba — 14 ezer forintba — kerül, mint a jelenleg kapható ve­tésellenőrzők. Szükség szerint évi 800—1000 darab készüléket gyárta­nak, az első 150 darabos tételt ha­marosan átadják az AGROKER- nek. * Lljabb társasági szerződés a Hungarotexnél Munkatársunktól . Tizenkilenc konfekció- és kötszö­­vőipari vállalat vezetője és Szabó József­né, a Hungarotex vezérigazga­tója csütörtökön társasági szerződést írt alá. A szerződés értelmében a társaság koordinálja a konfekció­ipari, valamint a kötött és a hur­kolt termékek exportját és a ter­meléshez szükséges textilnyersanya­gok, félkésztermékek és kellékek importját, az exportot pedig a tár­saság irodái bonyolítják le. önálló vezetéssel, a Hungarotex keretében két új irodát hoztak lét­re: a Konfekció és a Kötszövő Iro­dát. A korábbi elszámolási formák helyett ezentúl a külkereskedelmi vállalat egységesen az iparvállalatok exportértékesítésének eredményéből részesül. Ettől a társasági szerződéstől — csakúgy mint az összes többitől — azt várják, hogy a textilipari vál­lalatok a korábbinál közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek a külpiacok­kal. Mivel jelenlegi ismereteink sze­rint a tőkés piaci értékesítési felté­telekben semmiféle javulás nem várható, az eddigivel azonos termé­kekkel, értékesítési módszerekkel és termelői aktivitással nem teremne sok babér sem a külkereskedelem, sem a textilipari vállalatok számá­ra. A most létrehozott Konfekció és Kötszövőipari Külkereskedelmi Tár­saság­­ két olyan szakágazat legna­gyobb vállalatait egyesíti, amely a múlt évben 5 milliárd forintért ex­portált, ebből 80 millió dollárért tőkés piacokra. A Hungarotex ru­belforgalmában 60 százalékot, doll­ár­­forgalmában pedig 50 százalékot képviselnek ezek a termékek. A külkereskedelmi társaság tagjai közé tartozik többek között a Bé­késcsabai Kötöttárugyár, a Május 1. Ruhagyár, a Budapesti Finomkötött­árugyár és a Vörös Október Férfi­ruhagyár is. A BUDAMOBIL NAGY ÜZLETE Történetének legnagyobb exportüzletét kötötte meg — a MO­­GÜRT közvetítésével — a Budamobil járműipari szövetkezet a kö­zelmúltban. Az iraki hadseregnek ez év végéig közel 7 millió dol­lár értékben 1500 darab 2 tonnás, és 250 darab 500 gallonos olaj­­szállító pótkocsit, valamint az üzlet 10 százalékának értékében pót­­alkatrészeket szállít. Az iraki üzlet nyereséges vállalkozása a szövet­kezetnek, ahol egyébként az új szabályozók nyomán gyökeresen átrendeződött az egyes relációk nyereségességi rangsora. A Budamobil egyike azoknak a „kis és középüzemeknek”, amelyek a legutóbbi években a 45 milliárd forintos hitelkeret segítségével igye­keztek bővíteni exportra termelő kapacitásaikat. A szövetkezet 80 millió forint értékű beruházása — amiből 26 millió forintot szerettek volna hitelből finanszírozni — ez év közepén fejeződik be, szemben az eredetileg kitűzött 1978. december 31-i határidővel. A beruházás csú­szását a szövetkezetnél a közismert okokkal, elsősorban az építőik le­maradásával, valamint a zömében szocialista országokból vásárolt gé­pek késői beérkezésével magyaráz­zák. A határidő eltolódása egyben azt is jelentette, hogy a szövetke­zet nem tudta időben megkezdeni vállalt kötelezettségeinek teljesíté­sét, és ezért felmondták a hitel­­szerződést. Ez azonban nem oko­zott komolyabb megrázkódtatást a szövetkezetnek, hiszen az időközben keletkezett fejlesztési alapját amúgyis bevonta volna a bank a hitel törlesztésébe. Ráadásul a hi­telszerződés felmondásával megsza­badultak számos kötelezettségtől. A beruházással egyébként a Buda­mobil elsősorban fényezési techno­lógiáját fejlesztette. A szövetkezet 420 millió forintos termelési értékének több, mint a fele az exportban realizálódik. A Szovjetunióban és az NDK-ban az idén 70 millió forint értékben ad­nak el áruszállító kocsikat. A tőkés export eddig évente átlagosan 2 millió dollárra rúgott, ezért is nagy jelentőségű a mostani 7 millió dol­láros iraki szerződés. S miután a Budamobil speciális járműveket gyárt kis sorozatokban, a mostani 1750 darabos széria is egyedül­álló. Az iraki hadsereg egyébként nem először rendelt járműveket a Buda­­mobiltól. A szövetkezet már koráb­ban is szállított oda olajszállító kocsikat, mozgó raktárakat, kato­nai szállítókocsikat, amelyeknek karbantartására 3 főből álló vevő­­szolgálatot — a létszámot most 5 főre emelik — tart fenn Irakban. Az is a korábbi szállításoknak kö­szönhető, hogy most már a megkö­tött szerződés értékének 10 száza­lékáért alkatrészeket szállít a Bu­damobil, s ez jelentősen hozzájá­rul az üzlet jövedelmezőségéhez. Irak mellett még az­­­NSZK-ban vannak jelentős tőkés partnerei a Budamobilnak. Tavaly 100 darab 30 tonnás pótkocsit szállított oda egy kereskedelmi vállalatnak és 80 darab nyerges pótkocsit egy szállít­mányozási vállalatnak. Legrangosabb partnerei között tartja számon a szövetkezet — a speciális járművek egyetlen hazai gyártója — a HUNGARO­­CAMION-t is, amely forinttal fizet ugyan, de több szempontból is elő­nyös üzleteket kínál. Egyrészt ko­moly referenciát jelent a szövetke­zetnek, hogy a HUNGAROCAMION révén gyártmányai a világ számos or­szágában bemutatkozhatnak s ugyan­akkor közvetlen információkat kap­hat működésükről a gyártó , más­részt a HUNGAROCAMION, amely egyébként főként tőkés relációkból szerzi be speciális járműveit, meg­szerzi a szükséges importengedélye­ket a Budamobiltól általa megren­delt járművek fődarabjaira. Első­sorban a futóműről van szó, amely alapvetően meghatározza a jármű minőségét, miután ebben rejlik a hibaforrások 90 százaléka. (Nyugat­német futóműveket szerelnek a HUNGAROCAMION-nak szállított járművek mellett az olajszállító pótkocsikba is — a vevő kívánsá­gára —, s ez a kocsi értékének mintegy 15 százalékát teszi ki.) Végül a HUNGAROCAMION-tól kapott megrendelések — tavaly 30 mélyágyas pótkocsi 24 millió fo­rint értékben — bizonyos műszaki színvonal elérését is tükrözik, hi­szen alkalmazkodni kell a legkor­szerűbb szabályokhoz és tudni kell, hogy ezeknek a járműveknek a sú­lyánál minden kiló számít, hiszen amennyivel kevesebbet nyom a pót­kocsi, annyival többet lehet rárak­ni a súlykorlátozások figyelembe­vételével. A speciális járművek gyártói még viszonylagos járműipari dekonjunk­túra esetén sem szoktak megrende­lés­hiánnyal küszködni. A Budamo­bil kapacitása is viszonylag jól konvertálható, gépparkjára nem jel­lemzők a célgépek. A szövetkezet most is bőségesen el van látva megrendelésekkel. A tőkésországok­ból és hazai vállalatoktól is többet kaphatna, mint amennyinek jelen­leg eleget tud tenni. Az említett két reláció egyébként ebben az év­ben már jövedelmezőbb üzleteket ígér a szövetkezetnek, mint a szo­cialista országokba irányuló export. A rangsorváltozás oka nem az, hogy mostantól a tőkés piaci és a bel­földi értékesítés nagyobb nyeresé­get hoz, mint tavaly, amikor még a rangsor élén a szocialista reláció állt, hanem hogy a szövetkezet át­lagnyeresége a tavalyi 13 százalék­ról az idén várhatóan 5 százalékra csökken, így az átrendeződés a lé­nyegesen alacsonyabb nyereség­szinten megy végbe. R. P. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben 1980. február 1-től a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon.­­­) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent fel­tüntetett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 — — _ 100 angol font 4600,62 4605,23 4609,84 7563,43 7571,— 7578,57 100 ausztrál dollár 2259,10 2261,36 2263,62 3713,96 3717,68 3721,40 100 belga frank 72,41 72,48 72,55 119,04 119,16 119,28 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28 — — — 100 dán korona 376,58 376,96 377,34 619,10 619,72 620,34 100 francia frank 502,28 502,78 503,28 825,74 826,57 827,40 100 hollandi forint 1066,02 1067,09 1068,16 1752,55 1754,30 1756,05 100 indiai rúpia 257,03 257,29 257,55 422,56 422,98 423,40 1000 japán jen 85,14 85,23 85,32 139,98 140,12 140,26 100 kanadai dollár 1754,89 1756,65 1758,41 2885,04 2887,93 2890,82 100 KNDK von c) 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328,80 — — — 100 kuvaiti dinár 7484,10 7491,59 7499,08 12 303,85 12 316,17 12 328,49 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42 — — — 100 mongol tugrik c) 352,87 352,87 352,87 — — — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 414,01 414,42 414,83 680,63 681,31 681,99 100 NSZK márka 1173,30 1174,47 1175,64 1928,90 1930,83 1932,76 1000 olasz líra 25,24 25,27 25,30 41,50 41,54 41,58 100 osztrák schilling 163,83 163,99 164,15 269,33 269,60 269,87 100 pakisztáni rúpia 206,04 206,25 206,46 338,74 339,08 339,42 100 portugál escudo 40,74 40,78 40,82 66,97 67,04 67,11 100 román lei­c) 170,— 170,— 170,— — — — 100 spanyol peseta 30,81 30,84 30,87 50,65 50,70 50,75 100 svájci frank 1268,33 1269,60 1270,87 2085,13 2087,22 2089,31 100 svéd korona 490,40 490,89 491,38 806,21 807,02 807,83 100 szovjet rubel c) d) 1622,50 1622,50 1622,50 — — — 100 tr. és cl. rubel — — — 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2035,67 2037,71 2039,75 3346,65 3350,— 3353,35 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81 — — — Osztrák-magyar együttműködés a könyvkiadásban, a film­es a színházművészetben Pozsgai Imre kulturális miniszter, aki jelenleg dr. Fred Sinowatz oszt­rák közoktatásügyi miniszter meg­hívására ausztriai látogatáson van, az ottani sajtó munkatársaival foly­tatott beszélgetésen a többi között a két ország könyvkiadásának, illet­ve filmgyártásának együttműködési lehetőségeiről szólva, rámutatott, hogy az előző három év alatt a ma­gyar kiadók hét osztrák szépirodalmi kötetet jelentettek meg, köztük Werfel Verdijét 55 ezer, Stefan Zweig egyik művét pedig 149 ezer példányban. Osztrák kiadók ugyan­akkor az utolsó két évben egyetlen magyar művet sem adtak ki. Pozsgai Imre a magyar irodalom nagyobb mérvű ausztriai megjelené­sének elősegítésére osztrák kiadók egy csoportját kívánja meghívni Ma­gyarországra és az érdekelt kiadók rendelkezésére fog bocsáttatni egy olyan listát, amely tartalmazza a magyar vélemény szerint ausztriai kiadásra alkalmas magyar műveket. Ezenkívül a magyar állam ös-űr­­díj-lehetőséget biztosít Ausztriának fordítók magyarországi képzésére. A kulturális miniszter azt is fel­ajánlotta, hogy Magyarország haj­landó részt vállalni a kiadói kocká­zatból. További együttműködési lehetősé­gek kínálkoznának a színházművé­szet és a filmgyártás területén. En­nek elősegítésére az osztrák kutatás­ügyi miniszter, Firnberg asszony ösztöndíjat kínált a Magyar Színház­tudományi Intézetnek, Pozsgai Imre pedig hasonló ajánlatot tett osztrák filmrendezők és filmszíné­ek ma­gyarországi képzésére. (APA) 1980. FEBRUÁR 1. Aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Tudósítónktól: Csütörtökön Budapesten Vas Já­nos magyar és José de le Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírta az 1980. évi kétoldalú áru­csere-forgalmat rögzítő jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyv előirányzatai megfelelnek az 1970—80. évekre szóló hosszú lejáratú megállapodásban az idei évre tervezett értéknek. A magyar áruszállítások textíliák­ból, élelmiszerekből, kohászati ter­mékekből, gyógyszerekből, valamint gépekből és gépek pótalkatrészeiből tevődnek össze. Kuba finomított cukrot, déligyümölcsöket, színes­fémet és fogyasztási cikkeket szállít Magyarországra. A hagyományos árucsere-forgal­mon kívül bővül a két ország kö­zötti autóbuszipari együttműködés is. Ennek keretében az Ikarus 260 típusú autóbusz ottani kívánságok­nak megfelelően kialakított változa­tát szerelik össze Kubában magyar részegységekből és alkatrészekből. Magyar-osztrák szerszámgépipari kooperáció Egy tegnap aláírt kooperációs szerződés, amelyet a Csepel Művek Szerszámgépgyára a TECHNOIM­­PEX külkereskedelmi vállalat köz­reműködésével kötött az osztrák Heid AG Maschinenfabrikkal, lehe­tővé teszi, hogy a csepeli üzem dol­lár elszámolású exportja a követ­kező években évi 1 millió dollárról 4 millióra növekedjék. Az osztrák partnervállalat nagy hagyományok­kal rendelkező szerszámgépgyártó, a kontinens esztergagépgyártói között ma az egyik legjelentősebb. A szerződés értelmében a két cég a következő öt évben közösen ter­vez és gyárt egy új esztergagép-csa­ládot. Ez szervesen beleillik a cse­peli szerszámgépgyár fejlesztési ter­veibe, a gyár ugyanis új NC-eszter­­gákkal kíván megjelenni a piacon. Az új szerszámgépekbe az Elektro­nikus Mérőkészülékek Gyárában ki­fejlesztett és már sorozatban ké­szülő Hunor 212 típusú vezérlést szerelik. (MTI) „A” KATEGÓRIÁS KERESKEDELMI VÁLLALAT MUNKAÜGYI CSOPORTVEZETŐT KERES FELVÉTELRE Feltétel: normakészítési ismeret, felsőfokú végzettség és vezetői gyakorlat. A jelentkezéseket „A” kategória, Világgazdaság­i jeligére, a kiadóba kérjük. VENNÉNK VAGY BÉRELNÉNK Budapest belterületén levő, legalább 200 négyzetméter alapterületű IRODAHELYISÉGET Az ajánlatokat a Budapest, postafiók 464, 1396 levélcímre vagy a 770-506-os, illetve 770-516-os telefonszámra kérjük.

Next