Világgazdaság, 1980. február (12. évfolyam, 22/2776-42/2796. szám)
1980-02-01 / 22. (2776.) szám
MAGYAR GAZDASÁG 40 százalékkal nőtt a CHEMOLIMPEX dollár elszámolású exportja Munkatársunktól. Eredményes évet zárt 1979-ben a CHEMOLIMPEX. Közvetlen forgalma meghaladta az 50 milliárd forintot, ez 1:2 arányban oszlott meg az export és az import között. Különösen örvendetes, hogy a dollár elszámolású export 1978-hoz viszonyítva 40 százalékkal növekedett, miközben az import ugyanebből a relációból megmaradt az 1978. évi szinten. Ennek eredményeként a negatív egyenleg tőkés viszonylatban 27 százalékkal csökkent. További pozitívum, hogy a külkereskedelmi vállalat a tetemes exportnövekményt javuló cserearányok közepette tudta elérni. Ebben igen nagy szerepet játszott, hogy a magyar vegyiparban az előző években végrehajtott jelentős beruházások gyümölcse tavaly nagyrészt már beérett. Ennek következtében a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben álltak rendelkezésre jó minőségű, a tőkés piacokon keresett és kedvező áron értékesíthető termékek. Számottevő mértékben nőtt a benzol, a nitrogénműtárgya, az ammónia, a PVC-por, a műbőrök és a radiál tehergépkocsi-abroncsok értékesítése. A CHEMOLIMPEX 1979- ben új műanyag termékkel, a polipropilénnel is megjelent a világpiacon: 14 ezer tonnát adott el. A CHEMOLIMPEX ipari hátterét több száz hazai vállalat és szövetkezet adja, ezek közül mintegy 180- nal áll hosszú lejáratú szerződéses viszonyban. A legnagyobb partnerek közül a TAURUS Gumiipari Vállalattal, a Tiszai és a Borsodi Vegyikombináttal már régebben társasági szerződést kötött. 1930. január 1-től megkezdte munkáját a CHEMOLIMPFX „fotóirodája” és „műbőrirodája” is a váci FORTE gyárral, illetve a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárral kötött társasági szerződés alapján. A társaságoknak az a céljuk, hogy javítsák az együttműködést az ipar és a külkereskedelem között, dinamikusan fejlesszék az exportot, összehangolva a termelési, a fejlesztési és az értékesítési tevékenységet. A közös döntési rendszer lehetővé teszi, hogy a CHEMOLIMPEX még jobban kihasználja a világpiacon adódó lehetőségeket. A CHEMOLIMPEX 1979-ben öt világrész 91 országába szállította a magyar vegyipar és műanyaggyártók termékeit. A vállalat szállítmányozási apparátusa által megmozgatott áruk mennyisége meghaladta az 5,5 millió tonnát. Hírek Baranyából Pécsi tudósítónktól: Importtakarékossági okok miatt leállították a csontliszt exportját a Budapesti Vegyiművek hidasi gyárában. Miután idehaza nem akadt partner a csontliszt hasznosítására, több száz vagonnyi vesztegelt Hidason. A gond a közelmúltban megoldódott: a Gabona Tröszt átveszi az évi 3500—3600 tonna csontlisztet, a biharnagybajomi tsz keverőüzemében feldolgoztatja és takarmányként forgalmazza. A román SPC vetőgépekhez vetésellenőrző készüléket szerkesztettek az egyházaskozári tsz-ben, s meg is kezdték a készülék sorozatgyártását. Fele annyiba — 14 ezer forintba — kerül, mint a jelenleg kapható vetésellenőrzők. Szükség szerint évi 800—1000 darab készüléket gyártanak, az első 150 darabos tételt hamarosan átadják az AGROKER- nek. * Lljabb társasági szerződés a Hungarotexnél Munkatársunktól . Tizenkilenc konfekció- és kötszövőipari vállalat vezetője és Szabó Józsefné, a Hungarotex vezérigazgatója csütörtökön társasági szerződést írt alá. A szerződés értelmében a társaság koordinálja a konfekcióipari, valamint a kötött és a hurkolt termékek exportját és a termeléshez szükséges textilnyersanyagok, félkésztermékek és kellékek importját, az exportot pedig a társaság irodái bonyolítják le. önálló vezetéssel, a Hungarotex keretében két új irodát hoztak létre: a Konfekció és a Kötszövő Irodát. A korábbi elszámolási formák helyett ezentúl a külkereskedelmi vállalat egységesen az iparvállalatok exportértékesítésének eredményéből részesül. Ettől a társasági szerződéstől — csakúgy mint az összes többitől — azt várják, hogy a textilipari vállalatok a korábbinál közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek a külpiacokkal. Mivel jelenlegi ismereteink szerint a tőkés piaci értékesítési feltételekben semmiféle javulás nem várható, az eddigivel azonos termékekkel, értékesítési módszerekkel és termelői aktivitással nem teremne sok babér sem a külkereskedelem, sem a textilipari vállalatok számára. A most létrehozott Konfekció és Kötszövőipari Külkereskedelmi Társaság két olyan szakágazat legnagyobb vállalatait egyesíti, amely a múlt évben 5 milliárd forintért exportált, ebből 80 millió dollárért tőkés piacokra. A Hungarotex rubelforgalmában 60 százalékot, dollárforgalmában pedig 50 százalékot képviselnek ezek a termékek. A külkereskedelmi társaság tagjai közé tartozik többek között a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Május 1. Ruhagyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár és a Vörös Október Férfiruhagyár is. A BUDAMOBIL NAGY ÜZLETE Történetének legnagyobb exportüzletét kötötte meg — a MOGÜRT közvetítésével — a Budamobil járműipari szövetkezet a közelmúltban. Az iraki hadseregnek ez év végéig közel 7 millió dollár értékben 1500 darab 2 tonnás, és 250 darab 500 gallonos olajszállító pótkocsit, valamint az üzlet 10 százalékának értékében pótalkatrészeket szállít. Az iraki üzlet nyereséges vállalkozása a szövetkezetnek, ahol egyébként az új szabályozók nyomán gyökeresen átrendeződött az egyes relációk nyereségességi rangsora. A Budamobil egyike azoknak a „kis és középüzemeknek”, amelyek a legutóbbi években a 45 milliárd forintos hitelkeret segítségével igyekeztek bővíteni exportra termelő kapacitásaikat. A szövetkezet 80 millió forint értékű beruházása — amiből 26 millió forintot szerettek volna hitelből finanszírozni — ez év közepén fejeződik be, szemben az eredetileg kitűzött 1978. december 31-i határidővel. A beruházás csúszását a szövetkezetnél a közismert okokkal, elsősorban az építőik lemaradásával, valamint a zömében szocialista országokból vásárolt gépek késői beérkezésével magyarázzák. A határidő eltolódása egyben azt is jelentette, hogy a szövetkezet nem tudta időben megkezdeni vállalt kötelezettségeinek teljesítését, és ezért felmondták a hitelszerződést. Ez azonban nem okozott komolyabb megrázkódtatást a szövetkezetnek, hiszen az időközben keletkezett fejlesztési alapját amúgyis bevonta volna a bank a hitel törlesztésébe. Ráadásul a hitelszerződés felmondásával megszabadultak számos kötelezettségtől. A beruházással egyébként a Budamobil elsősorban fényezési technológiáját fejlesztette. A szövetkezet 420 millió forintos termelési értékének több, mint a fele az exportban realizálódik. A Szovjetunióban és az NDK-ban az idén 70 millió forint értékben adnak el áruszállító kocsikat. A tőkés export eddig évente átlagosan 2 millió dollárra rúgott, ezért is nagy jelentőségű a mostani 7 millió dolláros iraki szerződés. S miután a Budamobil speciális járműveket gyárt kis sorozatokban, a mostani 1750 darabos széria is egyedülálló. Az iraki hadsereg egyébként nem először rendelt járműveket a Budamobiltól. A szövetkezet már korábban is szállított oda olajszállító kocsikat, mozgó raktárakat, katonai szállítókocsikat, amelyeknek karbantartására 3 főből álló vevőszolgálatot — a létszámot most 5 főre emelik — tart fenn Irakban. Az is a korábbi szállításoknak köszönhető, hogy most már a megkötött szerződés értékének 10 százalékáért alkatrészeket szállít a Budamobil, s ez jelentősen hozzájárul az üzlet jövedelmezőségéhez. Irak mellett még azNSZK-ban vannak jelentős tőkés partnerei a Budamobilnak. Tavaly 100 darab 30 tonnás pótkocsit szállított oda egy kereskedelmi vállalatnak és 80 darab nyerges pótkocsit egy szállítmányozási vállalatnak. Legrangosabb partnerei között tartja számon a szövetkezet — a speciális járművek egyetlen hazai gyártója — a HUNGAROCAMION-t is, amely forinttal fizet ugyan, de több szempontból is előnyös üzleteket kínál. Egyrészt komoly referenciát jelent a szövetkezetnek, hogy a HUNGAROCAMION révén gyártmányai a világ számos országában bemutatkozhatnak s ugyanakkor közvetlen információkat kaphat működésükről a gyártó , másrészt a HUNGAROCAMION, amely egyébként főként tőkés relációkból szerzi be speciális járműveit, megszerzi a szükséges importengedélyeket a Budamobiltól általa megrendelt járművek fődarabjaira. Elsősorban a futóműről van szó, amely alapvetően meghatározza a jármű minőségét, miután ebben rejlik a hibaforrások 90 százaléka. (Nyugatnémet futóműveket szerelnek a HUNGAROCAMION-nak szállított járművek mellett az olajszállító pótkocsikba is — a vevő kívánságára —, s ez a kocsi értékének mintegy 15 százalékát teszi ki.) Végül a HUNGAROCAMION-tól kapott megrendelések — tavaly 30 mélyágyas pótkocsi 24 millió forint értékben — bizonyos műszaki színvonal elérését is tükrözik, hiszen alkalmazkodni kell a legkorszerűbb szabályokhoz és tudni kell, hogy ezeknek a járműveknek a súlyánál minden kiló számít, hiszen amennyivel kevesebbet nyom a pótkocsi, annyival többet lehet rárakni a súlykorlátozások figyelembevételével. A speciális járművek gyártói még viszonylagos járműipari dekonjunktúra esetén sem szoktak megrendeléshiánnyal küszködni. A Budamobil kapacitása is viszonylag jól konvertálható, gépparkjára nem jellemzők a célgépek. A szövetkezet most is bőségesen el van látva megrendelésekkel. A tőkésországokból és hazai vállalatoktól is többet kaphatna, mint amennyinek jelenleg eleget tud tenni. Az említett két reláció egyébként ebben az évben már jövedelmezőbb üzleteket ígér a szövetkezetnek, mint a szocialista országokba irányuló export. A rangsorváltozás oka nem az, hogy mostantól a tőkés piaci és a belföldi értékesítés nagyobb nyereséget hoz, mint tavaly, amikor még a rangsor élén a szocialista reláció állt, hanem hogy a szövetkezet átlagnyeresége a tavalyi 13 százalékról az idén várhatóan 5 százalékra csökken, így az átrendeződés a lényegesen alacsonyabb nyereségszinten megy végbe. R. P. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben 1980. február 1-től a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon.) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent feltüntetett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 — — _ 100 angol font 4600,62 4605,23 4609,84 7563,43 7571,— 7578,57 100 ausztrál dollár 2259,10 2261,36 2263,62 3713,96 3717,68 3721,40 100 belga frank 72,41 72,48 72,55 119,04 119,16 119,28 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28 — — — 100 dán korona 376,58 376,96 377,34 619,10 619,72 620,34 100 francia frank 502,28 502,78 503,28 825,74 826,57 827,40 100 hollandi forint 1066,02 1067,09 1068,16 1752,55 1754,30 1756,05 100 indiai rúpia 257,03 257,29 257,55 422,56 422,98 423,40 1000 japán jen 85,14 85,23 85,32 139,98 140,12 140,26 100 kanadai dollár 1754,89 1756,65 1758,41 2885,04 2887,93 2890,82 100 KNDK von c) 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328,80 — — — 100 kuvaiti dinár 7484,10 7491,59 7499,08 12 303,85 12 316,17 12 328,49 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42 — — — 100 mongol tugrik c) 352,87 352,87 352,87 — — — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 414,01 414,42 414,83 680,63 681,31 681,99 100 NSZK márka 1173,30 1174,47 1175,64 1928,90 1930,83 1932,76 1000 olasz líra 25,24 25,27 25,30 41,50 41,54 41,58 100 osztrák schilling 163,83 163,99 164,15 269,33 269,60 269,87 100 pakisztáni rúpia 206,04 206,25 206,46 338,74 339,08 339,42 100 portugál escudo 40,74 40,78 40,82 66,97 67,04 67,11 100 román leic) 170,— 170,— 170,— — — — 100 spanyol peseta 30,81 30,84 30,87 50,65 50,70 50,75 100 svájci frank 1268,33 1269,60 1270,87 2085,13 2087,22 2089,31 100 svéd korona 490,40 490,89 491,38 806,21 807,02 807,83 100 szovjet rubel c) d) 1622,50 1622,50 1622,50 — — — 100 tr. és cl. rubel — — — 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2035,67 2037,71 2039,75 3346,65 3350,— 3353,35 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81 — — — Osztrák-magyar együttműködés a könyvkiadásban, a filmes a színházművészetben Pozsgai Imre kulturális miniszter, aki jelenleg dr. Fred Sinowatz osztrák közoktatásügyi miniszter meghívására ausztriai látogatáson van, az ottani sajtó munkatársaival folytatott beszélgetésen a többi között a két ország könyvkiadásának, illetve filmgyártásának együttműködési lehetőségeiről szólva, rámutatott, hogy az előző három év alatt a magyar kiadók hét osztrák szépirodalmi kötetet jelentettek meg, köztük Werfel Verdijét 55 ezer, Stefan Zweig egyik művét pedig 149 ezer példányban. Osztrák kiadók ugyanakkor az utolsó két évben egyetlen magyar művet sem adtak ki. Pozsgai Imre a magyar irodalom nagyobb mérvű ausztriai megjelenésének elősegítésére osztrák kiadók egy csoportját kívánja meghívni Magyarországra és az érdekelt kiadók rendelkezésére fog bocsáttatni egy olyan listát, amely tartalmazza a magyar vélemény szerint ausztriai kiadásra alkalmas magyar műveket. Ezenkívül a magyar állam ös-űrdíj-lehetőséget biztosít Ausztriának fordítók magyarországi képzésére. A kulturális miniszter azt is felajánlotta, hogy Magyarország hajlandó részt vállalni a kiadói kockázatból. További együttműködési lehetőségek kínálkoznának a színházművészet és a filmgyártás területén. Ennek elősegítésére az osztrák kutatásügyi miniszter, Firnberg asszony ösztöndíjat kínált a Magyar Színháztudományi Intézetnek, Pozsgai Imre pedig hasonló ajánlatot tett osztrák filmrendezők és filmszínéek magyarországi képzésére. (APA) 1980. FEBRUÁR 1. Aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Tudósítónktól: Csütörtökön Budapesten Vas János magyar és José de le Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírta az 1980. évi kétoldalú árucsere-forgalmat rögzítő jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv előirányzatai megfelelnek az 1970—80. évekre szóló hosszú lejáratú megállapodásban az idei évre tervezett értéknek. A magyar áruszállítások textíliákból, élelmiszerekből, kohászati termékekből, gyógyszerekből, valamint gépekből és gépek pótalkatrészeiből tevődnek össze. Kuba finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és fogyasztási cikkeket szállít Magyarországra. A hagyományos árucsere-forgalmon kívül bővül a két ország közötti autóbuszipari együttműködés is. Ennek keretében az Ikarus 260 típusú autóbusz ottani kívánságoknak megfelelően kialakított változatát szerelik össze Kubában magyar részegységekből és alkatrészekből. Magyar-osztrák szerszámgépipari kooperáció Egy tegnap aláírt kooperációs szerződés, amelyet a Csepel Művek Szerszámgépgyára a TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalat közreműködésével kötött az osztrák Heid AG Maschinenfabrikkal, lehetővé teszi, hogy a csepeli üzem dollár elszámolású exportja a következő években évi 1 millió dollárról 4 millióra növekedjék. Az osztrák partnervállalat nagy hagyományokkal rendelkező szerszámgépgyártó, a kontinens esztergagépgyártói között ma az egyik legjelentősebb. A szerződés értelmében a két cég a következő öt évben közösen tervez és gyárt egy új esztergagép-családot. Ez szervesen beleillik a csepeli szerszámgépgyár fejlesztési terveibe, a gyár ugyanis új NC-esztergákkal kíván megjelenni a piacon. Az új szerszámgépekbe az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában kifejlesztett és már sorozatban készülő Hunor 212 típusú vezérlést szerelik. (MTI) „A” KATEGÓRIÁS KERESKEDELMI VÁLLALAT MUNKAÜGYI CSOPORTVEZETŐT KERES FELVÉTELRE Feltétel: normakészítési ismeret, felsőfokú végzettség és vezetői gyakorlat. A jelentkezéseket „A” kategória, Világgazdasági jeligére, a kiadóba kérjük. VENNÉNK VAGY BÉRELNÉNK Budapest belterületén levő, legalább 200 négyzetméter alapterületű IRODAHELYISÉGET Az ajánlatokat a Budapest, postafiók 464, 1396 levélcímre vagy a 770-506-os, illetve 770-516-os telefonszámra kérjük.