Világgazdaság, 1980. június (12. évfolyam, 103/2857-122/2876. szám)

1980-06-03 / 103. (2857.) szám

KÜLGAZDASÁG Májusban tovább nőtt az NSZK fizetési mérleghiánya Az NSZK fizetési mérlegének fo­lyó tételei áprilisban 1,8 milliárd márkás hiányt mutattak — jelenti a szövetségi statisztikai hivatal. A hivatal ideiglenes adatokra alapuló tájékoztatása emlékeztet rá, hogy márciusban még 1,3 milliárd már­kára rúgott a mérleghiány, tavaly áprilisban pedig nem deficit, hanem 800 millió márkás többlet mutat­kozott. Az idei év első négy hónapjának deficitje — szintén ideiglenes ada­tok alapján számítva — elérte a 7,4 milliárd márkát, míg tavaly ugyan­ebben az időszakban a folyó tételek még 3,7 milliárd márkás többlettel zárultak. Az első négy hónap mér­leghiánya elsősorban a tőketransz­fer 8,3 milliárd márkás és a szol­gáltatások 3 milliárd márkás defi­citje következtében adódott. Ugyan­ebben az időszakban a kereske­delmi mérleg 3,9 milliárd márkára rúgó többletet mutatott. A kereskedelmi mérleg aktívuma egyébként áprilisban 1,1 milliárd márkára csökkent a márciusi 2 mil­­liárdról — folytatja jelentését a szövetségi statisztikai hivatal. (1979. áprilisában a kereskedelmi mérleg még 3,3 milliárd márkás többlettel zárult, az év első harmadának ered­ménye pedig­ 11,1 milliárd márkára rúgó szufficit volt.) Az idei év áp­rilisában a kivitel 30,14 milliárd márka volt, kevesebb ugyan a már­ciusi 31,29 milliárd márkás export­eredménynél, de jelentősen megha­ladva az egy évvel ezelőtti 25,87 milliárd márkát. Az áprilisi import szintén csökkenést mutat: a márciu­si 29,28 milliárd márkával szemben 29,04 milliárd körül alakult, tavaly áprilisban viszont még csak 22,6 milliárd márkát ért el. Az első nég­y hónap összesített kivitele 119 mil­liárd márkára emelkedett az előző év hasonló időszakának 100,16 mil­liárd márkájáról, míg a négyhavi import 115,1 milliárd márka volt a tavalyi 89,05 milliárd márkával szemben. A statisztikai hivatal ideiglenes adatai szerint a megélhetési költsé­gek májusban 0,5 százalékkal emel­kedtek az áprilisi szinthez képest, míg áprilisban ez a növekedés 0,6 százalékos volt az előző hónaphoz képest. A májusi megélhetési költsé­gek így 6,1 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a növekedés 1975. szeptembere óta a legnagyobb, akkor szintén 6,1 száza­lékot ért el az egy éven belüli áremel­kedés. (Áprilisban ugyanez az adat 5,8 százalék volt.) A statisztikai hi­vatal közleménye nem fűzött meg­jegyzést az adatokhoz, a gazdasági minisztérium szóvivője szerint vi­szont az áremelkedés túlnyomórészt „importált” volt, azaz a magasabb nyersanyag- és energiaárakból adó­dott. (Reuter, AP—DJ) Véget ért Zaire hitelezőinek tanácskozása Párizsban befejeződött Zaire hite­lezőinek kétnapos értekezlete. A résztvevők megállapították, hogy az afrikai ország további nemzetközi pénzügyi támogatásra szorul. A donor országok és nemzetközi szervezetek megelégedésüket fejez­ték ki Zaire kormányának a fizetési mérleg kiegyensúlyozására tett in­tézkedései iránt és abban is egyet­értettek, hogy a gazdaság legsürge­tőbb feladata a meglevő kapacitások lehető legteljesebb kihasználása. Az értekezleten a zaire-i delegáció ismertette az ország gazdaságáról szóló­­legújabb adatokat. Eszerint az 1980—82-es állami beruházási prog­ram körülbelül 2,2 milliárd dollárt emészt fel, ebből 1,6 milliárd lesz a devizakiadás. A kinshasai terve­zési miniszter újságíróknak elmon­dotta, hogy országa újabb segélye­ket vár külföldről, azt azonban nem volt hajlandó közölni, hogy miből fogják finanszírozni a költségvetési kiadásoknak azt a 22 százalékát, amelyre egyelőre nincsen pénzügyi fedezet. Az infláció Zaire-ban éves rátán már 100 százalék, a költség­­vetési deficit az idén előreláthatóan 130 millió dollár lesz, a kereskedel­mi mérleg deficitje pedig 1,3 mil­liárd dollárra nő a tavalyi 900 mil­lióról. Ismeretes, hogy Zaire 4 milliárd dolláros adósságainak nagy részét — az 1981-ben és 1982-ben vissza­fizetendő összegeket — már decem­berben átütemezték az ország hite­lezői, a múlt hónapban pedig to­vábbi 450 millió dollár magánbank­hitel visszafizetését sikerült Zaire­­nak későbbre halasztania. A 450 millió dolláros hitel új feltételei a következők: ötéves türelmi idő után 10 év alatt kell visszafizetni, a ka­mat az első öt évben 1,875 száza­lékkal, a hátralévő időszakban pe­dig 2 százalékkal haladja meg a LIBOR-t. Zaire adósságaiból még nem ütemezték át a 100 millió dol­lárnyi, nem konzorciális közvetlen hitelt. (AP—DJ, Reuter) Brit-lengyel üzletet biztosít az ECGD A brit exporthitel garancia hiva­tal (ECGD) közölte, hogy biztosítja annak a 30 millió dolláros hitelke­retnek a visszafizetését, amelyet a Lloyd’s Bank International nyújt a lengyel Bank Handlowy w Warsza­­wie-nak. A kölcsön célja, hogy fi­nanszírozza azokat a szerződéseket, amelyek keretében a lengyel Stal­­export acélipari félkész- és kész­termékeket importál brit cégektől. Az exportőrök a szerződés értéké­nek 85 százalékát kapják meg a kölcsönkeretből, a többit a vevők sa­ját forrásból fizetik. (Reuter) Exportkényszer és -lehetőségek a gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnél Békéscsabai tudósítónktól. A gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnél sem kezdődött jobban az 1980. év, mint a bútoripar legtöbb termelő egységénél. A 450 főt foglalkoztató szövetkezet tavalyi termelési értéke meg­haladta a 230 millió forintot. Az 1980 elején bevezetett módosított termelői árak szerint azonban ez már csak 175 millió forintnak felel meg. Különösen a belföldi értékesítésen zsugorodott össze a haszon; ezt a szövetkezet az export fokozásával kívánja ellensú­lyozni. A gyulai szövetkezet különböző ülőalkalmatosságokat készít közületi és magánfelhasználóknak. Egyes szé­kek, színházi széksorok, iskolapadok egyaránt megtalálhatók termékei között. Az év elejétől érvénybe lé­pett szabályozómódosítás nemcsak azért hozta nehéz helyzetbe, mert megváltoztatták termékeinek árát, hanem azért is, mert hazai meg­rendelői a bútorok árának emelke­dése nyomán várakozó álláspontra helyezkedtek. Január elején a szö­vetkezet termelő kapacitásai még az első negyedév végéig sem voltak tel­jes­ mértékben lekötve megrendelé­sekkel. A rendelésállomány csak áp­rilis elejére töltődött fel. A belföldi értékesítés nyereség­­hányada mindössze 3 százalék — lényegesen alatta marad az expor­tált termékekben realizált nyereség­nek. Ezek nyereséghányada ugyanis a szocialista kivitelnél 15—20 szá­zalék, a tőkésnél pedig 30 százalé­kos. 1977 és 1979 között a szövet­kezet exportszállításainak értéke a felére csökkent: tavaly már csak 57 millió forintra rúgott. A szabályo­zók változása most ismét az export növelése irányába ösztönözi a gyu­laiakat. Ez azonban, persze, nem megy akadálytalanul. A szocialista országokba irányuló kivitelt — a fő vásárlók a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia — államközi kontin­gensek szabályozzák. Hiába jeleznek a partnerek többletvásárlási szándé­kot, a szövetkezet az idén lényegé­ben nem szállíthat többet szocia­lista vevőinek, mint 1977-ben. Ed­dig 60 millió forint értékben kötött szerződést a szövetkezet vezetősége — az ARTEX közvetítésével — szo­cialista szállításokra, s folyamatban van egy további 20 millió forintos szovjet exportszerződés előkészítése. Az igen jó nyereséget adó tőkés export egyetlen — igényesnek ép­pen nem mondható — termékből, az úgynevezett halászszékből realizáló­dik. Ennek vevői NSZK-beli, hol­land és francia cégek, önként adó­dik a kérdés, miért nem kísérel meg a szövetkezet igényesebb ter­mékeket exportálni a tőkésországok­ba. A válasz egyszerű: a jelenlegi hazai a­lapanyagárak nem teszik le­hetővé, hogy igényesebb bútordara­bokkal is megfelelő nyereségre le­hessen szert tenni. (Legalábbis a szövetkezet meglevő technikájával és technológiájával.) Fémbútoroknál sem jobb a helyzet. Elmaradott ugyanis a jó minőségű fémbútorok készítéséhez szükséges galvanotech­nika is Magyarországon. Ilyen kö­rülmények között minőségileg és ár­ban egyaránt versenyképes export­árut gyártani a tőkés piacra meg­lehetősen reménytelen vállalkozás. Végül a szövetkezet vezetősége kedvezőtlennek tartja a jelenlegi tő­kés exportértékesítés lebonyolítását is. Az ARTEX ugyanis a tőkés bú­­torkivitelt sajátszámlás rendszerben bonyolítja le, s bár e forma követ­keztében a szövetkezet azonnal meg­kapja a pénzét (a bizományosi for­mában való értékesítéssel szemben), viszont nem alkalmazhatja, illetve meg sem kísérelheti, hogy alkalmaz­za a tőkés exportban elért haszon­kulcson belföldön forgalmazott ter­mékeinél, amire különben a kompeti­­tív árképzés szabályai a teljes ter­melési érték 5 százalékát meghaladó tőkés export esetén módot adnának. Halászszékekre mindenesetre tekin­télyes exportmegrendelések futottak be már eddig is a tőkés vevőktől. Csupán ebből a termékből várha­tóan 16 millió forint értékű kivitelt fog megvalósítani a szövetkezet az idén. Ami pedig még inkább biza­kodással tölti el a szövetkezet ve­zetőit: elkészültek azoknak az isko­lapadoknak a mintadarabjai, ame­lyeket a METRIMPEX komplex is­kolaépítésekre kiírt iraki verseny­­tárgyalásokon kínál csomagtervében. Kilátás van rá, hogy ezekből az iraki fél mintegy 12 ezer darabot rendel. Sári István ­ MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. JÚNIUS 1-TŐL .****• a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent fel­tüntetett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Egység Devizanem Nem-kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban Kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 mmm 100 angol font 5195,­ 5200,20 5205,40 7428,85 7436,29 7443,73 100 ausztrál dollár 2554,49 2557,05 2559,61 3652,92 3656,58 3860,24 100 belga frank 78,32 78,40 78,48 112,­112,11 112,22 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14— — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28— — — 100 dán korona 402,45 402,85 403,25 575,50 576,08 576,66 100 francia frank 539,04 539,58 540,12 770,83 771,60 772,37 100 hollandi forint 1142,44 1143,58 1144,72 1633,68 1635,32 1636,96 100 indiai rúpia 286,02 286,31 286,60 409,01 409,42 409,83 1000 japán jen 99,85 99,95 100,05 142,79 142,93 143,07 100 kanadai dollár 1927,22 1929,15 1931,08 2755,92 2758,68 2761,44 100 KNDK von­t­ 910,42 910,42 910,42— — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328 80— — — 100 kuvaiti dinár 8347,69 8356,05 8364,41 11 937,20 11 949,15 11 961,10 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42— — — 100 mongol tugrik c) 352,87 352,87 352,87— — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— —­— — 100 norvég korona 458,70 459,16 459,62 655,94 656,60 657,26 100 NSZK márka 1255,53 1256,79 1258,05 1795,41 1797,21 1799,01 1000 olasz líra 26,71 26,74 26,77 38,20 38,24 38,28 100 osztrák schilling 176,02 176,20 176,38 251,72 251,97 252,22 100 pakisztáni rúpia 228,69 228,92 229,15 327,03 327,36 327,69 100 portugál escudo 45,75 45,80 45,85 65,42 65,49 65,56 100 román lei­c) 170.— 170.— 170,—— — — 100 spanyol peseta 31,68 31,71 31,74 45,30 45,35 45,40 100 svájci frank 1350,13 1351,48 1352,83 1930,69 1932,62 1934,55 100 svéd korona 533,96 534,49 535,02 763,56 764,32 765,08 100 szovjet rubel c) d) • 1622,50 1622,50 1622,50— — — 100 tr. és cl. rubel— ——— 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2252,55 2254,80 2257,05 3221,14 3224,36 3227,58 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81— — — 1980. JÚNIUS 3. Jugoszláv vélemény a magyar-jugoszláv együttműködésről A Tanjug hírügynökség kommen­tárja szerint 1980 első négy hónap­jában a Magyarországgal folytatott jugoszláv árucsere-forgalom nem hozta meg a várt eredményt. Május elsejéig 138 millió dollár értékű volt a kétirányú forgalom, ami az idei esztendőre tervezett 526 millió dol­lárnak csupán 26 százaléka. Még ennél is nyugtalanítóbb azonban az a tény, hogy növekszik a jugoszláv kereskedelmi hiány: áp­rilis végén 24 millió dollár volt, s a májusi, még nem teljes adatok azt mutatják, hogy a helyzet nem javul. A jugoszláv gazdasági ka­mara magyar tagozatának pénteki ülésén hangsúlyozták, hogy a ju­goszláv vállalatok tevékenysége kér­désessé teszi a tervezett mértékű árucsere lebonyolítását. 1980-ra 264 millió dolláros jugoszláv kivitelt irányoztak elő, a behozatalnak pe­dig 261 milliónak kellene lennie. Gazdasági szakemberek szerint a mostani nehézségeket elsősorban azok az üzletkötések okozták, ame­lyeket még a múlt év végén írtak alá, de teljesítésükre csak az idén nyílt lehetőség. Az év elején mű­trágyát is importáltak, ami szintén hozzájárult a deficithez. A kamarai magyar tagozat ülé­sén elmondották, hogy vannak ága­zatok, amelyekben a hiány az idén keletkezett, jóllehet a vállalatok is­merték a tervet. Megállapították, hogy a magyar piacon való szerve­zett fellépés alapelveire vonatkozó önigazgatási megállapodást a jövő­­­ben tiszteletben kell tartania nem­csak a megállapodás aláíróinak, ha­nem a magyar tagozathoz tartozó minden tagvállalatnak is — fejező­dik be a kommentár. (MTI) Két új budapesti szálloda alapkőletétele Újabb két, osztrák kivitelezésben épülő szálloda alapkőletételére ke­rült sor vasárnap délelőtt: a BAH- csomóponti és a Déli pályaudvar melletti hotel alapító okiratait he­lyezték el. Az ünnepségen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter és dr. Josef Stari­bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter. Sághy Vilmos beszédében emlé­keztetett Magyarország és Ausztria fejlődő együttműködésére,­ amelynek keretében most újabb két szál­loda építésének fontos aktusánál lehetünk jelen. Josef Staribacher beszédében külön kiemelte, hogy az osztrák építőipari vállalkozók eddigi ma­gyarországi tapasztalatai kiválóak. Véleménye szerint sikerült azt az utat megtalálni, amelyen haladva még sok vállalkozásra kerülhet sor. Mint arról már lapunkban hírt adtunk (Világgazdaság, május 17., 3. oldal), a két szállóban összesen 1500 férőhely lesz majd. A BAH- csomópontnál épülő hotel 1982. április 15-én, a Déli pályaudvar melletti pedig 1982. július 15-én fo­gadhatja az első vendégeket. (MTI) Szabadidő kiállítás a Technika Házában Munkatársunktól: Az előző évekhez képest kisebb helyen rendezi meg a HUNGARO­­COOP immár hagyományos tavaszi szabadidő-kiállítását az idén június 2­6 között. A jelek szerint ez a be­mutató mégis sikeresebbnek ígérke­zik a korábbiaknál, nemcsak újdon­ságai, hanem a hagyományos cik­kek jobb kidolgozása, a textiliák gazdagabb, harmonikusabb színei miatt is. Ilyen kiállítást láttunk már a Margitszigeti Nagyszállóban, a Városligetben, a Lövölde téri szö­vetkezeti bemutatóteremben, de a reprezentatív környezetben egy ki­csit mindig elsikkadtak az akkor még valóban gyengébb kivitelű kem­pingcikkek és kerti garnitúrák. A KG Informatik székházában — nép­szerűbb nevén a Technika Házában — a jól elrendezett szabadidő-bú­tordarabok így feltehetően most na­gyobb üzletkötésekre ösztönzik a HUNGAROCOOP külföldi partne­reit, mint korábban. Ez természetesen nemcsak a be­mutató érdeme lesz, hanem annak is, hogy ha például a textilipar nem is tudja ma még olyan gazdag alap­anyag választékkal ellátni a kem­pingbútorokat gyártó szövetkezete­ket, mint amilyenre szükség volna, mégis megállapítható, hogy előbbre léptek, színesebb, szebb anyagokat gyártanak, mint néhány esztendővel ezelőtt. A keresletnek megfelelően tudják ma már gyártani — még­hozzá hazai krómozott csövekből — e bútorok vázát, és érezhetően ja­vult a fa garnitúrák alapanyagának minősége. Nyilván ennek köszönhe­tően számítanak a HUNGARO­­COOP-nál az 1980—81-es szezonban e termékekből 10 millió dolláros (a vállalat összes tőkés exportjának mintegy 10 százaléka) és 3—4 millió rubeles exportra. Külföldi partne­reinket a szokáshoz híven az idén is meghívtuk erre a bemutatóra — mondotta Nagy Kornél, a HUNGA­ROCOOP vezérigazgató-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján. Az idén egyébként a tőkés export mintegy 10 százalékkal lesz maga­sabb a tavalyinál, ami nem a meny­­nyiség növekedéséből, hanem kizá­rólag az áremelésből adódik. Év­ről évre általában mintegy 10—15 százalékkal sikerül növelni a tőkés piacokon a kempingbútorok, illetve a fegamitúrák árát, bár a hazai anyagárak mintegy 30—40 százalé­kos emelkedését csak két és fél- há­rom év múlva lehet majd érvénye­síteni — hangsúlyozta a vezérigaz­gató-helyettes. Ehhez azonban arra is szükség lesz, hogy a HUNGARO­COOP még jobb minőségű árut kap­jon a szövetkezetektől. Hosszú távon egyre gazdaságosabb termékeknek lehet minősíteni majd a szabadidő cikkeket, az átmeneti megtorpanás ellenére is. A verseny­­képességet azonban mindenképpen növelni kell, és ezt elsősorban a bu­dakalászi textíliák nagyobb válasz­tékával, ütemes szállításával és a világpiaci árat jobban megközelítő hazai árszintjével lehet elérni. Békés Miklós, a Gépipari Szövet­kezetek Budapesti Szövetségének el­nöke rámutatott, hogy az elmúlt 15 év alatt sokat fejlődtek a kiállítá­son látható termékek gyártói, s ma már képesek lennének a jelenleginél több árut készíteni, csak meggondo­landó, hogy az a többlet dollárbevé­tel, ami a többletmennyiség értéke­sítéséből származna, népgazdasági szinten is kifizetődő-e. Pillanatnyi­lag az a cél, hogy csak az árak eme­lésével emelkedjék a HUNGARO­COOP exportja ezekből a termékek­ből, az OKISZ-nak, a HUNGARO­­COOP-nak és a Külkereskedelmi Minisztériumnak viszont a követke­ző időszakban kell majd döntenie a hazai alapanyagárak és az új szabá­lyozók figyelembevételével arról, hogy mi a feltétele a népgazdasági szinten még jobban kifizetődő sza­badidő-cikkek exportjának. Egyet mindenesetre figyelembe kell venni: a konkurrens exportőrök lényegesen alacsonyabb áron előállított termé­kekkel tudnak a világpiacon jelent­kezni.

Next