Világgazdaság, 1980. június (12. évfolyam, 103/2857-122/2876. szám)
1980-06-03 / 103. (2857.) szám
KÜLGAZDASÁG Májusban tovább nőtt az NSZK fizetési mérleghiánya Az NSZK fizetési mérlegének folyó tételei áprilisban 1,8 milliárd márkás hiányt mutattak — jelenti a szövetségi statisztikai hivatal. A hivatal ideiglenes adatokra alapuló tájékoztatása emlékeztet rá, hogy márciusban még 1,3 milliárd márkára rúgott a mérleghiány, tavaly áprilisban pedig nem deficit, hanem 800 millió márkás többlet mutatkozott. Az idei év első négy hónapjának deficitje — szintén ideiglenes adatok alapján számítva — elérte a 7,4 milliárd márkát, míg tavaly ugyanebben az időszakban a folyó tételek még 3,7 milliárd márkás többlettel zárultak. Az első négy hónap mérleghiánya elsősorban a tőketranszfer 8,3 milliárd márkás és a szolgáltatások 3 milliárd márkás deficitje következtében adódott. Ugyanebben az időszakban a kereskedelmi mérleg 3,9 milliárd márkára rúgó többletet mutatott. A kereskedelmi mérleg aktívuma egyébként áprilisban 1,1 milliárd márkára csökkent a márciusi 2 milliárdról — folytatja jelentését a szövetségi statisztikai hivatal. (1979. áprilisában a kereskedelmi mérleg még 3,3 milliárd márkás többlettel zárult, az év első harmadának eredménye pedig 11,1 milliárd márkára rúgó szufficit volt.) Az idei év áprilisában a kivitel 30,14 milliárd márka volt, kevesebb ugyan a márciusi 31,29 milliárd márkás exporteredménynél, de jelentősen meghaladva az egy évvel ezelőtti 25,87 milliárd márkát. Az áprilisi import szintén csökkenést mutat: a márciusi 29,28 milliárd márkával szemben 29,04 milliárd körül alakult, tavaly áprilisban viszont még csak 22,6 milliárd márkát ért el. Az első négy hónap összesített kivitele 119 milliárd márkára emelkedett az előző év hasonló időszakának 100,16 milliárd márkájáról, míg a négyhavi import 115,1 milliárd márka volt a tavalyi 89,05 milliárd márkával szemben. A statisztikai hivatal ideiglenes adatai szerint a megélhetési költségek májusban 0,5 százalékkal emelkedtek az áprilisi szinthez képest, míg áprilisban ez a növekedés 0,6 százalékos volt az előző hónaphoz képest. A májusi megélhetési költségek így 6,1 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a növekedés 1975. szeptembere óta a legnagyobb, akkor szintén 6,1 százalékot ért el az egy éven belüli áremelkedés. (Áprilisban ugyanez az adat 5,8 százalék volt.) A statisztikai hivatal közleménye nem fűzött megjegyzést az adatokhoz, a gazdasági minisztérium szóvivője szerint viszont az áremelkedés túlnyomórészt „importált” volt, azaz a magasabb nyersanyag- és energiaárakból adódott. (Reuter, AP—DJ) Véget ért Zaire hitelezőinek tanácskozása Párizsban befejeződött Zaire hitelezőinek kétnapos értekezlete. A résztvevők megállapították, hogy az afrikai ország további nemzetközi pénzügyi támogatásra szorul. A donor országok és nemzetközi szervezetek megelégedésüket fejezték ki Zaire kormányának a fizetési mérleg kiegyensúlyozására tett intézkedései iránt és abban is egyetértettek, hogy a gazdaság legsürgetőbb feladata a meglevő kapacitások lehető legteljesebb kihasználása. Az értekezleten a zaire-i delegáció ismertette az ország gazdaságáról szólólegújabb adatokat. Eszerint az 1980—82-es állami beruházási program körülbelül 2,2 milliárd dollárt emészt fel, ebből 1,6 milliárd lesz a devizakiadás. A kinshasai tervezési miniszter újságíróknak elmondotta, hogy országa újabb segélyeket vár külföldről, azt azonban nem volt hajlandó közölni, hogy miből fogják finanszírozni a költségvetési kiadásoknak azt a 22 százalékát, amelyre egyelőre nincsen pénzügyi fedezet. Az infláció Zaire-ban éves rátán már 100 százalék, a költségvetési deficit az idén előreláthatóan 130 millió dollár lesz, a kereskedelmi mérleg deficitje pedig 1,3 milliárd dollárra nő a tavalyi 900 millióról. Ismeretes, hogy Zaire 4 milliárd dolláros adósságainak nagy részét — az 1981-ben és 1982-ben visszafizetendő összegeket — már decemberben átütemezték az ország hitelezői, a múlt hónapban pedig további 450 millió dollár magánbankhitel visszafizetését sikerült Zairenak későbbre halasztania. A 450 millió dolláros hitel új feltételei a következők: ötéves türelmi idő után 10 év alatt kell visszafizetni, a kamat az első öt évben 1,875 százalékkal, a hátralévő időszakban pedig 2 százalékkal haladja meg a LIBOR-t. Zaire adósságaiból még nem ütemezték át a 100 millió dollárnyi, nem konzorciális közvetlen hitelt. (AP—DJ, Reuter) Brit-lengyel üzletet biztosít az ECGD A brit exporthitel garancia hivatal (ECGD) közölte, hogy biztosítja annak a 30 millió dolláros hitelkeretnek a visszafizetését, amelyet a Lloyd’s Bank International nyújt a lengyel Bank Handlowy w Warszawie-nak. A kölcsön célja, hogy finanszírozza azokat a szerződéseket, amelyek keretében a lengyel Stalexport acélipari félkész- és késztermékeket importál brit cégektől. Az exportőrök a szerződés értékének 85 százalékát kapják meg a kölcsönkeretből, a többit a vevők saját forrásból fizetik. (Reuter) Exportkényszer és -lehetőségek a gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnél Békéscsabai tudósítónktól. A gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnél sem kezdődött jobban az 1980. év, mint a bútoripar legtöbb termelő egységénél. A 450 főt foglalkoztató szövetkezet tavalyi termelési értéke meghaladta a 230 millió forintot. Az 1980 elején bevezetett módosított termelői árak szerint azonban ez már csak 175 millió forintnak felel meg. Különösen a belföldi értékesítésen zsugorodott össze a haszon; ezt a szövetkezet az export fokozásával kívánja ellensúlyozni. A gyulai szövetkezet különböző ülőalkalmatosságokat készít közületi és magánfelhasználóknak. Egyes székek, színházi széksorok, iskolapadok egyaránt megtalálhatók termékei között. Az év elejétől érvénybe lépett szabályozómódosítás nemcsak azért hozta nehéz helyzetbe, mert megváltoztatták termékeinek árát, hanem azért is, mert hazai megrendelői a bútorok árának emelkedése nyomán várakozó álláspontra helyezkedtek. Január elején a szövetkezet termelő kapacitásai még az első negyedév végéig sem voltak teljes mértékben lekötve megrendelésekkel. A rendelésállomány csak április elejére töltődött fel. A belföldi értékesítés nyereséghányada mindössze 3 százalék — lényegesen alatta marad az exportált termékekben realizált nyereségnek. Ezek nyereséghányada ugyanis a szocialista kivitelnél 15—20 százalék, a tőkésnél pedig 30 százalékos. 1977 és 1979 között a szövetkezet exportszállításainak értéke a felére csökkent: tavaly már csak 57 millió forintra rúgott. A szabályozók változása most ismét az export növelése irányába ösztönözi a gyulaiakat. Ez azonban, persze, nem megy akadálytalanul. A szocialista országokba irányuló kivitelt — a fő vásárlók a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia — államközi kontingensek szabályozzák. Hiába jeleznek a partnerek többletvásárlási szándékot, a szövetkezet az idén lényegében nem szállíthat többet szocialista vevőinek, mint 1977-ben. Eddig 60 millió forint értékben kötött szerződést a szövetkezet vezetősége — az ARTEX közvetítésével — szocialista szállításokra, s folyamatban van egy további 20 millió forintos szovjet exportszerződés előkészítése. Az igen jó nyereséget adó tőkés export egyetlen — igényesnek éppen nem mondható — termékből, az úgynevezett halászszékből realizálódik. Ennek vevői NSZK-beli, holland és francia cégek, önként adódik a kérdés, miért nem kísérel meg a szövetkezet igényesebb termékeket exportálni a tőkésországokba. A válasz egyszerű: a jelenlegi hazai alapanyagárak nem teszik lehetővé, hogy igényesebb bútordarabokkal is megfelelő nyereségre lehessen szert tenni. (Legalábbis a szövetkezet meglevő technikájával és technológiájával.) Fémbútoroknál sem jobb a helyzet. Elmaradott ugyanis a jó minőségű fémbútorok készítéséhez szükséges galvanotechnika is Magyarországon. Ilyen körülmények között minőségileg és árban egyaránt versenyképes exportárut gyártani a tőkés piacra meglehetősen reménytelen vállalkozás. Végül a szövetkezet vezetősége kedvezőtlennek tartja a jelenlegi tőkés exportértékesítés lebonyolítását is. Az ARTEX ugyanis a tőkés bútorkivitelt sajátszámlás rendszerben bonyolítja le, s bár e forma következtében a szövetkezet azonnal megkapja a pénzét (a bizományosi formában való értékesítéssel szemben), viszont nem alkalmazhatja, illetve meg sem kísérelheti, hogy alkalmazza a tőkés exportban elért haszonkulcson belföldön forgalmazott termékeinél, amire különben a kompetitív árképzés szabályai a teljes termelési érték 5 százalékát meghaladó tőkés export esetén módot adnának. Halászszékekre mindenesetre tekintélyes exportmegrendelések futottak be már eddig is a tőkés vevőktől. Csupán ebből a termékből várhatóan 16 millió forint értékű kivitelt fog megvalósítani a szövetkezet az idén. Ami pedig még inkább bizakodással tölti el a szövetkezet vezetőit: elkészültek azoknak az iskolapadoknak a mintadarabjai, amelyeket a METRIMPEX komplex iskolaépítésekre kiírt iraki versenytárgyalásokon kínál csomagtervében. Kilátás van rá, hogy ezekből az iraki fél mintegy 12 ezer darabot rendel. Sári István MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. JÚNIUS 1-TŐL .****• a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent feltüntetett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Egység Devizanem Nem-kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban Kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 mmm 100 angol font 5195, 5200,20 5205,40 7428,85 7436,29 7443,73 100 ausztrál dollár 2554,49 2557,05 2559,61 3652,92 3656,58 3860,24 100 belga frank 78,32 78,40 78,48 112,112,11 112,22 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14— — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28— — — 100 dán korona 402,45 402,85 403,25 575,50 576,08 576,66 100 francia frank 539,04 539,58 540,12 770,83 771,60 772,37 100 hollandi forint 1142,44 1143,58 1144,72 1633,68 1635,32 1636,96 100 indiai rúpia 286,02 286,31 286,60 409,01 409,42 409,83 1000 japán jen 99,85 99,95 100,05 142,79 142,93 143,07 100 kanadai dollár 1927,22 1929,15 1931,08 2755,92 2758,68 2761,44 100 KNDK vont 910,42 910,42 910,42— — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328 80— — — 100 kuvaiti dinár 8347,69 8356,05 8364,41 11 937,20 11 949,15 11 961,10 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42— — — 100 mongol tugrik c) 352,87 352,87 352,87— — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— —— — 100 norvég korona 458,70 459,16 459,62 655,94 656,60 657,26 100 NSZK márka 1255,53 1256,79 1258,05 1795,41 1797,21 1799,01 1000 olasz líra 26,71 26,74 26,77 38,20 38,24 38,28 100 osztrák schilling 176,02 176,20 176,38 251,72 251,97 252,22 100 pakisztáni rúpia 228,69 228,92 229,15 327,03 327,36 327,69 100 portugál escudo 45,75 45,80 45,85 65,42 65,49 65,56 100 román leic) 170.— 170.— 170,—— — — 100 spanyol peseta 31,68 31,71 31,74 45,30 45,35 45,40 100 svájci frank 1350,13 1351,48 1352,83 1930,69 1932,62 1934,55 100 svéd korona 533,96 534,49 535,02 763,56 764,32 765,08 100 szovjet rubel c) d) • 1622,50 1622,50 1622,50— — — 100 tr. és cl. rubel— ——— 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2252,55 2254,80 2257,05 3221,14 3224,36 3227,58 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81— — — 1980. JÚNIUS 3. Jugoszláv vélemény a magyar-jugoszláv együttműködésről A Tanjug hírügynökség kommentárja szerint 1980 első négy hónapjában a Magyarországgal folytatott jugoszláv árucsere-forgalom nem hozta meg a várt eredményt. Május elsejéig 138 millió dollár értékű volt a kétirányú forgalom, ami az idei esztendőre tervezett 526 millió dollárnak csupán 26 százaléka. Még ennél is nyugtalanítóbb azonban az a tény, hogy növekszik a jugoszláv kereskedelmi hiány: április végén 24 millió dollár volt, s a májusi, még nem teljes adatok azt mutatják, hogy a helyzet nem javul. A jugoszláv gazdasági kamara magyar tagozatának pénteki ülésén hangsúlyozták, hogy a jugoszláv vállalatok tevékenysége kérdésessé teszi a tervezett mértékű árucsere lebonyolítását. 1980-ra 264 millió dolláros jugoszláv kivitelt irányoztak elő, a behozatalnak pedig 261 milliónak kellene lennie. Gazdasági szakemberek szerint a mostani nehézségeket elsősorban azok az üzletkötések okozták, amelyeket még a múlt év végén írtak alá, de teljesítésükre csak az idén nyílt lehetőség. Az év elején műtrágyát is importáltak, ami szintén hozzájárult a deficithez. A kamarai magyar tagozat ülésén elmondották, hogy vannak ágazatok, amelyekben a hiány az idén keletkezett, jóllehet a vállalatok ismerték a tervet. Megállapították, hogy a magyar piacon való szervezett fellépés alapelveire vonatkozó önigazgatási megállapodást a jövőben tiszteletben kell tartania nemcsak a megállapodás aláíróinak, hanem a magyar tagozathoz tartozó minden tagvállalatnak is — fejeződik be a kommentár. (MTI) Két új budapesti szálloda alapkőletétele Újabb két, osztrák kivitelezésben épülő szálloda alapkőletételére került sor vasárnap délelőtt: a BAH- csomóponti és a Déli pályaudvar melletti hotel alapító okiratait helyezték el. Az ünnepségen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter. Sághy Vilmos beszédében emlékeztetett Magyarország és Ausztria fejlődő együttműködésére, amelynek keretében most újabb két szálloda építésének fontos aktusánál lehetünk jelen. Josef Staribacher beszédében külön kiemelte, hogy az osztrák építőipari vállalkozók eddigi magyarországi tapasztalatai kiválóak. Véleménye szerint sikerült azt az utat megtalálni, amelyen haladva még sok vállalkozásra kerülhet sor. Mint arról már lapunkban hírt adtunk (Világgazdaság, május 17., 3. oldal), a két szállóban összesen 1500 férőhely lesz majd. A BAH- csomópontnál épülő hotel 1982. április 15-én, a Déli pályaudvar melletti pedig 1982. július 15-én fogadhatja az első vendégeket. (MTI) Szabadidő kiállítás a Technika Házában Munkatársunktól: Az előző évekhez képest kisebb helyen rendezi meg a HUNGAROCOOP immár hagyományos tavaszi szabadidő-kiállítását az idén június 26 között. A jelek szerint ez a bemutató mégis sikeresebbnek ígérkezik a korábbiaknál, nemcsak újdonságai, hanem a hagyományos cikkek jobb kidolgozása, a textiliák gazdagabb, harmonikusabb színei miatt is. Ilyen kiállítást láttunk már a Margitszigeti Nagyszállóban, a Városligetben, a Lövölde téri szövetkezeti bemutatóteremben, de a reprezentatív környezetben egy kicsit mindig elsikkadtak az akkor még valóban gyengébb kivitelű kempingcikkek és kerti garnitúrák. A KG Informatik székházában — népszerűbb nevén a Technika Házában — a jól elrendezett szabadidő-bútordarabok így feltehetően most nagyobb üzletkötésekre ösztönzik a HUNGAROCOOP külföldi partnereit, mint korábban. Ez természetesen nemcsak a bemutató érdeme lesz, hanem annak is, hogy ha például a textilipar nem is tudja ma még olyan gazdag alapanyag választékkal ellátni a kempingbútorokat gyártó szövetkezeteket, mint amilyenre szükség volna, mégis megállapítható, hogy előbbre léptek, színesebb, szebb anyagokat gyártanak, mint néhány esztendővel ezelőtt. A keresletnek megfelelően tudják ma már gyártani — méghozzá hazai krómozott csövekből — e bútorok vázát, és érezhetően javult a fa garnitúrák alapanyagának minősége. Nyilván ennek köszönhetően számítanak a HUNGAROCOOP-nál az 1980—81-es szezonban e termékekből 10 millió dolláros (a vállalat összes tőkés exportjának mintegy 10 százaléka) és 3—4 millió rubeles exportra. Külföldi partnereinket a szokáshoz híven az idén is meghívtuk erre a bemutatóra — mondotta Nagy Kornél, a HUNGAROCOOP vezérigazgató-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján. Az idén egyébként a tőkés export mintegy 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ami nem a menynyiség növekedéséből, hanem kizárólag az áremelésből adódik. Évről évre általában mintegy 10—15 százalékkal sikerül növelni a tőkés piacokon a kempingbútorok, illetve a fegamitúrák árát, bár a hazai anyagárak mintegy 30—40 százalékos emelkedését csak két és fél- három év múlva lehet majd érvényesíteni — hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. Ehhez azonban arra is szükség lesz, hogy a HUNGAROCOOP még jobb minőségű árut kapjon a szövetkezetektől. Hosszú távon egyre gazdaságosabb termékeknek lehet minősíteni majd a szabadidő cikkeket, az átmeneti megtorpanás ellenére is. A versenyképességet azonban mindenképpen növelni kell, és ezt elsősorban a budakalászi textíliák nagyobb választékával, ütemes szállításával és a világpiaci árat jobban megközelítő hazai árszintjével lehet elérni. Békés Miklós, a Gépipari Szövetkezetek Budapesti Szövetségének elnöke rámutatott, hogy az elmúlt 15 év alatt sokat fejlődtek a kiállításon látható termékek gyártói, s ma már képesek lennének a jelenleginél több árut készíteni, csak meggondolandó, hogy az a többlet dollárbevétel, ami a többletmennyiség értékesítéséből származna, népgazdasági szinten is kifizetődő-e. Pillanatnyilag az a cél, hogy csak az árak emelésével emelkedjék a HUNGAROCOOP exportja ezekből a termékekből, az OKISZ-nak, a HUNGAROCOOP-nak és a Külkereskedelmi Minisztériumnak viszont a következő időszakban kell majd döntenie a hazai alapanyagárak és az új szabályozók figyelembevételével arról, hogy mi a feltétele a népgazdasági szinten még jobban kifizetődő szabadidő-cikkek exportjának. Egyet mindenesetre figyelembe kell venni: a konkurrens exportőrök lényegesen alacsonyabb áron előállított termékekkel tudnak a világpiacon jelentkezni.