Világgazdaság, 1980. július (12. évfolyam, 123/2877-145/2899. szám)
1980-07-01 / 123. (2877.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1980. JÚLIUS 1., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 123. (2877.) SZÁM Folytatódik a drágulás az aranypiacon A növekvő kereskedelmi deficit gyengíti a dollárt Február óta legmagasabb árfolyamára emelkedett az arany a londoni tőzsdén, az amerikai valuta jegyzése pedig hagyományosan ellenkező irányt vett, az összes főbb tőzsdei központokban gyengült. Az arany gyors drágulása mögött a piacokon a csökkenő kínálatot és a nemzetközi feszültséget látják, kiváltképp a dél-afrikai csapatok támadása miatt elmérgesedett angolai—dél-afrikai viszonyt. Ismeretes, hogy dél-afrikai bányákból kerül ki a nyugati világ aranytermelésének zöme. A dollárt az is gyengítette, hogy a hét végén közzétett adatok szerint erősen emelkedett az amerikai kereskedelmi mérleg deficitje, májusban 3,86 milliárd dollárra rúgott, szemben az áprilisi 1,87 milliárd dollárral. Míg a múlt hét végén unciánként (31,104 gramm) 638 dollár volt az srany zárójegyzése, hétfőn délután a londoni tőzsdén az árfolyam elérte a 662,50 dollárt. A fém február 21-e óta nem volt ilyen drága. A piacokon általános a vélemény, hogy a hirtelen drágulás mögött két fő tényező húzódik meg. Az egyik, hogy a dél-afrikai térségben éleződik a feszültség, a másik, hogy a süllyedő amerikai kamatszint, a dollár gyengülése miatt az amerikai valuta mind kevésbé vonzó befektetési eszköz, a dollárban tartott pénzek folyamatosan mérnek át aranyba. ív. . .amellett a piacokon fölhívják a ... címet, hogy a mostani drágulási hullámot hozzá sem lehet vetni az év eleji aranylázhoz, amikor az árfolyam egy-két nap leforgása alatt 250 dollárral ugrott fel. A szakértők egyetértenek abban, hogy nem mutatkozik lényegesebb spekuláció, s az áremelkedés, mondhatni, természetes folyománya azoknak az előrejelzéseknek, amelyek szerint az idén lényegesen csökken az aranykínálat a szabadpiacon. (Az előrejelzések egyikét, a Consolidated Gold Fields cégét a 4. oldalon ismertetjük.) De az arany ára a nemzetközi bizonytalanság fokmérője is, s túl sok hír jött össze egyszerre, semhogy a fém jegyzésén ez ne mutatkozott volna meg. Itt említik a piacokon a Thaiföld és Kambodzsa közti feszültséget, az angolai jelentéseket, amelyek szerint dél-afrikai csapatok hatoltak be az ország déli részébe, és nem utolsó sorban azokat a híreket, hogy ismét növekszik a feszültség Líbia és Egyiptom, valamint Irán és Irak között. A késő délután érkezett jelentések arról tanúskodnak, hogy körülbelül 10—15 dollárnyi áremelkedést lehet a spekuláció számlájára írni, e drágulást azonban maga a spekuláció szüntette meg még a délután folyamán, a nyereség besöprését szolgáló eladások miatt a zárás előtti jegyzés 650 dollárra esett vissza. Mindamellett a szakértők az aranypiaci kínálat csökkenésére utalva lassú, de „irányítható” drágulásra számítanak. Az arany jegyzése persze attól is sokban függ, hogy miként alakul a dollár árfolyama, hisz a sárga fém tendenciája hagyományosan ellentétes a dollár irányzatával. A legfrissebb adatok arra vallanak, hogy egyelőre az amerikai valuta gyengülésére kell számítani. A washingtoni kereskedelmi minisztérium pénteken tette közzé a májusra vonatkozó kereskedelmi adatokat, s ezek azt mutatják, hogy az USA kereskedelmi deficitje az áprilisihoz képest több mint kétszeresére emelkedett, elérte a 3,88 milliárd dollárt. Hétfőn újabb rossz hír érkezett a dollár számára, a vezető gazdasági mutatókat tartalmazó összesített index májusban 2,4 százalékponttal esett. Ez valamivel jobb ugyan, mint az áprilisi eredmény, mikoris az index 4,1 százalékkal csökkent, demindenesetre arra utal, hogy az amerikai gazdaság tartós recesszióban van. A két hír együtt, mármint az öszszesített index esése és a kereskedelmi mérleg deficitjének növekedése pedig végképp rosszul jött a dollárnak. A piacokon ugyanis sokáig támogatta azamerikai valuta jegyzését az a feltételezés, hogy a gazdasági tevékenység hanyatlásával együtt szükségképp csökken a kereskedelmi deficit is, ezért a fizetési árltóéget a. talán kerül egyensúlyba hozni. Ez azt jelentette volna, hogy kevesebb dollár árasztja el az europiacokat. Minthogy e feltételezést a májusi kereskedelmi adatok megcáfolni látszanak, valószínű, hogy a dollár már csupán lélektani okokból is veszít árfolyamából. A dollár gyengülése tegnap meg is kezdődött, az amerikai valuta valamennyi tőzsdei központban esett. Frankfurtban tegnap délután 1,6 márka alatt jegyezték, Londonban pedig 2,36 dollárt adtak egy fontért, szemben a pénteki 2,34 dollárral. (Reuter, AP—DJ) Nyugati vélemények a recesszióról A legsúlyosabb Anglia helyzete A nyugati közgazdászok többsége egyre inkább egyetért a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) azzal a megállapításával, miszerint reális annak a veszélye, hogy a vezető tőkésországok restriktív gazdaságpolitikája miatt a fejlett tőkésországokban egyidejűleg következik be a recesszió. Mások szerint azonban csak az USA-ban és Nagy-Britanniában lesz igazi recesszió, az NSZK-ban és Japánban csak a gazdasági növekedés lassul le, miközben számos nyugat-európai ország, például Franciaország és Olaszország, továbbra is fenntartja a gazdasági növekedést. Az év végén bekövetkezik a recesszió a nyugati világban és 1981- ben 2,3 százalékkal fog csökkenni az ideihez képest a fejlett tőkésvilág ipari termelése — állapítja meg a London Business School prognózisa, amely szerint 1981 első negyedévében 5 százalékkal lesz kisebb a fejlett tőkésországok ipari termelése, mint egy évvel korábban. A recesszió közvetlen oka a prognózis szerint az infláció felgyorsulása: a nagykereskedelmi árindex növekedése — évi rátára vetítve — az év folyamán eléri a 15 százalékos, a fogyasztói árindexé pedig a 11 százalékos rekordot. Az árszínvonal-emelkedés 1981 közepén 10 százalék alá fog csökkenni. A recesszió következtében stabilizálódik a kőolaj „reálára”, és jövőre a kőolajárak már csak kismértékben fognak emelkedni — állapítja meg a London Business School. A többi fejlett tőkésországhoz képest súlyosabb lesz a brit gazdaság visszaesése: a GDP (hozzáadott érték) az idén 2,3 százalékkal és jövőre pedig 0,4 százalékkal fog csökkenni, az infláció még jövőre is kétszámjegyű lesz, a munkanélküli száma fokozatosan 2 millió fölé emelkedik, és a vállalati veszteségek az idén és jövőre egyaránt 8 milliárd fontra tehetők. A brit vállalatok nehézségeiért — csökkenő kereslet, növekvő költségek, magas kamatlábak, erős font — a tanulmány a konzervatív kormány gazdaságpolitikáját teszi felelőssé. A Carter-kormány esetleg már a választások előtt is gazdaságélénkítő intézkedések meghozatalára fog kényszerülni — állapítja meg vezető amerikai közgazdászokra hivatkozva a Reuter hírügynökség. A recesszió átterjedésétől tartó nyugati országok ugyanis egyre nagyobb nyomást fognak gyakorolni Washingtonra, hogy gazdaságpolitikája necsak az infláció megfékezését, hanem a recesszió elleni harcot is tartsa szem előtt. Az amerikai kormánynak azzal is számolnia kell, hogy a munkanélküliség terjedése miatt belföldön is a gazdaság élénkítését fogják követelni. Valamennyi fejlett tőkésországban csökkenteni kell a kamatlábakat — követeli Solomon, a Federal Reserve elnöke, bírálva a nyugati kormányok konzervatív pénzügyi politikáját. A velencei csúcstalálkozón nemcsak az infláció megfékezését, de a munkanélküliség és a recesszió elleni harcot is elhatározták — hangsúlyozta Solomon. Az angol hírügynökség értesülései szerint azonban sokan kétségbe vonják, hogy a nyugati kormányok hajlandók-e csökkenteni a kamatlábakat. A vezető tőkés országok közül az USA hajlik a leginkább arra, hogy vállalva az infláció felgyorsulását, enyhítsen restriktív gazdaságpolitikáján. Az NSZK-ban a gazdasági növekedés lelassulása csak az idei harmadik negyedévben fog bekövetkezni — vélik nyugatnémet közgazdászok. A Bundesbank kitart a magas kamatlábak mellett, hogy egyrészt enyhítse a külföldi infláció nyomását, másrészt pedig, hogy ösztönözze a tőkebeáramlást a növekvő folyó fizetésimérleg-hiány miatt. Az OECD-országok közül elsőként az NSZK alkalmazta a restriktív pénzügypolitikát. A nyugatnémet gazdaság élénk beruházási tevékenysége és a nyugatnémet áruk iránti növekvő külföldi kereslet miatt azonban a szigorú gazdaságpolitika nem vezetett recesszióra. Ezért az NSZK-ban csak viszonylag kevés közgazdász képviseli azt az álláspontot, miszerint az Amerikából kiinduló recesszió egyszerre éri el az egész nyugati világot. A fejlett tőkésországok közül a legkésőbben Japán szigorította meg pénzügyi politikáját, és ezért várhatóan a japán gazdaság növekedése fog a legkésőbben lelassulni. (Reuter) nalról napra + BULGARIABAN MÓDOSÍTOTTÁK a gazdasági szabályzókat. (2. oldal) + A FAO A KORÁBBINÁL JOBB GABONATERMÉST JÓSOL az idei évre. Búzából 458 millió tonnát, az egyéb gabonaféleségekből pedig 768 millió tonnát vár. (8. oldal) + KUBA A CUKORIPAR FEJLESZTÉSÉRE 20 millió dollár ér■ tékű hitelt kap a KGST Nemzetközi Beruházási Bankjától. (8. oldal) + A LATIN-AMERIKAI REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉST a világgazdasági változások mellett politikai tényezők is korlátozták. (5. oldal) - A JUGOSZLÁV CIPŐIPAR IDEI TERMELÉSI ELŐIRÁNYZATA 58 millió pár, jó 4,5 millióval kevesebb a tavalyi termelésnél. A kivitel ugyanakkor viszont várhatóan növekedni fog. (6. oldal) Kelet—nyugati hitelügyletek Folyik a lengyel eurokölcsön szervezése Hat jugoszláv bank összesen 107 millió dollár hitelt vesz fel egy amerikai és nyugat-európai pénzintézetekből álló konzorciumtól — jelentette a Tanjug. A konzorciumot az amerikai Citicorp angol fiókintézete vezeti. A kölcsönt a nikkel-, az antimon- és a rézbányászat fejlesztésére, valamint egy olajfinomító és egy aluminiumkombinát építésére fordítják. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank leányvállalata 26 millió dolláros hitellel segíti a magánkézben levő jugoszláv kisvállalatok fejlesztését A hírt szintén a Tanjug közölte. Létesítményre adott hitelről kötött megállapodást a bolgár külkereskedelmi bank egy japán konzorciummal, amelyet a félhivatalos Export-Import Bank vezet. A kölcsön összege 16,49 milliárd jen (körülbelül 80 millió dollár), s a pénzt egy 20 milliárd jenes bolgár—japán ügylet finanszírozására fordítják. Ismeretes, hogy a Mitsui és a Toshiba 20 milliárd jenes megrendelést kapott Bulgáriától egy erőmű fölépítésére. Europiaci források szerint várhatóan július 3-án ül össze az a bankkonzorcium, amely 350 millió dolláros hitelt készül folyósítani Lengyelországnak. Bankárkörökben úgy tudják, hogy a hitelező bankok várják a lengyel fél legújabb adatait az ország gazdasági állapotáról és az idei kilátásokról. Ha a kölcsön folyósítása mellett döntenek, akkor is szinte ki van zárva, hogy elfogadják a lengyel külkereskedelmi bank ajánlotta feltételeket. A BankHandlowy ugyanis 1,375 százalékos kamatfelárral szeretne hitelhez jutni, a hitelező pénzintézetek ezzel szemben 1,625 százalékos kamatot kérnek a LIBOR fölött — jelenti a Reuter pénzügyi szakszolgálata. Lengyelország eredetileg 500 millió dolláros kölcsönügyletet ajánlott, ám a bankok a jelek szerint legföljebb 350 millió dollárt készek folyósítani. Még nem tudni, hogy mely pénzintézetek lesznek a konzorcium tagjai, a szindikátust — egyelőre nem hivatalosan — a Bank of America vezeti. Várhatóan ugyanazok a pénzintézetek csatlakoznak a konzorciumhoz, amelyek a tavaly tavaszi 550 millió dolláros hitelt folyósították. (Reuter) Ki KOK és Románia gyorsan fejleszti kereskedelmét Az NDK és Románia 1981 és 1985 között 40 százalékkal kívánja növelni kereskedelmi forgalmát. A közelmúltban aláírt gazdasági együttműködési egyezmény a következő ötéves tervben a két ország közti forgalmat az 1976—1980 közötti 4,1 milliárd rubelről legalább 5,6 milliárd rubelre akarja emelni. A bukaresti szerződéskötésre Honecker közelmúltban lezajlott látogatása során került sor. Az NDK Romániába főleg bányászati berendezéseket, szerszámgépeket, illetve élelmiszerfeldolgozó üzemeket exportál, az import vasúti kocsikból, vegyszerekből, bútorokból áll. (Reuter) További olajáremelések várhatók? Számos olajtermelő ország felemeli kedden az olajárat, de Szaúd-Arábia, a legnagyobb OPEC-exportőr nem nyilatkozott a követendő árpolitikáról. A szaúdi döntés alapvetően fontos az ellátás és a kereslet egyensúlya, illetve az áremelések súlyossága szempontjából, mivel Szaúd- Arábia hozza felszínre az OPEC-olaj egyharmadát. Algírban e hő elején a kőolajexportáló országok barrelenként 32 dolláros irányárat állapítottak meg s a maximumot 37 dollárban jelöltek meg. Szaúd-Arábia jelenleg 28 dollárt kér az olajért. Kuvait (lásd: lapunk 2. oldalát) már jelezte, hogy barrelenként 2 dollárral emeli az áratmától. Irak hasonló emelést tervez, a venezuelai olaj árának emelése pedig 1 és 2 dollár között lesz. (Reuter) Moszkvában megkezdődtek Schmidt tárgyalásai Schmidt nyugatnémet kancellár és Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő között hétfőn délután megkezdődtek a tárgyalások. A Kremlben folytatott megbeszélésen részt vett Genscher nyugatnémet külügyminiszter és Koszigin szovjet miniszterelnök is. Schmidt az első nyugati kormányfő, aki az afganisztáni konfliktus óta Moszkvába látogat. (APA) Az EGK és Románia kereskedelmi egyezménye A Közös Piac és Románia iparikereskedelmi egyezményt kötött — jelenti az AFP hírügynökség Brüszszelből. Több KGST-ország is kötött már részmegállapodást a Közös Piaccal — folytatódik az AFP tudósítása —, de ilyen jellegű átfogó egyezményre mind ez ideig nem volt példa. Márciusban Románia és az EGK már megállapodott gazdasági vegyesbizottság létrehozatalában, e bizottság feladata a kereskedelem és általában a gazdasági kapcsolatok előmozdítása. Román részről remélik, hogy a most kötött megállapodás révén termékeik könnyebben jutnak be a Közös Piacra. Egyes importkontingenseket teljesen megszüntetnek, másokat pedig lényegesen növelnek. Az egyezmény a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozik. (AFP) PORTUGÁLIA 350 MILLIÓ DOLLÁROS EUROIIITELE Portugália 350 millió dolláros , eurohitel felvételéről írt alá megállapodást egy 50 tagú nemzetközi konzorciummal. A hitel lejárata nyolc év, kamata az első három év,ben 0,625 százalékkal, a hátralevő öt éviben 0,75 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat. A hitelügylet aláírását követően Cavaco e Silva pénzügyminiszter közölte, hogy a kölcsönt a fizetési mérleg deficitjének fedezésére fogják fordítani. A fizetési mérleg folyó tételeinek passzívuma 1980 első negyedében mintegy 250 millió dollár, s a kormány tervei szerint az egész évi passzívum nem haladhatja meg a 700—800 millió dollárt. A fizetési mérleg folyó tételeit tavaly 150 millió dolláros aktívummal zárták. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz lesz a tervezett szint alatt tartani a deficitet, mert az olaj drágulása súlyosan megterheli a kereskedelmi mérleget. Kedvező viszont, hogy 1980 első három hónapjában az áruexportból származó bevételek 28 százalékkal, a turizmusból eredők 29 százalékkal, és portugál vendégmunkások hazautalásai 24 százalékkal emelkedtek. (Reuter)