Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)
1980-08-01 / 146. (2900.) szám
1930. AUGUSZTUS 1." A nicaraguai vállalkozók még mindig bizalmatlanok az új rendszerrel szemben Megingott a tőkések bizalma az éppen egyéves évfordulóját ünneplő managuai kormányban. Az államosítások és a kormányzat esetleges baloldalra tolódása nemcsak a külföldi, hanem a nicaraguai vállalatokat is óvatossá teszi. A belföldi ipar fejlődése nélkül azonban nem állhat lábra a polgárháborúban szétzilálódott gazdaság, amelynek sokasodó problémáin: a magas infláción és munkanélküliségen, valamint a hatalmas külföldi tartozásokon mindeddig nem tudott úrrá lenni az új managuai vezetés. Egyedül a mezőgazdaságban értek el számottevő eredményeket, amelynek idei termeléséből már exportra is jutott. A kormány különféle ígéretekkel próbálja meggyőzni a tőkéseket termelőtevékenységük fokozásáról. A párbeszéd tehát még folytatódik. Még nem dőlt el, hogy milyen tartós marad a nicaraguai tőkések és a baloldali sandinisták szövetsége, amelyet a Somoza volt diktátor megbuktatására irányuló törekvések kovácsoltak össze. A tőkés vállalatok többsége még mindig vonakodik nagyobb beruházást végrehajtani az országban, mert fél egy újabb államosítási hullámtól. Az egy évvel ezelőtt hatalomra került managuai kormány azzal kezdte tevékenységét, hogy állami tulajdonba vette a latin-amerikai ország megművelhető területeinek 55 százalékát, valamint 240 vállalatot. Igaz ugyan, hogy ezek zöme Somoza, a megdöntött elnök tulajdonában volt, a vállalatoknak azonban csak 60 százaléka maradt magánkézben. Az új vezetés államosította a bankokat, a biztosítótársaságokat, az egész halászatot és a halfeldolgozást, valamint a külföldi tulajdonban levő bányákat. A managuai vezetés eddig csak szavakban garantálta a szabad vállalkozást és a magántulajdon elismerését, — mondogatják a nicaraguai üzletemberek — konkrét megállapodásokat azonban nem kötött a vállalatvezetőkkel. Az állami beruházások túlnyomó többségben vannak az országban, a forradalom győzelme óta megvalósított, 20 millió dollár értékű befektetésekből mindössze 650 ezer jutott a magánvállalkozókra. Az üzletembereket azonban nemcsak az esetleges államosítások tartják izgalomban, hanem az is, hogy a kormány sokkal többet költ, mint amennyi bevételhez egyáltalán juthat. Feltételezhető tehát, hogy egy idő után éppen a tőkés vállalkozók profitjának megcsapolásával, azaz adóemeléssel fogja kiegészíteni bevételeit. Ugyanakkor a belföldi tőkések szerint a managuai kormány tagjai szinte egyáltalán nem értenek a gazdaság vezetéséhez „Inkább a fegyverforgatásban járatosak, mint a pénzügyekben” — hangoztatják. Miközben a managuai kormányt elsősorban a szociális reformok következetes véghezvitele és a forradalom védelme foglalkoztatja, a vezetés nem szentel elég figyelmet az infláció megfékezésére, a halmozódó külföldi adósságok visszafizetésére, a kereskedelmi mérleg kiegyenlítésére és az elavult gazdasági szerkezet átalakítására — hangzik a tőkések bírálata. A legtöbb iparág termelése az idén csak alig múlja felül a polgárháború előtti időszakét. Az ország hivatalos devizatartalékai 70 millió dollárra csökkentek, a politikai feszültségek miatt a külföldi bankok és pénzintézetek vonakodnak nagyobb összegű hitelt folyósítani. Az aktív lakosság 30 százaléka munkanélküli, a fogyasztói áremelkedések üteme — évi rátán — 80—90 százalék között mozog. Csak a mezőgazdaságban sikerült eredményeket elérni. Megfigyelők szerint az idei termés a tavalyihoz hasonlóan ígéretes lesz. 1979-ben Nicaragua 120 millió libra (1 libra = 45,36 dekagramm) kávét, 55 millió libra húst, 92 ezer bála gyapotot, nagy mennyiségű cukrot, gyömbért és banánt exportált. Ezenkívül több mint 30 millió dollár értékű aranyat értékesített. Az ország gazdasági szakértői szerint Nicaragua jövőre kukoricából, rizsből és babból önellátóvá válik. A managuai kormány tisztában van vele, hogy a belföldi tőkések aktív közreműködése nélkül nemigen tud felülkerekedni a gazdasági gondokon. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy fenntartsa a párbeszédet és elcsitítsa a tőkések félelmeit. B. R. . A Szovjetunió és Japán partmenti kereskedelme idén rekordszintre emelkedik, meghaladja a 100 millió dollárt. A növekedés üteme évi 10 százalék. Kadhafi líbiai államfő a francia televíziónak adott nyilatkozatában újból az olajfegyver bevetésével fenyegette meg az Egyesült Államokat, ha az nem tér el arabellenes politikájától. Mauritánia számára 39,5 millió dolláros készenléti hitelkeretet nyitott az IMF. Az összeget a következő két év alatt több részletben lehet lehívni, s az a gazdaság stabilitását szolgálja. Az OPEC-országok külföldi befektetései elérték a 236 milliárd dollárt, ebből 56,9 milliárd jutott Angliába, 55,4 milliárd pedig az USA- ba. a WP3 JELENTÉ SE Klutznick washingtoni kereskedelmi miniszter véleménye szerint az amerikai recesszió a jósoltnál hamarabb túl lesz a mélyponton. A termelés csökkenése és a munkanélküliség növekedése azonban az év végéig is eltarthat. 1Sz Elsimultak a francia—líbiai ellentétek: Malo francia nagykövet e héten csöndben visszatért Tripoliba, miután Líbia közölte: hajlandó kártérítést fizetni a nagykövetséget tavaly télen ért támadásért és megtéríteni az ezért hazahívott francia diplomaták utazási költségeit. Elefáncsontparton több nagy beruházási tervet tettek félre ideiglenesen vagy véglegesen, így elhalasztották a főváros óriás, ultramodern kórházának építését. A 2£1 millió dolláros létesítmény megépítését a Világbank is ellenezte. Szokatlanul nagy francia kereskedelmi deficit „Franciaországnak esélye van kereskedelmi mérleg hiányának csökkentésére az év második felében” — jelentette ki Deniau külkereskedelmi miniszter a kormány szerdai ülésén. A miniszter szerint a gazdasági tevékenység lelassulása következtében az import mérséklődni fog, míg a kivitel — főleg a beruházási javak körében — megnövekedhet. „A szolgáltatások exportja is növelhető és így Franciaország lassan kilábalhat a második olajválságból” — mondta a miniszter. Az idei év első felében a mérleghiány elérte a 29,8 milliárd frankot. A deficit 1979 megfelelő időszakában még 230 millió frank volt, és az egész tavalyi évben is csak 11,3 milliárdot ért el. Deniau szerint a mérleghiány kilenc tizede a magasabb energiaszámlából adódik. A miniszter felszólított az exporttevékenység élénkítésére elsősorban a nyugatnémet, az amerikai és a japán piacokon. (AP—DJ) Erősödnek India és Pakisztán gazdasági kapcsolatai India és Pakisztán újabb tárgyalásokat kezdett a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről — jelentették be hivatalosan Iszlámábádban. A megbeszéléseken összeírják azokat az árucikkeket, amelyek szóba jöhetnek India és Pakisztán árucsereforgalmában. A tárgyalások egyelőre diplomáciai szinten folynak, megélénkülésüket egy indiai kereskedelmi bizottság közelmúltban tett pakisztáni látogatása segítette elő. A két ország között az árucsereforgalom eddig kizárólag állami vállalatok között folyt, most próbálják megteremteni a lehetőséget, hogy a kereskedelmi forgalomba magánvállalatok is bekapcsolódhassanak. (AP— DJ) Ankara újabb segélyt kap az NSZK-tól Genscher nyugatnémet külügyminiszter és Halfoglu bonni török nagykövet aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében az NSZK 460 millió márkás segélyt nyújt Törökországnak. A bonni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a most aláírt megállapodás az OECD rendkívüli segélyprogramja keretében Törökországnak nyújtandó 560 millió márkás nyugatnémet támogatás részét képezi. Ezzel a keret kimerült, mivel februárban már kötöttek hasonló megállapodást 100 millió márkás segélyről. (Reuter) 10 Újabb atomerőművek épülnek Japánban és Franciaországban Az atomerőművek biztonságával foglalkozó japán kormánybizottság elfogadta négy újabb atomreaktor építésének tervét. Ezek közül két, egyenként 870 megawattos egységgel bővítenék a Takahama melletti atomerőművet, a másik két 1,1—1,1 ezer megawattos reaktort pedig a Tokiótól 150 kilométerre északra levő fukushimai erőmű kapja. Az építkezések megkezdéséhez még arra is szükség van, hogy a japán kereskedelmi és iparügyi minisztérium elfogadja a tervet. Tavaly március óta ez az első eset, hogy a kormánybizottság javaslatot fogadott el atomerőmű építéséről. A tokiói bejelentéssel egy időben egy francia kormányszóvivő közölte, az illetékes francia kormánybizottság hozzájárulását adta két atomerőmű építéséhez, a belga határhoz közel fekvő Choozban. A bizottság hat hétig tanulmányozta az ügyet és végül úgy döntött, hogy a tervezett atomerőművi beruházás mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági szempontból „a köz érdekeit szolgálja” annak ellenére, hogy a tervnek Belgiumban és Franciaországban is számos ellenzője akadt. (AP DJ) SZÖVETKEZET 100 m2 feletti IRODABÉRLEMÉNYT KERES, telefonhasználattal. Telefon: 650-516. VILÁGGAZDASÁG Csökkentek Jugoszlávia devizatartalékai Az utóbbi másfél évben 2 milliárd dollárra apadtak Jugoszlávia devizatartalékai az 1978 végén mért 3,2 milliárdról — közölte a Tanjug hírügynökséggel Bogojev, a jugoszláv nemzeti bank elnöke. Tavaly a fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje a tervezett 1 milliárd dollár helyett 3,6 milliárd dollárra emelkedett. Bogojev bízik benne, hogy az év végére ismét gyarapodnak az ország devizatartalékai. A nyilatkozattal kapcsolatban Belgrádban emlékeztetnek rá, hogy a jugoszláv szövetségi kormány már többször kifejtette: az idén az ország fizetési mérlegének deficitje semmi esetre sem haladhatja meg a 2 milliárd dollárt. A bankelnök szerint az utóbbi két évben a jugoszláv devizabevételek 21 százalékát fordították a külföldi kölcsönök és a kamatok visszafizetésére. Jugoszlávia nettó adósságállománya tavaly 11,8 milliárd dollárról 15 milliárd dollárra duzzadt, a külfölddel szemben fennálló követelések összege az év végén csak 1,3 milliárd dollár volt. Bogojev közölte, hogy a kormány nem tervezi a dinár újabb leértékelését. Magyarázatul hozzáfűzte, hogy csupán a devalválással nem lehet megoldani egy ország gazdasági problémáit. A korábbi célt, hogy a dinár konvertibilis valutává váljék, csak a tervezettnél jóval hosszabb időszak alatt lehet megoldani — véli Bogojev —, és ennek fő oka, hogy az olajárak állandó emelkedése rendkívüli módon megterheli a jugoszláv gazdaságot. Az ország az éves exportbevételeknek körülbelül a felét (mintegy 3,5 milliárd dollárt) kénytelen olajvásárlásokra fordítani, a külkereskedelmi szervek azonban bíznak benne, hogy jelentősen növelhetik az olajtermelő arab országokba irányuló exportot, s így csökkenthetik a velük szembeni kereskedelmi deficitet. Idén az év első felében 59 százalékkal 496 millió dollárra nőtt az olajtermelő arab országokba irányuló jugoszláv export, emelkedett azonban az onnan származó termékek importja is, 51 százalékkal 770 millió dollárra. Az arab országokból vásárolt áruk 90 százaléka olaj, vagy olajtermék, míg Jugoszlávia főként gépeket, berendezéseket, járműveket és fogyasztási cikkeket szállít arab partnereinek. Jelenleg három nagy arab beruházás építésében való jugoszláv részvételről folynak biztató tárgyalások — közölték Belgrádban. Az egyik egy 1 milliárd dolláros szerződés iraki vízerőmű-rendszer megépítésére, a másik egy 1200 kilométeres vasútvonal építése Líbiában 1,2 milliárd dollárért, a harmadik pedig egy 600 millió dolláros szerződés Jordánia öntözőrendszerének korszerűsítésére. (Reuter) Románia hitelfelvétel helyett kompenzációs üzletekre törekszik Románia szorgalmazza a kompenzációs jellegű üzleteket, és előnyben részesíti őket a hitelből finanszírozott vásárlásokkal szemben — fejtette ki Ceausescu román államfő, a napokban befejeződött franciaországi látogatása során. Mint az Előre című román napilap írja, Ceausescu a francia gyáriparosok szövetsége által szervezett párizsi tanácskozáson (amelyen az üzleti élet számos képviselője megjelent) kifejtette, hogy Románia túlságosan magasnak tartja a nyugati hitelekért jelenleg kért kamatokat és, mint mondotta: „a jelenlegi kamatszint mellett a hitel gyakorlatilag már nem elfogadható”. Hivatkozott a kormány felelősségére, hogy a kereskedelmi és a fizetési mérleget megfelelő egyensúlyban tartsa. Ezért Ceausescu úgy véli, hogy a két ország közötti kooperációs üzletek csak akkor fejleszthetők tovább, ha a román importköltségeket a közös értékesítésből szerzett bevételekkel fedezik. A román államfő rámutatott, hogy különösen a belföldi nyersanyagforrások kiaknázásában és a harmadik piacokon való együttműködésben számítanak a francia vállalatokra, mint kooperációs partnerekre. Szóba hozta például a Fekete-tenger partvidékén megkezdett kőolajfúrásokat, amelyek eddig biztató eredményekkel jártak. Ceausescu vázolta a francia gazdasági élet vezetőinek az első román atomerőmű építésének terveit. Mint mondotta, az erőművet kanadai tapasztalatok alapján kívánják megépíteni, és az illetékes román szervek több nyugat-európai céggel folytatnak tárgyalásokat a szükséges berendezések szállításáról. E cégek között van a francia Alsthom Atlantique is (Előre) Az IMF-program kudarca Sztrájkellenes törvény Sri Lankában Sri Lanka törvényhozása elfogadta a kormány javaslatát és megszavazta a sztrájkellenes törvényt. A hosszabb ideje tartó akciót, 40 ezer dolgozó munkabeszüntetését, már július 16-án megkísérelték elfojtani azzal, hogy behívták a katonai tartalékállományt és elbocsátással fenyegették meg a sztrájkolókat. A munkabeszüntetésben elsősorban az állami alkalmazottak, a hivatalok személyzete vett részt — a kormány a szükségállapot kihirdetésével válaszolt. Bajba jutott a sri lankai gazdasági kísérlet — írja a Financial Times. A nagyszabású fejlesztési tervek elakadtak az olajárak emelkedése, a külföldi segélyek megcsappanása következtében. A Sri Lanka megsegítésére az IMF vezetésével alakult nyugati konzorciumnak a közelmúltban Párizsban tartott ülésén a nyugati donor országok az ötéves állami fejlesztési program csökkentését követelték. Sri Lanka kormánya ezután nehéz választás elé került: elfogadja-e a nyugatiak által javasolt deflációs intézkedéseket, vagy forduljon újabb (nehéz kamatokkal terhelt) kölcsönökért nemzetközi bankokhoz. A sri lankai gazdasági vonalvezetés az IMF elképzeléseinek is próbaköve. 1977-ig népjóléti szempontból Ázsia egyik legfejlettebb országa volt, de az IMF javaslatára lefaragták a társadalmi juttatásokat, hogy több pénz jusson a beruházásokra. Az első jelek kedvezőek voltak: 1977—78-ban 7 százalékos volt a gazdasági expanzió, az előző évekének kétszerese. A világpiacon jó árat lehetett elérni a devizajövedelem 55 százalékát adó tea-, gumi- és kókuszdió eladásokból, a cserearányok 40 százalékkal javultak 1975-höz képest. De a veszélyt már akkor jelezte a 35 százalékos infláció (a lázas beruházási tevékenység következménye). Tavaly pedig alaposan megváltoztak a cserearányok: a tea ára zuhant, az importált olajé és tőkejavaké felugrott. A késztermékek kivitelét a fejlett tőkésországok protekcionizmusa akadályozza. A fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje az idén minden bizonnyal megkétszereződik, meghaladja a 600 millió dollárt, s ha nem korlátozzák a bevitelt, 1982-ig a passzívum 1 milliárd fölé emelkedhet. (APA, Financial Times) YILAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA M.g.lentk hetenként ötször Előfizetetlell évi 3600 Ft Főszerkesztőt GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek! VÁJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség ■ 81. V . Dorottya & & IV. em. Postoefmr 8ndap.il Pl. 334. 1307 Telelom 184053 Kiadja a Magyar Káraskadelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat felelős kiadót Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefom 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közösetek (véttelootok,szövetkezetek, hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím* Budapest V. József nádor tér 1. *900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 815-96162 pénzforgalmi felrászárrra. 80.3*09/901 • Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest P* «.« Bolgár Imre Nyomtat Szikra lapnyomda, Budapest P. *.* Csöndes Zoltán