Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)
1980-08-13 / 154. (2908.) szám
KÜLGAZDASÁG Új fegyver a japán autódömping ellen Az elektronika térhódítása az NSZK autóiparában A feltartóztathatatlan japán autódömping ellen az NSZK-ban az autógyárak olyan autók piacra dobásával próbálnak meg védekezni, amelyekben nagy szerepet kap az elektronika. „A japánok hatalmas üzleti sikereket érnek el autóikkal Nyugat-Európában, de ezek a kocsik többnyire egyszerűek, tömegigényeket elégítenek ki. A japán autógyárak csak néhány év múlva kényszerülnek majd rá, hogy elektronikus alkatrészekkel felszerelt autókkal próbáljanak megtartani egy piacot. Mi, németek már ma is ezt tesszük” — hangoztatja Diekmann, a nyugatnémet autóipari szövetség (VDA) igazgatója. A nyugatnémet autókban egyre több olyan mikroprocesszoros segédeszközt lehet látni, amelyek a vezetés biztonságát, a gazdaságosságot vagy a vezető kényelmét növelik. Apró elektronikus egységek szabályozzák a fogyasztást, a fékek működését, a műszereket, s nincs messze az idő, amikor a sebességváltás is az elektronika feladata lesz. A japánok kétségkívül lemaradtak a nyugatnémetek mögött abban a versenyben, amely az elektronikai alkatrészek alkalmazása terén folyik. Csakúgy, mint ahogy a gazdaságos üzemű autókkal is némi késéssel jelentek meg annak idején a főbb nyugat-európai gyártók után. Mindezek ellenére a japán autók piaci részesedése az NSZK- ban az idei év első felében 9 százalék volt — kétszerese az egy évvel korábbi aránynak. Ennek a folyamatnak a megállítására a nyugatnémet autógyárak óriási beruházásokat terveznek autóik minőségének javítására. 1980-ban az új autóipari beruházások értéke várhatóan 9,5 milliárd márka lesz, ez 30 százalékkal több a tavalyinál. ,,Az egyetlen komoly gondunk, hogy eldöntsük, mi hasznos, s melyik elektronikai újítás felesleges” — mondja az egyik szakértő. Az NSZK-ban a legígéretesebb autóelektronikai kutatások még a hatvanas évek közepén indultak meg a Bosch GmbH. és a Volkswagen együttműködésével. A kutatások eredménye az a mikroproceszszor vezérlésű parányi műszer, amely egyidőben szabályozza a gyújtást, az üzemanyag továbbítását és a kipufogógázok összetételét. Az autóelektronika másik nagy vívmánya a gépkocsi blokkolását megakadályozó rendszer, az ABS. Ennek alkalmazásával elérhető, hogy az autó csúszós úton sem csúszik meg. Ezek mellett a készülékek mellett megjelentek a forgalmat figyelemmel kísérő, az összeütközéseket elhárító radarrendszerek, az átlagfogyasztást, az átlagsebességet jelző, s sok hasznos — vagy kevésbé hasznos — információt adó műszerek. A kutatások egyik fő célpontja az elektronikus sebességváltó kifejlesztése, s ebben — ismerik el a nyugatnémetek — a japánok is az élen járnak. Egyes jelentések szerint a Nissan Motor Co. már az idén ősszel piacra dobja elektronikus sebességváltóval ellátott autóját, de ebben az NSZK autógyárai kételkednek. A nyugatnémet autóipari fejlesztések másik fő célja az autógyártás ésszerűsítése. Sokak szerint az NSZK autógyárainak pontosan e téren van némi behozni valójuk a japánokkal szemben. A Volkswagen Műveknél például az öt évre szóló fejlesztési költségek egyharmadát fordítják az autógyártás racionalizálására. Nyugatnémet szakértők Japánban járva a különféle robotok alkalmazási lehetőségeit kutatják. A legnagyobb japán autógyárakban a robotok alkalmazásával egy szalag mellett dolgozó munkás évente átlag 42,8 autót termel, míg az NSZK-ban a hagyományos módszerekkel csak 13,6 járművet képes egy dolgozó egy év alatt előállítani. A japánok költségeit tetemesen leszorítja, hogy a japán autógyári munkás órabére 15 márkának felel meg, szemben a nyugatnémet dolgozónak óránként kifizetett 25 márkával.. (AP—DJ) Fellendül a brazil fegyverexport A fejlődő országok közül elsőként Brazília tört be a fegyverkereskedelembe: a latin-amerikai ország nemcsak vásárol, hanem már exportál is fegyvereket, az idén mintegy 500 millió dollár értékben. A brazilok remélik, hogy a fegyverexport, hosszabb távon, hozzájárul a kereskedelmi deficit lefaragásához. Mind több brazil ügynök tartja a világot, elsősorban a Perzsa-öböl menti országokat, hogy vevőt szerezzen a brazil fegyvergyáraknak. A brazil fegyverkínálat „sztárjai” azok a könnyű és mozgékony tankok, amelyeket a gerillák elleni bevetésre és kommandóakciók végrehajtására ajánlanak. Ezek a tankok a Cascavel, az Urutu és az Araraca márkanevet viselik. A tankok további „előnye”, hogy alkatrészeik beépíthetők a katonai teherautókba is. Hamarosan elkészül az új brazil kétéltű harckocsi és egy olyan katonai teherautó, amelynek minden kerekét független hajtómű hajtja meg. Brazília gyorsan fejleszti légi fegyvereit is. A legnagyobb reményt a hamarosan elkészülő T—27 típusú repülőgéphez fűzik, amely elsősorban gyakorlatozásra alkalmas. A T— 27-es modell lényegesen kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a hasonló célt szolgáló „Beech” és a „Pilátus” típusú amerikai illetve svájci gépek. A T-27 ára 900 ezer dollár. A brazil harci repülőgépek fejlesztésében részt vesz az Aeritali és a Macchi olasz, valamint az Aerospatiale francia repülőgépgyár is. (APA) JUGOSZLÁV-NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK A VENDÉGMUNKÁSOK HAZATELEPÜLÉSÉRŐL Az NSZK-ban dolgozó jugoszláv vendégmunkások hazatelepülésével kapcsolatos kérdésekről fog tanácskozni a hó végén Belgrádban egy nyugatnémet—jugoszláv szakértői csoport. Jugoszlávia még 1977-ben előterjesztett egy javaslatot, amely felszólítja Bonnt, hogy térítésmentes segélyekkel, kamatmentes kölcsönökkel és egyéb módon is segítse a feleslegessé vált jugoszláv vendégmunkások hazai beilleszkedését. Jugoszlávia azzal támasztja alá követelését, hogy az NSZK-t erkölcsi felelősség terheli azokkal a vendégmunkásokkal szemben, akik hoszszú évek munkájával hozzájárultak a nyugatnémet gazdaság felvirágoztatásához. A térítésmentes segélyek Jugoszlávia elmaradott körzeteinek a fejlesztését szolgálnák. (A holland—jugoszláv megállapodás értelmében Hollandia eddig már 8,5 millió guldent fizetett a fejlesztési alapba, és ebből az összegből két új vállalatot alapítottak Dél-Jugoszláviában.) Belgrád azt is javasolta, hogy a vendégmunkások az NSZK-ban kapják meg azt a szakképesítést, amely elengedhetetlen leendő otthoni állásuk betöltéséhez. Bonn egyelőre még nem válaszolt a jugoszláv javaslatokra. Az osztrák hírügynökség értesülései szerint az NSZK elzárkózik a segélyek folyósításától, és csak azzal a belgrádi javaslattal ért egyet, hogy megfelelő szakképesítést adjon a hazatelepülésre váró jugoszláv vendégmunkásoknak. A megállapodás sürgősségét jelzi, hogy 1973-ban még 473 ezer, tavaly már csak 363 ezer jugoszláv vendégmunkás dolgozott az NSZK- ban. (APA) _________ Tovább könnyítik a külföldi beruházásokat Franciaországban Tovább liberalizálták Franciaországban a közvetlen tőkeberuházásokat. Az új szabályok értelmében a franciaországi illetőségű személyek külföldi — a Közös Piacon kívüli — közvetlen beruházásait csak abban az esetben kell előzetesen engedélyeztetni a hatóságokkal, ha a befektetés összege meghaladja az 5 millió frankot. (Eddig a határ 3 millió frank volt.) A kedvezmény csak akkor érvényes, ha a beruházások célpontja egy külföldön üzemelő, de francia érdekeltségű vállalat. Ami a külföldiek franciaországi beruházásait illeti, az 5 milliós értékhatár arra az esetre vonatkozik, ha a külföldiek Franciaországban működő, de idegen tulajdonban levő cég alaptőkéjét kívánják bővíteni. (AP-DJ) 1980. AUGUSZTUS 13. Amerikai közreműködéssel épül a leendő magyar alumíniumkohó? Nyilván a hamarosan az országgyűlés elé kerülő VI. ötéves terv az oka, hogy sokasodnak a nyugati sajtóban a magyar gazdasággal foglalkozó cikkek. A Szövetségi Külkereskedelmi Információs Hivatal (BIA) lapja, a Nachrichten für Aussenhandel augusztus 6-án megjelent száma ismerteti a Magyarországon tervezett alumíniumkohó helyzetét, és annak a feltételezésnek ad hangot, hogy Magyarország illetékes szervei USA-beli cégnek adnak megbízást a komplett tervdokumentáció elkészítésére, miután az ajkai timföld- és alumíniumműben épülő nagynyomású öntödéhez is amerikai cég, az Advance Pressure Castings Corp. szállította a know-how-t. Már 1976-ban megszületett a döntés, hogy az alumíniumipar hosszú távú fejlesztési programja keretében alumíniumkohót kell építeni Magyarországon — írja bevezetőjében a cikk szerzője. A nagyságrendet évi 100 ezer tonnában határozták meg, ez a mennyiség azonban csupán tájékozódásként szolgál. A beruházók ezen a ponton mindenekelőtt ahhoz kell, hogy igazodjanak, hogy milyen kapacitásmegosztás a legkedvezőbb ezen a területen a jelenlegi nemetközi technológiát tekintve. Ma gyakorlatilag az az alternatíva, hogy vagy egy évi 80 ezer tonna, vagy két, egyenként 60 ezer tonna kapacitású olvasztó épüljön. Hogy a kettő közül melyik megoldás részesül előnyben, az feltehetőleg az év végéig fog kikristályosodni. Annyi mindenesetre biztos, hogy komplex létesítményről van szó, amely alumíniumolvasztót, anódgyárat, öntödét és más üzemrészeket foglal magában. Nem döntöttek még a létesítmény leendő helyéről sem. Nagy azonban a valószínűsége, hogy Várpalotán fog felépülni, ahol a három magyar kohó egyike már jelenleg is működik. Itt számottevő lignitelőfordulás van, ami az energiaigényes alumíniumtermelés szempontjából nagy jelentőségű. Ezenkívül jó a közlekedési lehetőség az almásfüzitői timföldgyárhoz, és a székesfehérvári könnyűfémmű, a legnagyobb magyar alumíniumáru-termelő is csupán 20 kilométernyire van. Budapesten kezdettől fogva egyetértettek abban, hogy az új kapacitás nyugati közreműködéssel épüljön fel. Sohasem került viszont komolyan szóba, hogy a megbízást kulcsrakész létesítmény szállítására adják ki külföldi fővállalkozónak. A nyugati partnertől a magyarok a terveket és a komplett kiviteli dokumentációt várják. Az ezzel kapcsolatos know-how-t és licenceket meg fogják vásárolni. Emellett az lesz a közreműködő külföldi cég feladata, hogy a beindításhoz szükséges személyzetet rendelkezésre bocsássa, és vállalja a magyar szakemberek betanítását. A részterveket az elgondolás szerint már Magyarországon készítik el, és ugyancsak magyarok építik fel a kohót. Az alumíniumkohó ügyében Magyarország 1977 óta hat külföldi céggel áll kapcsolatban, ezek közül azonban ma gyakorlatilag három van igazán versenyben: a japán Szumitomo, valamint két amerikai vállalat, a Reynolds és az Alcoa. Az első japán ajánlatot egyébként a Nippon Light Metal terjesztette elő, amikor azonban magyar delegáció utazott Japánba, hogy tájékozódjék az ottani alumíniumipar helyzetéről, kiderült, hogy a Szumitomónak a Nipponnál sokkal jobb lehetőségei vannak annak a nagyságrendnek és technikának a megvalósítására, amelyet Magyarországon keresnek. Felvette a kapcsolatot a magyar alumíniumiparral a francia Pechiney cég is, mely a többi között a romániai Slatinában levő alumíniumkohó berendezéseinek nagy részét szállította. A magyar félnek azonban aligha felelnek meg a 83 ezer amperes kohók, amelyet a Pechiney Románián kívül Görögországba is eladott. A magyar elképzelések szerint legalább 150 ezer amperes kohókra lenne szükség. Magyar szakemberek máris sejteni engedték, hogy elképzeléseikhez az Alcoa és a Reynolds ajánlata áll a legközelebb. Amerikai cégeknek van ugyanis leginkább tapasztalatuk ilyen nagyságrendű beruházásokkal. Mindenesetre a végleges ajánlatban versenyképesebb megoldást kell találniuk az energiafelhasználást illetően. Az energiaköltség-hányadot ugyanis a magyarok kereken 25 százalékban szabták meg, és hallani sem akarnak olyan ajánlatokról, amelyek nem tudják garantálni, hogy az egy tonnányi alumíniumra eső villanyáram-felhasználás nem haladja meg a 14 ezer kilowattórát. Márpedig ami a Reynolds-féle ajánlat áramfelhasználási mutatóját illeti, az rosszabb volt, mint a Pechiney-é és a Szumitomóé. A mai napig mindenesetre még semmilyen előzetes döntés nem született. Tulajdonképpen még a beruházás sem kapott zöld utat, bár rajta van a VI. ötéves terv állami nagyberuházásainak a listáján. Hogy a listán szereplő beruházások közül azonban végül is melyek kerülnek be az 1981—85 között megindítandó közé, arról az országgyűlés dönt ez év őszén. Az viszont biztosra vehető, hogy a beruházásra előbbutóbb sor kerül, minthogy az exportképes alumíniumipar azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyeket a magyarországi hosszú távú szelektív fejlesztési koncepció keretében különösen támogatnak — fejezi be írását a nyugatnémet lap tudósítója. (NfA, 1980. augusztus 6.) NEMZETKÖZI KÖZGAZDÁSZ KONFERENCIA - MAGYARUL Munkatársunktól: Az alkalom: Széchenyi István Hitel című műve megjelenésének 150. évfordulója. A résztvevők: külföldön élő magyar származású elméleti közgazdászok. A téma: az erőforrások szűkössége és a világgazdasági környezet változása. A cél: kelet—nyugati párbeszéd. Nagyjából a fenti címszavakkal jellemezhető az a konferencia, amelyet a Magyarok Világszövetsége rendez a Magyar Tudományos Akadémia székházában augusztus 25—30. között. Sajtótájékoztatóján Bognár József, a konferencia előkészítő bizottságának elnöke elmondta, hogy a meghívottak közül eddig harmincnégyen jelezték részvételüket, köztük olyan hírességek, mint Káldor Miklós vagy Balogh Tamás Angliából, Balassa Béla, a Világbank kutatóintézetének vezetője az Egyesült Államokból, vagy a világszerte ismert bankszakember, Lámfalussy Sándor Svájcból. Világgazdasági témák mellett természetesen a magyar gazdaságról is szó lesz a konferencián. Hetényi István „A magyar gazdaság a 80-as években” címmel tart előadást, s a résztvevők között helyet foglal majd a magyar gazdaság néhány neves külföldi szakértője is. GŐZÖLŐS VASALÓ SZARVASRÓL Békéscsabai tudósítónktól: A tavalyinál 30 százalékkal többet, összesen 120 millió forint értékű árut készít exportra az idei év végéig a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az 1500 fővel dolgozó szövetkezet éves termelési értéke félmilliárd forint, legfontosabb termékei a világítótestek és a háztartási kisgépek. A szövetkezet szeptemberben kezdi meg a gőzölős vasaló gyártását nyugatnémet licenc alapján. (Mint ismeretes, a gőzölős vasaló használata feleslegessé teszi a vasalandó ruha belocsolását.) A licencszerződés értelmében az NSZK-beli partner az elkészült vasalók felét visszavásárolja. Saját fejlesztés eredménye a kettős főzőlapú elektromos főző, és a tojásfőző edény. Ezeket az év végétől kezdik sorozatban gyártani a szövetkezetben — elsősorban exportra. Jók az idén év elejétől sorozatban készülő kávéfőző és kétféle új típusú hőfokszabályozás vasaló külföldi értékesítési lehetőségei. Változatlanul biztos a szövetkezetben készülő kilincsek exportpiaca is, s ami nem kevésbé fontos, a kilincsexport továbbra is jól jövedelmez. A világítótest-gyártásban is vannak új modellek, ezeket a szövetkezet az őszi BNV-n mutatja be. A modern formájú lámpáknak a hazain kívül az NDK-beli és jugoszláv piacon vannak vevői. Háromcsillagos kemping nyílt Szarvason 1300 embert befogadó, üdülőházas kemping nyílt kedden Szarvason. A majdnem 80 millió forintos beruházással épült kempinget a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. A kemping a sátor és lakókocsi nélkül érkezőket 42 központi fűtéses, azaz téliesített első osztályú és 52 másodosztályú üdülőházzal várja. Emellett a füves részen száz lakókocsinak és háromszáz sátornak van hely. A háromcsillagos kategóriába sorolt új kempinghez — egyéb kiszolgáló létesítmények mellett — 1200 adagos konyhával rendelkező étterem is tartozik, az Aranyszarvas. A kitűnő fekvésű Körös-parti létesítménybe már megérkezett az első nagyobb külföldi vendégcsoport is, Jamaicából. Mivel a kemping a nemzetközi forgalmat fogadó 44-es főközlekedési út mellett épült, várhatóan jelentős részt vállal külföldiek elszállásolásában, üdültetésében is. (MTI) MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ LEVI-FARMEREK JUGOSZLÁVIÁBAN Munkatársunktól: A nyugatnémet DPA hírügynökség arról adott hírt, hogy az amerikai Levi Strauss céggel kötött licencszerződés alapján Magyarországon készült farmerek bosszúságot okoztak a farmerdivat jugoszláv híveinek. A farmereket egy jugoszláv külkereskedelmi vállalatnál rendelték, és darabonként 18,5 dollárt, továbbá 280 dinár vámot fizettek értük. A csomagolásról azonban kiderült, hogy a nadrágok Magyarországon készültek. A reklamációra válaszolva a gyártó ígéretet tett, hogy a jövőben eredeti, az Egyesült Államokban készült árut fog szállítani. Munkatársunk érdeklődésére a HUNGAROTEX illetékese közölte, hogy a licencszerződés értelmében a Marcaliban készülő farmerek 40 százalékát a belföldi piacon adják el, 60 százalékát pedig a licencadó amerikai cég visszavásárolja, ésszabadon értékesíti. A szerződés lehetővé teszi ugyan, hogy a HUNGAROTEX az amerikai céggel közösen lépjen föl a Levi-farmerekkel harmadik piacokon, eddig azonban ilyen eladás nem volt. A Marcaliban készülő farmereken különben semmilyen jelzés nem utal a magyar eredetre. Mint a fentiekből kitűnik, a DPA- jelentésben szereplő eladáshoz a magyar exportőrnek semmi köze nem volt. Vége felé jár a cukorgyári korszerűsítés Petőházán Befejezéshez közelednek a felújítási és korszerűsítési munkák a 100 éves petőházi cukorgyárban. Az idén 75 millió forintot költenek erre a célra, s ennek az összegnek 80 százalékát már felhasználták. A berendezéseket tüzetesen átvizsgálták, az alkatrészek jó részét kicserélték, folytatták a tárolóhelyek bővítését. Folyik a vasúti és közúti fogadó kapacitás bővítése is, aminek befejezése után naponta 500 vagon répát tud fogadni a gyár a jelenlegi 300 helyett. (MTI) Jelentős beruházást végző ipari szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET FŐKÖNYVELŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE feltétel: közgazdasági egyetemi, számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség és legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés részletes önéletrajzzal a személyzeti vezetőnél. Budapest V., Zrínyi u. 12. Telefon: 322-560.