Világgazdaság, 1981. május (13. évfolyam, 82/3083-101/3102. szám)
1981-05-05 / 82. (3083.) szám
12 A fegyverkezésé az elsőbbség az új szaúdi költségvetésben Szaúd-Arábiában vasárnap nyilvánosságra hozták a kedden kezdődő új évre vonatkozó költségvetést, amely 298 milliárd riai (90 milliárd dollár) kiadást irányoz elő az előző évi 262 milliárddal (79 milliárd dollárral) szemben. A bevételek előreláthatólag 340 milliárd rial (100 milliárd dollár) körül alakulnak, a mintegy 42 milliárd rial (13 milliárd dollár) költségvetési többletet tartalékképzésre használják. A most véget ért évben is aktívuma volt a szaúdi költségvetésnek: 17 milliárd rial (5 milliárd dollár) értékű. A kiadások több mint egynegyedét — 82,5 milliárd rialt (25 milliárd dollárt) — fegyverkezésre és belbiztonsági célokra fordítják, beleértve a katonák fizetésének nagymérvű emelését is — mondja a kormányülés után kiadott közlemény. A hivatalos szaúdi hírügynökség Fahd hercegre hivatkozva ennek ellenére azt állítja, hogy az új költségvetés alapvető célja a „produktív gazdasági ágazatok, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése, valamint a kórházi ellátottság javítása és az úthálózat korszerűsítése”. Az előirányzatok értelmében 35,34 milliárd rialt (10 milliárd dollárt) költenek a közlekedés és a távközlés fejlesztésére, 30 milliárdot (9 milliárd dollárt) államigazgatásra, egyenként 26,2 milliárdot (8 milliárd dollárt) a humán erőforrások hasznosítására és a városok fejlesztésére, illetve összesen 9 milliárdot az alapvető élelmiszerek árának támogatására, a mezőgazdasági termelés ösztönzésére, jóléti célokra és áramtermelésre. (Az új fejlesztések értéke eléri a 136 milliárd rialt.) A közleményből egyébként az is kiderül, hogy az infláció a tavalyi 8,3 százalékról várhatóan 7,8 százalékra lassul. (Reuter) 1981. MÁJUS 5. Venezuela több milliárd doláros hitelfelvételre készül A nemzetközi kereskedelmi bankok valósággal versenyeznek, hogy hitelt folyósíthassanak Venezuelának. Hosszú éveken át a venezuelai kormány elsősorban rövid lejáratú hitelekkel igyekezett finanszírozni gazdasági programjait, mert a törvényhozás csak igen nehezen járult hozzá a hosszú lejáratú külföldi kölcsönfelvételekhez. Ennek eredményeképp a világ ötödik legnagyobb olajtermelő országának 8 milliárd dolláros rövid lejáratú külföldi tartozása van, s mindössze 2 milliárd dollár a hosszú lejáratú adósságok összege. Időközben jelentősen megváltozott a belföldi politikai helyzet, s a venezuelai kongresszus állítólag néhány héten belül engedélyezi a kormányzatnak a rövid lejáratú adósságok hosszú lejáratúvá való alakítását. Három bankcsoport is tett már ajánlatot Venezuelának nagyobb összegű hitel folyósítására. Elsőként a Citicorp Internatinal Bank vezette konzorcium jelentkezett, amelynek tagjai a többi között a francia Société Generale, valamint az amerikai Chemical Bank. A konzorcium szóvivője elmondta, hogy különösen nagy összeg folyósítására is hajlandók, ha szükség van rá. A pontos összeget eddig még nem hozták nyilvánosságra, pénzügyi szakértők azonban 3 milliárd dollárról beszélnek, s ha ezt a latin-amerikai ország valóban megkapja, akkor ez lesz a legnagyobb egyszeri hitelfelvétel az europiacon. Londoni pénzügyi források tudni vélik, hogy a Morgan Guaranty Trust, valamint a Chase Manhattan is tett már ajánlatot a venezuelai kormánynak, de a versenytárgyalásokon ott lesz a Bank of America is. (AP-DJ) Az amerikai szenátus jóváhagyta az IDA feltöltését "Az amerikai szenátus jóváhagyta a Világbank leányvállalatának. ..z IDA-nak folyósítandó 3,2 milliárd dolláros hozzájárulást — jelentették be a hét végén Washingtonban. Már sürgető volt az IDA feltöltése, mert a zömmel kamatmentes kölcsönöket folyósító nemzetközi pénzintézet már hónapokkal ezelőtt gyakorlatilag kifogyott a pénzből. A donorországok többsége viszont mindaddig nem volt hajlandó befizetni a ráeső hozzájárulást, amíg kétséges volt Washington döntése. (A statisztikai adatok szerint tavaly az IDA öszszesen 20,5 milliárd dollárt folyósított 75 fejlődő országnak.) Az USA 3,2 milliárd dolláros hozzájárulása része annak a 12 milliárd dollárnak, amelyet a donorországok egy évvel ezelőtt ajánlottak föl. A teljes összeget az IDA a következő három év során kaphatja meg. Az USA az idén 540, 1982- ben 1150 millió, 1983-ban pedig 1,81 milliárd dollárt bocsát a Világbank leányvállalatának rendelkezésére. (AP—DJ) Továbbra is túlkereslet a lengyel autópiacon Eddig több mint másfél millióan fizettek be előleget gépkocsivásárlásra Lengyelországban, hogy 1982— 1985 között személyautóhoz jussanak — jelentette a lengyel nemzeti bank. A befizetésekből 100 milliárd zloty (az AP—DJ hírügynökség átszámolása szerint 3 milliárd dollár) gyűlt össze. Mint a PAP hírügynökség a hírhez fűzött kommentárjában kiemeli, a 20—50 százalékos gépkocsielőleg-befizetésről hozott rendelet célja, hogy stabilizálódjék a belföldi autópiac, amelyet hosszú évek óta a kínálatot jelentősen meghaladó kereslet jellemez. A PAP jelentése szerint a következő három évben legfeljebb 600 000 igénylő juthat autóhoz, sorsolással fogják eldönteni, hogy ki és mikor kaphat autót az előleget befizetők közül. (AP—DJ) Világbak-kölcsön Koszovónak A jugoszláviai Koszovó tartomány 34 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól a meglehetősen elmaradott vasútvonal fejlesztésére — tette közzé a Tanjug hírügynökség. Az öszeget 3 éves türelmi idő után, 15 év alatt kell visszafizetni, éves kamata 9,6 százalék. Ismeretes, hogy Koszovó tartomány Jugoszlávia gazdaságilag legelmaradottabb területe, s a szövetségi kormány az átlagosnál többet kíván fordítani a jövőben a tartomány iparának fejlesztésére, az út- és vasúti hálózat korszerűsítésére, új munkaalkalmak megteremtésére, a kulturális és az oktatási hálózat bővítésére. (AP) A harmadik világbeli közgazdászok szövetségének havanai kongresszusa A harmadik világ közgazdászainak szövetsége a hét végén kongresszust tartott Havannában. A felszólalók véleménye szerint a harmadik világ országainak évi 25 milliárd, összesen 300 milliárd dollár hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelre lenne szükségük. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok mintegy 600 képviselője egyetértett, hogy a fejlődő országokban tapasztalható gazdasági válságért, szegénységért és egyenlőtlenségért jórészt a fejlett tőkésországok és a multinacionális vállalatok a felelősek. Felhívták a figyelmet, hogy a fejlett tőkésországok és a fejlődők közötti kereskedelem igen kedvezőtlen, a harmadik világ cserearányai az utóbbi időben számottevően romlottak. Bírálták az új nemzetközi gazdasági rend megvalósításáért munkálkodó úgynevezett Brandt-bizottságot is, amiért nem eléggé képviseli a fejlődő országok érdekeit. (Reuter) A wol JELENTI Trudeau a tőkés csúcs témáiról • A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatótanácsa hivatalosan is hozzájárult Szaúd-Arábia kvótájának felemeléséhez. A szaúdi kvóta ezentúl 2,1 milliárd SDR lesz, a korábbi 1,04 milliárd helyett. Ily módon az olajtermelő ország az IMF hatodik legbefolyásosabb tagállamává vált. 4* Japán arany- és devizatartaléka áprilisban 324 millió dollárral 27,34 milliárdra emelkedett. A legmagasabb tartalékot, 33,11 milliárd dollárt 1979 januárjában mérték. • Kína első angol nyelvű napilapja, a China Daily júniusban jelenik meg Pekingben. A külföldi látogatóknak szánt újság próbapéldányain a hazai hírek mellett a nyugati hírügynökségektől átvett értesülések, sporthírek és hirdetések szerepelnek. •• Finnország 163 ezer fémmunkása elfogadta a munkáltatók béremelési javaslatát, amely összeen 16 százalékos emelést garantál a következő két évre Ezzel a megállapodással a finn gazdaság minden jelentős szektorában véget értek a bértárgyalások. 4BM Jugoszláviában 80 millió munkaóra ment tavaly veszendőbe igazolatlan távollét következtében. Egy belgrádi lap szerint 1975 óta a nemzeti jövedelem 3,73 százaléka veszett el a „lógás” miatt. Libéria kéréssel fordult nagy angol és amerikai kereskedelmi bankokhoz: ütemezzék át 115 millió dollárnyi tartozásának visszafizetését. A kölcsönt nyújtó államok már tavaly decemberben belementek, hogy 34,4 millió dollárnyi tartozását később fizesse vissza az ország, amelynek összes külföldi tartozását 3-400 millió dollárra becsülik. Az amerikai gépkocsiipari dolgozók szakszervezete, az 1,4 millió tagot számláló UAW kongresszusa döntő többséggel jóváhagyta, hogy a szakszervezet ismét csatlakozzék az AFLACIO szakszervezeti szövetséghez. • Kanada hazai terméke reálértékben 2,6 százalékkal növekszik idén a tavalyi 0,3 százalékkal szemben. A munkanélküliség 7,5 százalékos lesz, ugyanakkora, mint tavaly. A fogyasztói árak 11,6 százalékkal emelkednek idén. Kuvait 35 millió dollár kölcsönnel segíti hozzá Bagladest két tétel nyersolaj vásárlásához. Az összeget fél év múlva kell visszafizetni. • A norvég állami alkalmazottak — néhány órával sztrájkuk kitörése előtt — elfogadták a 11 százalékos átlagos béremelési javaslatot. A legrosszabbul fizetett alkalmazottak 40 százalékos javítást kapnak, a legmagasabb fizetésűek semmit sem. Ausztrália csatlakozik az ENSZ élelmiszeralapjához: az ütközőalaphoz 4,7 millió ausztrál dollárral, a kutatáshoz és fejlesztéshez 5,5 millióval járul hozzá. Hétfőn ideiglenesen újból felvették a munkát a svéd bankalkalmazottak, akiknek sztrájkja nyomán 3600 kereskedelmi bankfiók zárt be majdnem egy hétre. A szakszervezet 15 százalékos béremelést követel és elutasítás esetén újabb akciókba kezd. A világ egyik legdrágább benzinje pénteken tovább drágult: az olasz kormány a szuperbenzin árát 870 líráról literenként 900 lírára, a normál benzinét 835-ről 875 lírára, a dízelolajét 370-ről 400 lírára emelte. eay- Új Tégia valuta neme rubelseg árfolyam font sterling 100 154,45 155,85 NSZK márka 100 32,75 33,13 holland forint 100 29,50 29,91 olasz líra 10 000 6,57 6,66 dán korona 100 10,40 10,56 norvég korona 100 12,98 13,06 francia frank 100 13,83 14,04 1 svéd korona 100 15,15 15,26 svájci frank 100 35,95 36,33 jent 1000 3,37 3,32 1 osztrák schilling 100 4,65 4,72 (Reuter) Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy a júliusban tartandó gazdasági csúcsértekezlet nagy fontosságot tulajdonít majd az Észak—Dél párbeszédnek. Egy sajtónyilatkozatban kifejtette: a csúcsértekezlet a lehető legnagyobb teret fogja szentelni a fejlett és a fejlődő országok közötti kapcsolatok kérdésének. Hozzáfűzte: az energiaellátás ugyancsak kiemelt helyet kap, továbbá a szűnni nem akaró infláció is. „Az olajdollárok visszaforgatása, és evvel kapcsolatban a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepkörének bővülése más kereskedelmi kérdésekkel együtt szintén megvitatás tárgya lesz.” (Reuter) Új rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja május 1-i hatállyal megváltoztatta néhány külföldi pénznem rubelárfolyamát. A jen kivételével az árfolyamváltozások rubelfelértékelést jelentenek; említést érdemel, hogy 100 USA dollárért továbbra is 71,60 rubelt fizetnek. A változásokat mutatja az alábbi táblázat: VILÁGGAZDASÁG AZ NDK JAPÁN SZEMÉLYAUTÓKAT VÁSÁROL Az NDK-ban úgy tervezik, hogy az idén 10 ezer japán személygépkocsit vásárolnak. Ez lesz az NDK tőkésországokból származó legnagyobb mennyiségű autóimportja 1977 óta, amikor is ugyanennyi Volkswagen gépkocsit vásárolt az NSZK-tól. A Reuter hírügynökség értesülései szerint a japán autószállításokkal fogják pótolni a kieső Lada-import egy részét. Bár még folynak a tárgyalások a japánokkal, valószínű, hogy kis és közepes méretű Toyota és Mitsubishi gyártmányokról van szó. Mint a Reuter tudósítójának Berlinben elmondták, nemcsak az autóüzletről, hanem japán mikroelektronikai berendezések vásárlásáról is szó lesz Erich Honeckernek, az NDK államfőjének e hó végére tervezett tokiói látogatása során. Japán üzleti körökben azzal számolnak, hogy az NDK-val kötendő üzletek kompenzációs megállapodások lesznek, amelyek keretében az NDK számítástechnikai berendezéseket, szerszámokat és különféle iparcikkeket szállít majd Japán több külkereskedelmi partnerének. Az NDK-ban már többször értésre adták, hogy Japánra úgy tekintenek, mint az ország egyik legjelentősebb tőkés technológia-szállító partnerére. Honecker államfő a közelmúltban kifejezte reményét, hogy a következő két évre megduplázhatják az NDK és Japán közötti jelenlegi 500 millió dolláros árucsere-forgalmat. A készülő autóvásárlási megállapodással kapcsolatban megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az utóbbi években a szovjet Lada gépkocsik uralták az NDK autópiacának 20 százalékát, az idén azonban az eredetileg tervezett 30 ezer helyett csupán 1500 Lada érkezik az országba, s jövőre sem több, mint 3000. A japán személygépkocsik egyébként valószínűleg az év végén már vásárolhatók lesznek az NDK- ban, a legdrágábbak 36 ezer márkáért. (Reuter) A román atomerőmű-program mérlege A Reuter elemzése Románia atomenergetikai programját rendkívül ambiciózusnak minősíti a Reuter hírügynökség bukaresti tudósítója és emlékeztet rá, hogy a román kormány tervei szerint 2000-ig 16 atomerőművet építenek az országban. Ehhez főként kanadai technológiát alkalmaznak, s Románia ellátja magát a szükséges uránnal. Egyes külföldi megfigyelők szerint a következő években a románok egyre nagyobb részt vállalnak az atomerőművek építésében és idővel arra is sor kerülhet, hogy más szocialista országokba exportálják az általuk továbbfejlesztett kanadai technológiát. Az első román atomerőmű első blokkja a tervek szerint 1985-re készül el. A Candu, kanadai berendezésekkel működő erőmű kapacitása 2000-re eléri a 10 000 megawattot. A beruházást egy kanadai bankokból álló konzorcium finanszírozza 1 milliárd dolláros hitellel. Kanadai szállítóktól szerzett értesülések alapján a Reuter hírügynökség tudósítója beszámol arról, hogy az utóbbi években a devizaszűke akadályozza Romániát az atomerőművi program tervezett ütemben való teljesítésében, román energetikai szakemberek azonban cáfolják, hogy késne az első atomerőmű felépítése. Az említett Candu típusú atomreaktor arról nevezetes, hogy dúsítatlan uránt használ fel, és megvásárlásával a románok úgy vélik, hogy maguk is képesek ellátni az erőműveket a szükséges fűtőanyaggal. Más szocialista országok — mint ismeretes — általában a Szovjetunióban dúsított uránt használják szovjet technológiájú atomerőműveikben. Szakértők szerint a kanadai módszer drágább, mint a szovjet, ezért az utóbbi időben a románok is a korábbinál nagyobb érdeklődést mutatnak a szovjet atomerőművek iránt. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy részt vesznek a Hmelnyickijben épülő 4000 megawattos erőmű közös beruházásában, s ellenértékként — hasonlóan a többi KGST-országhoz —az erőműben termelt áramot fogják kapni. Kanadai szakértők úgy látják, hogy a Candu berendezések és licencek megvásárlását követően Románia hosszú távon képes lesz maga is ilyen típusú berendezéseket gyártani, jelenleg azonban még nem tudnak megfelelni a hozzájuk fűződő rendkívül szigorú minőségi és biztonsági előírásoknak. Az illetékes román hatóságok megállapították, hogy különleges védőburokkal kell felszerelni az atomerőműveket. Ennek ellenére — mint nyugati atomenergetikai szakemberek megállapítják — Románia mindeddig kevés érdeklődést mutatott azok iránt a finn gyártmányú védelmi berendezések iránt, amelyekkel pedig az utóbbi időben egyre több szovjet atomerőművet is felszerelnek. A kanadaiakon kívül a tőkés cégek közül Románia nemrég írt alá egy 320 millió dolláros megállapodást az Ansaldo Nucleari Impianti olasz és a General Electric amerikai cég közös képviselőjével az első két román atomerőműhöz szükséges turbinák vásárlásáról. Hagyományos tüzelésű erőműveihez Románia eddig maga gyártotta a turbinákat, az olasz—amerikai céggel kötött megállapodás után hosszabb távon az atomerőművekhez használatos turbinákat is maga szeretné gyártani — állapítja meg a Reuter tudósítója. AZ EURÓPAI PARLAMENT A MULTIK ELLENŐRZÉSÉT SÜRGETI A Közös Piac tagországaiban működő multinacionális vállalatok fokozottabb ellenőrzéséért szállt síkra az európai parlament. A tízek konzultatív szervének gazdasági és pénzügyi bizottsága ajánlást fogadott el, amely sürgeti: a multik biztosítsanak széles körű munkásbeleszólási jogot, s hozzák nyilvánosságra minél szélesebb körben a vállalalati információkat. A jelentés a parlament szocialista csoportjához tartozó brit Richard Colborn készítette. A parlamenti határozat szerint mielőbb szükség volna egységes, közös piaci előírásokra, amelyek a multik tevékenységét, a fúziókat, az országok közötti profitátutalásokat szabályoznák. Az állásfoglalás szerint a multinacionális vállalatokat rá kellene bírni, hogy nagyobb arányban járuljanak hozzá a harmadik világ gazdaságának fejlesztéséhez. A gazdasági és pénzügyi bizottság egyúttal felhatalmazást kért a parlamenttől, hogy az utóbbi két évre visszamenőleg ellenőrizhessék a multinacionális cégek tevékenységét, s erről jelentést készíthessenek. (Reuter) VniGGAZIUSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 81.3102/9-5 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán ELADÓ 2 db jó állapotban levő 30 fiókos, alsószekrényes KATALÓGUSSZEKRÉNY Ára: 6904,5 forint/darab Érdeklődni lehet: Konjunktúra- és Piackutató Intézet Telefon: 179-810