Világgazdaság, 1981. május (13. évfolyam, 82/3083-101/3102. szám)

1981-05-05 / 82. (3083.) szám

1­2 A fegyverkezésé az elsőbbség az új szaúdi költségvetésben Szaúd-Arábiában vasárnap nyil­vánosságra hozták a kedden kez­dődő új évre vonatkozó költségve­tést, amely 298 milliárd riai (90 milliárd dollár) kiadást irányoz elő az előző évi 262 milliárddal (79 milliárd dollárral) szemben. A be­vételek előreláthatólag 340 milliárd rial (100 milliárd dollár) körül ala­kulnak, a mintegy 42 milliárd rial (13 milliárd dollár) költségvetési többletet tartalékképzésre használ­ják. A most véget ért évben is aktívuma volt a szaúdi költségve­tésnek: 17 milliárd rial (5 milliárd dollár) értékű. A kiadások több mint egynegye­dét — 82,5 milliárd rialt (25 mil­liárd dollárt) — fegyverkezésre és belbiztonsági célokra fordítják, be­leértve a katonák fizetésének nagy­mérvű emelését is — mondja a kor­mányülés után kiadott közlemény. A hivatalos szaúdi hírügynökség Fahd hercegre hivatkozva ennek el­lenére azt állítja, hogy az új költ­ségvetés alapvető célja a „produk­tív gazdasági ágazatok, a mezőgaz­daság és az ipar fejlesztése, vala­mint a kórházi ellátottság javítása és az úthálózat korszerűsítése”. Az előirányzatok értelmében 35,34 mil­liárd rialt (10 milliárd dollárt) köl­tenek a közlekedés és a távközlés fejlesztésére, 30 milliárdot (9 mil­liárd dollárt) államigazgatásra, egyenként 26,2 milliárdot (8 mil­liárd dollárt) a humán erőforrások hasznosítására és a városok fej­lesztésére, illetve összesen 9 mil­liárdot az alapvető élelmiszerek árának támogatására, a mezőgazda­­sági termelés ösztönzésére, jóléti célokra és áramtermelésre. (Az új fejlesztések értéke eléri a 136 mil­liárd rialt.) A közleményből egyéb­ként az is kiderül, hogy az inflá­ció a tavalyi 8,3 százalékról vár­hatóan 7,8 százalékra lassul. (Reu­ter) 1981. MÁJUS 5. Venezuela több milliárd doláros hitelfelvételre készül A nemzetközi kereskedelmi ban­kok valósággal versenyeznek, hogy hitelt folyósíthassanak Venezuelá­nak. Hosszú éveken át a venezuelai kormány elsősorban rövid lejáratú hitelekkel igyekezett finanszírozni gazdasági programjait, mert a tör­vényhozás csak igen nehezen járult hozzá a hosszú lejáratú külföldi kölcsönfelvételekhez. Ennek ered­ményeképp a világ ötödik legna­gyobb olajtermelő országának 8 milliárd dolláros rövid lejáratú kül­földi tartozása van, s mindössze 2 milliárd dollár a hosszú lejáratú adósságok összege. Időközben jelentősen megválto­zott a belföldi politikai helyzet, s a venezuelai kongresszus állítólag néhány héten belül engedélyezi a kormányzatnak a rövid lejáratú adósságok hosszú lejáratúvá való alakítását. Három bankcsoport is tett már ajánlatot Venezuelának nagyobb összegű hitel folyósítására. Elsőként a Citicorp Internatinal Bank ve­zette konzorcium jelentkezett, amelynek tagjai a többi között a francia Société Generale, valamint az amerikai Chemical Bank. A kon­zorcium szóvivője elmondta, hogy különösen nagy összeg folyósításá­ra is hajlandók, ha szükség van rá. A pontos összeget eddig még nem hozták nyilvánosságra, pénz­ügyi szakértők azonban 3 milliárd dollárról beszélnek, s ha ezt a la­tin-amerikai ország valóban meg­kapja, akkor ez lesz a legnagyobb egyszeri hitelfelvétel az europiacon. Londoni pénzügyi források tudni vélik, hogy a Morgan Guaranty Trust, valamint a Chase Manhattan is tett már ajánlatot a venezuelai kormánynak, de a versenytárgyalá­sokon ott lesz a Bank of America is. (AP-DJ) Az amerikai szenátus jóváhagyta az IDA feltöltését "Az amerikai szenátus jóváhagyta a Világbank leányvállalatának. ..z IDA-nak folyósítandó 3,2 milliárd dolláros hozzájárulást — jelentették be a hét végén Washingtonban. Már sürgető volt az IDA feltöltése, mert a zömmel kamatmentes kölcsönöket folyósító nemzetközi pénzintézet már hónapokkal ezelőtt gyakorlatilag ki­fogyott a pénzből. A donorországok többsége viszont mindaddig nem volt hajlandó befizetni a ráeső hozzájárulást, amíg kétséges volt Washington döntése. (A statisztikai adatok szerint tavaly az IDA ösz­­szesen 20,5 milliárd dollárt folyósí­tott 75 fejlődő országnak.) Az USA 3,2 milliárd dolláros hozzájárulása része annak a 12 mil­liárd dollárnak, amelyet a donor­országok egy évvel ezelőtt ajánlot­tak föl. A teljes összeget az IDA a következő három év során kaphat­ja meg. Az USA az idén 540, 1982- ben 1150 millió, 1983-ban pedig 1,81 milliárd dollárt bocsát a Világbank leányvállalatának rendelkezésére. (AP—DJ) Továbbra is túlkereslet a lengyel autópiacon Eddig több mint másfél millióan fizettek be előleget gépkocsivásár­lásra Lengyelországban, hogy 1982— 1985 között személyautóhoz jussa­nak — jelentette a lengyel nemzeti bank. A befizetésekből 100 milliárd zloty (az AP—DJ hírügynökség át­­számolása szerint 3 milliárd dollár) gyűlt össze. Mint a PAP hírügynök­ség a hírhez fűzött kommentárjában kiemeli, a 20—50 százalékos gépko­­csielőleg-befizetésről hozott rende­let célja, hogy stabilizálódjék a belföldi autópiac, amelyet hosszú évek óta a kínálatot jelentősen meg­haladó kereslet jellemez. A PAP je­lentése szerint a következő három évben legfeljebb 600 000 igénylő jut­hat autóhoz, sorsolással fogják el­dönteni, hogy ki és mikor kaphat autót az előleget befizetők közül. (AP—DJ) Világb­ak-kölcsön Koszovónak A jugoszláviai Koszovó tartomány 34 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól a meglehetősen elma­radott vasútvonal­ fejlesztésére — tette közzé a Tanjug hírügynökség. Az öszeget 3 éves türelmi idő után, 15 év alatt kell visszafizetni, éves kamata 9,6 százalék. Ismeretes, hogy Koszovó tartomány Jugoszlávia gaz­daságilag legelmaradottabb területe, s a szövetségi kormány az átlagos­nál többet kíván fordítani a jövő­ben a tartomány iparának fejleszté­sére, az út- és vasúti hálózat kor­szerűsítésére, új munkaalkalmak megteremtésére, a kulturális­ és az oktatási hálózat bővítésére. (AP) A harmadik világbeli közgazdászok szövetségének ha­vanai kongresszusa A harmadik világ közgazdászai­nak szövetsége a hét végén kong­resszust tartott Havannában. A fel­szólalók véleménye szerint a har­madik világ országainak évi 25 milliárd, összesen 300 milliárd dol­lár hosszú lejáratú, alacsony kama­tozású hitelre lenne szükségük. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai or­szágok mintegy 600 képviselője egyetértett, hogy a fejlődő orszá­gokban tapasztalható gazdasági vál­ságért, szegénységért és egyenlőtlen­ségért jórészt a fejlett tőkésorszá­gok és a multinacionális vállalatok a felelősek. Felhívták a figyelmet, hogy a fejlett tőkésországok és a fejlődők közötti kereskedelem igen kedvezőtlen, a harmadik világ cse­rearányai az utóbbi időben számot­tevően romlottak. Bírálták az új nemzetközi gazdasági rend megvaló­sításáért munkálkodó úgynevezett Brandt-bizottságot is, amiért nem eléggé képviseli a fejlődő országok érdekeit. (Reuter) A wol JELENTI Trudeau a tőkés csúcs témáiról • A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatótanácsa hivatalosan is hozzájárult Szaúd-Arábia kvótá­jának felemeléséhez. A szaúdi kvó­ta ezentúl 2,1 milliárd SDR lesz, a korábbi 1,04 milliárd helyett. Ily módon az olajtermelő ország az IMF hatodik legbefolyásosabb tagállamává vált. 4* Japán arany- és devizatarta­léka áprilisban 324 millió dollárral 27,34 milliárdra emelkedett. A leg­magasabb tartalékot, 33,11 milliárd dollárt 1979 januárjában mérték. • Kína első angol nyelvű napi­lapja, a China Daily júniusban jelenik meg Pekingben. A külföldi látogatóknak szánt újság próbapél­dányain a hazai hírek mellett a nyugati hírügynökségektől átvett értesülések, sporthírek és hirdeté­sek szerepelnek. •• Finnország 163 ezer fémmun­kása elfogadta a munkáltatók bér­emelési javaslatát, amely összeen 16 százalékos emelést garantál a kö­vetkező két évre Ezzel a megálla­podással a finn gazdaság minden jelentős szektorában véget értek a bértárgyalások. 4BM Jugoszláviában 80 millió munka­óra ment tavaly veszendőbe igazo­latlan távollét következtében. Egy belgrádi lap szerint 1975 óta a nem­zeti jövedelem 3,73 százaléka ve­szett el a „lógás” miatt. Libéria kéréssel fordult nagy angol és amerikai kereskedelmi bankokhoz: ütemezzék át 115 mil­lió dollárnyi tartozásának visszafi­zetését. A kölcsönt nyújtó államok már tavaly decemberben belemen­tek, hogy 34,4 millió dollárnyi tar­tozását később fizesse vissza az or­szág, amelynek összes külföldi tar­tozását 3-400 millió dollárra be­csülik. Az amerikai gépkocsiipari dol­gozók szakszervezete, az 1,4 millió tagot számláló UAW kongresszusa döntő többséggel jóváhagyta, hogy a szakszervezet ismét csatlakozzék az AFLACIO szakszervezeti szövet­séghez. • Kanada hazai terméke reálér­tékben 2,6 százalékkal növekszik idén a tavalyi 0,3 százalékkal szem­ben. A munkanélküliség 7,5 száza­lékos lesz, ugyanakkora, mint ta­valy. A fogyasztói árak 11,6 száza­lékkal emelkednek idén. Kuvait 35 millió dollár kölcsön­nel segíti hozzá Bagladest két tétel nyersolaj vásárlásához. Az összeget fél év múlva kell visszafizetni. • A norvég állami alkalmazottak — néhány órával sztrájkuk kitö­rése előtt — elfogadták a 11 szá­zalékos átlagos béremelési javasla­tot. A legrosszabbul fizetett alkal­mazottak 40 százalékos javítást kapnak, a legmagasabb fizetésűek semmit sem. Ausztrália csatlakozik az ENSZ élelmiszeralapjához: az ütközőalap­hoz 4,7 millió ausztrál dollárral, a kutatáshoz és fejlesztéshez 5,5 mil­lióval járul hozzá.­­ Hétfőn ideiglenesen újból fel­vették a munkát a svéd bankalkal­mazottak, akiknek sztrájkja nyo­mán 3600 kereskedelmi bankfiók zárt be majdnem egy hétre. A szakszervezet 15 százalékos béreme­lést követel és elutasítás esetén újabb akciókba kezd.­­ A világ egyik legdrágább ben­zinje pénteken tovább drágult: az olasz kormány a szuperbenzin árát 870 líráról literenként 900 lírára, a normál benzinét 835-ről­ 875 lírára, a dízelolajét 370-ről 400 lírára emel­te. eay- Új Tégi­a valuta neme rubel­seg árfolyam font sterling 100 154,45 155,85 NSZK márka 100 32,75 33,13 holland forint 100 29,50 29,91 olasz líra 10 000 6,57 6,66 dán korona 100 10,40 10,56 norvég korona 100 12,98 13,06 francia frank 100 13,83 14,04 1 svéd korona 100 15,15 15,26 svájci frank 100 35,95 36,33 jen­t 1000 3,37 3,32 1 osztrák schilling 100 4,65 4,72 (Reuter) Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy a júliusban tar­tandó gazdasági csúcsértekezlet nagy fontosságot tulajdonít majd az Észak—Dél párbeszédnek. Egy sajtónyilatkozatban kifejtet­te: a csúcsértekezlet a lehető leg­nagyobb teret fogja szentelni a fejlett és a fejlődő országok kö­zötti kapcsolatok kérdésének. Hoz­záfűzte: az energiaellátás ugyancsak kiemelt helyet kap, továbbá a szűnni nem akaró infláció is. „Az olajdollárok visszaforgatása, és ev­vel kapcsolatban a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepkörének bővülése más kereskedelmi kérdé­sekkel együtt szintén megvitatás tárgya lesz.” (Reuter) Új rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja má­jus 1-i hatállyal megváltoztatta né­hány külföldi pénznem rubelárfo­lyamát. A jen kivételével az árfo­lyamváltozások rubelfelértékelést jelentenek; említést érdemel, hogy 100 USA dollárért továbbra is 71,60 rubelt fizetnek. A változásokat mu­tatja az alábbi táblázat: VILÁGGAZDASÁG AZ NDK JAPÁN SZEMÉLYAUTÓKAT VÁSÁROL Az NDK-ban úgy tervezik, hogy az idén 10 ezer japán személygép­kocsit vásárolnak. Ez lesz az NDK tőkésországokból származó legna­gyobb mennyiségű autóimportja 1977 óta, amikor is ugyanennyi Volkswagen gépkocsit vásárolt az NSZK-tól. A Reuter hírügynökség értesülései szerint a japán autó­szállításokkal fogják pótolni a ki­eső Lada-import egy­­ részét. Bár még folynak a tárgyalások a japá­nokkal, valószínű, hogy kis és kö­zepes méretű Toyota és Mitsubishi gyártmányokról van szó. Mint a Reuter tudósítójának Berlinben el­mondták, nemcsak az autóüzletről, hanem japán mikroelektronikai be­rendezések vásárlásáról is szó lesz Erich Honeckernek, az NDK ál­lamfőjének e hó végére tervezett tokiói látogatása során. Japán üzleti körökben azzal szá­molnak, hogy az NDK-val kötendő üzletek kompenzációs megállapodá­sok lesznek, amelyek keretében az NDK számítástechnikai berende­zéseket, szerszámokat és különféle iparcikkeket szállít majd Japán több külkereskedelmi partnerének. Az NDK-ban már többször ér­tésre adták, hogy Japánra úgy te­kintenek, mint az ország egyik leg­jelentősebb tőkés technológia-szál­lító partnerére. Honecker államfő a közelmúltban kifejezte reményét, hogy a következő két évre meg­duplázhatják az NDK és Japán közötti jelenlegi 500 millió dollá­ros árucsere-forgalmat. A készülő autóvásárlási meg­állapodással kapcsolatban megfi­gyelők emlékeztetnek rá, hogy az utóbbi években a szovjet Lada gép­kocsik uralták az NDK autópiacá­nak 20 százalékát, az idén azonban az eredetileg tervezett 30 ezer he­lyett csupán 1500 Lada érkezik az országba, s jövőre sem több, mint 3000. A japán személygépkocsik egyébként valószínűleg az év végén már vásárolhatók lesznek az NDK- ban, a legdrágábbak 36 ezer már­káért. (Reuter) A román atomerőmű-program mérlege A Reuter elemzése Románia atomenergetikai prog­ramját rendkívül ambiciózusnak minősíti a Reuter hírügynökség bukaresti tudósítója és emlékeztet rá, hogy a román kormány tervei szerint 2000-ig 16 atomerőművet építenek az országban. Ehhez fő­ként kanadai technológiát alkal­maznak, s Románia ellátja magát a szükséges uránnal. Egyes külföldi megfigyelők szerint a következő években a románok egyre nagyobb részt vállalnak az atomerőművek építésében és idővel arra is sor ke­rülhet, hogy más szocialista orszá­gokba exportálják az általuk to­vábbfejlesztett kanadai technológiát. Az első román atomerőmű első blokkja a tervek szerint 1985-re ké­szül el. A Candu, kanadai berende­zésekkel működő erőmű kapacitása 2000-re eléri a 10 000 megawattot. A beruházást egy kanadai bankokból álló konzorcium finanszírozza 1 milliárd dolláros hitellel. Kanadai szállítóktól szerzett értesülések alapján a Reuter hírügynökség tu­dósítója beszámol arról, hogy az utóbbi években a devizaszűke aka­dályozza Romániát az atomerőművi program tervezett ütemben való tel­jesítésében, román energetikai szak­emberek azonban cáfolják, hogy késne az első atomerőmű felépítése. Az említett Candu típusú atom­reaktor arról nevezetes, hogy dúsí­­tatlan uránt használ fel, és meg­vásárlásával a románok úgy vé­lik, hogy maguk is képesek ellát­ni az erőműveket a szükséges fű­tőanyaggal. Más szocialista orszá­gok — mint ismeretes — általában a Szovjetunióban dúsított uránt használják szovjet technológiájú atomerőműveikben. Szakértők sze­rint a kanadai módszer­ drágább, mint a szovjet, ezért az utóbbi idő­ben a románok is a korábbinál na­gyobb érdeklődést mutatnak a szov­jet atomerőművek iránt. Ennek leg­nyilvánvalóbb jele, hogy részt vesznek a Hmelnyickijben épülő 4000 megawattos erőmű közös be­ruházásában, s ellenértékként — hasonlóan a többi KGST-országhoz —az erőműben termelt áramot fog­ják kapni. Kanadai szakértők úgy látják, hogy a Candu berendezések és li­­cencek megvásárlását követően Ro­mánia hosszú távon képes lesz ma­ga is ilyen típusú berendezéseket gyártani, jelenleg azonban még nem tudnak megfelelni a hozzájuk fűző­dő rendkívül szigorú minőségi és biztonsági előírásoknak. Az illetékes román hatóságok megállapították, hogy különleges védőburokkal kell felszerelni az atomerőműveket. En­nek ellenére — mint nyugati atom­­energetikai szakemberek megálla­pítják — Románia mindeddig kevés érdeklődést mutatott azok iránt a finn gyártmányú védelmi berendezé­­­sek iránt, amelyekkel pedig az utóbbi időben egyre több szovjet atomerőművet is felszerelnek. A kanadaiakon kívül a tőkés cé­gek közül Románia nemrég írt alá egy 320 millió dolláros megállapo­dást az Ansaldo Nucleari Impianti olasz és a General Electric ameri­kai cég közös képviselőjével az első két román atomerőműhöz szükséges turbinák vásárlásáról. Hagyományos tüzelésű erőműveihez Románia ed­dig maga gyártotta a turbinákat, az olasz—amerikai céggel kötött meg­állapodás után hosszabb távon az atomerőművekhez használatos tur­binákat is maga szeretné gyártani — állapítja meg a Reuter tudósítója. AZ EURÓPAI PARLAMENT A MULTIK ELLENŐRZÉSÉT SÜRGETI A Közös Piac tagországaiban mű­ködő multinacionális vállalatok fo­kozottabb ellenőrzéséért szállt síkra az európai parlament. A tízek kon­zultatív szervének gazdasági és pénzügyi bizottsága ajánlást foga­dott el, amely sürgeti: a multik biz­tosítsanak széles körű munkásbele­szólási jogot, s hozzák nyilvánosság­ra minél szélesebb körben a válla­­lalati információkat. A jelentés a parlament szocialista csoportjához tartozó brit Richard Colborn készí­tette. A parlamenti határozat sze­rint mielőbb szükség volna egysé­ges, közös piaci előírásokra, ame­lyek a multik tevékenységét, a fú­ziókat, az országok közötti profit­átutalásokat szabályoznák. Az állás­­foglalás szerint a multinacionális vállalatokat rá kellene bírni, hogy nagyobb arányban járuljanak hozzá a harmadik világ gazdaságának fej­lesztéséhez. A gazdasági és pénz­ügyi bizottság egyúttal felhatalma­zást kért a parlamenttől, hogy az utóbbi két évre visszamenőleg el­lenőrizhessék a multinacionális cé­gek tevékenységét, s erről jelentést készíthessenek. (Reuter) VniGGAZIUSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 81.3102/9-5 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán ELADÓ 2 db jó állapotban levő 30 fiókos, alsószekrényes KATALÓGUSSZEKRÉNY Ára: 6904,5 forint/darab Érdeklődni lehet: Konjunktúra- és Piackutató Intézet Telefon: 179-810

Next