Világgazdaság, 1981. június (13. évfolyam, 102/3103-122/3123. szám)

1981-06-02 / 102. (3103.) szám

külgazdaság VESZÉL­YBEN AZ AMERIKAI-MAGYAR KERESKEDELMI SZERZŐDÉS fise journal of­­Commerre INTERNATIONAL EDITION Három éve húzódó szabadalmi vi­ta teszi kétségessé a magyar—ame­rikai kereskedelmi szerződés újabb három évre való meghosszabbítását. Az FMC Corp. amerikai vegyszer­gyártó vállalat kérte a kongresszus tagjait: szavazzanak az Egyesült Ál­lamok által Magyarországnak bizto­sított legnagyobb kereskedelmi ked­vezmény ellen. Az ok: a CHEMOL- IMPEX megsértett egy szabadalmi szerződést. John Heinz befolyásos szenátor máris a szerződés megújításának megtorpedózására készül, de több társa, így a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke, illetve a pénzügyi bizottság kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó albizottságának elnöke is megalapozottnak látja az FMC pa­naszait. Reagan elnök június elején dönt az akkor lejáró kétoldalú ke­reskedelmi egyezmény megújításáról — várhatóan hozzájárul a hosszab­bításhoz. A kereskedelmi miniszté­rium is ilyen értelmű javaslatot tett. A végső szót azonban a kongresz­­szus mondja ki, mind a képviselő­ház, mind a szenátus érvénytelenít­heti az elnök döntését. Az FMC és a magyar külkereske­delmi vállalat vitája kiemelt helyen szerepelt a két ország gazdasági együttműködési vegyesbizottságának legutóbbi budapesti ülésén. Az ame­rikai küldöttség vezetője, William Morris kereskedelmi miniszterhelyet­tes szerint „bár a magyarok hajlan­dók folytatni a megbeszéléseket, a megoldás egyre távolabbinak lát­szik”. Az FMC arra panaszkodik, hogy a magyar vállalat a világpiaci áron alul olyan rovarölőt exportált Bra­zíliába, amely összetételében meg­egyezik az FMC Furadan nevű sze­rével. Mindez — mutat rá az FMC — ellenkezik mind az 1978-ban há­rom évre megkötött kereskedelmi egyezménnyel, mind pedig a két kormány között 1979-ben született elvi megállapodással, amelynek ér­telmében kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szabadalmi jogait a harmadik piacokon. Miközben folyt a vita, az FMC pert indított a rovarölőszer brazíliai im­portőrje ellen is szabadalmi törvé­nyek megszegése címén. Több ame­rikai kormányfunkcio­nárius szerint az FMC-nek a brazil bíróságoknál kellene érvényesítenie igazát, a cég azonban — bár bízik a per sikeré­ben — tart tőle, hogy a végső dön­tés kimondása igen sokáig elhúzó­dik. Hogy az FMC keresztül tudja-e vinni szándékát a kongresszusban, nagymértékben attól függ, hogy fel­sorakoznak-e mögé más amerikai vegyigyárak — hangoztatják kong­resszusi körökben. Ha — teszik hozzá — olyan cégek, mint a DuPont vagy a Monsanto támogatják az FMC-t, Magyarország könnyen elvesztheti a kétoldalú kereskedelmi szerződés ál­tal garantált legnagyobb kereskedel­mi kedvezményt. (1981. május 20., 12. oldal) Elutazott hazánkból az indiai gépipari küldöttség Munkatársunktól­ Befejezte látogatását a Magyar Kereskedelmi Kamara vendégeként május 25—29. között hazánkban járt indiai gépipari küldöttség, amely­nek útját az Association of Indian Engineering Industry (AIEI) szer­vezte. A delegáció tagjai elutazásuk előtt sajtóértekezleten foglalták ösz­­sze a magyar gépiparról szerzett ta­pasztalataikat, felvázolták a koope­rációs megállapodások kialakításá­nak lehetőségeit. K. G. Khosla, a küldöttség veze­tője pozitívnak ítélte meg a Külke­reskedelmi és az Iparügyi Miniszté­riumban folytatott tárgyalásait. Kü­lön kiemelte a magyar és indiai gépipari vállalatok egyes vállalko­zásairól kifejtett javaslatát, amelyre a minisztérium képviselői kedvezően reagáltak. A harmadik piacon való együtt­működésekben — amelyekre az in­diai résztvevők szerint leginkább Irakban, Iránban, és a Távol-Kele­ten kínálkozik lehetőség — ki kell használni azokat az előnyöket, ame­lyek az indiai fél ottani jobb ke­reskedelmi tapasztalataiból, illetve a magyar termelők magasabb szín­vonalú gyártmányaiból adódnak — hangsúlyozta K. G. Khosla. A küldöttség többi tagjának is az a véleménye, hogy a magyar gép­iparral való együttműködési lehető­ségek még távolról sincsenek kiak­názva, és hogy látogatásuk nagy­mértékben elősegítheti a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. Megjelent a Marketing in Hungary 2. száma Megjelent a Magyar Kereskedelmi Kamara angol és német nyelven ki­adott negyedévi folyóirata, a Mar­keting in Hungary és a Marketing in Ungarn idei 2. száma. A főszerkesztői levélben Bíró Gerd az 1980-as év gazdasági eredményei­nek összegezése után a gazdaság­­irányításban bekövetkezett változá­sokhoz, továbbá a közigazgatás kor­szerűsítéséhez kapcsolódva ismerteti a Magyar Kereskedelmi Kamara ki­bővült szerepét. A magyar gazdaság 1980-as ered­ményeit és a hatodik ötéves terv célkitűzéseit Szikszay Béla ismerteti. A magyar ipar struktúraváltásáról Hetényi István ír. Az energiaellátás­ról és annak jövőbeli lehetőségeiről számol be Vajda György. A magyar ár- és valutaátváltási politikát is­merteti Hagelmayer István cikke, a magyar elektronikai ipar fejlődését és külgazdasági kapcsolatait elemzi Nádory István. A folyóiratban a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok vezetői­nek nyilatkozatait tartalmazó állan­dó rovatban Szilágyi János, az OFOTÉRT vezérigazgatója, Bihari István, az EGYT vezérigazgatója, Sárközy Dezső, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatója, Békés Mik­lós, a Budapesti Gépipari Szövetke­zetek Szövetségének elnöke, Hollósi Pál, a MOGÜRT gazdasági igazga­tója és Kemenes Károly, a Vörös Október Férfiruhagyár igazgatóhe­lyettese számol be vállalata külgaz­dasági tevékenységéről, piacbővítési terveiről, valamint a nemzetközi kooperációban szerzett tapasztalatai­ról. Tipizálás miatt eladunk egy 1978-ban gyártott, 19 férőhelyes Ikarus 553-as (Avia) típusú autóbuszt, és Csepel 452-es típusú tehergépkocsikat. , Eladó még négy IFA W 50 L/SP típusú gépkocsira való, szürke macraferg ponyva Balatonboglári Állami Gazdaság szállítási üzem , Boglárlelle, Szabadság u. 28. Ügyintéző: Ila István 1981. JÚNIUS 2. ­ Új növényvédőszer-üzem Peremartonban Kilencvenmillió forintos beruhá­zással új növényvédőszer-üzem épí­tését kezdte meg a Peremartoni Vegyipari Vállalat. A kulcsberende­zéseket az Alpine cégtől importál­ják a gépekre fordítható összeg 30 százalékának erejéig, a többinek döntő részét itthon készítik el a Jászberényi Aprítógépgyárban. Az üzemben 1600 tonna hatóanyag gyártására és mintegy 3000 tonna hatóanyag formulázására (készter­mékké alakítására) készülnek fel. A terv szerint az új üzem 1982-ben kezdi meg a termelést, s ezt köve­tően a gyárban a kétszeresére nö­vekszik a növényvédőszer-gyártás, amelynek értéke meghaladja majd az egymilliárd forintot évente. Ez a kapacitásbővítés egyébként a gyár megkezdett növényvédőszer-prog­ramjának második szakasza. A peremartoni vállalatot eddig főként műtrágyáiról ismerték: a nö­vényvédőszer gyártására és a mos­tani­­ fejlesztésre a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény adta meg a lehetőséget. Magyar vegyi terméke­kért cserébe a gombaölőszerek gyár­tásának egyik fontos komponensét kapjuk meg a Szovjetuniótól. Erre az alapanyagbázisra építették és tervezték az egész növényvédőszer­­programot, amellyel mérsékelhetik a gombaölőszerek tetemes importját. Jelenleg a Magyarországon felhasz­nált gombaölőszerek 90 százaléka importból származik, döntően tőkés piacokról. Az új gyárban olyan termékek készítését kezdik meg, amelyek már ismertek hazánkban és beváltak a növényvédelemben. A dunántúli vál­lalat két világcéggel kötött még an­nak idején szerződést: az első meg­állapodást a svájci Sandozzal írta alá 1977-ben, s ez a szerződés 1985- ig érvényes. Eszerint a Sandoz át­adta a Milto Special peronoszpóra elleni szer teljes technológiá­ját és receptúráját, és ezért cserében a peremartoniak vállalták, hogy a svájci cégtől veszik meg a­ gyártás­hoz szükséges felületaktív anyagot. Ez a késztermék mennyiségének 4 százaléka, értékének pedig egyötöde. Az üzlet eredményesnek bizonyult, és jelentős devizamegtakarítást ho­zott. A Peremartoni Vegyipari Vál­lalat ebből a termékből az idén már a teljes hazai szükségletet fedezi. A szer minőségéről elismerően nyilat­kozott a licencadó cég, amit az is aláhúz, hogy megkezdték a tárgya­lásokat a nullszaldós szállítások megvalósításáról. Ez annyit jelent, hogy a termelés bővítését követően a dunántúli gyár késztermékkel fi­zet majd a Svájcból érkező felület­aktív anyagért. Az amerikai DuPont céggel 1979- ben jött létre a megállapodás a Cursate hatóanyagának szállításáról A hatóanyag a késztermék értéké­nek 20 százaléka. Az ezzel készült szer nemcsak megelőzi a gombakár­tételt, hanem regenerálja is a már megbetegedett növényzetet. A szer készítésének variánsai közül a vegy­ipari vállalat 6 receptúrát vett át. Az első, már nagyüzemi felhaszná­lásra alkalmas mennyiséget — 1,2 tonnát — az idén legyártják, a fej­lesztés eredményeként pedig mint­egy 40 tonnát gyárthatnak majd évenként. A fejlesztés során nemcsak kül­földi cégekkel, hanem hazai válla­­lalatokkal is együttműködik a Pere­martoni Vegyipari Vállalat. A Nit­­rokémiával például rövidesen meg­kezdik a Trimital kooperációs gyár­tását. A tervek között még több, a kísérletekben már bevált és kipró­bált szerkombináció is szerepel, amelynek komponensei között igen fontos szerep jut a Szovjetunióból szárn­azó alapanyagnak. A számítások szerint a Peremar­toni Vegyipari Vállalat gombaölő­­szer-programján­ak megvalósításával mintegy 6 millió dollár kiadásától mentesíti majd a népgazdaságot. Barta Éva A selyemipar új exportszerződései Tudósítónktól: A Magyar Selyemipar Vállalat és a HUNGAROTEX képviselői nem­régiben Angliában és az NSZK-ban jártak üzletkötési szándékkal. Dr. Rédei Ottó, az MSV gazdasági igaz­gatója tudósítónknak elmondta, hogy mindkét út eredményes volt. Hamburgban 13 céggel tárgyaltak, s végül 1,1 millió márka értékű szer­ződést írtak alá, amelynek alapján dekorációs textíliákat, újfajta ing- és blúzanyagokat és női felső ruha­szöveteket szállítanak még a máso­dik negyedévben, illetve az év má­sodik felében. Az NSZK-beli part­nerek ezeket a cikkeket nem saját országukban, hanem az afrikai kon­tinensen hozzák forgalomba. Bővült a termékskála is: a korábbi bélés­­áru-szállítások mellett a többi kö­zött az idei szállításra kért ing- és blúzanyagokkal, amelyeknek értéke­sítése az MSV részére gazdaságos. Az üzlet eredményességét jelzi, hogy a mostani szerződésnél sikerült ki­sebb áremelést is elérniük. A Londonban folytatott tárgyalá­sokról a gazdasági igazgató elmond­ta, hogy angol cégek évek óta rend­szeresen vásárolnak az MSV termé­keiből, bár nem tartoznak a nagy vevők közé. Meglátogatásuk célja az volt, hogy fokozatosan növelhessük a magyar exportot, amire a jelek szerint lehetőség is nyílik. Bár a raktárak Angliában jelenleg telítet­tek, és sok cég csődbe is megy, hi­szen a munkanélküliség erősen be­folyásolja a vásárlási lehetőséget, s emellett jelentős amerikai konku­renciával is meg kell küzdeniük az exportőröknek, továbbá 13—18 szá­zalékos vám is sújtja az eladókat — mégis pozitívan értékelhetők azok a tárgyalások, amelyeket 15 céggel folytattak az MSV és a HUNGARO­TEX képviselői. A megkötött szer­ződések alapján egyelőre 30 ezer méter bélésanyagot szállítanak, va­lamint kisebb tételben a svájci know-how alapján készülő, úgyne­vezett Hepatex női felsőruha-szöve­teket, továbbá ing- és blúzanyago­kat. . •­­ Az MSV egyébként a tervek sze­rint az idén 2,8 milliárd forint ér­tékű árut termel, tőkés exportja pe­dig előreláthatóan eléri a 13 millió dollárt. Kamerai küldöttség a­ 110 ülésszakán Tudósítónktól: A Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet (ILO) legfőbb szervének, a Nem­zetközi Munkaügyi Konferenciának ma kezdődő háromhetes ülésszaká­ra a magyarországi munkáltatók képviseletében Genfbe utazott Mar­tos István, a Magyar Kereske­delmi Kamara alelnöke, a MEDI­COR Művek vezérigazgatója. RÖVIDEN Hétfőn Stockholmba utazott Ko­vács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Olaf Nilsson­­nak, a svéd mezőgazdasági minisz­térium vízügyekkel foglalkozó ál­lamtitkárának meghívására. Átte­kintik a már meglevő magyar—svéd vízügyi kapcsolatokat és tárgyalnak azok továbbfejlesztéséről. Megvizs­gálják a két ország vízügyi szervei közötti intézményes kapcsolatfelvétel lehetőségét és megbeszélik a vízügyi műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés kialakítását is. A BANKJEGYEK VÉTELE ÉS ELADÁSA ----------------------------------------- ------- -----—1 Vásárolható vételi eladási Egység pénznem legmagasabb árfolyamok címletek forintban 100 finn márka 100-as 710,09 719,66 100 görög drachma 100-as 55,57 57,15 500-as 55,47 57,15 100 jugoszláv dinár 1000-es 90,50 91,50 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1981. JÚNIUS 1-TŐL a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 — —­­• 100 angol font 6517,12 6523,64 6530,16 7234,00 7241,24 7248,48 100 ausztrál dollár 3571,72 3575,30 3578,88 3964,61 3968,58 3972,55 100 belga frank 84,07 84,15 84,23 93,32 93,41 93,50 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona a) 155,28 155,28 155 28 — — — 100 dán korona 435,62 436,06 436,50 483,55 484,03 484,51 100 francia frank 572,46­­ 573,03 573,60 635,42 636,06 636,70 100 holland forint 1235,42 1236,66 1237,90 1371,32 1372,69 1374,06 100 indiai rúpia 371,90 372,27 372,64 412,81 413,22 413,63 1000 japán jen 141,43 141,57 141,71 156,98 157,14 157,30 100 kanadai dollár 2615,57 261­8,19 2620,81 2903,28 2906,19 2909,10 100 KNDK won a) 910,42 910,42 910,42 — — _ 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328 80 — _ _ 100 kuvaiti dinár 11 251,30 11 262,56 11 273,82 12 488,94 12 501,44 12 513,94 100 lengyel zloty a) 76.42 76.42 76.42 — — — 100 mongol tuerik a) 352,87 352,87 852,87 — — — 100 NDK márka a) 484 — 484.— 484.— — — — ( 100 norvég korona 554,24 554,79 555,34 615,20 615 82 616,44 100 NSZK márka 1372,69 1374,06 1375,43 1523,68 1525,21 1526,74 1000 olasz líra 27,65 27,68 27,71 30,69 30,72 30,75 100 osztrák schilling 194,14 194,33 194,52 215,49 215,71 21, 93 100 pakisztáni rúpia 316,52 316,84 317,16 351,34 35, 69 352,04 100 portugál escudo 51,36 51,41 51,46 57,01 57,07 57,13 100 román lej a) 170.— 170.— 170 — — _ _ 100 spanyol peseta 34,35 34.38 34.41 38.12 38.16 38.20 100 svájci frank 1515.81 1517.33 1518.85 1682.56 1684.24 1685.92 100 svéd korona 645,12 645,77 646,42 716,08 716,80 717.52 100 szovjet rubel a) b) 1622.50 1622.50 1622 50 — — _ 100 tr és dl rubel — — — 2697.30 2700.— 2702,70 100 USA-dollár 3125,61 3128,74 3131,87 3469,43 3472,90 3476,37 100 vietnami dong­a) 682,81 682,81 682,81 — — _

Next