Világgazdaság, 1981. július (13. évfolyam, 123/3124-145/3146. szám)

1981-07-01 / 123. (3124.) szám

1981. JÚLIUS 1. Japánban is csökkenteni kívánják a költségvetést Egyre nagyobb nyomás nehezedik a japán miniszterelnökre, hogy nyirbálja meg a valaha kikezdhe­tetlen jóléti programokat és az ál­lami bürokráciát, mert ez az egyet­len útja, hogy elkerüljék az adók emelését. Az ebből az alkalomból életre hívott tanácsadó testület olyan javaslatokat szorgalmaz, amelyek a brit miniszterelnök és az amerikai elnök programjához hasonlóan csök­kentik a központi kormány nagysá­gát és szerepét. A javaslatokat hi­vatalosan július 10-én terjesztik Szuzuki elé, a miniszterelnök azon­ban máris teljes támogatásáról biz­tosította a kilenctagú testület meg­állapításait. Politikai megfigyelők szerint a költségvetési kiadások csökkentése elengedhetetlen Szuzuki számára, mert különben nagyarányú adóeme­léseket kellene elrendelnie, amivel lehetetlenné tenné, hogy a kormány­zó Liberális Demokrata Párt vezető­je maradhasson. A testület javasla­tait ellenérzésekkel fogadták a szakszervezetek és a baloldali pár­tok, amelyek helytelenítik az álla­mi alkalmazottak számának és a jó­léti kiadásoknak a csökkentését, de ellenzik Szuzuki pártjának konzer­vatív vezetői is, akik annak köszön­hetik parlamenti mandátumukat, hogy a kormány támogatja a mező­­gazdaságot és a közmunkaprogramo­kat. A testület javasolja, hogy a köz­ponti kormány alkalmazásában le­vők számát a következő öt évben 5 százalékkal, azaz 42 000 fővel csök­kentsék. A 3 millió alkalmazottat foglalkoztató helyi törvényhatóságo­kat az állások befagyasztására szó­lítja fel a tervezet, javasolja, hogy állítsák le az idős embereknek nyújtott ingyenes orvosi támogatást, csökkentsék a családi pótlék összegét és kevesebb támogatást folyósítsa­nak a magániskoláknak. A testület szerint a közmunkára fordított ki­adásokat a jelenlegi szinten kell tartani, és bizonyos tervezett nagy­szabású infrastrukturális beruházá­sokat el kell halasztani. Az állami vállalatoknál dolgozó irányítók szá­mát csökkenteni kell, és az olyan nagy állami vállalatokat, mint a Nippon Telegraph and Telephone Public Corporationt magánvállalkozo­zóknak kell adni. A testület javaslataival összefüg­gésben a pénzügyminisztérium kö­zölte a különböző állami intézmé­nyekkel, hogy költségvetésük az 1982-es pénzügyi, évben nem növe­kedhet. Ez alól csak a nemzetvédel­mi hivatal kivétel, amelynek kiadá­sai 7,5 százalékkal emelkedhetnek. A különböző kormányintézmények igyekeznek megtorpedózni a takaré­kossági javaslatokat, az építőipari miniszter kijelentette, hogy az ál­lami lakbérek emelésére és az új építkezések lassítására vonatkozó elképzelések alapjaiban ássák alá a kormány lakáspolitikáját. Tokiói vé­lekedések szerint a parlament októ­beri rendkívüli ülésén az adminiszt­ratív reform nagy részét szentesítik. A drámai jelentés ellenére a ja­pán bürokrácia sokkal szerényebb, mint a fejlett tőkésországok több­ségében; minden 1000 emberre 42 közalkalmazott jut, míg az NSZK- ban 65, az USA-ban 69, Fran­ciaországban 74, Nagy-Britanniában pedig lop. Az 1974-es olajválság óta a japán kormány jórészt a közmun­kaprogramok ösztönzésével igyeke­zett fenntartani a gazdasági növeke­dést, az állami kiadások a GNP 1974-es 11 százalékáról az idén 17,7 százalékra nőttek. Ez a szám az NSZK kivételével kisebb, mint a fejlett tőkésországokban bárhol. (AP-DJ) Kína csak jövőre hirdet új olajkutatási versenytárgyalást Kína legkorábban 1982 első ne­gyedévében rendez versenytárgyalá­sokat a Dél-Kínai-tenger olajkuta­tási jogaiért, jelentette ki Butcher, a Chase Manhattan Bank elnöke. Butcher, aki bankja pekingi fiók­jának hivatalos megnyitójára érke­zett Kínába, újságíróknak elmond­ta, hogy a kínaiak most dolgoznak a külföldi olajcégek kutatási tevé­kenységének szabályozásán. Koráb­ban általában arra számítottak, hogy a versenytárgyalásokra még az idén sor kerülhet. Ismeretes, hogy Kína szárazföldi olajtermelése az utóbbi években visszaesett, s most elsősorban a tengeri lelőhelyek kiaknázásával akarják felfuttatni a gazdasági korszerűsítéshez deviza­­bevételt teremtő exportot. Egyelőre azonban a tengeri lelőhelyek fel­kutatása és kiaknázása lassan ha­lad. A Chase elnöke szerint a kínai vezetők elégedettek a gazdasági ki­igazítási program előrehaladásával. Ismeretes, hogy Kína több, jelen­tős nehézipari létesítményre szóló szerződést felbontott, s most első­sorban a könnyűipart és a mezőgaz­daságot akarja fejleszteni.. Butcher szerint jelenleg megtorpantak ugyan a kínai beruházások, de jövőre vár­hatóan ismét fellendülnek. Peking az oda látogató külföldi üzletembe­reket igyekszik meggyőzni: a mos­tani gazdaságpolitika nem azt je­lenti, hogy Kína becsukná az ajtót a külföldi beruházók és a külke­reskedelem előtt. (Reuter) 4) A Románia és Vietnam közti gaz­dasági, műszaki-tudományos és kul­turális kapcsolatok szélesítéséről kezdődtek külügyminiszteri tárgya­lások Bukarestben. 4* Kínában tervszerűen halad az olajkitermelés, 50,1 millió tonna nyersolajat hoztak felszínre 1981 első felében — jelentették Pekingből. Az év végéig várhatóan további 50 mil­lió tonnát termelnek ki. • Hosszú távú gazdasági és műsza­ki együttműködési megállapodást kötött Peru és Brazília. Figueiredo brazil elnök megígérte, hogy műsza­ki segítséget nyújt Perunak több vízerőmű létesítéséhez, valamint a perui fennsíkon és a brazil őserdőn keresztül vezető út építéséhez. 4. Japánban csökkent a munkanél­küliek száma. Májusban 1,32 millió fő volt állás nélkül, szemben az áp­rilisi 1,37 millióval. A munkanélkü­liek száma az aktív lakosság 2,3 szá­zalékára csökkent az előző havi 2,4 százalékról.­­ Az Európai Beruházási Bank 23,7 millió ECU értékű (1 dollár – 1,06 ECU) kölcsönt folyósít Olaszország energiatakarékossági programjának finanszírozására. 4. Japán—mexikói kereskedelmi tárgyalásokat tartanak Mexikóváros­ban. A megbeszéléseken elsősorban arról lesz szó, hogy miképpen növel­hetné a latin-amerikai ország Japán­ba irányuló exportját. • Átlagosan 3,5 százalékkal fogja emelni személygépkocsijainak árát az olasz Fiat autógyár. A drágításra azért van szükség, mert az utóbbi időben megemelkedtek a nyers­­anyagárak, felgyorsult az infláció és a líra egyre többet veszített értéké­ből a nyugat-európai valutákkal szemben. JELENTI A szaúdi királlyal tárgyal Taif­­ban Mauritánia államfője és II. Hasszán marokkói király.­­ Izraelt teljesen függetlenítheti az olajtól és radikális fordulatot hoz­hat a nyugati gazdaságokban az az új üzemanyag, amelyet izraeli tudó­sok metanolkeverékből állítottak elő — közölte az izraeli rádió. • Türkmén török külügyminiszter befejezte négynapos látogatását Ju­goszláviában és csehszlovák kolle­gája meghívására Prágába érkezett.­­ A Világbankhoz tartozó IFC 15 millió dolláros kölcsönnel járul hozzá az összesen 133 millió dollár­nyi indiai dízelmotor-gyártó vállal­kozáshoz. Az új, üzemanyag-takaré­kos motort francia licenc alapján állítják elő. «­ Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) 100 millió dolláros kölcsönt nyújt Kolumbiának egy nagy víz­erőmű építésére. A Bogotától kelet­re telepítendő erőmű építési költ­sége 1,3 milliárd dollár lesz. 90 x 12 alapterületű raktárhelyiségek Zuglóban kiadók. Érdeklődni lehet telefonon, hétfőtől péntekig, 8 és 10 óra között: 830-024, dr. Bereczkyné, 18 és 20 óra között:­­ 832-490, Gulyás. Olaszország kész segíteni az iraki atomerőmű újjáépítésében Olaszország kész segíteni Iraknak az Izrael által lebombázott atomerő­mű újjáépítésében — közölte a hírt egy magas rangú olasz atomipari tisztviselőt idézve a kuvaiti Al-Va­­tan című lap. A franciák által épí­tett reaktor kiszolgáló berendezéseit Olaszország szállította. Nem tudni, hogy a légitámadás során ezek meg­semmisültek-e. A kuvaiti lap szerint Colombo professzor, az olasz állami atomenergia központ igazgatója ki­jelentette: az izraeli bombázás nem változtatja meg Olaszország és Irak együttműködését az atomenergia te­rületén. Colombo állítólag el is jut­tatott ilyen értelmű üzenetet az ira­ki atomenergia ügynökség alelnöké­­hez. A hírt Rómában egyelőre nem erősítették meg. (AP—DJ) A gazdasági problémák megvitatása nélkül ért véget az AESZ közgyűlése A kontinens gazdasági ügyeiben nem történt előrehaladás az Afrikai Egységszervezet hét végén befejező­dött csúcsértekezletén Nairobiban — állapítja meg az AP—DJ hírügy­nökség helyszíni tudósítója. A tudó­sítás emlékeztet Arap Moi kenyai elnöknek, az AESZ új elnökének múlt héten tartott beszédére, amely­ben sürgette, hogy a szervezet tag­államai fordítsanak az eddiginél na­gyobb figyelmet a gazdasági prob­lémákra, elsősorban az úgynevezett lagosi akcióprogramra. E programot tavaly áprilisban fogadta el az Af­rikai Egységszervezet gazdasági problémák megvitatására összehí­vott rendkívüli értekezlete. A prog­ram értelmében jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat a tagállamokban, fokozni kell az af­rikai államok gazdasági együttmű­ködését, hogy 1990-re eltörölhesse­nek minden kereskedelmi korlátot a tagállamok között és Afrika képes legyen az önellátásra élelmiszerek­ből. A lagosi program részletes ki­dolgozását az AESZ titkárságára bízta a rendkívüli értekezlet, de mint Nairobiban megjegyzik, Nigé­ria minden erőfeszítése ellenére a téma részletes megvitatását a jövő év februárjáig elhalasztották. Időközben egyre súlyosbodnak a kontinens gazdasági problémái. To­vábbra is a legnagyobb gond, hogy az élelmiszertermelés elmarad a szükségletektől. Ma már sok olyan afrikai állam is importra szorul me­zőgazdasági termékekből, amely ko­rábban még exportra is képes volt. Legtöbben Kenyát említik mint olyan államot, amelynek gazdasága korábban modell volt más afrikai országok előtt, ma pedig közel 400 000 tonna gabonát kell évente importálnia, mert a mezőgazdasági termelés képtelen lépést tartani a népszaporulattal — írja az AP—DJ. Lengyelország milliárdos segélykérelme Lengyelország az utóbbi időben összesen 1,2 milliárd dolláros köl­csönt és kormány által garantált kereskedelmi hitelt kért a nyugati államoktól — jelentette be a bonni kormány szóvivője. Mint mondotta, a kérelmet a lengyel kormány nem csupán a Közös Piachoz, hanem a többi fejlett tőkésországhoz, így az USA-hoz is intézte. A szóvivő arról nem szólt, hogy az összegből mek­kora részt vállal magára a Közös Piac és ezen belül az NSZK, utalt azonban rá, hogy Nyugat-Európa részesedése körülbelül 500 millió dollár lehet. Brüsszelben emlékeztet­nek rá, hogy a múlt héten Lengyel­­ország 500 millió dolláros pénzügyi segélyért fordult az NSZK-hoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz és Nagy-Britanniához. Ezt az összeget tekintik a közös piaci országok az általuk nyújtandó résznek az 1,2 millárd dollárból — mondta a bonni szóvivő. A nyugat-európai segélyről csak azt követően születik végleges dön­tés, hogy a közös piaci országok egyeztették álláspontjukat a japán és az amerikai kormánnyal, illetve a bankokkal. Erre várhatóan július 24-én kerül sor, amikor az idei len­gyel tartozások átütemezését is meg­vitatják Zürichben a nyugati ma­gánhitelezők. A Közös Piac főváro­sában a hitelkérelemmel kapcsolat­ban utalnak arra a decemberben, illetve áprilisban kötött megállapo­dásra, amelynek értelmében Len­gyelország — kedvezményes áron — élelmiszereket és takarmányt kap a Közös Piactól 350 millió dollár ér­tékben. Az ígért mennyiségnek ed­dig csupán a felét szállították le. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Mérséklődött az amerikai kereskedelmi hiány Az infláció alakulása a bérektől függ? Májusban némileg csökkent az amerikai kereskedelmi deficit, az olajimport számottevően esett, de mérséklődött az export is. Lassul a fogyasztói árak emelkedési üteme, közgazdászok szerint azonban a lassulás csak akkor lehet tartós, ha lanyhul a béremelkedések üte­me is. A kormány nem avatkozik bele a bértárgyalásokba, de köz­vetett eszközökkel igyekszik nyomást gyakorolni a szakszervezetekre. Az amerikai kereskedelmi deficit májusban 3,44 milliárd dollárra mérséklődött az áprilisi 3,46 mil­liárd dollárról. Az olajbevitel 1975 júniusa óta nem volt ilyen alacsony (napi 5,2 millió barrel), ez azonban a kereskedelmi mérlegen alig érző­dött, mert az export is csökkent. A kivitel visszaesését a kereskedelmi minisztérium az erős dollárral és az­zal magyarázza, hogy a külpiacok lanyhasága csökkentette az amerikai termékek iránti keresletet. A má­jusival együtt a deficit 1981 első öt hónapjában 15,95 milliárd dollár volt, szemben a múlt év azonos idő­szakának 20,91 milliárd dolláros hiá­nyával. A májusi export 4,8 százalékkal 13,87 milliárd dollárra csökkent az áprilisi 19,80 milliárd dollárról. A bevitel is mérséklődött, 4,2 százalék­kal volt kevesebb, mint áprilisban, 22,31 milliárd dollárnak felelt meg. Az olaj és az olajtermékek bevite­le 22,7 százalékkal esett vissza, 5,95 milliárd dollárra az áprilisi 7,7 mil­liárd dollárról. A bevitt olaj meny­­nyisége 20,9 százalékkal csökkent, 160,9 millió barrel volt az áprilisi 203,5 millió barrellel szemben. Az importált olaj átlagos barrelenkénti ára 38,96 dollárra csökkent az ápri­lisi 37,83 dollárról. Az USA kereske­delmi deficitje az OPEC-országokkal szemben 1,95 milliárd dollárra szű­kült az áprilisi 3,52 milliárd dollár­ról. A Japánnal szemben halmozódó hiány viszont 1,77 milliárd dollár­ral duzzadt májusban az áprilisi 1,51 milliárdról. A Nyugat-Európával folytatott kereskedelemből származó amerikai aktívum májusban 652 millió dollár volt, míg áprilisban 946,6 millió dollár. A kereskedelmi minisztérium szakértői nem várnak gyors javu­lást az amerikai kereskedelem hely­zetében. Baldrige kereskedelmi­ mi­niszter szerint az 1981-es kereske­delmi mérleghiány valamivel na­gyobb lesz a tavalyi 36,3 milliárd dolláros hiánynál. A fogyasztói árak inflációs rátája éves szinten egyszámjegyű ugyan, a további inflációs fejlemények azon­ban attól függnek, hogy a bérek ho­gyan alakulnak. A Reagan-kormány derűlátóan ítéli meg az inflációs ki­látásokat, a közgazdászok többsége azonban úgy véli, hogy a ráta csak akkor csökken, ha az amerikai munkások hajlandók elviselni élet­­színvonaluk bizonyos romlását. Ha a béremelkedések üteme nem csök­ken jelentősen, akkor az infláció is, amely 8—8,5 százalék körüli, és a je­lenleg 20 százalék körül mozgó ka­matszint is tovább emelkedik. A közgazdászok elismerik, hogy az energiaárak csökkenése és a vi­szonylag szilárd élelmiszerárak elő­segítették, hogy a fogyasztói árak emelkedése az utóbbi hónapokban éves szinten 7 százalékra csökken­jen, de a béremelések párhuzamos csökkentése nélkül ez a javulás sze­rintük csak időleges. A szakértők szerint az üzleti költségek legjelen­tősebb tételei a bérek, ezért a vál­lalkozók addig nem mérsékelhetik áraikat, amíg a bérköltségek nem csökkennek. A kormány közgazdá­szai szerint a szigorú pénzpolitika, amely magasra emelte a kamatszin­tet, az áremelkedési­ ütem lassulá­sához vezet, amit a béremelés mér­séklődése természetszerűen követ. E szakértők szerint „a bér a farok, nem pedig a kutya”. Ezért a kor­mány úgy határozott, hogy nem avatkozik bele a magánszektor bér­­tárgyalásaiba. A független közgazdászok kétség­be vonják a kormány által az árak és a bérek összefüggéséről vallott nézeteket; egyebek között felemlí­tik az amerikai protekcionista politi­kát, amely megóvhatja a szakszer­vezeteket és a­­munkáltatókat a pia­ci nyomástól, tehát nem ösztönöz a mérsékletre. A Reagan-kormány tisztában van ezzel a veszéllyel, és megkísérli rávenni az autóipari dol­gozókat, hogy mérsékeljék bérköve­teléseiket. A pénzügyminisztérium egyik vezetője nyíltan meg is mond­ta, hogy a kormány a következő év­ben kevésbé fogja támogatni a japán gépkocsik importkorlátozására vo­natkozó kéréseket, ha a detroiti autógyárak nagyarányú béremelé­sekről akarnak tárgyalni. A szakértők azt is kétségbe von­ják, hogy a kamatszint tartós csök­kenésnek indul. Kaufman, a Salomon Brothers tőzsdei cég befolyásos köz­gazdásza szerint a kamatszint átme­netileg 17—18 százalékra csökken­het, a következő 12 hónap során azonban újabb rekordot dönthet. A kamatszint már csak azért is fel­tételezhetően magas marad, mert a kormány által szorgalmazott, három év alatt 25 százalékos adócsökken­tés felfűtheti az inflációt. Egyre na­gyobb az esélye,, hogy a kongresszus jóváhagyja az adócsökkentést, ahogy a múlt héten megszavazta a költ­ségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó programot is. Mivel a képviselőház a kiadások 37,8 mil­liárd dolláros csökkentéséről, a sze­nátus pedig 39,6 milliárd dolláros csökkentésről szavazott, a törvény­­hozás két házának közös bizottj­­a egyezteti a két verziót. E bizottság­ban a republikánusok vannak több­ségben. (AP&DJ, Reuter) A KARIB-TENGERI ORSZÁGOK TÖBB GAZDASÁGI SEGÉLYT KÉRNEK AZ USA-TÓL Az USA-nak növelnie kellene se­gélynyújtásait a karib-tengeri or­szágoknak — állapította meg Domi­nika, St. Lucia és St. Kitts-Nevis miniszterelnöke Washingtonban. Mindhárom karib-tengeri miniál­lam súlyos gazdasági problémák­kal küszködik s azt szeretnék, ha az USA kétoldalú megállapodások alapján bocsátaná rendelkezésükre a segélyösszegeket. A miniszterel­nökök különben a Világbank egyik ülésén vesznek részt, amelyen első­sorban arról lesz szó, hogy a nem­zetközi pénzintézet növeli-e, — s ha igen, milyen mértékben — segély­­nyújtásait a karibi államoknak. Dominika miniszterelnöknője fel­szólalásában közölte, hogy a donor­országok szívesebben tárgyalnak multilaterális alapon, egységes cso­portként kezelve a karibi államokat. Elfeledkeznek róla, hogy az önálló, többnyire szigetországoknak eltérő a gazdasági és a politikai jellegük — mondotta. Hozzáfűzte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján folyósított összegeket az államok sokkal hatékonyabban tudnák fel­használni. Cenaki, St. Lucia minisz­terelnöke­ igen borúlátóan nyilatko­zott, kijelentette, hogy Washington nem nyújt annyi támogatást, amennyit megengedhetne magának. A statisztikai adatok szerint a ta­valyi költségvetési évben az USA összesen 47,7 millió dollár kölcsönt folyósított a karibi térségnek. (AP -DJ) MAGLAZDING A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetés! díj év! 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség* Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar körületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 81.3102/9­6 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.s Vágó Sándorné Nyomta? Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.s Csöndes Zoltán

Next