Világgazdaság, 1981. augusztus (13. évfolyam, 146/3147-163/3164. szám)

1981-08-01 / 146. (3147.) szám

K­Ü­LG­A­Z­D­A­S­Á­G Kamarai kerekasztal-beszélgetés Faluvégi Lajossal Munktársunktól: A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének kezdeményezésére a napokban kerekasztal-beszélgetés­­ volt az országos vezetőket és a vál­lalatok irányítóit egyaránt érdek­lő gazdaságpolitikai kérdésekről. A vitán 24 nagyvállalat vezérigazga­tója vett részt, és a bevezető elő­adást Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tartotta. A miniszterelnök-helyettes előadásá­ban foglalkozott a kamara megvál­tozott szerepével, a kamara és a tervhivatal kapcsolataival, vázolta a szabályozórendszer továbbfejlesz­tésével kapcsolatos elgondolásokat, továbbá kitért a népgazdaság idő­szerű feladataira. A vitában 14 ve­zérigazgató szólalt fel, s az általuk felvetett kérdésekre Faluvégi La­jos összefoglalójában válaszolt. Magyar zöldségtermesztési rendszer próbaképpen Irakban Munkatársunktól. A KOMPLEX az utóbbi években már Cseh­szovákiának, Jugoszláviá­nak és Lengyelországnak szállított zöldségtermesztő rendszereket a hozzá tartozó komplett gépsorokkal, gépekkel és berendezésekkel. A vál­lalat most arra törekszik, hogy be­törjön ezzel a rendszerrel a közel­­keleti és az afrikai piacra. Ennek jegyében kötött megállapodást az iraki állami gazdaságok igazgatósá­gával — tájékoztatta munkatársun­kat, Fekete Gábor műszaki tanács­adó —, hogy a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár szántóföldi zöldségtermesztő gépeket szállít Irakba. Az igazgatóság egyik farm­ján, Bagdadtól mintegy 60 kilomé­terre délre, Suwairában kezdődne a termesztés. Augusztusban magyar szakértők is kiutaznak a helyszínre. A megállapodás szerint a külke­reskedelmi és az ipari vállalat a gé­peket, berendezéseket csak próba­termesztésre küldi ki, s ha azok­­be­váltak, az iraki fél megvásárolja vagy a teljes berendezést, vagy eset­leg egyes gépsorokat, amelyek értéke darabonként mintegy 280—300 ezer dollár. Az iraki farmon a terv szerint 20—25 hektáron hagymát, 30 hektá­ron paradicsomot és 5 hektáron nagy fehérjetartalmú lóbabot termeszte­nek a magyar szakemberek. A jövő júniusi betakarítás után az eredmé­nyek tükrében kötik meg a felek a végleges szerződést. A hódmezővá­sárhelyi gyár a kísérleti telepre a talajelőkészítőket, a vető-, az ágyás­­előkészítő és gyomirtó gépeket, az öntözőberendezéseket már kiszállí­totta, hogy az október elején kez­dődő termesztési idényre a talaj elő­készítve várja a magokat. A HUNGAROTEX és a BUDAFLAX megállapodása Tudósítónktól: A BUDAFLAX Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat a külkereskedelmi miniszter határozata­ alapján 1982. január 1-től a profiljába tartozó termékek tekintetében külkereske­delmi jogot élvez. E jog gyakorlá­sához természetszerűleg hozzátarto­zik, hogy a BUDAFLAX, valamint a HUNGAROTEX Textilkülkeres­kedelmi Vállalat egymás között a külkereskedelmi tevékenység át­adás-átvételi módját keretmegálla­podás formájában szabályozza. E keretmegállapodást a HUNGA­ROTEX székházában — dr. Som­­kuti Béla, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztály­vezető-helyette­se jelenlétében — július 29-én írta alá Szabó Józsefné, a HUNGARO­TEX vezérigazgatója és Beck Ta­más, az LSZV vezérigazgatója. Az aláírás alkalmából a BUDAFLAX vezérigazgatója köszönetét fejezte ki a HUNGAROTEX vezetőségének és munkatársainak korrekt, segítő­kész és a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó magatartásáért. A két vállalat között a jövőben is fenntartani kívánt jó viszony egyik biztosítéka, hogy bizonyos, profiljába tartozó termékek im­portjogával az LSZV nem kíván él­ni, a HUNGAROTEX viszont tel­jes külpiaci szervezetét az LSZV rendelkezésére bocsájtja. Újabb közel-keleti megrendelések magyar hűtőházakra Hazaérkeztek a tatai Hűtőtech­nikai Ipari Szövetkezet szerelői­, akik négy hónapon át dolgoztak a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saságban. Próbaüzem után határ­időre átadták az Aden mellett fel­épített 200 vagonos, teljesen auto­matizált hűtőházat, amelynek be­rendezéseit Tatán készítették. A speciális hűtőberendezések gyártásában nagy gyakorlattal ren­delkező szövetkezet, amelynek leg­nagyobb külföldi vevője a Szovjet­unió, már csaknem tíz éve szállít a közel-keleti és az afrikai orszá­gokba is. Iránban négy, Irakban két, Nigériában egy vágóhídi hű­tőház működik. Egyiptomi megren­delésre készített berendezéseiből Kairóban nagy műjégpálya készült. A szövetkezet, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat és az Energiagazdálkodási Intézet által tavaly alapított, társaság most újabb négy iraki hűtőházra kötött szer­ződést, és három algériai verseny­tárgyalást nyert meg. Ez jó alapot ad a tataiak céljainak eléréséhez, hogy ebben az ötéves tervben hét­szeresére növeljék tőkés exportju­kat. A gyártókapacitás bővítését célzó fejlesztéshez, amelyhez a Ma­gyar Nemzeti Banktól exportáru­alap-növelő hitelt kaptak, a társa­ság másik két tagja is hozzájárul. (MTI) mmmm röviden ■%. A Kenderfonó és Szövőipari Vál­lalat a napokban felszámolta utol­só, gazdaságtalanul termelő rostki­készítő üzemét, a tolnanémedi ken­dergyárat. A Hajdú-Bihar megyei tukai, valamint a szekszárdi rostki­készítő üzemmel együtt ez már a harmadik megszüntetett kendergyár. Határidőre, harmincegy nap alatt befejeződött az Ózdi Kohászati Üze­mek hármas számú nagykohójának javítása és pénteken megkezdték az újrafalazott olvasztótér szárítását. Így a jövő hét keddjén kezdődhet a nyersvasgyártás. Budapesti nagykereskedelmi vállalat fiat vázatót hirdet be est ellenőri munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez néhány éves szakmai gya­korlat, középfokú végzettség, valamint mérlegképes könyvelői tanfolyam szükséges. Jelentkezés önéletrajzzal, a fizetési igény megje­lölésével, „Ellenőrzés Világgazdaság" jeligére a kiadóba. 1981. AUGUSZTUS 1. 4 TRANSELEKTRO Donyeckben Magyar részvétel szovjet nagykereskedelmi árumintavásáron Nagy érdeklődés kíséri ezekben a napokban az ukrajnai Do­nyeckben a TRANSELEKTRO külkereskedelmi vállalat kiállítását, amelyen új és már ismert éttermi, bár- és kereskedelem-, valamint konyhatechnológiai berendezéseit mutatja be. A bemutató tényére önmagában nem lenne érdemes sok szót vesztegetni, az utóbbi évek­ben ugyanis hagyománnyá vált, hogy a TRANSELEKTRO a moszk­vai magyar kereskedelmi kirendeltségen vagy valamely köztársa­sági központban felvonultatja a Szovjetunióban egyébként nagy nép­szerűségnek örvendő bárberendezéseit, gyorsbüféit, áruházi felszere­léseit stb. Az keltette föl moszkvai tudósítónk érdeklődését,­­ hogy a magyar külkereskedelmi vállalatot és rajta keresztül­­a berende­zéseket gyártó cégeket­ először hívták meg egy olyan úgynevezett nagykereskedelmi árumintavásárra, ahol a szovjet gyártók és fel­használók adott ágazat következő évi kínálatát mutatják be. Donyeckbben, a szénbányászatáról híres ukrajnai iparvárosban ren­­dezték meg a Szovjetunió sorrend­ben tizenhetedik országos kereske­delemtechnológiai nagykereskedelmi vásárát. Az ország minden tájáról idesereglett kiállítók a konyhakés­től és poharaktól kezdve az auto­mata mosógépeken és a legújabb hűtőszekrényeken át a komplett bá­rokig, áruházi pultrendszerekig a ke­reskedelemben és a vendéglátóipar­ban használatos cikkek széles vá­lasztékát hozták el. A nagyszámú gyártó és kereskedő jelenléte is je­lezte: az országban növekvő figyel­met fordítanak a kereskedelem és a vendéglátóipari szolgáltatások fej­lesztésére. A felvonultatott termé­kek száma nagy, és széles körű a választék, is, de a szovjet kiállítók standjait járva, feltűnően kevés új termékkel találkozik a látogató, s a kiállított cikkek kivitele, műszaki színvonala sem különösebben csá­bító. Az ezernél több portéka közül talán egy tucat az olyan, amely a szovjet üzletekből, vendéglátóipari létesítményekből ne lenne már is­merős. Mindazonáltal az üzletmenet rendkívül aktív: a köztársaságok nagykereskedelmi vállalatainak kép­viselői szó szerint sorban állnak a gyártók tárgyalóhelyiségei előtt, igyekeznek mielőbb tető alá hozni az előzetes megrendeléseket, ame­lyek alapul szolgálnak majd a ter­melési tervekhez. Érthető, hogy a nagy tumultus­ban a kiállítóknak és a kereske­dőknek nem jut idejük az újságíró tájékoztatására, aki kénytelen, az­zal beérni, amit lát, s amit elcsíp a standok között sétálva tárgyaló szakemberek üzleti beszélgetéseiből. „Ilyen mennyiségekről szó sem le­het’”; „talán majd 1983-ban”; „ez prototípus, jövőre nem gyártjuk még”. ..már­ lekötöttük kapacitásun­kat, sajnos” — ilyen és hasonló fél­mondatok röpködnek a levegőben, s a kiállítás szervezői a Szojuztor­­goborudovanyije nevű nagykereske­delmi egyesülés képviselői mondják ki a befejező részt: a kereskede­lemnek jövőre mintegy félmilliárd rubér értékű kereskedelemtechnikai berendezésre, bútorra, edényre, esz­közre, felszerelésre lenne szüksége, az ipar viszont csak 300 millió ru­belért tervez. Következésképpen a Donyeckba zarándokolt beszerzők jelentős része, ha nem is üres kéz­zel, de a kelleténél kevesebb áru szállítására szóló — nem kötelező érvényű — ígérettel kénytelen visz­­szautazni szűkebb hazájába. A ve­vők egy része, ismerve a kínálat szű­kösségét, eleve a ténylegesnél na­gyobb igényt jelentett be, remélve: ily módon a valódi szükséglethez kö­zelítő ajánlatot, ígéretet kap majd.) Az is a kereslet-kínálat közötti nem jelentéktelen szakadék tényétől következik, hogy a vendég TRANS­ELEKTRO képviselőinek —­melles­leg csak ők a külföldiek a do­nyecki szemlén — nem fáj a fejük: nem kell attól tartaniuk, hogy a nya­kukon marad a portéka. Tárgyaló­juk — stílusosan, egy miniételbár — szinte szünet nélkül foglalt, s a fel­fokozott érdeklődést jelzi, hogy már a kiállítás első napján féltucat szö­vetségi köztársaság belkereskedelmi miniszterhelyettese kereste fel a ma­gyarokat, a szállítási lehetőségek iránt érdeklődve (magasabb beosz­­­­tású állami vezetők csak elvétve lá­togatnak el ilyen rendezvényekre.) Közbevetőleg: a magyar kereske­delemtechnológiai berendezéseknek a szovjet piacon nemigen kell cégér, e termékek legnagyobb felvevője a Szovjetunió.­ A­­ TRANSELEKTRO kezdetben egy-egy különálló gépet, berendezést szállított, az utóbbi idő­ben viszont mindinkább komplett berendezések exportjára tért át. Az ABC­ áruházai, bárjai, kávéházai a hatalmas ország számos pontján mű­ködnek már, s tegyük hozzá, a fel­használók legnagyobb megelégedé­sére. Komplett — sorozatban gyár­tott — bárokból például évente het­venet szállít — eddig mintegy 210-et adott el, éves exportja keres­kedelemtechnológiai termékekből 10—12 millió rubelre rúg. A TRANSELEKTRO-nál örültek, amikor a Szojuztorgoborudovanyije egyesülés meghívta a magyar válla­latokat — a Hűtőgépgyárat­, a Kér­­ipart, a Fémfeldolgozót, a MIRKÖZ-t, az Autófémet és a VBKM-et — a donyecki vásárra, mert mint Balas­­kó Zoltán, a külkereskedelmi válla­lat moszkvai képviseletének munka­társa elmondta, ellentétben a hagyo­mányossá vált saját szervezésű ki­állításokkal, ahol csak a helyi szak­emberekkel van mód találkozni. Itt, koncentrált piac lévén, a Szovjet­unió összes köztársaságának illetéke­seivel konzultálhatnak. Tény, hogy a belkereskedelem képviselői nem hozhatnak végleges döntést importkérdésekben, arra azonban van lehetőségük, hogy a kínálat pontos ismeretében befo­lyásolják a külkereskedelmet, mi­ből, mennyit és milyen kivitelben próbáljon beszerezni a külföldi partnertől. A donyeckiek például minden követ­­ megmozgattak, hogy a kiállításra vitt mintegy 170 ezer rubel értékű berendezéseket — hű­tőgépeket, fagylaltkészítő automa­tát, bárt, hűtőpultokat, grillsütő­ket, nagykonyhai gépeket stb. — helyben „megvásárolhassák” (a szovjet külkereskedelem képviselői — sajnos — nem voltak Donyeck­ben, így e sorok írásakor az üzlet még a levegőben lógott). A TRANSELEKTRO, helyesen, nemcsak eladni és az exportpiacot kutatni ment az ukrajnai bányász­­városba, az is érdekelte, mit kínál a szovjet ipar, s van-e tarsolyában olyan új vagy eddig nem látott termék, amellyel esetleg bővíthetné importválasztékát. A cég előrelátá­sára vall, hogy Donyeckbe „csábí­totta” a MüÁRT és a MEI képvi­selőit is, akik nemcsak a TRANS­ELEKTRO profilszemüvegén, ha­nem nagyobb látószögből vizsgálták a kiállítást. Az már, mint a fen­tiekből következik, nem az a hi­bájuk, hogy mindössze egy-két olyan termékre bukkantak, amely esetleg jól jönne otthon is (pohár­mosogató, kenyérszeletelő, érme­­szortírozó-számláló gép). A vásár­­szervezők nem mondtak ugyan egy­értelmű nemet a magyar puhatoló­zásokra, felhívták viszont a figyel­met az ipar kínálata és a belföldi felhasználók igénye közötti nem je­lentéktelen szakadékra, illetve egyik-másik kiszemelt cikk kísérle­ti példány voltára. A TRANS­ELEKTRO képviselői mindazonál­tal nem hagyják elveszni a fonalat, s úgy fogalmaznak, hogy igyekez­nek „megdolgozni” a szovjet kül­kereskedelmi partnervállalatot az import előmozdítására. A donyecki vásáron való magyar részvétel mérlegének megvonása magától értetődően a TRANS­ELEKTRO és az iparvállalatok fel­adata, a látottak és hallottak alap­ján azonban úgy látszik, ha van rá lehetőség, más vállalatoknak is érdemes részt venniük az ágazati nagykereskedelmi vásárokon a Szov­jetunióban, mi több, a TRANS­ELEKTRO példájára hivatkozva, maguk is kezdeményezhetnék, hogy meghívót kapjanak az ilyen ren­dezvényekre. Kiállítóként közvetle­nebb kapcsolatot teremthetnek a szovjet vállalatokkal, jobban meg­ismerhetik az igényeket és a szov­jet ipar lehetőségeit is. Ráadásul valószínűleg a kiadások is cseké­lyebbek, mint egy önálló kiállítás esetében, ahol az elérhető szakem­berek köre is szűkebb. L. P. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI «»’ ÉRVÉNYBEN 1981. AUGUSZTUS 1-TŐL a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megalapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent feltünte­tett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam gység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 6135,53 6141,67 6147,81 6687,73 6694,42 6701,11 100 ausztrál dollár 3720,34 3724,06 3727,78 4055,17 4059,23 4063,29 100 belga frank 82,20 82,28 82,36 89,60 89,69 89,78 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 170,— 170,— 170,— — — — 100 dán korona 430,54 430,97 431,40 469,29 469,76 470,23 100 francia frank 568,05 568,62 569,19 619,18 619,80 620,42 100 hollandi forint 1214,09 1215,31 1216,53 1323,37 1324,69 1326,01 100 indiai rúpia 364,64 365,00 365,37 397,45 397,85 398,25 1000 japán je­n 139,77 139,91 140,05 152,35 152,50 152,65 100 kanadai dollár 2690,02 2692,71 2695,40 2932,11 2935,05 2937,99 100 KNDK von () 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328,80 — — — 100 kuvaiti dinár 11523,61 11 535,15 11546,69 12 560,74 12 573,31 12 585,88 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42 —— — — 100 mongol tugrik c) 352,80 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 537,64 538,18 538,72 586,03 536,62 587,21 100 NSZK márka 1350,22 1351,57 1352,92 1471,74 1473,21 1474,68 1000 olasz líra 27,14 27,17 27,20 29,59 29,62 29,65 100 osztrák schilling 191,98 192,17 192,36 209,26 209,47 209,68 100 portugál escudo 50,21 50,26 50,31 54,73 54,78 54,83 100 román lej c) 170,— 170,— 170,— — — , — 100 spanyol peseta 33,37 33,40 , 33,43 36,37 36,41 36,45 100 svájci frank 1547,40 1548,95 1550,50 1686,67 1688,36 1690,05 100 svéd korona 634,31 634,94 635,57 691,39 692,08­­692,77 100 szovjet rubel c) d) 1700,— 1700,— 1700,— — — — 1 no­­r. és cl. rubel — — — 2697,30 2700,— 2702,70 100 USA dollár 3263,48 3266,75 3270,02 3557,20 3560,76 3564,32 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81 — — —

Next