Világgazdaság, 1981. augusztus (13. évfolyam, 146/3147-163/3164. szám)
1981-08-01 / 146. (3147.) szám
KÜLGAZDASÁG Kamarai kerekasztal-beszélgetés Faluvégi Lajossal Munktársunktól: A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének kezdeményezésére a napokban kerekasztal-beszélgetés volt az országos vezetőket és a vállalatok irányítóit egyaránt érdeklő gazdaságpolitikai kérdésekről. A vitán 24 nagyvállalat vezérigazgatója vett részt, és a bevezető előadást Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta. A miniszterelnök-helyettes előadásában foglalkozott a kamara megváltozott szerepével, a kamara és a tervhivatal kapcsolataival, vázolta a szabályozórendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat, továbbá kitért a népgazdaság időszerű feladataira. A vitában 14 vezérigazgató szólalt fel, s az általuk felvetett kérdésekre Faluvégi Lajos összefoglalójában válaszolt. Magyar zöldségtermesztési rendszer próbaképpen Irakban Munkatársunktól. A KOMPLEX az utóbbi években már Csehszovákiának, Jugoszláviának és Lengyelországnak szállított zöldségtermesztő rendszereket a hozzá tartozó komplett gépsorokkal, gépekkel és berendezésekkel. A vállalat most arra törekszik, hogy betörjön ezzel a rendszerrel a közelkeleti és az afrikai piacra. Ennek jegyében kötött megállapodást az iraki állami gazdaságok igazgatóságával — tájékoztatta munkatársunkat, Fekete Gábor műszaki tanácsadó —, hogy a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár szántóföldi zöldségtermesztő gépeket szállít Irakba. Az igazgatóság egyik farmján, Bagdadtól mintegy 60 kilométerre délre, Suwairában kezdődne a termesztés. Augusztusban magyar szakértők is kiutaznak a helyszínre. A megállapodás szerint a külkereskedelmi és az ipari vállalat a gépeket, berendezéseket csak próbatermesztésre küldi ki, s ha azokbeváltak, az iraki fél megvásárolja vagy a teljes berendezést, vagy esetleg egyes gépsorokat, amelyek értéke darabonként mintegy 280—300 ezer dollár. Az iraki farmon a terv szerint 20—25 hektáron hagymát, 30 hektáron paradicsomot és 5 hektáron nagy fehérjetartalmú lóbabot termesztenek a magyar szakemberek. A jövő júniusi betakarítás után az eredmények tükrében kötik meg a felek a végleges szerződést. A hódmezővásárhelyi gyár a kísérleti telepre a talajelőkészítőket, a vető-, az ágyáselőkészítő és gyomirtó gépeket, az öntözőberendezéseket már kiszállította, hogy az október elején kezdődő termesztési idényre a talaj előkészítve várja a magokat. A HUNGAROTEX és a BUDAFLAX megállapodása Tudósítónktól: A BUDAFLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat a külkereskedelmi miniszter határozata alapján 1982. január 1-től a profiljába tartozó termékek tekintetében külkereskedelmi jogot élvez. E jog gyakorlásához természetszerűleg hozzátartozik, hogy a BUDAFLAX, valamint a HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat egymás között a külkereskedelmi tevékenység átadás-átvételi módját keretmegállapodás formájában szabályozza. E keretmegállapodást a HUNGAROTEX székházában — dr. Somkuti Béla, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese jelenlétében — július 29-én írta alá Szabó Józsefné, a HUNGAROTEX vezérigazgatója és Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója. Az aláírás alkalmából a BUDAFLAX vezérigazgatója köszönetét fejezte ki a HUNGAROTEX vezetőségének és munkatársainak korrekt, segítőkész és a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó magatartásáért. A két vállalat között a jövőben is fenntartani kívánt jó viszony egyik biztosítéka, hogy bizonyos, profiljába tartozó termékek importjogával az LSZV nem kíván élni, a HUNGAROTEX viszont teljes külpiaci szervezetét az LSZV rendelkezésére bocsájtja. Újabb közel-keleti megrendelések magyar hűtőházakra Hazaérkeztek a tatai Hűtőtechnikai Ipari Szövetkezet szerelői, akik négy hónapon át dolgoztak a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban. Próbaüzem után határidőre átadták az Aden mellett felépített 200 vagonos, teljesen automatizált hűtőházat, amelynek berendezéseit Tatán készítették. A speciális hűtőberendezések gyártásában nagy gyakorlattal rendelkező szövetkezet, amelynek legnagyobb külföldi vevője a Szovjetunió, már csaknem tíz éve szállít a közel-keleti és az afrikai országokba is. Iránban négy, Irakban két, Nigériában egy vágóhídi hűtőház működik. Egyiptomi megrendelésre készített berendezéseiből Kairóban nagy műjégpálya készült. A szövetkezet, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat és az Energiagazdálkodási Intézet által tavaly alapított, társaság most újabb négy iraki hűtőházra kötött szerződést, és három algériai versenytárgyalást nyert meg. Ez jó alapot ad a tataiak céljainak eléréséhez, hogy ebben az ötéves tervben hétszeresére növeljék tőkés exportjukat. A gyártókapacitás bővítését célzó fejlesztéshez, amelyhez a Magyar Nemzeti Banktól exportárualap-növelő hitelt kaptak, a társaság másik két tagja is hozzájárul. (MTI) mmmm röviden ■%. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a napokban felszámolta utolsó, gazdaságtalanul termelő rostkikészítő üzemét, a tolnanémedi kendergyárat. A Hajdú-Bihar megyei tukai, valamint a szekszárdi rostkikészítő üzemmel együtt ez már a harmadik megszüntetett kendergyár. Határidőre, harmincegy nap alatt befejeződött az Ózdi Kohászati Üzemek hármas számú nagykohójának javítása és pénteken megkezdték az újrafalazott olvasztótér szárítását. Így a jövő hét keddjén kezdődhet a nyersvasgyártás. Budapesti nagykereskedelmi vállalat fiat vázatót hirdet be est ellenőri munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez néhány éves szakmai gyakorlat, középfokú végzettség, valamint mérlegképes könyvelői tanfolyam szükséges. Jelentkezés önéletrajzzal, a fizetési igény megjelölésével, „Ellenőrzés Világgazdaság" jeligére a kiadóba. 1981. AUGUSZTUS 1. 4 TRANSELEKTRO Donyeckben Magyar részvétel szovjet nagykereskedelmi árumintavásáron Nagy érdeklődés kíséri ezekben a napokban az ukrajnai Donyeckben a TRANSELEKTRO külkereskedelmi vállalat kiállítását, amelyen új és már ismert éttermi, bár- és kereskedelem-, valamint konyhatechnológiai berendezéseit mutatja be. A bemutató tényére önmagában nem lenne érdemes sok szót vesztegetni, az utóbbi években ugyanis hagyománnyá vált, hogy a TRANSELEKTRO a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltségen vagy valamely köztársasági központban felvonultatja a Szovjetunióban egyébként nagy népszerűségnek örvendő bárberendezéseit, gyorsbüféit, áruházi felszereléseit stb. Az keltette föl moszkvai tudósítónk érdeklődését, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatot és rajta keresztüla berendezéseket gyártó cégeket először hívták meg egy olyan úgynevezett nagykereskedelmi árumintavásárra, ahol a szovjet gyártók és felhasználók adott ágazat következő évi kínálatát mutatják be. Donyeckbben, a szénbányászatáról híres ukrajnai iparvárosban rendezték meg a Szovjetunió sorrendben tizenhetedik országos kereskedelemtechnológiai nagykereskedelmi vásárát. Az ország minden tájáról idesereglett kiállítók a konyhakéstől és poharaktól kezdve az automata mosógépeken és a legújabb hűtőszekrényeken át a komplett bárokig, áruházi pultrendszerekig a kereskedelemben és a vendéglátóiparban használatos cikkek széles választékát hozták el. A nagyszámú gyártó és kereskedő jelenléte is jelezte: az országban növekvő figyelmet fordítanak a kereskedelem és a vendéglátóipari szolgáltatások fejlesztésére. A felvonultatott termékek száma nagy, és széles körű a választék, is, de a szovjet kiállítók standjait járva, feltűnően kevés új termékkel találkozik a látogató, s a kiállított cikkek kivitele, műszaki színvonala sem különösebben csábító. Az ezernél több portéka közül talán egy tucat az olyan, amely a szovjet üzletekből, vendéglátóipari létesítményekből ne lenne már ismerős. Mindazonáltal az üzletmenet rendkívül aktív: a köztársaságok nagykereskedelmi vállalatainak képviselői szó szerint sorban állnak a gyártók tárgyalóhelyiségei előtt, igyekeznek mielőbb tető alá hozni az előzetes megrendeléseket, amelyek alapul szolgálnak majd a termelési tervekhez. Érthető, hogy a nagy tumultusban a kiállítóknak és a kereskedőknek nem jut idejük az újságíró tájékoztatására, aki kénytelen, azzal beérni, amit lát, s amit elcsíp a standok között sétálva tárgyaló szakemberek üzleti beszélgetéseiből. „Ilyen mennyiségekről szó sem lehet’”; „talán majd 1983-ban”; „ez prototípus, jövőre nem gyártjuk még”. ..már lekötöttük kapacitásunkat, sajnos” — ilyen és hasonló félmondatok röpködnek a levegőben, s a kiállítás szervezői a Szojuztorgoborudovanyije nevű nagykereskedelmi egyesülés képviselői mondják ki a befejező részt: a kereskedelemnek jövőre mintegy félmilliárd rubér értékű kereskedelemtechnikai berendezésre, bútorra, edényre, eszközre, felszerelésre lenne szüksége, az ipar viszont csak 300 millió rubelért tervez. Következésképpen a Donyeckba zarándokolt beszerzők jelentős része, ha nem is üres kézzel, de a kelleténél kevesebb áru szállítására szóló — nem kötelező érvényű — ígérettel kénytelen viszszautazni szűkebb hazájába. A vevők egy része, ismerve a kínálat szűkösségét, eleve a ténylegesnél nagyobb igényt jelentett be, remélve: ily módon a valódi szükséglethez közelítő ajánlatot, ígéretet kap majd.) Az is a kereslet-kínálat közötti nem jelentéktelen szakadék tényétől következik, hogy a vendég TRANSELEKTRO képviselőinek —mellesleg csak ők a külföldiek a donyecki szemlén — nem fáj a fejük: nem kell attól tartaniuk, hogy a nyakukon marad a portéka. Tárgyalójuk — stílusosan, egy miniételbár — szinte szünet nélkül foglalt, s a felfokozott érdeklődést jelzi, hogy már a kiállítás első napján féltucat szövetségi köztársaság belkereskedelmi miniszterhelyettese kereste fel a magyarokat, a szállítási lehetőségek iránt érdeklődve (magasabb beosztású állami vezetők csak elvétve látogatnak el ilyen rendezvényekre.) Közbevetőleg: a magyar kereskedelemtechnológiai berendezéseknek a szovjet piacon nemigen kell cégér, e termékek legnagyobb felvevője a Szovjetunió. A TRANSELEKTRO kezdetben egy-egy különálló gépet, berendezést szállított, az utóbbi időben viszont mindinkább komplett berendezések exportjára tért át. Az ABC áruházai, bárjai, kávéházai a hatalmas ország számos pontján működnek már, s tegyük hozzá, a felhasználók legnagyobb megelégedésére. Komplett — sorozatban gyártott — bárokból például évente hetvenet szállít — eddig mintegy 210-et adott el, éves exportja kereskedelemtechnológiai termékekből 10—12 millió rubelre rúg. A TRANSELEKTRO-nál örültek, amikor a Szojuztorgoborudovanyije egyesülés meghívta a magyar vállalatokat — a Hűtőgépgyárat, a Kéripart, a Fémfeldolgozót, a MIRKÖZ-t, az Autófémet és a VBKM-et — a donyecki vásárra, mert mint Balaskó Zoltán, a külkereskedelmi vállalat moszkvai képviseletének munkatársa elmondta, ellentétben a hagyományossá vált saját szervezésű kiállításokkal, ahol csak a helyi szakemberekkel van mód találkozni. Itt, koncentrált piac lévén, a Szovjetunió összes köztársaságának illetékeseivel konzultálhatnak. Tény, hogy a belkereskedelem képviselői nem hozhatnak végleges döntést importkérdésekben, arra azonban van lehetőségük, hogy a kínálat pontos ismeretében befolyásolják a külkereskedelmet, miből, mennyit és milyen kivitelben próbáljon beszerezni a külföldi partnertől. A donyeckiek például minden követ megmozgattak, hogy a kiállításra vitt mintegy 170 ezer rubel értékű berendezéseket — hűtőgépeket, fagylaltkészítő automatát, bárt, hűtőpultokat, grillsütőket, nagykonyhai gépeket stb. — helyben „megvásárolhassák” (a szovjet külkereskedelem képviselői — sajnos — nem voltak Donyeckben, így e sorok írásakor az üzlet még a levegőben lógott). A TRANSELEKTRO, helyesen, nemcsak eladni és az exportpiacot kutatni ment az ukrajnai bányászvárosba, az is érdekelte, mit kínál a szovjet ipar, s van-e tarsolyában olyan új vagy eddig nem látott termék, amellyel esetleg bővíthetné importválasztékát. A cég előrelátására vall, hogy Donyeckbe „csábította” a MüÁRT és a MEI képviselőit is, akik nemcsak a TRANSELEKTRO profilszemüvegén, hanem nagyobb látószögből vizsgálták a kiállítást. Az már, mint a fentiekből következik, nem az a hibájuk, hogy mindössze egy-két olyan termékre bukkantak, amely esetleg jól jönne otthon is (pohármosogató, kenyérszeletelő, érmeszortírozó-számláló gép). A vásárszervezők nem mondtak ugyan egyértelmű nemet a magyar puhatolózásokra, felhívták viszont a figyelmet az ipar kínálata és a belföldi felhasználók igénye közötti nem jelentéktelen szakadékra, illetve egyik-másik kiszemelt cikk kísérleti példány voltára. A TRANSELEKTRO képviselői mindazonáltal nem hagyják elveszni a fonalat, s úgy fogalmaznak, hogy igyekeznek „megdolgozni” a szovjet külkereskedelmi partnervállalatot az import előmozdítására. A donyecki vásáron való magyar részvétel mérlegének megvonása magától értetődően a TRANSELEKTRO és az iparvállalatok feladata, a látottak és hallottak alapján azonban úgy látszik, ha van rá lehetőség, más vállalatoknak is érdemes részt venniük az ágazati nagykereskedelmi vásárokon a Szovjetunióban, mi több, a TRANSELEKTRO példájára hivatkozva, maguk is kezdeményezhetnék, hogy meghívót kapjanak az ilyen rendezvényekre. Kiállítóként közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek a szovjet vállalatokkal, jobban megismerhetik az igényeket és a szovjet ipar lehetőségeit is. Ráadásul valószínűleg a kiadások is csekélyebbek, mint egy önálló kiállítás esetében, ahol az elérhető szakemberek köre is szűkebb. L. P. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI «»’ ÉRVÉNYBEN 1981. AUGUSZTUS 1-TŐL a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megalapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent feltüntetett árfolyama kerül alkalmazásra. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam gység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 6135,53 6141,67 6147,81 6687,73 6694,42 6701,11 100 ausztrál dollár 3720,34 3724,06 3727,78 4055,17 4059,23 4063,29 100 belga frank 82,20 82,28 82,36 89,60 89,69 89,78 100 bolgár leva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 170,— 170,— 170,— — — — 100 dán korona 430,54 430,97 431,40 469,29 469,76 470,23 100 francia frank 568,05 568,62 569,19 619,18 619,80 620,42 100 hollandi forint 1214,09 1215,31 1216,53 1323,37 1324,69 1326,01 100 indiai rúpia 364,64 365,00 365,37 397,45 397,85 398,25 1000 japán jen 139,77 139,91 140,05 152,35 152,50 152,65 100 kanadai dollár 2690,02 2692,71 2695,40 2932,11 2935,05 2937,99 100 KNDK von () 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso c) 1328,80 1328,80 1328,80 — — — 100 kuvaiti dinár 11523,61 11 535,15 11546,69 12 560,74 12 573,31 12 585,88 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42 —— — — 100 mongol tugrik c) 352,80 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 537,64 538,18 538,72 586,03 536,62 587,21 100 NSZK márka 1350,22 1351,57 1352,92 1471,74 1473,21 1474,68 1000 olasz líra 27,14 27,17 27,20 29,59 29,62 29,65 100 osztrák schilling 191,98 192,17 192,36 209,26 209,47 209,68 100 portugál escudo 50,21 50,26 50,31 54,73 54,78 54,83 100 román lej c) 170,— 170,— 170,— — — , — 100 spanyol peseta 33,37 33,40 , 33,43 36,37 36,41 36,45 100 svájci frank 1547,40 1548,95 1550,50 1686,67 1688,36 1690,05 100 svéd korona 634,31 634,94 635,57 691,39 692,08692,77 100 szovjet rubel c) d) 1700,— 1700,— 1700,— — — — 1 nor. és cl. rubel — — — 2697,30 2700,— 2702,70 100 USA dollár 3263,48 3266,75 3270,02 3557,20 3560,76 3564,32 100 vietnami dong c) 682,81 682,81 682,81 — — —