Világgazdaság, 1981. december (13. évfolyam, 228/3229-246/3247. szám)

1981-12-01 / 228. (3229.) szám

2 1981. DECEMBER 1. AZ EGK FELTÉTELEKHEZ KÖTI ANKARA MEGSEGÍTÉSÉT A török államfő pakisztáni megbeszélései A brit kormány figyelmeztette Ankarát, hogy a volt miniszterel­nök, Ecevit bebörtönzésével veszé­lyezteti közös piaci segélyét. Az európai parlament tagjainak aggo­dalmát Atkins lordpecsétőr tolmá­csolta Törökország londoni nagykö­vetének. A­­nagykövet ugyanis kér­te Atkinst, vesse latba befolyását, hogy Ankara mielőbb kapja meg a közös piaci segélyt, amelynek évi összege 136 millió dollár körüli. A segélyt az európai parlamentnek kell jóváhagynia, és­ Atkins kifej­tette, hogy­ a parlament tagjai sze­rint Ecevit letartóztatásával kétsé­gessé válik a török katonai vezetők fogadkozása, hogy az ország visza­­tér a demokráciához. Ecevitet 4 hó­napos börtönbüntetésre ítélték, mert megsértette azt a katonai rendeletet, amely megtiltja, hogy politikusok nyilvános nyilatkozatokat tegyenek. A török államfő, Evren tábornok egyébként pénteken fejezte be hat­napos pakisztáni látogatását, ahol az iszlám szellemi közösség nevében a katonai, a politikai és a gazdasági együttműködés erősítését határozta el Ziatti Hak pakisztáni elnökkel. Célul tűzték ki, hogy országaik együttműködnek katonai berendezé­sek gyártásában, s evégett rövide­sen pakisztáni küldöttség érkezik Törökországba hadiipari üzemek lé­tesítéséről tárgyalni. Evren Ka­­rachiban­ tartott sajtóértekezletén közölte, hogy egy közös elektronikai vonatkozású katonai vállalkozás rö­videsen el is kezdi működését, a tá­bornok azonban részleteket nem kö­zölt. Ankara — mondotta — osztja Iszlámábád Afganisztánnal kapcso­latos álláspontját, s helyesli Indiá­nak tett meg nem támadási egyez­ményre vonatkozó javaslatát is. November elején kétoldalú mi­niszteri szi­ntű bizottság határozta el az áruforgalom növelését és a hajó­zással, valamint a távközléssel kap­csolatos problémák rendezését. Az áruforgalom nagymérvű pakisztáni aktívummal folyik, a júniusban zá­rult pénzügyi évben 24 millió dol­lár értékű árut exportált Törökor­szágnak, importjának értéke mind­össze 2 millió dollár volt. (Reuter) Szerény javulás reménye az EGK-ban A brüsszeli bizottság abban re­ménykedik, hogy jövőre a közösség országaiban szerény, 2 százalékos gazdasági növekedés fog bekövet­kezni. A londoni csúcstalálkozó elé terjesztett jelentés szerint ezzel szemben továbbra is gyorsan nö­vekszik a munkanélküliség, amely­nek átlaga már most is meghalad­ja a­­8 százalékot. Ha a fellendülés a jövő év má­sodik felében felgyorsul, akkor meg lehet állítani a munkanélküliség további növekedését. Az­ inflációs ráta vonatkozásában egyáltalán nem optimista a bizott­ság. Az idei átlag az EGK orszá­gaiban valamivel 11 százalék felett van, s alighanem jövőre sem csök­ken 10 százalék alá. A jelentés úgy véli, hogy az NSZK lesz kimagas­lóan a legkisebb inflációjú ország jövőre a maga 4,5 százalékával, Görögországban viszont a fogyasztói árak növekedése 22 százalékos lesz. Így a legjobb és a legrosszabb kö­zös piaci, infláció különbsége nagy­jából ugyanannyi lesz, mint a 7°-es évek közepén, az első olajárrobba­nás után.­­ A bizottság megállapít­ja, hogy az USA és Japán lényegesen jobb eredményeket ért el új munkahe­lyek teremtésében és a versenyké­pesség fenntartásában. A jelentés szerint 1974 és 1980 között az Egye­sült Állarotokban 12 millió új mun­kahelyet teremtettek, az EGK-ban pedig mindössze 118­ ezret. Japán máris kiheverte a máso­dik olajárrobbanás­­ következmé­nyeit, bruttó hazai terméke (GDP) egyszer sem növekedett keveseb­bel, mint évi 4 százalékkal. A Kö­zös Piac ezzel szemben még min­dig a nagy, kereskedelmi deficitet nyögi, miközben már jó ideje re­­cesszióval küzd. A gazdasági helyzet és a foglal­koztatás tartós javulása alapvetően attól függ, hogy sikerül-e javítaniuk az EGK-országoknak termékeik versenyképességét, és a termelést sikerül-e csekélyebb energiaráfor­dítással megoldani. Ha a termelési költségek gyors csökkentése céljá­ból meg akarják valósítani a be­ruházásokat, jelentős sikereket kell elérni az infláció leküzdésében. Ezért a brüsszeli bizottság arra hívja fel az egyes tagországok kor­mányának a­ figyelmét, hogy az ed­diginél fokozottabb gondot fordít­sanak az állami költségvetés egyen­súlyára. A foglalkoztatási helyzet javulása alapvetően attól függ, hogy csökkennek-e a kamatok, mert enélkül aligha nő meg a beruhá­zási kedv. Mindez azt feltételezi, hogy a Közös Piac fő gazdasági partnereivel megegyezésre tud jut­ni egy rendezett valutapiaci együtt­működés kérdésében. (APA) 0 Irán szabad áthaladást garan­tál a Hormuz-szoroson átmenő ke­reskedelmi hajóknak , az iraki felségjelzésű vagy Iraknak fegy­vert szállító hajók kivételével. 0 Az USA feldolgozóiparában a harmadik negyedévben végrehaj­tott 109 külföldi beruházás közül 52 amerikai cégek felvásárlása volt. Ebből japán és brit beruhá­zás 19,19, nyugatnémet 18, kana­dai 17, francia 9 volt . Az olasz Saipem, az ENI leány­vállalata 50 milliárd líra értékű ausztrál megrendelést kapott egy 600 kilométeres olajvezeték építé­sére. A vezeték 1982 végére készül eL AZ – JELENTI A Világbank összesen 162 millió dollár kölcsönt hagyott jóvá Ele­fántcsontpartnak, míg leányválla­lata, az IDA 6,5 millió dolláros köl­csönt Nepálnak. A Világbank-köl­­csön kamata 11,6 százalék, a Ne­pálnak nyújtott 50 évre szóló köl­csönért csak 0,75 százalékos kezelési költséget kell fizetni. 0 Japánban a (szezonálisan nem kiigazított) fogyasztói árindex emel­kedése októberben 0,4 százalékos volt a szeptemberi 1,6 százalékkal szemben. A munkanélküliek száma 1,22 millióra nőtt a szeptemberi 1,20 millióról. 0 A közép-amerikai országok kö­zül jelenleg Costa Ricában a leg­magasabb az­­ infláció; az IMF je­lentése szerint egy év alatt 54 szá­zalékkal emelkedtek az árak, míg a többi közép-amerikai országban 9,23 százalékos volt a pénzromlás.­­ Spanyolország külkereskedelmi deficitje az év első kilenc hónapjá­ban 8,8 milliárd dollárnak felelt meg, 8,9 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban.­­ Elefántcsontparton a jövő évi állami költségvetés felét a szárny­­vasutak fejlesztésére fordítják. A parasztok régi panasza, hogy a sa­ját szükségleten felül termelt meny­­nyiséget nem tudják eljuttatni a vevőhöz. 0 Egyiptom idegenforgalomból származó bevétele az idén eléri az 1 milliárd dollárt, 250 millióval több lesz a tavalyinál. A turisták száma 18 százalékkal emelkedik, eléri a másfél milliót. 0 Angliában 294 ezer munkanap ment veszendőbe sztrájkok miatt októberben, jóval több a szeptem­beri 157 ezernél. Az év első 10 hó­napjában kiesett 3,5 millió munka­nap viszont kevesebb, mint az utóbbi 14 év bármelyikében — 1976-ot kivéve. FELVESZÜNK MUNKAÜGYI ELŐADÓT ÉS KÖZGAZDÁSZT Jelentkezni lehet személyesen önéletrajzzal: a BIVIMPEX Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalata személyzeti vezetőjénél Budapest IV., Táncsics Mihály u. 1—3. . Tel.: 699-235 Francis-llgériai csúcstalálkozó Tegnap Algériába érkezett Mit­­terrand francia köztársasági elnök, hogy a két ország közti politikai és gazdasági kapcsolatok erősítésé­ről tárgyaljon. Jóllehet, Franciaor­szág mindig is Algéria legnagyobb kereskedelmi partnere volt és ma is az, a két országot mély politi­kai szakadék választotta el egymás­tól. Az új, szocialista francia kor­mánynak azonban egyik fő külpoli­tikai célja az Algériához fűződő kapcsolatok rendezése. Mindkét fél azt várja a tárgyalásoktól, hogy végképp elhárulnak az akadályok a közeledés elől. Számos probléma vár még meg­oldásra. Ezek között első helyen szerepel a Franciaországban dol­gozó algériai vendégmunkások hely­zete. Sadli elnök azt szeretné, hogy a francia hatóságok az eddigieknél jobban szavatolják, az algériai ál-­­lampolgárok biztonságát. Cserébe hajlandók lennének visszaszolgál­tatni azokat a francia pénzalapo­kat, amelyeket az 1982-ben elnyert függetlenség után Algériában zá­roltak. A tárgyalásokon minden bizony­nyal szóba kerül a Franciaország­nak szállított algériai földgáz ára is. Algírban azt tervezik, hogy a következő években a kőolaj világ­piaci árához kapcsolják a földgáz árát. Franciaország jelenleg éven­te 4 milliárd köbméter gázt im­portál, s fontolóra vette, hogy 1982-től évente 9 milliárd köbmé­tert vásárol. (Reuter, MTI) Leértékelik a zöld lírát December 1-i hatállyal 2,5 szá­zalékkal leértékelik a zöld lírát, amelyet a mezőgazdasági termékek elszámolásánál alkalmaznak — je­lentették be Brüsszelben. A Közös Piac tagországai között már több mint egy hete folynak tárgyalások az ügyben, és végül abban állapod­tak meg, hogy a marha- és a bor­júhús, a bor és az olívaolaj eseté­ben azonnal, a többi mezőgazdasági árucikk esetében pedig az EGK új, költségvetési événe­k kezdetén lesz érvényes a devalváció. A brüsszeli bizottság szóvivője el­mondta: az olasz kormány azért kérte a zöld líra leértékelését, hogy jegyzése ne szakadjon­ el, na­gyon a Uráétól. Október elején 6 százalékkal devalválták ugyanis a lírát a többi EMS-valutához képest.. Az olaszok arra hivatkoztak, hogy a francia frank középárfolyamát is módosították és ezt követően 1,5 százalékkal devalválták a zöld fran­kot. (Reuter) Svájci népszavazás az adókról A svájciak jóváhagyták a kor­mány javaslatát, amely szerint a jö­vőben csökkentik a jövedelemadó­kat, felemelik viszont a forgalmi adót. A vasárnap tartott népszava­záson 68,9 százalék támogatta a kor­mány tervét, amely szerint az új adózási rendszer következménye­ként befolyó 310 millió frank több­letbevételt a költségvetési hiány fi­nanszírozására fordítják. Az idén a passzívum 1,2 milliárd frank lesz, szemben a tavalyi 1,7 milliárddal. Az új adórendszer értelmében a kiskereskedelemben a forgalmi adó­kat 5,6-ről 6,2 százalékra, a nagy­kereskedelemben pedig 8,4 százalék­ról 9,3 százalékra emelik. Pénzügyi szakértők szerint a for­galmi adók felemelése érzékenyen érinti a zürichi aranypiacot Az az aranymennyiség, ugyanis, amely fi­zikailag is Svájcba kerül, kiskeres­kedelmi forgalmi adó alá esik. A svájci bankárok ezért attól félnek, hogy ,a megnövekedett költségek miatt csökkenni fog a zürichi piac forgalma. Mások viszont azt állítják, hogy az arany nagy része ezentúl sem esik adó alá, mivel csak „át­utazik” az országon. (Reuter) Úr gazdasági megállapodás az NDK ás az NSZK között ? Elképzelhető, hogy az NSZK hosszú lejáratú gazdasági keretmeg­állapodást köt az NDK-val Schmidt és Honecker tervezett találkozóján — közölte vasárnap a nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában a bonni kancellár. Hozzátette: hatá­rozott benyomása, hogy a Szovjet­unió támogatja a találkozó gondo­latát. Schmidt egyébként azt is el­mondta, hogy általában kedvező hatással lehet a kelet-nyugati vi­szony alakulására Leonyid Brezs­­ny­evvel folytatott eszmecseréje. (AP, APA) VILÁGGAZDASÁG Átalakították a japán kormányt Októberben tovább nő a kereskedelmi többlet Szuzuki miniszterelnök, hogy leszerelje a japán kereskedelmi többlet miatt neheztelő Egyesült Államok és a Közös Piac haragját, hétfőn átalakította kormányát és az új miniszterek elé legfőbb fel­adatul a kereskedelmi aktívum lefaragását állította. Az üzleti körök üdvözölték a személycseréket, egyszersmind sürgették, hogy a kor­mány hozzon intézkedéseket a belföldi kere­slet és a tőkeberuházá­sok ösztönzésére. A pénzügyminisztérium jelentése arról tanúskodik, hogy októberben folytatódott a japán export növekedése, jóllehet a járműkivitel csökkent. A mezőgazdasági minisztérium hétfőn el­rendelte a marhahúsimportra kiszabott kvóta szigorítását. A japán miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően hétfőn­ átalakította kormányát. A szemé­lyi változásoknak az a céljuk, hogy a kormány jobban felvértezve ves­se be magát az USA-val és a Nyu­gat-Európával kirobbant kereske­delmi vitába, s próbálja meg elsi­mítani az ellentéteket. A kormány­átalakítást hivatalosan rutinjellegű­­nek minősítették, s Tokióban arra hívják fel a figyelmet, hogy a sze­mélyi változásokra akkor került sor, amikor a­­kormányzó Liberá­lis-Demokrata Párton belül lejárt a vezető tisztségviselők egy évre szóló megbízatása. A miniszteri posztok felosztását tehát össze le­hetett kötni a párt vezető posztjain végrehajtott ■ szerepcserével. Megfi­gyelők rámutatnak, hogy a pártban és a kormányban is fontos pozíciók­hoz jutottak Tanka frakciójának tagjai. Tanaka, mint ismeretes 1976-ig miniszterelnök volt, akkor a Lockheed-botrányban , játszott szerepe miatt le kellett mondania, politikai befolyása azonban azóta is jelentős, s mint ilyen, Szuzuki miniszterelnök támogatójának szá­mít. Az új külügyminiszter Szaku­­raucsi lett, aki eddig az LDP fő­titkára volt, azaz a párton belül Szuzuki után a második ember. Szakuraucsi korábban már volt mezőgazdasági, építési, külkereske­delmi és ipari miniszter. Az eddigi külügyminisztert, Szonodát ma azért bírálják,, mert nem értett eléggé egyet a Washington által Tokiónak szánt aktív katonai sze­repvállalással. Mennie kellett Tana­ka Rokuszukénak, az eddigi kül­kereskedelmi és ipari miniszternek is,a menesztése a kereskedelmi viták elmérgesedése miatt nyilvánvaló. Helyére Abe Sintaro, az LDP poli­tikai testületének eddigi elnöke ke­rült, sokan őt tartják Szuzuki eset­leges utódjának. Abe és Szakurau­csi is a volt miniszterelnök, Fukuda frakciójához tartozik. A párt új fő­titkára Nikaido Szuszumu lett, személyével összefüggésben meg­jegyzendő, hogy szoros kapcsola­tai vannak Pekinggel és a jelenlegi washingtoni­­vezetéssel. Meglepetést okozott, hogy helyén maradt Vatanabe pénzügyminisz­ter, jóllehet Szonodával és Tanaka Rokuszukéval együtt ő volt az, aki nem tudta eldönteni, hogy a nagy­arányú kereskedelmi deficitet az export csökkentésével vagy az im­port növelésével mérsékeljék-e. A kereskedelmi vita elsodorta tiszt­ségéből a mezőgazdasági minisztert is, aki, a hazai termelők érdekeire hivatkozva, ellenezte a mezőgazda­­sági import növelését A japán gazdasági vezetők, üz­letemberek általában helyeslik Szu­zuki személycseréit és sürgetik, hogy az új kormány mielőbb kezd­jen hozzá az állandóvá vált kereske­delmi viták megszüntetéséhez. I­aja­­ma, a japán gyáriparosok szerve­zete, a Keidanren elnöke sajtóköz­leményben hangoztatta, hogy az új kormány legfontosabb feladata a­­ kereskedelem ügye lesz. Inajama októberi nyugat-európai látogatása után több ízben követelte, hogy a kormány gyors intézkedéseket hoz­zon a kereskedelmi többlet lefa­ragására, mert a többlet a már­ciusban záruló pénzügyi év végéig eléri a 23 milliárd dolláros rekor­dot; az USA-val szemben 1981 vé­géig a 20 milliárd dolláros több­letet, a Közös Piaccal szemben pe­dig a 15 milliárdosat. Takeda, a Nipvon Steel elnöke hangoztatta, hogy Japán, amely nyersolaj- és egyéb nyersanyagszükségletének fe­dezését csaknem 100 százalékig im­­pontból biztosítja, nem engedheti meg magának, hogy elszigetelőd­jék a nemzetközi kereskedelemben. Re­méli, hogy azonnali intézkedéseket hoznak a belföldi kereslet és a ma­gánszektor tőkeberuházásainak ösz­tönzésére. Sürgette, hogy a közpon­ti bank csökkentse a hivatalos ka­matlábat, amely jelenleg 6,25 szá­zalékos. A tokiói pénzügyminisztérium szombaton nyilvánosságra hozta, hogy októberben tovább nő a ja­pán kereskedelmi aktívum, bár a 2,91 milliárd dolláros többlet nem érte el a szeptemberi 3,26 milliárd dolláros rekordtöbbletet. Az általá­nos tendenciákkal ellentétben a jár­műkivitel októberben — immár harmadik hónapja — ismét csök­kent: 470 800 járművet exportáltak, 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Miközben Komoro, a kormány gazdaságtervezési hivatalának ve­zérigazgatója a kormányváltozás után rögtön konzultációra ült ösz­­sze az új illetékesekkel, hogy a kereskedelmi többlet csökkentésé­ről tanácskozzanak, a mezőgazdasá­gi­ minisztérium bejelentette, hogy (az USA és Ausztrália követelése ellenére) csökkenti a marhahúsim­portra kiszabott kvótát. A hazai marhahústermelés növekedésére és a fogyasztás csökkentésére hivat­kozva, az október—márciusi idő­szakra 58 ezer tonnában maximálta a marhahúsimportot, szemben a je­lenlegi pénzügyi év első felének 68 ezer és második felének 62 800 ton­nájával. (Reuter, AP—DJ) Jelentősen nőtt a jugoszláv külkereskedelmi forgalom Jugoszlávia­ az idén október vé­géig a tavalyi azonos időszakhoz képest 17 százalékkal növelte ex­portját, a kivitel így 229 milliárd dinárra nőtt. Az import egyidejű­leg 5 százalékkal gyarapodott, ez összegszerűen 358 milliárd dinárt jelent. Leggyorsabban a KGST-or­szágokkal folytatott kereskedelem fejlődött, a tavalyi első 10 hónap­hoz képest 33 százalékkal nőtt. A forgalom lényegében kiegyensúlyo­zott volt. A külkereskedelmi mér­leg hiánya a fejlett tőkésországok­kal folytatott kereskedelemben ke­letkezett. Az idén az első kilenc hónapban 17,6 millió külföldi turista látoga­tott Jugoszláviába, 1 százalékkal több, mint tavaly az első három negyedévben. Több időt töltöttek el az országban, mint tavaly, 37,7 millió éjszakát, 8 százalékkal töb­bet, mint egy éve. A belföldi ide­genforgalom is nőtt 2 százalékkal, az eltöltött éjszakák száma 45 mil­lió volt.­­"Az említett időszakban 14,2 millió jugoszláv utazott kül­földre, 9 százalékkal több, mint tavaly az első kilenc hónapban. (AP-DJ, MTI) m&GA IZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség*­ap V., Dorottya u 6. IV. em. Postpek­r: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Tűr Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-1­­0 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hi­lap Irodánál (postacím: Budapest V. József Nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz*­forgalmi jelzőszámára 81.3102/9 11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vona Sándorrá Nyomtó­ Szikro lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán

Next