Világgazdaság, 1982. január (14. évfolyam, 1/3248-20/3267. szám)
1982-01-05 / 1. (3248.) szám
külgazdaság A REFORM KÖRVONALAI srybrano Luda A lengyel parlament illetékes bizottságai december 22-i, összevont ülésükön ismerkedtek meg első olvasásban a gazdasági reformmal kapcsolatos törvények csomagtervével. A társadalmi-gazdasági tervezésről, a statisztikáról, az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodásáról, a külkereskedelmi tevékenység folytatásáról, a bankjogról, illetve a Nemzeti Bankról szóló törvénytervezetek hosszabb ideig álltak széles körű társadalmi konzultációk középpontjában. A kormány a központi reformbizottság véleményén kívül figyelembe vette különböző társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, valamint több tucat nagyüzem, javaslatait. Az ily módon elkészült törvénytervezeteknek a törvényhozás elé való bocsátása, valamint a szejmben folytatandó érdemi munkák kezdete között vezették be az országban a szükségállapotot. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek azonban nem céljuk ,a reformok v lefékezése, a pozitív átalakulási folyamat megállítása. Ezt a többi között, az is bizonyítja, hogy a parlamenti bizottságok eredeti, a december 13-át megelőző szövegezésükben kezdték tárgyalni a törvények csomagtervét. Az összevont bizottsági ülésen hozzászóló képviselők hangsúlyozták, hogy a gazdasági reform teljes körű bevezetéséhez nem csupán a szükségállapot kihirdetését kiváltó okok megszüntetésén keresztül vezet az út, hanem le kell számolni a szükségállapot következményeivel is. Az ülésen elnöklő parlamenti képviselő azt emelte ki, hogy az ütemes, jó munkához szükségesek a gazdaság körén kívüli motivációk is, és ezek megteremtése minden valószínűség szerint meghosszabbítja a reform gyakorlati megvalósításának folyamatát. . • A reform feladatának tekintik Olyan gazdasági mechanizmusok, működési elvek életbe léptetését, amelyek a gazdálkodás minél magasabb fokú hatékonyságát eredményezik, hozzájárulnak a gazdaságiegyensúly megteremtéséhez és azegyensúlyi,..., állapot tartóssá...-tételéhez, lehetővé teszik a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztását. A reformok szilárd alappilléreit képezik az önálló és önfinanszírozó vállalatok,továbbá ezek önkormányzati kollektívái. Wladyslaw Baka professzor, aki a központi reformbizottság elnökeként az ülés bevezető előadását tartotta, az állami statisztikával és a társadalmigazdasági tervezéssel kapcsolatban szólt a fejlődési, irányzatokat érzékeltető objektív információknak, a valóságot híven tükröző statisztikai vizsgálatoknak a jelentőségéről. A tervezési törvényjavaslat első szakasza szerint: „ ... a gazdasági fejlődést, a népgazdaság működését piaci mechanizmusok alkalmazásával, a társadalmi-gazdasági tervezés rendszerével szabályozzák.” A tervezés korábbi gyakorlatával ellentétben a központi, illetve vállalati tervek közötti összhangot közgazdasági szabályozó eszközökkel teremtik meg. Az új tervezési rendszer lényeges jellemvonása a tervkészítés és -teljesítés ellenőrzése a társadalmasításának jogi garantálása. A stratégiai döntésekben számottevően nő a parlament szerepe. (A jövőben a szejm már az ötéves tervváltozatokat is véleményezi, komoly részt vállalva a fejlesztési koncepció megválasztásában.) Az ártörvény célja, hogy az árait a társadalom döntő részének gazdasági érdekeit szem előtt tartva, a vállalatokat társadalmi szempontból hasznos termelésre, műszaki fejlesztésre, a piac gazdagítására ösztönözzék. Az állam egy lényeges, de szűk körben közvetlenül maga határozza meg az úgynevezett hatósági árak mértékét,alapvető fogyasztási javak, nyers- és alapanyagok), illetve a szabályozott árak képzési elveit. Széles körben fogják alkalmazni a szerződéses és a szabadár formáit. Ez utóbbiak nagysága az árut szállító, valamint az azt átvevő szabad megállapodásának tárgya. Az ármonopólium káros hatása elleni küzdelemben sok függ a szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek képviselőiből életre hívandó Társadalmi Albizottságtól. A gazdálkodó egységek megadóztatását a tervezet a forgalmi, a béralap-, az ingatlan- és a jövedelemadó körére szűkíti le. A jövedelemadó általánossá tétele mellett a beruházásokat és a műszaki fejlesztést bizonyos kedvezményekkel kívánják ösztönözni. A vállalatok pénzügyi gazdálkodásával foglalkozó törvénytervezet szerint a vállalatoknak, akkora jövedelemre kell szert tenniük, hogy az az értékcsökkenést is beszámítva elég fedezetet nyújtson tevékenységük folytatásához, szükség esetén — a későbbiekben saját eszközökből törlesztendő — bankhitellel kiegészítve. A tervezet leszögezi, hogy költségvetési dotáció csak kivételes esetekben, a parlament által meghatározott elvek és mérték szerint nyújtható. A felosztható nyereséggel a vállalat szabad elhatározása szerint gazdálkodik, csupán tartalékalap képzése kötelező. 1 A® adminisztratív irányítási triódnak az "olyan közgazdasági eszközökkel történő felváltása, mint a hitel, kamatláb, valutaárfolyam (ez utóbbit január 1-ével egységesítették, a dollár esetében 80 zlotys kurzussal mind a kereskedelmi, mind pedig a nem kereskedelmi elszámolások esetében — a szerk.) elengedhetetlenné teszi a bankokról szóló törvény megalkotását, jelentősen fokozva a szóban forgó eszközök érdemi és aktív szerepét a gazdasági folyamatokban. A Lengyel Nemzeti Bank önálló státuszát is törvény mondja majd ki. A központi bank eddig a pénzügyminiszter alá volt rendelve. A külkereskedelmi tevékenység folytatásának tárgyában készülő törvény egybeesik a termelő vállalatok azon törekvéseivel, melyek célja a nemzetközi munkamegosztásba való közvetlen bekapcsolódás. A külkereskedelmi jog megadását a törvényben meghatározott feltételektől teszik majd függővé. (1981. dec. 23.) Bolgár mikroprocesszorok a termelésben PAEOTHH1ECK0 AEAO Bulgáriában a termelés komplex automatizálásával foglalkozó tudományos kutató és tervező intézet (CNIKA) feladata a technológiai folyamatok automatizálásához szükséges kutatási, tervezési munkák elvégzése. Az intézetben mikroprocesszoros rendszereket is terveznek, amelyek program- és technikai bázisa az intézetben kidolgozott mikroprocesszoros modulcsalád, illetve a folyamatos termelés decentralizált vezérlésének rendszere. 1982 I. félévében elkészülnek a rendszer speciális alapelemei: a sok- illetveegycsatornás regulátor, illetve a képernyős vezérlőpult. A folyamatos technológiákat vezérlő mikroprocesszoros rendszerek elsősorban az energiaigényes üzemek és aggregátok számára készülnek. Az intézetben most dolgoznak a betonkeverés, a fűtő, illetve termelési kazánok, a klímaberendezések vezérlésére, az áramfelhasználás ellenőrzésére és regisztrálására szolgáló rendszereken. Igen hatékonyan működnek a CMKA által bevezetett automatizált villamos hajtási rendszerek a kohászatban, a gépgyártásban, a cellulóz- és papír-, a vegyiparban. 1981-ben már megkezdődött az ellennyomásos öntés vezérlésére, illetve az automatizált AL—50 alkatrészeket megmunkáló gyártósor gépcsoportjainak vezérlésére szolgáló mikroprocesszoros rendszerek bevezetése. A szamokovi szövőgyárban megkezdte, működését a szövődé információs irányító rendszere. Az intézetben most impulzusvezérlők sorozatát tervezik, villamos targoncák és elektromobilok számára. A berendezés gyártását 1983- ban fogják megkezdeni. A nehézgépipari kombináttal együttműködve a CMIKA a folyó ötéves tervidőszakban rendszereket fejleszt ki bonyolult cement-, vegy-, energiaipari, kohászati berendezések automatizálásához is. (1981. december 7.) EGK-dömpingvád négy szocialista vegyiszállító ellen A Közös Piac brüsszeli bizottsága a múlt héten bejelentette, hogy dömpingeljárást indít négy, polivinil-klorid-gyantát és más vegyületet szállító kelet-európai exportőr ellen. A nyugat-európai vegyigyártók szövetségének (CEFIC) panasza nyomán folytatják le a vizsgálatot. A szövetség szerint Csehszlovákia, az NDK, Magyarország és Románia lényegesen a világpiaci ár alatt adja el a szóban forgó termékeket a nyugat-európai vevőknek. Az EGK vegyigyártói panaszuk alátámasztására rámutatnak, hogy az említett országok részaránya a polivinilklorid-termékek EGK-piacán 6,5 százalékra emelkedett 1980 utolsó negyedében az előző év 3,2 százalékáról. (AP-DJ) Átalakulóban a szarvasmarha-állomány A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram nyomán az utóbbi 8 évben olyan páratlanul gyors ütemű változás következett be az állomány összetételében, ami a korábbi időszakban, az állattenyésztés extenzív fejlődésének szakaszában elképzelhetetlen volt. A kutatók és a tenyésztők 1972 óta új fajták tömeges elterjesztésén dolgoznak, s — a kormányprogram előirányzata szerint — széles körű szakosítást hajtanak végre. Az állomány „kettéválasztása”, azaz a tej-, illetve a hústermelésre specializált fajták kialakítása jó ütemben halad — ezt írja az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzése. A tejtermelésre szakosított állatállományt a világhírű Holstein Frizfajtára alapozzák. A nagyüzemi telepeken tartott állatokat folyamatosan ezzel a fajtával keresztezik, és így néhány generáció alatt kialakul a fajtiszta, nagy hozamú tejtermelő állomány. A felügyelőség adatai szerint az ország tehénállományának mintegy 6 százaléka már fajtiszta Holsteinnek tekinthető. További 41 százalék sorolható a keresztezett állatok közé, ezek különböző arányban tartalmazzák a külföldi eredetű Friz-fajta vérét. Teljesítményük máris jóval nagyobb, mint az eredeti állományé volt, egy generáció alatt nem ritka az 1000 literes hozamnövekedés sem. Az állomány további része, egyelőre még több mint a fele, a hazánkban honos magyar tarkához tartozik. Ezek is további fajtaátalakító keresztezésen esnek majd át, de természetesen nem mindenütt, hiszen a magyar tarka közismerten kettős hasznosítású állat, tehát tej- és hústermelésre egyaránt hasznosítható. Számos nagyüzem továbbra is ezt a fajtát részesíti előnyben, tekintettel a helyi körülményekre, adottságokra. A hústípusú tehénállomány mintegy kétharmadát a magyar tarka fajta adja, egyharmadát — az öszszesítés szerint — a szintén külföldről behozott és szaporítás alatt levő Hereford, Limousin és Charolaisfajták képezik. A gazdag választékot az eltérő üzemi adottságok indokolják. Az állami gazdaságok és a tsz-ek ezekkel a fajtákkal esetenként szintén keresztezéseket hajtanak végre, és így alakítják ki a helyi hústermelésre legjobban alkalmas állományt. A háztáji termelők állományában is megjelenik a nagy teljesítményű külföldi fajta. Zömmel azonban még mindig a magyar tarka a legkedveltebb a háztáji portákon. (MTI) 1983. JANUÁR 5. Innováció — információ — külkereskedelem Ha létezik a modern gazdasági életben valóban információigényes tevékenység, olyan tevékenység, amely kellő információellátottság nélkül valódi -önmagának legfeljebb halovány árnyéka csupán, úgy az innováció feltétlenül ide sorolható. Az innovációnak, ennek a ma oly gyakran használt fogalomnak a tartalmát röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: Innováció a lokális újdonságnak a helyi gyakorlatba — elsősorban a gazdasági élet egyes területein — való sikeres bevezetése és elfogadtatása. Ez szükség szerint kiegészülhet a szóban forgó újdonság rendelkezésre állítását — létrehozását vagy átvételét és a helyi igényeknek megfelelő adaptálását — eredményező tevékenységgel. A gazdasági életben az innováció csak akkor lehet sikeres, ha az eredményeként létrejött árucikkre — termékre vagy szolgáltatásra — fizetőképes kereslettel alátámasztott igény van. Ez az igény nem szükségszerűen eleve adott — felkeltése része lehet az innováció folyamatának. Egy ésszerűen felépített innovációs programnál már a célok meghatározását szolgáló döntéselőkészítés stádiumában elegendő piaci információval kell rendelkezni arra vonatkozóan, hogy mire van, illetve mi iránt támasztható fizetőképes kereslet azon a körön belül, amelybe az innováció tervezett eredménye is tartozik majd. A döntéselőkészítés egy másik kiemelkedő fontosságú kérdése annak eldöntése, hogy az újdonság bevezetése révén elérni kívánt célt saját fejlesztési tevékenység segítségével, idegen fejlesztési eredmények átvételével, vagy e kettő alkalmas kombinálásával célszerű-e megoldani. Ehhez természetesen minél részletesebben ismerni kell, hogy milyen, a kitűzött cél elérését lehetővé tevő megoldások léteznek már itthon és világszerte, ezek milyen jellemzőkkel bírnak, s közülük melyek hozzáférhetők és mik az átvétel főbb feltételei, ideértve a helyi adaptálás támasztotta követelményeket is. Mindehhez információ kell, sok, szerteágazó és naprakész információ. Elcsépelt közhely ma már, hogy az információrobbanás korát éljük, hogy egyre nehezebb akár egy viszonylag szűk szakterületen is figyelemmel kísérni az újabb és újabb eredményeket. Ez azonban talán részben magyarázza, de semmiképpen nem teszi könnyebben elfogadhatóvá azt a tényt, hogy vállalatok, intézmények és magánemberek igen komoly ráfordítások árán hoznak létre olyan fejlesztési eredményeket, amelyeket fizetőképes kereslet hiányában hasznosítani nem lehet, vagy amelyekkel egyenrangú vagy esetleg jobb megoldások is léteznek és ésszerű feltételekkel megszerezhetők. Az ok az esetek döntő többségében az információhiány. (Vannak természetesen egyéb okok is, például a szakmai elfogultság, a szűklátókörűség, ezek boncolása azonban kívül esik a jelenlegi mondanivalón.) Igen értékes, s más módon csak nehezebben, esetleg jelentős áldozatok árán pótolható, ám túlnyomórészt mindmáig kihasználatlan lehetőségekkel rendelkeznek ugyanakkor e téren külkereskedelmi vállalataink. Vegyük szemügyre először a létező, valamint a hozzáférhető műszaki szellemi termékekre — modern kifejezéssel technológiákra — vonatkozó információkat. (A „létező” és a „rendelkezésre álló” nem azonos kategóriák. Ami létezik, még nem feltétlenül megkapható. A legmodernebb technológiák ritkán kaphatók meg, viszont hozzájuk lehet mérni a megkaphatók modern vagy esetleg már túlhaladott voltát.) Jóllehet a rendelkezésre álló hazai műszaki szellemi termékekre vonatkozó információs rendszer is csak nyomokban létezik, külgazdasági vonatkozásban még rosszabb a helyzet. Vannak ugyan számunkra is hozzáférhető információs rendszerek — szabadalmi zárak, szabadalmi tájékoztató és dokumentációs szolgáltatások, adatbankok — azonban teljes körű vagy azt valóban megközelítő információt még ezek összességéből sem lehet kapni. Hasonló a helyzet a szakirodalmi figyelő szolgálatokkal is. Meghatározott célvizsgálatok elvégzésére általában jó, bár kifejezetten olcsónak nem mindig mondható lehetőséget kínálnak a piackutatásra specializálódott intézmények. Problémát okozhat ugyanakkor, hogy egy kellő gondossággal elvégzett piackutatásnak — különösen, ha az nem oldható meg meglevő irodalmi anyag feldolgozásával, hanem field research tevékenységet is magában foglal — jelentős az időigénye. Igen hasznos, mások részére gyakran hozzá sem férhető lehetőségekkel, információforrásokkal rendelkeznek az innovációs szakvállalatok. Erre jellemző példa, hogy egy ultramodern technológiára vonatkozó piackutatás során a NOVEX egy fejlett tőkésországban dolgozó, s vele állandó együttműködésben álló innovációs szakvállalattól tájékoztatást kapott arra vonatkozóan, hogy egy ma is embargós elektronikai eszközt mennyi idő alatt és milyen költséggel fejlesztettek ki egy ugyanabban az országban dolgozó nagyvállalat számára. Ilyen hálószobatitkokhoz valóban csak egy zárt klubban lehet hozzájutni, s ilyen zárt klubot alkot az innovációs szakvállalatok egy jelentős része. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy egy piacot csak az kísérhet minden fontosabb részletre kiterjedő figyelemmel, aki azon a piacon folyamatosan jelen van. Ez az, ahol az egyes külkereskedelmi vállalatok mindenki mással szemben jelentős helyzeti előnnyel rendelkeznek, legalább is az információszerzés tekintetében. A külkereskedelmi vállalattól ugyanis napi tevékenysége eleve megköveteli a saját piacain való folyamatos jelenlétet, s ezáltal folyamatosan és lényegileg minden külön ráfordítás nélkül juthat hozzá azokhoz a piaci információkhoz, amelyek az innovációs folyamatokban akár döntő fontosságúak is lehetnek. Nyilvánvaló természetesen, hogy egy-egy külkereskedelmi vállalat ilyen információkat csak saját szakterületén és működési területén kap — a külkereskedelmi vállalatok összessége viszont már többé-kevésbé átfogó kép adalékait nyújthatná. A megnyilvánult vagy felkelthető igények tekintetében lényegileg azonos a helyzet. A külkereskedelmi vállalatoknak állandó piaci jelenlétük már eleve számottevő információhoz való hozzáférés lehető- ségét biztosítja. Ezen túlmenően,, saját céljaik eléréséhez, saját feladataik elvégzéséhez is ismerniük kell az értékesítési lehetőségeket, azaz ■ birtokában kell lenniük olyan információknak, amelyek az innovációs döntések meghozatalában elsőrendű, gyakran meghatározó jelentőségűek. Ma már nem eretnek nézet azt hangoztatni, hogy a külkereskedelmi vállalat tevékenységének nem ott kell kezdődnie, hogy mepróbálja az ipar által előállított árucikkeket értékesíteni, hanem ott, hogy kellően megalapozott információkkal segíti a valóban kedvező feltételekkel értékesíthető áruválaszték kialakítását. Ez más szóval az innovációs folyamatba való, kellő időben történő bekapcsolódás szükségességét jelenti.Lényegében az innovációs döntések kialakításának fontos részét alkotja a létrehozni szándékozott árucikk várható értékesítési lehetőségeinek felmérését szolgáló piackutatás is. Ez — megfelelő piackutatási technikákat alkalmazva — már a fejlesztési tervcél véglegesítése előtt elvégezhető, s így lehetőség nyílhat e tervcél szükség szerinti módosítására, finomítására. A külkereskedelmi vállalatok közreműködése, helyismeretük, üzleti kapcsolataik felhasználása e tekintetben is — ha nem is feltétlenül pótolhatatlan — mindenképpen igen hasznos és célravezető lehet. Az innovációban, csakúgy mint már korábban a marketingben is, közkedveltek a katonáktól — ha tetszik a hadművészetekből — kölcsönzött kifejezések. Ily módon azt mondhatjuk, hogy az innováció számára a külkereskedelmi vállalatok jelentik a felderítés egyik legfontosabb eszközét. A külkereskedelmi vállalat van jelen a meghódítani szándékozott terepen, s van állandó kontaktusban az „ellenfél”-lel. Amiért minderről beszélnünk kell, az az a szomorúés gazdasági fejlődésünk, termékszerkezet-váltási céljaink megvalósítása szempontjából veszélyes tény, hogy külkereskedelmi vállalataink ma finoman szólva a kívánatosnál sokkal kevésbé érdekeltek abban, hogy az innovációs folyamatokban tevőleges részt vállaljanak, s a fentiekben vázolt sajátos lehetőségeiket e célok elérésére mozgósítsák. Ennek lényegében nem nehéz okát adni: az innovációs folyamatokban való aktív részvétel, például a külkereskedelmi vállalat birtokába jutott információk kellő módon történő feldolgozása és a felhasználásukban érdekeltekhez való rendszeres továbbítása nem csupán igen munkaigényes feladat, de szakmailag is valóban jól felkészült, széles látókörű, alkotóképes szakembereket kíván. E munka ugyanakkor rövid távon — a jelenlegi éves beszámolási rendszer időskáláján — ritkán hoz látványos eredményt, s az innováció természetéből adódóan a sikertelenség sem ritka. A. külkereskedelmi vállalat közvetlenül tehát kevéssé érdekelt abban, hogy erőforrásait és jól felkészült szakembereit — az egyéb, gyorsabb, biztosabb és a vállalat saját eredményén lemérve nagyobb jövedelmet nyújtó vagy valószínűsítő tevékenységi területek helyett — az innovációban való részvételben kösse le." Az innováció teljes folyamatában való részvétel ma stagnál, esetenként éppen visszaszorul külkereskedelmi vállalataink jelentős részének tevékenységében. Osman Péter RÖVIDEN Színes mintás díszcsomagoló papírok gyártására is berendezkedtek a Lábatlani Vékonypapírgyárban. Eddig kétféle importpótló papírból összesen 2200 kilót adtak át a Papíripari Vállalat és a PIÉRT által közösen üzemeltetett boltjaiba. •A Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasága, a bólyi kombinát útnak indította az új év első vetőmag-exportszállítmányait Hollandiába, a Német Szövetségi Köztársaságba és az Egyesült Államokba, összesen 170 tonna kukoricavetőmagot. A tavalyi kukoricatermésből összesen 12 ezer tonna vetőmagot készít a kombinát a mostani télen, s ennek hetven százaléka külföldre kerül tíz európai, illetve tengerentúli országba.