Világgazdaság, 1982. február (14. évfolyam, 21/3268-40/3287. szám)

1982-02-02 / 21. (3268.) szám

1982. FEBRUÁR 2. Cél: az infláció letörése SZÜKSÉGPROGRAM KÉSZÜL ARGENTÍNÁBAN­ ­ Argentína gazdasági bajai legsúlyosabbikának, az évi 131 szá­zalékos inflációnak üzent hadat az­ ország új gazdasági minisztere. Kifejtette, hogy a gazdasági vezetés drákóian szigorú szükségprog­ram kimunkálásán fáradozik, amelynek során drasztikusan vissza­fogják a költségvetési kiadásokat és számos állami vállalatot,, bankot, olajcéget magánkézbe adnak. Az intézkedésektől azt is várják, hogy enyhül a soha nem látott­­méreteket öltő munkanélküliség, s hogy nekilódul az export. Első ízben vázolta fel a múlt hó­napban hatalomra került új argen­tin kormány gazdasági céljait az ország gazdasági, pénzügyi és kincs­tárügyi minisztere. Alemann a Reu­ter hírirodának adott nyilatkozatá­ban kifejtette, hogy legfőbb cél az egyensúlyzavarok megszüntetése, ez­zel egyidejűleg a szerény mértékű gazdasági növekedés fenntartása. A­­ páratlan ütemű infláció letörésére a kormány radikálisan visszafogja kiadásait (ennek szellemében készül az idei költségvetési tervezet is), elsősorban a népjóléti és a közmun­kaprogramokra szánt összegeket csípik le. A most felvázolt takaré­kossági kampány méreteire jellem­ző, hogy még a katonai vezetést is felkérik: a fegyverek és felsze­relések vásárlásakor tanúsítson ön­mérsékletet. (A hadsereg 1976, azaz Peron elnökasszony eltávolítása óta szédítő ütemű fejlesztéseket hajtott végre.) ■ Az argentin ipar hatékonyabban működhetne magánkézben — véle­kedik Alemann, s ennek megfele­lően számos, állami tulajdonban lé­vő vállalatot reprivatizálnak. A ter­vek szerint a bankokat és a bizto­sítótársaságokat is magántulajdon­ba adnák, de a miniszter — mint mondotta — támogatja az állam olajipari monopóliumának felszá­molását is. A reprivatizálásról ké­szített részletes programot április 23-ig terjesztik be az új állam­elnök elé elfogadásra, de megfigye­lők szerint Galtieri tábornok dön­tése egyértelmű lesz — már csak azért is, mert a széles körű repri­vatizálás a gazdasági szükségprog­ram gondolata tőle származik. A szükségprogram felvázolásakor Alemann óvatossággal beszélt a számszerű előirányzatokról, konkré­tumok helyett annyit mondott, hogy szeretné még az idén évi 100 szá­zalék alá szorítani az áremelkedések ütemét. A költségvetés deficitje — szerinte — 1982-ben a belföldi össz­termék, a GDP 1 százaléka lesz­ a hiány, a Reuter szerint ta­valy 25,85 ezer milliárd peso volt, ez a GDP mintegy 2 százalékára tehető.. Várható pénzügyi politiká­járól szólva, a miniszter közölte, hogy fő céljának az ország tetemes külföldi adósságállományának leszo­rítását tartja, s nem a tartalékok felduzzasztását, amint azt egyik is­mert elődje, a gazdasági ügyekért 1976-tól 1980 elejéig felelős Martinez de Hoz tette. Argentína teljes kül­földi tartozásállománya jelenleg mintegy 32 milliárd dollár, ebből 20 milliárdnyit az állami szektor halmozott fel. Alemann kijelentette: biztosra ve­szi, hogy elképzeléseihez megkapja a hadsereg széles körű támogatá­sát; „ha ez nem így lenne, akkor nem vállaltam volna el a gazdasági tárca vezetését” — mondotta. Szak­értők ezzel kapcsolatban emlékez­tetnek rá, hogy a betiltott ellenzéki pártok felháborodott hangon máris közölték: „visszacsinálnak” minden­nemű reprivatizálást, ha a katonai vezetés egyszer demokratikusan vá­lasztott, polgári kormány kezébe adja át a hatalmat. (Reuter) Újabb tanácskozások az UNCTAD nyersanyagalapjának jövőjéről Kéthetesre tervezett tanácskozás­­sorozat kezdődött hétfőn Genfben az ENSZ égisze alatt a fejlődő or­szágok világkereskedelemben betöl­tött szerepéről, jelentőségük fokozó­dásáról. Az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által szervezett megbe­széléseken elsősorban arról lesz szó, hogy miképpen lehetne állan­dó, méltányos összegeket juttatni a fejlődőknek exportált nyersanya­gaikért, illetve hogy miként tudná­nak a jelenleginél hathatósabb tá­mogatást nyújtani a fejlődő orszá­goknak nyersanyagaik kitermelésé­hez, feldolgozásához, értékesítésé­hez. Az UNCTAD legfőbb törek­vése, hogy felállítsa az integrált nyersanyagalapot, azaz ütközőkész­leteket halmozzon fel a legfonto­sabb ■­ nyersanyagokból, a nemkívá­natos piaci árhullámzások semlege­sítésére. Az alap pénzkészletéből ezen kívül 10 évre szóló, kedvez­ményes, alacsony és rögzített ka­matú kölcsönöket nyújtanának a nyersanyagexportőr fejlődőknek. Az alap felállításába vetett remények azonban szertefoszlani látszanak, tekintve, hogy a reméltnél jóval kevesebb fejlett ország hajlandó csatlakozni az alaphoz, s ami még fontosabb, pénzt áldozni rá, így az alaptőke előteremtése komoly ne­hézségeket okoz., (VILÁGGAZDA­SÁG, 1982. január 28., 1. oldal). Több szakértő szerint a csatlakoz­ni szándékozó államok hozzájáru­lásain kívül az alap kialakításához szokványos bankhitelekre is szük­ség lesz. (Reuter) ma Szenegál és Gambia tegnap Sze­negambia néven konföderációban egyesült. Az új konföderáció elnöke Diuf eddigi szenegáli elnök, alel­­nöke pedig Dzsavara eddigi gam­­biai államfő.­­ Az EGK és az USA öt évre szóló megállapodást írt alá nukleáris anya­gok tárolási és kezelési biztonságá­nak kutatásáról és fejlesztéséről. Javítani akarják a szakinformációk áramlását, a nukleáris biztonsági be­rendezések cseréjét, és szabadalmi védelmet akarnak nyújtani mindkét fél találmányaira. Ms Spanyolország közvetlen külföldi beruházásainak mintegy fele, közel 175 millió dollár Latin-Amerikába irányul. Tavaly a térségbe irányuló összes spanyol beruházás értéke 300 millió dollár volt, ebből 31 millió jutott Mexikónak, 34 millió Chilé­nek, 25 millió Argentínának, a WM jelenti ki A hét végén­­ elmaradt a fran­cia-algériai földgázár-megállapo­dás aláírása, de a francia érdekel­tek bíznak benne, hogy az egyez­mény megkötésére még a héten sor kerül. •­­ Norvégia fizetési mérlege folyó tételeinek aktívuma a tavalyi első 11 hónapban 12,4 milliárd koronára szökött fel az 1980-as megfelelő idő­szak 4,77 milliárdjáról. Vállalatok, felhasználók! SZABVÁNYOS ÉS SPECIÁLIS KÖTŐELEMEK iránti igényüket -a bérmunkában is — kielégíti szövetkezet. Telefon: 838-820,­­ reggel 7-től 10 óráig Új rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja feb­ruár 1-i hatállyal megváltoztatta néhány valuta rubelárfolyamát. Nőtt a rubel árfolyama a font ster­linghez, a nyugatnémet márkához, a dán és a svéd koronához, a fran­cia frankhoz, a jenhez és az olasz lírához képest, több rubelt kell vi­szont ezentúl fizetni a holland fo­rintért és az USA dollárért. A vál­tozásokat mutatja az alábbi táblá­zat: A valuta neme egy­sége rubel­árfolyam font sterling 100133,12134,00 NSZK­ márka 100 30,63 30,85 holland forint 100 27,87 28,15 dán korona 100 9,32 9,43 olasz líra 10 000 5,71 5,86 USA dollár 100 71,30 71,00 francia frank 100 12,04 12,14 svéd korona 100 12,52 12,61 jen 1000 3,08 3,15 (AP-DJ) A dollár gyors erősödése Tegnap a dollár számottevően erősödött az összes vezető tőkés va­lutához képest. Frankfurtban 3 pfenniggel volt magasabb a jegyzé­se, mint a pénteki záróárfolyam, át­menetileg megközelítette a 2,35 már­kát. Kisebb arányban, de árfolyam­­nyereséget könyvelt el az amerikai valuta a font sterlinggel, a svájci frankkal és a francia frankkal szemben is. A dollár erősödése mögött a tőzsdéken az amerikai pénzellátás ütemének alakulását látják. A leg­frissebb adatok szerint a szűkebb értelemben vett pénzellátás (a for­galomban levő bankjegyek és a lát­ra szóló letétek értékének összege) a­­múlt pénteket­ megelőző héten a várt 3 milliárd helyett csupán 600 millió dollárral csökkent. Ebből a piacokon arra következtetnek, hogy a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Board — még mindig túl nagynak tartva a for­galomban levő pénztömeg által kel­tett inflációs nyomást — nem enyhít hitelpolitikáján. Így alig­ha fog csökkenni az amerikai ka­matszint, s a dollár változatlanul jó befektetés lesz. (Reuter) A valutahiány miatt késik Bolívia gazdasági csomagtervének végrehajtása Az immár krónikussá váló valuta­hiány miatt a bolíviai kormány nem tudja végrehajtani a tervezett gaz­dasági szükségintézkedéseket — je­lentette be Jaime Humarez tájékoz­­tatási miniszter közvetlenül a La Paz-i kormány csütörtöki ülése után. Guido Salinas, a bolíviai központi bank elnöke­­ és Javier Alcoreza pénzügyminiszter pillanatnyilag is külföldön tartózkodik, hogy hitele­ket keressen az ország számra. Celso Torreiro tábornok, az ország elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még várják a Nemzetközi Va­luta Alap döntését a kért 240 millió dolláros készenléti hitelkeret meg­nyitásáról. Ettől is­ függ ugyanis a gazdasági csomagterv sikere. Gazda­sági megfigyelők úgy tudják, hogy az új intézkedések között számolni kell a peso leértékelésével. Jelenleg 1 dollár 25 pesóval­ egyenlő, de a feketepiacon 45-öt is fizetnek érte. (Reuter) OECD-jelentés a francia gazdaságról A francia szocialista kormány ta­valy júliusi hatalomra kerülése óta először készített az OECD, a 24 leg­fejlettebb országot tömörítő Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet titkársága átfogó jelentést Franciaország gazdasági helyzetéről. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az új francia gazdaságpolitika követ­kezményeit még nehéz előre látni, de arra figyelmeztet, hogy az eddi­ginél magasabb bérek lökést adhat­nak az árak emelkedésének. (Reuter) 1. Japán üzleti küldöttség utazik Kubába Negyventagú japán üzleti kül­döttség utazik Kubába, hogy részt vegyen a Havannában február­ kö­zepén rendezendő kétoldalú gazda­sági konferencián. A­­ delegációt Kávai, a Komatsu mezőgazdasági gépgyártó vállalat elnöke vezeti, s tagjai üzletembereken kívül a ja­pán külügyminisztérium és a kül­kereskedelmi és ipari minisztérium képviselői is. A tárgyalások célja a kétirányú kereskedelem bővítése, közös­ vál­lalkozások létesítése, japán ipari berendezések és kubai mezőgazda­­sági cikkek exportjának előmozdí­tása, a fizetési problémák megol­dása. Várhatóan szóba kerül a Ku­bával szemben fenntartott amerikai gazdasági embargó is. Japán keres­kedelmi szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy Japán tavaly amiatt esett el egy előnyös üzlet­től, mert vonakodott hozzá vásár­lási hitelt nyújtani. A 110 millió dolláros megrendelést egy erőmű szállítására Franciaország kapta.. .. "A japán-­kubai kereskedelmét 1977 után visszavetette a­­cukor világpiaci árának zuhanása. 1976- ban a kétoldalú forgalom már el­érte a 760 millió dollárt, de ta­valyra 400 millióra esett vissza. Ja­pán 300 ezer tonna kubai cukrot vásárol. Kuba gépeket és más ipari berendezéseket akar vásárolni Ja­pántól, s növelni szeretné halászati és mezőgazdasági termékeinek ki­vitelét. Szombaton kanadai parlamenti­­küldöttség tárgyalt Havannában, külpolitikai kérdések mellett a két ország gazdasági együttműködésé­ről. A delegációt fogadta Fidel Castro államfő. (MTI) A japán kormány a hét végén elő­zetes bejelentésének megfelelően el­határozta, hogy 67 vámon kívüli ke­reskedelmi akadályt megszüntet vagy enyhít és külön panaszirodát állít fel, amely kivizsgálja és orvosolja a Japánba irányuló exporttal kapcso­latos külföldi, elsősorban amerikai és nyugat-európai panaszokat. Az USA és a Közös Piac, mint ismere­tes, 99 szabályozás egyszerűsítését szorgalmazta, a japánok 15 kérést eleve elutasítottak, mondván, hogy ezek félreértésen alapulnak, 8-at pedig azzal az érvvel hagyott vál­tozatlanul, hogy hasonló előírások érvényesek a kifogásolóknál. A japán intézkedések elsősorban a vámeljárások egyszerűsítésére, a szabványelőírások enyhítésére irá­nyulnak, nem érintik viszont azt a 27 importkvótát, amely főként mezőgaz­dasági termékek, így a marhahús és a citrusfélék bevitelét szabályoz­za, s amelynek liberalizálását első­sorban az USA sürgeti. Az akadá­lyok könnyítése számos termékre vonatkozik, köztük járművekre, gyógyszerekre, kozmetikumokra. Ma­guk a japán kereskedelmi szakér­tők is elismerik azonban, hogy pél­dául a gépkocsik esetében a vámon kívüli akadályok enyhítése nem be­folyásolja lényegesen a Japánba irá­nyuló autószállításokat. A­ múlt év­ben Japán több mint 6 millió gép­kocsit exportált, az import viszont alig 38 ezer volt. „Úgy gondolom, nagyszerű mun­kát végeztünk, nincs más ország, amely ennyit tudott volna tenni” — jelentette ki az intézkedések nyil­vánosságra hozatala után Szuzuki miniszterelnök. Külkereskedelmi és ipari minisztere azonban igyekezett ellensúlyozni kormányfőjének elége­dettségét, mondván, hogy a vámon kívüli kereskedelmi akadályok fel­számolása önmagában nem oldja meg a kereskedelmi problémák egé­szét. Ehhez Fukuda, a külügymi­nisztérium gazdasági hivatalának ve­zérigazgatója­­hozzátette:,,, J­apánnak még hosszú­­ utat kell megtennie, hogy kielégítse kereskedelmi part­nereit. Az amerikai mezőgazdasági im­porttal kapcsolatban közölte, hogy az 1983 első felére tervezett tárgya­lásokat­­ ez év októberére hozzák előre. Hozzátette azonban, meglehe­tősen valószínűtlennek tartja, hogy az amerikai citrusfélékre és a mar­hahúsra vonatkozó korlátozásokat teljesen feloldják, az ezt szabályozó kétoldalú megállapodások ugyanis 1984. márciusáig vannak érvényben. Abe Sintaro külkereskedelmi és ipa­ri miniszter bejelentette, elképzel­hető, hogy Japán önkéntesen korlá­tozza textíliáinak, acéltermékeinek és gépkocsijainak kivitelét, megelőzen­dő partnereinek protekcionista lépé­seit. Szerinte még az idén véget ér­het az amerikai—japán kereskedelmi vita, ha az USA túljut a kongresz­­szusi választáson és felélénkül az amerikai gazdaság. A kibékülésre azonban egyelőre kicsi az esély. A tokiói kormány kereskedelmi döntése előtti napon hozta nyilvánosságra az amerikai kereskedelmi minisztérium, hogy a Japánnal szembeni kereskedelmi hiány tavaly 18,1 milliárd dollárra nőtt az 1980-as 12,2 milliárd dollár­­ról. A teljes kereskedelmi mérleget az USA-ban 39,68 milliárd­­dolláros passzívummal zárták, a hiány 1980- ban 36,36 milliárd dollár volt. A japán kormány, mint ismeretes, ko­rábban azt jelentette, hogy kereske­delmi többlete az USA-val szemben tavaly 13,41 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 6,96 milliárd dollárról. A két számítás különbö­zőségét Tokióban technikai okokkal magyarázzák. A kereskedelmi adatok fényében érthető, hogy mind az USA, mind a Közös Piac igen mérsékelt lelke­sedéssel fogadta Tokió intézkedé­seit, a tokiói amerikai nagykövetség közleménye üdvözli ugyan a vámon kívüli kereskedelmi akadályok eny­hítését, hangsúlyozza azonban, hogy addig nem formálhat ítéletet, amíg az amerikai exportőrök ki nem pró­bálják az új lehetőségeket. Az EGK állásfoglalása pedig azt tükrözi, hogy a Közös Piac még az import­liberalizálásnál is fontosabbnak tartja, hogy a japánok korlátozzák bizonyos termékeik nyugat-európai exportját, így a gépkocsik, a színes televíziók és egyes szerszámgépek kivitelét. A vegyes fogadtatásból is világos Tokió számára, hogy további en­gedményeket kell tennie. Ezek so­rába tartozik az a széles körű vám­­csökkentés, amely, mint ismeretes, 1653 terméket érint, s amelyet a kormány rövidesen a parlament elé terjeszt. Az intézkedés életbe lépé­se esetén a tokiói külügyminiszté­rium számítása szerint az érintett termékek átlagos vámszintje 8 szá­zalékról 6,7 százalékra csökken. A brüsszeli bizottság elnökének meg­ítélése szerint viszont a Közös Piac Számára alig hoz hasznot a vám­mérséklés. A Közös Piac a vámon kívüli kereskedelmi akadályok fel­­számolási módjával sem elégedett, az említett 99 követelésből 10 a gépkocsikra vonatkozott, közülük 9-et a japánok el is fogadtak, de az EGK megítélése szerint olyan kifogásokat, amelyeket a japánok már hónapokkal vagy évekkel ez­előtt akceptáltak. A Közös Piac azt is jó néven venné, ha, Tokió interveniálna a jen árfolyamának az erősítéséért, ezzel is fékezve a kivitelt. A ja­pán külkereskedelmi és ipari mi­niszter szerint az amerikai kamat­­politikán kellene változtatni, hogy a jen megerősödjék, a központi bank nem készül intervencióra, tp­er­t ezzel ártana, a­­belföldi keres­let élénkítésének. Így a további gesztusok között csupán azt lehet említeni, hogy a kormány panasz­irodájának mintájára a félig állami japán külkereskedelmi szervezet, a JETRO is különbizottságot hoz lét­re a japán piaccal kapcsolatos kül­földi kifogások kivizsgálására. A bizottság elsősorban a vámon kí­vüli kereskedelmi akadályokra kon­centrál és ebbe a munkába bevon­ja 59 országban levő 77 kirendelt­ségét. A kormány és a JETRO bi­zottsága összehangolja tevékenysé­gét. F. Zs. Bejelentették a japán importkönnyítő intézkedéseket A japán kormány 67 vámon kívüli kereskedelmi akadályt, libe­ralizált, miniszterhelyettesekből álló panaszirodát állított fel a japán piaccal kapcsolatos bejelentések kivizsgálására és kilátásba helyezte, hogy újabb akadályokat hatálytalanít. A­ rövidesen életbe lépő in­tézkedéseket, amelyek érintetlenül hagyják az importkvótákat, mér­sékelt lelkesedéssel fogadták az USA-ban és az EGK-ban. ­ A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetés! dl! év« 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztője:»* Bp. V., Dorottya u. 6. IV. eva. Postacím- Budapest Pf. 534 1397 Telefons 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Komolé elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó? Till Imre Igazgató Kiadóhivatal? Bp., Blaha Lujza tér 1-3.1959 Telefont 343-100 Törleszti a Magyar Post© Előfizethetik a magyar közéletek (vofiolá­tok szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti HMap Irodánál (postacím: Budapest V. József Nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalással O KHI 215-96162 pénz­­forgalm* jelzőszámára 82.3102/9-01 - Szedte Irinyi Nyomda« Spes? F. v.­ Vágó Sándorné Nyomtat Szikra leionyomda, Budapest F* v.: Csöndes Zoltán VILÁGGAZDASÁG Csökkent a finn kereskedelmi deficit A múlt évben 949 millió finn márkára csökkent Finnország keres­kedelmi mérlegének hiánya az 1980. évi 5,45 milliárd márkáról. A finn export egy év alatt 52,79 milliárd márkáról 60,31 milliárdra, az im­port 58,25 milliárdról 61,26 milliárd­ra nőtt — jelentette előzetes adatok alapján a finn pénzügyminiszté­rium. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaival folyta­tott kereskedelemben 1,79 milliárd márkás finn aktívum keletkezett: a finn kivitel ebbe az országcsoportba 12,34 milliárd márkára, az import onnan 10,55 milliárdra rúgott. Az EGK-országokba a múlt év­ben 21,23 milliárd márka értékben exportáltak finn árukat, az onnan származó import pedig valamivel több, mint 20 milliárd finn márka volt. Így ebben a relációban 1,21 milliárd finn márka összegű aktívum keletkezett. (Reuter)

Next