Világgazdaság, 1982. április (14. évfolyam, 63/3310-83/3330. szám)

1982-04-01 / 63. (3310.) szám

Bérbefagyasztás terve Lengyelországban Adagolni fogják a gyermekruhákat Ahhoz, hogy a lehető leghatéko­nyabb legyen a lengyel gazdaság újjáépítési programja, szükséges lenne, hogy három évre befagyasz­­szák a béreket — jelentette ki a Zycie Warszawy című lapnak adott nyilatkozatában Gwiazdzinski, az állami tervbizottság elnökhelyette­se. Hozzátette: a program minden valószínűség szerint megköveteli, hogy 600—800 ezer ipari munkás munkahelyet változtasson. Az el­nökhelyettes szerint megoldható, hogy a nem hatékony gyárak bezá­rása miatt fölöslegessé vált dolgo­zókat a gazdaság más ágazataiban helyezzék el. Nyilatkozatában Gwiazdzinski megállapította, hogy még legalább 5—6 évig nem fogja elérni az or­szág nemzeti jövedelme az 1979-es szintet, az ipari termelés is csak 3—4 év múlva érheti utol a három évvel ezelőttit. Az áremelkedések­ről szólva, elmondotta, hogy azok az idén az év végéig elérhetik a 80 százalékot is, és itt utalt a bérbe­fagyasztásra, amely nélkül további áremelések válnának szükségessé. Az ország mezőgazdaságának problémáival foglalkozott a napok­ban a LEMP Politikai Bizottsága és megállapította, hogy az állatál­lomány tavalyi csökkenése és a termelőeszközökkel való hiányos ellátás nehezíti a mezőgazdasági munkát. Szükség van a felvásárlá­si rendszer tökéletesítésére is — ál­lapították meg az ülésen. A Mali­nowski miniszterelnök-helyettes ve­zette élelmiszer-gazdálkodási tanács is megtárgyalta a mezőgazdaság helyzetét. Megállapította, hogy nem kielégítő a gabonafelvásárlás üte­me, gondokat okoz a gépek és az alkatrészek hiánya, a mezőgazdaság műtrágya- és növényvédőszer-szük­­ségletét várhatóan csak 50—60 szá­zalékban sikerül az idén fedezni. Az e téren tapasztalható lemaradá­sokat legfeljebb 2—3 év múlva lesz képes pótolni a vegyipar. Rövidesen a gyermekruházati cikkek vásárlására is bevezetik a jegyrendszert Lengyelországban. Az erről készült rendelettervezetet az illetékes parlamenti bizottság már jóváhagyta. Mint a Rzeczpospolita című kormánylap írja, a bébicik­kekre eddig is érvényes volt a jegy­rendszer, most ezt kiterjesztik a 15 évesnél nem idősebb gyermekek ruházati cikkeire is. Különösen a gyermekcipő hiánycikk. (AP,DJ, APA, MTI) 1* Áttekintés az EGB szakbizottságainak munkájáról Tudósítónktól: Az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága (EGB) most folyó üléssza­kán a résztvevők megvitatták a szakbizottságok éves munkáját. E bizottságok­­tavalyi tevékenységéről részletes jelentés készül, amelyet a plenáris ülés elé terjesztenek. Az egyes szakbizottságok a legkü­lönfélébb gazdasági problémákkal foglalkoznak, így többek között a lakásügyekkel és a városfejlesztés­sel, a szállítással és a közlekedéssel, az energiaproblémákkal, a környe­zetvédelemmel, a mezőgazdasággal és általános gazdasági tendenciák­kal. Az EGB lakásügyi és városfej­lesztési bizottsága elhatározta, hogy ..ezentúl rendszeresen, készít infor­­­­m­ációs anyagokat a tagországok lakásügyi helyzetéről és városfej­lesztési politikájáról. Az ország­­monográfiákat ötévenként publikál­ják. Központi téma lesz az épü­letek energiatakarékos üzemelteté­se, az építőipar és a környezetvé­delem kapcsolata, valamint a vá­rosi közlekedés és a szállítás össze­függései a városfejlesztéssel. A közeljövőben kezdődik egy át­fogó regionális tanulmány kidolgo­zása a főbb hosszú távú közleke­déspolitikai kérdésekről (például a fő európai közlekedési utak kijelö­lése, határátkeléshez szükséges ok­mányok egyszerűsítése). Az EGB munkájának egyik köz­ponti témája az energiaprobléma. Az általános energetikai témákat össze­fogó bizottság tanulmányt készített a jelenlegi európai energetikai hely­zetről és az 1990-ig várható tenden­ciákról. A tanulmány becslése sze­rint a következő évtizedben az EGB tagországainak energiaszükséglete 24 százalékkal nő, évi átlagos 2,8 százalékos gazdasági növekedést fel­tételezve a tőkés országokban, és 3,4 százalékost a szocialista orszá­gokban. Az energiatakarékossági bi­zottság keretében foglalkoznak a szakértők az új és a megújítható energiaforrásokkal, valamint az energiatakarékos technológiákkal. Az EGB általános gazdasági ten­denciákkal és előrejelzésekkel fog­lalkozó bizottsága átfogó tanulmányt készít az európai gazdasági növeke­dés irányairól és lehetőségeiről. Az országok által megadott tény-, illet­ve tervadatok alapján a korábbi időszak gazdasági irányzatait ele­mezi és makrogazdasági előrejelzé­seket végez 1990-ig, majd 2000-ig. A környezetvédelmi bizottság a levegőszennyezés kérdése mellett a vízszennyezés mérséklésének kérdé­sével is foglalkozik. A 80-as éveket az ENSZ közgyűlése az ivóvíz évti­zedének nyilvánította, kifejezve az ivóvíz tisztaságának fontosságát és a megoldásra váró problémák sú­lyosságát elsősorban a fejlődő orszá­gokban. 1982. ÁPRILIS 1. ­ Az amerikai vámhatóságok kö­zölték, hogy a baltimore-i kikötőben elkoboztak 22 teherautót és 14 ka­miont, amelyeket amerikai cégek Líbiának akartak szállítani. Az el­kobzott járművek értéke mintegy 1 millió dollár. Franciaország 7,5 millió dollá­ros kölcsönt nyújt Nicaraguának az élelmiszertároló kapacitás bővítésére A pénzt összesen 25 ezer tonnányi gabona tárolására alkalmas silók építésére fordítják.­­ A Renault francia autógyár amerikai leányvállalata, az AMC hamarosan bemutatja legújabb négykerékmeghajtású terepjáróját, amelyet a francia és a belga piacon árusítanak majd. 9 Japán ipari termelése február­ban 0,5 százalékkal volt nagyobb a januárinál. A munkanélküliség februárban 2,4 százalékra emelke­dett a januári 2,3 százalék után. 4. Törökországban enyhítettek a magánszemélyek külföldi aranyüz­leteit korlátozó rendszabályokon cél, hogy letörjék a burjánzó feke­tepiaci aranyüzleteket. JELENTI­ S Az amerikai Chase Manhattan Bank kilépett abból a konzorcium­ból, amely a Portugália által fel­veendő 300 millió dolláros euro­­kölcsönt szervezi. Szakértők szerint a bank nem találta megfelelőnek a javasolt feltételeket. 9 Az olasz állami ENEL nagy­­vállalat 300 millió dolláros köl­csönt vesz fel az europiacon. A kölcsön nyolc évre szól, kamata az első hat évben a LIBOR felett 0,5 százalék, később 0,625 százalék lesz. 9 Nagy-Britanniában a sztrájkok következtében februárban 546 ezer munkanap ment veszendőbe a ja­nuárban mért 484 ezer és az 1981. februári 446 ezer után. A kiesett munkanapok 60 százalékáért az autóipari és a vasúti munkabeszün­tetések a felelősek. 9 Olajkutatási jogot kapott a francia hatóságoktól a kanadai Sceptre Resources Ltd. A cég Franciaország északkeleti részén, Marne, Haut-Marne és Meuse vi­dékén végezhet próbafúrásokat, négy éven keresztül. Hűtött áru tárolására (0 C°-ig) szabad kapacitással rendelkezünk A hűtőház Budapesttől 5,km-re fekszik, közúton jól megközelíthető, iparvágány, mérlegelési és gépesítési rakodási lehetőség van Budafrudt Gazdasági Társulás Budaörs, Hűtőház (a vasútállomás mellett) ügyintéző: Koszorú György telefonszáma: 664-043 Román-brit tárgyalások az exporthitelekről Román kormánydelegáció tárgyal Londonban az esedékes exporhitelek esetleges átütemezéséről. Románia jelenleg körülbelül 800 millió dol­lárral tartozik közvetlenül brit, nyu­gatnémet és francia exportőröknek. Ez az összeg része annak a 3,4 milliárd dollárnak, amelynek visz­­szafizetése tavaly volt, illetve az idén lenne esedékes, és amelynek átütemezését a románok nemrég kérték a hitelezőktől. A román ja­vaslat szerint az összeget 6,5 év alatt fizetnék vissza, beleértve a hároméves türelmi időt. Londoni bankárok szerint a nyu­gati hitelezőknek egyelőre nincs róla tiszta képük, hogy pontosan mek­kora összeggel tartozik Románia és mennyi ezen belül a kamattartozás. A hitelezők azt várják, hogy rész­ben a román kormány, részben a Nemzeközi Valuta Alap (IMF) a kö­zeljövőben részletes információkat szolgáltat a román gazdaság hely­zetéről. A román küldöttség tagjai többek között Oprea első miniszterelnök­­helyettes, Margaritescu külkereske­delmi minisztériumi államtitkár és más pénzügyi és kormánytisztvise­lők. (AP—DJ) Hollandia továbbra is érdekelt a szovjet földgáz vásárlásában Hollandia változatlanul szeretne szovjet földgázt vásárolni, évi mint­egy 2 milliárd köbmétert, annak el­lenére, hogy a Szovjetunió nem vet­te igénybe a gázvezeték építéséhez felkínált holland hitelt — jelentet­te be Amszterdamban a gazdasági minisztérium szóvivője. Holland bankok korábban megállapodtak a Szovjetunióval, hogy holland gázve­zetéképítő beren­dezések vásárlásá­hoz összesen 2,55 milliárd gulden­­nyi hitelt nyújtanak neki. Az egyezmény szerda este lejárt, de a Szovjetunió nem vette igénybe a hitelt, s nem adta jelét, hogy meg­hosszabbítását kívánja — közölte a hitel megszervezésével megbízott konzorcium vezetője, az Algemene Bank Nederland. A szovjet, gáz vá­sárlásában érdekelt holland gázvál­lalat, az NV Nederlandse Gasunie képviselője leszögezte: a cég mind­ezek ellenére számít a szovjet gáz­ra. Kijelentette: megalapozatlanok azok a sajtójelentések, miszerint Hollandia kilép a nemzetközi gáz­ügyletből. Hozzátette, hogy a föld­gáz vásárlása és a vezeték építé­séhez szükséges berendezések szál­lítása két egymástól teljesen külön­álló kérdés. A szovjet földgáz vá­sárlásáról kezdett tárgyalások vál­tozatlanul folynak, csak az eddigi­nél mérsékeltebb lendülettel. Hol­landiában ugyanis — a nemzetközi energiapiac helyzetére való tekin­tettel — lefelé módosították a föld­gázszükségletre vonatkozó előrejel­zéseket — mondotta. (Reuter) Amerikai olajtechnológia a Szovjetuniónak Négy napig tartó kényszerű veszteg­­lés után kedden átléphette az ame­rikai-kanadai határt az a 19 teher­autó, amely a Szovjetuniónak szánt speciális kőolajkutató berendezése­ket szállít. A helyi amerikai vám­hatóságok, amelyek fenntartották a konvojt, közölték, hogy a szállít­mány nem tartalmaz olyan beren­dezéseket, amelyek kivitele speciá­lis engedélyhez van kötve. A be­rendezéseket egy, a Szovjetunióban tevékenykedő nyugat-európai olaj­ipari vállalat részére exportálják. (AP—DJ) Lelassult a svájci gazdaság növekedése Számottevően lelassult tavaly a svájci gazdasági növekedés üteme. A hazai össztermék (GDP) 1981-ben 1,9 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábban mért 4,4 százalék után — jelenti a berni szövetségi statisztikai hivatal. A tavalyi év első negyedében a GDP stagnált, majd 2—3 százalékkal nőtt az év hátralévő részében, az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A jövő­ben egyébként negyedévenként is közzéteszik a GDP alakulását jelző statisztikai adatokat — ígéri a je­lentés. A kormány mellett működő gazdaságkutató csoport egyébként tavaly januárban azt jósolta, hogy Svájc hazai összterméke 1981-ben 1,4 százalékkal, 1982-ben pedig 1,7 százalékkal fog nőni. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG IRÁN ÚJBÓL AKAR KERESKEDNI AZ ÖBÖLMENTI ARAB ORSZÁGOKKAL Irán a legújabb hírek szerint megpróbálja újraéleszteni kereske­delmét a Perzsa-öböl arab országai­val, elsősorban barterügyletek for­májában. Az Ahbar Al-Kaledzs cí­mű emírségekben lap szerint kü­lönböző iráni állami kereskedelmi szervezetek márványt, ásványokat, kaviárt és Iránban termelt élelmi­szereket ajánlottak fel autóalkatré­szekért, gumiabroncsokért, szappa­nért, WC-papírért, húsért és kuko­ricaolajért cserébe. A kormányközi gazdasági kapcsolatfelvétel alapján úgy látszik, hogy az irániak készek a teljességében barteralapon lebo­nyolítandó ügyletekre, bár a ma­gánkereskedők nem szívesen vál­lalják, szállításaikért legalább 50 százalékban készpénzt kérnek — ír­ja a lap. Ismeretes, hogy sajtóje­lentések szerint Irán súlyos devi­zahiánnyal küszködik. A Perzsa-öböl menti arab orszá­gokkal való gazdasági kapcsolatok felújítását megfigyelők azzal hozzák összefüggésbe, hogy Irak elrendelte negyedik hadseregének visszavoná­sát az iráni területekről. Teheráni jelentések szerint ez a nyolc nap­pal ezelőtt megindított nagy iráni offenzíva következménye. A teherá­ni rádió szerint újra iráni fennha­tóság alá kerültek a többi közt a kuzisztáni terület legnagyobb olaj­lelőhelyei. (Reuter, AP—DJ) Az iraki vezetés gazdasági dilemmái immuTiofut, Herald­­­s­­Tribune Az immár másfél éve húzódó iraki—iráni háború árnyékában a bagdadi vezetés kényszerhelyzetbe került: a jelek szerint visszafogja a féktelen beruházási programot, hogy anyagi és emberi erőforrásainak na­gyobb hányadát összpontosíthassa a temérdek pénzt felemésztő háború­ra. Az utóbbi évek iraki fejlesztés­­politikája, amelynek hatására egyéb­ként meglódult az infláció és a fő­város valóságos építési területté vál­tozott, aligha tartható. Az Iránnal vívott háború a becslések szerint havonta egymilliárd dollárba kerül. „Irak tavaly alighanem elérkezett arra a pontra, amikor a kiadások görbéje keresztezte a bevételgörbét” — mondja egy ott dolgozó nyugati gazdasági szakértő. „Nem arról­ van szó, hogy végeszakad a fejlesztés­nek, de bizonyos újraértékelés meg­figyelhető. A versenytárgyalásokon nyertes cégekkel egyelőre nem köt­nek szerződést. A már megkötött szerződéseket maradéktalanul be­tartják, de az ellenérték kifizetése nem egyszer kitolódik. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy nem csupán az anyagi erőforrások, hanem az emberi tartalékok is ki­merülőben vannak. A gazdasági te­vékenység lanyhulásával egyidőben­­kezdődött a lakosság mozgósítása. Szaddam Husszein elnök januárban indította el a mozgósítási kampányt, amelynek legszembetűnőbb vonása, hogy a kormánytisztviselők egyen­ruhában végzik mindennapi tevé­kenységüket. A nagyszabású mozgósítás igen komoly gazdasági kockázatot jelent az iraki vezetés számára. Bagdad mindig is elsőrendű szempontjának tekintette, hogy a munkaképes ko­rú iraki lakosság gyarapodása tart­son lépést a gazdaság fejlődésével, hiszen így hosszabb távon el lehet kerülni a külföldi szakemberektől és a munkavállalóktól való függő­séget. „A háború kérdésessé tette ezt az elgondolást” — mondta ez­zel kapcsolatban egy nyugati szak­értő. Az Irakban munkát vállaló egyiptomiak száma máris erős nö­vekedésnek indult. A mintegy 2 mil­lió külföldi munkavállaló közül több mint 1,5 millió az egyiptomi. Számuk növekedése mind nagyobb nyomást gyakorol a hagyományo­san erős iraki dinárra, hiszen a külföldiek évente mintegy 4 mil­liárd dollárnak megfelelő összegű munkabért utalnak át Irakból saját hazájukba. Nincs kizárva, hogy az iraki vezetés előbb-utóbb újabb szi­gorításokkal nehezíti meg a pén­zek külföldre utalását. A munkaerő-probléma, persze­, ugyanúgy következménye a szédítő ütemű gazdaságfejlesztésnek, mint a háborúnak. Irak a tavalyi 22 milliárd dollár után az idén 25 mil­liárd dollárt irányzott elő beruhá­zásokra; igaz, szakértők szerint 1981-ben végül is a tervezettnél ke­vesebbet (18 milliárd dollárt) köl­töttek e célra, s ez várhatóan az idén sem lesz másképpen. A terve­zési minisztérium egyik vezető ta­nácsadója, védelmébe vette az iraki beruházási programot, s kijelentet­te: „Nem költünk többet beruhá­zásra, mint­ a háború előtt, de ke­vesebbet sem. A háború anyagi ha­tásai minimálisak, feltéve, hogy a harc nem folytatódik. Semmi nem tarthat örökké.” Arról beszélt, hogy Irak 1972-ben még képes volt saját évi 1,5 millió tonnás cementterme­léséből 400 ezer tonnányit a Per­­­zsa-öböl többi országába szállítani.­­ Ma Irakban 6 millió tonna cemen­tet gyártanak évente, s még így is 3 millió tonnát importálni kell. A tanácsadó arra nem tért ki,­­hogy milyen jelentősége van az ira­ki fejlesztésekben az öbölmenti arab országoknak. Diplomáciai for­rások szerint Irak 1981-ben össze­sen 24 milliárd dollárnyi kölcsönt kapott a térség országaitól; a leg­többet, 12 milliárdot Szaúd-Arábiá­­tól, Kuvaittól 6 milliárdot, az emírségektől 4 milliárdot, Katartól pedig 2 milliárdot. Ha hiszünk is azoknak az iraki véleményeknek, miszerint ezek a számok a való­ságnál jónéhány milliárd dollárral többet mutatnak, akkor sem felejt­hetjük el, hogy ekkora összegek gondolkodóba ejthetik a hitelezőket — különösen most hogy az olaj ára és az olajjövedelem mindenütt zsu­gorodik. (1982. március 19.) A CIB (Central-European International Bank Ltd.) Budapest tájékoztatnsa a nemzetközi pénzpiaci kamatokról az 1982. április 2-i valutanapra Az USA dollár prime rate 16,5%, A kanadai dollár prime rate 16,5%­­A fenti adatok tájékoztató jellegűek. 1 hónapos lekötésre 3 hónapos lekötésre 6 hónapos lekötésre USA dollár 15 3/8—1/2 15 3/8—1/2 15 1/2—5/8 DM 9 3—5/16 9 3—5/16 9 3­5/16­ Sfr 5 7/8—6 1/86 3/8—5/86 1/2—7 font sterling 13 9—11/16 13 9—11/16 13 9—11/16 Ffr 27—29 23—25 21—22 Hff 7 3/4—7/88 1/4—1/28 1/2—3/4 jen 6 7/8—76 3/4—7/86 13—15/16 vmggazmsag A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjeleníti hetenként ötször Előfizetés dfj ért €200 ft Főszerkesztőt GYULAI IS VAN Főszerkesztő helyettesek: VÁJNA JÁNOS ét DANKÓ ADAM SzerkesztőMIOI 80 V., Ocrostyo u. 6. IV. em. PostockiD! Budapest Pf. 034 1392 Telefont IBI 033 Kiadja c Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából 9 HMopkiadó Vállalat Felelős kiadót Till Imre Igazgató Kiadóhivatalt 80.. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefont 343 100 Terjeszti 0 Magyar Posta Előfizethetik 0 magyar közösetek (vállala­­tok, szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postohwotolnál és 0 Potto Köz­­ponti Hírb­e Irodánál (postocím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással 0 KHI 215-93162 nénsz forgalmi jelzőszámára 82.3102* 63 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpeet Felelős vezető? Vegő Sándorné Nyomtas Szikra b­enyomda Budapest Felelős vezetői Csöndes­töltén

Next