Világgazdaság, 1982. május (14. évfolyam, 84/3331-103/3350. szám)
1982-05-04 / 84. (3331.) szám
1982. MÁJUS 4. Még mindig nincsenek új agrárárak az EGK-ban "Végső megállapodás nélkül ért véget a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek háromnapos konferenciája Luxembourgban. Az idei szezonra vonatkozó áremeléseket illetően ezúttal sem jutottak döntésre, de több, kisebb jelentőségű probléma rendezésével a szakértők szerint mégis megnyílt az úta megoldás előtt. A hónapok óta húzódó mezőgazdasági árvitában ezúttal is főként a brit ellenállás miatt nem született döntés. London küldötte, Buchanan-Smith mezőgazdasági miniszter megismételte: semmiféle áralkuhoz nem hajlandó hozzájárulni, amíg a közösségen belül nem rendezik a Nagy-Britanniának nyújtandó költségvetési hozzájárulások kérdését. A többi tagország eddig nem látott nyomást gyakorolt Londonra: ne kösse a mezőgazdasági áralkut a költségvetési vita elsimításához, hanem végre egyezzen bele a javasolt 10,5 százalékos felvásárlási áremelésbe. .Mindhiába: amíg a miniszterek tanácskoztak, Thatcher brit miniszterelnökasszony telefonon közölte Schmidt nyugatnémet kancellárral, hogy London megvétóz mindennemű közös piaci határozat-tervezetet, amíg nem születik — Londont megnyugtató — megállapodás a költségvetési vitában. A tagországok ennek ellenére közelebb jutottak a megegyezéshez, hiszen sikerült rendezni két olyan vitás kérdést, amely eddig igencsak hátráltatta a mezőgazdasági áremelésekről kezdett alkudozást. A miniszterek egyrészt megállapodtak, hogy 130 millió dollárnak megfelelő rendkívüli segéllyel sietnek a tejtermelő gazdák segítségére. Másrészt új rendszert dolgoztak ki a közösség országaiban termelt bor felvásárlására. A szakértők ez utóbbitól azt várják, hogy talán megnyugszik a gazdák kedélye, s így vége szakadhat az olasz—francia borháborúnak. Nagy-Britannia, és az ugyancsak fő teherviselőnek számító NSZK hajlik az új borrendtartás elfogadására, hiszen minkét országban ódzkodnak a duzzadó bortavak további fenntartásától, mert ez tetemes kiadással jár. Mindazonáltal a britek kijelentése, hogy megvétóznak mindennemű javaslatot, a bor felvásárlási rendszerére is vonatkozik — a költségvetési vita rendezése tehát változatlanul sürgős. A kérdést a tagországok külügyminiszterei legközelebb május 8—9-én veszik szemügyre. Brüsszeli megbeszélésük után azonnal ismét összeülnek a mezőgazdasági miniszterek is; az ő találkozásuktól a megfigyelők végre konkrét eredményeket várnak a mezőgazdasági áremelések ügyében. (Reuter) A közös piaci infláció lassabban enyhül, mint a versenytársaké Az infláció éves üteme az EGK- ban 11,7 százalékra csitult márciusban a februári 12 százalékról — jelenti a luxembourgi statisztikai hivatal. Az éves ráta azonban még mindig messze túlszárnyalja a legnagyobb ipari vetélytársak, az Egyesült Államok és Japán pénzromlásának ütemét; előbbié 7, utóbbié 3 százalék volt márciusban. Februárról márciusra a fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek az EGK-ban — egy hónappal korábban 0,6 százalékkal. (A legnagyobb havi, növekedést,, 1,1 százalékot,, Franciaországban regisztrálták.) A statisztikai hivatal jelentése kiemeli, hogy jóllehet az éves inflációs ráta lanyhul a Közös Piacon, a folyamat sokkal lassúbb, mint az USA-ban és Japánban; az EGK egyes tagállamai között viszont egyre nagyobb az eltérés az infláció ütemét illetően. A Közös Piac egyes vezetői szerint ez az eltérés veszélyezteti a közösség egészének monetáris egyensúlyát. (Reuter) c9 Cheysson francia külügyminiszter május 5-én kétnapos hivatalos látogatásra Szófiába utazik. • A nyugatnémet törvényhozás felsőháza, az ellenzéki többségű Bundesrat elutasította a kormány munkahelyteremtő programját. Bonn 12,5 milliárd márkát kíván erre a célra fordítani, hogy enyhítsen a munkanélküliségen. . Az EGK 63 millió dolláros kölcsönnel segíti Jordánia ötéves fejlesztési tervének megvalósítását. Az összegből 27 millió dollárt a kis- és a középipar fejlesztésére szánnak. •S.heddy indiai elnök, akinek július végén jár le ötéves megbízatása, május 3-án Dublinba, 6-án pedig Belgrádba utazik ötnapos hivatalos látogatásra. U Uganda kormánya elrendelte, hogy a munkanélkülieknek el kell hagyniuk a fővárost, vissza kell térniük szülőfalujukba. A 350 ezer lakosú fővárosban becslések szerint 50 ezer 15 éven felüli munkanélküli cselleng. Velajízi iráni külügyminiszter vasárnap befejezte ötnapos hivatalos látogatását Új-Delhiben. A látogatást mindkét fél a „szorosabb együttműködés” kezdeti lépéseként értékeli. Az NSZK több mint 2,6 millió állami (szövetségi és tanácsi) bérből és fizetésből élő alkalmazottja május 1-től 3,6 százalékos fizetésemelést kap. Az új megállapodás jövő február 28-ig érvényes. Az amerikai Chrysler autógyár április végétől június 6-ig 300—2000 dollár engedményt ad a Dodge teherautók egyes típusainak értékesítésénél. 0 Jugoszlávia 66 millió dollár kölcsönt kap a Világbanktól az elmaradottabb területek iparának fellendítéséhez. Ezzel a Világbanktól kapott iparfejlesztési kölcsönök összege 376 millió dollárra emelkedett. 4. Az olasz nagykereskedelmi árindex márciusban 0,6, egy év alatt 15,8 százalékkal emelkedett. 4z Ausztria 3,3 millió dollár értékű vasúti berendezést szállít Tanzániának. A 80 évvel ezelőtt, német gyarmatosítók által építtetett vasútvonalon az elavulás miatt, állandósultak a közlekedési zavarok. ma Sri Lankában megkezdődött a főváros „átköltöztetése”. A túlzsúfolt Colombótól 8 kilométerre, egy ősi erőd helyén jelölték ki az új fővárost, s már meg is nyitották a parlament új épületét. JELENTI Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács alelnöke háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Francia illetékesek hangsúlyozzák, hogy Rodriguez meghívása a francia kormánynak a közép-amerikai helyzet iránti fokozott érdeklődését mutatja. Az USA és 12 nyugat-európai ország megállapodást írt alá a transzatlanti légi viteldíjak módosításáról. A július elsejénéletbe lépő egyezmény szerint a légitársaságoknak módjuk lesz 50 százalékkal is eltérni a jelenlegi áraktól. A megállapodás újdonsága, hogy azt nem kell az érintett országok kormányainak jóváhagyniuk. A nyugatnémet gépipar és autógyártás exportsikerei A beruházási javakat előállító nyugatnémet ipar azt reméli, hogy a következő 6—12 hónap alatt megélénkül a belföldi konjunktúra. A Mannesmann Demag szóvivője kifejtette, hogy erre a felélénkülésre annál inkább is szükség van, mert hiszen az eddigi lanyhulás a környező országok piacait sem hagyta érintetlenül. A kevéssé derűlátó prognózisok ellenére a nyugatnémet gépgyártás tavaly világszerte sikereket könyvelhetett el. Az ágazat, amelynek forgalma 125 milliárd márka volt, s foglalkoztatottjainak száma meghaladta az 1 milliót, a múlt évben is megtartotta vezető pozícióját a nyugatnémet iparágak között. Tavalyi 46 milliárdos exportja az előző évi 41 milliárdos eredményt is túlszárnyalta. A belföldi kereslet 5 százalékkal elmaradt az 1980. évitől. Az erősödő külföldi érdeklődést a szóvivő mindenekelőtt az árak versenyképességének tulajdonította. Exportsikereiből él idén a nyugatnémet autógyártás is, minthogy belföldön továbbra sem mutatkoznak a kereslet fellendülésének jelei. Az idei év első negyedében a személyautók kivitele 25 százalékkal, a haszonjárműveké 14 százalékkal emelkedett (előbbiből 566 100, az utóbbiból 55 200 egységet exportáltak). A kivitel sikerét remélve, a gyárak eleve úgy terveztek, hogy az első negyedben a személygépkocsik 53 százalékát, a haszonjárművek 60 százalékát külföldi piacokra irányítják. Személyautókból és kombikból január—márciusban 1,07 milliót gyártottak, haszonjárművekből pedig 83 200 egységet. (APA) Afgán felszólalás az ADB értekezletén Az afganisztáni forradalom legfőbb célja a gazdaság fejlesztése és az életszínvonal növelése — fejtette ki az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) igazgatóinak éves értekezletén az afganisztáni pénzügyi államtitkár. Mint mondotta, a kabuli kormány bővíteni kívánja kereskedelmét valamennyi országgal. Méltánytalannak nevezte, hogy az alacsony jövedelmű fejlődő gazdaságú ország politikai megfontolások miatt még a nemzetközi pénzügyi szervezetektől sem kap segélyt, az ADB utoljára 1979-ben nyújtott támogatást Afganisztánnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Afganisztán eddig is és a jövőben is eleget fog tenni pénzügyi kötelezettségeinek. Elmondta, hogy a márciusban végződött pénzügyi évben a gazdasági helyzet javult, a GNP növekedése tovább gyorsult az előző évi 1,6 százalékos növekedés után. Becslések szerint a mezőgazdasági termelés 3,5 százalékkal nőtt, míg 1980— 81-ben visszaesett, s az előző évi stagnálás után az ipari termelés 9,6 százalékkal növekedett. A fizetési mérleg az import nagyarányú növekedése miatt várhatóan deficittel zárul az 1982-es pénzügyi évben, ennek első tíz hónapjában az összes valutartalékok 7,8 százalékkal, a konvertibilis valutatartalékok 16,2 százalékkal csökkentek. A pénzellátás növekedési üteme feltehetően valamivel gyorsabb volt az 1980—81-es 15,9 százaléknál. (Reuter) Bonni vélemény az exporthitel-kamatokról Az NSZK változatlanul azon lesz, hogy a fejlett tőkésországok némiképp felemeljék az exporthitelek kamatait — mondotta Helga Steeg, a bonni gazdasági minisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője. A fejlett tőkésországok által nyújtott, államilag garantált, közép- és hosszú lejáratú exporthitelek kamatairól van szó, amelyeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok egységesen állapítanak meg. Az eporthitel-kamatok nagyságát az érintett tőkésországok képviselői időről időre felülvizsgálják, legközelebbi ülésük a jövő héten, Párizsban lesz. A Közös Piac miniszteri tanácsa azzal a tárgyalási mandátummal ruházta fel a megbeszéléseken részt vevő brüsszeli bizottságot, hogy ne követelje tárgyalópartnereitől a kamatszint emelését. Az NSZK illetékesének bejelentése alapján azonban úgy látszik, hogy erősek az ellentétek a Közös Piacon belül. Bonn ezek szerint azt szeretné, ha az exporthitelek szintje a jelenleginél jobban összhangban lenne a magas nemzetközi kamatszinttel. Vele szemben áll Párizs. Delors pénzügyminiszter a múlt héten kifejtette, hogy hibás lépés volna felemelni a kamatszintet, ehelyett az Egyesült Államokat kellene rávenni hitelpolitikájának enyhítésére, a kamatszint csökkentésére. (Reuter) ! Exportosztályunkra felveszünk férfi üzletkötőt üzleti gyakorlattal és angol nyelvtudással, gyakorlott exportügyintézőt (lebonyolítót) üzletkötő mellé, adminisztrátort, valamint közgazdászt és telexkezelőt. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon. BIVIMPEX BŐRGYÁRAK KERESKEDELMI KÖZÖS VÁLLALATA Budapest IV., (Újpest), Táncsics Mihály u. 1-3. VILÁGGAZDASÁG Görögország központi bankja a leértékelésről A görög központi bank kormányzója erősen ellenzi, hogy a kormány a drachma leértékelése árán küzdjön meg az inflációval és a fizetési mérleg krónikussá vált hiányával. A bank éves közgyűlésén a kormányzó elmondotta, hogy az 1980. évi 13,3 százalékos leértékelés után tavaly 11,2 százalékot veszített erejéből a drachma. E folyamatos leértékelődés, amely már 8—10 éve tart, erősebb, mint amit a gazdasági helyzet igazolna. Az állandó leértékelések nem jelenthetnek megoldást a kicsiny és nyitott görög gazdaság számára — fejtette ki Arszenisz —, hiszen csak az importárakat nyomják feljebb, az infláció lángját szítják és lehetővé teszik, hogy a vállalatok a változó gazdasági helyzethez való igazodás nélkül is növekedjenek. A fizetési mérlegproblémákat a termelékenység és az export növelése, a gazdaság strukturális változásainak végrehajtása révén kell megoldani — mondotta. A görög gazdaság legnagyobb baja a recesszió, a magas infláció és a fizetési mérleghiány. Az utóbbi időben azonban úgy fest, hogy a recesszió túljutott a mélyponton és szerény növekedés kezd megindulni. A GNP, amely tavaly 1,1 százalékkal csökkent, az idén legkevesebb 1,5 százalékkal növekszik. Az infláció — ha a béremeléseket „ésszerű korlátok” közé szorítják — elmarad a múlt évi 24,5 százaléktól. A fizetési mérleg folyó tételein mutatkozó hiány idén 2 milliárd dollár körül lesz. A deficit könnyedén áthidalható külföldi magántőke beáramlása révén, illetve a görög magánszektor külföldi kölcsönfelvételeivel. (Reuter) TÖRÖK EXPORTSIKEREK Minden jel arra vall, hogy az idén sikerül az exportot a havi 400 millió dolláros értéken felül tartani — közölte a sajtóval Özal, török miniszterelnök-helyettes. A márciusi kivitel 418 millió dollár volt, 38 százalékkal több a tavaly márciusinál; az első negyedévi export értéke 1,27 milliárd dollárra emelkedett a tavaly január—márciusi 1,21 milliárdról. Ha ez az irányzat folytatódik, túlszárnyalható lesz az éves 6 milliárd dolláros exportelőirányzat is. (A tervezett import értéke 10 milliárd dollár.) Tavaly az export 62 százalékos növekedése révén a kereskedelmi deficitet 1,1 milliárd dollárra csökkentették az előző évi 1,2 milliárdról. Az infláció, amely 1980 előtt még meghaladta a 100 százalékot, napjainkra 30 százalék körülire csitult — mondotta eza-1 — és hamarosan 25 százalék alatt állapodik meg. A kormány továbbra is mereven ragaszkodik a szigorú pénzügyi ellenőrzés politikájához, hiszen „senkinek sem használ, ha kinyitjuk a pénzcsapot.” (Reuter) Ghana tervei súlyos gazdasági gondjainak enyhítésére A gazdasági gondok enyhítését tartja legfontosabb feladatának a ghanai Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács. Gazdasági bizottsága átdolgozta az 1982-es költségvetést és célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés növelését, hogy jövőre 50 százalékkal csökkenthessék az élelmiszerimportot. A kereskedelmi bank intézkedéseket hozott a kisgazdaságok támogatására, hogy enyhüljenek a regionális különbségek és a munkanélküliség. Ghána gazdasági gondjai meglehetősen súlyosak, az egy főre jutó jövedelem 1975 óta több mint 30 százalékkal csökkent, az infláció 1980-ban és 1981-ben 125 százalékos volt. Az év elejei katonai hatalomátvétel előtt a minimális napi bércsak egy fél kiló kenyér vásárlására volt elegendő. Rawlings hadnagy kormánya minden termék és szolgáltatás árát maximálta, és szigorú ellenőrzése alá vonta a feketepiacot. A spekuláció megszűnt ugyan, de áruhiány lépett fel. Javulást csak a júliusban várható új termés hozhat. Az új kormány népszerűségét növelte, hogy letörte a magas árakat, s a ghánaiak többsége a helyzet javulásában, a hiány fölszámolásában reménykedik. Ghánának, mint ismeretes, jelentős arany-, fa-, bauxitkészletei vannak, mégis súlyos a gazdasági helyzete, a megfigyelők véleménye megoszlik, hogy azért-e, mert túl nagy teret engedtek a szabadpiacnak, vagy éppen ellenkezőleg. A gondokat jól illusztrálja a kakaótermelés, amelynek révén Ghana valaha a világ elsőszámú exportőre volt. A kormány azonban rendkívül alacsony árat fizetett a termelőknek, a hasznot az államháztartás céljaira tartotta fenn, ezért a termelők egyéb termények termesztésére tértek át, vagy a kakaót a szomszédos Elefántcsontpartra csempészték, ahol 15 százalékkal többet adtak érte. Az ösztönzés hiánya miatt a kakaótermés az 1964. évi 650 ezer tonnás rekorddal szemben tavaly már csak 290 ezer tonna volt, s becslések szerint az idén 250 ezer tonna lesz. A hatóságok a múlt év végén megháromszorozták a felvásárlási árakat, a kormánynak azonban nincs elég pénze, hogy ezen az áron vásároljon. A kakaótermelés helyreállítása is időt vesz igénybe: amíg az új ültetvények termést hoznak, az legalább öt év. A ghanai kormány még nem döntötte el, hogy elfogadja-e az IMF segítségét. A valutaalap ugyanis ennek feltételéül szabja, hogy értékeljék le a cetit, növeljék a benzin árát és tegyenek egyéb megszorító intézkedéseket. A ghánai valuta nagyon túlértékelt, hivatalosan 1 dollár 2,75 cedit ér, a feketepiacon azonban 30—40-et. A túlértékeltség miatt az import olcsó, és a ghánaiak félnek a leértékeléstől, mert a fogyasztási cikkek túlnyomó hányadát importból szerzik be, a leértékelés pedig megdrágítaná a termékeket. Arról viszont már határozott a kormány, hogy elődeivel ellentétben bővíti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait a szocialista országokkal. A közelmúltban magas szintű ghánai kormányküldöttség járt Kelet-Európában, a tárgyalásokeredményeként a Szovjetunió vállalta, hogy segítséget nyújt a 60-as években elkezdett és be nem fejezett létesítmények üzembe állításához, és ehhez hoszszú lejáratú hitelt ad. Bulgária és az NDK például kórházi berendezéseket és élelmiszerek vásárlásához folyósít hitelt, Csehszlovákia pedig műszaki segítséget nyújt egy abroncsgyár építéséhez. (AP—DJ, MTI) Teisermiae A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 82.3102/9-05 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpes 1. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán Szovjet-iraki együttműködési megállapodás Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Irak együttműködési jegyzőkönyvét, amely a gazdasági és műszaki együttműködés további elmélyítését irányozza elő. A jegyzőkönyv kiterjed az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az energia és a hírközlés több területén folytatandó együttműködésre. Rögzíti a szovjet részvételt több iraki létesítmény építésében. A Szovjetunió továbbra is vállalja iraki műszaki szakemberek kiképzését. A megállapodást a szovjet—iraki gazdasági vegyesbizottság 12. ülésszakának befejezésekor írták alá. (APA)