Világgazdaság, 1982. május (14. évfolyam, 84/3331-103/3350. szám)

1982-05-04 / 84. (3331.) szám

1982. MÁJUS 4. Még mindig nincsenek új agrárárak az EGK-ban "Végső megállapodás nélkül ért véget a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek háromnapos konfe­renciája Luxembourgban. Az idei szezonra vonatkozó áremeléseket il­letően ezúttal sem jutottak döntés­re, de több, kisebb jelentőségű prob­léma rendezésével a szakértők sze­rint mégis megnyílt az út­­a megol­dás előtt. A hónapok óta húzódó mezőgaz­dasági árvitában ezúttal is főként a brit ellenállás miatt nem szüle­tett döntés. London küldötte, Bu­­chanan-Smith mezőgazdasági mi­niszter megismételte: semmiféle ár­alkuhoz nem hajlandó hozzájárulni, amíg a közösségen belül nem rende­zik a Nagy-Britanniának nyújtan­dó költségvetési hozzájárulások kér­dését. A többi tagország eddig nem látott nyomást gyakorolt Londonra: ne kösse a mezőgazdasági áralkut a költségvetési vita elsimításához, ha­nem végre egyezzen bele a javasolt 10,5 százalékos felvásárlási áremelés­be. .Mindhiába: amíg a miniszterek tanácskoztak, Thatcher brit minisz­terelnökasszony telefonon közölte Schmidt nyugatnémet kancellárral, hogy London megvétóz mindennemű közös piaci határozat-tervezetet, amíg nem születik — Londont meg­nyugtató — megállapodás a költ­ségvetési vitában. A tagországok ennek ellenére kö­zelebb jutottak a megegyezéshez, hiszen sikerült rendezni két olyan vitás kérdést, amely eddig igencsak hátráltatta a mezőgazdasági áreme­lésekről kezdett alkudozást. A mi­niszterek egyrészt megállapodtak, hogy 130 millió dollárnak megfelelő rendkívüli segéllyel sietnek a tej­termelő gazdák segítségére. Másrészt új rendszert dolgoztak ki a közösség országaiban termelt bor felvásárlá­sára. A szakértők ez utóbbitól azt várják, hogy talán megnyugszik a gazdák kedélye, s így vége szakad­hat az olasz—francia borháborúnak. Nagy-Britannia, és az ugyancsak fő teherviselőnek számító NSZK hajlik az új borrendtartás elfogadására, hi­szen minkét országban ódzkodnak a duzzadó bortavak további fenntar­tásától, mert ez tetemes kiadással jár. Mindazonáltal a britek kijelen­tése, hogy megvétóznak mindenne­mű javaslatot, a bor felvásárlási rendszerére is vonatkozik — a költ­ségvetési vita rendezése tehát vál­tozatlanul sürgős. A kérdést a tag­országok külügyminiszterei legköze­lebb május 8—9-én veszik szemügy­re. Brüsszeli megbeszélésük után azonnal ismét összeülnek a mező­gazdasági miniszterek is; az ő ta­lálkozásuktól a megfigyelők végre konkrét eredményeket várnak a mezőgazdasági áremelések ügyében. (Reuter) A közös piaci infláció lassabban enyhül, mint a versenytársaké Az infláció éves üteme az EGK- ban 11,7 százalékra csitult már­ciusban a februári 12 százalékról — jelenti a luxembourgi statisztikai hivatal. Az éves ráta azonban még mindig messze túlszárnyalja a leg­nagyobb ipari vetélytársak, az Egye­sült Államok és Japán pénzromlá­sának ütemét; előbbié 7, utóbbié 3 százalék volt márciusban. Februárról márciusra a fogyasz­tói árak 0,9 százalékkal emelked­tek az EGK-ban — egy hónappal korábban 0,6 százalékkal. (A leg­nagyobb havi, növekedést,, 1,1 szá­zalékot,, Franciaországban regiszt­rálták.) A statisztikai hivatal jelen­tése kiemeli, hogy jóllehet az éves inflációs ráta lanyhul a Közös Pia­con, a folyamat sokkal lassúbb, mint az USA-ban és Japánban; az EGK egyes tagállamai között viszont egy­re nagyobb az eltérés az infláció ütemét illetően. A Közös Piac egyes vezetői szerint ez az eltérés veszé­lyezteti a közösség egészének mo­netáris egyensúlyát. (Reuter) c9 Cheysson francia külügyminisz­ter május 5-én kétnapos hivatalos látogatásra Szófiába utazik. • A nyugatnémet törvényhozás­ fel­sőháza, az ellenzéki többségű Bun­desrat elutasította a kormány mun­kahelyteremtő programját. Bonn 12,5 milliárd márkát kíván erre a célra fordítani, hogy enyhítsen a munka­nélküliségen. . Az EGK 63 millió dolláros köl­csönnel segíti Jordánia ötéves fej­lesztési tervének megvalósítását. Az összegből 27 millió dollárt a kis- és a középipar fejlesztésére szánnak. •S.­heddy indiai elnök, akinek jú­lius végén jár le ötéves megbízatása, május 3-án Dublinba, 6-án pedig Belgrádba utazik ötnapos hivatalos látogatásra. U Uganda kormánya elrendelte, hogy a munkanélkülieknek el kell hagyniuk a fővárost, vissza kell tér­niük szülőfalujukba. A 350 ezer la­kosú fővárosban becslések szerint 50 ezer 15 éven felüli munkanélküli cselleng.­­ Velajízi iráni külügyminiszter vasárnap befejezte ötnapos hivata­los látogatását Új-Delhiben. A láto­gatást mindkét fél a „szorosabb együttműködés” kezdeti lépéseként értékeli.­­ Az NSZK több mint 2,6 millió állami­ (szövetségi és tanácsi) bérből és fizetésből élő alkalmazottja május 1-től 3,6 százalékos fizetésemelést kap. Az új megállapodás jövő feb­ruár 28-ig érvényes.­­ Az amerikai Chrysler autógyár április végétől június 6-ig 300—2000 dollár engedményt ad a Dodge te­herautók egyes típusainak értékesí­tésénél. 0 Jugoszlávia 66 millió dollár köl­csönt kap a Világbanktól az elma­radottabb területek iparának fellen­dítéséhez. Ezzel a Világbanktól ka­pott iparfejlesztési kölcsönök össze­ge 376 millió dollárra emelkedett. 4. Az olasz nagykereskedelmi árin­dex márciusban 0,6, egy év alatt 15,8­­ százalékkal emelkedett. 4z Ausztria 3,3 millió dollár értékű vasúti berendezést szállít Tanzániá­nak. A 80 évvel ezelőtt, német gyar­­­­matosítók által építtetett vasútvona­lon az elavulás miatt, állandósultak a közlekedési zavarok. ma Sri Lankában megkezdődött a fő­város „átköltöztetése”. A­­ túlzsúfolt Colombótól 8 kilométerre, egy ősi erőd helyén jelölték ki az új fővá­rost, s már meg is nyitották a par­lament új épületét. JELENTI Carlos Rafael Rodriguez, a ku­bai államtanács alelnöke háromna­pos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Francia illetékesek hang­súlyozzák, hogy Rodriguez meghí­vása a francia kormánynak a kö­zép-amerikai helyzet iránti foko­zott érdeklődését mutatja. Az USA és 12 nyugat-európai ország megállapodást írt alá a transzatlanti légi viteldíjak módo­sításáról. A július elsején­­életbe lé­pő egyezmény szerint a légitársa­ságoknak módjuk lesz 50 százalék­kal is eltérni a jelenlegi áraktól. A megállapodás újdonsága, hogy azt nem kell az érintett országok kor­mányainak jóváhagyniuk. ­ A nyugatnémet gépipar és autógyártás exportsikerei A beruházási javakat előállító nyugatnémet ipar azt reméli, hogy a következő 6—12 hónap alatt megélénkül a belföldi konjunktúra. A Mannesmann Demag szóvivője ki­fejtette, hogy erre a felélénkülésre annál inkább is szükség van, mert hiszen az eddigi lanyhulás a kör­nyező országok piacait sem hagyta érintetlenül. A kevéssé derűlátó prognózisok ellenére a nyugatnémet gépgyártás tavaly világszerte sikereket köny­velhetett el. Az ágazat, amelynek forgalma 125 milliárd márka volt, s foglalkoztatottjainak száma meg­haladta az 1 milliót, a múlt évben is megtartotta vezető pozícióját a nyugatnémet iparágak között. Ta­valyi 46 milliárdos exportja az elő­ző évi 41 milliárdos eredményt is túlszárnyalta. A belföldi keres­let 5 százalékkal elmaradt az 1980. évitől. Az erősödő külföldi ér­deklődést a szóvivő mindenekelőtt az árak versenyképességének tulaj­donította. Exportsikereiből él idén a nyu­gatnémet autógyártás is, minthogy belföldön továbbra sem mutatkoz­nak a kereslet fellendülésének jelei. Az idei év első negyedében a sze­mélyautók kivitele 25 százalékkal, a haszonjárműveké 14 százalékkal emelkedett (előbbiből 566 100, az utóbbiból 55 200 egységet exportál­tak). A kivitel sikerét remélve, a gyárak eleve úgy terveztek, hogy az első negyedben a személygépko­csik 53 százalékát, a haszonjármű­­vek 60 százalékát külföldi piacokra irányítják. Személyautókból és kom­bikból január—márciusban 1,07 mil­liót gyártottak, haszonjárművekből pedig 83 200 egységet. (APA) Afgán felszólalás az ADB értekezletén Az afganisztáni forradalom leg­főbb célja a gazdaság fejlesztése és az életszínvonal növelése — fej­tette ki az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) igazgatóinak éves értekezle­tén az afganisztáni pénzügyi állam­titkár. Mint mondotta, a kabuli kor­mány bővíteni kívánja kereskedel­mét valamennyi országgal. Méltány­talannak nevezte, hogy az alacsony jövedelmű fejlődő gazdaságú ország politikai megfontolások miatt még a nemzetközi pénzügyi szervezetek­től sem kap segélyt, az ADB utol­jára 1979-ben nyújtott támogatást Afganisztánnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Afganisztán ed­dig is és a jövőben is eleget fog tenni pénzügyi kötelezettségeinek. Elmondta, hogy a márciusban végződött pénzügyi évben a gazda­sági helyzet javult, a GNP növeke­dése tovább gyorsult az előző évi 1,6 százalékos növekedés után. Becslé­sek szerint a mezőgazdasági terme­lés 3,5 százalékkal nőtt, míg 1980— 81-ben visszaesett, s az előző évi stagnálás után az ipari termelés 9,6 százalékkal növekedett. A fizetési mérleg az import­­ nagyarányú növekedése miatt várhatóan de­ficittel zárul az 1982-es pénz­ügyi évben, ennek első tíz hó­napjában az összes valutarta­­lékok 7,8 százalékkal, a konverti­bilis valutatartalékok 16,2 százalék­kal csökkentek. A pénzellátás növe­kedési üteme feltehetően valamivel gyorsabb volt az 1980—81-es 15,9 százaléknál. (Reuter) Bonni vélemény az exporthitel-kamatokról Az NSZK változatlanul azon lesz, hogy a fejlett tőkésországok némi­képp felemeljék az exporthitelek kamatait — mondotta Helga Steeg, a bonni gazdasági minisztérium kül­kereskedelmi főosztályának veze­tője. A fejlett tőkésországok által nyújtott, államilag garantált, közép- és hosszú lejáratú exporthitelek ka­matairól van szó, amelyeket a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezethez (OECD) tartozó országok egységesen állapítanak meg. Az eporthitel-kamatok nagy­ságát az érintett tőkésországok kép­viselői időről időre felülvizsgálják, legközelebbi ülésük a jövő héten, Párizsban lesz. A Közös Piac miniszteri tanácsa azzal a tárgyalási mandátummal ruházta fel a megbeszéléseken részt vevő brüsszeli bizottságot, hogy ne követelje tárgyalópartnereitől a ka­matszint emelését. Az NSZK illeté­kesének bejelentése alapján azon­ban úgy látszik, hogy erősek az ellentétek a Közös Piacon belül. Bonn ezek szerint azt szeretné, ha az exporthitelek szintje a jelenle­ginél jobban összhangban lenne a magas nemzetközi kamatszinttel. Vele szemben áll Párizs. Delors pénzügyminiszter a múlt héten ki­fejtette, hogy hibás lépés volna fel­emelni a kamatszintet, ehelyett az Egyesült Államokat kellene ráven­ni hitelpolitikájának enyhítésére, a kamatszint csökkentésére. (Reuter) ! Exportosztályunkra felveszünk férfi üzletkötőt üzleti gyakorlattal és angol nyelvtudással, gyakorlott exportügyintézőt (lebonyolítót) üzletkötő mellé, adminisztrátort, valamint közgazdászt és telexkezelőt. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon. BIVIMPEX BŐRGYÁRAK KERESKEDELMI KÖZÖS VÁLLALATA Budapest IV., (Újpest), Táncsics Mihály u. 1-3. VILÁGGAZDASÁG Görögország központi bankja a leértékelésről A görög központi bank kormány­zója erősen ellenzi, hogy a kormány a drachma leértékelése árán küzd­jön meg az inflációval és a fizetési mérleg krónikussá vált hiányával. A bank éves közgyűlésén a kor­mányzó elmondotta, hogy az 1980. évi 13,3 százalékos leértékelés után tavaly 11,2 százalékot veszített ere­jéből a drachma. E folyamatos le­értékelődés, amely már 8—10 éve tart, erősebb, mint amit a gazdasá­gi helyzet igazolna. Az állandó le­értékelések nem jelenthetnek meg­oldást a kicsiny és nyitott görög gazdaság számára — fejtette ki Arszenisz —, hiszen csak az im­portárakat nyomják feljebb, az inf­láció lángját szítják és lehetővé te­szik, hogy a vállalatok a változó gazdasági helyzethez való igazodás nélkül is növekedjenek. A fizetési mérlegproblémákat a termelékeny­ség és az export növelése, a gaz­daság strukturális változásainak végrehajtása révén kell megoldani — mondotta. A görög gazdaság legnagyobb ba­ja a recesszió, a magas infláció és a fizetési mérleghiány. Az utóbbi időben azonban úgy fest, hogy a re­cesszió túljutott a m­élyponton és szerény növekedés kezd megindul­ni. A GNP, amely tavaly 1,1 száza­lékkal csökkent, az idén legkeve­sebb 1,5 százalékkal növekszik. Az infláció — ha a béremeléseket „ésszerű korlátok” közé szorítják — elmarad a múlt évi 24,5 százaléktól. A fizetési mérleg folyó tételein mu­tatkozó hiány idén 2 milliárd dol­lár körül lesz. A deficit könnyedén áthidalható külföldi magántőke be­áramlása révén, illetve a görög ma­gánszektor külföldi kölcsönfelvéte­leivel. (Reuter) TÖRÖK EXPORTSIKEREK Minden jel arra vall, hogy az idén sikerül az exportot a havi 400 millió dolláros értéken felül tar­tani — közölte a sajtóval Özal, tö­rök miniszterelnök-helyettes. A márciusi kivitel 418 millió dollár volt, 38 százalékkal több a tavaly márciusinál; az első negyedévi ex­port értéke 1,27 milliárd dollárra emelkedett a tavaly január—már­ciusi 1,21 milliárdról. Ha ez az irányzat folytatódik, túlszárnyalha­tó lesz az éves 6 milliárd dolláros exportelőirányzat is. (A tervezett import értéke 10 milliárd dollár.) Tavaly az export 62 százalékos növekedése révén a kereskedelmi deficitet 1,1 milliárd dollárra csök­kentették az előző évi 1,2 milliárd­ról.­­ Az infláció, amely 1980 előtt még meghaladta a 100 százalékot, nap­jainkra 30 százalék körülire csitult — mondotta eza-1 — és hamarosan 25 százalék alatt állapodik meg. A kor­mány továbbra is mereven ragasz­kodik a szigorú pénzügyi ellenőrzés politikájához, hiszen „senkinek sem használ, ha kinyitjuk a pénz­csapot.” (Reuter) Ghana tervei súlyos gazdasági gondjainak enyhítésére A gazdasági gondok enyhítését tartja legfontosabb feladatának a ghanai Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács. Gazdasági bizottsága át­dolgozta az 1982-es költségvetést és célul tűzte­­ ki a mezőgazdasági ter­melés növelését, hogy jövőre 50 százalékkal csökkenthessék az élel­miszerimportot. A kereskedelmi bank intézkedéseket hozott a kis­gazdaságok támogatására, hogy enyhüljenek a regionális különbsé­gek és a munkanélküliség. Ghána gazdasági gondjai megle­hetősen súlyosak, az egy főre jutó jövedelem 1975 óta több mint 30 százalékkal csökkent, az infláció 1980-ban és 1981-ben 125 százalé­kos volt. Az év elejei katonai hata­lomátvétel előtt a minimális napi bér­­csak egy fél kiló kenyér vásár­lására volt elegendő. Rawlings had­nagy kormánya minden termék és szolgáltatás árát maximálta, és szi­gorú ellenőrzése alá vonta a fekete­piacot. A spekuláció megszűnt ugyan, de áruhiány lépett fel. Javulást csak a júliusban várható új termés hoz­hat. Az új kormány népszerűségét növelte, hogy letörte a magas ára­kat, s a ghánaiak többsége a hely­zet javulásában, a hiány fölszámo­lásában reménykedik. Ghánának, mint ismeretes, jelen­tős arany-, fa-, bauxitkészletei van­nak, mégis súlyos a gazdasági hely­zete, a megfigyelők véleménye meg­oszlik, hogy azért-e, mert túl nagy teret engedtek a szabadpiacnak, vagy éppen ellenkezőleg. A gon­dokat jól illusztrálja a kakaóterme­lés, amelynek révén Ghana valaha a világ elsőszámú exportőre volt. A kormány azonban rendkívül ala­csony árat fizetett a termelőknek, a hasznot az államháztartás céljaira tartotta fenn, ezért a termelők egyéb termények termesztésére tértek át, vagy a kakaót a szomszédos Ele­fántcsontpartra csempészték, ahol 15 százalékkal többet adtak érte. Az ösztönzés hiánya miatt a kakaó­­termés az 1964. évi 650 e­zer tonnás rekorddal szemben tavaly már csak 290 ezer tonna volt, s becslések szerint az idén 250 ezer tonna lesz. A hatóságok a múlt év végén meg­háromszorozták a felvásárlási ára­kat, a kormánynak azonban nincs elég pénze, hogy ezen az áron vá­sároljon. A kakaótermelés helyre­­állítása is időt vesz igénybe: amíg az új ültetvények termést hoznak, az legalább öt év. A ghanai kormány még nem dön­tötte el, hogy elfogadja-e az IMF segítségét. A valutaalap ugyanis en­nek feltételéül szabja, hogy értékel­jék le a cetit, növeljék a benzin árát és tegyenek egyéb megszorító intézkedéseket. A ghánai valuta na­gyon túlértékelt, hivatalosan 1 dol­lár 2,75 cedit ér, a feketepiacon azonban 30—40-et. A túlértékeltség miatt az import olcsó, és a ghánai­ak félnek a leértékeléstől, mert a fogyasztási cikkek túlnyomó hánya­dát importból szerzik be, a leérté­kelés pedig megdrágítaná a ter­mékeket. Arról viszont már határozott a kormány, hogy elődeivel ellentét­ben bővíti gazdasági, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatait a szo­cialista országokkal. A közelmúltban magas szintű ghánai kormánykül­döttség járt Kelet-Európában, a tárgyalások­­eredményeként a Szov­jetunió vállalta, hogy segítséget nyújt a 60-as években elkezdett és be nem fejezett létesítmények üzembe állításához, és ehhez hosz­­szú lejáratú hitelt ad. Bulgária és az NDK például kórházi berendezé­seket és élelmiszerek vásárlásához folyósít hitelt, Csehszlovákia pedig műszaki segítséget nyújt egy ab­roncsgyár építéséhez. (AP—DJ, MTI) Teisermiae A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 82.3102/9-05 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpes 1. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán Szovjet-iraki együttműködési megállapodás Moszkvában aláírták a Szovjet­unió és Irak együttműködési jegy­zőkönyvét, amely a gazdasági és műszaki együttműködés további el­mélyítését irányozza elő. A jegyző­könyv kiterjed az ipar, a mezőgaz­daság, a kereskedelem, az energia és a hírközlés több területén foly­tatandó együttműködésre. Rögzíti a szovjet részvételt több iraki léte­sítmény építésében. A Szovjetunió továbbra is vállalja iraki műsza­ki szakemberek kiképzését. A meg­állapodást a szovjet—iraki gazdasá­gi vegyesbizottság 12. ülésszakának befejezésekor írták alá. (APA)

Next