Világgazdaság, 1982. augusztus (14. évfolyam, 149/3396-167/3414. szám)
1982-08-03 / 149. (3396.) szám
külgazdaság Sikeres vállalati törekvések , új exportcikkek A korábbiaknál is sokkal nehezebb külpiaci értékesítési lehetőségek közepette az iparvállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek olyan új gyártmányok kifejlesztésére, amelyek iránt külföldön most is élénk a kereslet. A kutatási eredményeket igyekeznek gyorsabban hasznosítani, intenzívebb piackutatást végeznek, jobban megszervezik a gyártást. Az MTI munkatársai olyan vállalati példákat kerestek, ahol e törekvések eredményeként már sikerült új gyártmányokkal növelni az exportárualapot. A Csepel Művek Szerszámgépgyárának ma legsikeresebb terméke a Yasda megmunkálóközpont. Amikor a gyárban eldöntötték, hogy számítógép-vezérlésű precíziós szerszámgép-komplexumot gyártanak, sok külföldi ajánlat közül japán licenc vásárlását választották. A gyártási technológiát gyorsan meghonosították, a szakembereket Japánban kiképezték, majd elkészítették a prototípust, amely hamar sikert aratott. A tavalyi 4. EMO-n, a hannoveri szerszámgépkiállításon, majd a nemrég zárult párizsi biennálén a külföldiek nagy elismeréssel szóltak az új magyar termékről, amely időközben az ez évi tavaszi BNV-n is nagydíjat kapott. A Yasda-berendezés első vevője egy francia cég volt, azóta már a harmadik megmunkálóközpontra adta fel megrendelését a TECHNOIMPEX-nek. A Labor Műszeripari Művek, amelynek önálló export-import joga is van, már régóta szállít exportra különböző laboratóriumokat felsőoktatási intézményekbe. Ezek a berendezések jól ismertek a Szovjetunióban, Peruban, Brazíliában és Mexikóban is. Az esztergomi gyár azonban most első ízben kapott megrendelést komplett műszaki iskolák exportjára — Nigériába. A szerződés értelmében a következő két évben kilenc középfokú műszaki ismereteket adó iskola valamennyi laboratóriumi és műhelyfelszerelését kompletten küldik az afrikai országba. Hogy a 11 millió dollár értékű megrendelésnek jó minőségben és pontosan határidőre eleget tegyenek, sokféle szerszám és készülék gyártásával más iparvállalatokat bíztak meg. A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat úgy igyekszik új vevőt találni gyártmányaira, hogy helyszíni gép- és termelési bemutatókat szervez számukra. Ezzel mintegy bizonyítani kívánja a felkínált berendezések tudását. Elsőként egy közel-keleti céggel kötött ilyen jellegű megállapodást, s a közelmúltban 50 hektárnyi területen munka közben is bemutatta paradicsom- és hagymatermesztő gépsorát. A vevőjelöltek kipróbálhatták a talaj előkészítő, a vető, a magágykészítő egységeket, a rotációs gyomirtót és az öntözőberendezéseket is.A próbatermesztési idény sikerült s a partnerek már bejelentették vásárlási igényeiket. Néhány hét múlva egy még nagyobb teljesítményű garnitúrát indítanak útnak Hódmezővásárhelyről, hogy a berendezések nagyüzemi szinten is bizonyítsanak. Egy másik mezőgazdasági gépgyártó vállalat, a győri Rekord két új termékkel is megjelent az idén a piacon: egy NSZK-beli cég megbízása alapján nem egészen három hónap alatt elkészült egy silomaraemelő berendezés szerkezeti elemének konstrukciójával. Már útnak is indították az első szállítmányt, s az év végéig további félmillió dollár értékben exportál ezekből a berendezésekből. Egy osztrák céggel kötött szerződés alapján motoros kaszákhoz készítettek speciális sebességváltós hajtóművet, a prototípust most vizsgálja az osztrák vevő, az új termékek exportjával a vállalat az idén megkétszerezi dollárbevételeit. A Reanal Finomvegyszergyár az idén először exportál redentin márkájú rágcsálóirtó-szeréből. Ez a rendkívül hatásos és fontos vegyszer a mezei pockok kártevésétől védi meg a termést, itthon már számos állami gazdaság és termelőszövetkezet eredményesen alkalmazza. A külföldi érdeklődés miatt új gépsorokat is munkába állítottak, így az év végéig 10 ezer tonnát értékesítenek elsősorban Romániában, Bulgáriában, de tárgyalnak tőkés cégekkel is az értékesítésről. Több könnyűipari vállalat a divatirányzatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodással igyekszik bővíteni vevőkörét. A Salgótarjáni Ruhagyár az idén például 800 ezer ruhát, kiskosztümöt, blúzt, nadrágot, szoknyát és gyermekruhát készít és azok 35 százalékát a tőkés piacra szállítja. Termékei már nem ismeretlenek az NSZK-beli és a svéd piacon. Most új megrendelői sorába lépett Finnország is. A finn cég kívánságára a Budaprint pamutnyomóipari vállalat 100 százalékos pamutanyagából 50 ezer ruhát és szoknyát állítanak Salgótarjánban össze. (MTI) A sertésbél ipari felldolgozásakor keletkezett hulladékból készít gazdaságosan exportálható terméket a Kemecse-kátaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet. A gazdaság a TERIMPEX-szel és a Húsipari Szolgáltató Vállalattal közösen még az idén úgynevezett „bélragasztó” üzemet létesít. A TERIMPEX egy belga céggel kötött megállapodás értelmében jövőre már 4 millió darab szabványméretű, „ragasztott” belet” szállít a nyugat-európai országba. Javításra már nem érdemes, bontott személygépkocsik alkatrészeinek az árusítását kezdte meg a székesfehérvári Univerzál Ipari Szövetkezet a Móri úti autószervizben. A karambolozott vagy totálkáros gépkocsikat Fejér és Koma RÖVIDEM rom megyében vásárolják fel, a szervizben szakszerűen kibontják belőlük a még használható alkatrészeket, s azokat az eredeti árnál 20—50 százalékkal olcsóbban értékesítik. A szövetkezet az év végéig előreláthatóan 4,5 millió forint értékű használható alkatrészt hoz majd forgalomba. Vasúti kocsimosósor mintadarabja készült el a Soproni Autófelszerelési Vállalatnál. A berendezés alkalmas mindenféle vasúti kocsi mosására, s a vizes öblítés után a vegyszeres kezelés is elvégezhető vele. Az automatikus vezérlésű berendezés a mosásra felhasznált vizet újból felhasználhatóvá teszi. A mintadarabot a Keleti-pályaudvaron helyezik üzembe. Magyar Filatélia Vállalat felvételre keres külkereskedelmi osztályra, legalább német és angol nyelvből perfekt külkereskedelmi levelezőt, érettségizett lebonyolítót, gépírni tudó osztályiroda-kezelőt, számviteli osztályra, kezdő vagy könyvelésben gyakorlott árukönyvelőt, feldolgozási osztályra, feldolgozási ügyintézőt. Jelentkezés: a 116-094-es telefonon, illetve személyesen a munkaügyi osztályon. Cím: Budapest V., Guszev u. 24. 1982. AUGUSZTUS 3.d A PIAC JÓ, DE NEHÉZKES AZ ALKATRÉSZBESZERZÉS A BÉKÉSCSABA! MEZŐGÉPNÉL Békéscsabai tudósítónktól: Miközben a fejlett tőkésországok mezőgépgyártói a recesszió szorításában egy sereg kellemetlen intézkedésre (termelői kapacitások csökkentésére, eladatlan készletek felhalmozására, kíméletlen árharcra kényszerültek az utóbbi hónapokban, addig a hazai mezőgépgyártást, így a Mezőgéptröszt békéscsabai vállalatát is más jellegű gondok foglalkoztatják. Természetesen a tőkés konjunktúra kedvezőtlen alakulása a tőkés exportértékesítésben a hazai gyártókat is érzékenyen érintette, hiszen jó néhány tőkeerős nyugati cég árcsökkentése és a felvevő piac növekvő passzivitása miatt a kialakított üzleti kapcsolatok megtartása is fokozott erőfeszítéseket követel. A szocialista exportban és a hazai kötéseknél viszont egyelőre nem mutatkozott szűkösebb beruházási lehetőségekre utaló jel. A szocialista országok többsége az államközi megállapodásokban rögzített mennyiségen felül is szívesen vásárolna a békéscsabai üzem termékeiből. Ugyanígy a hazai fizetőképes kereslet is nagyobb, mint a gyártó kínálata. A békéscsabai vállalat idei tervezett 4,5 millió dolláros tőkés gépexportjának mintegy 80—85 százalékát a hagyományokkal rendelkező kooperációs tevékenység keretei között szállítják ki. Ez az értékesítési mód biztonságosabb a fennmaradó 15—20 százalék „szabad exportnál”, a reklámozás, a szervizelés, az alkatrészellátás kevésbé költséges. Az egészében kedvezőnek mondható értékesítési feltételekkel szemben az alkatrész-szállító hazai háttéripar, illetve az importlehetőségek jelentős beszűkülése áll. Az anyag- és alkatrészhiány (elsősorban kötőelemek, ötvözött idomacélok, hengerelt szalagacélok, gömbgrafitos öntvények hiányoznak) erőteljesen csökkentette a vállalat rugalmasságát a tőkés exportban és hatékonyságát a teljes termelési folyamatban. Míg korábban például a külföldi fél felfelé módosító pótmegrendelése nem okozott gondot, addig az ilyen igények jelenlegi teljesítésére egyre ritkábban van lehetőség. Mivel az anyagutánpótlás ideje 7—8 hónapra nőtt, a vállalatnak ideiglenesen fel kellett adnia a negyedéves visszaigazolás rendszerét. Nőtt a rendelés-viszszaigazolások kockázata, az egyegy anyag hiánya miatt esetleg csak késedelemmel vagy minőségi engedményekkel teljesíthető megbízás elvállalása olyan hírnévveszteséget okozhatna, amilyent a békéscsabai vállalat nem engedhet meg magának. A vállalat mozgástere a problémák leküzdésében csekély. A tőkés alkatrészimport nem növelhető, a szocialista országokból a kurrens cikkek nem szerezhetők be. A hazai háttéripar egyrészt monopolhelyzetben van, másrészt jó szándékkal sem tehet sokat, mivel a gazdasági szabályozás még mindig sokkal jobban elismeri a késztermékeket, mint az alkatrészeket. Önálló gépelemgyártó kapacitások létesítésére viszont nem futja a vállalatnak, s tröszti erőforrások sincsenek erre a célra. A tőkés cégekkel kialakított együttműködés változatlanul előnyös a békéscsabai Mezőgép számára. A tervezési, technológiai előkészítési tevékenységet szorosabbra fűzték a nyugati partnerekkkel, a licenc-továbbfejlesztések eredményei 1—3 éven belül megjelennek a hazai értékesítésű mezőgépekben is. A vállalat importból beszerzett gépekhez gyártott alkatrészekkel évi 40 millió forint értékű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé a belföldi felhasználók, közvetetten a népgazdaság számára. A műszaki fejlesztésben fokozott gondot fordítanak az importhelyettesítés növelésére, továbbá az új konstrukciók importalkatrész-igényének csökkentésére. Az alkatrészellátás zökkenőiből adódó kedvezőtlen következményeket igyekeznek lehetőség szerint átcsoportosításokkal, anyaghelyettesítésekkel enyhíteni. S. I. MIRŐL !R A statisztikai ixiüiTiiiiiirifiiiiiirmiiiiiiiiJiiiiiiTiTiiiirriJjJiiiiiiíiiiTi'iiTriTiimíniMiiTiTiirniEi’i'iiiii'iiTriTiTiiifriTiTrmini'i'iTriTiii'iTiLfiTri'iTtm szemle Dudás János—Nagy József: A beruházási tevékenység Csehszlovákiában és Magyarországon (1950—1979) A jelenlegi világgazdasági körülmények követelte gazdaságfejlesztés mind Magyarországon, mind más országokban új feladatok elé állítja a beruházáspolitikát. Ennek meghatározásában segítséget nyújthat egy hosszabb időszak beruházási törekvéseinek, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlatnak az elemzése, különösen ha hazánkhoz hasonló országgal nyílik mód az összevetésre. Ezt végezte tanulmányában a két szerző — a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője és nyugalmazott főosztályvezető-helyettese —,akik a következtetések megbízhatósága céljából elsősorban a KGST keretében egységesített módszer szerint összeállított adatokra és mutatókra támaszkodtak. Közismert, hogy a két szocialista ország gazdasági szerkezete, természeti adottságai és gazdaságtörténeti fejlődése következtében jelentősen eltér egymástól. Ennek ellenére a vázolt időszakban a gazdaság fejlesztése, ezen belül pedig a beruházáspolitika rendkívül sok hasonlóságot mutatott. 1950 és 1978 között az ipari termelés közel azonos mértékben növekedett: Magyarországon 8,3- szeresére, Csehszlovákiában pedig 7,9-szeresére. A beruházások jelentős részét — mintegy 35—40 százalékát — mindkét országban az ipar fejlesztésére fordították. Az építőipar termelése is egyaránt gyors ütemben emelkedett, miután a nagyberuházások építkezései és a lakásépítési programok indokolttá tették az építési kapacitások jelentős bővítését. Az ilyen jellegű termelés 1960 és 1979 között Magyarországon több mint 2,3-szeresére, Csehszlovákiában pedig 2,7-szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés a teljes vizsgált időszakban Magyarországon kétszeresére, Csehszlovákiában 1,7- szeresére nőtt, míg 1970 és 1979 között a növekedés egyaránt 30 százalékos volt. A beruházások eredményeként 1979-ben Magyarországon 57 ezer, Csehszlovákiában 138 ezer traktor dolgozott a mezőgazdaságban. A szállítási és hírközlési kapacitások Csehszlovákiában nagyobbak, mint nálunk. Az áruszállítási teljesítmény a beruházások nyomán északi szomszédunknál 104 milliárd árutonna-kilométerre, nálunk pedig 41 milliárdra nőtt. Jelentős különbségek mutatkoznak a két ország külkereskedelmi forgalmának szerkezetében: Magyarország behozatalának 38 százaléka származik a fejlett tőkésországokból, míg Csehszlovákiában ez az arány 24 százalék. Csehszlovákia külkereskedelmében a szocialista országokkal lebonyolított forgalom 72 százalékkal, Magyarország külkereskedelmében viszont 58 százalékkal részesedik. A rendkívül széles csehszlovák gépipari termékválaszték csökkentése csak a hetvenes években kezdődött meg, de a kivitel áruszerkezetében még évekig nem volt észrevehető. A gazdasági növekedés sajátosságainak, illetve eredményeinek bemutatása után a szerzők az odavezető utat vették szemügyre. A vizsgált időszak első évtizedében különösen hasonlított a két ország beruházáspolitikája: az eszközöket elsősorban a bányászatra, a vas-, a fém- és a gépgyártásra összpontosították, és háttérbe szorult a mezőgazdaság fejlesztése. Az ötvenes évek második felében mindkét országban csökkent a beruházások növekedési üteme, de az egész évtizedben egyaránt érvényesült a gazdaságirányítás erősen központosított jellege. A rákövetkező 20 éves időszakban egyaránt nagy figyelmet fordítottak a gazdaság termelési és irányítási színvonalának fejlesztésére, valamint a mezőgazdaság iparítására. Magyarországon ebben a két évtizedben a nemzeti jövedelem és a beruházások többnyire gyorsabb ütemben növekedtek, mint Csehszlovákiában. Általában jellemző volt, hogy a beruházások növekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelmét, kivéve Csehszlovákiában 1976 és 1979 között. Magyarországon 1966 és 1970 között a beruházások évi átlagos növekedési üteme 4,9 százalékponttal haladta meg a nemzeti jövedelmét, ilyen nagy különbség Csehszlovákiában sohasem mutatkozott. Az erőteljes beruházási tevékenység eredményeként az ipar bruttó termelési értéke a két országban közel azonos mértékben — Csehszlovákiában háromszorosára, Magyarországon 8,2-szeresére emelkedett. Az anyagi ágazatok közül mindkét országban az építőipari beruházások növekedtek a legnagyobb arányban. Az építési igényekkel egyik országban sem tudott az építőanyag-ipar folyamatosan lépést tartani, mivel az építőipar saját beruházásainak hányada alacsony volt. Nálunk 1975-től kezdve emelkedett az ipari beruházásokon belül a gépek és technológiai berendezések aránya, szomszédunknál ez az irányzat már 1960-tól érvényesült. Az ipari beruházásokon belül mindkét országban a gépgyártást szolgáló beruházások aránya volt a legnagyobb: 1965 és 1978 között aránya nálunk 16 százalékról 19 százalékra, Csehszlovákiában pedig 16-ról 17,5 százalékra nőtt Lényeges különbség mutatkozott a szénbányászat fejlődésében: nálunk csak a szintentartásra törekedtek, új bánya nem nyílt meg. Csehszlovákiának viszont lényegesen nagyobb a szénvagyona, és a gazdaságos kitermelhetőség is arra ösztönzött, hogy a szénbányászatot átmenetileg se szorítsák vissza. A vegyipari beruházások közül említést érdemel a főként az olajfeldolgozást célzó, csehszlovák—magyar—jugoszláv együttműködéssel megvalósult Adria kőolajvezeték, amelynek kihasználása a világgazdasági feltételek változásai miatt elmarad a várttól. Csehszlovákiában a könnyűipar termelő berendezései korábban a miénknél fejlettebbek voltak, és a növekedő szükséglet kielégítése a magyarországinál kisebb beruházásokat igényelt. Az élelmiszeripari beruházások nálunk csaknem kilencszeresére, Csehszlovákiában pedig négyszeresére emelkedtek. (1982. július) ír kézikönyv a külkereskedelem gyakorlati tudnivalóiról Munkatársunktól: A külkereskedelmi vállalatok hasznos új segédeszközhöz jutnak új munkatársaik gyakorlati kiképzéséhez, illetve a meglevő ismeretek rendszerbe foglalásához a DATORG Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. Tanácsadói Irodájának legutóbbi kiadványával. A Külkereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó általános fogalommeghatározások című kötet egy-egy példánya a közeli napokban érkezik meg a külkereskedelmi, illetve az önálló külkereskedelmi jogú vállalatokhoz, de további példányok is vásárolhatók. A közel 200 oldalas, kis alakú könyvben szinte minden olyan külkereskedelmi szakkifejezés és egyéb ismeret megtalálható, ami a gyakorlati munka lebonyolításához szükséges lehet, így például a nemzetközi gazdasági szervezetek legfontosabbjainak bemutatása, az áruforgalom szállítási szakkifejezéseinek ismertetése és a fontosabb nemzetközi egyezmények leírása. Foglalkoznak a szerzők a nemzetközi megállapodások mechanizmusával és a nemzetközi munkamegosztás egyes kérdéseivel is. Mindezek külön-külön talán részletesebben olvashatók az egyes egyetemi és főiskolai tankönyvekben, illetve hivatalos kiadványokban, a gyakorlat számára megfelelőbb, tömörített kiadványt azonban a DATORG 8 éve adott ki utoljára. OKISZ elnökségi ülés az építőipari szövetkezetek feladatairól Az építőipari szövetkezetek fejlesztésének kérdéseit tárgyalta hétfőn az OKISZ elnöksége. Az ülésen részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Az elnökség megállapította, hogy a 224 építőipari, építéstervező és építőanyagipari szövetkezet az utóbbi 10 év alatt jelentősen kivette részét a fenntartási, felújítási és lakáskarbantartási feladatokból. Az ilyen jellegű munkákban való részvételük a múlt év végére építőipari tevékenységük mintegy 50 százalékát is elérte. A szövetkezetek a jövőben a vállalkozási lehetőségekkel élve és az igényekhez igazodva növelik e munkák arányát, a lakóházfenntartási tevékenységet is. (MTI)