Világgazdaság, 1983. április (15. évfolyam, 64/3563-84/3583. szám)

1983-04-01 / 64. (3563.) szám

1983. ÁPRILIS 1. BOLÍVIÁNAK SIKERÜLT ELKERÜLNIE A FIZETÉSKÉPTELENSÉGET A La Paz-i kormány és Bolívia külföldi hitelezői hosszas tárgyalá­sok után végre megállapodtak, hogy Bolívia hathónapos fizetési haladékot kap — jelentette be Flavio Machirado bolíviai pénz­ügyminiszter. A 128 magánbankkal való megállapodás volt ugyanis annak a feltétele, hogy a hitelezők Bolíviát ne nyilvánítsák hivatalo­san fizetésképtelennek. A határidő április 6. volt. A végleges megálla­podást április 27-én írják alá. Az egyezség értelmében Bolívia hathónapos haladékot kap, hogy április 6-án esedékessé váló 96 millió dollár tartozásának 70 szá­zalékát törlessze. A teljes összeg 30 százalékát, 28 millió dollárt azon­­­­nal kell kifizetni. Az új határidő október 6., a La Paz-i kormánynak addig van ideje, hogy újabb fize­tési haladékról egyezzen meg hi­telezőivel. A Párizsban tartózkodó bolíviai elnök, Siles Zuazo közölte, hogy kormánya hamarosan a Párizsi Klubhoz fordul fizetési haladékért. A fejlett tőkésországokat, köztük az USA-t, Japánt és nyugat-euró­pai államokat tömörítő Párizsi Klub tagjai közösen döntenek a fejlődő országoknak szánt hitelek folyósításáról és átütemezéséről. A bolíviai elnök elmondta, hogy meg­próbál hitelhez jutni az EGK-tól is. A latin-amerikai ország külföl­di tartozásainak értéke 2,5 milliárd dollárra tehető. Párizsi útja során, ahová elkísér­te Mario Velarde külügyminiszter és Arturo Nunez tervezésügyi mi­niszter, a bolíviai államfő találko­zott Mitterrand francia köztársa­sági elnökkel és Mauroy miniszter­­elnökkel. Siles Zuazo arra szólítot­ta fel a nyugat-európai országokat, köztük az NSZK-t, Franciaországot és Spanyolországot, hogy koordinál­ják latin-amerikai politikájukat és folyósítsanak Bolíviának újabb köl­csönöket, hogy kikerülhessen a gazdaságát sújtó válságból. Mitter­rand és Siles Zuazo megállapodott, hogy vegyesbizottságot alakítanak, amellyel ösztönözni fogják a két ország bányászati, egészségügyi és kulturális együttműködését. (AP— DJ, Reuter, APA) HÍRESZTELÉSEK VENEZUELA NAGY IMF-KÖLCSÖNÉRŐL Caracasi és londoni bankárkörök­ben az hír járja, hogy Venezuela hamarosan legkevesebb 3,4 mil­liárd dollár kölcsönt fog kérni a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF). Eredetileg a venezuelai kormány csak 1,2 milliárd dolláros kölcsön­igényét jelentette be az IMF-nek. A hírt a venezuelai jegybank nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Washingtonban az IMF szóvivője az üggyel kapcsolatban közölte, hogy a valutaalap még nem dön­tött, annál is kevésbé, mert a kö­zelmúltban Venezuelában járt dele­gációjától még nem kapta meg a végleges jelentést. Az IMF szerint a latin-amerikai ország pénzügyi helyzete nem olyan súlyos, mint szomszédaié. Ezt azzal támasztot­ta alá, hogy Venezuelának pillanat­nyilag­­817 millió dollár „tartaléka” van az IMF-nél. Ezt az összeget a valutaalap szabályai szerint a cara­casi kormány bármikor, minden feltétel nélkül lehívhatja. Venezue­lának van elég 426 millió dollárnak megfelelő SDR tartaléka is. Isme­retes, hogy a tagországok az SDR tartalékok 85 százalékát kemény­valutára válthatják, úgynevezett valutacsere (swap) akció keretében. Venezuelának ráadásul óriási lik­vid devizatartalékai vannak, ame­lyekhez bármikor hozzányúlhat — érvel az IMF. Egyes adatok szerint a tartalékok összege január végén 4,76 milliárd dollár volt. Ez persze sokkal kevesebb, mint az 1971-ben mért több mint 7 milliárd, de még mindig tekintélyes összeg — teszi hozzá. Venezuela tulajdonképpen azért ragaszkodik az IMF kölcsön fel­vételéhez, mert azt várja tőle, hogy javítja tárgyalási pozícióit a nem­zetközi kereskedelmi bankokkal. Caracas már hónapok óta folytat megbeszéléseket hitelezőivel 13 mil­liárd dollárra rúgó rövid lejáratú tartozásainak átütemezéséről. A tár­gyalások állítólag jól haladnak, megállapodás azonban mindeddig nem született. A megbeszéléseket ezen a héten folytatja Arturo Sosa pénzügyminiszter az országnak hite­lező 12 legnagyobb bank képviselői­vel. Venezuelát Mexikóhoz hasonlóan húsbavágóan érintette a kőolajár visszaesése. A kőolajexportból szár­mazó bevételek csökkenése követ­keztében a caracasi kormány kény­telen megnyirbálni költségvetési ki­adásait. A venezuelai képviselőház már el is fogadta a kormány költ­ségvetési javaslatait, amely szerint a költségvetési bevételek és kiadá­sok együttes összege az idén 16,7 milliárd dollár lesz szemben a ta­valyi 20,3 milliárddal. A javaslatot még a szenátusnak el kell fogadnia. Az olajáresés ösztönzi a venezue­lai kormányt arra is, hogy ne csak felszínre hozza, hanem finomítsa is olajvagyonát. A caracasi kormány már jelezte, hogy szeretne nagy ka­pacitású olajfinomítókat vásárolni, hogy Kuvaithoz, Szaúd-Arábiához és Líbiához hasonlóan finomított olajat exportálhasson. (Reuter, AP-DJ) Portugália átütemezési tervei A lisszaboni kormány arra ké­szül, hogy átütemeztesse 13 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásai­nak azt a részét, amely rövid le­járatú. A legfontosabb cél,­­hogy a rövid lejáratú adósságok törlesz­tési idejét két-három évre kitolják, méghozzá viszonylag kedvező ka­matfeltételekkel. A futamidők meg­hosszabbításával számolt az az új gazdasági csomagterv, amelyet a lisszaboni vezetés kedden hozott nyilvánosságra. Két évvel ezelőtt Portugália ösz­­szes külföldi tartozásának 33 szá­zaléka volt rövid lejáratú, ez az arány 1982 végére 29 százalékra javult. A lisszaboni jegybank a 20 százalékot tartja ideálisnak. A központi bank becslései szerint az idén Portugáliának 1 milliárd dol­lár közép- és hosszú lejáratú tőke­­tartozását kell visszafizetnie, a ka­mattartozások értéke 1,4 milliárd­­ra rúg. A portugál kormány arra szá­mít, hogy az idén legalább 3 mil­liárd dollár új kölcsönt vehet fel nemzetközi magánbankoktól. A kül­földi bankárok ezzel szemben Por­tugália idei hitelszükségletét 4,5 milliárd dollárra­­ teszik, ez 500 millióval több, mint 1982-ben. (Reu­ter) ­ Az olasz bankárszövetség be­jelentette, hogy fél százalékponttal 19,5 százalékra szállítja le a prime rate-et, amely Olaszországban meg­határozó kamatláb. Legutóbb a ka­matot február 1-én csökkentették, akkor 0,75 százalékponttal, itt Nagy-Britanniában csökkent a munkanélküliek aránya. A szezoná­lisan nem kiigazított adatok szerint márciusban a munkanélküliek szá­ma az aktív lakosság 13,6 százalé­kára esett vissza a februári 13,7 százalékról. Március 10-én 3 millió 172 ezer 390 fő nem állt alkalma­zásban, szemben a február 10-i 3 millió 199 ezer 412 fővel. A Banglades kölcsönt kap a Nem­zetközi Valuta Alaptól, a 73 millió dollárt gazdasági és pénzügyi stabi­lizációs programjához használhatja fel A Wd JELENTI 0 A belga központi bank a jövő kedden feloldja az exportőrök de­vizabeviteleire vonatkozó, március 14-én hozott megszigorításokat, amelyek arra­ kötelezték az expor­tőröket, hogy bevételeiket 30 napon belül váltsák át belga frankra. Az EMS múlt heti átrendezése szük­ségtelenné tette a rendelkezés fenn­tartását.­­ Az év első két hónapjában a bolgár ipari termelés 6,7 százalék­kal haladta meg a tavalyi idősza­két, a munka termelékenysége mintegy 6 százalékkal nőtt, közel kétszer olyan gyorsan, mint az át­lagkereset.­­ A Nemzetközi Valuta Alap 385 millió dolláros kölcsönkeretet bo­csátott Zimbabwe rendelkezésére, amelynek gazdaságát megviselte a nyersanyagárak összeomlása. Isszak Pekingben Ma látogat először egyiptomi ál­lamfő Kínába. Mubarak, aki néhány napos körutazása során felkeresi a Koreai NDK-t, Japánt és Indonéziát is, Pekingben elsősorban a harmadik világ helyzetével összefüggő kérdé­sekről fog tárgyalni. A mostani, hír­­ügynökségek szerint inkább proto­kolláris jellegű megbeszéléseken várhatóan nem kerülnek elő fegy­verszállítási kérdések, noha Kína a közel-keleti ország fontos fegyver­szállítója. Ezekről a témákról Csao Cejang kínai miniszterelnök tavaly decemberi kairói látogatásán volt szó, a két fél akkor megállapodott, hogy Kína harci repülőgépeket és a gépek összeszerelésére alkalmas be­rendezéseket szállít Egyiptomba. A két ország kereskedelmének bő­vítése is a napirendi pontok között van; a kétoldalú forgalom elég cse­kély, a fegyverüzleteket nem számít­va, évi 180 millió dollár körül mo­zog. Kína elsősorban gyapotot vesz Egyiptomból, s cserébe rizspalántá­kat, textilt és gépeket szállít. (Reu­ter) A Deutsche Bank az EMS jövőjéről Amennyiben a nyugat-európai pénzügyi rendszer, az EMS valutái­nak középárfolyamait a következő hónapokban újra át kell rendezni, akkor az kérdésessé teheti a közös piaci pénzügyi integráció hasznos­ságát — állapítja meg Guth, a Deutsche Bank szóvivője. Amennyi­ben a feszültségek újra kiéleződnek a rendszeren belül, még nehezebb lesz újabb kompromisszumos meg­oldást találni. Az árfolyamok mó­dosításával kapcsolatos tárgyalások legutóbb különösen heves hang­nemben folytak Franciaország és az NSZK között, s ez arra vall, hogy egy következő egyezség még nehezebben születne meg — tette hozzá.­­ Guth szerint az EMS jövője at­tól függ, hogy a deficites közös pia­ci országok mennyire tudják meg­akadályozni, hogy gazdaságuk gyors ütemben távolodjék azon partnere­kétől, amelyeknek erős a valutájuk. A nyugatnémet bankár annak a vé­leményének adott hangot, hogy a 10 napja átrendezett EMS-paritások még mindig nem reálisak, még min­dig nem tükrözik az egyes orszá­gok gazdasági helyzete közötti kü­lönbségeket. (Reuter) A kanadai költségvetés a fellendülés szolgálatában A kanadai költségvetés erősíteni fogja a megindult fellendülést — nyilatkozta Marc Lalonde pénzügy­­miniszter. A megélénkülés az ipa­ri termelés növekedése, az ipari árak enyhe esése és az üzleti élet bizalmának visszatérése bizonyítja — mondotta Lalonde. Az április 19-én beterjesztendő költségvetés­ben a kormány pénzügyi kedvez­ményeket fog adni a magánszektor­nak, amely így munkahelyeket te­remthet. Arra a kérdésre, hogy az ösztönzők nem fogják-e növelni a költségvetés hiányát, a miniszter kijelentette, hogy anélkül nem kép­zelhető el a gazdaság élénkítése. (AP—DJ, Reuter) Európai vállalatok pénzügyi holdingot állítanak fel az USA-ban A Pargesa svájci cég és a Groupe Bruxelles-Lambert, Bel­gium második legnagyobb holding­ja új nemzetközi pénzügyi kon­szern felállítását tervezi az Egye­sült Államokban. A csoport június végén 300 millió dolláros részvény­­tőkével kezdi meg működését. A részvénytőke 20 százaléka a Par­gesa, 60 százaléka a belga holding kezében lesz, a többi európai ala­pító részesedése még tisztázatlan. A Pargesa szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy a csoportosulás ameri­kai részlege kezdetben a pénzügyi szolgáltatásokban, az ingatlanüz­letben és az energiaszektorban te­vékenykedik, hosszú távon pedig a bankszolgáltatások teljes körével foglalkozik majd. A távoli jövőben a csoport távol-keleti érdekeltséget is létre kíván hozni. 1981 októberé­ben a genfi székhelyű Pargesa megszerezte a Svájcban működő legnagyobb külföldi bank, a Ban­­que de Paris et des Pays-Bas el­lenőrzőpakettjét röviddel azelőtt, hogy a francia kormány államosí­totta az anyabankot. (Reuter) VILAGGAZDASAG Biod önellátás helyett amerikai gabonát ajánl Rijádnak Az Egyesült Államok mezőgazda­­sági minisztere bírálta a fejlődő országoknak azt a törekvését, hogy mindenáron önellátásra törekednek élelmiszerekből. Block szaúd-ará­­biai látogatása során kijelentette: „Az Egyesült Államok nem szán­dékozik tanácsokat adni egyetlen ország belpolitikájának alakításá­hoz sem. De úgy érezzük, nincs túl sok értelme irdatlan összegekkel szubvencionálni a belföldi élelmi­szer-termelést akár Szaúd-Arábiá­­ban, akár Japánban, amikor az Egyesült Államoknak hatalmas élelmiszer-fölöslegei vannak, s Wa­shington bebizonyította, hogy az élelmiszerek megbízható szállítója.” Block kifejtette, hogy miközben az amerikai gabona- és gyapottermelő farmereket arra kellett rábírni, hogy a termőterület egyharmadát a jövő szezonban bevetetlenül hagy­ják, addig Szaúd-Arábia a homok­mezőn próbál gabonát termeszteni. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium becslése szerint Szaúd-Arábiának az Egyesült Államokból származó búza- és lisztimportja 1979—80 óta felével csökkent, mi­után Rijád önellátásra törekszik. A szaúdi búzatermés 1981 óta 40 szá­zalékkal emelkedett, a termelés felfuttatása a szaúdi kincstárnak évi 775 millió dollárjába került. Block közölte, hogy érzése sze­rint sikerült némi haladást elérnie Rijád meggyőzésében, hogy fogja vissza agresszív termesztési szub­venciót, s ehelyett amerikai ter­mények vásárlásával csökkentse ki­adásait. Hozzátette azonban, hogy még ha Szaúd-Arábia letesz is önellátási terveiről, ennek a válto­zásnak érezhető hatása jó darabig nem lesz: a szaúdi agrárimport az Egyesült Államokból jövőre bizo­nyára tovább csökken. „A szaúdi— amerikai agrárkereskedelmet azon­ban a szaúdi termelési szubven­cióknál sokkal inkább fenyegeti, hogy a Közös Piac is mestersége­sen támogatja exportárait” — szö­gezte le a miniszter. (Reuter) TÖRÉKENYNEK LÁTSZIK AZ AMERIKAI MEGÉLÉNKÜLÉS Az amerikai előjelző index, amely a gazdasági kilátások legfon­tosabb mutatója, 1,4 százalékkal nőtt februárban a januári szokatlanul nagy, 3,5 százalékos növekedés után. A kereskedelmi minisztérium feb­ruári adatai méginkább alátámaszt­ják, hogy az­ amerikai gazdaság fo­kozatosan kilábal az 1981. júliusá­ban kezdődött recesszióból, de az előjelző index növekedésének las­sulása a fellendülés törékenységét mutatja. A tízfajta gazdasági mu­tatóból álló index főként a pénz­ellátás nagyarányú bővülése követ­keztében növekedett, de az új vál­lalkozások alapítására, a lakásépíté­sekre, a tőzsdei árfolyamokra vo­natkozó adatok is. Közgazdászok rámutatnak, hogy a pénzellátás mostani növekedése nem tart a végtelenségig, arra számíta­nak, hogy a központi bank szerepét betöltő FED lassítani fogja a pénz­ellátást, hogy megakadályozza az infláció felerősödését. A fogyasztói árak indexe februárban 0,2 száza­lékkal csökkent. Cross, a Chase Econometrics közgazdásza szerint az előjelző index februári mérséklődé­se arra figyelmeztet, hogy a fellen­dülési várakozásokkal óvatosan kell bánni. Az amerikai gyáripari megrende­lések februárban 2,2 százalékkal 3,5 milliárd dollárra csökkentek az elő­ző három hónap egyfolytában tartó növekedése után. A tartós fogyasz­tási cikkek iránti új megrendelések 3,2 százalékkal estek vissza, ezen belül a katonai megrendelések 30,8 százalékkal. (Reuter) AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ ELNÖKÉNEK PEKINGI TÁRGYALÁSAI A Pekingben tartózkodó O’Neill, az amerikai képviselőház demok­rata párti elnöke a kínai kormány tagjaival folytatott megbeszéléseit őszintének és hasznosnak nevezte, s hangoztatta, tudtára fogja adni az amerikai kormánynak meggyő­ződését: a kínai—amerikai kapcso­latok szorosra fűzése Washington egyik legfontosabb célja kell hogy legyen. O’Neill látogatásával egy­­időben a Zsenvnin Zsipao támadta az amerikai kormányt, mert kettős politikát folytat Tajvannal és Kí­nával szemben. A lap hangoztatja, hogy ez a politika veszélyezteti Washington és Peking kapcsolatait. O’Neill szerint nem valószínű, hogy az amerikai kongresszus hatályta­lanítja az úgynevezett tajvani kap­csolatok törvényét, amelynek alap­ján az USA katonai támogatást nyújt Tajvannak, s amit Peking a kínai belügyekbe való beavatko­zásnak tekint. A képviselőház el­nöke bírálta a Reagan-kormányt, amiért késlelteti a legkorszerűbb technológiájú berendezések kínai exportját. Glickman demokrata képviselő szerdán levelet intézett Reagan el­nökhöz és ebben, sürgette, hogy te­gyen pontot az amerikai—kínai textilkereskedelmi vitára. Levelé­ben a képviselő rámutat, hogy 2 milliárd dolláros amerikai mező­­gazdasági export sorsát veszélyez­teti a 34 millió dolláros kínai tex­tilszállításokkal kapcsolatos vita. Kína, mint ismeretes, leállította az amerikai nyersgyapot, szójabab és műszálak importját azt követően, hogy az amerikai kormány január­ban egyoldalúan korlátozta az USA-ba irányuló kínai textilszállí­tásokat. A vita megoldására és az új kétoldalú textilmegállapodás körvonalazására a múlt héten tár­gyalások folytak Pekingben, de nem hoztak eredményt. (Reuter) Az energiafüggőségtől óvja tagjait az IEA Az energiafüggőség növelésétől óvták a tagországokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) és a hozzá tartozó Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szakértői. A­­szerdán Párizs­ban nyilvánosságra hozott tanul­mány egy „kizárólagos földgázszál­­lítótól” való túlzott függéstől óvja az NSZK-t, Olaszországot, Francia­­országot és Belgiumot. A tanulmány elkészítéséhez az­után kezdtek hozzá, hogy az USA feloldotta a szibériai fölgázügylet elleni szankciókat. Az írás egyik fő következtetése, hogy az OPEC- nél várható OECD-beli fogyasztók kereslete a mai, napi 14 millió barrelről 1990-ig napi 25—29 millió barrelre fog emelkedni. A szakér­tők a számításoknál átlagosan évi 3 százaléknál alacsonyabb gazdasági növekedési ütemet vettek alapul. A jelentés szerint a Perzsa-öböl or­szágai 60 százalékos részesedést sze­reznek az olajpiacon, ezért a fo­gyasztóknak, egy új olajárrobbanás sokkját elkerülendő, növelniük kell készleteiket. A szakértők 1995-ig a földgázim­port megkétszereződésével számol­nak Nyugat-Európában és Japán­ban. A függőség elkerülésére az OECD azt javasolja, hogy az érin­tett államok egy szállítótól import­juknak legfeljebb egyharmadát sze­rezzék csak be. (APA) Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara ( 1 ( Fiz­m ) Hírlapkiadó Vállalat ;; W'*/ Fe,e,6s kiadói Till Imre Igazgató 1 Kiadóhivatal | Bp. Blaho luiza tér 1—3. 1959 110­ 73 M Terjeszti a Magyar Posta If Előfizetési dl) évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek svéd­al­* A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA tok szövetkezetek hatásának intézmények) NAPI KIADVÁNYA bármely nostahívatotnál és a Posta Köz-Megjelenik hetenként ötször Hírlap irodéról (postacím : Budapest V.. József nádot té* 1 1900) közvetlenöl Főszerkesztő GYULAI ISTVÁN voay átutalássot o­kH* 215-06162 cén* Főszerkesztő hetvenes* VÁJNA JÁNOS és forgalmi le­­rőszámért DANKÓ ADAM 83.3102/9­0?­­ Szedte frinyi Nyomda Bpest Szerkesztősén: Bp . , Dorottya u. 6. IV. em. Felelős vezető* Vóné Sándorné Postacím ? Budapest Pf. 534 1397 Nyomta* Szikra Lapnyomda Budapest Telefon: 184 055 Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next