Világgazdaság, 1983. április (15. évfolyam, 64/3563-84/3583. szám)
1983-04-01 / 64. (3563.) szám
1983. ÁPRILIS 1. BOLÍVIÁNAK SIKERÜLT ELKERÜLNIE A FIZETÉSKÉPTELENSÉGET A La Paz-i kormány és Bolívia külföldi hitelezői hosszas tárgyalások után végre megállapodtak, hogy Bolívia hathónapos fizetési haladékot kap — jelentette be Flavio Machirado bolíviai pénzügyminiszter. A 128 magánbankkal való megállapodás volt ugyanis annak a feltétele, hogy a hitelezők Bolíviát ne nyilvánítsák hivatalosan fizetésképtelennek. A határidő április 6. volt. A végleges megállapodást április 27-én írják alá. Az egyezség értelmében Bolívia hathónapos haladékot kap, hogy április 6-án esedékessé váló 96 millió dollár tartozásának 70 százalékát törlessze. A teljes összeg 30 százalékát, 28 millió dollárt azonnal kell kifizetni. Az új határidő október 6., a La Paz-i kormánynak addig van ideje, hogy újabb fizetési haladékról egyezzen meg hitelezőivel. A Párizsban tartózkodó bolíviai elnök, Siles Zuazo közölte, hogy kormánya hamarosan a Párizsi Klubhoz fordul fizetési haladékért. A fejlett tőkésországokat, köztük az USA-t, Japánt és nyugat-európai államokat tömörítő Párizsi Klub tagjai közösen döntenek a fejlődő országoknak szánt hitelek folyósításáról és átütemezéséről. A bolíviai elnök elmondta, hogy megpróbál hitelhez jutni az EGK-tól is. A latin-amerikai ország külföldi tartozásainak értéke 2,5 milliárd dollárra tehető. Párizsi útja során, ahová elkísérte Mario Velarde külügyminiszter és Arturo Nunez tervezésügyi miniszter, a bolíviai államfő találkozott Mitterrand francia köztársasági elnökkel és Mauroy miniszterelnökkel. Siles Zuazo arra szólította fel a nyugat-európai országokat, köztük az NSZK-t, Franciaországot és Spanyolországot, hogy koordinálják latin-amerikai politikájukat és folyósítsanak Bolíviának újabb kölcsönöket, hogy kikerülhessen a gazdaságát sújtó válságból. Mitterrand és Siles Zuazo megállapodott, hogy vegyesbizottságot alakítanak, amellyel ösztönözni fogják a két ország bányászati, egészségügyi és kulturális együttműködését. (AP— DJ, Reuter, APA) HÍRESZTELÉSEK VENEZUELA NAGY IMF-KÖLCSÖNÉRŐL Caracasi és londoni bankárkörökben az hír járja, hogy Venezuela hamarosan legkevesebb 3,4 milliárd dollár kölcsönt fog kérni a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF). Eredetileg a venezuelai kormány csak 1,2 milliárd dolláros kölcsönigényét jelentette be az IMF-nek. A hírt a venezuelai jegybank nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Washingtonban az IMF szóvivője az üggyel kapcsolatban közölte, hogy a valutaalap még nem döntött, annál is kevésbé, mert a közelmúltban Venezuelában járt delegációjától még nem kapta meg a végleges jelentést. Az IMF szerint a latin-amerikai ország pénzügyi helyzete nem olyan súlyos, mint szomszédaié. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Venezuelának pillanatnyilag817 millió dollár „tartaléka” van az IMF-nél. Ezt az összeget a valutaalap szabályai szerint a caracasi kormány bármikor, minden feltétel nélkül lehívhatja. Venezuelának van elég 426 millió dollárnak megfelelő SDR tartaléka is. Ismeretes, hogy a tagországok az SDR tartalékok 85 százalékát keményvalutára válthatják, úgynevezett valutacsere (swap) akció keretében. Venezuelának ráadásul óriási likvid devizatartalékai vannak, amelyekhez bármikor hozzányúlhat — érvel az IMF. Egyes adatok szerint a tartalékok összege január végén 4,76 milliárd dollár volt. Ez persze sokkal kevesebb, mint az 1971-ben mért több mint 7 milliárd, de még mindig tekintélyes összeg — teszi hozzá. Venezuela tulajdonképpen azért ragaszkodik az IMF kölcsön felvételéhez, mert azt várja tőle, hogy javítja tárgyalási pozícióit a nemzetközi kereskedelmi bankokkal. Caracas már hónapok óta folytat megbeszéléseket hitelezőivel 13 milliárd dollárra rúgó rövid lejáratú tartozásainak átütemezéséről. A tárgyalások állítólag jól haladnak, megállapodás azonban mindeddig nem született. A megbeszéléseket ezen a héten folytatja Arturo Sosa pénzügyminiszter az országnak hitelező 12 legnagyobb bank képviselőivel. Venezuelát Mexikóhoz hasonlóan húsbavágóan érintette a kőolajár visszaesése. A kőolajexportból származó bevételek csökkenése következtében a caracasi kormány kénytelen megnyirbálni költségvetési kiadásait. A venezuelai képviselőház már el is fogadta a kormány költségvetési javaslatait, amely szerint a költségvetési bevételek és kiadások együttes összege az idén 16,7 milliárd dollár lesz szemben a tavalyi 20,3 milliárddal. A javaslatot még a szenátusnak el kell fogadnia. Az olajáresés ösztönzi a venezuelai kormányt arra is, hogy ne csak felszínre hozza, hanem finomítsa is olajvagyonát. A caracasi kormány már jelezte, hogy szeretne nagy kapacitású olajfinomítókat vásárolni, hogy Kuvaithoz, Szaúd-Arábiához és Líbiához hasonlóan finomított olajat exportálhasson. (Reuter, AP-DJ) Portugália átütemezési tervei A lisszaboni kormány arra készül, hogy átütemeztesse 13 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásainak azt a részét, amely rövid lejáratú. A legfontosabb cél,hogy a rövid lejáratú adósságok törlesztési idejét két-három évre kitolják, méghozzá viszonylag kedvező kamatfeltételekkel. A futamidők meghosszabbításával számolt az az új gazdasági csomagterv, amelyet a lisszaboni vezetés kedden hozott nyilvánosságra. Két évvel ezelőtt Portugália öszszes külföldi tartozásának 33 százaléka volt rövid lejáratú, ez az arány 1982 végére 29 százalékra javult. A lisszaboni jegybank a 20 százalékot tartja ideálisnak. A központi bank becslései szerint az idén Portugáliának 1 milliárd dollár közép- és hosszú lejáratú tőketartozását kell visszafizetnie, a kamattartozások értéke 1,4 milliárdra rúg. A portugál kormány arra számít, hogy az idén legalább 3 milliárd dollár új kölcsönt vehet fel nemzetközi magánbankoktól. A külföldi bankárok ezzel szemben Portugália idei hitelszükségletét 4,5 milliárd dollárra teszik, ez 500 millióval több, mint 1982-ben. (Reuter) Az olasz bankárszövetség bejelentette, hogy fél százalékponttal 19,5 százalékra szállítja le a prime rate-et, amely Olaszországban meghatározó kamatláb. Legutóbb a kamatot február 1-én csökkentették, akkor 0,75 százalékponttal, itt Nagy-Britanniában csökkent a munkanélküliek aránya. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint márciusban a munkanélküliek száma az aktív lakosság 13,6 százalékára esett vissza a februári 13,7 százalékról. Március 10-én 3 millió 172 ezer 390 fő nem állt alkalmazásban, szemben a február 10-i 3 millió 199 ezer 412 fővel. A Banglades kölcsönt kap a Nemzetközi Valuta Alaptól, a 73 millió dollárt gazdasági és pénzügyi stabilizációs programjához használhatja fel A Wd JELENTI 0 A belga központi bank a jövő kedden feloldja az exportőrök devizabeviteleire vonatkozó, március 14-én hozott megszigorításokat, amelyek arra kötelezték az exportőröket, hogy bevételeiket 30 napon belül váltsák át belga frankra. Az EMS múlt heti átrendezése szükségtelenné tette a rendelkezés fenntartását. Az év első két hónapjában a bolgár ipari termelés 6,7 százalékkal haladta meg a tavalyi időszakét, a munka termelékenysége mintegy 6 százalékkal nőtt, közel kétszer olyan gyorsan, mint az átlagkereset. A Nemzetközi Valuta Alap 385 millió dolláros kölcsönkeretet bocsátott Zimbabwe rendelkezésére, amelynek gazdaságát megviselte a nyersanyagárak összeomlása. Isszak Pekingben Ma látogat először egyiptomi államfő Kínába. Mubarak, aki néhány napos körutazása során felkeresi a Koreai NDK-t, Japánt és Indonéziát is, Pekingben elsősorban a harmadik világ helyzetével összefüggő kérdésekről fog tárgyalni. A mostani, hírügynökségek szerint inkább protokolláris jellegű megbeszéléseken várhatóan nem kerülnek elő fegyverszállítási kérdések, noha Kína a közel-keleti ország fontos fegyverszállítója. Ezekről a témákról Csao Cejang kínai miniszterelnök tavaly decemberi kairói látogatásán volt szó, a két fél akkor megállapodott, hogy Kína harci repülőgépeket és a gépek összeszerelésére alkalmas berendezéseket szállít Egyiptomba. A két ország kereskedelmének bővítése is a napirendi pontok között van; a kétoldalú forgalom elég csekély, a fegyverüzleteket nem számítva, évi 180 millió dollár körül mozog. Kína elsősorban gyapotot vesz Egyiptomból, s cserébe rizspalántákat, textilt és gépeket szállít. (Reuter) A Deutsche Bank az EMS jövőjéről Amennyiben a nyugat-európai pénzügyi rendszer, az EMS valutáinak középárfolyamait a következő hónapokban újra át kell rendezni, akkor az kérdésessé teheti a közös piaci pénzügyi integráció hasznosságát — állapítja meg Guth, a Deutsche Bank szóvivője. Amennyiben a feszültségek újra kiéleződnek a rendszeren belül, még nehezebb lesz újabb kompromisszumos megoldást találni. Az árfolyamok módosításával kapcsolatos tárgyalások legutóbb különösen heves hangnemben folytak Franciaország és az NSZK között, s ez arra vall, hogy egy következő egyezség még nehezebben születne meg — tette hozzá. Guth szerint az EMS jövője attól függ, hogy a deficites közös piaci országok mennyire tudják megakadályozni, hogy gazdaságuk gyors ütemben távolodjék azon partnerekétől, amelyeknek erős a valutájuk. A nyugatnémet bankár annak a véleményének adott hangot, hogy a 10 napja átrendezett EMS-paritások még mindig nem reálisak, még mindig nem tükrözik az egyes országok gazdasági helyzete közötti különbségeket. (Reuter) A kanadai költségvetés a fellendülés szolgálatában A kanadai költségvetés erősíteni fogja a megindult fellendülést — nyilatkozta Marc Lalonde pénzügyminiszter. A megélénkülés az ipari termelés növekedése, az ipari árak enyhe esése és az üzleti élet bizalmának visszatérése bizonyítja — mondotta Lalonde. Az április 19-én beterjesztendő költségvetésben a kormány pénzügyi kedvezményeket fog adni a magánszektornak, amely így munkahelyeket teremthet. Arra a kérdésre, hogy az ösztönzők nem fogják-e növelni a költségvetés hiányát, a miniszter kijelentette, hogy anélkül nem képzelhető el a gazdaság élénkítése. (AP—DJ, Reuter) Európai vállalatok pénzügyi holdingot állítanak fel az USA-ban A Pargesa svájci cég és a Groupe Bruxelles-Lambert, Belgium második legnagyobb holdingja új nemzetközi pénzügyi konszern felállítását tervezi az Egyesült Államokban. A csoport június végén 300 millió dolláros részvénytőkével kezdi meg működését. A részvénytőke 20 százaléka a Pargesa, 60 százaléka a belga holding kezében lesz, a többi európai alapító részesedése még tisztázatlan. A Pargesa szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a csoportosulás amerikai részlege kezdetben a pénzügyi szolgáltatásokban, az ingatlanüzletben és az energiaszektorban tevékenykedik, hosszú távon pedig a bankszolgáltatások teljes körével foglalkozik majd. A távoli jövőben a csoport távol-keleti érdekeltséget is létre kíván hozni. 1981 októberében a genfi székhelyű Pargesa megszerezte a Svájcban működő legnagyobb külföldi bank, a Banque de Paris et des Pays-Bas ellenőrzőpakettjét röviddel azelőtt, hogy a francia kormány államosította az anyabankot. (Reuter) VILAGGAZDASAG Biod önellátás helyett amerikai gabonát ajánl Rijádnak Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere bírálta a fejlődő országoknak azt a törekvését, hogy mindenáron önellátásra törekednek élelmiszerekből. Block szaúd-arábiai látogatása során kijelentette: „Az Egyesült Államok nem szándékozik tanácsokat adni egyetlen ország belpolitikájának alakításához sem. De úgy érezzük, nincs túl sok értelme irdatlan összegekkel szubvencionálni a belföldi élelmiszer-termelést akár Szaúd-Arábiában, akár Japánban, amikor az Egyesült Államoknak hatalmas élelmiszer-fölöslegei vannak, s Washington bebizonyította, hogy az élelmiszerek megbízható szállítója.” Block kifejtette, hogy miközben az amerikai gabona- és gyapottermelő farmereket arra kellett rábírni, hogy a termőterület egyharmadát a jövő szezonban bevetetlenül hagyják, addig Szaúd-Arábia a homokmezőn próbál gabonát termeszteni. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium becslése szerint Szaúd-Arábiának az Egyesült Államokból származó búza- és lisztimportja 1979—80 óta felével csökkent, miután Rijád önellátásra törekszik. A szaúdi búzatermés 1981 óta 40 százalékkal emelkedett, a termelés felfuttatása a szaúdi kincstárnak évi 775 millió dollárjába került. Block közölte, hogy érzése szerint sikerült némi haladást elérnie Rijád meggyőzésében, hogy fogja vissza agresszív termesztési szubvenciót, s ehelyett amerikai termények vásárlásával csökkentse kiadásait. Hozzátette azonban, hogy még ha Szaúd-Arábia letesz is önellátási terveiről, ennek a változásnak érezhető hatása jó darabig nem lesz: a szaúdi agrárimport az Egyesült Államokból jövőre bizonyára tovább csökken. „A szaúdi— amerikai agrárkereskedelmet azonban a szaúdi termelési szubvencióknál sokkal inkább fenyegeti, hogy a Közös Piac is mesterségesen támogatja exportárait” — szögezte le a miniszter. (Reuter) TÖRÉKENYNEK LÁTSZIK AZ AMERIKAI MEGÉLÉNKÜLÉS Az amerikai előjelző index, amely a gazdasági kilátások legfontosabb mutatója, 1,4 százalékkal nőtt februárban a januári szokatlanul nagy, 3,5 százalékos növekedés után. A kereskedelmi minisztérium februári adatai méginkább alátámasztják, hogy az amerikai gazdaság fokozatosan kilábal az 1981. júliusában kezdődött recesszióból, de az előjelző index növekedésének lassulása a fellendülés törékenységét mutatja. A tízfajta gazdasági mutatóból álló index főként a pénzellátás nagyarányú bővülése következtében növekedett, de az új vállalkozások alapítására, a lakásépítésekre, a tőzsdei árfolyamokra vonatkozó adatok is. Közgazdászok rámutatnak, hogy a pénzellátás mostani növekedése nem tart a végtelenségig, arra számítanak, hogy a központi bank szerepét betöltő FED lassítani fogja a pénzellátást, hogy megakadályozza az infláció felerősödését. A fogyasztói árak indexe februárban 0,2 százalékkal csökkent. Cross, a Chase Econometrics közgazdásza szerint az előjelző index februári mérséklődése arra figyelmeztet, hogy a fellendülési várakozásokkal óvatosan kell bánni. Az amerikai gyáripari megrendelések februárban 2,2 százalékkal 3,5 milliárd dollárra csökkentek az előző három hónap egyfolytában tartó növekedése után. A tartós fogyasztási cikkek iránti új megrendelések 3,2 százalékkal estek vissza, ezen belül a katonai megrendelések 30,8 százalékkal. (Reuter) AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ ELNÖKÉNEK PEKINGI TÁRGYALÁSAI A Pekingben tartózkodó O’Neill, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke a kínai kormány tagjaival folytatott megbeszéléseit őszintének és hasznosnak nevezte, s hangoztatta, tudtára fogja adni az amerikai kormánynak meggyőződését: a kínai—amerikai kapcsolatok szorosra fűzése Washington egyik legfontosabb célja kell hogy legyen. O’Neill látogatásával egyidőben a Zsenvnin Zsipao támadta az amerikai kormányt, mert kettős politikát folytat Tajvannal és Kínával szemben. A lap hangoztatja, hogy ez a politika veszélyezteti Washington és Peking kapcsolatait. O’Neill szerint nem valószínű, hogy az amerikai kongresszus hatálytalanítja az úgynevezett tajvani kapcsolatok törvényét, amelynek alapján az USA katonai támogatást nyújt Tajvannak, s amit Peking a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekint. A képviselőház elnöke bírálta a Reagan-kormányt, amiért késlelteti a legkorszerűbb technológiájú berendezések kínai exportját. Glickman demokrata képviselő szerdán levelet intézett Reagan elnökhöz és ebben, sürgette, hogy tegyen pontot az amerikai—kínai textilkereskedelmi vitára. Levelében a képviselő rámutat, hogy 2 milliárd dolláros amerikai mezőgazdasági export sorsát veszélyezteti a 34 millió dolláros kínai textilszállításokkal kapcsolatos vita. Kína, mint ismeretes, leállította az amerikai nyersgyapot, szójabab és műszálak importját azt követően, hogy az amerikai kormány januárban egyoldalúan korlátozta az USA-ba irányuló kínai textilszállításokat. A vita megoldására és az új kétoldalú textilmegállapodás körvonalazására a múlt héten tárgyalások folytak Pekingben, de nem hoztak eredményt. (Reuter) Az energiafüggőségtől óvja tagjait az IEA Az energiafüggőség növelésétől óvták a tagországokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a hozzá tartozó Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szakértői. Aszerdán Párizsban nyilvánosságra hozott tanulmány egy „kizárólagos földgázszállítótól” való túlzott függéstől óvja az NSZK-t, Olaszországot, Franciaországot és Belgiumot. A tanulmány elkészítéséhez azután kezdtek hozzá, hogy az USA feloldotta a szibériai fölgázügylet elleni szankciókat. Az írás egyik fő következtetése, hogy az OPEC- nél várható OECD-beli fogyasztók kereslete a mai, napi 14 millió barrelről 1990-ig napi 25—29 millió barrelre fog emelkedni. A szakértők a számításoknál átlagosan évi 3 százaléknál alacsonyabb gazdasági növekedési ütemet vettek alapul. A jelentés szerint a Perzsa-öböl országai 60 százalékos részesedést szereznek az olajpiacon, ezért a fogyasztóknak, egy új olajárrobbanás sokkját elkerülendő, növelniük kell készleteiket. A szakértők 1995-ig a földgázimport megkétszereződésével számolnak Nyugat-Európában és Japánban. A függőség elkerülésére az OECD azt javasolja, hogy az érintett államok egy szállítótól importjuknak legfeljebb egyharmadát szerezzék csak be. (APA) Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara ( 1 ( Fizm ) Hírlapkiadó Vállalat ;; W'*/ Fe,e,6s kiadói Till Imre Igazgató 1 Kiadóhivatal | Bp. Blaho luiza tér 1—3. 1959 110 73 M Terjeszti a Magyar Posta If Előfizetési dl) évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek svédal* A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA tok szövetkezetek hatásának intézmények) NAPI KIADVÁNYA bármely nostahívatotnál és a Posta Köz-Megjelenik hetenként ötször Hírlap irodéról (postacím : Budapest V.. József nádot té* 1 1900) közvetlenöl Főszerkesztő GYULAI ISTVÁN voay átutalássot okH* 215-06162 cén* Főszerkesztő hetvenes* VÁJNA JÁNOS és forgalmi lerőszámért DANKÓ ADAM 83.3102/90? Szedte frinyi Nyomda Bpest Szerkesztősén: Bp . , Dorottya u. 6. IV. em. Felelős vezető* Vóné Sándorné Postacím ? Budapest Pf. 534 1397 Nyomta* Szikra Lapnyomda Budapest Telefon: 184 055 Felelős vezető: Csöndes Zoltán