Világgazdaság, 1983. július (15. évfolyam, 128/3627-149/3648. szám)

1983-07-01 / 128. (3627.) szám

1983. JÚLIUS 1. Hogy legyen valami eredmény: MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ UNCTAD-KONFERENCIÁT Eredetileg csütörtökön kellett volna zárulnia az UNCTAD (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) háromhetes bel­grádi ülésszakának, de hogy a találkozót a teljes kudarctól meg­mentsék, a résztvevők úgy döntöttek, hogy a záróértekezletet pén­tek délutánra halasztják, s lehet, hogy a megbeszélések még szom­baton is folytatódnak. Az ülésszakon részt vevő küldöttségek sze­rint még az utolsó percekben is éles viták vannak a határozatok megszövegezésében, ezek egyes esetekben súlyos konfliktusokat tük­röznek a fejlett tőkés és a fejlődő országok között, kivált a nemzet­közi kereskedelem liberalizálásának kérdésében. Lázár Mojszov, a konferencia ju­goszláv elnöke és a tanácskozáson részt vevő miniszterek csütörtökön és pénteken kötetlen tanácskozáso­kat tartanak, hogy megpróbálják át­hidalni azokat az ellentéteket,­ ame­lyek az egyes munkabizottságokban lehetetlenné tették a megállapodá­sokat. Fáradozásaik láttán a nyu­gati országok és a fejlődők nevében tárgyaló 77-ek csoportjának küldöt­tei úgy látják, hogy csökkent a tel­jes kudarc lehetősége. Hozzáteszik azonban, hogy szertefoszlottak a szegény országok azon reményei, hogy számottevő változásokat hatá­roznak el a világazdasági rendszer­ben, a gazdag országok új kötele­zettséget vállalnak a fejlődők gaz­dasági helyzetének javítására. A harmadik világ küldöttei csaló­dottan fogják elhagyni az értekez­letet, amelytől azt remélték, hogy a kereskedelmi korlátozások enyhíté­sére, a segélyek növelésére, likvidi­tásuk javítására és adósságaik át­ütemezésére azonnali intézkedésso­rozatot határoz el. A fejlett tőkés országok minisz­terei között, akik a tárgyalások vég­ső szakaszára Belgrádba érkeztek, ott van a francia külügyminiszter, a nyugatnémet gazdasági miniszter és a brit kereskedelmi államminisz­ter. Az álláspontokat leginkább meg­osztó kérdésben nem változott a fej­lett tőkés országok véleménye, s erre nincs is remény: továbbra sem akarnak lényeges változásokat a meglevő nemzetközi gazdasági szer­vezetekben, s ragaszkodnak azon meggyőződésükhöz is, hogy saját fel­lendülésük elég lesz a fejlődő világ növekedésének előmozdításához. Ar­ra sem lehet számítani, hogy a nyu­gati országok rendkívüli segélyeket ajánlanak fel a harmadik világnak. Megfigyelők szerint a legtöbb ha­ladást a nyersanyagokkal foglalko­zó bizottságban sikerült elérni. A készülő záróközleményben az UNC­­TAD várhatóan felszólítja tagorszá­gait, hogy ratifikálják a nyersanyag­­árak támogatására szolgáló közös alap létesítésére vonatkozó 1976-os megállapodást. Malaysia, a világ egyik legnagyobb kaucsuk- és ón­termelője, szerda este jelentette be, hogy ratifikálja a megállapodást. A fejlesztési segélyek ügyében a fej­lett tőkésországok valószínűleg meg­ígérik: megkétszerezik erőfeszítései­ket, hogy 1985-ig elérjék az ENSZ által megfogalmazott célt: segélyeik összege növekedjék nemzeti összter­mékük (GNP) 0,7 százalékára! Az is valószínű, hogy a feljesrt tőkés országok belemennek, hogy a világ 36 legszegényebb országának folyósított állami hiteleik egy ré­szét, miután a problémákat eset­ről esetre tanulmányozzák, segé­lyekké alakítsák át. Kérdéses, be­kerül-e a záróközleménybe, hogy a résztvevők szükségesnek tartják egy nemzetközi pénzügyi konferencia összehívását. Megtartását az el nem kötelezett országok, Franciaország és Új-Zéland pártolják. A protekcionista intézkedések visszaszorításáról folytatott megbe­szélések viszont holtpontra jutottak, a fejlett tőkésországok visszautasí­tották a harmadik világ követelé­seit és fogalmazásuk hangnemét is, a 77-ek csoportja viszont nem volt hajlandó enyhíteni álláspontját. (Reuter) A francia kormány d­öntése a munkanélküliségi segélyalap feltöltéséről A minimális bérek, a hivatali al­kalmazottak fizetésének felemelésé­ről, a munkanélküli segélyeket fo­lyósító alaphoz való hozzájárulás növeléséről, továbbá a benzináreme­lésről határozott szerdán a francia kormány. A gazdasági intézkedések értelmében július 1-től 1,1 százalék­kal emelik a minimális béreket, 2 százalékkal pedig a polgári és a ka­tonai alkalmazottak fizetését. A mi­nimális havi fizetés július 1-től 3794,19 frank. Amióta Mitterrand hatalomra került, a minimális bérek 43,5 százalékkal nőttek, a legalacso­nyabb jövedelmű munkások vásárló­ereje majdnem 15 százalékkal emel­kedett. A munkanélküli segélyeket folyó­sító alaphoz való hozzájárulást a bruttó béralap 4,8 százalékáról 5,8 százalékra emelte fel a párizsi ka­binet. A teher 60—40 százalékban oszlik meg a munkáltatók és a dol­gozók között. Gattaz, a francia mun­káltatók országos tanácsának elnöke közölte, hogy a döntés túlságosan nagy terheket ró a vállalatokra, a francia iparnak 6 milliárd frank megterhelést jelent. Gallo kormányszóvivő viszont el­mondta: kénytelenek voltak növel­ni a hozzájárulást, mert az alap de­ficitje az idén várhatóan eléri a 12 milliárd frankot és a szakszerveze­tek és a Patronat hosszas tárgyalá­sok után sem voltak képesek meg­egyezni, hogy miképpen pótolják a hiányt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy már tavaly novemberben is a kormánynak kellett beavatkoznia a munkanélküliségi segélyeket folyósí­tó alap deficitjének csökkentésével kapcsolatos, a munkáltatók és a dol­gozók közti vitába. Akkor a Patro­nat azzal fenyegetőzött, hogy felrúg­ja az immár 24 éves hagyományokra visszatekintő rendszert. Július 12-től a szuperbenzin árát literenként 5 centime-mal, a normál benzinét 3 centime-mal megemelik, a dízelolaj viszont literenként 3 cen­time-mal, a fűtőolaj pedig literen­ként 3,4 centime-mal lesz olcsóbb. (Reuter, AP,DJ, MTI, APA) ­ A varsói kormány azt tervezi, hogy július 1-től átmenetileg felfüg­geszti a lengyel tévé második csator­nájának és a négy rádióállomásból egynek az adásait. A cél a takaré­­kosság és a felduzzasztott televízió- és rádióalkalmazotti gárda csökken­tése. / TÁRSULÁS | Felvevőiroda: Budapest VI., Ó utca 1—3. Telefon: 114 868 Lapos tetők javítása, felújítása­­ Átalánydíjas rendszerben is­ 15% árengedménnyel'/ A wl JELENTI O Thatcher brit miniszterelnök sze­mélyes levelet küldött Teng Hsziao­­pingnek, Kína tényleges vezetőjének, abban a reményben, hogy sikerül felújítani a Hongkong jövőjével kap­csolatos, korábban megszakadt kínai —angol tárgyalásokat.­­) Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) összesen 17,8 millió dollár kölcsönt folyósított Guatemalának és a Dominikai Köztársaságnak. Guatemala 16,8 millió dollár 40 éves lejáratú kölcsönt kapott, amelynek kamata az első 10 évben évi 1, a to­vábbiakban évi 2 százalék lesz. Az összegből a falusi vízhálózat kiépí­tését finanszírozzák. A Dominikai Köztársaság 1 millió dollárt kap ha­sonló feltételekkel, a kistermelők támogatására.­­ Irak javasolta Egyiptomnak, hogy javítsák a két ország 1979 (az egyiptomi—izraeli békekötés) óta megromlott viszonyát. Egyelőre nem világos, hogy Bagdad a diplo­máciai kapcsolatot is helyre akar­ja-e állítani Kairóval. Tovább lassult az infláció az EGK-ban­ Az EGK tagországainak együttes inflációja éves szinten tovább mér­séklődik, jóllehet a fogyasztói árak májusban 0,7 százalékkal nőttek áp­rilishoz képest a közösségben. A tí­zek Luxemburgban székelő statisz­tikai hivatala által közzétett adatok szerint a legutóbbi növekedés elle­nére a májussal végződött tizenkét hónap alatt 8,6 százalékkal emel­kedtek a fogyasztói árak az egy év­vel korábbi 11,4 százalékos drágu­lás után. Idén áprilisban 1 száza­lékkal nőttek az árak márciushoz képest, s az áprilissal végződött egy év alatt 8,7 százalékos volt az inf­láció. A májusi növekedést a statisztikai hivatal a Görögországban, Dániá­ban és Olaszországban bekövetke­zett nagy fogyasztói áremelésekkel­ magyarázza. Májusban Görögor­szágban 1,8, Dániában 1,1, Olaszor­szágban 1 százalékos inflációt mér­tek, viszont a többi tagország mind­egyikében lassúbb volt a drágulás a 0,7 százalékos átlagnál. (Reuter) A Szovjetunió kevesebb élelmiszert akar vásárolni a Nyugattól A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy hosszú távon csökkentse nyugati élelmiszervásárlásait. Mordvinov, a Világélelmezési Tanács (IFC) 9. New York-i konferenciáján részt vevő szovjet küldöttség vezetője az­zal indokolta ezt a szándékot, hogy a tőkés országok hajlanak a keres­kedelmi kapcsolatok politikai fegy­verként való alkalmazására. Block amerikai mezőgazdasági miniszter felszólalásában elvetette globális gabonatartalékok világmé­retekben való felhalmozásának gon­dolatát. Szerinte a bilaterális segé­lyek gyakorlatát kell követni. Moris Foley, a Közös Piac képviselője ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszersegélyek helytelen fel­­használása a megsegített országok még erősebb külső függőségéhez ve­zet. (APA) India visszafogja olajimportját India kevesebb olajat importál az idén, mert az 1982—1983-as pénzügyi évben az olajtermelés túlszárnyalta a tervezettet, és ebben az évben el fogja érni a 26 millió tonnát — je­lentette be a hét közepén Shiv Shankar energiaügyi miniszter. In­dia 1982—83-ban, a korábban 20,95 millió tonnában megjelölt mennyi­ség helyett 21,06 millió tonnát ter­melt. (AP—DJ) Peru átütemezési megállapodása Egy 850 millió dolláros hitelcso­magot hagyott jóvá Peru számára az országnak hitelező magánbankok képviselőiből álló tanácsadói cso­port. A csomag egyik része egy 450 millió dolláros új kölcsön, a másik pedig az 1983. március 7-e és 1984. március 6-a között esedékes 380 millió dollár külföldi adósság átüte­mezése. Peruban azt remélik, hogy az új kölcsönből már júliusban le­hívhatnak legalább 250­­­illió dol­lárt. A maradékot pedig a hitel­csomag forgatókönyve szerint két részletben, szeptemberben és de­cemberben kaphatja meg. (Reuter) Középvállalat a budapesti központjába felvesz közgazdasági egyetemet vagy számviteli főiskolát végzett és legalább ötéves vezetői gyakorlatot szerzett gazdasági igazgatót A jelentkezéseket, az eddigi tevékenység felsorolásával, „Középvállalat, VG” jeligére, a kiadóba kérjük VILAGGAZDASAG ÚJABB ÉRTESÜLÉSEK AZ NDK ÉS AZ NSZK HITELÜGYLETÉRŐL Várhatóan ma írják alá a szer­ződést, amelynek értelmében nyu­gatnémet bankok 1 milliárd már­kás pénzügyi — nem áruszállítás­hoz kapcsolódó — hitelt folyósíta­nak az NDK-nak. (Lásd tegnapi Számunk 1. oldalát.) A kölcsön nagysága meglepetést és számos találgatást váltott ki nyu­gatnémet körökben. Ezekre vála­szolva Bönisch, a bonni kormány szóvivője leszögezte: „az ügylet hoz­zá fog járulni a kelet-nyugati fe­szültségek enyhítéséhez, az NDK-val való kapcsolatok javításához és hasz­nára fog válni mind az NDK, mind az NSZK népének.” „Az adok, hogy adj” változatlanul alapelve a bonni politikának — hangoztatta Bönisch —, ám nem volt hajlandó részle­tekbe bocsátkozni. Bonni diplomaták a Reuter tudó­sítójának értésére adták, hogy az NDK „jó hitelképességű ország, és fizetési problémái már egy év múl­va lényegesen enyhülnek”. (Ekkorra sikerül megszabadulni a felgyülem­lett rövid lejáratú tartozások jó ré­szétől.) Ez az értékelés éppenséggel nem lényegtelen változást tükröz az NDK hitelképességének megíté­lésében. Az utóbbi évben mind a vezető nyugatnémet gazdaságkutató intézetek részéről, mind nem hiva­talosan a kormány részéről a koc­kázatra helyezték a hangsúlyt, rá­mutatva, hogy az NDK nyugati adósságállománya eléri a 12 mil­liárd dollárt, és a hitelállomány szerkezete kedvezőtlen, a rövid le­járatú hitelek részaránya túl nagy. Megmozgatta a fantáziát, hogy a konzorcium vezetője éppen a Baye­­rische Landesbank Girozentrale. Okkal feltételezhető ugyanis, hogy az ügylet élvezi Strauss bajor mi­niszterelnök, a keresztényszocialis­ta unió vezetőjének támogatását. Bonnban és Münchenben olyan kombinációk kerültek forgalomba, hogy Strauss „ismét ki akar tör­ni Bajorországból”, és­ vezető szere­pet akar játszani az országos poli­tikában. Egyebek között ezzel is összefüggésbe hozzák, hogy a szer­ződés bejelentését a Kohl kancellár moszkvai útját megelőző napokra időzítették. Az ügylet kedvezőbb légkört teremthet e tárgyalásoknak s egyszersmind­­Strauss személyét is felértékeli, függetlenül attól, hogy ínyére van-e ez Kohlnak, vagy sem. A Die Welt című lap keddi száma szerint Strauss a közeli napokban magánlátogatást tesz az NDK-ban és találkozik Honeckerrel, az NSZEP főtitkárával is. Strauss szóvivője szerint a bajor miniszterelnök va­lóban, beadott vízumkérelmet. Ami a Honeckerrel való találkozót ille­ti, sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó a hírt. KOHL KANCELLÁR AZ EGK FÉLÉVES MÉRLEGÉRŐL Szükségköltségvetés terve Megtörtént a „hatalomváltás” a Közös Piacon: Kohl nyugatné­met kancellár az európai parlament előtt mondott, többnyire álta­lánosságokban mozgó beszédében megvonta az NSZK féléves elnök­ségének mérlegét. A görögökre váró féléves elnökségi terminust az EGK pénzügyeinek jövője szempontjából döntő fontosságúnak minő­sítette, mielőbb át kell szabni ugyanis a közös költségvetést. Ez a feltétele annak is, hogy London megkaphassa a stuttgarti csúcson megígért 1983. évi közös költségvetési visszatérítést, a britek tehát Stuttgart után két héttel sem érezhetik zsebükben a pénzt. Már­­csak azért sem, mert rohamosan apad a közös kassza tartalma, s nem biztos, hogy a tagországok eleget tesznek a brüsszeli bizottság felhívásának: adjanak össze egy szükségköltségvetésre való 2 mil­liárd dollárt a nem várt idei közös költségek fedezésére. „Ha Nyugat-Európa teret enged az agrárkiadások és a közös költ­ségvetés körüli belső vitáknak, ak­kor ez felrúghatja a Közös Piac egységét, megzavarhatja a nyugati szövetséget és veszélyeztetheti a bé­két” — mondotta Kohl nyugatné­met kancellár Strasbourg­ban. Ki­fejtette, hogy a közösség tagjai Stuttgarttól is azt remélték, hogy si­kerül megállapodni a közös pénz­ügyek reformjáról, de az érintettek két táborra szakadtak, szembeke­rültek egymással. Kifejezve egyút­tal az egyik tábor — Nagy-Britan­­nia és az NSZK — véleményét, an­nak a meggyőződésének adott han­got, hogy nem lehet nyakló nélkül növelni a közös költségvetés bevé­teleit (értsd: a tagországok befize­téseit), amíg nem fékezik meg a — főleg mezőgazdasági — kiadásokat. A közösség nem bankszámla, amely­ről a tagországok szabadon pénzt hívhatnak le — szögezte le. A közösség pénzügyeivel, az in­tegráció továbbfejlesztésével, az EGK kibővítésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre a kancellár többnyire nem adott az európai par­lamentet kielégítő választ, egyet azonban tisztázott: a Londonnak tett stuttgarti ígéret az 1983-as költségve­tési visszatérítés átutalásáról nem vehető készpénznek; a britek csak a közös költségvetés reformja után juthatnak hozzá a 650 millió dollár­nak megfelelő visszatérítéshez. Ha­sonló értelemben nyilatkozott Gen­­scher, az NSZK külügyminisztere is, aki szerint az átutalásra csak egy összehangolt intézkedés részeként kerülhet sor, vele párhuzamosan kell rendezni az agrárkiadásokkal, a köz­öó költségvetés jövőjével, il­letve a spanyol és portugál belépés­sel kapcsolatos problémákat is. Ma terjeszti a tagországok elé véglegesített javaslatát a brüsszeli bizottság: lényege, hogy adjanak össze „terven felül” 2,3 milliárd ecut (2,1 milliárd dollárt) az 1983- ban felmerülő nem várt költségek fedezésére. Elsősorban a közös kia­dások kétharmadát felemésztő me­zőgazdaság szívott fel sok pénzt: az év eddigi részében mintegy 40 szá­zalékkal többet, mint tavaly, a ha­sonló időszakban. A pótköltségve­tésből -a ha a miniszterek jóvá­hagyják, ami, tekintettel a tagor­szágok anyagi helyzetére, egyálta­lán nem biztos — a brüsszeli bi­zottság szerint 1,6 milliárd dollárt fordítanának a mezőgazdaságra, ag­rárszubvenciókra, s 340, illetve 65 millió dollárt utalnának át belőle költségvetési visszatérítés címén Nagy-Britanniának és az NSZK- nak, a közösség két fő teherviselő­jének. Elvben lelkesen támogatták, de pénzt nem adtak a közösség nagy­szabású technológiai fejlesztési programjához az EGK kutatási és fejlesztési ügyekkel foglalkozó mi­niszterei. Luxembourgi ülésükön csak abban állapodtak meg, hogy növelni kellene a közösség jelenleg 550 millió dolláros kutatási-fejlesz­tési alapját. A négy évre szóló, 3,3 milliárd dolláros technológiai fej­lesztési program (VILÁGGAZDA­SÁG, 1983. június 29., 2. oldal) ügyé­ben — főleg francia nyomásra — nem hoztak döntést. Ugyancsak el­halasztották a fenti terv részét ké­pező, 1,3 milliárd dolláros ESPRIT- program jóváhagyását, a program a Közös Piacnak az USA-val és Ja­pánnal szembeni információ-tech­nológiai hátrányát lenne hivatott ledolgozni, felerészben közös for­rásokból, felerészben az érintett nyugat-európai cégek hozzájárulásá­­ból H. V. VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3.1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 83.3102/9­ 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next