Világgazdaság, 1983. július (15. évfolyam, 128/3627-149/3648. szám)
1983-07-01 / 128. (3627.) szám
1983. JÚLIUS 1. Hogy legyen valami eredmény: MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ UNCTAD-KONFERENCIÁT Eredetileg csütörtökön kellett volna zárulnia az UNCTAD (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) háromhetes belgrádi ülésszakának, de hogy a találkozót a teljes kudarctól megmentsék, a résztvevők úgy döntöttek, hogy a záróértekezletet péntek délutánra halasztják, s lehet, hogy a megbeszélések még szombaton is folytatódnak. Az ülésszakon részt vevő küldöttségek szerint még az utolsó percekben is éles viták vannak a határozatok megszövegezésében, ezek egyes esetekben súlyos konfliktusokat tükröznek a fejlett tőkés és a fejlődő országok között, kivált a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának kérdésében. Lázár Mojszov, a konferencia jugoszláv elnöke és a tanácskozáson részt vevő miniszterek csütörtökön és pénteken kötetlen tanácskozásokat tartanak, hogy megpróbálják áthidalni azokat az ellentéteket, amelyek az egyes munkabizottságokban lehetetlenné tették a megállapodásokat. Fáradozásaik láttán a nyugati országok és a fejlődők nevében tárgyaló 77-ek csoportjának küldöttei úgy látják, hogy csökkent a teljes kudarc lehetősége. Hozzáteszik azonban, hogy szertefoszlottak a szegény országok azon reményei, hogy számottevő változásokat határoznak el a világazdasági rendszerben, a gazdag országok új kötelezettséget vállalnak a fejlődők gazdasági helyzetének javítására. A harmadik világ küldöttei csalódottan fogják elhagyni az értekezletet, amelytől azt remélték, hogy a kereskedelmi korlátozások enyhítésére, a segélyek növelésére, likviditásuk javítására és adósságaik átütemezésére azonnali intézkedéssorozatot határoz el. A fejlett tőkés országok miniszterei között, akik a tárgyalások végső szakaszára Belgrádba érkeztek, ott van a francia külügyminiszter, a nyugatnémet gazdasági miniszter és a brit kereskedelmi államminiszter. Az álláspontokat leginkább megosztó kérdésben nem változott a fejlett tőkés országok véleménye, s erre nincs is remény: továbbra sem akarnak lényeges változásokat a meglevő nemzetközi gazdasági szervezetekben, s ragaszkodnak azon meggyőződésükhöz is, hogy saját fellendülésük elég lesz a fejlődő világ növekedésének előmozdításához. Arra sem lehet számítani, hogy a nyugati országok rendkívüli segélyeket ajánlanak fel a harmadik világnak. Megfigyelők szerint a legtöbb haladást a nyersanyagokkal foglalkozó bizottságban sikerült elérni. A készülő záróközleményben az UNCTAD várhatóan felszólítja tagországait, hogy ratifikálják a nyersanyagárak támogatására szolgáló közös alap létesítésére vonatkozó 1976-os megállapodást. Malaysia, a világ egyik legnagyobb kaucsuk- és óntermelője, szerda este jelentette be, hogy ratifikálja a megállapodást. A fejlesztési segélyek ügyében a fejlett tőkésországok valószínűleg megígérik: megkétszerezik erőfeszítéseiket, hogy 1985-ig elérjék az ENSZ által megfogalmazott célt: segélyeik összege növekedjék nemzeti össztermékük (GNP) 0,7 százalékára! Az is valószínű, hogy a feljesrt tőkés országok belemennek, hogy a világ 36 legszegényebb országának folyósított állami hiteleik egy részét, miután a problémákat esetről esetre tanulmányozzák, segélyekké alakítsák át. Kérdéses, bekerül-e a záróközleménybe, hogy a résztvevők szükségesnek tartják egy nemzetközi pénzügyi konferencia összehívását. Megtartását az el nem kötelezett országok, Franciaország és Új-Zéland pártolják. A protekcionista intézkedések visszaszorításáról folytatott megbeszélések viszont holtpontra jutottak, a fejlett tőkésországok visszautasították a harmadik világ követeléseit és fogalmazásuk hangnemét is, a 77-ek csoportja viszont nem volt hajlandó enyhíteni álláspontját. (Reuter) A francia kormány döntése a munkanélküliségi segélyalap feltöltéséről A minimális bérek, a hivatali alkalmazottak fizetésének felemeléséről, a munkanélküli segélyeket folyósító alaphoz való hozzájárulás növeléséről, továbbá a benzináremelésről határozott szerdán a francia kormány. A gazdasági intézkedések értelmében július 1-től 1,1 százalékkal emelik a minimális béreket, 2 százalékkal pedig a polgári és a katonai alkalmazottak fizetését. A minimális havi fizetés július 1-től 3794,19 frank. Amióta Mitterrand hatalomra került, a minimális bérek 43,5 százalékkal nőttek, a legalacsonyabb jövedelmű munkások vásárlóereje majdnem 15 százalékkal emelkedett. A munkanélküli segélyeket folyósító alaphoz való hozzájárulást a bruttó béralap 4,8 százalékáról 5,8 százalékra emelte fel a párizsi kabinet. A teher 60—40 százalékban oszlik meg a munkáltatók és a dolgozók között. Gattaz, a francia munkáltatók országos tanácsának elnöke közölte, hogy a döntés túlságosan nagy terheket ró a vállalatokra, a francia iparnak 6 milliárd frank megterhelést jelent. Gallo kormányszóvivő viszont elmondta: kénytelenek voltak növelni a hozzájárulást, mert az alap deficitje az idén várhatóan eléri a 12 milliárd frankot és a szakszervezetek és a Patronat hosszas tárgyalások után sem voltak képesek megegyezni, hogy miképpen pótolják a hiányt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy már tavaly novemberben is a kormánynak kellett beavatkoznia a munkanélküliségi segélyeket folyósító alap deficitjének csökkentésével kapcsolatos, a munkáltatók és a dolgozók közti vitába. Akkor a Patronat azzal fenyegetőzött, hogy felrúgja az immár 24 éves hagyományokra visszatekintő rendszert. Július 12-től a szuperbenzin árát literenként 5 centime-mal, a normál benzinét 3 centime-mal megemelik, a dízelolaj viszont literenként 3 centime-mal, a fűtőolaj pedig literenként 3,4 centime-mal lesz olcsóbb. (Reuter, AP,DJ, MTI, APA) A varsói kormány azt tervezi, hogy július 1-től átmenetileg felfüggeszti a lengyel tévé második csatornájának és a négy rádióállomásból egynek az adásait. A cél a takarékosság és a felduzzasztott televízió- és rádióalkalmazotti gárda csökkentése. / TÁRSULÁS | Felvevőiroda: Budapest VI., Ó utca 1—3. Telefon: 114 868 Lapos tetők javítása, felújítása Átalánydíjas rendszerben is 15% árengedménnyel'/ A wl JELENTI O Thatcher brit miniszterelnök személyes levelet küldött Teng Hsziaopingnek, Kína tényleges vezetőjének, abban a reményben, hogy sikerül felújítani a Hongkong jövőjével kapcsolatos, korábban megszakadt kínai —angol tárgyalásokat.) Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) összesen 17,8 millió dollár kölcsönt folyósított Guatemalának és a Dominikai Köztársaságnak. Guatemala 16,8 millió dollár 40 éves lejáratú kölcsönt kapott, amelynek kamata az első 10 évben évi 1, a továbbiakban évi 2 százalék lesz. Az összegből a falusi vízhálózat kiépítését finanszírozzák. A Dominikai Köztársaság 1 millió dollárt kap hasonló feltételekkel, a kistermelők támogatására. Irak javasolta Egyiptomnak, hogy javítsák a két ország 1979 (az egyiptomi—izraeli békekötés) óta megromlott viszonyát. Egyelőre nem világos, hogy Bagdad a diplomáciai kapcsolatot is helyre akarja-e állítani Kairóval. Tovább lassult az infláció az EGK-ban Az EGK tagországainak együttes inflációja éves szinten tovább mérséklődik, jóllehet a fogyasztói árak májusban 0,7 százalékkal nőttek áprilishoz képest a közösségben. A tízek Luxemburgban székelő statisztikai hivatala által közzétett adatok szerint a legutóbbi növekedés ellenére a májussal végződött tizenkét hónap alatt 8,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi 11,4 százalékos drágulás után. Idén áprilisban 1 százalékkal nőttek az árak márciushoz képest, s az áprilissal végződött egy év alatt 8,7 százalékos volt az infláció. A májusi növekedést a statisztikai hivatal a Görögországban, Dániában és Olaszországban bekövetkezett nagy fogyasztói áremelésekkel magyarázza. Májusban Görögországban 1,8, Dániában 1,1, Olaszországban 1 százalékos inflációt mértek, viszont a többi tagország mindegyikében lassúbb volt a drágulás a 0,7 százalékos átlagnál. (Reuter) A Szovjetunió kevesebb élelmiszert akar vásárolni a Nyugattól A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy hosszú távon csökkentse nyugati élelmiszervásárlásait. Mordvinov, a Világélelmezési Tanács (IFC) 9. New York-i konferenciáján részt vevő szovjet küldöttség vezetője azzal indokolta ezt a szándékot, hogy a tőkés országok hajlanak a kereskedelmi kapcsolatok politikai fegyverként való alkalmazására. Block amerikai mezőgazdasági miniszter felszólalásában elvetette globális gabonatartalékok világméretekben való felhalmozásának gondolatát. Szerinte a bilaterális segélyek gyakorlatát kell követni. Moris Foley, a Közös Piac képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszersegélyek helytelen felhasználása a megsegített országok még erősebb külső függőségéhez vezet. (APA) India visszafogja olajimportját India kevesebb olajat importál az idén, mert az 1982—1983-as pénzügyi évben az olajtermelés túlszárnyalta a tervezettet, és ebben az évben el fogja érni a 26 millió tonnát — jelentette be a hét közepén Shiv Shankar energiaügyi miniszter. India 1982—83-ban, a korábban 20,95 millió tonnában megjelölt mennyiség helyett 21,06 millió tonnát termelt. (AP—DJ) Peru átütemezési megállapodása Egy 850 millió dolláros hitelcsomagot hagyott jóvá Peru számára az országnak hitelező magánbankok képviselőiből álló tanácsadói csoport. A csomag egyik része egy 450 millió dolláros új kölcsön, a másik pedig az 1983. március 7-e és 1984. március 6-a között esedékes 380 millió dollár külföldi adósság átütemezése. Peruban azt remélik, hogy az új kölcsönből már júliusban lehívhatnak legalább 250illió dollárt. A maradékot pedig a hitelcsomag forgatókönyve szerint két részletben, szeptemberben és decemberben kaphatja meg. (Reuter) Középvállalat a budapesti központjába felvesz közgazdasági egyetemet vagy számviteli főiskolát végzett és legalább ötéves vezetői gyakorlatot szerzett gazdasági igazgatót A jelentkezéseket, az eddigi tevékenység felsorolásával, „Középvállalat, VG” jeligére, a kiadóba kérjük VILAGGAZDASAG ÚJABB ÉRTESÜLÉSEK AZ NDK ÉS AZ NSZK HITELÜGYLETÉRŐL Várhatóan ma írják alá a szerződést, amelynek értelmében nyugatnémet bankok 1 milliárd márkás pénzügyi — nem áruszállításhoz kapcsolódó — hitelt folyósítanak az NDK-nak. (Lásd tegnapi Számunk 1. oldalát.) A kölcsön nagysága meglepetést és számos találgatást váltott ki nyugatnémet körökben. Ezekre válaszolva Bönisch, a bonni kormány szóvivője leszögezte: „az ügylet hozzá fog járulni a kelet-nyugati feszültségek enyhítéséhez, az NDK-val való kapcsolatok javításához és hasznára fog válni mind az NDK, mind az NSZK népének.” „Az adok, hogy adj” változatlanul alapelve a bonni politikának — hangoztatta Bönisch —, ám nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Bonni diplomaták a Reuter tudósítójának értésére adták, hogy az NDK „jó hitelképességű ország, és fizetési problémái már egy év múlva lényegesen enyhülnek”. (Ekkorra sikerül megszabadulni a felgyülemlett rövid lejáratú tartozások jó részétől.) Ez az értékelés éppenséggel nem lényegtelen változást tükröz az NDK hitelképességének megítélésében. Az utóbbi évben mind a vezető nyugatnémet gazdaságkutató intézetek részéről, mind nem hivatalosan a kormány részéről a kockázatra helyezték a hangsúlyt, rámutatva, hogy az NDK nyugati adósságállománya eléri a 12 milliárd dollárt, és a hitelállomány szerkezete kedvezőtlen, a rövid lejáratú hitelek részaránya túl nagy. Megmozgatta a fantáziát, hogy a konzorcium vezetője éppen a Bayerische Landesbank Girozentrale. Okkal feltételezhető ugyanis, hogy az ügylet élvezi Strauss bajor miniszterelnök, a keresztényszocialista unió vezetőjének támogatását. Bonnban és Münchenben olyan kombinációk kerültek forgalomba, hogy Strauss „ismét ki akar törni Bajorországból”, és vezető szerepet akar játszani az országos politikában. Egyebek között ezzel is összefüggésbe hozzák, hogy a szerződés bejelentését a Kohl kancellár moszkvai útját megelőző napokra időzítették. Az ügylet kedvezőbb légkört teremthet e tárgyalásoknak s egyszersmindStrauss személyét is felértékeli, függetlenül attól, hogy ínyére van-e ez Kohlnak, vagy sem. A Die Welt című lap keddi száma szerint Strauss a közeli napokban magánlátogatást tesz az NDK-ban és találkozik Honeckerrel, az NSZEP főtitkárával is. Strauss szóvivője szerint a bajor miniszterelnök valóban, beadott vízumkérelmet. Ami a Honeckerrel való találkozót illeti, sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó a hírt. KOHL KANCELLÁR AZ EGK FÉLÉVES MÉRLEGÉRŐL Szükségköltségvetés terve Megtörtént a „hatalomváltás” a Közös Piacon: Kohl nyugatnémet kancellár az európai parlament előtt mondott, többnyire általánosságokban mozgó beszédében megvonta az NSZK féléves elnökségének mérlegét. A görögökre váró féléves elnökségi terminust az EGK pénzügyeinek jövője szempontjából döntő fontosságúnak minősítette, mielőbb át kell szabni ugyanis a közös költségvetést. Ez a feltétele annak is, hogy London megkaphassa a stuttgarti csúcson megígért 1983. évi közös költségvetési visszatérítést, a britek tehát Stuttgart után két héttel sem érezhetik zsebükben a pénzt. Márcsak azért sem, mert rohamosan apad a közös kassza tartalma, s nem biztos, hogy a tagországok eleget tesznek a brüsszeli bizottság felhívásának: adjanak össze egy szükségköltségvetésre való 2 milliárd dollárt a nem várt idei közös költségek fedezésére. „Ha Nyugat-Európa teret enged az agrárkiadások és a közös költségvetés körüli belső vitáknak, akkor ez felrúghatja a Közös Piac egységét, megzavarhatja a nyugati szövetséget és veszélyeztetheti a békét” — mondotta Kohl nyugatnémet kancellár Strasbourgban. Kifejtette, hogy a közösség tagjai Stuttgarttól is azt remélték, hogy sikerül megállapodni a közös pénzügyek reformjáról, de az érintettek két táborra szakadtak, szembekerültek egymással. Kifejezve egyúttal az egyik tábor — Nagy-Britannia és az NSZK — véleményét, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nem lehet nyakló nélkül növelni a közös költségvetés bevételeit (értsd: a tagországok befizetéseit), amíg nem fékezik meg a — főleg mezőgazdasági — kiadásokat. A közösség nem bankszámla, amelyről a tagországok szabadon pénzt hívhatnak le — szögezte le. A közösség pénzügyeivel, az integráció továbbfejlesztésével, az EGK kibővítésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre a kancellár többnyire nem adott az európai parlamentet kielégítő választ, egyet azonban tisztázott: a Londonnak tett stuttgarti ígéret az 1983-as költségvetési visszatérítés átutalásáról nem vehető készpénznek; a britek csak a közös költségvetés reformja után juthatnak hozzá a 650 millió dollárnak megfelelő visszatérítéshez. Hasonló értelemben nyilatkozott Genscher, az NSZK külügyminisztere is, aki szerint az átutalásra csak egy összehangolt intézkedés részeként kerülhet sor, vele párhuzamosan kell rendezni az agrárkiadásokkal, a közöó költségvetés jövőjével, illetve a spanyol és portugál belépéssel kapcsolatos problémákat is. Ma terjeszti a tagországok elé véglegesített javaslatát a brüsszeli bizottság: lényege, hogy adjanak össze „terven felül” 2,3 milliárd ecut (2,1 milliárd dollárt) az 1983- ban felmerülő nem várt költségek fedezésére. Elsősorban a közös kiadások kétharmadát felemésztő mezőgazdaság szívott fel sok pénzt: az év eddigi részében mintegy 40 százalékkal többet, mint tavaly, a hasonló időszakban. A pótköltségvetésből -a ha a miniszterek jóváhagyják, ami, tekintettel a tagországok anyagi helyzetére, egyáltalán nem biztos — a brüsszeli bizottság szerint 1,6 milliárd dollárt fordítanának a mezőgazdaságra, agrárszubvenciókra, s 340, illetve 65 millió dollárt utalnának át belőle költségvetési visszatérítés címén Nagy-Britanniának és az NSZK- nak, a közösség két fő teherviselőjének. Elvben lelkesen támogatták, de pénzt nem adtak a közösség nagyszabású technológiai fejlesztési programjához az EGK kutatási és fejlesztési ügyekkel foglalkozó miniszterei. Luxembourgi ülésükön csak abban állapodtak meg, hogy növelni kellene a közösség jelenleg 550 millió dolláros kutatási-fejlesztési alapját. A négy évre szóló, 3,3 milliárd dolláros technológiai fejlesztési program (VILÁGGAZDASÁG, 1983. június 29., 2. oldal) ügyében — főleg francia nyomásra — nem hoztak döntést. Ugyancsak elhalasztották a fenti terv részét képező, 1,3 milliárd dolláros ESPRIT- program jóváhagyását, a program a Közös Piacnak az USA-val és Japánnal szembeni információ-technológiai hátrányát lenne hivatott ledolgozni, felerészben közös forrásokból, felerészben az érintett nyugat-európai cégek hozzájárulásából H. V. VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3.1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 83.3102/9 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán