Világgazdaság, 1983. október (15. évfolyam, 193/3692-213/3712. szám)

1983-10-01 / 193. (3692.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Vietnam gazdasági fejlődése MEXPHAPORHIUI mmnb Óriási erőfeszítések árán, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sokrétű segítségével számottevő mértékben nőtt Vietnam gazdasági potenciálja. 1980-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1975. évi szintet közel 13,4 százalékkal, a bruttó ipari termék 12,8 százalékkal, a bruttó mezőgazdasági termék 18,6 százalékkal haladta meg. Az ötéves időszak végére a szocialista szektor adta a bruttó társadalmi termék körülbelül 60 százalékát és a nemzeti jövedelemnek több mint 49 százalékát 1981—82-ben, a harmadik ötéves tervidőszak (1981—1985) első két évében további eredményeket értek el. 1981-ben 15 millió tonna, 1982- ben , 16,26 millió tonna élelmiszernövényt takarítottak be. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a vizsgált két évben 12,7 százalékos volt. A további szocialista építés szempontjából nagy jelentőségűek voltak a Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában tartott V. kongresszusának a határozatai. Megállapították, hogy az elért eredmények ellenére a gazdaság még mindig lényeges nehézségekkel küzd, hiányosságok mutatkoznak a gazdaság tervezésében és irányításában, nem eléggé gyors és hatékony a gáz A kongresszusi határozatok nagy figyelmet szenteltek az irányítási rendszer további , átépítésével és tökéletesítésével kapcsolatos kérdéseknek. Kimondták, hogy tanulmányozni és a „konkrét vietnami viszonyok között, alkotó módon alkalmazni kell a Szovjetunió és a többi testvéri ország jó tapasztalatait. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lehető legteljesebben bővíteni és mélyíteni kell a sokrétű együttműködést a Szovjetunióval és más KGST-országokkal. A szocialista államokhoz fűződő kapcsolatok komplexumában központi helyet folal el a gazdasági együttműködés. A szovjet-vietnami együttműködés fejlődését például a jelenlegi szakaszban folyamatos növekedés jellemzi. Megvalósul a népgazdasági tervek hosszú távú koordinációja, egyeztetik a gazdaság,a tudomány és a technikai legfontosabb területeinek fejlesztésére vonatkozó távlati intézkedéseket, kicserélik a szocialista és a kommunista építés során felhalmozódott ismereteket és tapasztalatokat. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinálása során a hasági mechanizmus valamennyi láncszemének átszervezése. A szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiépítése több szakaszból fog állni, az első, 1990-ig tartó periódus a szocialista iparosításhoz szükséges anyagi és szervezeti feltételek megteremtésének kezdeti szakasza lesz. A kongresszus rámutatott, hogy elsőrendű jelentősége van a mezőgazdasági termelés kiemelt fejlesztésének, a fogyasztásicikk és, az exporttermelés bővítésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a nehézipar ezt követő gyorsabb fejlesztésére való felkészülésnek. Külön hangsúlyozták az életszínvonal stabilizálásának és fokozatos emelésének a szükségességét, elsősorban az élelmiszerprobléma radikális megoldásának a fontosságát. Az V. kongresszus határozatai előirányozzák, hogy a nyolcvanas évek végéig befejezik a szocialista átalakítást Vietnam déli részének tartományaiban. Az V. kongresszuson meghatározott kontrollszámoknak megfelelően 1981—1985-ben a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme 4,5—5 százalék, a mezőgazdaságé 7, az iparé 4,5 százalék lesz. Feltételezik, hogy a lakosság lélekszámának növekedési üteme az 1981. évi 2,4 százalékról 1985-ben 1,7 százalékra csökken. A kongresszus 1985-re az alapvető iparágak fejlesztésével kapcsolatban a következő kontrollszámokat adta meg: két ország gazdasági kapcsolatai elmélyülésének újabb lehetőségei jelentkeztek. A Vietnami Kommunista Párt nyolcvanas évekre vonatkozó gazdasági stratégiája több nagy energiaipari létesítmény építését irányozza elő a Szovjetunió műszakigazdasági közreműködésével. Mindenekelőtt ide tartozik a 2 millió kilowatt kapacitású Hoabinh vízerőmű, a 640 000 kilowatt kapacitású Phalai hőerőmű, a 320 000 kilowatt kapacitású — Ho Sí Mint város közelében létesülő — Csian vízerőmű, a kőolaj- és gázfeltárást, valamint kitermelést végző Vietszovpetro közös vállalat, valamint itt említendők a guangninhi szénmedence nagykapacitású szénbányái. Szovjet segítséggel folyik egész sereg fontos létesítmény építése a népgazdaság más ágazataiban is. 1981-ben a Szovjetunió és Vietnam munkaügyi együttműködési megállapodást és jegyzőkönyvet írt alá. Ennek értelmében a szovjet fél több ezer vietnami munkást alkalmaz, illetve oktat ipari vállalatainál. (1983. 9. szám) Az 1985-re várható Mértékegység 1985 növekedése az 1980. évi szintedben Villamos energia milliárd kWó 5,5—6 51 Szén millió t 8—9 54 Cement millió t 2 18,4 Műtrágya 1000 t 350—400 23 Papír 1000 t 90—100 87 Szövet millió m 380—400 119 Lengyelországban bevezetik a gépek mukavédelmi és ergonómiai minősítését WYCN BOSPODARCZI A lengyel Munkavédelmi Tanács javaslatot terjesztett a munka-, bér- és szociálisügyi miniszter elé a gépek és a műszaki berendezések kötelező biztonsági, munkaegészségügyi és ergonómiai ellenőrzésére. A javaslat lényege az, hogy a gyártás megkezdése előtt minden gépet és más műszaki berendezést minősíteni kell a fenti szempontok alapján. A kötelező minősítés bevezetését sürgeti az a körülmény, hogy az új munkatörvénykönyv már hét éve életbe lépett, a gépek és a berendezések szerkezetével és gyártásával kapcsolatos munkavédelmi előírások biztosítását kimondó 113. cikkely végrehajtási rendelkezése azonban mind ez ideig nem jelent meg. A lengyel gyártmányú gépek és berendezések minősítését akadályozza egyebek között az a körülmény, hogy a legtöbb termékcsoport esetében nincsenek olyan lengyel szabványok (vagy ágazati szabványok), amelyek részletesen meghatároznák a vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi követelményeket. Az alapvető munkavédelmi követelményeket csak néhány gépcsoportnál (fémforgácsoló szerszámgépek, építőipari gépek stb.) foglalták szabványba. A kötelező munkavédelmi tanúsítvány elkészítése és általános bevezetése a megelőző munkavédelem legkevésbé költséges vállalkozása lenne, minthogy Lengyelországban jelenleg viszonylag kevés gép- és berendezéstípust tartanak üzemben. Ez megkönnyítené, hogy az erre hivatott intézmény a minősítést megszervezze. A minősítést és a vizsgálatokat térítés ellenében végeznék, ennek költségeit a gyártó vállalatok fedeznék. (1983. augusztus 31.) Belvárosi tek-vállalat FELVÉTELRE KERES ! érettségizett és szerszámismereteket is szerzett ! ELADÁSI-FELVÁSÁRLÁSI ÜGYINTÉZŐT ,j.t .- •. Jelentkezés: Budapest V., Paulay Ede u. 8-12. | Telefon: 426-305, 211-309. * ■ 1983. OKTÓBER 1. Hogy ne valljon kudarcot a fővállalkozó... Utasítások és szolgáltatások ismertetése a fővállalkozói tagozat ülésén Az exportfővállalkozást érintő újabb szabályozásokról, közte az 5 millió dolláros értéken felüli fővállalkozások ajánlatadásának engedélyezési rendszeréről hangzott el tájékoztató a Magyar Kereskedelmi Kamara fővállalkozói tagozatának elnökségi ülésén. Az e heti ülés résztvevői emellett értesülhettek arról is, milyen szolgáltatásokkal segíti a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) az exportfővállalkozást, ha a vevő teljes vagy részleges levásárlást köt ki a szerződésben. Miközben a vállalkozások jogosságát és szükségességét hangoztatják majd minden gazdasági fórumon, egyre-másra tapasztalható, mennyire nem kedvez a hazai környezet a valódi vállalkozások megalapozásának, kibontakoztatásának. Ezt talán a legjobban azok a vállalatok sínylik meg, amelyek a jó üzlet reményében — de hazai tapasztalatok híján — első igazi fővállalkozásukba külföldön vágnak bele. S hiába jó a vállalat gazdálkodásának hazai megítélése, a külföldi terepen — tapasztalatlansága miatt — könnyebben eléri a kudarc. A ráfizetéses konvertibilis elszámolású üzleteket pedig, főleg ha ez az összeg a vállalat, teherbíróképességét is meghaladja, végső soron a népgazdaság viseli. Az ország jelenlegi feszült pénzügyi helyzetében azonban nem, vagy csak alig tudja elviselni az ilyen megrázkódtatásokat. A kudarc kizárása nemcsak a magyar népgazdaság óhaja, részben hasonló okok miatt alkalmazza a Világbank is a prekvalifikációs rendszert a fővállalkozások keretében megvalósuló beruházások kivitelezésére jelentkezőknél. Hasonló rendszerre tett javaslat hangzott el a kamarában a fővállalkozói tagozat egyik korábbi elnökségi ülésén is. Az ötlet azonban nem elég, a megvalósítható prekvatifikációs rendszert pedig még nem dolgozták ki. A kudarc kivédőét így az a nemrég megjelent 1018 számú külkereskedelmi minisztériumi utasítás kell, hogy biztosítsa, amely az 5 millió dolláron felüli fővállalkozói ügyletek ajánlatolásának minisztériumi engedélyezését írja elő. A fővállalkozói tagozat e heti elnökségi, ülésének,részt,vevői az utasítás ismertetése kapcsán, főleg a kérelem elbírálásához szükséges két hetet, valamint a kérelem benyújtásához megkívánt MNB-tárogatólevél beszerzését tartották nehézkesnek. A versenytárgyalásokra beküldött pályázatok benyújtási határideje amúgy is feszes, a pályázatok gyakran kapitánypostával, az utolsó pillanatban érkeznek meg. Az engedélyezéshez szükséges két hét talán még üzleteket is meghiúsíthat — vélték egyes hozzászólók. Az aggodalmak eloszlatására a Magyar Nemzeti Bank képviselője elmondta, hogy az 5 millió dollárt meghaladó üzleteknél a várható bankhitelről úgyis tárgyalnia kell a fővállalkozóval, s a hitel megítélésének szempontjai ugyanazok, mint az engedélyezéshez szükséges támogatólevél kiadásánál. Az engedélyezési eljárás tehát nem olyan megkötött, mint azt néhányan vélik. A miniszteri utasításban szereplő két hét pedig a gyakorlatban — a jó üzleti kilátásokkal kecsegtető tendereknél — szükség szerint rövidülhet. Volt olyan borúlátó (vagy talán reálisan gondolkozó) hozzászóló is, aki úgy vélte: amúgy sem jelentkeznek majd tömegesen fővállalkozók 5 millió dolláros értéken felüli tenderkiírásokra, így nincs ok az aggodalomra. Ez alatt az értékhatár alatt pedig továbbra sincs megkötve a vállalkozók keze. Az elnökségi ülés résztvevői a fővállalkozók számára kedvezőbb szabályozásról is hírt kaphattak: 7005/83-as számmal megjelentek azok a KKM—PM—ÁBMH irányelvek, amelyek a tartós külföldi kiküldetésben dolgozók kísérleti ösztönzéséről rendelkeznek. Ezt, mint már többször hírt adtunk róla, a fővállalkozói tagozat egyik munkacsoportja készítette elő. Jó hírrel szolgált a Magyar Külkereskedelmi Bank igazgatóhelyettese, Török Imre is, aki elmondta, milyen szolgáltatással segíti a bank azokat a fővállalkozókat, akik számára a megrendelők levásárlást kötnek ki. Újabban a latin-amerikai és a közel-keleti vevők, de az indonéz üzletfelek is egyre gyakrabban írnak ki olyan tendert, amelynek egy pontja visszavásárlást köt ki. Olyan országoknál, amelyekkel nem állunk klíringelszámolásban, ez megnehezíti a magyar fővállalkozók munkáját. A külkereskedelmi bank ilyen esetekben üzlettársként lép fel, és szolgáltatásáért pénzt kér. A nemzetközi kereskedelemben — mint Török Imre elmondta — ezt a tevékenységet úgynevezett kompenzátor cégek végzik, a magyar bank arra törekszik, hogy ezeknél a cégeknél olcsóbban ajánlja szolgáltatását. A visszavásárlásos ügylet lebonyolítása kétféleképpen történhet: belföldi felhasználásra való közvetítésse (ennél csak olyan árut importálnak, amelyet amúgy is beszerezne a magyar gazdaság), illetve reexportálással. A szolgáltatás költségei az ügylet volumenétől, a visszavásárlás időpontjától függnek. A bank igazgatóhelyettese példaként említette hogy a Magyar Hajó- és Darugyárnak nyújtott szolgáltatásokkal lehetővé tették, hogy a gyár Uruguayba eladjon egy úszódarut. A vevő ugyanis ebben az esetben 100 százalékos visszavásárláshoz kötötte az ügylet létrejöttét. Havas Péter, a tagozat elnöke a tájékoztatóhoz hozzáfűzte, hogy még több ügyfelet tudna szerezni az MKB, ha ezt a szolgáltatását is széles körben írásban terjesztené. Ugyanez vonatkozik az Állami Biztosítóra is. Ha ugyanis széles körben megismerteti lehetséges ügyfeleivel a fővállalkozás segítő szolgáltatásait, nincs szükség arra, hogy e szolgáltatások felhasználására kötelező érvényű határozatokat hozzanak. P. E. Megalakult a Skála-Arab Kereskedelemfejlesztő Vegyesvállalat A Skála-Coop, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában levő, londoni székhelyű Hungarian International Bank és az arab tulajdonban levő, Panamában bejegyzett Róna Trading and Investment kereskedelemfejlesztő vegyesvállalatot alapított Budapesten. A három tulajdonos 300 ezer dolláros alaptőkével hozta létre a vegyesvállalatot,, amely elsősorban a magyar ‘termékek export-" ‘ képességének fejlesztésével, az ehhez szükséges csomagolástechnika korszerűsítésével foglalkozik. Emellett ügynöki tevékenységével segíti az arab országokban, elsősorban Szaúd-Arábiában a magyar termékek megismertetését, az export bővítését. A vállalat az alaptőkét arra is felhasználja, hogy segítsen az exportképes árukkal rendelkező, de csomagolástechnikai gondokkal küszködő hazai vállalatoknak. Formatervező Szakemberek tervei alapján, az igények szerint megszervezik új csomagolástechnikai eszközök gyártását. Az alaptőke lehetőséget ad arra is, hogy egyes esetekben a vállalat fedezze a kipróbálás és a próbaszállítmányok költségeit. Az első"ilyen, formatervezett üvegekbe csomagolt, "saját termelésű címkékkel ellátott kisebb élelmiszer-szállítmányokat a Közel-Keletre indították el. A budapesti székhelyű új vegyesvállalat olyan kis tételű exportok megszervezésében is érdekelt, amelyek önálló értékesítése gazdaságtalan. A vállalat addig raktározza a »'"■ ‘ételeket, amíg azok egy konténert kitöltve indíthatók útnak. (MTI) A Békéscsabai Konzervgyár egy NSZK-beli céggel tárgyal a sütőtökből, az almából és a vegyes gyümölcsből készülő ivóié kooperációs gyártásáról, külföldi forgalmazásáról. Az elgondolások szerint az NSZK-beli partner adná az üveget és a zárókupakot a Békéscsabán készülő italhoz.+■ A Tisza Cipőgyár több új termékére kötött szerződést jövő évi szállításra NDK-beli partnerével. Műbőr- és textilfelsőrészű, úgynevezett balerina cipőkből 100 ezer párat, a sport- és szabadidő-cipőkből szintén százezer párat exportál a TANNIMPEX útján. Szerepel a listán még 45 ezer pár kismamacipő és 65 ezer pár könnyű, divatos női szandál is. IS RÖVIDEN ■*- U] termálszálloda építésére kötött szerződést a kismartoni Bangea H. Bella und Co. Niederlassung céggel a Danubius, a KOMPLEX és a Kereskedelmi Beruházási Vállalat. A Sárvárott felépülő szállodát az osztrák cég 1985 júniusában adja át, 136 szobája lesz és 272 vendégnek nyújt komplett gyógyászati kezelést is................. Az Ikarus mátyásföldi üzemében kedden exportfejlesztő hitelberuházással nagy teljesítményű alapozó festősort helyeztek üzembe. A magyar autóbuszgyár a CHEMOLIMPEX útján rendelte meg a Duerr NSZK-beli cégtől a komplett berendezést. Az új gépsor üzembe helyezésétől azt várják, hogy jelentősen megnő a magyar autóbuszok versenyképessége.»• Az amerikai IHC cégtől vásárolt licenc alapján új mezőgazdasági munkagép, a változtatható fogásszélességű eke gyártására készül a győri Rába gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyára. A kísérleti darabokat már ki is próbálták, a sorozatgyártást jövőre kezdik meg. A Tahi Kempingcikkgyár eredményesen szerepelt az idei kölni szabadidő- és sporteszközök vásárán. A többi között az NSZK-beli Gottschalk cég mintasorozatot rendelt a téborisátor-rudazatból, egy angol cég 200 darab ötszemélyes lakósátrat rendelt meg erre az évre, egy másik NSZK-beli cég pedig szeptemberi szállítással 3 ezer sátorpadlót vásárolt. A Pannónia Szőrmekészítő, Szőrmekonfekció Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárából elindították az első bundaszállítmányokat Nyugat-Európába és tengerentúli országokba. A vasbőr, az irha és ffi panofix kabátok maxi méretben készülnek. Az idei sláger, az alig egyéves bárány bőréből készülő, lágy tapintású, pehelykönnyű, úgynevezett Yearling bunda. A GANZ MM A SZOVJET PIACON Moszkvai tudósítónktól: Aktívnak minősíti a TASZSZ szovjet hírügynökség a Magyarországgal folytatott együttműködést a nagyfeszültségű elektromos készülékek, berendezések gyártásában. Legfrissebb példaként azt említi, hogy befejezéséhez közeledik a tárgyalás a semleges gázok felhasználásával készülő, új típusú, nagyfrekvenciájú berendezések közös gyártásáról, ami a tervek szerint 1985-től indul meg egyidejűleg a leningrádi Elektroszila gyárban és a Ganz Villamossági Műveknél. A TASZSZ-nak adott interjúban Virág József, a magyar vállalat vezérigazgatója, a hosszú évekre viszszanyúló kapcsolatokat méltatva, megemlítette, hogy szovjet közreműködéssel dolgozták ki a Ganznál az 50 megawattos generátort, és ennek termelési tapasztalatait felhasználva, éppen mostanában a 250 megawattost. A Ganz Villamossági Művek fejlesztette ki e generátorok hűtőrendszerét, amelyet az Elektroszilánál is alkalmaznak. E hűtőrendszer gyártási licencét emellett megvásárolta a francia Ahlstom és a svéd Asea cég is. A vezérigazgató az Elektroszila mellett szovjetunióbeli partnerként megemlítette a szverdlovszki Elektrotyazsmast és a Velikie Luki városában levő elektronikai üzemet, amelyekkel termelési szakosodási szerződés megkötésére lát lehetőséget. A zaporozsjei transzformátorgyár és a novocserkasszki vasúti villanymotorgyár is a Ganz Villamossági Művek jó partnereinek tekinthetők — írja a TASZSZ. A novocserkasszki és a leningrádi szakemberekkel együtt végzik a Ganz szakemberei a kísérleteket újfajta elektromos berendezések megalkotására. A Ganz gyártmányainak egyharmadát szállítják exportra, az export felét a szocialista országokba, ennek 90 százalékát a Szovjetunióba és az NDK-ba. A Szovjetunió évente 7,7 millió rubel értékben vásárol a Ganz Villamossági Művektől nagyfeszültségű elektromos berendezéseket.