Világgazdaság, 1983. november (15. évfolyam, 214/3713-234/3733. szám)

1983-11-01 / 214. (3713.) szám

a Wd 1983. NOVEMBER L A BOSCH CÉG SZIMPÓZIUMA MOSZKVÁBAN Moszkvai tudósítónktól: A fémfeldolgozó és szerszámgép­­gyártó üzemek termelésének auto­matizálásáról tartott kétnapos szim­póziumot Moszkvában a nyugatné­met Bosch cég. Az NSZK-ból ér­kezett szakemberek több előadást tartottak szovjet tervezőknek, mér­nököknek, moszkvai, leningrádi és más városokból érkezett vállalati embereknek. A Bosch egyidejűleg bemutatót is tartott, ahol több automata, programvezérlésű gépet és berendezést láthattak az érdek­lődők. Ezeket egyben azzal a cél­lal is hozta a nyugatnémet cég Moszkvába, hogy ajánlatot tegyen a szállításukra. Konkrét üzleti tár­gyalásokról — legalábbis nyilváno­san — nem esett szó. Mint a statisztikai adatok is mu­tatják, a Szovjetunióban a vezető robotgyártó országokhoz képest egyelőre kis­ számban ugyan, de nagy ütemben készítik a program­­vezérlésű automata manipulátoro­kat (ipari robotokat), amelyeket mind több üzemben alkalmaznak a kevésbé termelékeny kézi munka helyettesítésére. A nagy gépkocsi­gyártó államokhoz viszonyítva, a Szovjetunióban is elkelne az autó­gyárakban a viszonylag nagy erőki­fejtést jelentő, sok munkáskezet le­foglaló csavarozó-, emelő- stb. te­vékenységek elvégzésére a prog­ramvezérlésű szerkezet. Az idén egyébként az év kilenc hónapjá­ban 7900 ipari robotot készítet­tek a Szovjetunióban, több mint kétszeresét, mint amennyit tavaly az azonos időszakban. A fentieket figyelembe véve, ért­hető tehát, hogy hét nagy szov­jet ipari egyesülés, továbbá a ne­hézgépipari és közlekedési gépgyár­tási minisztérium, a moszkvai szer­számgéptervező intézet, sőt az egyik legnevesebb, a Baumann műszaki főiskola (tulajdonképpen műszaki egyetem) képviselői is részt vettek a szimpóziumon. A Bosch cég évente több millió márka értékben szállítja berende­zéseit a szovjet piacra, partnerei a gépkocsikat gyártó üzemek be­rendezéseit vásárló Avtoimport, a szerszámgépekkel kereskedő Sztan­­koimport, a nevében szereplő te­vékenységet folytató L­icencintorg, a gépeket, műszereket vásárló és eladó Maspriborintorg külkereske­delmi egyesülés. A Bosch eddigi legnagyobb szovjet üzletének a ká­­mai tehergépkocsigyárnak szállított szerszámgépek és az osztankinói televíziós központban használatos berendezések számítanak. Emel­lett hidraulikus berendezéseket és traktorgyártásnál használt gépeket, műszereket is adott el a nyugatné­met cég a Szovjetuniónak. Együttműködési megállapodás az EGK és az Andesi Paktum között Első ízben kötött a Közös Piac együttműködési megállapodást la­tin-amerikai országok csoportjával A hét végén ugyanis négyévi tár­gyalássorozat után megszületett az Andesi Paktum öt országa és az EGK közötti kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési szerződés. Az öt ország — Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela — először 1979-ben javasolta Brüsz­­szelnek, hogy kössenek egyez­ményt. A tárgyalások azonban 1980-ban a bolíviai katonai hata­lomátvétel után, illetve 1982-ben, a Falkland-háború idején szünetel­tek. Az új megállapodás egyes közös piaci importvámok csökkentését, a közösség fejlesztési segélyeinek nö­velését, alkalmanként ipari együtt­működést,­ közös beruházásokat, illetve a­ tudományos-műszaki együttműködés kibővítését irányoz­za elő. Hasonló szerződése van a Közös Piacnak az afrikai, karib­­tengeri­ és csendes-óceáni (ACP) fejlődő országok csoportjával, illet­ve néhány délkelet-ázsiai állam­mal. Az előkészítő értekezleten részt-­ vevő latin-amerikai küldöttség ve­zetője, Edgard Moncayo üdvözölte a most megszületett együttműködé­si megállapodást, de kijelentette: mindez édeskevés a térség súlyos gazdasági bajainak orvoslásához. „Helyzetünk nagyon nehéz, figye­lembe véve adósságainkat. Ráadá­sul az eddig kapott­­ segélyek sem bizonyultak elegendőnek”­­■ mon­dotta tudósítóknak. A Közös Piac és az Andesi Pak­tum országai közötti kereskedelem tavaly mintegy 8 milliárd dollárra rúgott, a dél-amerikai országok né­mi aktívumot mutathattak fel. Az EGK főleg venezuelai olajat, ko­lumbiai, ecuadori és perui kávét, bolíviai ónt, illetve perui ólmot vásárol. Moncayo szerint a meg­állapodás módot ad az öt dél-ame­rikai országnak, hogy feldolgozott ipari termékeit az eddiginél na­gyobb mennyiségben szállíthassa a Közös Piacra. Mint mondta, a megállapodást az Andesi Paktum december 17-én, Kolumbiában tar­tandó csúcsértekezletén alá is ír­hatják. Szingapúrból Thaiföldre, onnan pedig a kínai fővárosiba érkezett Thorn, az EGK brüsszeli bizottsá­gának elnöke. Tárgyalásain elsősor­ban külpolitikai kérdések, köztük is főleg a kambodzsai helyzet állt a középpontban, megbeszéléseinek esetleges gazdasági vonatkozásairól egyelőre nincs hír. Hasonlóképpen nem tudni részleteket a bizottság fejlesztési ügyekben illetékes tagjá­nak, Pisámnak e heti ghánai láto­gatásának napirendjéről, de szak­értők szerint főleg a második Lo­méi Egyezmény megújításáról lesz szó. Ez a megállapodás, mint isme­retes, 64 afrikai, kariib-tengeri és csendes-óceáni fejlődő­s(ACP)­or­­szággal — köztük Ghánával — te­remt szerződéses kapcsolatot; ér­vénye jövőre lejár. (AP—DJ, Reu­ter) Javulás jelei a svájci gazdaságban Továbbra is élénkül a svájci szabb távon kedvező a külföldi gazdaság. A vállalatok kilátásai megrendelések alakulása. Júliusban tovább javulnak és a hiteligények és augusztusban a kivitel reáléi­­is emelkednek. Erről számol be a lékben mintegy 3 százalékkal meg- Schweizerische Kreditanstalt (SKA) haladta az előző évi hasonló idő­­legújabb jelentése­ szak­adatait, míg az idei első fél-A jelentés szerint a nyugati ipar évében­­ még 7,7 százalékkal alatta ír államokban folytatódik a gazda- maradt a tavalyi lak,­sági élénkülés. Ennek fő mozgató. Januártól augusztusig a kivitel ereje eddig a magánfogyasztás és nominálértékben 33,9 milliárd sváj­­a lakásépítés volt, most viszont szó-1 ci frankra rúgott (0,6 százalék csök­­les körű beruházási élénkülés ta­ kenés), míg az import 39,9 milliárd pusztalható. Emellett a munkánál­ svájci frank volt (6,2 százalék küliség kissé csökkent, miközben az emelkedés). Míg tavaly az import infláció csekély maradt, 2,5 milliárd frankkal haladta meg Az ipari termelés Svájcban — az a kivitelt, addig idén ez a különb­ SKA jelentése szerint — az év köz-­­ség 6 milliárdra növekedett. Svájc hete óta, a szezonális ingadozástól kereskedelmi mérlege az egy NSZK eltekintve, megközelítőleg 4 század kivételével az összes­­ nyugat-euró­­lékot emelkedett. A növekedés el­­pai országhoz viszonyítva, de kulc­­s­sorban az egyre élénkülő belső nősen az Egyesült Államok vonat­­fogyasztás közvetkezménye. Hosz­­kozásában romlott. (Reuter) A legszegényebb fejlődő orszá­goknak nyújtott brit segélyek ta­valy zuhanásszerűen csökkentek. Az EGK-n belül, a GNP százaléká­ban mérve, csak Olaszország támo­gatja kevésbé a fejlődőket. Tavaly Banglades 22­ millió fontos, India 54 millió fontos brit segélyhez ju­tott, egy évvel korábban 66 millió és 168 millió volt a megfelelő ösz­­szeg. A c sm JELENTI­ SI A nyugatnémet BMW autógyár bejelentette, hogy nem tudja finan­szírozni a Regensburgban épülő új összeszerelő üzem működését, ha az érintett szakszervezet ragaszkodik hozzá, hogy a majdan ott dolgozó munkások heti munkaideje csak 35 óra legyen anélkül, hogy ez bérü­kön is tükröződjék. Az új üzem 1,2 milliárd márkás beruházást jelent és 3500 munkahelyet teremtene. Japán csillapítja Irakot és Iránt Nakadzsima Tosihiro japán kül­ügyminiszter-helyettes Irakba és Iránba utazott, hogy önmérsékletre bírja a három éve háborúban álló Iránt és Irakot.­­ Tokiói külügyminisztériumi forrá­sokban utalnak rá, hogy a politi­kus magával viszi Abe Sintaro kül­ügyminiszter levelét, amely sürgeti Irakot, ne támadja a Bandar Kho­­meiniben levő olajipari kombiná­tot. A hét elején Irak arról értesítette Japánt, hogy repülőgépei rövidesen támadást intéznek a kombinát el­len és felszólította a távol-keleti országot, hogy vonja ki az ott dol­gozó japán munkásokat. (Reuter) lisszabn eltörli a külföldiek kiutazási illetékét Csak ez év végéig kell illetéket fizetniük azoknak a külföldieknek,­ akik távoznak Portugáliából — kö­zölte a liszaboni kormány idegen­­forgalmi államtitkára. Joaquim Fer­­reira do Amaral elmondta, hogy a Portugáliába látogató külföldiek ja­nuár 1-e után nem lesznek köte­lesek illetéket fizetni, habár a ren­delkezés érvénye a belföldiekre nézve azután sem változik. Beje­lentése több napig tartó zúgolódást igyekezett eloszlatni. Lisszabon a múlt hét közepén ezer escudós il­letéket rótt ki minden kiutazó fel­nőttre s 500 escudósat a gyerekek­re. A rendelkezés azonnal életbe lépett, s zavarokat, fennakadásokat okozott szinte valamennyi repülő­téren és határállomáson. De kü­lönösen az idegenforgalmi szakem­berek tiltakoztak, akik szerint a költségvetés hiányát csökkenteni szánt illeték, főleg a kemény valu­tát hozó külföldi turistákat riaszt­ja el. A megélhetési költségek indexe szeptemberben 3,5 százalékkal nőtt az augusztusi 3,2 százalék után — adta hírül a liszaboni statisztikai hivatal. Mindez azt jelenti, hogy a szeptembert megelőző egy év alatt a megélhetési költségek 28,4 százalékkal emelkedtek. A pénzügy­minisztérium a hónap elején azt jelentette, hogy az infláció üteme az év végén évi 29 százalék körül lesz, de az áremelkedések ütemét jövőre leszorítja. A kormányt erre a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) kötött hitelmegállapodás kötelezi. (Reuter) Indonézia nagyösszegű kölcsönökre szórd Indonézia a következő néhány év­ben jelentős összegű kereskedelmi hitelre számít — jelentette ki Warthana gazdasági csúcsminiszter azon a nemzetközi pénzügyi kon­ferencián, amely hétfőn nyílt meg Dzsakartában. Mint mondotta, Indo­nézia márciusban rendkívül ked­vező feltételekkel jutott 1 milliárd dolláros konzorciális kölcsönhöz, s ez a tény szerinte az indonéz gaz­daságpolitikába vetett bizalmat fe­jezte ki. „Meg kell­­tartani ezt a bizalmat” — hangoztatta. A múlt hónapban Warthana Geni­ben úgy nyilatkozott, hogy Indoné­zia az 1983—84-es pénzügyi évben 2,5 5 milliárd dollár kölcsönt akar­­l venni, ebből 700—300 milliónyit nemzetközi bankoktól. A márciusban végződött pénzügyi é­vben Indonézia adósságszolgálata elé­ri az exportbevételek 24 százalé­kát, szemben az előző pénzügyi év 22 százalékával. Warthana elmond­ta, hogy évekig nem hivatalos elő­írás volt Dzsakartában, hogy az adósságszolgálat nem haladhatja meg az exportbevételek 20 százalé­kát. A tavalyi fordulat az export­piacok gyengeségének a következ­ménye. Jelezte azonban, hogy a kormány szigorúan ellenőrzi, hogy ne nőjön túlságosan a ráta. Dzsa­­karta figyelme kiterjed a magán­­szektor külföldi adósságszolgálatá­nak ellenőrzésére is. (Reuter) Aggasztó fizetési helyzet a Fü­löp-szigeteken A Fülöp-szigetek fizetési mérleg­hiánya október közepén elérte a 2,05 milliárd dollárt, a valutatar­talékok pedig szeptember vége és október közepe között 1 milliárd dollárral csökkentek — közölte Vi­­rata miniszterelnök. Az ország adósságállománya több mint 20 mil­liárd dollárra nőtt, a tartalékok pe­dig 430 millió dollárra zuhantak. A kivitel a harmadik negyedév­­ben 1,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de 12 százalékkal meghaladta a második negyedévit, értéke 3,74 milliárd dollárnak fe­lelt meg. Az import a korlátozó in­tézkedések nyomán 6 százalékkal 5,5 milliárd dollárra csökkent. (AP— DJ) VILÁGGAZDASÁG Delors: javulnak a francia mérlegadatok Javuló mérlegadatokról számolt be Delors francia gazdasági és pénzügyminiszter. Egy rádiónyilat­kozatban kijelentette: országa fize­tési mérlegének folyó tételein a harmadik negyedévben fölösleg képződött. Pontos adatokat nem mondott, csak annyit közölt, hogy az első negyedévi 3­0,1­ milliárd, il­letve a második negyedévi 2,9 mil­liárd frankos hiány után a mérleg július—szeptember között körülbe­lül­ 0,9 milliárd frankos szufficitet mutatott; mindezt a kormány ta­karékossági, importkorlátozó és ex­portélénkítő intézkedéseinek tulaj­donította. Delors elmondta, hogy ha a hely­zet tovább javul, Párizs egyéb kor­látozó intézkedéseket is felold. „Egy országnak, amely tartósan többet ad el, mint amennyit vásárol, meg kell szüntetnie az összes valutakor­­látozást” —­­ vélekedett. Utalt a va­lutakiviteli megszorítások múlt hé­ten bejelentett könnyítésére (esze­rint december 20-tól a külföldre induló franciák az eddigi 2000 he­lyett 5000 franknak megfelelő kül­földi valutát vihetnek magukkal), s azt ígérte, hogy jövőre megszün­tetik a hitelkártyák külföldi fel­­használására kimondott tilalmat. A kérdésre, hogy mennyi jelen­leg Franciaország teljes külföldi adósságállománya, Delors nem­­tu­dott pontos választ adni, közölte viszont, hogy az ország kényelme­sen eleget tehet adósságszolgálati kötelezettségeinek, ha évi 30 mil­liárd frankos kereskedelmi többle­tet ér el.. A kereskedelmi mérleg azonban — egészen szeptemberig — deficites volt, két év után első ízben, a múlt hónapban 323 millió frankos fölösleg képződött rajta. Ami az idei első kilenc hónapot illeti, a kereskedelmi mérlegen 35,8 milliárd frankos­ deficit keletkezett, szemben az egy évvel azelőtti azo­nos időszakban mért 73­5 milliárd­­dal (a takarékossági kényszerintéz­kedéseket a francia kormány az idén márciusban hozta). Az infláció alakulását illetően Delors nem volt ennyire bizakodó. Elismerte, hogy a megszorító in­tézkedések nem hozták magukkal az áremelkedések kívánatosnak tar­tott lassulását. Ismeretes, hogy Pá­rizs a fogyasztói áremelkedések felső határát 1983-ra 8, 1934-re pe­dig 5 százalékban irányozta elő, de a legújabb adatok is ennél gyor­sabb drágulásról árulkodnak. De­lors egyébként „helyénvalónak” minősítette a munkáltatók szövet­ségének tervét: 1984-ben 4—5 szá­zalékra leszorítani a béremelkedé­­­sek ütemét. „Ez a terv ésszerűnek látszik egy olyan országban, amely az infláció megfékezéséért küzd’? — mondta. (Reuter) Mérséklődött az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya Az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya szeptemberben 5,81 milliárd dollárra mérséklődött az augusztusi 7,19 milliárd dollárról — jelentette a washingtoni kereskedelmi minisz­térium. Az év első kilenc hónapjá­ban a mérleg 46,61 milliárd dolláros passzívummal zárult, szemben a tavalyi első kilenc hónap 29,76 milliárd dolláros és az év egészé­nek 42,69 milliárd dolláros hiányá­val. Szeptemberben a kivitel 4,6 szá­zalékkal 17,39 milliárd dollárra nőtt az augusztusi 16,63 milliárdról, nö­vekedett a feldolgozóipari termékek, kivált a repülőgépek és az autóal­katrészek exportja, javult a búza, a kukorica, az állati takrmányok és a különböző katonai cikkek külpiaci értékesítése is. Az­­amerikai­ import szeptemberben 2,6 százalékkal, 23,2 milliárd dollárra csökkent az augusztusi 23,82 milliárdról. Mér­sékelten visszaesett a kanadai és a japán gépkocsik bevitele. Az olaj­termékek importja értékben 2,2 szá­zalékkal volt kisebb, mint augusz­tusban. A nyersolajimport egy hó­nap alatt 4 százalékkal csökkent. A kereskedelmi hiány mérsék­lődése — véli a kereskedelmi mi­nisztérium — azt jelzi, hogy, leg­alábbis átmenetileg, fellendülésre lehet számítani a kivitelben. Hoz­záteszi azonban, hogy a javulás roppant bizonytalan, mert a dollár továbbra is túlértékelt és a gazda­sági növekedés külföldön változat­lanul lanyha. David Lund, a kereskedelmi mi­nisztérium kereskedelmi szakértője szerint az export növekedésének részben az az oka, hogy a múlt év utolsó negyede óta látványosan nö­vekedett az USA olajon kívüli im­portja, s ez az értékesítési lehetőség ösztönözni kezdi a többi ország gazdaságát. Ám szeptemberben az olajon kívüli termékek bevitele 2,7 százalékkal csökkent, az idén már másodszor fordul elő visszaesés. Baldrige kereskedelmi miniszter arra számít, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya az idén 65 milliárd dollár lesz, a miniszter korábban a deficit nagyságát 65—75 milliárd dollárra­­tette. ..­­ A minisztériumi jelentésből egyébként kitűnik, hogy az OPEC- országokkal szemben mutatkozó amerikai kereskedelmi hiány szep­temberben 1,42 milliárd dollárra csökkent az augusztusi 1,62 mil­liárdról, Japánnal szemben pedig még látványosabb a javulás: 1,16 milliárd dollár volt a deficit az augusztusi 1,82 milliárd dollár he­lyett. Nőtt viszont a Nyugat-Euró­­pával szembeni kereskedelmi hiány: 300 millió dollárra az augusztusi 124 millióról. (AP&DJ, Reuter) VENEZUELA ÚJABB MORATÓRIUMOT KAPOTT Venezuela újabb moratóriumot — ezúttal 90 naposat — kapott tar­tozásai tőkehányadának törleszté­sére. A dél-amerikai országnak hi­telező bankok szeptember végén hozzájárultak egy, — az idén akkor már harmadik — 30 napos mora­tóriumhoz, de kikötötték, hogy csak abban az esetben hajlandók elfo­gadni meghosszabbítását, ha a ma­gánadósságok hátralékaiból jelentős részt kifizet. Arturo Sosa pénzügy­­miniszter a 90 napos fizetési hala­dék helyett 120 napot szeretett volna elfogadtatni a hitelezőkkel, mert így kisebb nyomás neheze­dett volna országára, miközben a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) a jövő évi gazdaságpolitikáról tár­gyal. Caracas azért akarta minél tovább halogatni a megbeszéléseket, mert a december 4-i választások előtt nem szívesen hozott volna to­vábbi szigorító intézkedéseket. Venezuela az idén egyensúlyba hozza költségvetését, de legrosz­­szabb esetben is kicsi lesz a defi­cit. Ez az emelkedő olaj­bevételek­nek köszönhető — jelentette ki a hét végén Arturo Sosa. Az 1983-ra várt napi 1,45 millió barrel helyett átlagosan 1,5 millió barreles ter­melésre számítanak Caracasban. Mivel a költségvetés összeállításánál az előző adatot feltételezték és az olajat a vártnál kissé drágábban tudták eladni, mérséklődik a költ­ségvetés deficitje — fejtegette. Ve­nezuelában az olaj adja a deviza­­bevételek 95 százalékát és a kor­mány jövedelmének 65 százaléka is ebből származik. Sosa hozzátette, hogy a Venezue­lai import értéke az idén valószí­nűleg a tavalyi 12 milliárd dollár fele lesz. Elmondta, hogy a kor­mány a többcsatornás árfolyam­rendszert a következő két és fél év során egységes árfolyammá fog­ja átalakítani. (Reuter) WEIG­HMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettest VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerke*1«6«ég: Bp . Dorettyc u­s IV em. Postacím: Budapest* PL 534. 1397 Telefon: 184 053 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat felelős kiadót Ilii Imre Igazgató Kiadóhivatalt Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefont 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar köz­tetete (vállala­­tok, szövetkezetek, hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hoop Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvet­léről vagy átutalással a KHI 215-90162 pénz­forgalmi jelzőszámára 83 3102/9 10 « Szedte­trínyt Nyomda Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta? L­lker­l­épnyomda, Budapest Felelőt (­ezető Zoltán HU ISSN 0231 4­ 53

Next