Világgazdaság, 1984. január (16. évfolyam, 1/3754-21/3775. szám)
1984-01-03 / 1. (3754.) szám
1984. JANUÁR 1. A brüsszeli bizottság elnöke reformokat sürget A Közös Piac szerepének újraértelmezésére, a közösség feszítő pénzügyi problémáinak mielőbbi rendezésére szólította fel a tagországokat újévi üzenetében Thom, az EGK brüsszeli bizottságának elnöke. Mint mondta, a közösség csakis a költségvetési és mezőgazdasági vitákból kikeveredve, új lendülettel lépheti át a 21. század küszöbét Közelebbi céloknál maradva, a kíváncsi tekintetek most Párizsra szegeződnek: mit szeretnének és mit tudnak majd elérni a franciák most kezdődő féléves elnökségük idején? „Hiszünk még a jövőben, abban, hogy szükség van a közösségre? Igen! Hajlandók vagyunk feláldozni mindazt, amit a közösségen belül eddig elértünk, pusztán jelentéktelen költségvetési huzavona miatt? Nem, ezerszer is nem!” — adta meg kissé ünnepélyes hangú válaszát az általa feltett kérdésekre Thom, a brüsszeli bizottság elnöke. Sürgette a tagországokat, hogy olyan egységnek tekintsék a Közös Piacot, amely 40 évvel ezelőtt egymással még hadban álló országok nemzeti érdekei között teremtett összhangot. „Számunkra Európa nemcsak a technokraták Európája, a vashegyek, a mezőgazdasági fölöslegek, a költségvetési visszatérítések Európája.” Megállapításai azonban inkább csak az általános pesszimizmust voltak hivatva feledtetni az újévet üdvözlőkkel. A helyzetről szólva, kénytelen volt elismerni: a tíz tagország athéni kudarca, a sürgető pénzügyi reform elodázása „a latens krízist nyílt válsággá változtatta. Rossz éve volt 1983 a Közös Piacnak, de az igazi problémákkal még csak ezután kell megküzdenie”. A feladatokat szerinte csak úgy lehet megoldani, ha eközben új gazdasági és politikai impulzust adnak a közösség belső életének — ilyen impulzus lehet a kereskedelem útjába emelt akadályok lebontása, a fejlett technológiák utáni kutatás erősítése, az együttműködés fokozása. Ehhez viszont többlet-erőforrásokra van szükség, amelyek megszavazására csak úgy lehet mozgósítani Nyugat-Európa adófizetőit és parlamentjeit, ha a pénzkészleteket ésszerűbben költik el. Az EGK jövőjével foglalkozott Mitterrand francia elnök is, kijelentve: „A tagországoknak nem szabad elmulasztaniuk a lehetőséget, hogy új politikai akaratot fecskendezzenek a közösség életébe.” Újévi televíziós üdvözletében megállapította: a közösség világelső a kereskedelemben, de hiányzik belőle a politikai elkötelezettség, saját értékeinek és lehetőségeinek tudata. Szavainak az ad külön jelentőséget, hogy vasárnaptól. Újév napjától fél évre a franciáké az EGK miniszteri tanácsában az elnökség. Párizs eddig semmi közelebbit nem árult el ezzel kapcsolatos céljairól, mindössze Mauroy miniszterelnök egy korábbi fejtegetésére lehet hagyatkozni. Eszerint a franciák — fontossági sorrendben — a következőket szeretnék keresztülvinni június 30-ig: növelni a közösség bevételeit a közös kiadások fedezésére; megfékezni a tejtúltermelést, ■mindenekelőtt az iparszerű, északi tejtermelő nagyüzemekben, s kevésbé a délvidéki, családi gazdaságokban; önmérsékletet tanúsítani a kiadásokban, végül megvizsgálni a briteknek a hozzájárulásaik csökkentésére vonatkozó követelését. Franciaország ezenkívül szorgalmazni fogja a technológiai fejlődés meggyorsítását. A felvételére váró két ország, Spanyolország és Portugália mielőbb választ kell, hogy kapjon — de a válasz Párizs szerint csak akkor lehet „igen”, ha a mediterrán termények versenyétől megóvják a francia és az olasz parasztokat. (A franciák tervéről és elődjük, a görögök féléves elnökségének mérlegéről lásd írásunkat az 5. oldalon.) Ugyancsak elsején életbe lépett az EGK és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közötti kereskedelemben az újabb vámcsökkentés. Ennek eredményeképpen gyakorlatilag teljessé vált a vámmentesség az ipari termékek forgalmában az EGK tíz és az EFTA hét tagországa között. 1984- től kezdve a tizenhétből mindössze három ország tart fenn bizonyos, átmeneti jellegű vámokat: Finnország — az EFTA társult tagja — később kötött vámcsökkentési szerződést a Közös Piaccal, így 1985-ig érvényben tart bizonyos vámokat. Ugyancsak 1985-ig érvényben maradnak egyes görög vámok az EFTA-országokkal folytatott kereskedelemben, míg Portugália — az EFTA tagja, az EGK tagság várományosa — mind az EFTA-ból, mind az EGK-ból érkező iparcikkekre kiró bizonyos vámokat ipara védelmére. Az EFTA és az EGK teljes kétoldalú kereskedelme tavaly 105 milliárd dollár volt, az EFTA kereskedelmének felét bonyolítja le az EGK-val, és 20 százalékkal részesedik az EGK forgalmából. H. V. Osztrák jelentés ez OECD kelet-európai exportjáról A fejlett tőkésországoknak az európai szocialista országokba irányuló exportja 1982-ben (dollárban számolva) 9,5 százalékkal csökkent, összehasonlító árakon a süllyedés mértéke 6,5 százalékos — jelenti a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet pénteken közzétett jelentése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, az OECD-hez tartozó fejlett tőkésországok tavalyelőtt a Szovjetunióba 2,5 százalékkal (volumenben 6 százalékkal) fokozni tudták kivitelüket, míg a többi európai szocialista országba dollárban 25 százalékkal, összehasonlító árakon pedig 22 százalékkal kevesebbet exportáltak. 1983 első felében az exportcsökkenés dollárban 4,5 százalékos volt, ezen belül a Szovjetunióba irányuló kivitel 0,5 százalékkal emelkedett, a kisebb európai szocialista országok viszont 13 százalékkal kevesebb árut vettek a fejlett tőkésországoktól, mint 1982 első hat hónapjában. Az OECD-országok exportárai 1983 első felében 4 százalékkal csökkentek, azaz a szocialista országokba irányuló export volumenben stagnált, miközben a Szovjetunió — összehasonlító árakon — majdnem 5 százalékkal növelte nyugati importját. A WIFO a továbbiakban kiemeli, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok helyett inkább Nyugat- Európából importált. Ebből Ausztria is hasznot húzott, mert fokozni tudta a Szovjetunióba irányuló kivitelét az OECD-átlaghoz képest, de a többi nyugat-európai szállítóhoz viszonyítva már alacsonyabb az exportnövekedés üteme. Ausztria részesedése a fejlett tőkésországok európai szocialista exportjából az 1982-ben jelzett 9 százalékról a tavalyi év első felében 14,5 százalékra nőtt. Az NDK- ban a tavalyelőtti 8,5 százalékról 1983 első felében az osztrákok piaci részesedése 16,8 százalékra emelkedett. Bulgáriában, és ha kisebb mértékben is, de Csehszlovákiában is nőtt az osztrák kivitel részaránya. Lengyelországban és Romániában az osztrákok fenn tudták tartani részarányukat, míg Magyarországon a WIFO jelentése szerint valamelyest csökkent az osztrákok részesedése a teljes tőkés importon belül. Itt azonban figyelembe kell venni — mutat rá az APA hírügynökség, hogy az Ausztria magyarországi exportjában jelentős szerepet játszó építőipar teljesítménye csak részben tükröződik a statisztikai adatokban. (APA) KP A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 359,6 millió dolláros kölcsönt hagyott jóvá Zaire-nek, ebből 120,2 milliónyit azonnal át is utal kárpótlásképpen az exportbevételek kieséséért. JELENTI Amnesztiát hirdetett Rowlings ghanai elnök hivatalba lépésének második évfordulója alkalmából. Egyben arról beszélt, hogy az idei év gazdaságilag nehezebb lesz a tavalyinál. Szigorítják ez importot Argentínából Rövid távú gazdaságélénkítő programot tett közzé az új argentin kormány. Az intézkedések között szerepel a kamatok leszállítása, béremelés, a közszolgáltatások díjainak drágítása, üzemanyag-áremelés, és az importellenőrzés szigorítása. Január első napjaitól fontos gazgazdasági intézkedéseket vezet be az új argentin kormány — jelentette be Bernardo Grinspan argentin gazdasági miniszter. A hitelkamatokat hétfőtől az addigi havi 15,5 százalékról 12,5 százalékra szállítják le, amivel 20 százalékkal teszik olcsóbbá a 30 napnál hosszabb lejáratú hiteleket. Az ugyanilyen lejáratú betétek kamata ezentúl havi 11,5 százalékos lesz, az eddigi 14,5 százalék helyett. A másik fontos rendelet, hogy a béreket 12 százalékkal felemelik, ellensúlyozandó az áremelkedéseket. Az előrejelzések szerint az infláció üteme januárban 10 százalékos lesz, szemben a decemberi 30 százalékkal. A közszolgáltatások díjai januárban 10 százalékkal emelkednek, ezzel szemben a benzin árát 30 százalékkal emelik fel, hogy így is növeljék a költégvetés bevételi számlájára befolyó összegeket. A háztartások és az erőművek által használt gázolaj, továbbá a személygépkocsikba való dízelüzemanyag ára valamivel mértéktartóbban emelkedik — mondotta Grinspan. A gazdaság felélénkítését szolgálja a kamatcsökkentésen kívül az is, hogy ösztönzik a bankok belső hitelfolyósításait: 85-ről 82 százalékra csökkentik a kötelező készpénztartalékolási hányadot. A belső ipar fokozottabb védelmét célozza, hogy megnehezítik az importot: fál évre megtiltják a luxustermékek bevitelét. Ezzel szemben az exportra termelő vállalatok vámmentesen hozzájuthatnak az alapvető nyersanyagokhoz. Különösképpen vonatkozik ez azokra a cégekre, amelyek importhelyettesítő termékeket állítanak elő. Grinspan hozzáfűzte még, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a gazdasági program következő részletét, amelyben a lakásépítés ösztönzésére.,, az állami beruházásokbővítésére, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, a bányászat és a halászat korszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. (Reuter) Az idén Washington liaterszortistba akarja védeni ez amerikai gzdasági érdekeit Korlátozni kell azon országok bankjainak amerikai működését, amelyek korlátokat állítanak az amerikai bankok tevékenysége elé — követelte Jake Garn, az amerikai szenátus bankügyi bizottságának elnöke, 11 országot vádolva az amerikai pénzintézetek tevékenységének akadályozásával. Decemberi helyszíni tapasztalataira hivatkozva, főként azt sürgette, hogy Ausztráliát „büntessék meg”, ha nem enyhíti a bankok működésére vonatkozó feltételeit. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a Reagan- kormányzat köreiben hasonlóan keményebb magatartást követelnek mind többen külkereskedelmi kérdésekben, tekintettel az idei amerikai elnökválasztási évre. A kereskedelmi minisztérium ellenintézkedéseket fontolgat azon külföldiekkel szemben, akiknek kereskedelmi tevékenységét nem tartja méltányosnak, akik túlzottan élnek az exportszubvenció lehetőségeivel, vagy termékeiket dömpingáron értékesítik. Most tárgyalnak egy textilmegállapodásról; ebben a minisztérium illetékesei már jóváhagyták, hogy 15-féle textiltermék importját állítsák le. A republikánusok ezekkel a lépésekkel el akarják kerülni, hogy a demokraták túlságos kereskedelmi liberalizmussal vádolhassák őket. Szakértők arra számítanak, hogy Washington semmiféle rugalmas álláspontra nem lesz hajlandó, ha a Közös Piac nem egyezik bele az USA-ba irányuló különleges acél exportját korlátozó megállapodásba. Akkor is kemény reakció várható, ha az EGK beváltja fenyegetését, és visszafogja az amerikai kukoricasi- ikér vásárlását. Arra is számítani lehet, hogy az eddiginél nagyobb nyomás nehezedik Japánra: vásároljon több amerikai marhahúst és citrusfélét. Importkorlátozási követelések várhatók az amerikai acélgyártók, olajvegyipari cégek, szerszámgépkészítők részéről is. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG Leszállítják az életszínvonalat, szaporítják a munkanélkülieket Izraeli vita a takarékossági politikáról A vasárnapi minisztertanácson az izraeli kormány megszabta a költségvetési kiadások határát, de abban nem jutott dűlőre, hogy mely tárcák rovására takarékoskodjanak. Ez a kérdés zátonyra futtathatja, a mindössze négyfős többséggel rendelkező kabinetet. A helyzetet súlyosbítja, hogy immár több mint 40 ezer közalkalmazott sztrájkol, s harci kedvüket csak erősíti a hétfőn bejelentett intézkedés: a benzin árának újabb, ezúttal 15 százalékos felemelése. Az évi 200 százalékos infláció, a külföldi adósságok felhalmozódása — amely eléri a 23 milliárdot, vagyis egy főre számítva a világon a legnagyobb — cselekvésre kényszeríti a Samir-kormányt, de lehet, hogy a kényszerű cselekvéssel saját sírját ássa meg. „A libanoni háború immár nem az első számú gondja Izraelnek, hátérbe szorítja a gazdasági helyzet folyamatos romlása” — állapítja meg az AP—DJ Tel Aviv-i tudósítója. A pénzügyminiszter által előterjesztett recept azonban szentnek tartott tabukat sért meg: előirányozza többek közt a katonai kiadások 10 százalékos csökkentését, a Jordán nyugati partján azt új telepítések egy évre való befagyasztását vagy legalábbis lényeges lassítását, a közoktatás megfizettetését a szülőkkel. Emellett újra akarja tárgyalni a szakszervezeti szövetséggel a bérek emelésének rendjét. A pénzügyminiszter szerint a külföldi adósságok csökkentésére és a fizetési mérleg 5,3 milliárd dolláros deficitjének mérséklésére, csak akkor van remény, ha az izraeliek beletörődnek az életszínvonal romlásába, jövedelmük 10—12 százalékos gyengülésébe, a 4 százalékos munkanélküliség 7 százalékra emelkedésére. A Reuter jelentése szerint a Jordánon túli telepítések költsége évi mintegy 300—400 millió dollár, s ehhez az AP—DJ hozzáfűzi: a telepítések befagyasztásának már a felvetése is jelzi, hogy mennyit változott Izrael Begin távozása óta. A telepítés volt Begin politikájának — amely a külpolitikát és a háborúskodást állította a középpontba — első számú célja. A jelek arra vallanak, hogy teljes befagyasztásuk Kohen Orgun pénzügyminiszternek sem sikerül. A vasárnapi minisztertanács után a kormány szóvivője közölte, hogy nem állítják le, csupán lassítani fogják az építkezéseket. A szélsőjobboldali Tenija párt ugyanis ebben az esetben kilép a koalícióból. A szóvivő nyilatkozata nem ad választ a kérdésre: milyen ütemű lesz a lassítás? Ebben talán annak is lesz szerepe, hogy a közvéleménykutatások szerint a lakosság 48,5 százaléka ellenzi atelepítési politikát, és csak 36 százaléka támogatja. A kormánykoalíció másik kis pártja,, a Tárni a jóléti kiadások lefaragásával száll szembe, az ugyancsak a koalícióhoz tartozó vallásos párt pedig az iskoláztatási költségek áthárítása esetére helyezi kilátásba távozását a mindössze négyfős többséggel rendelkező kormánykoalícióból. Mindez sokat levon a minisztertanács vasárnapi határozatának értékéből. Ekkor elhatározták a munkaügyi miniszter ellenszavazata és Levi miniszterelnök-helyettes tartózkodása melett —, hogy az 1984-es év költségvetési kiadásait 1400 milliárd sékelre korlátozzák, de a tárcaközi bizottság elé utalják annak kérdését, hogy a csökkentést hogyan osszák meg az egyes minisztériumok előirányzatai között. A 200 százalékos infláció nehézzé teszi a csökkentés tényleges mértékének kiszámítását, de — mint gazdasági szakértőkre hivatkozva a Reuter jelenti —, a 71,5 sékeler dollár paritást vették alapul, s eszerint a kiadási előirányzat körülbelül 20 milliárd dollár. Vagyis: a kiadások összege nagyjában megfelel az előző évinek. (Reuter, AP—DJ, MTI) Az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága a fellendülés feltételeiről Az afrikai országok gazdasága tavaly gyakorlatilag stagnált, és az idén is csak akkor van kedvező kilátás némi növekedésre, ha több körülmény kedvezően alakul, mindenekelőtt ha kibontakozik az élénkülés a fejlett tőkésországokban. — mondja az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának jelentése. A kontinens gazdasága tavaly reálértékben mindössze 0,2 százalékkal gyarapodott. Főként a tartós szárazság és más természeti katasztrófák gátolták a fejlődést. Sok év leggyengébb termését takarították be tavaly, és a fejlett tőkésországok többségében tapasztalható stagnálás is visszavetette az afrikai gazdaságokat. Az idén az afrikai országok legjobb esetben is csak 3,1 százalékkal gyarapodhatnak, ez azonban jó időjárást, a fejlett tőkésországok részéről megnyilvánuló nagyobb keresletet feltételez, továbbá az árrendszer, a valuta- és beruházási politika reformját. Ha azonban ezek a feltételek nem teljesülnek, s a mezőgazdasági termelés az idén csökken, akkor — s ez a pesszimistább változat — a GNP növekedése nem lesz nagyobb 1,8 százaléknál. Az egy főre jutó élelmiszertermelés tavaly 2 százalékkal csökkent, s az élelmezési helyzet roszszabb volt, mint bármikor az 1973 —74-es szárazsági katasztrófa óta, amikor a Szahel-övezetben több százezren vesztették életüket. A kontinens 22 országában 120 millió embert fenyeget éhínség. Az afrikai országok jelentős mértékben függenek a fejlett tőkés államoktól, ez korlátozza gazdaságpolitikájuk mozgási szabadságát. Az olyan nyersanyagok, mint a vas, a kobalt, az urán és más fémek iránti exportkereslet tavaly is nagyon gyenge volt. A mezőgazdasági termékek kivitelét sem sikerült fokozni, a pamut és a kakaó kivételével. A magas olajárak következtében az olajszámla felemészti az exportbevételek 70 százalékát. Tavaly az afrikai országok áruimportja 12,3 százalékkal 63,6 milliárd dollárra zsugorodott, exportjuk pedig 9,6 százalékkal 62 milliárd dollárra csökkent. Az ENSZ-szervezet szakértői felszólítják az afrikai kormányokat: megfelelő gazdasági ösztönzéssel élénkítsék a mezőgazdasági termelést, szüntessék meg az élelmiszerárak és a szolgáltatások szubvencionálását, s jobban használják ki a rendelkezésre álló erőforrásokat. (DPA) VnAOGMMSie A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900), közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 84.3102/9-1 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0231-4843