Világgazdaság, 1984. április (16. évfolyam, 66/3820-82/3836. szám)
1984-04-03 / 66. (3820.) szám
1984. ÁPRILIS 8." A nagy adósok mentőakciója ARGENTÍNA ÁTHIDALÓ KÖLCSÖNT KAPOTT Példa nélkül álló adósmentő-akcióról számoltak be a hírügynökségek. Argentína a Reuter szerint 500, az AP&DJ hírügynökség szerint 610 millió dolláros áthidaló kölcsönt kapott, mégpedig az ugyancsak súlyos adóssággondokkal küszködő Mexikótól, Venezuelától, Brazíliától, Kolumbiától, továbbá az USA-tól és a latinamerikai országnak hitelező magánbankoktól. A tét az volt hogy behajthatatlannak minősítsenek-e 640 millió dollár argentin tartozást az amerikai bankok, vagy sem, s hogy emiatt kiújul-e egy újabb adósságválság veszélye. A latin-amerikai országnak ugyanis ennyi hátraléka volt, s az ennek törlesztésével kapcsolatos tárgyalások határidejét március 31-ben jelölték meg. Jóllehet a megbeszélések már hetek óta folytak, az álláspontok nem közeledtek, s már a hét végén látni lehetett, hogy a felek nem tudnak zöld ágra vergődni. Márpedig ha az argentin tartozásokat behajthatatlannak minősítik, akkor annak végzetes következményei lehetnek az ország számára. Latin-Amerika szolidaritásának szép példájaként emlegette a mexikói és az argentin elnök a Buenos Airesnek dobott hitelmentőövet. Ebben egyébként Mexikó és Venezuela 100—100 millióval, Brazília és K°iunibia 50—50 millióval, az Argentínának hitelező magánbankok egyik 11 tagú csoportja 100 millióval járul hozzá, az argentin kormány 100 milliót kivesz fizetési célokra a hivatalos valutatartalékaiból. Az AP-DJ hírügynökség szerint ezt az öszeget az amerikai jegybank megtoldotta még 110 millió dollárral. Így már csak 30 millió dollár hiányzik ahhoz, hogy Argentína megszabadulhasson hátralékaitól. Ezeket az összegeket akkor kell visszafizetni, amikor a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jóváhagyja Argentína számára a kért 4 milliárd dolláros kölcsönt. A külföldi magánbankok és a kormányok igyekeznek arra szorítani a Buenos Aires-i kormányt, hogy mihamarabb egyezzen ki a valutaalappal, más szóval fogadja el a pénzintézet gazdaságpolitikai tanácsait. Ettől függ, hogy a magánbankok, amelyek augusztusban már jóváhagytak egyszer Argentína számára egy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt, folyósítják-e a még hátralevő 1 milliárd dollárt. Az amerikai jegybank is kilátásba helyezte, hogy 3-500 millió dollár kölcsönt folyósít az országnak, amennyiben a Buenos Aires-i kormány már a kezében tartja az IMF kölcsönéről szóló bizonyítványt. E nemzetközi unszolás hátterében az áll, hogy Alfonsín argentin elnök az utóbbi időben minden fórumon közölte: nem hajlandó olyan hitelfeltételeket elfogadni, amelyek hátráltatják az ország gazdasági növekedését. Jóllehet az argentin elnök hálásan nyilatkozott a mentőakcióról, az országban nem egyértelmű az öröm. Az ellenzéki politikusok szerint legalábbis fenntartással kell fogadni az áthidaló kölcsönt, mert félő, hogy ennek révén akarják rászorítani az argentin kormányt: hozzon drákói megszorító intézkedéseket. (Reuter, AP—DJ) A VILÁGGAZDASÁG következő száma április 6-án, pénteken jelenik meg. • Franciaországban április 1-én átlagosan 5 százalékkal felemelték az autópályák használati díját. Az intézkedés az eddigi nagy díjkülönbségek kiegyenlítését szolgálja. Az országban a jövő hét közepén benzináremelés is várható. • Marán spanyol külügyminiszter hétfőn befejezte látogatását Szaúd-Arábiában, ahol jól értesült források szerint többek között egy 100 millió dolláros spanyol fegyvereladás utolsó részleteit tárgyalta meg. • Japánban részvényvásárlási lázzal köszöntött be az új pénzügyi év. A tokiói részvénytőzsdei index értéke rekord magasságba szökött, először lépte át a 11 ezres küszöböt. JELENTI «» Gaston Thorn, a brüsszeli bizottság elnöke május elején hivatalos látogatást tesz Japánban. Thorn útjával előkészíti a május 15-én Brüsszelben kezdődő közös piaci—japán miniszteri értekezletet és a fejlett tőkésországok júniusi, Londonban sorra kerülő csúcsértekezletét. •■Chilében 61,8 milliárd dollár volt februárban a kereskedelmi mérleg többlete, 56 millióval több mint januárban, de 103,6 millióval kevesebb mint tavaly februárban — jelenti az ország központi statisztikai hivatala. • Eredménytelenül végződött Japán és Amerika légügyi szakembereinek találkozója Tokióban. A két félnek nem sikerült új légügyi megállapodást kötni a több mint 30 éve érvényben levő jelenlegi egyezmény helyett. ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezet Universitas Szakcsoport Az Economix Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezet keretén belül működik az UNIVERSITAS Általános Szolgáltató Szakcsoport, amelyet fiatal oktatók vezetésével a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozó hallgatói alapítottak! A KÖVETKEZŐ SZAKMAI ÉS EGYÉB MUNKÁKRA VÁLLALKOZUNK A TANÉV SORÁN RÉSZMUNKAIDŐBEN ÉS NYÁRON TELJES MUNKAIDŐBEN: ügyintéző, közgazdasági elemző, "statisztikai, szervezési, számítástechnikai, számviteli, ügyviteli, közgazdasági feladatok a megrendelőnél vagy saját székhelyünkön adatgyűjtési, -feldolgozási és rendszerezési munkák (közvélemény-kutatás is) — idénymunka, alkalmi fizikai rohammunka (takarítás, költöztetés stb.) — rendszeres kisegítő fizikai szakmunka és segédmunka (takarítás, karbantartás stb.) — nyelvtudást igénylő szolgáltatások (tolmácsolás, fordítás-,, kísérés) — reklám- és propagandatevékenységek A szakcsoport vállalkozói, megbízási formában vagy bérmunka konstrukcióban tud gyorsan, jelentős számú, elfogadható költségszinten dolgozó, közgazdaságilag érdeklődő, tájékozott, könnyen mozgatható és szervezhető diákokat biztosítani. Komolyabb szakmai felkészültséget igénylő munkák esetében a szakcsoport egyetemi oktatókat is tud foglalkoztatni, akár a Kisszövetkezet egyéb szakcsoportjaival együtt. Vidéki munkák esetén szállás biztosítása szükséges. A munkákat rezsióradíj elszámolásban vagy vállalkozóként (megbízottként) egy összegben vállaljuk. Kérjük önt, ha egyéb igénye van, akkor is forduljon hozzánk! Telefon: 176-692 Ügyintéző: Bekker Gyöngyi Levélcím: Bp. 5. 1828. Pf.: 489. A lengyel benzináremelés háttere A lengyelországi benzináremelés célja a felhasználás visszaszorítása — közölte a varsói kormány, s egyben figyelmeztetett, hogy az eddiginél keményebben veszi föl a harcot a benzin feketepiaci értékesítése elen. Mint ismeretes, április 1-től 25 százalékkal drágult a benzin — a szuperbenzin 40-ről 50 zlotyra —, az olaj és a taxik viteldíja. Nem változtak, viszont a tömegközlekedési díjak. A benzinfogyasztás főként a gépkocsik emelkedő száma miatt növekszik, s Lengyelország a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem tud konvertibilis valutát fordítani kőolaj importjára. Az ország olajellátása a Szovjetuniótól vásárolt évi 13 millió tonnán nyugszik. (Reuter) Továbbra is az elnök dönt az amerikai technológiaexport korlátozásáról Az amerikai elnök pénteken bejelentette: mindaddig folytatja a legkorszerűbb technológia exportjának korlátozását, amíg az erre vonatkozó törvényjavaslatot nem szentesíti a kongresszus. A kongresszushoz küldött üzenetében Reagan hangoztatta, hogy ha a kormány exportellenőrzési joga érvényét vesztené, a külföldiek korlátlanul hozzájutnának amerikai termékekhez és technológiákhoz, ez pedig rendkívüli veszélyt hozna az amerikai érdekekre. Az elnök hasonló lépést tett a múlt évben, amikor szeptember végén az amerikai exportellenőrzési törvény érvénye lejárt. (AP—DJ, Reuter) Az olasz kormány a recesszióból való kijutás feltételeiről Goma kincstárügyi és Longo költségvetési miniszter ismertette a kormány tagjaival az 1983-as év gazdasági teljesítményére vonatkozó végleges adatokat. Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy Olaszország túljuthat a recesszión, de ehhez csökkentenie kell a költségvetési passzívumot, és folytatnia kell a bérkorlátozásokra irányuló politikát. A nemzeti össztermék, a GNP tavaly reálértékben 1,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 0,4 százalékos süllyedés után, a fogyasztói árak 15 százalékkal emelkedtek. Az ipari termelés 3,5 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak, amikor 1,9 százalékos csökkenés mutatkozott. A nettó beruházások állománya 14,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói kiadások reálértékben 0,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a magánfogyasztás 0,5 százalékkal csökkent. A kivitel majdnem 4 százalékkal nőtt, az import 0,8 százalékkal mérséklődött, a kereskedelmi mérleg passzívuma 60 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A mérleg javulásában jelentős szerepe volt a líra leértékelésének is. A fizetési mérleg folyó tételein ismét aktívum mutatkozott, a felesleg 775 milliárd líra volt. (DPA) Csökkent az USA és a Szovjetunió kereskedelmi forgalma Csökkent a kereskedelmi forgalom a Szovjetunió és az USA között tavaly: mennyiségben 14,6 százalékkal volt kevesebb, mint 1983- ban, amikor viszont 20,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Hivatalos szovjet adatok szerint 1983-ban a két ország közötti kereskedelmi forgalom értékben 1,9 milliárd rubel volt. A Szovjetunió a fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelmében 930 millió rubeles többletre tett szert tavaly — igazították ki szovjet hivatalos helyről a korábban az Ekonomicseszkaja Gazetában megjelent adatokat, amelyek szerint 1 milliárd rubeles volt az aktívum. (Reuters Felveszünk gyakorlott, oroszul és németül tudó üzletkötőt, gyakorlott, német és orosz levelezőt Jelentkezni lehet a 316-933-as telefonon VILAGGAZDASAG Előkészületek a jugoszláviai árstop feloldására Az eredeti időpontnál korábban, már áprilisban megkezdődne az árbefagyasztás fokozatos feloldása Jugoszláviában. A kormány szeretné elkerülni a tavalyihoz hasonló féktelen áremelkedéseket, ezért tervezetet készített az árak további szabályozására, adminisztratív úton és gazdasági eszközökkel kívánja mértéktartásra bírni a termelőket. Jugoszláviában a Nemzetközi Valuta Alappal kötött megállapodás és talán még inkább a belső gazdasági követelmények miatt az eredetileg tervezett fél év lejárta előtt, már áprilistól fokozatosan feloldják a december végén elrendelt árbefagyasztást. A tavalyi féléves árstop feloldása után bekövetkezett árrobbanás tapasztalataiból, okulva, az idén nagyobb körültekintéssel készülnek a korlátozás megszüntetésére, szem előtt tartva azt is, hogy a tavalyi 58 százalék után idén az infláció nem haladhatja meg a 40 százalékot. Ennél gyorsabb ütemű drágulás esetén szinte lehetetlenné válna ugyanis az IMF által előírt s a belgrádi kormány által elfogadott feltételek , a kamatok és a dinárárfolyam összehangolása az inflációval — teljesítése. Az infláció megfékezését tekinti ezért elsődleges feladatának az a határozattervezet, amelyet a kormány már a képviselőház illetékes bizottsága elé terjesztett. A tizennégy pontból álló javaslat szerint a kormány az árstop hatályon kívül helyezése után is befolyásolni kívánja az árakat megfelelő árképzési mércék kidolgozásával, ez egyúttal lehetőséget nyújtana az egységes árellenőrzésre is. Az árakat mértéktelenül emelő termelőkkel szemben Belgrád fenn kívánja tartani magának a jogot a korábbi árak adminisztratív visszaállítására, emellett gazdasági szabályozókkal hathat az árak alakulására, így például a vállalatok által kért hitelek odaítélésével, illetve megvonásával. Mint ismeretes, a jugoszláv kormány vállalta, hogy 1985 áprilisáig valamivel az akkori infláció fölé emeli a belföldi kamatokat. Amennyiben ezt magas szintű infláció közepette kell teljesítenie, úgy rendkívüli módon megdrágulnak a belföldi hitelek, é s a „puha” hitelkorlátokhoz szokott gazdaság újabb megrázkódtatás elé néz. Egyes becslések szerint jelenleg a jugoszláv vállalatok működőtőkéjüknek több mint 80 százalékát biztosítják kedvező feltételű belföldi hitelekből. Az árstop feloldása után a tervezet szerint az árak 55 százaléka szabadon alakulhat, 32 százaléka a termelők közötti önigazgatási megegyezések útján, 13 százalékát pedig központilag határozzák meg. A szabad árakat is a kormány által kidolgozott mércék keretei között kell megszabni, s áremelés előtt egy hónappal értesíteni kell az árhivatalt. Az áralakítás mércéje hangsúlyozottan a világpiaci ár lesz, a belföldi termékek árát a kiviteli és a beviteli árak alapján kell tehát meghatározni. Ha ezt az elvet sikerül a gyakorlatban érvényesíteni, akkor áremelésre csak a nyersanyagtermelő-, a fa- és a fémipar, és még egy-két ágazat számíthat. A feldolgozóipar már most is drágábban értékesíti termékeit belföldön, mint külföldön. A szövetségi kormány a közvetlen átalakításban rá eső 13 százalékon belül olyan alapvető termékek és szolgáltatások árait és díjait határozza meg, mint az áramszolgáltatás, a vasúti személy- és teherszállítás, a gáz- és kőolaj és kőolajszármazékok, a műtrágyák, a cukor, az étolaj, a liszt és a cigaretta. A sajtó beszámolója szerint a lakosság is készül az árbefagyasztás feloldására: az újabb árhullámtól való félelem felvásárlási lázat indított el. Félő, hogy amennyiben nem készülnek el időben az árfeloldást kiegészítő intézkedések, a felvásárlások megbontják az utóbbi időben nagyjából rendezetté vált piaci viszonyokat. A nyugati szakértők arra számítanak, hogy a jugoszláv hatóságok további lépéseket tesznek a belső fogyasztás, az állami kiadások és a beruházások visszaszorítására. Kérdéses, hogy ez véghezvihető-e az országban, ahol a munkanélküliek száma máris megközelíti az 1 milliót, s ahol ugyan folyamatosan hallható az a figyelmeztetés, hogy a veszteséges vállalatokat a kormány nem kívánja támogatni, eddig ennek az ellenkezője valósult meg inkább a gyakorlatban. Rövid távon, a mezőgazdaság és az idegenforgalmi szezon kezdetén a kormány abban bízik, hogy mindkét területen javulás következik be. A turizmus fellendítését egy 60 millió dolláros, elkülönített importkerettel is megpróbálják elősegíteni, az összegből déligyümölcsöket, üdítőital-alapanyagokat, cigarettát és külföldi újságokat fognak importálni. (Reuter, APA, MTI) A szovjet mezőgazdaság aktuális feladatai Moszkvai tudósítónktól. Az élelmiszerprogram helyzetéről a múlt héten tartott országos értekezlet óta (VILÁGGAZDASÁG, 1984. március 29., 1. oldal) egyremásra jelennek meg a szovjet napilapokban a mezőgazdaság időszerű feladatait ecsetelő írások. A Pravdában például Gulenko mezőgazdasági miniszterhelyettes hoszszan fejtegeti egy interjú keretében, hogy milyen minőségű búzafajták vetésétől várhatók a legjobb terméseredmények, s hogy az ország mely vidékein volt eddig is tudományosnak mondható a gabonatermesztés, milyen műtrágyák használata a legcélszerűbb. Az egész élelmiszerprogram szempontjából döntő jelentőségű, hogy hogyan alakul a gabona — ezen belül is a kenyér 80 százalékát adó búza — termesztése, jelentette ki a miniszterhelyettes. Sajnálatosnak és nyugtalanítónak nevezte, hogy az ország több vidékén, így az altáji, a pavlodari, a novoszibirszki, az uljanovszki, a herszoni megyében rendszeresen elmaradnak az állami búzafelvásárlási tervtől, ráadásul romlik a búza minősége, csökken a sikértartalom. Csupán az időjárási viszonyokra hivatkozni Indokolatlan lenne, hiszen vannak gazdaságok, ahol hasonló klimatikus viszonyok között jók a terméseredmények. A miniszterhelyettes úgy látja, hogy csupán a jó növény- és vetőmagtermesztéssel 16— 20 százalékkal is növelhető lenne a terméseredmény az országban. A már említett konferencián sok szó esett a kifogástalan mezőgazdasági gépellátás szűkösségéről is. A Szelszkaja Zsizny szintén a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdése apropójából vezércikket szánt a korszerű öntözési technológiának, a vetőmagtermesztésnek. A Pravda vasárnapi száma ugyancsak vezércikkben sürgeti azoknak az állattenyésztőknek a követését, akik „eddig is példát mutattak, miként lehet a brigádversenyt felhasználni az állattenyésztési eredmények növelésére”. A többi újsághoz és a konferencia felszólalóihoz hasonlóan a korszerű munkaszervezést, a modern mezőgazdasági technológia alkalmazását, az önköltségcsökkentést, a termelékenység növelését tartja elengedhetetlennek az élelmiszerprogram teljesítéséhez. F. A. VIZAGGUDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Komolé elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Tifl Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 195® Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központ Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900), közvetlenül nagy átütő lásscím :HJ 215-96162 ,áruforgalmi jelzőszámára 84.3102/94 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148