Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)

1984-05-03 / 83. (3837.) szám

1984. MÁJUS 8. Szükségállapot Szudánban A szükségállapot vasárnapi beje­lentésével Nimeri szudáni elnök az eddigi leghatározottabb lépést tet­te meg az ország déli részén lá­zongó ellenzékiek letörésére — hangoztatják nyugati diplomaták Kairóban. Véleményük szerint a jelek inkább arra utaltak, hogy Ni­meri megegyezésre törekszik a déli, nem muzulmán vallású lakosság­gal. A legújabb zavargások azért tör­tek ki, mert az elnök az iszlámon alapuló törvénykezést a déli or­szágrészre is kiterjesztette és tör­vénytelennek nyilvánította a közal­kalmazottak béremelést követelő sztrájkját. A tanárok munkabe­szüntetése miatt áprilisban be kel­lett zárni a khartoumi egyetemet. Az elnök a hét végén 60 ezer ka­tonát rendelt ki a középületek biztosítására, betiltotta a tünteté­seket és hétfőtől a rendőrség ház­kutatási parancs nélkül is átku­tathatja a lakásokat, nyilvánvaló ok nélkül megállíthat gépkocsikat, kijárási tilalmat rendelhet el, és bevezetik a cenzúrát. A regionális ellentétek hátteré­ben az áll, hogy az 1972-ben véget ért 17 éves polgárháborút lezáró békeszerződés autonómiát adott ugyan a keresztény és törzsi vallá­sú délvidéknek, de az utóbbi 12 évben gazdasági fejlődése jócskán elmaradt az északitól — hangsú­lyozzák megfigyelők. Tavaly „fel­­szabadítási front” alakult a déli országrészben és szűnni nem akaró gerillaakcióival távozásra késztetett két, Szudán számára is nagyfontos­ságú külföldi céget. Az amerikai Chevron cég 1986-tól már nem termel ki olajat Dél-Szudánban, a francia Jonglei - csatorna­terv, amely a Nílus vizét öntözőcsator­nákba vezette volna, lekerül a na­pirendről. Mindkét vállalkozást szakértők a súlyosan eladósodott ország reményteljes beruházásai között tartották számon. (AP—DJ) IRAK KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL SZÍRIÁTÓL AZ OLAJVEZETÉK LEZÁRÁSA MIATT Irak újabb kísérletet tesz, hogy rábírja Szíriát a két országot ösz­­szekötő, de 1982 elején az utóbbi által lezárt olajvezeték megnyitá­sára. Amennyiben a damaszkuszi vezetés nem változtat álláspontján, úgy Irak megpróbál érvényt sze­rezni kártérítési követelésének, amely azon alapul, hogy a vezeték kiesése körülbelül napi 20 millió dolláros veszteséget okoz az or­szágnak. Irak a vezeték lezárása után rögtön a kőolajexportáló arab or­szágok bírósági testülete elé vitte az ügyet, s a bíróság most újabb meghallgatásokat rendelt el. Ez al­kalomból az iraki konzultatív ál­lamtanács alelnöke, al-Vatiri kije­lentette: a bíróságnak rá kell bír­nia Szíriát az iraki olajtranzit en­gedélyezésére és az ezzel kapcso­latos szerződések betartására. A Szíriát képviselő al-Baszmad­­zsi, az országos semmítőszék el­nökhelyettese megismételte azt az eddig is hangoztatott damaszkuszi álláspontot, hogy a fenti bíróság nem illetékes a kérdésben, mert Szíria politikai okokból, az ország biztonságának védelmére rendelte el a vezeték lezárását. (AP­ DJ) Nagyszabású ülésre készülődnek a nemzetközösség pénzügyminiszterei A nemzetközi gazdasági és pénz­ügyi helyzetről kezdenek tárgyalá­sokat május 16-án Londonban a nemzetközösség országainak pénz­ügyminiszterei. Nagy-Britannia, Kanada, a Fidzsi-szigetek, India, Új-Zéland, Tanzánia, Trinidad és Tobago képviselői elsősorban a nagy nemzetközi pénzintézetek, mint a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szerepéről foly­tatnak eszmecserét, megvitatják, a kereskedelem és a pénzügyek ösz­­szefüggéseit, továbbá egy új GATT­­(Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Egyezmény) forduló esé­lyeit. A fő napirendi pont az lesz, hogy miképpen lehetne kiszélesíte­ni a Világbank szerepét oly idők­ben, amikor a kereskedelmi ban­kok egyre kisebb kölcsönöket folyósítanak a fejlődő országoknak. A nemzetközösség országai egyéb­ként úgy gondolják, hogy közvetít­hetnek a legfejlettebb tőkésorszá­gokat tömörítő, úgynevezett tízek csoportja és a harmadik világ kö­zött Ez a konzultatív csoport eb­ben az évben eddig már kétszer ülésezett. A következő tanácskozást őszre tervezik, s várhatóan Toron­tóban rendezik meg. (Reuter) FELÚJÍTJÁK A LÉGIKÖZLEKEDÉST LÍBIA ÉS EGYIPTOM KÖZÖTT? Helyreáll a rendszeres légiössze­köttetés Egyiptom és Líbia között — erről kötött elvi megállapodást titkos tanácskozáson az egyiptomi gazdasági minisztérium, valamint az Egyptair légitársaság képviselője Tripoliban. Mint ismeretes, a légi­összeköttetés a két ország között 1979-ben szakadt meg. A megállapodás megkötésére egy hónappal azután került sor, hogy Kairó Tripolit vádolta a Khar­toum közelében levő szudáni rá­dióállomást ért bombatámadás el­követésével. Az egyiptomi devizaügyi hatóság vezérigazgatója a Reuter tudósító­jának elmondta, hogy a megállapo­dás értelmében felszabadítják a lé­giösszeköttetés felfüggesztése után kölcsönösen befagyasztott pénzösz­­szegeket. Még nem ismeretes, mely idő­pontban indulnak meg a repülőjá­ratok a két ország között, ez még a két illetékes légitársaság gyakor­lati megállapodásától függ. A megfigyelők szerint a légiköz­lekedés felújítása jelzi, hogy némi­leg enyhült a két ország közötti feszültség. A légijáratok azt köve­tően szakadtak meg, hogy Líbia és Egyiptom viszonya a Camp Da­­vid-i megállapodás miatt mélypont­ra süllyedt. (Reuter) Vác Mezőgazdasági exportmegálla­­dást írt alá a héten Bécsben Hai­den osztrák mezőgazdasági minisz­ter és Beil, az NDK külkereske­delmi államtitkára. Az egyezmény értelmében az NDK 1984—1986 kö­zött évente 350 ezer tonna gabonát és 50 ezer hektoliter bort importál Ausztriából. Csehszlovákia és Algéria szoro­sabbra kívánja fűzni a politikai, a gazdasági és a technológiai együtt­működést — többek között ez ol­vasható ki abból a közleményből, amelyet Sadli Bendzsedid, algé­riai elnöknek a múlt héten lezaj­lott háromnapos prágai látogatása után adtak ki. Ez a Szovjet—kolumbiai kereskedel­mi jegyzőkönyvet írtak alá Bogo­tában. A Szovjetunió trolibuszokat és gépeket szállít Kolumbiának és hitelkeretet bocsát rendelkezésére az export fejlesztése céljából. Cse­rébe banánt, kávét, cukrot és tex­tilféléket vásárol a dél-amerikai országtól, a W­ 1 jelenti Tíznapos ázsiai körútra indul Thorn, a brüsszeli bizottság elnö­ke. Utazása során felkeresi Indoné­ziát, Dél-Koreát és Japánt, s gaz­dasági vezetőkkel az EGK és az érintett ázsiai országok közötti ke­reskedelmi kapcsolatok kérdéseit vitatja meg. «8» Hétfőn nyolcnapos hivatalos lá­togatásra Kínába utazott a portu­­gáli miniszterelnök-helyettes s egy­ben hadügyminiszter. Mata Pinto megbeszéléseinek középpontjában a Dél-Kínában fekvő Macao portugál gyarmatot érintő kérdések állnak. ■fflti A világ vezető központi jegy­bankjai háromnapos tanácskozást tartanak a jövő héten New York­ban, hogy megvitassák a nemzet­közi adósságválsággal kapcsolatos kérdéseket.­­•­ Olasz vizsgálóbírók figyelmez­tették a Vatikán bankját, az IOR-t, hogy polgári bíróság előtt fogják felelősségre vonni, mert úgy vélik: a Banco Ambrosiano 1982-es össze­omlásáért az IOR is felelős. London nem tervez gazdasági szankciókat Líbia ellen Nagy-Britannia nem készül gaz­dasági és kereskedelmi embargót életbe léptetni Líbia ellen — kö­zölte Channon brit kereskedelmi miniszter. Ismeretes, hogy a két or­szág között április közepén meg­romlottak a diplomáciai kapcsola­tok, miután lövöldözés tört ki Lon­donban a líbiai nagykövetség körül egy, Kadhafi líbiai vezető elleni tüntetés során. A kanadai televí­zióban adott nyilatkozatában a brit politikus leszögezte: az embargó hosszú, lassú folyamat lenne, amely ráadásul a legkevésbé sem haté­kony. A világnak most nem szank­ciókra van szüksége, hanem arra, hogy hatékonyan lépjenek fel a nemzetközi terrorizmus ellen. Nem a kereskedelem akadályozása az eszköz a nemtetszés kifejezésére — mondotta végül az angol keres­kedelmi miniszter. (Reuter) Egyre több üzemet vlnn be Ausztriában Ausztriában tavaly 152 új ipari üzem, gyáregység létesült a már meglevő iparvállalatok kebelén belül, ez a statisztikai hivatal je­lentése szerint közel 3500 dolgozó­nak teremt munkalehetőséget. Ugyanezen időszak alatt 224 üzem, illetve gyáregység zárta be kapuit, s emiatt majdnem 6 ezer munkást kellett elbocsátani. A vállalatalapításokat tekintve, az egyes tartományok között ta­valy Salzburg állt az élen — ebben a tartományban 228 új üzemet alapítottak—, a második hely Stá­jerországé, ahol 200 új üzem léte­sült. Az összes többi tartomány­ban több üzemet zártak be, mint amennyit alapítottak, s emiatt sok munkahely ment veszendőbe. Az iparágakat tekintve, a leg­több új üzem a gépgyártó- és az acélszerkezeteket gyártó iparban létesült, azt követte a fémipar és a közlekedési eszközöket gyártó iparág. A 22 legfontosabb iparága­zatból 13 esetében azonban csök­kent a munkahelyek száma, első­sorban a vas- és fémfeldolgozó iparban, a textil- és a felsőruhá­zati iparban. (APA) Szaúdi segélyek a muzulmán országoknak Szaúd-Arábia összesen 90 mil­liárd rial (25 milliárd dollár) ér­tékű gazdasági segélyt folyósított a mohamedán országoknak 1972 óta. Az adatot az egyik rijádi napilap közölte, al-Khail gazdasági és pénz­ügyminiszterre hivatkozva. A se­gélyezett országok főként fejleszté­si programokra, élelmiszerimportra és fizetésimérleg-hiányuk finanszí­rozására fordították a szaúdi pénzt. Szaúd-Arábia emellett 625 millió dollárt költött az iszlám hagyo­mányok ápolására, mecsetépítésre a fenti országokban, s hozzájárult negyven nyugat-európai és észak­­amerikai iszlám központ építési költségeihez is. Al-Khail közlése szerint az országban 2 millió más országbeli muzulmán dolgozik, ők évente 1,42—1,7 milliárd dollárt utalnak haza. (Reuter) Elektronikai nagyberuházások Dél-Koreáb­an Dél-Korea négy legnagyobb vál­lalatóriása nagyösszegű beruházá­sokat tervez, hogy belépjen-e a legkorszerűbb technológiájú elekt­ronikai termékek világpiacára. Erő­feszítéseik összhangban állna­k a kormány elképzelésével, amely sze­rint a gazdaság immár nem alapoz­hatja növekedését az olyan hagyo­mányos exportágazatokra, mint az építőipar, a hajógyártás és a tex­tilipar. Cson Tu Hvan, dél-koreai elnök szerint az ország gazdasági túlélésének biztosításához a leg­fontosabb feladat a technológia fej­lesztése. A kormány nemrégiben jelentette be, hogy 44 millió dol­lárnak megfelelő támogatást nyújt az idén a biotechnológia, a számí­tógépipar és a félvezetőgyártás fej­lesztésére, a legnagyobb összeggel az utóbbit támogatja. A négy ipari óriás — a Hyun­dai, a Samsung, a Daewoo és a Lucky-Goldstar — elsősorban a mikroelektronikai kutatásra és fej­lesztésre szán jelentős összegeket, a Samsung a következő öt évben 100 millió dollárt, a Goldstar a követ­kező négy évben 200 milliót, a Daewoo pedig a következő két év­ben 100 milliót. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Újabb próbálkozások az EGK költségvetési reformjára Kétoldalú csúcsértekezletek sora zajlott le a Közös Piacon az utób­bi napokban. Elsőként Mitterrand francia államfő (az EGK soros el­nöke) és Craxi olasz kormányfő tanácskozott egymással szombaton, elsősorban közös piaci problémák­ról, mindenekelőtt a megoldásra váró költségvetési vitákról. Mind­ketten kifejtették: Nagy-Britan­­niának a költségvetési visszatéríté­sekkel és közös piaci tehervállalá­sával kapcsolatos követelései „nem megalapozatlanok”, csak London követeléseit össze kell egyeztetni a többi tagország igényeivel. Mint mondták, biztatók a júniusi pári­zsi EGK-csúcsértekezlet esélyei, ha­bár egyelőre még korai a jóslás. Mitterrand és Craxi szerint a kö­zösség túljutott saját válságának mélypontján, az EGK újból cselek­vőképes, amit a mezőgazdasági túl­termelés megfékezésére hivatott, s nemrég életbe léptetett intézkedé­sek is bizonyítanak. Mitterrand Rómából néhány órá­ra Athénba repült, ahol Papandreu görög miniszterelnökkel tárgyalt, majd utána ismét bizakodó hangon jelentette ki: a közösség lépéseket tett a válság megoldása felé. A gö­rögök óvatosabban fogalmaztak, Papandreu szerint „e percben nem lehet megmondani, siker lesz-e a párizsi csúcs vagy újabb kudarc, megjósolhatatlan következmények­kel.” Közben nagyjelentőségű brit— nyugatnémet megbeszélések zajlot­tak le, amelyeken részt vett Tha­tcher brit miniszterelnök és Kohl nyugatnémet kancellár is. A fő té­ma a britek közös piaci tehervál­lalásának mértéke volt; a két or­szág helyzete sok tekintetben ha­sonló, miután mindkettő nettó te­herviselője a közösségnek. Thatcher ezzel kapcsolatban nemrég figye­lemre méltó bejelentést tett: Nagy- Britannia vissza fogja utasítani e brüsszeli bizottság kérését, hogy a tagországok adjanak össze pótösz­­szeget az idei költségvetésben ke­letkező lyuk betömésére, ami után újból tárgyalni lehetne a költség­­vetés átrendezéséről. Pénteken Mitterrand sokadik nyugat-európai körútjának újabb állomására, Londonba érkezik, hogy a britekkel költségvetési kérdések­ről tárgyaljon, előkészítve egyúttal a júniusi csúcsot. (Reuter, AP—DJ) Bizakodó előrejelzés az EGK idei kilátásairól A Közös Piac tagországainak összevont belföldi összterméke (GDP) 1984-ben 2,5 százalékkal gya­rapodhat, az eddigi fejlemények alapján erre legalábbis jók az esé­lyek — ez derül ki a közösség leg­utóbbi konjunktúrajelentéséből. Ta­valy ősszel a brüsszeli bizottság 1984-re még csak 1,5 százalékos növekedést jósolt, s úgy vélte, hogy az 1983-as növekedés 0,8 százalé­kos volt, szemben az eredeti, 0,4 százalékos becsléssel. A felfelé ke­rekítések ellenére a bizottság óva­tosságra int, megállapítva, hogy a jósolt növekedés eléréséhez egyen­letes, folyamatos élénkülésre van szükség a világkereskedelemben. De feltétlenül mérsékelni kellene az EGK-országok egymás közötti ke­reskedelmi korlátozásait, ki kelle­ne védeni a túlértékelt dollár hatá­sait, s valahogyan szilárdabb lábra kellene állítani pénzügyileg a har­madik világbeli országokat — enél­­kül ugyanis komoly veszély fenye­geti a közös piaci fellendülést. A közösség kereskedelmi mér­legén az idén ismét deficit kép­ződik, főleg a nyersanyagok drágu­lása miatt. Ennek ellenére 8 mil­liárd dollár körüli lesz a folyó fi­zetési mérleg fölöslege — össze­vonva a tíz tagországban —, szem­ben a tavalyi 1,5 milliárdos s az 1982. évi 11 milliárdos deficittel. (Reuter) Jelentés a közös piaci országok inflációjáról Lelassult márciusban a fogyasztói árak emelkedése az EGK-országok­­ban — adta hírül a tízek statiszti­kai hivatala. Az Eurostat jelentése szerint a márciussal végződött egy esztendő alatt a közös piaci orszá­gokban az árak 7,9 százalékkal emelkedtek, míg januárban és feb­ruárban az ütem még 8 százalék volt. A tíz tagország március havi inflációja 0,6 százalék volt, szem­ben a februárban mért 0,7 száza­lékkal. Az infláció lassulása ellené­re a Közös Piacon még mindig na­gyobb az inflációs ráta, mint az Egyesült Államokban vagy Japán­ban — teszi hozzá az Eurostat. Az egyes tagországokra lebontva, a havi infláció márciusban az NSZK-ban 0,1 százalék volt (a márciussal zárult egy év alatt 3,2 százalék), Franciaországban 0,7 szá­zalék (8,7 százalék), Olaszország­ban 0,7 (11,9), Hollandiában 0,5 (3,9), Belgiumban 0,4 (7,1), Luxem­burgban 0,1 (7,5), Nagy-Britanniá­­ban 0,3 (5,3), Dániában 0,4 (7,0) és Görögországban 3,2 százalék (16,9 százalék). Írországban, ahol más rendszer szerint számolják az inflá­ció ütemét, februárban az éves inf­lációs ráta 10,2 százalék volt. (AP- DJ) Újabb előkészületek a harmadik Loméi Egyezmény megkötésére Meghatározó jelentőségű lehet a harmadik Loméi Egyezmény előké­szítésében az a négynapos konfe­rencia, amely tegnap kezdődött a Fidzsi-szigeteken levő Suvában. A résztvevők, egyfelől a Közös Piac küldöttsége, élén Cheysson francia külügyminiszterrel, másfelől az EGK-val szerződéses kapcsolatban álló 64 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (úgynevezett ACP-) ország illetékes miniszterei. A megbeszélések témája, hogy milye­nek legyenek a jövő februárban le­járó második Loméi Egyezmény utódjának, a harmadiknak a felté­telei. Az egyezmény értelmében az EGK kereskedelmi kedvezmények­ben, anyagi támogatásban részesíti a 64 fejlődő országot, 1981—85 kö­zött összesen 6 milliárd dollár ér­­tékben. Az bizonyos, hogy az ACP-orszá­gok többet akarnak a következő öt esztendőre, mint amennyit kaptak 1981—85 között. Az ACP-országok szóvivője összeget nem említett, csak elveket, amelyeket a fejlődők szeretnének elfogadtatni az EGK- val. Így szó van róla, hogy a 64 ország iparcikkei szabadabban jut­hassanak be az EGK piacaira, hogy a közös piaci vállalatok intenzíveb­ben ruházzanak be az elmaradott országokban. Az ACP-országok ezenkívül hatékonyabb tárgyalási fórumot követelnek, valamint egy olyan rendszer felállítását, amely folyamatosan ellátná közös piaci élelmiszerrel a leginkább rászoruló országokat. (Reuter, AP—DJ) vilaggazdaság A MAGYAR KERESKEDELMI KANÁLRA NAPI KIADVÁNYA Megjelentk­ Hetenként Szsíet Fősi*«kesztő: GYULAI ISTVÁN PSsíeib­eeftő helyette»« VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztő^ég: 8d V Dolorfyc ÉL ÍV em Postocímí Budapest. Pf 534, H39? Telefons 184 055 . Klod­o em Megy©« Kereskedelmi Karmom elnök® megbízásából» © Hírlapkiadó Verdlet felelős- feledés 1811 torna Igazgató Kiadóhivétel: 8p- Sinbo Lujza tér 1S»59 Telefona 343 100­­­er teszt? c Magyoe Post© Előfizetés dk­ évi 4200 (H Előfizethetik a megye« közösetek (vefieta­­tok, szövetkezetek hatóságok intézmények]! bármely postohivatalnál és a Posto Köz­ponti Hírlap Irodánál (postod­m: Budopeet V.­ József nádor tér 1 1900) közvetlenül vegy átutalással a KH» 215-06162 eé«#­84.3102/9-5 — Szedte Zrínyi Nyomda, Epész felelös «­eafd­ő; Jágó Sándorné Nyamto: Szikro Laor-Nyomdo Bucopeat felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next