Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)
1984-05-03 / 83. (3837.) szám
1984. MÁJUS 8. Szükségállapot Szudánban A szükségállapot vasárnapi bejelentésével Nimeri szudáni elnök az eddigi leghatározottabb lépést tette meg az ország déli részén lázongó ellenzékiek letörésére — hangoztatják nyugati diplomaták Kairóban. Véleményük szerint a jelek inkább arra utaltak, hogy Nimeri megegyezésre törekszik a déli, nem muzulmán vallású lakossággal. A legújabb zavargások azért törtek ki, mert az elnök az iszlámon alapuló törvénykezést a déli országrészre is kiterjesztette és törvénytelennek nyilvánította a közalkalmazottak béremelést követelő sztrájkját. A tanárok munkabeszüntetése miatt áprilisban be kellett zárni a khartoumi egyetemet. Az elnök a hét végén 60 ezer katonát rendelt ki a középületek biztosítására, betiltotta a tüntetéseket és hétfőtől a rendőrség házkutatási parancs nélkül is átkutathatja a lakásokat, nyilvánvaló ok nélkül megállíthat gépkocsikat, kijárási tilalmat rendelhet el, és bevezetik a cenzúrát. A regionális ellentétek hátterében az áll, hogy az 1972-ben véget ért 17 éves polgárháborút lezáró békeszerződés autonómiát adott ugyan a keresztény és törzsi vallású délvidéknek, de az utóbbi 12 évben gazdasági fejlődése jócskán elmaradt az északitól — hangsúlyozzák megfigyelők. Tavaly „felszabadítási front” alakult a déli országrészben és szűnni nem akaró gerillaakcióival távozásra késztetett két, Szudán számára is nagyfontosságú külföldi céget. Az amerikai Chevron cég 1986-tól már nem termel ki olajat Dél-Szudánban, a francia Jonglei - csatornaterv, amely a Nílus vizét öntözőcsatornákba vezette volna, lekerül a napirendről. Mindkét vállalkozást szakértők a súlyosan eladósodott ország reményteljes beruházásai között tartották számon. (AP—DJ) IRAK KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL SZÍRIÁTÓL AZ OLAJVEZETÉK LEZÁRÁSA MIATT Irak újabb kísérletet tesz, hogy rábírja Szíriát a két országot öszszekötő, de 1982 elején az utóbbi által lezárt olajvezeték megnyitására. Amennyiben a damaszkuszi vezetés nem változtat álláspontján, úgy Irak megpróbál érvényt szerezni kártérítési követelésének, amely azon alapul, hogy a vezeték kiesése körülbelül napi 20 millió dolláros veszteséget okoz az országnak. Irak a vezeték lezárása után rögtön a kőolajexportáló arab országok bírósági testülete elé vitte az ügyet, s a bíróság most újabb meghallgatásokat rendelt el. Ez alkalomból az iraki konzultatív államtanács alelnöke, al-Vatiri kijelentette: a bíróságnak rá kell bírnia Szíriát az iraki olajtranzit engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos szerződések betartására. A Szíriát képviselő al-Baszmadzsi, az országos semmítőszék elnökhelyettese megismételte azt az eddig is hangoztatott damaszkuszi álláspontot, hogy a fenti bíróság nem illetékes a kérdésben, mert Szíria politikai okokból, az ország biztonságának védelmére rendelte el a vezeték lezárását. (AP DJ) Nagyszabású ülésre készülődnek a nemzetközösség pénzügyminiszterei A nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzetről kezdenek tárgyalásokat május 16-án Londonban a nemzetközösség országainak pénzügyminiszterei. Nagy-Britannia, Kanada, a Fidzsi-szigetek, India, Új-Zéland, Tanzánia, Trinidad és Tobago képviselői elsősorban a nagy nemzetközi pénzintézetek, mint a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szerepéről folytatnak eszmecserét, megvitatják, a kereskedelem és a pénzügyek öszszefüggéseit, továbbá egy új GATT(Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) forduló esélyeit. A fő napirendi pont az lesz, hogy miképpen lehetne kiszélesíteni a Világbank szerepét oly időkben, amikor a kereskedelmi bankok egyre kisebb kölcsönöket folyósítanak a fejlődő országoknak. A nemzetközösség országai egyébként úgy gondolják, hogy közvetíthetnek a legfejlettebb tőkésországokat tömörítő, úgynevezett tízek csoportja és a harmadik világ között Ez a konzultatív csoport ebben az évben eddig már kétszer ülésezett. A következő tanácskozást őszre tervezik, s várhatóan Torontóban rendezik meg. (Reuter) FELÚJÍTJÁK A LÉGIKÖZLEKEDÉST LÍBIA ÉS EGYIPTOM KÖZÖTT? Helyreáll a rendszeres légiösszeköttetés Egyiptom és Líbia között — erről kötött elvi megállapodást titkos tanácskozáson az egyiptomi gazdasági minisztérium, valamint az Egyptair légitársaság képviselője Tripoliban. Mint ismeretes, a légiösszeköttetés a két ország között 1979-ben szakadt meg. A megállapodás megkötésére egy hónappal azután került sor, hogy Kairó Tripolit vádolta a Khartoum közelében levő szudáni rádióállomást ért bombatámadás elkövetésével. Az egyiptomi devizaügyi hatóság vezérigazgatója a Reuter tudósítójának elmondta, hogy a megállapodás értelmében felszabadítják a légiösszeköttetés felfüggesztése után kölcsönösen befagyasztott pénzöszszegeket. Még nem ismeretes, mely időpontban indulnak meg a repülőjáratok a két ország között, ez még a két illetékes légitársaság gyakorlati megállapodásától függ. A megfigyelők szerint a légiközlekedés felújítása jelzi, hogy némileg enyhült a két ország közötti feszültség. A légijáratok azt követően szakadtak meg, hogy Líbia és Egyiptom viszonya a Camp David-i megállapodás miatt mélypontra süllyedt. (Reuter) Vác Mezőgazdasági exportmegálladást írt alá a héten Bécsben Haiden osztrák mezőgazdasági miniszter és Beil, az NDK külkereskedelmi államtitkára. Az egyezmény értelmében az NDK 1984—1986 között évente 350 ezer tonna gabonát és 50 ezer hektoliter bort importál Ausztriából. Csehszlovákia és Algéria szorosabbra kívánja fűzni a politikai, a gazdasági és a technológiai együttműködést — többek között ez olvasható ki abból a közleményből, amelyet Sadli Bendzsedid, algériai elnöknek a múlt héten lezajlott háromnapos prágai látogatása után adtak ki. Ez a Szovjet—kolumbiai kereskedelmi jegyzőkönyvet írtak alá Bogotában. A Szovjetunió trolibuszokat és gépeket szállít Kolumbiának és hitelkeretet bocsát rendelkezésére az export fejlesztése céljából. Cserébe banánt, kávét, cukrot és textilféléket vásárol a dél-amerikai országtól, a W 1 jelenti Tíznapos ázsiai körútra indul Thorn, a brüsszeli bizottság elnöke. Utazása során felkeresi Indonéziát, Dél-Koreát és Japánt, s gazdasági vezetőkkel az EGK és az érintett ázsiai országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit vitatja meg. «8» Hétfőn nyolcnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott a portugáli miniszterelnök-helyettes s egyben hadügyminiszter. Mata Pinto megbeszéléseinek középpontjában a Dél-Kínában fekvő Macao portugál gyarmatot érintő kérdések állnak. ■fflti A világ vezető központi jegybankjai háromnapos tanácskozást tartanak a jövő héten New Yorkban, hogy megvitassák a nemzetközi adósságválsággal kapcsolatos kérdéseket.• Olasz vizsgálóbírók figyelmeztették a Vatikán bankját, az IOR-t, hogy polgári bíróság előtt fogják felelősségre vonni, mert úgy vélik: a Banco Ambrosiano 1982-es összeomlásáért az IOR is felelős. London nem tervez gazdasági szankciókat Líbia ellen Nagy-Britannia nem készül gazdasági és kereskedelmi embargót életbe léptetni Líbia ellen — közölte Channon brit kereskedelmi miniszter. Ismeretes, hogy a két ország között április közepén megromlottak a diplomáciai kapcsolatok, miután lövöldözés tört ki Londonban a líbiai nagykövetség körül egy, Kadhafi líbiai vezető elleni tüntetés során. A kanadai televízióban adott nyilatkozatában a brit politikus leszögezte: az embargó hosszú, lassú folyamat lenne, amely ráadásul a legkevésbé sem hatékony. A világnak most nem szankciókra van szüksége, hanem arra, hogy hatékonyan lépjenek fel a nemzetközi terrorizmus ellen. Nem a kereskedelem akadályozása az eszköz a nemtetszés kifejezésére — mondotta végül az angol kereskedelmi miniszter. (Reuter) Egyre több üzemet vlnn be Ausztriában Ausztriában tavaly 152 új ipari üzem, gyáregység létesült a már meglevő iparvállalatok kebelén belül, ez a statisztikai hivatal jelentése szerint közel 3500 dolgozónak teremt munkalehetőséget. Ugyanezen időszak alatt 224 üzem, illetve gyáregység zárta be kapuit, s emiatt majdnem 6 ezer munkást kellett elbocsátani. A vállalatalapításokat tekintve, az egyes tartományok között tavaly Salzburg állt az élen — ebben a tartományban 228 új üzemet alapítottak—, a második hely Stájerországé, ahol 200 új üzem létesült. Az összes többi tartományban több üzemet zártak be, mint amennyit alapítottak, s emiatt sok munkahely ment veszendőbe. Az iparágakat tekintve, a legtöbb új üzem a gépgyártó- és az acélszerkezeteket gyártó iparban létesült, azt követte a fémipar és a közlekedési eszközöket gyártó iparág. A 22 legfontosabb iparágazatból 13 esetében azonban csökkent a munkahelyek száma, elsősorban a vas- és fémfeldolgozó iparban, a textil- és a felsőruházati iparban. (APA) Szaúdi segélyek a muzulmán országoknak Szaúd-Arábia összesen 90 milliárd rial (25 milliárd dollár) értékű gazdasági segélyt folyósított a mohamedán országoknak 1972 óta. Az adatot az egyik rijádi napilap közölte, al-Khail gazdasági és pénzügyminiszterre hivatkozva. A segélyezett országok főként fejlesztési programokra, élelmiszerimportra és fizetésimérleg-hiányuk finanszírozására fordították a szaúdi pénzt. Szaúd-Arábia emellett 625 millió dollárt költött az iszlám hagyományok ápolására, mecsetépítésre a fenti országokban, s hozzájárult negyven nyugat-európai és északamerikai iszlám központ építési költségeihez is. Al-Khail közlése szerint az országban 2 millió más országbeli muzulmán dolgozik, ők évente 1,42—1,7 milliárd dollárt utalnak haza. (Reuter) Elektronikai nagyberuházások Dél-Koreában Dél-Korea négy legnagyobb vállalatóriása nagyösszegű beruházásokat tervez, hogy belépjen-e a legkorszerűbb technológiájú elektronikai termékek világpiacára. Erőfeszítéseik összhangban állnak a kormány elképzelésével, amely szerint a gazdaság immár nem alapozhatja növekedését az olyan hagyományos exportágazatokra, mint az építőipar, a hajógyártás és a textilipar. Cson Tu Hvan, dél-koreai elnök szerint az ország gazdasági túlélésének biztosításához a legfontosabb feladat a technológia fejlesztése. A kormány nemrégiben jelentette be, hogy 44 millió dollárnak megfelelő támogatást nyújt az idén a biotechnológia, a számítógépipar és a félvezetőgyártás fejlesztésére, a legnagyobb összeggel az utóbbit támogatja. A négy ipari óriás — a Hyundai, a Samsung, a Daewoo és a Lucky-Goldstar — elsősorban a mikroelektronikai kutatásra és fejlesztésre szán jelentős összegeket, a Samsung a következő öt évben 100 millió dollárt, a Goldstar a következő négy évben 200 milliót, a Daewoo pedig a következő két évben 100 milliót. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Újabb próbálkozások az EGK költségvetési reformjára Kétoldalú csúcsértekezletek sora zajlott le a Közös Piacon az utóbbi napokban. Elsőként Mitterrand francia államfő (az EGK soros elnöke) és Craxi olasz kormányfő tanácskozott egymással szombaton, elsősorban közös piaci problémákról, mindenekelőtt a megoldásra váró költségvetési vitákról. Mindketten kifejtették: Nagy-Britanniának a költségvetési visszatérítésekkel és közös piaci tehervállalásával kapcsolatos követelései „nem megalapozatlanok”, csak London követeléseit össze kell egyeztetni a többi tagország igényeivel. Mint mondták, biztatók a júniusi párizsi EGK-csúcsértekezlet esélyei, habár egyelőre még korai a jóslás. Mitterrand és Craxi szerint a közösség túljutott saját válságának mélypontján, az EGK újból cselekvőképes, amit a mezőgazdasági túltermelés megfékezésére hivatott, s nemrég életbe léptetett intézkedések is bizonyítanak. Mitterrand Rómából néhány órára Athénba repült, ahol Papandreu görög miniszterelnökkel tárgyalt, majd utána ismét bizakodó hangon jelentette ki: a közösség lépéseket tett a válság megoldása felé. A görögök óvatosabban fogalmaztak, Papandreu szerint „e percben nem lehet megmondani, siker lesz-e a párizsi csúcs vagy újabb kudarc, megjósolhatatlan következményekkel.” Közben nagyjelentőségű brit— nyugatnémet megbeszélések zajlottak le, amelyeken részt vett Thatcher brit miniszterelnök és Kohl nyugatnémet kancellár is. A fő téma a britek közös piaci tehervállalásának mértéke volt; a két ország helyzete sok tekintetben hasonló, miután mindkettő nettó teherviselője a közösségnek. Thatcher ezzel kapcsolatban nemrég figyelemre méltó bejelentést tett: Nagy- Britannia vissza fogja utasítani e brüsszeli bizottság kérését, hogy a tagországok adjanak össze pótöszszeget az idei költségvetésben keletkező lyuk betömésére, ami után újból tárgyalni lehetne a költségvetés átrendezéséről. Pénteken Mitterrand sokadik nyugat-európai körútjának újabb állomására, Londonba érkezik, hogy a britekkel költségvetési kérdésekről tárgyaljon, előkészítve egyúttal a júniusi csúcsot. (Reuter, AP—DJ) Bizakodó előrejelzés az EGK idei kilátásairól A Közös Piac tagországainak összevont belföldi összterméke (GDP) 1984-ben 2,5 százalékkal gyarapodhat, az eddigi fejlemények alapján erre legalábbis jók az esélyek — ez derül ki a közösség legutóbbi konjunktúrajelentéséből. Tavaly ősszel a brüsszeli bizottság 1984-re még csak 1,5 százalékos növekedést jósolt, s úgy vélte, hogy az 1983-as növekedés 0,8 százalékos volt, szemben az eredeti, 0,4 százalékos becsléssel. A felfelé kerekítések ellenére a bizottság óvatosságra int, megállapítva, hogy a jósolt növekedés eléréséhez egyenletes, folyamatos élénkülésre van szükség a világkereskedelemben. De feltétlenül mérsékelni kellene az EGK-országok egymás közötti kereskedelmi korlátozásait, ki kellene védeni a túlértékelt dollár hatásait, s valahogyan szilárdabb lábra kellene állítani pénzügyileg a harmadik világbeli országokat — enélkül ugyanis komoly veszély fenyegeti a közös piaci fellendülést. A közösség kereskedelmi mérlegén az idén ismét deficit képződik, főleg a nyersanyagok drágulása miatt. Ennek ellenére 8 milliárd dollár körüli lesz a folyó fizetési mérleg fölöslege — összevonva a tíz tagországban —, szemben a tavalyi 1,5 milliárdos s az 1982. évi 11 milliárdos deficittel. (Reuter) Jelentés a közös piaci országok inflációjáról Lelassult márciusban a fogyasztói árak emelkedése az EGK-országokban — adta hírül a tízek statisztikai hivatala. Az Eurostat jelentése szerint a márciussal végződött egy esztendő alatt a közös piaci országokban az árak 7,9 százalékkal emelkedtek, míg januárban és februárban az ütem még 8 százalék volt. A tíz tagország március havi inflációja 0,6 százalék volt, szemben a februárban mért 0,7 százalékkal. Az infláció lassulása ellenére a Közös Piacon még mindig nagyobb az inflációs ráta, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban — teszi hozzá az Eurostat. Az egyes tagországokra lebontva, a havi infláció márciusban az NSZK-ban 0,1 százalék volt (a márciussal zárult egy év alatt 3,2 százalék), Franciaországban 0,7 százalék (8,7 százalék), Olaszországban 0,7 (11,9), Hollandiában 0,5 (3,9), Belgiumban 0,4 (7,1), Luxemburgban 0,1 (7,5), Nagy-Britanniában 0,3 (5,3), Dániában 0,4 (7,0) és Görögországban 3,2 százalék (16,9 százalék). Írországban, ahol más rendszer szerint számolják az infláció ütemét, februárban az éves inflációs ráta 10,2 százalék volt. (AP- DJ) Újabb előkészületek a harmadik Loméi Egyezmény megkötésére Meghatározó jelentőségű lehet a harmadik Loméi Egyezmény előkészítésében az a négynapos konferencia, amely tegnap kezdődött a Fidzsi-szigeteken levő Suvában. A résztvevők, egyfelől a Közös Piac küldöttsége, élén Cheysson francia külügyminiszterrel, másfelől az EGK-val szerződéses kapcsolatban álló 64 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (úgynevezett ACP-) ország illetékes miniszterei. A megbeszélések témája, hogy milyenek legyenek a jövő februárban lejáró második Loméi Egyezmény utódjának, a harmadiknak a feltételei. Az egyezmény értelmében az EGK kereskedelmi kedvezményekben, anyagi támogatásban részesíti a 64 fejlődő országot, 1981—85 között összesen 6 milliárd dollár értékben. Az bizonyos, hogy az ACP-országok többet akarnak a következő öt esztendőre, mint amennyit kaptak 1981—85 között. Az ACP-országok szóvivője összeget nem említett, csak elveket, amelyeket a fejlődők szeretnének elfogadtatni az EGK- val. Így szó van róla, hogy a 64 ország iparcikkei szabadabban juthassanak be az EGK piacaira, hogy a közös piaci vállalatok intenzívebben ruházzanak be az elmaradott országokban. Az ACP-országok ezenkívül hatékonyabb tárgyalási fórumot követelnek, valamint egy olyan rendszer felállítását, amely folyamatosan ellátná közös piaci élelmiszerrel a leginkább rászoruló országokat. (Reuter, AP—DJ) vilaggazdaság A MAGYAR KERESKEDELMI KANÁLRA NAPI KIADVÁNYA Megjelentk Hetenként Szsíet Fősi*«kesztő: GYULAI ISTVÁN PSsíeibeeftő helyette»« VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztő^ég: 8d V Dolorfyc ÉL ÍV em Postocímí Budapest. Pf 534, H39? Telefons 184 055 . Klodo em Megy©« Kereskedelmi Karmom elnök® megbízásából» © Hírlapkiadó Verdlet felelős- feledés 1811 torna Igazgató Kiadóhivétel: 8p- Sinbo Lujza tér 1S»59 Telefona 343 100er teszt? c Magyoe Post© Előfizetés dk évi 4200 (H Előfizethetik a megye« közösetek (vefietatok, szövetkezetek hatóságok intézmények]! bármely postohivatalnál és a Posto Központi Hírlap Irodánál (postodm: Budopeet V. József nádor tér 1 1900) közvetlenül vegy átutalással a KH» 215-06162 eé«#84.3102/9-5 — Szedte Zrínyi Nyomda, Epész felelös «eafdő; Jágó Sándorné Nyamto: Szikro Laor-Nyomdo Bucopeat felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148