Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)

1984-08-22 / 161. (3615.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK T­AGGAZDASÁG 1984. AUGUSZTUS 22., SZERDA XVI. ÉVFOLYAM, 161. (3615.) SZÁM Washington kitart textilimport-korátozó tervei mellett Egyelőre nincs foganatjuk a panaszoknak: semmi jele, hogy a Reagan-kormány elejtené az amerikai textilimport korlátozásával kapcsolatos terveit. A származási szabályokhoz való következetes ra­gaszkodás textil- és ruházati exportlehetőségektől fosztaná meg Plongkongot és Kínát, de Dél-Amerika, Ázsia és a karibi térség szá­mos, más államát is. A szeptember 7-én életbe léptetendő rendelke­­zés részleteit és lehetséges következményeit az AP&DJ taglalja. A múlt héten­­hongkongi keres­kedelmi küldöttség látogatott Wa­shingtonba, hogy az Egyesült Álla­mok textilimport-korlátozó tervei­ről (VILÁGGAZDASÁG, 1934. augusztus 18., 1. oldal) alkudozzon amerikai illetékesekkel. Ezzel egy­­időben Kínában hivatalosan beje­lentették: ellenzik az amerikai ter­vet, s megvalósulása esetén ellen­lépéseket tesznek, visszafogják az USA-val folytatott kereskedelmet, s ennek az amerikai farmerek isz­­szék meg a levét .A kijelentésnek nyomatékot ad, hogy , Kína tavaly már beváltotta hasonló tartalmú fenyegetését, amikor megszakadtak a kínai—amerikai textilegyez­ményről folyó tárgyalások, s az USA korlátozta kínai textilvásárlá­sát, Peking töredékére csökkentet­te amerikai gabonaimportját.) Eddig mindenesetre nem jártak eredménnyel a tiltakozások. Wa­shington — az Egyesült Államok déli vidékein élő textilgyártók ér­dekeire hivatkozva — szeptember 7-én életbe akarja léptetni az új megszorításokat, így azok a lob­­bysták, akik viszont az importőrök, a kiskereskedők érdekében elhatá­rozásának megmásítására akarják rávenni a kormányzatot, lassan kedvüket vesztik, s most már in­kább csak abban bíznak, hogy si­kerül késleltetniük az elkerülhetet­lent. A­­tervezett intézkedések lénye­ge: az amerikai vámszervek ezen­túl szigorúbban fognak ragaszkodni a származási előírások betűihez. Az­az megtiltják az USA-ba textil és ruházati termékeket szállító orszá­goknak, hogy olyan árut küldjenek az USA-ba, amely n­em az ő terüle­tükön, hanem valamely harmadik országban készült. Eddig ugyanis az volt a módszer, hogy ha egy expor­tőr ország kimerítette amerikai textil­szállítási kontingensét, akkor olyan országokon keresztül szállított Amerikába, amelyeknek még volt­ szabad szállítási keretük. Különö­sen Kína — Hongkongon, keresztül —, valamint Indonézia, Pakisztán, India és Törökország játszotta, ki ily módon az amerikai textilim­portkvótákat — nem véletlen, hogy most éppen ezekben az orszá­gokban a legnagyobb a riadalom. Szeptember 7-től kezdve az ame­rikai vámszervek csak olyan im­portált textilt és ruhát engednek be az USA-ba, amely bizonyítottan abban az országban is készült, amelyből érkezik. A harmadik or­szágból­­vásárolt alapanyagokat csak „jelentős mértékben átalakít­va” küldheti az USA-ba az expor­tőr. Magyarán: az importált anyag­ból vagy részegységekből össze­varrt, összeállított ruhák nem ex­portálhatók az Egyesült Államok­ba. Hongkongot az is végtelenül aggasztja, hogy ezentúl­­ nem a hongkongi kormány, hanem az amerikai vámszervek lesznek ille­tékesek meghatározni: átment-e „je­lentős mértékű átalakításon” az USA-ba küldött áru? Mi több, a­­szállítóknak egyes esetekben fel kell fedniük termelési költségeiket is, ami a Távol-Keleten szigorú üz­leti titok. A szigorítások körülbelül 230 millió dollár értékű hongkongi tex­­tilexportot, 50 ezer ottani, illetve­­ 60 ezer dél-kínai munkahelyet ve­szélyeztetnek. Kína ugyanis sok textilt szállít az USA-ba Hong­kong közvetítésével. A teljes kínai textilexport egyharmada Hongkong­ba irányul , de azt nem tudni, hogy ebből mennyi jut tovább az USA-ba. A­ hongkongi ruhaipar fő­leg kínai ruhaujjakat, eleje- és "há­­ta-részeket használ fel, amelyek ál­talában igen olcsók, miután a kí­nai munkabér átlag harmada a hongkonginak. , Bevett szokás to­vábbá, hogy Kínából importált nyers textíliát Hongkongban ké­szítenek ki, majd így szállítják az USA-ba. A hongkongi exportőrök nagy részét most csőd fenyegeti, miután kölcsöneik egy részéhez fe­dezetképpen a kereskedelmi hitel­leveleket használták fel — ha vi­szont nem tudnak szállítani, akkor a hitellevelek értéktelenné válnak. (AP—DJ) ­ Szaúdi nyilatkozatok az olajpiac helyzetéről Az olajpiaci krízis szeptember vé­géig befejeződik, s a Kőolajexpor­táló Országok Szervezete (OPEC) októberben már nem a termelés csökkentéséről, hanem növeléséről tárgyalhat — nyilatkozta Jamani ■ szaúdi olajügyi miniszter a Middle East Economic Survey című, Cipru­son megjelenő olajipari szaklapnak! Jamani szerint az utolsó negyedév­ben megemelkedő kereslet napi 19 millió barreles termelést tesz majd lehetővé az OPEC számára. Amelny­­n­yiben a jóslat beválik, akkor — mint a miniszter mondotta — taná­csos lenne egy rendkívüli OPEC miniszteri értekezlet összehívása ok­tóber második felében, ezen a ne­gyedik negyedévre ideiglenesen megnövelhetnék az együttes terme­lési plafont és a tagországok egyedi kvótáit.­­ A piaci kilátások már most is ér­ződő javulását a miniszter Szaúd- Arábia és Irán olajtermelésének csökkenésével magyarázta. Közlése alapján júliusban mindössze 4,2 millió barrel volt a szaúdi olajter­melés napi­ átlaga, augusztusban pe­dig 4 millió barrelre, dg.­talán még ez alá is csökken. Az interjút le­­hozó lap hozzáfűzi, hogy az iráni kibocsátás a becslések­­ szerint au­gusztusban napi 2 millió barrel alá esett vissza a júniusi és a júliusi 2,5 millióról. A MEES szerint vár­hatóan az északi-tengeri olajterme­lés is csökkenni fog augusztusban és szeptemberben a karbantartási munkák miatt, miközben Nagy- Britanniában az elhúzódó bányász­sztrájk a­ szokásoshoz képest 300 ezer barrellel megnövelte a fűtőolaj iránti napi­ keresletet. Szaúd-Arábia királya a fejlett tő­­késországokat vádolta azért, hogy több OPEC-országnak, így Szaúd- Arábiának is csökkentenie kellett olajtermelését. Fahd király szerint az olajtermelőknek néhány évre előre rögzíteniük kellene az árakat. (Reuter) Kim az NSZK-tól vesz atomer­őmű­vi berendezéseket Kína végül is a nyugatnémetektől vesz fejlett atomerőművi ellenőrző berendezéseket, miután a vásárlás­ról a francia Framatome céggel folytatott tárgyalások megszakad­tak. Az angol nyelvű China Daily című lap értesülései­ szerint az ille­tékes állami vállalat a Kraftwerk Union kontrollberendezését veszi, meg, amelyet nyomóvizes reaktorok működésénél használ majd. A szer­ződés értékét és a szállítási időpon­tot nem közölték. A szerződés ré­sze Kína és az NSZK májusban kö­tött megállapodásának, amely ki­mondja, hogy a két ország együtt­működik egymással az atomenergia békés­­célú felhasználásában. Kína mellesleg az évezred végéig 10 atomerőművet akar építeni, ame­lyek akkorra mintegy 10 ezer me­gawatt kapacitásúak lesznek. Pe­king — miután együttműködési megállapodást kötött Franciaor­szággal és az NSZK-val — egyez­ményt szeretne kötni az atomener­gia­­ békés célú hasznosításáról Ja­pánnal és az Egyesült Államokkal is. (AP—DJ) Jugoszláv acélexport Kínába Jugoszlávia tíz évre szóló, 500 millió dollár értékű acélszállítási megállapodást kötött Kínával — je­lentette a Tanjug hírügynökség. A szerződés értelmében a zenicai acél­­­­mű évi 100 ezer tonna acélterméket exportál a távol-keleti országba. Az első, 20 ezer tonnás szállítmány már úton van. A Tanjug az egész jugoszláv gazdaság szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít az egyezménynek, amely szerinte­­ a hosszú távú gazdasági stabilizációs programot is előre viszi. Ebben az összefüggésben a hírügynökség azt is hangsúlyozza, hogy a Kínába irá­nyuló acélexport nem teremt majd acélhiányt a belföldi piacon. (AP— DJ) . ­ Feljavított­ amerikai statisztikák - erősödő dollár Újra felfelé módosították az ame­rikai növekedési adatokat, s ez a hír erősítette a dollárt. A legújabb statisztikák szerint 1984 második negyedében az USA nemzeti össz­terméke (GNP) nem 7,5 százalék­kal, hanem 0,1 százalékponttal gyor­sabban, 7,6 százalékkal növekedett. Az­ év­­első három hónapjában a GNP éves szinten 10,1 százalékkal gyarapodott. Felfelé nyomta még a­­ dollár jegyzését Speakes elnöki szó­vivő nyilatkozata is. Eszerint az amerikai személyi jövedelmek jú­liusban 0,8 százalékkal emelkedtek, s ez arra utal, hogy az USA gazda­sága továbbra is jelentős mérték­ben gyarapodik­­anélkül, hogy túl­­­­fűtötté válna. . " Mindennek a hatására gyengülni kezdtek a nyugat-európai valuták­ a dollárral szemben. A legellenállóbb­­nak a font sterling mutatkozott, bár jegyzése kedden hétfőhöz ké­pest lejjebb szállt. A font javára szolgált, hogy megszilárdultak a n­emzetközi kőolajárak,­­ legalábbis az azonnali piacon. Az is enyhítet­te a font sterlingre nehezedő­ nyo­mást, hogy csökkent az országos dokkmunkássztrájk, kirobbanásának veszélye. Ily módon azt is külö­nösebb megrázkódtatás nélkül vé­szelte át a brit valuta, hogy a hét végén újra leszállították a kamato­kat a brit kereskedelmi bankok (VILÁGGAZDASÁG, 1934. augusz­tus 18., 1. oldal). (Reuter, AP—DJ) Fordulat a jugoszláv gazdaságban? Tanjug értékelé­se Jugoszláviában az idei első féléves­ eredmények már-már gazdasági for­dulatként értelmezhetők, az azóta ismét felgyorsult infláció azonban a stabilizációs folyamat megakadá­sát idézheti elő. Á, Tanjug elemzé­se rámutat, hogy az ipari termelés 4,7 százalékkal bővült az első fél­évben, s az irányzat júliusban is folytatódott. Idén a mezőgazdaság­ban is jó­ termés ígérkezik, így az ország jövőre várhatóan nem szorul gabonaimportra. Csökkenőben van a kereskedelmi deficit, az első fél­évre 537,8 millió dolláros hiányt je­lentettek a tavalyi azonos időszak 886 milliós passzívuma után. Az or­szág fizetési mérlege pedig ismét aktívumba lendült (VILÁGGAZDA­SÁG, 1984. augusztus 18., 1. oldal). Az elemzés a kedvezőtlen tenden­ciák közül az áremelkedést emeli ki: az árbefagyasztás júniusi felol­dását követően júliusban 8,8­ száza­lékkal növekedtek az árak. A ható­ságok többféle intézkedéssel próbál­ták megfékezni az inflációk így pél­dául korlátozzák a termékeik árát emelő termelőknek nyújtott hitele­ket. A külföldi beruházások ösztönzé­­zését a közös vállalkozásokra vonat­kozó törvények liberalizálásával ter­vezik Jugoszláviában. A közeljövő­ben szabadkereskedelmi övezetek megnyitását is tervezik. (APA) COMMERZUM-JELENS LENGYELORSZÁGRÓL Lengyelország lélegzetvételhez ju­tott nyugati banktartozásainak át­ütemezése nyomán, de a lengyel gazdaság belső problémái arra en­gednek következtetni, hogy a fize­tési nehézségek még sok évig elhú­zódnak, megoldásukhoz pedig to­vábbi nyugati segítség szükséges — véli a frankfurti Commerzbanknak az országgal foglalkozó jelentése. A bank szerint a lengyelek mi­é­vei csak korlátozott mennyiségben juthatnak újabb nyugati hitelhez, egyre jobban fognak támaszkodni a szocialista országokkal folytatott klíringelszámolásos kereskedelemre. A nyugatra irányuló lengyel expor­tot egyre inkább hátráltatni fogja, hogy a lengyel vállalatok tőkés im­portja minimálisra csökkent, s így nem jutnak hozzá a korszerű ter­mékek gyártásához szükséges know­­how-hoz. A múlt évben a lengyel gépipari­­ termékek nyugati export­ja jóval elmaradt a tervezettől, az 1982-es értékhez képest pedig 18 százalékkal esett vissza. Az idei évre vonatkozó hivatalos lengyel gazdasági előrejelzések túl­zottan derűlátók a Commerzbank szakértői szerint, különösen a Nyu­gattal szemben elérendő 1,6 mil­liárd dolláros kereskedelmi aktí­vum esetében. A lengyel statisztikai hivatal adatai alapján 1983-ban 1,1 milliárd dollár volt a mérlegi aktí­vuma az 1982-es 100 millió dolláros hiány után. A nyugatnémet bank arra figyelmeztet, hogy Lengyelor­szágnak még a sorozatos bankátüte­mezések után (eddig négy alkalom­mal együttesen több mint 7 milliárd dollárt ütemeztek át) adósságszol­gálatra kell fordítani, szinte teljes konvertibilis exportbevételét, s hogy a kereskedelmi mérleg aktí­vumát csak drasztikus importkorlá­tozások árán tudták elérni. A lengyel—nyugatnémet kereske­delem értéke tavaly 4,31 milliárd nyugatnémet márkára rúgott, ez va­lamivel több, mint az 1881-es és 1982-es, egyaránt 4,28 milliárd már­kás érték, de még mindig elmarad az 1830-as 5­0­illiárdtól. A Com­merzbank kiemeli, hogy Lengyelor­szág tavaly 57 millió márkás több­letet ért el az NSZK-val szemben — 1970 óta ez volt az első lengyel­aktívum. Néhány Svájci bank nem hajlan­dó elfogadni a lengyel külkereske­delmi bank ajánlatát a Svájcban 1979-ben kibocsátott lengyel kötvé­nyekkel kapcsolatban. (VILÁG­­GAZDASÁG, 1984. augusztus 15., 2. oldal). Egy ■ meg nem nevezett svájci pénzintézet már a múlt pén­teken bírósági eljárásért folyamo­dott a kötvénytulajdonos bankok érdekeit képviselő két bank, a bel­ga Kredietbank svájci fiókintéz­ménye és a genfi Soditic S. A. biz­tatására. A lengyel fél, a Bank Handlowy azzal érvel, hogy az érintett bankoknak csatlakozniuk kellene a hitelezők és Lengyelor­szág által aláírt átfogó bankátüte­mezéshez. A kötvénytulajdonos ban­kok viszont azt mondják, hogy a lengyel kötvénykibocsátás a magán­­befektetők felé irányult, az­­ilyen kötvények pontos törlesztése elvi kérdés, és a Bank Blandlowynak ilyen értelemben­­semmi köze sincs hozzá, hogy értékpapírjai kinek a birtokába kerültek. (Reuter) K­vIF-tanulmá­­y a valutaárfolyam­ok ingadozásainak hatásairól Az árfolyam-ingadozások nem befolyásolják hátrányosan a nem­zetközi kereskedelem fejlődését, sem a befektetéseket, sőt azt sem lehet feketén-fehéren kimutatni hogy lökést adnának az inflációnak vagy hogy a kormányokat protek­cionista intézkedések megtételére sarkallnák — állapította meg a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ta­nulmánya. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szakértőivel együtt folyta­tott­­kutatás nem támasztotta alá azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az árfolyamok szabad lebe­gése és a jegyzések szélsőséges ki­lengése akadályozza a nemzetközi kereskedelmet. Ugyancsak lehetet­len kapcsolatot kimutatni az árfo­lyammozgások és az új befekteté­sek alakulása, továbbá az inflációs nyomás között — írja az IMF ta­nulmánya. A statisztikák arra utalnak: a nemzetközi beruházási hajlam nem lett kisebb azóta, hogy megszűnt a rögzített árfolyamok rendszere. A fejlett tőkésországokat egy csoport­nak tekintve, a külföldiek által végzett bruttó állótőke-beruházások értéke nem változott az utóbbi 10 évben az előző évtizedhez képest, amelyet a szilárd árfolyamok jel­lemeztek. Ami a drágulást illeti, igaz ugyan, hogy ha egy valuta le­értékelődik, akkor az abban az or­szágban felgyorsítja az áremelke­dést. A mérleg azonban kiegyenlí­tődik, mert a másik oldalon, azaz abban az országban, ahol felérté­kelődik a valuta, az infláció lelas­sul — hangsúlyozza a tanulmány. Az IMF és a GATT szakértői sze­rint az üzleti élet és a kereske­delem megtanult együtt élni a vál­tozó árfolyamokkal és egyre töb­ben használják ki az árfolyamkoc­kázat csökkentését szolgáló tőzsdei ügyletek (hgede) lehetőségét. (AP— DJ) ­­J NAPRÓL NAPRA + A VÁLLALKOZÁSI KEDVET NÖVELNÉ a biztonságérzet és az is, ha a dolgozók éreznék, hogy részt vehetnek a döntések előkészítésében — hangzott el a pécsi I. vállalkozási konfe­rencián. (3. oldal) + VITATJÁK AZ NSZK-BAN, HOGY ÉSSZERŰ-E AZ ADÓ­­MÉRSÉKLÉSI CSOMAGTERV, amelyet Lambsdorff gazdasá­gi miniszter utóda, Bangemann vázolt fel. (2. oldal) + A JAPÁNOKKAL KÖZÖSEN GYÁRTHATNÁNK autóbusz légkondicionálókat — derült ki többek között a kamarában folytatott tárgyalásokon, amelyekre japán vállalati küldöttség érkezett. (3. oldal) * + AZ USA-BAN AZ ACÉLIMPORT KORLÁTOZÁSÁNAK mó­dozatait fontolgatják, Venezuela a kis mennyiségű export sza­baddá tételét szorgalmazza. (8. oldal) + „IZRAEL NEM BÍR KI MÉG EGY HÓNAPOT CSELEKVŐ­KÉPES KORMÁNY NÉLKÜL” — mondta a jegybank elnöke­ A, súlyos gazdasági helyzet azonnali intézkedéseket követel. (2. oldal) + ÍGÉRETES FEJLŐDÉS ELŐTT ÁLLNAK AZ ASEAN ÉS A KÖZÖS PIAC KAPCSOLATAI, noha a forgalom jelenleg még eléggé szerény. (4. oldal)

Next