Világgazdaság, 1984. november (16. évfolyam, 212/3666-231/3685. szám)
1984-11-01 / 212. (3666.) szám
2 1984. NOVEMBER 1. Az OPEC kvótacsökkentésének felosztása '"f... az Eranban dolgozó külföldiekhez A Kőolajexportáló Országok Szervezete által elhatározott kvótacsökkentések és az eddigi, hivatalos termelési kvóták (100 barrel/nap). ország csökkentés korábbi kvóta Algéria 62 725 Ecuador 17 200 Egyesült Arab Emírségek 150 1100 Gabon 13 150 Indonézia 111 1 300 Irak— 1 200 Irán 100 2 400 Katar 20 300 Kuvait 150 1 050 Líbia 110 1 100 Nigéria— 1 360 Venezuela 120 1 675 összesen 853 , 12 500 Szaúd-Arábia 647 5 000 összesen 1500 17 500 (Reuter, AP—DJ) CSÖKKEN AZ OPEC VILÁGPIACI RÉSZESEDÉSE A 13 ország termelési adatai A Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez tartozó államok jelenleg a világ teljes kőolaj termelésének körülbelül 32 százalékát adják. A Neue Zürcher Zeitung táblázatszerűen ismerteti az OPEC-tagok idei átlagos napi termelési adatait az év első nyolc hónapjána A tizenhárom tagország szerepe az olaj világpiacán egyre csökkent Mint a DPA összeállításából kiderül, 1960-ban, alapításának évében az OPEC országai bányászták ki a világ teljes olajtermelésének 41,5 százalékát. A csúcsév 1973 volt, ekkor az OPEC a világtermelés 55,5 százalékát mondhatta magáénak. Tíz évvel később részaránya már csak 32,5 százalékos volt. Előretört Mexikó, amely 1979 és 1983 között 84,4 százalékkal növelte olajtermelését, s a világranglista negyedik helyére került és ugyanban, a termelés változását a tavalyi átlaghoz képest, valamint egyegy ország maximális termelési, kapacitását. A táblázatot az alábbiakban ismertetjük. (Az adatok 1000 barrelben értendők és napi átlagot tartalmaznak.) csakgyorsan, -47 '"százalékkal növelte aé új termelését- ír Tva OPEC- tag Nagy-Britannia. Az OPEC részesedésének, gyors csökkenése az 1979—80-as árrobbanást követően gyorsult fel. A legnagyobb termelésveszteségeket Szaúd-Ariába vállalta magára, 1979 és 1983 között 43,3 százalékkal fogta vissza az olajbányászatot. A gyér lakosú Szaúd-Arábia ezt megtehette, az Irakkal háborút viselő és pénzügyi zavarokkal küszködő Irán szüntelenül meghaladja a számára előírt termelési kvótát, -------------------------,--------------------- . Ország maximális term. kap. nyolchavi átlag (1984) változás 1983 egészéhez képest (%) Szaúd-Arábia 9 300 5 000 + 711 Kuvait 2 000 1 140 +18,7 Egyesült Arab Emírségek2 200 1 165 + 7,7 Katar 600 390 +54,2 Irán 3 500 2 190 - 9,7 Irak 1 300 1 160 +20,4 Líbia 1 700 1 110 + 6,5 Algéria 900 640 — 3,8 Nigéria 2 200 1 320 + 7,4 Gabon 200 155 — 4,7 Venezuela 2 400 1 825 + 0,8 Ecuador 300 250 + 8,2 Indonézia 1 700 1 500+12,8 összesen 28 300 17 845 + 5,9 Nyugati segélyszállítmányok Etiópiának Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa újabb szállítmányokat küldött — sokak szerint megkésve — az éhező Etiópia megsegítésére. A megfigyelők szerint mintegy 6 millió embert fenyeget az éhínség. Az aszály hatását tetézi, hogy a rossz úthálózat és a szakadárok tevékenysége miatt még a meglevő élelmiszer elosztása is , nehézségekbe ütközik. A Közös Piac 60 millió, dollár újabb rendkívüli élelmiszersegélyt folyósít Etiópiának — jelenti a Reuter hírügynökség. Az EGK eddig körülbelül 40 millió dollár értékű élelmiszert, vetőmagot ésgyógyszert juttatott Etiópiának. A tagországok külön-külön akciókat is szerveznek, Nagy-Britannia repülőgépeket adott a segélyszállítmányok leszállítására, Franciaország gabonaszállítmányt helyezett kilátásba, a bonni kormány több millió márka értékben juttat el élelmiszereket nemzeti alapokból az etióp éhezőknek. Az Egyesült Államok október elején 45 millió dollár értékben küldött élelmiszert Etiópiába, és további szállításokra tett ígéretet. A Szovjetunió több mint 1 millió dollár értékben polgári, repülőgépeket, tehergépkocsikat és egyéb járműveket indít Etiópiába. Emellett Etiópia moszkvai nagykövete további segélyszállítmányokról tárgyalt a Szovjetunióval, ahonnan főleg gyógyszerekre számíthatnak, bár Moszkvából próbálnak élelmiszert is szállítani. A segélyek eljuttatását, több gyakorlati nehézség lassítja: az etióp kikötők és repülőterek csupán havi 15 ezer tonna gabona fogadására vannak felkészülve, holott ennek háromszorosára volna szükség. London ezért szeretné az Addisa Abeba-i katonai kormányzótanácsnál elérni, hogy a legsürgősebb szállítmányokat mélyrepülésben gépekről dobhassák le, egyelőre azonban kérdéses, hogy ebbe az etióp vezetés beleegyezik-e. Ugyancsak nincs eldöntve, hogy eljuthatnak-e a szállítmányok a harcok sújtotta Eritrea és Tigre éhezőihez. Mivel az etióp kormány minden segélycsomag útját figyelemmel szeretné kísérni, e célra Mengisztu elnök vezetésével bizottság is alakult. (MTI, APA, Reuter) Közel 1 milliárd schillinges beruházást hagyott jóvá az osztrák VEW acélipari konszern felügyelőbizottsága a konszernhez tartozó két gyár számára. A kanadai gazdasági tanács felszólította a szövetségi kormányt, hogy vegye fontolóra az adók emelését és az adókönnyítések eltörlését , az államháztartás egyensúlyának javítása végett. JELENTI IS: Görögország fizetési mérlegének folyó tételeiben 1,44 milliárd dollár deficit mutatkozott az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi év azonos időszakában mért 1,11 milliárd dollárral szemben. Az import az említett időszakban 6,58 milliárd dollárra, az export 3 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 5,84, illetve 2,49 milliárdról. Irak távozásra szólította föl az Iránban polgári és katonai beruházásokon dolgozó külföldieket. A bagdadi vezetés mintegy 70 beruházást vett fel a megtámadandók listájára — az akciókat egy esetleges újabb iráni offenzíva miatti megtorlás keretében tervezik —, s a figyelmeztetéssel el akarja hárítani magáról a felelősséget, ha a támadások során külföldiek sérülnének meg. A mostani figyelmeztetés a kormányon levő iraki Baath Párt lapjának, az At-Thaurának egyik szerkesztőségi cikkében szerepel, de ugyanilyen értelmű kijelentést tett néhány nappal korábban a bagdadi kormány kulturális és tájékoztatásügyi minisztere is. Ismeretes, hogy a múlt hónapban néhány japán szakember megsérült a,Perzsa-öböl partján fekvő Bandar Khomeiniben, amikor az irakiak támadásokat hajtottak végre a közös iráni—japán beruházásban épülő hatalmas petrolkémiai üzem ellen. (AP—DJ) A bankok kedvezőtlenül fogdják Belgrád átütemezési javaslatát A Jugoszláviának hitelező bankok várhatóan nem fogják támogatni a belgrádi kormány pénzügyminisztere által felvázolt hosszúlejáratú átütemezési terveket (VILÁGGAZDASÁG, 1984. október 27., 1. oldal) — írják a hírügynökségek, bankárvéleményekre hivatkozva. A bankok a mai viszonyok között túlzottnak tartják a jugoszláv igényeket, s különösen amiatt aggódnak, hogy Belgrád ki akarja vonni magát a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ellenőrzése alól „Nem kétséges: a jugoszlávok túl sokat kérnek” — mondta az egyik nyugat-európai pénzember. Egy másik szerint pedig nincs olyan bank, amely belemenne a Klemencsics pénzügyminiszter által körülírt feltételekbe. Emlékeztetőül: Belgrád 5—6 éves teljes moratóriummal, 10—12 évre szeretné elhalasztani az 1985 és 1988 között, esedékesséváló tőketartozásaitra. Meglesek szerint ezek,öszszege körülbelül 13,85 milliárd dollár. A jugoszlávok a jövő áprilisban véget érő készenléti hitelprogram után nem akarnak újabb hitelt kérni az IMF-től, de ami még fontosabb, a jövőben nem szándékoznak kötelezettséget vállalni a valutaalap által az átfogó átütemezések feltételeként szokásosan előírt gazdasági intézkedések végrehajtására. (Klemencsics bejelentése óta számos jugoszláv tisztviselő közölte abbéli magánvéleményét, hogy a kormánynak visszakoznia kell majd az IMF-fel való „szakítást” illetően.) A nyugati bankárok rendkívül hasonlatosnak tartják a Jugoszlávia által kért feltételeket azokhoz, amelyeket Mexikó és Venezuela kapott a nyáron. A hasonlóság nem véletlen — mondják —, miután a jugoszlávok beható tárgyalásokat folytattak a két latinamerikai ország képviselőivel az IMF és a Világbank szeptemberi washingtoni közgyűlésének idején. Belgrádot, úgy látszik, felbátorította Mexikó és Venezuela sikere — vélik bankkörökben. Az amerikiai Manufacturers Hanover Corp. által vezetett magánhitelezők elvben nem zárkóznak el még most sem a több évet átfogó átütemezéstől, de hangsúlyozzák, hogy ahhoz Jugoszlávia gazdasági helyzetét kell figyelembe venni, az pedig nem hasonlítható össze a latin-amerikai gazdasági környezettel. Mint egy nyugatnémet bankár megfogalmazta: „Nem szándékozunk átütemezési modelleket átvinni egyik országról egy másikra” Jugoszlávia esetében a bankárok kissé hosszúnak találják a kért halasztás idejét, s míg azt nem bánják, hogy Belgrád lemond az IMF- hitelről, ragaszkodnak a valutaalap koordináló szerepének fenntartásához. A bankátütemezéssel kapcsolatos érdemi tárgyalások megkezdésének ideje még bizonytalan. A bankok előbb értékelni akarják az általuk Jugoszláviába küldött s ottani munkáját várhatóan két hét múlva befejező szakértői csoport jelentését. A bankok emellett azt várják, hogy Belgrád először a nyugati kormányokhoz nyújtsa be hivatalosan a több éves átütemezésről szóló kérelmet. Értesülések szerint a Párizsi Klub leghamarabb november vége táján foglalkozik Jugoszlávia ügyével. (Jugoszláviáról szóló cikkünket lásd a 7. oldalon.) (Reuter, AP—DJ) „Ez a legjelentősebb kereskedelmi törvény az utóbbi tíz évben” — közölte a Fehér Ház kertjében Reagan elnök, miután aláírásával törvényerőre emelte az Omnibus Trade Bill elnevezésű új kereskedelmi törvényt. Voltaképpen több résztörvényről van szó, amelyek a kongresszusi elfogadási procedúra folyamán számos változáson mentek keresztül, egyszerűbben fogalmazva, felhígultak az eredeti javaslathoz képest. Ez elsősorban Brock amerikai kereskedelmi főmegbízott érdeme, aki mindvégig szívósan küzdött a túlzottan protekcionistának ítélt passzusok törléséért vagy enyhítéséért, tekintettel az Egyesült Államoknak a GATT-al (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) szemben vállalt kötelezettségeire. Az új törvény, összességében véve, több fontos területen növeli a kormány döntési jogkörét. Például abban a vonatkozásban, hogy az Egyesült Államok viszonossági alapon bizonyos engedményeiket kérjen kereskedelmi partnereitől a hatalmas amerikai piacra való szabad bejutásért cserébe. Ez vonatkozik mind az áruk, mind a szolgáltatások forgalmazására. „A szabadkereskedelem terjesztése mellett ez a kitétel népszerűsít még valamit, ami ugyanolyan fontos: ez pedig a tisztességes, méltányos kereskedelem” — mondta az elnök, s utalt azokra az eszközökre, amelyeket az új törvény adott a kormány kezébe a kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez. Brock szerint az új törvény módot ad rá, hogy a kormány rendezze a felmerülő problémákat a fejlett technológiák, a szolgáltatások és a beruházások területén, s egyben újabb piacokat nyit meg az amerikai áruk és szolgáltatások előtt. Lényegében véve arról van szó, hogy a kormány felhatalmazást kapott az amerikai kereskedelmet és az USA külföldi beruházásait akadályozó praktikák megszüntetésére. Nagy fontosságú szakasza az új törvénynek, amelyik újabb nyolc és fél évvel meghosszabbítja az Egyesült Államok általános kereskedelmi preferencia-rendszerét (Generalized System of Preferences, GSP), amelynek áldásaiban mintegy 140 fejlődő ország részesül: termékeik egy részét vámmentesen vihetik be az USA-ba. (Viták voltak akörül, hogy a gyorsan iparosodó távol-keleti országok ezentúl támogatásra szoruló fejlődőknek minősülnek-e, de végül csak — állítólag — Szingapúr lett „kegyvesztett”; igaz, erről pontos, végleges értesülés egyelőre nincs.) Megszorítás viszont, hogy az új GSP alapján a mindenkori elnök megvonhatja a kedvezményeket bármely fejlődő országtól, ha az nem védelmezi kellőképpen az amerikai ipar érdekeit vagy ha nem tett megfelelő lépéseket a munkakörülmények javítására. „A GSP meghosszabbítása révén a fejlődők hasznot húzhatnak az amerikai fellendülésből, miközben az amerikai cégeket segíti azáltal, hogy a fejlődők nagyobb figyelmet fordítanak a szabadalmak, a védjegyek, az egész kereskedelmi rendszer védelmére” — fejtegette Reagan. A kölcsönösség szellemében fogant az a bekezdés is, amely felhatalmazza a kormányt kétoldalú kereskedelmi megállapodások kötésére a szolgáltatások, a fejlett technológiák forgalmában, a beruházások vonatkozásában. Módosultak azok a szabályok is, amelyek alapján az amerikai ipar védelmet kérhet a kormánytól a külföldi termékek dömpingjével, más országok exportszubvencióival és más praktikákkal szemben. Egyebek között arról van szó, hogy az acélipari cégek csak akkor követelhetnek védelmet az importtal szemben, ha eközben korszerűsítik termelésüket, átképzik az acélmunkásokat. „Az új rendelkezést a szabadkereskedelem szolgálatába állítjuk” — közölte Reagan. Ennek ellenére várhatóan a közös piaci országok ellenkezését váltja ki az a kitétel, amely szerint az amerikai szőlőtermesztők és borosgazdák kárpótlást és védelmet kérhetnek a szubvencionált külföldi bor importjával szemben. Némiképp hasonló kedvezményeket kapott az amerikai cipőipar is, azt követően, hogy az USA nemzetközi kereskedelmi bizottsága (Internatiornal Trade Commission) úgy döntött az idén: az import nem sérti az amerikai cipőgyártás érdekeit. Az új törvény — noha a GATT égisze alatt 1979-ben, a tokiói tárgyalási fordulón elhatározott vámcsökkentések előbbre hozatalára nem jogosítja fel a kormányt —lehetőséget teremt szabadkereskedelmi megállapodások kötésére is, a többi között Izraellel. Egyes megfigyelők szerint ez a passzus különösképpen erősíti a „bilaterista” vonalat az amerikai kereskedelempolitikában, noha a GATT-ra a sokoldalú megállapodások rendszere, a multilateralitás a jellemző. Az elnök erre utalva, kijelentette: „Az USA kétoldalú kereskedelmi megállapodásai teljes összhangban állnak GATT-kötelezettségeinkkel”. Hozzátette: „Az Izraellel kötendő új kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás merész, új kezdeményezés”. (Az új kereskedelmi törvényről lásd még összegzésünket lapunk 1984. október 10-i számának 3. oldalán.) (Reuter, AP—DJ) _________ Reagan aláírásával LÉNYEGÉBEN TÖRVÉNYERŐRE EMELKEDETT AZ USA ÚJ KERESKEDELMI TÖRVÉNYE Miután Reagan elnök is aláírta, lényegében törvényerőre emelkedett az Egyesült Államok új kereskedelmi törvénye. A törvényjavaslat hosszú utat járt be a kongresszus két házában: olyan időszakban öltött formát, amikor az Egyesült Államok történelmének legnagyobb kereskedelmi deficitjét halmozta fel, s felerősödtek a protekcionista lépéseket követelő hangok. A kormány mindenesetre igyekezett ellenállni a nyomásnak, sikerült is felvizeznie számos eredeti elgondolást, a szabadabb, de mindenekelőtt méltányosabb kereskedelem szellemében. A kormány az eddiginél nagyobb cselekvési jogkört kapott, meghosszabbították az általános preferenciarendszert, s megteremtették a feltételeit az amerikai—izraeli szabadkereskedelmi megállapodásnak. MALGMMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség, Bp V., Dorottya u. 6* IV. o. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díjévt 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hirlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 84,3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148 VILÁGGAZDASÁG Nőtt 81 USA kereskedelmi deficitje Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének deficitje 12,65 milliárd dollárra emelkedett idén szeptemberben, ez az eddig regisztrált második legnagyobb havi deficit ,jelentette a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Augusztusban 9,86 milliárd dolár, júliusban pedig 14,06 milliárd dollár volt a passzívum. Az év első kilenc hónapjában 96,33 milliárd dollárra rúgott a kereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi év azonos időszakában mért 47,04 milliárd helyett. Az amerikai gazdaság 10 legfontosabb jelzőszámát összesítő index 0,4 százalékkal növekedett idén szeptemberben, a szezonális ingadozásokat kiszűrve, a három hónapja tartó hanyatlást követően. Az összesített index szeptemberben 164,6-ot mutatott (1967 - 100) az augusztusi 164-hez, s a tavaly szeptemberi 160-hoz képest. (AP DJ)