Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)

1984-12-01 / 232. (3686.) szám

1934. DECEMBER 1. Az IMF vezérigazgatója optimistán ítéli meg a fejlődők kilátásait Az utóbbi évek legoptimistább nyilatkozatát tette közzé de La­­rosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója. Hála a vi­lágkereskedelem megélénkülésének, enyhülnek a fejlődő országok gondjai, s véleménye szerint ez a folyamat jövőre is folytatódik. Szavaiból kiderült viszont: mindez nem jelenti azt, hogy az IMF engedne szigorából, továbbra is csak az általa javasolt reformprog­ramokat végrehajtó országoknak nyújt kölcsönöket. A fejlődő országok élvezik a vi­lágkereskedelem fellendüléséből fa­kadó előnyöket — jelentette ki Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója. Csütörtök esti beszédében elmond­ta, hogy a világkereskedelem az idén 8,9 százalékkal növekedik reálértékben, és ez kedvező export­­feltételeket jelent az adósságterhe­ket nyögő fejlődő országoknak. Gazdaságkiigazító programjukat most már az export expanziója is segíti — hangsúlyozta de Larosiére. A növekedési ráták határozottan gyorsulnak — folytatta —, négy év után a fejlődő országokban a nem­zeti össztermék (GNP) gyorsabb ütemben növekszik, mint a lélek­­szám, és 1985-ben a harmadik vi­lág országai előreláthatólag átlago­san 4,5 százalékos GNP-bővülést fognak elérni. „Az adós országoknak mindazon­által folytatniuk kell a gazdaság­kiigazító programok végrehajtását” — tette hozzá. De Larosiére elutasí­totta azt a feltevést, hogy az IMF által javasolt programok akadályo­kat gördítenének az adós országok fellendülésének útjába, sőt az IMF tanulmányai szerint „a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy al­kalmazásukkal gyorsabb és tartó­­sabb növekedést lehet elérni közép­távon”. Az IMF vezérigazgatója elmond­ta, hogy a fejlődő országok Ameri­kába és más ipari országokba irá­nyuló exportja az utóbbi egy év során felgyorsult, dollárban számít­va 18 százalékkal gyarapodott. Ez­zel párhuzamosan a nem olajterme­lő fejlődők folyó fizetésimérleg­hiánya zsugorodóban van, és az­ idén várhatóan 50 milliárd dollár alá csökken, ami kevesebb mint fele a három évvel ezelőtti érték­nek. Ami a fejlődő országok kül­földi hiteleit illeti, de Larosiére szerint az új hitelek és az átüte­mezések számottevően javították az érintett országok hitelállományának szerkezetét, és enyhítették az adós­ságszolgálati kötelezettégeket, hitel­­­állományukban a rövid lejáratú kölcsönök aránya 13 százalékra csökkent az 1982. évi 20 százalék­ról, amelyet mindenképpen nagyon magasnak lehetett tartani. De Larosiére elmondta, hogy az IMF csaknem 70 országnak­ mint­egy 22 milliárd dollárt köl­csönzött 1982 közepe, az adós­ságválság kirobbanása óta. Az IMF ezenkívül még 6 mil­liárd dollárt tart készenlétben, hogy további 31 ország folyamatban lévő reformprogramjait finanszí­rozza. Az IMF kölcsönprogramjai révén — mondotta a vezérigazgató —, „katalizátor-szerepet” játszik, a harmadik világbéli adósokat hozzá­segítette ahhoz, hogy újabb hitele­ket kapjanak kormányoktól és ke­reskedelmi bankoktól. Mexikó és Brazília esetében az 1933-ban és 1984-ben nyújtott IMF-hitelek min­den egyes dollárja hét további dol­lár felvételét, illetve átütemezését tette lehetővé. De Larosiére felszó­lította a kereskedelmi bankokat, hogy folytassák az átütemezéseket, és „reális feltételekkel” új hitele­ket is folyósítsanak olyan adós or­szágoknak, amelyek gazdaságkiiga­­zító programot hajtanak végre. Po­zitív példaként említette Mexikót és Venezuelát, amelyek több éves átütemezésről folytatnak tárgyalá­sokat magánhitelezőikkel. A vezérigazgató beszédében rövi-­­­den kitért az Egyesült Államokra ■ is, és megállapította, hogy az USA ■ eljutott a „megalapozott növeke­­­­dés” fázisába, de ennek egyik kö­­­­vetkezménye az, hogy rendkívüli mértékben megnőtt az import irán­­­­ti kereslet. Emiatt óriásivá d­uzzadt­­ a kereskedelmi mérleg hiánya, és ez az állapot csak akkor tartható­­ fenn, ha a külföld megtakarításai­­­­ból továbbra is hajlandó finanszí­rozni. (Reuter, AP—DJ) ELŐKÉSZÜLETBEN A SZAMSZU­NG A CHRYSLER ÉS A MAZDA-FORD EGYÜTTMŰKÖDÉS Újabb két autóipari kooperáció tervéről érkezett hír: a Mazda az Egyesült Államokban készül összeszerelő üzemet létesíteni, a dél­koreai Szamszung pedig a Chryslerrel akar közösen autót gyártani. Ez utóbbi a dél-koreai kormány ellenállása miatt várhatóan csak korlátozott formában valósulhat meg. A Szamszung dél-koreai vállalat­csoport közösen szeretne autót gyártani a Chrysler amerikai autó­gyárral, aligha valószínű azonban, hogy ehhez megkapja a dél-koreai kormány hozzájárulását — jelenti az Asian Wall Street Journal. A Szamszung abban reménykedett, hogy a kormány változtat az új autógyárak engedélyezését lehetet­lenné tevő politikán, mert különben a Szamszung—Chrysler együttmű­ködés csak alkatrészek gyártására korlátozódhat. Hivatalos vélemény szerint igaz ugyan, hogy a kormány tervbe vette az import liberalizálá­sát — 1988-tól már gépkocsik be­vitelét is lehetővé fogja tenni —, de ennek semmi köze a hazai autógyártás fejlesztésének engedé­lyezéséhez. Hivatalos körökben pillanatnyilag nem tartanak kívánatosnak új kö­zös vállalkozást az autógyártásban, mert úgy vélik, hogy Dél-Koreának semmi szüksége egy harmadik autógyárra addig, amíg a meglevő kettő, a Daewo és a Hyundai Mo­tors versenyképessé nem válik a világpiacon. Kum Jin-ho kereske­delmi és ipari miniszter szerint a meglevő autógyáraknak több autót kell előállítaniuk, hogy csökkenthes­sék exportáraikat, és amíg ez nem történik meg, a kormány nem vál­toztat álláspontján.. Egy autógyár­nak legalább évi 300 ezer darabot kell termelnie, ami pedig aligha várható 1986 előtt — mondotta. Még ebben az esetben is — tette hoz­zá —, a kormány inkább a meg­levő kapacitások kibővítése mellett ez áll majd síkra, mint hogy új cé­gek alapítását támogassa. A Mazda pénteken bejelentette hogy a Ford gyár egy Michigan ál­lambeli kiürített üzemében kisautó­kat fog összeszerelni. A Mazda lesz a negyedik japán autógyár, amely az Egyesült Államokba telepíti ter­melésének egy részét. Megfigyelői szerint a japán cégek úgy tartják hogy az Egyesült Államok pillanat­nyilag a világ legjobban jövedelme­ző piaca, és a helyi termeléssel job­ban lehet érvényesülni a verseny­ben. A japán bejelentés fő hír a amerikai autóipari dolgozóknak nemcsak azért, mert munkához jut­nak, hanem azért is, mert bizonyít­ja: a japánok komolyan gondolják az amerikai gyáralapításokat. A Mitsubishi hírek szerint szinte fontolgatja amerikai termeléséne beindítását.) Másrészről viszont hír kellemetlenül érinti a detroi autógyárakat, a japán lépésse ugyanis a szigetország gépkocsiji megkerülik az importkorlátozásokat, és növelik részesedésüket az ameri­kai piacon. A Mazda nem közölt részleteket a gyártási tervekről, de közelállók úgy tudják, hogy az új üzemben a népszerű 626-os modell változatait fogják összeszerelni. Ezt a típust 1979-ben vezették be az amerikai piacra, és 1983-ban jelentős változ­tatásokat hajtottak végre rajta. A beruházás több száz millió dollárba fog kerülni, a gyár pedig a cég Dél­nyugat-Japánban található telepé­nek mintájára épül. Ez a világ egyik legmodernebb autógyára, és évente 240 ezer gépkocsi előállítására képes. Közelállók szerint a Ford jelenleg arról tárgyal a japán gyárral, hogy felvásárolja termékeit, és saját neve alatt forgalmazza majd őket. (AP— DJ) Egyre pesszimistább gazdasági jóslatok az U­SA-ban Elképzelhető, hogy az amerikai gazdaság teljesítménye az év utol­só negyedében még sokkal rosz­­szabb lesz, mint néhány héttel ez­előtt feltételezték. A szakértők többsége most arra számít, hogy éves szinten a nemzeti össztermék­­ (GNP) növekedési üteme az októ­­­­beri-decemberi időszakban még az­­ egy százalékot sem éri el A növe­kedés üteme, mint ismeretes, a har­­­­madik negyedévben éves szinten 1,9­­ százalékos volt, míg a másodikban­­ 7,1 százalékos. A jóslatok komoro­­dásában annak is szerepe van, hogy csütörtökön közzétették az amerikai­­ vezető gazdasági mutatók összesí­­­­tett októberi indexét, amely a vára­­t­kozásoknál nagyobb, 0,7 százalékos­­ visszaesést jelez. A szakértők azt mondják, hogy a helyzet­ rosszabbodásában az év ele­ji magas kamatoknak érződik a hatása. A központi bank szerepét betöltő FED segítségével a kama­tok szeptember óta csökkentek, mindazonáltal még nem világos, hogy ez az ösztönzés képes-e meg­fordítani a hanyatlási irányzatot. Vannak, akik a lanyhulás jeleit látják a fogyasztói kiadások októ­beri gyengélkedésében is, de olyan vélemények is akadnak, hogy no­vemberben és különösen a kará­csony közeledtével, decemberben megélénkülnek a vásárlások, így a fogyasztói kiadások október és de­cember között 3,9 százalékkal nö­vekedhetnek, a harmadik negyed­évi 0,5 százalékos tempót követően. (Reuter) • A KLM holland légitársaság 5 milliárd guldent fordít a követke­ző öt évben új beruházásokra, köz­tük új gépek vásárlására, a kiszol­gáló munka színvonalának javítá­­— mondta a konszern elnöke. JELENTI 9 Tunézia 130 millió dollár euro­­hitelt kapott nyolc évre a párizsi Credit Commercial de France szer­vezésében. A hitel egy részét ECU- ban (nyugat-európai elszámolási egység) kapja az ország. REAGAN RÉSZLEGESEN BEFAGYASZTJA AZ ÁL­L­AMI KIADÁSOKAT Az amerikai elnök a várakozá­soknak megfelelően lépéseket je­lentett be a költségvetési hiány nö­vekedésének megállítására. War­shingtoni kormányforrások szerint Reagan­­ a legfontosabb gazdasá­gi tanácsadóival folytatott csütör­töki megbeszélés után — „elvben elhatározta, hogy a kiadásokat meg­próbálja a jelenleg elfogadott szin­ten tartani”, az a szándéka tehát, hogy megakadályozza a kiadások további emelkedését. (VILÁGGAZ­DASÁG, 1984. november 27., 1. ol­dal). Értesülések szerint nem a kiadá­sok átfogó befagyasztásáról van szó; egyes tételekből fognak lefaragni, míg más célokra továbbra is nö­vekvő összeget fordítanak majd. A döntést megelőzően Reagant a Fe­hér Házban felkeresték a törvény­­hozás republikánus párti szószólói, s a kongresszus mindkét házának támogatásáról biztosították a ki­adások átfogó lefaragásának ügyé­ben. Értésére adták azonban az el­nöknek, hogy a törvényhozás ellen­zi a belföldi kiadási programok megnyirbálását, ha azt nem kíséri a katonai kiadások csökkentése. A Fehér Ház egyelőre szűksza­vúan nyilatkozik a fejleményekről. A hivatalos szóvivők hangsúlyoz­zák, hogy még nincs véglegesen el­határozva a tanácsadók javaslatai alapján született terv, s hogy Rea­gan péntek délután újabb megbe­széléseket tart bizalmasaival. A ka­tonai kiadások csak ezen kerülnek terítékre. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG A hamburgi vízerőmű veszélyei Csehszlo­vákiára K­RUDEPRÁVO Az Osztrák Köztársaság vízerőmű építésére készül a Duna osztrák szakaszán, Hamburgnál. Ezt az osztrák küldöttség a csehszlovák kormányküldöttséggel november 2- án Pozsonyban folytatott tanácsko­zásán adta elő. A csehszlovák szakemberek a rendelkezésre­­ álló anyagok elem­zése alapján megállapították, hogy a hainburgi vízerőműnek súlyos ne­gatív hatásai lennének a Duna és a Morva határszakaszára, valamint az érintett cseh­szlovák területre. A csehszlovák küldöttség arról tájé­koztatta az osztrák delegációt, hogy a hainburgi vízerőmű megépítése egyoldalú lépés, megbontja a Duna komplex hasznosítására­­ kialakult terveket, amelyek kidolgozásánál a Nemzetközi Dunabizottság munkái­ból indultak ki. A hainburgi víz­erőmű felépítése sérti a Csehszlo­vákia által 1957 óta követett épí­tési koncepciót a Duna és a Morva folyón. Az új megoldásnak az lesz a kö­vetkezménye, hogy ezen a­ szaka­szon nem sikerül kialakítani a víz­­i erőművek összefüggő rendszerét, amely teljes mértékben hasznosítaná a csehszlovák—osztrák Duna-szakasz vízenergia-potenciálját, és ezenkí­­­­vül nem felel meg a Dunabizottság­­ nemzetközi hajózásra vonatkozó ajánlásainak. A csehszlovák szak­emberek elemzéseinek előzetes eredményei szerint a hainburgi víz­erőmű felépítése után alapjaiban kedvezőtlenné válnának a vízgaz­­­­dálkodási viszonyok a Duna és a 12 Morva határszakaszán, valamint csehszlovák területeken. Mindenek­előtt az várható, hogy lényegesen mélyítik a Duna medrét Hainburg alatt, és emiatt csökken a Duna és a Morva vízszintje. A csehszlovák érdekek ennélfogva kárt szenved­nek. A hainburgi vízerőmű lehetetlenné teszi a csehszlovák részvételt a kö­zös Duna-szakasz vízenergia-poten­ciáljának felhasználásában, sőt en­nek egy részét a leendő vízerőmű használja majd fel. A Duna víz­szintjének csökkenése a Morva tor­kolatánál megbontja az ökológiai egyensúlyt, árt a védőgátaknak és egyéb vízügyi beruházásoknak, to­vábbá csökkenti a Morva és a Duna mentén levő jelentős területek ivó­víztartalékát. A Duna vízszintjének megváltozása miatt a pozsonyi sza­kaszon nő a szlovák fővárost fe­nyegető árvízveszély, és rosszabbod­nak a hajózási feltételek a nem­zetközi vízi úton. A csehszlovák fél követeli, hogy az osztrák fél bocsássa a csehszlo­vák fél rendelkezésére azokat az alapvető műszaki adatokat, amelyek szükségesek, hogy behatóan érté­kelhessék a hainburgi vízerőmű felépítésének hatásait a csehszlo­vák területre, valamint a Duna és a Morva határszakaszára. A cseh­szlovák—osztrák közös Duna-sza­kasz kihasználásának kérdése a csehszlovák közvélemény érdeklő­désének is előterében áll. A csehszlovák fél figyelmezteti az osztrák felet, hogy a hainburgi víz­erőmű felépítése esetén kárpótlást kér az okozott károkért. A hain­burgi vízerőmű költségvetésébe bele kell tehát számítani azokat a be­ruházási költségeket is, amelyek a vízerőmű Csehszlovákiára nézve ne­gatív hatásainak megszüntetéséhez szükségesek. A csehszlovák fél követeli, hogy a hainburgi vízerőmű építésének megkezdéséről szóló döntés meg­hozatala előtt e problémák megol­dását szerződésben rögzítsék. (1984. november 28.) HAINBURGI ERŐMŰTERV HÁTTERE Munkatársunktól: ■ A Duna 360 kilométeres ausztriai útja során 150 métert veszít ma­gasságából, kilométerenként mint­egy 40 centimétert. (összehasonlí­tásul: Magyarországon 5,7—40 cen­timéter Duna esése kilométeren­ként.) E hatalmas energiapotenciál hasznosítására már az első világ­háború után elkészültek a tervek, de az első vízlépcső — Nyugat- Németországgal közösen — csak 1954-ben készült el a határon, Jo­­chensteinnél. Azóta hét további vízlépcsőt építettek, s az utóbbi években a teljes áramtermelésnek télen 42, nyáron 58 százalékát du­nai vízerőművek adták. (Vízerő­művekből származik az osztrák áramtermelés több mint 70 száza­léka, mintegy 28 terawattóra éven­te.) Az utolsó vízlépcsőt a Bécs fö­lötti Greifenstein mellett az idén májusban helyezték üzembe. Ez az erőmű 30 hónapig épült, és 8,2 milliárd schillingbe került. Évente átlagosan 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelhet. A Duna esése túl nagy ahhoz Ausztriában, hogy kisvízállások idején duzzasztás nélkül megfelelő legyen a hajózási mélység — írta a Neue Technik und Wirtschaft. Márpedig az Ausztria által is aláírt Duna Egyezmény legalább 2,5 mé­teres állandó vízmélységet ír elő — mondta egy tájékoztatón a dunai vízerőműveket működtető Donau­­kraftwerke főépítésze, hozzátéve, hogy­ ez Bécs alatt csak újabb duz­zasztó, a hainburgi építésével ér­hető el. Enélkül csak 1,6 méteres hajózási vízmélység garantálható. (Ausztria egyébként az államszer­ződés aláírása után csatlakozott az 1948. évi belgrádi egyezményhez a dunai hajózás rendjéről, amelynek rajta kívül a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Ro­mánia, Ukrajna és Jugoszlávia az aláírója. Az egyezmény szerint, ha valamely Duna menti állam nincs abban a helyzetben, hogy a hajó­zás zavartalanságára elvégezze a szükséges munkálatokat, köteles tűrni, hogy a Dunabizottság elvé­gezze őket.­ Az osztrák állami villamosművek vezérigazgatója, Fremuth úgy nyi­latkozott (többek között a VILÁG­­GAZDASÁG-nak is — 1984. április 12.,­3. oldal), hogy a Duna „kiépí­tése” az évi 2,1 milliárd kilowatt­órát adó, 366 megawatt teljesítmé­nyű, várhatóan 10,5 milliárd schil­lingbe kerülő hainburgi erőművel és annak elkészülte után egy Bécs melletti 907 millió kilowattórás erőművel befejeződik. Lehetne még egy erőművet építeni, de a haszno­sítható potenciált a festői Wachau­­völgyben (ez még a Bécs előtti szakaszon van) nem fogják kihasz­nálni a környezetvédők tiltakozása miatt, így ott nem épül meg a 181 megawattos (1,1 milliárd kilowatt­­órás) melki vízlépcső alatt az oda eredetileg szánt rührsdorfi vízlép­cső. Pedig a vízerőműben termelt áram önköltsége fele a szénerőmű­­vinek. Az áramszolgáltató vállalat azt tervezte, hogy a greinfensteini építkezés után a mintegy 2 ezer építő Hainburg alá vonul, s így nem lett volna szükség elbocsátá­sokra. (Egyelőre 600 fő vált feles­legessé.)­ Az osztrák környezetvé­dők azonban a hainburgi terveket is bírálják, mivel féltik az általa érintett, Európában egyedülálló mocsaras-lápos erdőt. Az alsó­ausztriai kormány 26-án egy tucat tanulmány ismeretében a vízlépcső megépítése mellett foglalt állást, végleges döntés azonban az ener­giaszolgáltatók sürgetése ellenére sem várható a nagyon közeli jövő­ben. mftGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötszár Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes* VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. o. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7* Postacím: Pf. 3­1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 84.3102/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next