Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)
1984-12-01 / 232. (3686.) szám
1934. DECEMBER 1. Az IMF vezérigazgatója optimistán ítéli meg a fejlődők kilátásait Az utóbbi évek legoptimistább nyilatkozatát tette közzé de Larosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója. Hála a világkereskedelem megélénkülésének, enyhülnek a fejlődő országok gondjai, s véleménye szerint ez a folyamat jövőre is folytatódik. Szavaiból kiderült viszont: mindez nem jelenti azt, hogy az IMF engedne szigorából, továbbra is csak az általa javasolt reformprogramokat végrehajtó országoknak nyújt kölcsönöket. A fejlődő országok élvezik a világkereskedelem fellendüléséből fakadó előnyöket — jelentette ki Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója. Csütörtök esti beszédében elmondta, hogy a világkereskedelem az idén 8,9 százalékkal növekedik reálértékben, és ez kedvező exportfeltételeket jelent az adósságterheket nyögő fejlődő országoknak. Gazdaságkiigazító programjukat most már az export expanziója is segíti — hangsúlyozta de Larosiére. A növekedési ráták határozottan gyorsulnak — folytatta —, négy év után a fejlődő országokban a nemzeti össztermék (GNP) gyorsabb ütemben növekszik, mint a lélekszám, és 1985-ben a harmadik világ országai előreláthatólag átlagosan 4,5 százalékos GNP-bővülést fognak elérni. „Az adós országoknak mindazonáltal folytatniuk kell a gazdaságkiigazító programok végrehajtását” — tette hozzá. De Larosiére elutasította azt a feltevést, hogy az IMF által javasolt programok akadályokat gördítenének az adós országok fellendülésének útjába, sőt az IMF tanulmányai szerint „a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy alkalmazásukkal gyorsabb és tartósabb növekedést lehet elérni középtávon”. Az IMF vezérigazgatója elmondta, hogy a fejlődő országok Amerikába és más ipari országokba irányuló exportja az utóbbi egy év során felgyorsult, dollárban számítva 18 százalékkal gyarapodott. Ezzel párhuzamosan a nem olajtermelő fejlődők folyó fizetésimérleghiánya zsugorodóban van, és az idén várhatóan 50 milliárd dollár alá csökken, ami kevesebb mint fele a három évvel ezelőtti értéknek. Ami a fejlődő országok külföldi hiteleit illeti, de Larosiére szerint az új hitelek és az átütemezések számottevően javították az érintett országok hitelállományának szerkezetét, és enyhítették az adósságszolgálati kötelezettégeket, hitelállományukban a rövid lejáratú kölcsönök aránya 13 százalékra csökkent az 1982. évi 20 százalékról, amelyet mindenképpen nagyon magasnak lehetett tartani. De Larosiére elmondta, hogy az IMF csaknem 70 országnak mintegy 22 milliárd dollárt kölcsönzött 1982 közepe, az adósságválság kirobbanása óta. Az IMF ezenkívül még 6 milliárd dollárt tart készenlétben, hogy további 31 ország folyamatban lévő reformprogramjait finanszírozza. Az IMF kölcsönprogramjai révén — mondotta a vezérigazgató —, „katalizátor-szerepet” játszik, a harmadik világbéli adósokat hozzásegítette ahhoz, hogy újabb hiteleket kapjanak kormányoktól és kereskedelmi bankoktól. Mexikó és Brazília esetében az 1933-ban és 1984-ben nyújtott IMF-hitelek minden egyes dollárja hét további dollár felvételét, illetve átütemezését tette lehetővé. De Larosiére felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy folytassák az átütemezéseket, és „reális feltételekkel” új hiteleket is folyósítsanak olyan adós országoknak, amelyek gazdaságkiigazító programot hajtanak végre. Pozitív példaként említette Mexikót és Venezuelát, amelyek több éves átütemezésről folytatnak tárgyalásokat magánhitelezőikkel. A vezérigazgató beszédében rövi-den kitért az Egyesült Államokra ■ is, és megállapította, hogy az USA ■ eljutott a „megalapozott növekedés” fázisába, de ennek egyik következménye az, hogy rendkívüli mértékben megnőtt az import iránti kereslet. Emiatt óriásivá duzzadt a kereskedelmi mérleg hiánya, és ez az állapot csak akkor tartható fenn, ha a külföld megtakarításaiból továbbra is hajlandó finanszírozni. (Reuter, AP—DJ) ELŐKÉSZÜLETBEN A SZAMSZUNG A CHRYSLER ÉS A MAZDA-FORD EGYÜTTMŰKÖDÉS Újabb két autóipari kooperáció tervéről érkezett hír: a Mazda az Egyesült Államokban készül összeszerelő üzemet létesíteni, a délkoreai Szamszung pedig a Chryslerrel akar közösen autót gyártani. Ez utóbbi a dél-koreai kormány ellenállása miatt várhatóan csak korlátozott formában valósulhat meg. A Szamszung dél-koreai vállalatcsoport közösen szeretne autót gyártani a Chrysler amerikai autógyárral, aligha valószínű azonban, hogy ehhez megkapja a dél-koreai kormány hozzájárulását — jelenti az Asian Wall Street Journal. A Szamszung abban reménykedett, hogy a kormány változtat az új autógyárak engedélyezését lehetetlenné tevő politikán, mert különben a Szamszung—Chrysler együttműködés csak alkatrészek gyártására korlátozódhat. Hivatalos vélemény szerint igaz ugyan, hogy a kormány tervbe vette az import liberalizálását — 1988-tól már gépkocsik bevitelét is lehetővé fogja tenni —, de ennek semmi köze a hazai autógyártás fejlesztésének engedélyezéséhez. Hivatalos körökben pillanatnyilag nem tartanak kívánatosnak új közös vállalkozást az autógyártásban, mert úgy vélik, hogy Dél-Koreának semmi szüksége egy harmadik autógyárra addig, amíg a meglevő kettő, a Daewo és a Hyundai Motors versenyképessé nem válik a világpiacon. Kum Jin-ho kereskedelmi és ipari miniszter szerint a meglevő autógyáraknak több autót kell előállítaniuk, hogy csökkenthessék exportáraikat, és amíg ez nem történik meg, a kormány nem változtat álláspontján.. Egy autógyárnak legalább évi 300 ezer darabot kell termelnie, ami pedig aligha várható 1986 előtt — mondotta. Még ebben az esetben is — tette hozzá —, a kormány inkább a meglevő kapacitások kibővítése mellett ez áll majd síkra, mint hogy új cégek alapítását támogassa. A Mazda pénteken bejelentette hogy a Ford gyár egy Michigan állambeli kiürített üzemében kisautókat fog összeszerelni. A Mazda lesz a negyedik japán autógyár, amely az Egyesült Államokba telepíti termelésének egy részét. Megfigyelői szerint a japán cégek úgy tartják hogy az Egyesült Államok pillanatnyilag a világ legjobban jövedelmező piaca, és a helyi termeléssel jobban lehet érvényesülni a versenyben. A japán bejelentés fő hír a amerikai autóipari dolgozóknak nemcsak azért, mert munkához jutnak, hanem azért is, mert bizonyítja: a japánok komolyan gondolják az amerikai gyáralapításokat. A Mitsubishi hírek szerint szinte fontolgatja amerikai termeléséne beindítását.) Másrészről viszont hír kellemetlenül érinti a detroi autógyárakat, a japán lépésse ugyanis a szigetország gépkocsiji megkerülik az importkorlátozásokat, és növelik részesedésüket az amerikai piacon. A Mazda nem közölt részleteket a gyártási tervekről, de közelállók úgy tudják, hogy az új üzemben a népszerű 626-os modell változatait fogják összeszerelni. Ezt a típust 1979-ben vezették be az amerikai piacra, és 1983-ban jelentős változtatásokat hajtottak végre rajta. A beruházás több száz millió dollárba fog kerülni, a gyár pedig a cég Délnyugat-Japánban található telepének mintájára épül. Ez a világ egyik legmodernebb autógyára, és évente 240 ezer gépkocsi előállítására képes. Közelállók szerint a Ford jelenleg arról tárgyal a japán gyárral, hogy felvásárolja termékeit, és saját neve alatt forgalmazza majd őket. (AP— DJ) Egyre pesszimistább gazdasági jóslatok az USA-ban Elképzelhető, hogy az amerikai gazdaság teljesítménye az év utolsó negyedében még sokkal roszszabb lesz, mint néhány héttel ezelőtt feltételezték. A szakértők többsége most arra számít, hogy éves szinten a nemzeti össztermék (GNP) növekedési üteme az októberi-decemberi időszakban még az egy százalékot sem éri el A növekedés üteme, mint ismeretes, a harmadik negyedévben éves szinten 1,9 százalékos volt, míg a másodikban 7,1 százalékos. A jóslatok komorodásában annak is szerepe van, hogy csütörtökön közzétették az amerikai vezető gazdasági mutatók összesített októberi indexét, amely a váratkozásoknál nagyobb, 0,7 százalékos visszaesést jelez. A szakértők azt mondják, hogy a helyzet rosszabbodásában az év eleji magas kamatoknak érződik a hatása. A központi bank szerepét betöltő FED segítségével a kamatok szeptember óta csökkentek, mindazonáltal még nem világos, hogy ez az ösztönzés képes-e megfordítani a hanyatlási irányzatot. Vannak, akik a lanyhulás jeleit látják a fogyasztói kiadások októberi gyengélkedésében is, de olyan vélemények is akadnak, hogy novemberben és különösen a karácsony közeledtével, decemberben megélénkülnek a vásárlások, így a fogyasztói kiadások október és december között 3,9 százalékkal növekedhetnek, a harmadik negyedévi 0,5 százalékos tempót követően. (Reuter) • A KLM holland légitársaság 5 milliárd guldent fordít a következő öt évben új beruházásokra, köztük új gépek vásárlására, a kiszolgáló munka színvonalának javítá— mondta a konszern elnöke. JELENTI 9 Tunézia 130 millió dollár eurohitelt kapott nyolc évre a párizsi Credit Commercial de France szervezésében. A hitel egy részét ECU- ban (nyugat-európai elszámolási egység) kapja az ország. REAGAN RÉSZLEGESEN BEFAGYASZTJA AZ ÁLLAMI KIADÁSOKAT Az amerikai elnök a várakozásoknak megfelelően lépéseket jelentett be a költségvetési hiány növekedésének megállítására. Warshingtoni kormányforrások szerint Reagan a legfontosabb gazdasági tanácsadóival folytatott csütörtöki megbeszélés után — „elvben elhatározta, hogy a kiadásokat megpróbálja a jelenleg elfogadott szinten tartani”, az a szándéka tehát, hogy megakadályozza a kiadások további emelkedését. (VILÁGGAZDASÁG, 1984. november 27., 1. oldal). Értesülések szerint nem a kiadások átfogó befagyasztásáról van szó; egyes tételekből fognak lefaragni, míg más célokra továbbra is növekvő összeget fordítanak majd. A döntést megelőzően Reagant a Fehér Házban felkeresték a törvényhozás republikánus párti szószólói, s a kongresszus mindkét házának támogatásáról biztosították a kiadások átfogó lefaragásának ügyében. Értésére adták azonban az elnöknek, hogy a törvényhozás ellenzi a belföldi kiadási programok megnyirbálását, ha azt nem kíséri a katonai kiadások csökkentése. A Fehér Ház egyelőre szűkszavúan nyilatkozik a fejleményekről. A hivatalos szóvivők hangsúlyozzák, hogy még nincs véglegesen elhatározva a tanácsadók javaslatai alapján született terv, s hogy Reagan péntek délután újabb megbeszéléseket tart bizalmasaival. A katonai kiadások csak ezen kerülnek terítékre. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG A hamburgi vízerőmű veszélyei Csehszlovákiára KRUDEPRÁVO Az Osztrák Köztársaság vízerőmű építésére készül a Duna osztrák szakaszán, Hamburgnál. Ezt az osztrák küldöttség a csehszlovák kormányküldöttséggel november 2- án Pozsonyban folytatott tanácskozásán adta elő. A csehszlovák szakemberek a rendelkezésre álló anyagok elemzése alapján megállapították, hogy a hainburgi vízerőműnek súlyos negatív hatásai lennének a Duna és a Morva határszakaszára, valamint az érintett csehszlovák területre. A csehszlovák küldöttség arról tájékoztatta az osztrák delegációt, hogy a hainburgi vízerőmű megépítése egyoldalú lépés, megbontja a Duna komplex hasznosítására kialakult terveket, amelyek kidolgozásánál a Nemzetközi Dunabizottság munkáiból indultak ki. A hainburgi vízerőmű felépítése sérti a Csehszlovákia által 1957 óta követett építési koncepciót a Duna és a Morva folyón. Az új megoldásnak az lesz a következménye, hogy ezen a szakaszon nem sikerül kialakítani a vízi erőművek összefüggő rendszerét, amely teljes mértékben hasznosítaná a csehszlovák—osztrák Duna-szakasz vízenergia-potenciálját, és ezenkívül nem felel meg a Dunabizottság nemzetközi hajózásra vonatkozó ajánlásainak. A csehszlovák szakemberek elemzéseinek előzetes eredményei szerint a hainburgi vízerőmű felépítése után alapjaiban kedvezőtlenné válnának a vízgazdálkodási viszonyok a Duna és a 12 Morva határszakaszán, valamint csehszlovák területeken. Mindenekelőtt az várható, hogy lényegesen mélyítik a Duna medrét Hainburg alatt, és emiatt csökken a Duna és a Morva vízszintje. A csehszlovák érdekek ennélfogva kárt szenvednek. A hainburgi vízerőmű lehetetlenné teszi a csehszlovák részvételt a közös Duna-szakasz vízenergia-potenciáljának felhasználásában, sőt ennek egy részét a leendő vízerőmű használja majd fel. A Duna vízszintjének csökkenése a Morva torkolatánál megbontja az ökológiai egyensúlyt, árt a védőgátaknak és egyéb vízügyi beruházásoknak, továbbá csökkenti a Morva és a Duna mentén levő jelentős területek ivóvíztartalékát. A Duna vízszintjének megváltozása miatt a pozsonyi szakaszon nő a szlovák fővárost fenyegető árvízveszély, és rosszabbodnak a hajózási feltételek a nemzetközi vízi úton. A csehszlovák fél követeli, hogy az osztrák fél bocsássa a csehszlovák fél rendelkezésére azokat az alapvető műszaki adatokat, amelyek szükségesek, hogy behatóan értékelhessék a hainburgi vízerőmű felépítésének hatásait a csehszlovák területre, valamint a Duna és a Morva határszakaszára. A csehszlovák—osztrák közös Duna-szakasz kihasználásának kérdése a csehszlovák közvélemény érdeklődésének is előterében áll. A csehszlovák fél figyelmezteti az osztrák felet, hogy a hainburgi vízerőmű felépítése esetén kárpótlást kér az okozott károkért. A hainburgi vízerőmű költségvetésébe bele kell tehát számítani azokat a beruházási költségeket is, amelyek a vízerőmű Csehszlovákiára nézve negatív hatásainak megszüntetéséhez szükségesek. A csehszlovák fél követeli, hogy a hainburgi vízerőmű építésének megkezdéséről szóló döntés meghozatala előtt e problémák megoldását szerződésben rögzítsék. (1984. november 28.) HAINBURGI ERŐMŰTERV HÁTTERE Munkatársunktól: ■ A Duna 360 kilométeres ausztriai útja során 150 métert veszít magasságából, kilométerenként mintegy 40 centimétert. (összehasonlításul: Magyarországon 5,7—40 centiméter Duna esése kilométerenként.) E hatalmas energiapotenciál hasznosítására már az első világháború után elkészültek a tervek, de az első vízlépcső — Nyugat- Németországgal közösen — csak 1954-ben készült el a határon, Jochensteinnél. Azóta hét további vízlépcsőt építettek, s az utóbbi években a teljes áramtermelésnek télen 42, nyáron 58 százalékát dunai vízerőművek adták. (Vízerőművekből származik az osztrák áramtermelés több mint 70 százaléka, mintegy 28 terawattóra évente.) Az utolsó vízlépcsőt a Bécs fölötti Greifenstein mellett az idén májusban helyezték üzembe. Ez az erőmű 30 hónapig épült, és 8,2 milliárd schillingbe került. Évente átlagosan 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelhet. A Duna esése túl nagy ahhoz Ausztriában, hogy kisvízállások idején duzzasztás nélkül megfelelő legyen a hajózási mélység — írta a Neue Technik und Wirtschaft. Márpedig az Ausztria által is aláírt Duna Egyezmény legalább 2,5 méteres állandó vízmélységet ír elő — mondta egy tájékoztatón a dunai vízerőműveket működtető Donaukraftwerke főépítésze, hozzátéve, hogy ez Bécs alatt csak újabb duzzasztó, a hainburgi építésével érhető el. Enélkül csak 1,6 méteres hajózási vízmélység garantálható. (Ausztria egyébként az államszerződés aláírása után csatlakozott az 1948. évi belgrádi egyezményhez a dunai hajózás rendjéről, amelynek rajta kívül a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia az aláírója. Az egyezmény szerint, ha valamely Duna menti állam nincs abban a helyzetben, hogy a hajózás zavartalanságára elvégezze a szükséges munkálatokat, köteles tűrni, hogy a Dunabizottság elvégezze őket. Az osztrák állami villamosművek vezérigazgatója, Fremuth úgy nyilatkozott (többek között a VILÁGGAZDASÁG-nak is — 1984. április 12.,3. oldal), hogy a Duna „kiépítése” az évi 2,1 milliárd kilowattórát adó, 366 megawatt teljesítményű, várhatóan 10,5 milliárd schillingbe kerülő hainburgi erőművel és annak elkészülte után egy Bécs melletti 907 millió kilowattórás erőművel befejeződik. Lehetne még egy erőművet építeni, de a hasznosítható potenciált a festői Wachauvölgyben (ez még a Bécs előtti szakaszon van) nem fogják kihasználni a környezetvédők tiltakozása miatt, így ott nem épül meg a 181 megawattos (1,1 milliárd kilowattórás) melki vízlépcső alatt az oda eredetileg szánt rührsdorfi vízlépcső. Pedig a vízerőműben termelt áram önköltsége fele a szénerőművinek. Az áramszolgáltató vállalat azt tervezte, hogy a greinfensteini építkezés után a mintegy 2 ezer építő Hainburg alá vonul, s így nem lett volna szükség elbocsátásokra. (Egyelőre 600 fő vált feleslegessé.) Az osztrák környezetvédők azonban a hainburgi terveket is bírálják, mivel féltik az általa érintett, Európában egyedülálló mocsaras-lápos erdőt. Az alsóausztriai kormány 26-án egy tucat tanulmány ismeretében a vízlépcső megépítése mellett foglalt állást, végleges döntés azonban az energiaszolgáltatók sürgetése ellenére sem várható a nagyon közeli jövőben. mftGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötszár Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes* VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. o. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7* Postacím: Pf. 31426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára 84.3102/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148