Világgazdaság, 1985. április (17. évfolyam, 64/4067-81/4084. szám)
1985-04-02 / 64. (4067.) szám
1985. ÁPRILIS 2. CSAO CE-JNG FOGADTA OBODOWSKIT Kamatemelés Kínában, A hétvége Kínával kapcsolatos eseményei: Csao Ce-jang miniszterelnök fogadta Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettest, és hangoztatta, hogy Peking a nyitott ajtók politikáját a szocialista országokra is érti. A központi bank hétfői hatállyal felemelte a betétek és a kölcsönök kamatát. A Zsenmin Zsipao csendességre inti a fizetésük miatt zúgolódó közalkalmazottakat. Kína nyitott ajtók politikája a szocialista országokra is érvényes — hangoztatta Csao Ce-jang miniszterelnök a Pekingben tartózkodó Obodowski lengyel miniszterelnökhelyettes előtt. A kínai kormányfő kitüntető szívélyességgel fogadta Obodowskit, aki a pekingi sajtónak adott nyilatkozatában kielégítőnek nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A lengyel miniszterelnök-helyettes látogatása egybeesik a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi és műszaki együttműködési bizottság első ülésével. A Zsenmin Zsipao közlése szerint a lengyel-kínai kereskedelem értéke az idén eléri az 1,3 milliárd svájci frankot (500 millió dollár), közel a kétszerese lesz a tavalyinak, mint ahogyan bővülőben vannak Kína és a többi európai szocialista országok áruforgalmi kapcsolatai is. A tervek szerint Kína és a Szovjetunió júniusban hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést ír alá, áruforgalmuk idei előirányzata 1,8 milliárd dollár, szemben a tavalyi 1,2 milliárd körülivel. Kína számít a Szovjetunió segítségére technikailag elavult gyárainak korszerűsítésében, a Szovjetunió pedig elsősorban a szibériai lakosság élelmiszer-ellátásának javításában vár kínai együttműködést.. Vasárnap a kínai központi bank bejelentette, hogy hétfői hatállyal megemeli a betétek és a kölcsönök kamatát, erősítendő a bankok szerepét a népgazdaságban. Az egy évre szóló betétek kamata 5,56 százalékról 6,84 százalékra emelkedik, a hároméveseké 6,84 százalékról 7,92 százalékra. Az egyéves kereskedelmi betétek kamata 3,6 százalékról 4,32 százalékra emelkedik, míg a kereskedelmi és az ipari kölcsönöké 7,2 százalékról 7,92 százalékra. Azoknak a kölcsönöknek a kamata, amelyekből az állam gyapotot, gabonát és egyéb élelmiszereket vásárol fel, nem változik. A kormány felhatalmazta a központi bankot, hogy amikor szükségesnek tartja, módosítsa a többi állami banknak felszámított kamatokat. Jogot kapott arra is, hogy interveniáljon, ha , kívánt politikáját megsértik. Első ízben nyilatkozott Csen Muhua azóta, hogy kinevezték a központi bank elnökének. Hangoztatta, hogy feladatának tekinti a bankrendszer általános szabályozó szerepének megerősítését, egyszersmind rugalmas monetáris és hitelpolitika alkalmazását, elősegítendő a gazdasági reform zavartalan kibontakozását. Bejelentette, hogy a kínai valutatartalékok öszszege a múlt év végén 14,42 milliárd dollárra csökkent a szeptemberi 16,67 milliárdról. Közölte, hogy a tartalékok csökkenése normálisnak tekinthető, a kínai külkereskedelem expanzióját tükrözi. Tian miniszterelnök-helyettes egy reformszemináriumon bejelentette, hogy július 1-től érvényesítik a közalkalmazottakra az új fizetési struktúrát. Ismeretes, hogy a kínai parlament múlt heti ülésén kiemelt hangsúllyal foglalkoztak az inflációs veszélyekkel, amelyek a hitel- és bérkiáramlásokkal állnak összefüggésben. Szombati számában a Zsenmin Zsipao felszólítja az állami és a pártalkalmazottakat: hagyjanak fel panaszaikkal, amelyek szerint kevesebbet keresnek, mint a parasztok és a munkások, akik a fő haszonélvezői a gazdasági reformoknak. Az újság hangoztatja, hogy a párt- és állami munkások viselik a legnagyobb politikai felelősséget az országban, munkájuknak nem a meggazdagodás,hanem a társadalom szolgálata a célja. Az újság szerint bár az említettek nem nevezhetők éppenséggel gazdagoknak, életszínvonaluk biztosítva van, és jobb, mint a parasztok többségéé.* A megnövekedett vásárlóerővel függ össze Jari Ji-lin miniszterelnök-helyettes közlése: a kormány tavaly valutatartalékaiból 2milliárd dollárt fordított arra, hogy a belföldi piac ellátására külföldről vásároljon árucikkeket. (Reuter, AP—DJ) SZEMÉLYCSERÉK EGYIPTOMBAN FONTOS GAZDASÁGI POSZTOKON Lemondásra kényszerült Musztafa Kamal asz-Szaid egyiptomi gazdasági és külkereskedelmi miniszter, mivel közvetve belekeveredett abba a korrupciós botrányba, amelynek kapcsán egy etikai bíróság elmarasztaló ítéletet hirdetett több vezető bankárral szemben. Mubarak elnök az amerikai Harvvord egyetemen végzett közgazdászra, Szultán Abu Alira bízta a gazdasági tárcát. Az új miniszter, aki eddig az egyiptomi beruházási hatóság elnökhelyettese volt, bemutatkozó beszédében hármas célt tűzött maga elé: növelni a kormány bevételeit, az export élénkítésével csökkenteni a fizetési mérleg hiányát, s végül protekcionista intézkedésekkel védeni a szárnyaikat még csak most bontogató egyiptomi iparvállalatokat, amíg önállóan is fel tudják venni a versenyt a belföldi piacon az importált termékekkel szemben. Meg nem erősített jelentések szerint lemondott az egyiptomi központi bank kormányzója, Mohamed Salabi is, utóda az eddigi helyettese, Ali Negm lett (Reuter) JELENT! Brazíliában tavaly 4,5 százalékjapán fizetési mérlegének okai gyarapodott a hazai össztermék többlete 143 millió dollár volt idén (GDP) az egy évvel korábbi 3,2 százalékkal szemben. Az ipari termelés tavaly 6,7 százalékkal, 1983- ban pedig 5,7 százalékkal nőtt, februárban az egy évvel korábbi 154 millió dolláros deficittel szemben — jelentette a tokiói pénzügyminisztérium szóvivője. Tudományos jártassággal rendelkező, jó íráskészségű, a világgazdaság és a gazdaságpolitika iránt érdeklődő közgazdászok jelentkezését várjuk, tudományos munkatársi állás betöltésére, 1985 októberétől. A közgazdaságtudományi egyetemi végzettség mellett 3 évet meghaladó, elsősorban kutatói, felsőoktatási vagy főhatósági, esetleg külkereskedelmi gyakorlat, orosz és angol vagy német középfokú nyelvismeret szükséges. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon Tóthfalusi Andrásnál, MTA Közgazdasági Információs Szolgálat, 1112 Bp., Budaörsi út 45. Telefon: 852-395, 850-878 Kormányrendelet Dániában a sztrájkolók ellen Dániában folytatódnak a munkabeszüntetési akciók annak ellenére, hogy a kormány — a parlamenttől a vasárnapi rendkívüli ülésen kapott felhatalmazás alapján — törvényerejű rendeletben kötelezte a magánszektor hét napja sztrájkoló 300 ezer dolgozóját, hétfőtől újra vegye fel a munkát. Ezzel egyidőben felfüggesztették a munkáltatóknak azt a jogát, hogy átmenetileg kizárják a munkából a sztrájkolókat, s felszólították az állami szektorban dolgozókat: tartózkodjanak a szimpátia-megmozdulásoktól. A Dánia történetében eddig legnagyobb megmozdulásokra azért került sor, mert a szakszervezetek 5 százalékos béremelést és a 35 órás munkahét bevezetését követelték. A parlament hétvégi rendkívüli ülésén a kormány csomagtervet ismertetett: ebben 2 százaléékos béremelést ajánlott fel a dolgozóknak az idén és 1,5 százalékosat jövőre. A heti munkaidő csökkentését két lépcsőben kívánja megvalósítani: elrendelte, hogy a magánszektorban 1986 decemberétől, az állami szektorban pedig 1987 januárjától 40 óráról 39-re csökkentik a heti kötelező munkaidőt. Emellett emelik a vállalati adót (40 százalékról 50 százalékra), megnyirbálják a nyereségeket, igyekszenek féken tartani az inflációt, csökkentik a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulását, s kényszertakarékosságra fogják a magasabb jövedelműeket. A kormány mostani javaslatával sincsenek azonban a szakszervezetek megelégedve, s többen a sztrájkmozgalom kiterjesztését javasolták, míg mások óva intettek ettől, hangsúlyozva: a törvény megszegése súlyos bírságokat vonna maga után. (Reuter, DPA) . Lengyelországban drágul az energia Lengyelországban az előre meghirdetett menetrendnek megfelelően április 1-től újabb áremeléseket léptettek életbe. A hónap elejétől néhány energiahordozó ára és az energiaszolgáltatás díja drágult: a szén és a koksz 20 százalékkal, az elektromos áram 22, a földgáz 23— 32 százalékkal — nem emelkedtek viszont a központi fűtés díjai. A varsói kormány azállami szubvenciók , jelentős lefaragását tűzte ki célul az idei évre, s az év elején tartott társadalmi vita után a többlépcsős áremelés mellett döntött. Március 1-én az élelmiszerek egy részénél hajtottak végre 30 és 50 százalék közötti áremelést, a következő s a tervek szerint az idei utolsó nagyobb mértékű központi áremelés pedig júniusban lesz (bár egyes értesülések szerint a kormány az ágazati szakszervezetek kérésére a hús 10—15 százalékos drágítását egy hónappal későbbre, júliusra halasztotta). A téli hideg miatti termeléskiesések összesen 100 milliárd zlotys veszteséget okoztak az országnak — jelentette a PAP. A hírügynökség megemlít néhány üzemet — főként teherautó-, illetve villamosberendezés-gyártókat, amelyek a nehézségek ellenére is túlteljesítették tervüket, a többségnél azonban lemaradásról számol be a negyedéves tervekhez képest. A Zycie Gossiodarcze című gazdasági hetilapban közölt adatok szerint az építőipar termelése az idei, első két hónapban 15,8 százalékkal volt kisebb a tavalyi azonos időszakénál, a műtrágya-, illetve a cementgyártásban 5—7 százalékos volt a viszszaesés, a hűtőszekrény-, illetve az autógyártásban pedig 3—4 százalékos. Az ipar egészében 1,3 százalékos növekedést mértek az első két hónapban a hetilap szerint, amely egyúttal emlékeztet arra, hogy az ipari termelésben az év egészére előirányzott 4,5 százalékos növekedés teljesítése csak akkor lehetséges, ha 1985 hátralévő részében 5,5 százalékos bővülést sikerül elérni. Összehasonlításképpen: tavaly 5,3 százalékkal bővült az ipari termelés. (Reuter) Emelik a minimális béreket Franciaországban Április elsején és május elsején emelik a kötelezően előírt minimális béreket Franciaországban. Április elsejétől a minimális bér — heti 40 munkaóra esetén — havi 4315 frank lesz, 39 munkaóránál pedig 4208 frank. A második, májusi emelés alkalmával már csak a 39 órás munkahétre adják meg a minimális bért. (DPA) VILÁGGAZDASÁG Jeterstősért élénkült tavaly a fejlett tőkésországok importja Az IMF jelentése A fejlett ipari országok importja számottevően élénkült tavaly — mondja a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jelentése. A legtöbb ipari ország exportja „egészséges ütemben gyarapodott”. Az Egyesült Államok importja 1984-ben 71 milliárd dollárral 341,2 milliárdra emelkedett, majdnem a kétszeresére az 1978-ban jelzett értéknek. Kanada 13 milliárd dollárért importált, a japán bevitel értéke 10 milliárd dollárral, 136,1 milliárd dollárra emelkedett. Nagy,Britannia több mint 4 milliárd dollárral,104,9 milliárd dollárra fokozta importját, az NSZK pedig csak árnyalatnyival több árut vitt be, mint egy évvel korábban. Az NSZK teljes importjának értéke tavaly 153 milliárd dollár volt. Csökkent az import Franciaországban (tavaly 103,7 milliárd dollár volt), Hollandiában, Finnországban és Spanyolországban. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegén tavaly 123,3 milliárd dolláros deficit képződött. Japán viszont 33,6 milliárdos, az NSZK pedig 18,7 milliárd dolláros exporttöbbletet könyvelhet el. A kanadai aktívum 12 milliárd dollárra emelkedett. Anglia 11 milliárdos deficitet volt kénytelen elkönyvelni, Olaszország passzívuma 10,9milliárd dolláros volt, Franciaországé 6,3 milliárdos. A nagy amerikai deficit következtében az ipari országok összevont kereskedelmi passzívuma tavaly az IMF szerint 94,5 milliárd dollár volt, nagyobb, mint 1980 óta bármikor, és jóval meghaladja az egy évvel korábban jelzett 60,7 milliárd dollárt. Az IMF jelentése nem közli, hogy a fejlett ipari országok milyen ütemben tudták növelni importjukat a fejlődő államokból, illetve a többi fejlett tőkésországból. Mindössze azt állapítja meg, hogy az olajexportőr államok exportja tavaly tetemesen csökkent, 166,9 milliárd dollárra. Ez 5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Az olajexportőrök közül Irán könyvelte el a legnagyobb exportcsökkenést, kivitele 13,2 milliárd dollár volt, majdnem 7 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mérsékeltebb ütemben csökkent a kivitele Szaúd-Arábiának, Líbiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. Nigéria viszont 3 milliárd dollárral, 14,1 milliárdra tudta fokozni kivitelét — jelenti a Nemzetközi Valuta Alap. (AP—DJ) KAMATLESZÁLLÍTÁSOK VILÁGSZERTE Amint halványulni kezdett a dollár fölénye, világszerte kamatleszállítási hullám indult el. Néhány napja Nagy-Britannia kezdte a sort, ahol ezen a héten folytatódott a kamatcsökkentési sorozat: legutóbb a Bank of Scotland szállította le az alapkamatot negyed százalékponttal, 13,25 százalékra. Nagy-Britanniában egyébként még van néhány nagy bank, köztük a Barclay’s és a Midland’s, ahol az alapkamat továbbra is 13,50 százalékos. Az NSZK-ban is követik a brit példát. A Bundesbank olcsóbbá tette egyik fontos kamatát, s, a szakértők meg vannak győződve róla, hogy hamarosan hasonló hír érkezik az NSZK kereskedelmi bankjairól is. Hollandiában három nagy bank, a Rabobank Nederland, az Algemene Bank Nederland és a Nederlandsche Middenstandbank 1 százalékról 0,5 százalékra csökkentette a kamatfelárakat. Hasonló hír érkezett Hongkongból, és Indiából is: néhány hongkongi kereskedelmi bank 0,5 százalékponttal, 9,5 százalékra szállította le a leghitelképesebb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatot, a prime rate-et, s az indiai tartalékbank szintén 0,5 százalékponttal csökkentette az egyik fontos kamatlábat A valutapiacokon eközben adollár árfolyama a korábbi napokhoz hasonlóan szélsőségesen ingadozik: jegyzése 3,03—3,11 nyugatnémet márka között mozgott hétfőn. A pénzügyi szakértők nemigen mernek jóslatokba bocsátkozni, hogy a dollár jegyzése hogyan alakul a következő napokban, de még arra vonatkozóan sem, hogy mi lesz a következő órában. A piacok idegesen várják az amerikai gazdaságról és az USA bankrendszeréről szóló híreket. (Reuter, AP— DJ) __________ Kamatláb&Rievés Jugoszláviában Jugoszláviában április 1-től felemelték a kamatlábakat, a betéteknél és a hiteleknél egyaránt 4 százalékponttal. A lépést az indokolta, hogy a kormány igyekszik az inflációhoz igazítani a kamatlábakat — erreegyébként kötelezettséget is vállalt a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalások során, márpedig a kiskereskedelmi árak a legutóbbi adatok szerint 70 százalékkal növekedtek éves viszonylatban, tehát gyorsabban az 1934-ben mért 60 százalékos ütemnél. Az idei év első két hónapjában összesen 13,6 százalékos volt az áremelkedés. A hét végén bejelentett kamatemelés értelmében a három hónapra lekötött dínárbetétek után az eddigi 54 százalék helyett 58 százalékos kamatlábat alkalmaznak, az egyéves betéteknél 63, a két évre szólóknál 66 százalék lett az új kamatláb. (Reuter) KUVAIT OLAJÜGYI MINISZTERE SZERINT AZ OLAJBARTER AZ OPEC-ET VESZÉLYEZTETI A kuvaiti olajügyi miniszter felszólította az OPEC-hez tartozó Perzsa-öböl menti arab államokat: járjanak elöl jó példával, és ne kössenek olajuk értékesítésére barterügyleteket. Al-Kalifa Al-Szabah szerint ezek az ügyletek veszélyeztetik leginkább az OPEC törekvéseit. Az egyik címzett, Szaúd-Arábia éppen most tárgyal egy olaj fegyver csereügyletről Franciaországgal. Jól értesült párizsi arab források szerint az ügylet keretében a kért több mint 40 Mirage— 2000 típusú harci repülőgép árának egy részét Szaúd-Arábia 71 millió barrel olaj szállításával törlesztené. A kuvaiti miniszter szerint — feltéve, hogy az OPEC-tagok tartják magukat a hivatalos árakhoz és termelési kvótáikhoz, és tartózkodnak az árengedményektől és a barterügyletektől — az év második felében szilárd lesz az olajpiaca. A második negyedévben szerinte kissé nő az OPEC olaja iránti kereslet. (Reuter) / vmsgazmsis A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség. Bp. V., Dorottya u. 6. IV. a. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 85.3102/9 04 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 X