Világgazdaság, 1985. április (17. évfolyam, 64/4067-81/4084. szám)

1985-04-02 / 64. (4067.) szám

1985. ÁPRILIS 2. CSAO CE-JNG FOGADTA OBODOWSKIT Kamatemelés Kínában, A hétvége Kínával kapcsolatos eseményei: Csao Ce-jang mi­niszterelnök fogadta Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettest, és hangoztatta, hogy Peking a nyitott ajtók politikáját a szocialista országokra is érti. A központi bank hétfői hatállyal felemelte a be­tétek és a kölcsönök kamatát. A Zsenmin Zsipao csendességre inti a fizetésük miatt zúgolódó közalkalmazottakat. Kína nyitott ajtók politikája a szocialista országokra is érvényes — hangoztatta Csao Ce-jang minisz­terelnök a Pekingben tartózkodó Obodowski lengyel miniszterelnök­­helyettes előtt. A kínai kormányfő kitüntető szívélyességgel fogadta Obodowskit, aki a pekingi sajtónak adott nyilatkozatában kielégítőnek nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A lengyel miniszterel­nök-helyettes látogatása egybeesik a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi és műszaki együttműködési bizottság első ülésével. A Zsenmin Zsipao­ közlése szerint a lengyel-kínai ke­reskedelem értéke az idén eléri az 1,3 milliárd svájci frankot (500 mil­lió dollár), közel a kétszerese lesz a tavalyinak, mint ahogyan bővülő­ben vannak Kína és a többi euró­pai szocialista országok áruforgalmi kapcsolatai is. A tervek szerint Kína és a Szov­jetunió júniusban hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést ír alá, áru­forgalmuk idei előirányzata 1,8 milliárd dollár, szemben a tavalyi 1,2 milliárd körülivel. Kína számít a Szovjetunió segítségére techni­kailag elavult gyárainak korszerű­sítésében, a Szovjetunió pedig első­sorban a szibériai lakosság élelmi­szer-ellátásának javításában vár kí­nai együttműködést.. Vasárnap a kínai központi bank bejelentette, hogy hétfői hatállyal megemeli a betétek és a kölcsönök kamatát, erősítendő a bankok szere­pét a népgazdaságban. Az egy évre szóló betétek kamata 5,56 százalék­ról 6,84 százalékra emelkedik, a há­roméveseké 6,84 százalékról 7,92 százalékra. Az egyéves kereskedel­mi betétek kamata 3,6 százalékról 4,32 százalékra emelkedik, míg a kereskedelmi és az ipari kölcsö­nöké 7,2 százalékról 7,92 százalékra. Azoknak a kölcsönöknek a kamata, amelyekből az állam gyapotot, ga­bonát és egyéb­­ élelmiszereket vá­sárol fel, nem változik. A kormány felhatalmazta a központi bankot, hogy amikor szükségesnek tartja, módosítsa a többi állami banknak felszámított kamatokat. Jogot ka­pott arra is, hogy interveniáljon, ha , kívánt politikáját megsértik. Első ízben nyilatkozott Csen Mu­­hua azóta, hogy kinevezték a köz­ponti ban­k elnökének. Hangoztat­ta, hogy feladatának tekinti a bankrendszer általános szabályozó szerepének megerősítését, egyszer­smind rugalmas monetáris és hi­telpolitika alkalmazását, elősegí­tendő a gazdasági reform zavarta­lan kibontakozását. Bejelentette, hogy a kínai valutatartalékok ösz­­szege a múlt év végén 14,42 mil­liárd dollárra csökkent a szeptem­beri 16,67 milliárdról. Közölte, hogy a tartalékok csökkenése nor­málisnak tekinthető, a kínai kül­kereskedelem expanzióját tükrözi. Tian miniszterelnök-helyettes egy reformszemináriumon bejelentette, hogy július 1-től érvényesítik a közalkalmazottakra az új fizetési struktúrát. Ismeretes,­ hogy a kí­nai parlament múlt­ heti ülésén ki­emelt hangsúllyal foglalkoztak az inflációs veszélyekkel, amelyek­­ a hitel- és bérkiáramlásokkal állnak összefüggésben. Szombati számában a Zsenmin Zsipao felszólítja az állami és a pártalkalmazottakat: hagyjanak fel panaszaikkal, ame­lyek szerint kevesebbet keresnek, mint a parasztok és a munkások, akik a fő haszonélvezői a gazda­sági reformoknak. Az újság han­goztatja, hogy a párt- és állami munkások viselik a­­ legnagyobb politikai felelősséget az országban, munkájuknak nem a meggazdago­dás,­­hanem a társadalom szolgá­lata a célja. Az újság szerint bár az említettek nem nevezhetők ép­penséggel gazdagoknak, életszínvo­naluk biztosítva van, és jobb, mint a parasztok többségéé.* A megnövekedett vásárlóerővel függ össze Jari Ji-lin miniszterel­­nök-helyettes közlése: a kormány tavaly valutatartalékaiból 2­­mil­liárd dollárt fordított arra, hogy a belföldi piac ellátására külföldről vásároljon árucikkeket. (Reuter, AP—DJ) SZEMÉLYCSERÉK EGYIPTOMBAN FONTOS GAZDASÁGI POSZTOKON Lemondásra kényszerült Muszta­­fa Kamal asz-Szaid egyiptomi gaz­dasági és külkereskedelmi minisz­ter, mivel közvetve belekeveredett abba a korrupciós botrányba, amelynek kapcsán egy etikai bí­róság elmarasztaló ítéletet hirdetett több vezető bankárral szemben. Mubarak elnök az amerikai Harv­vord egyetemen végzett közgaz­dászra, Szultán Abu Alira bízta a gazdasági tárcát. Az új miniszter, aki eddig az egyiptomi beruházási hatóság elnökhelyettese volt, bemu­tatkozó beszédében hármas célt tűzött maga elé: növelni a kor­mány bevételeit, az export élénkí­tésével csökkenteni a fizetési mér­leg hiányát, s végül protekcionis­ta intézkedésekkel védeni a szár­nyaikat még csak most bontogató egyiptomi iparvállalatokat, amíg önállóan is fel tudják venni a ver­senyt a belföldi piacon az impor­tált termékekkel szemben. Meg nem erősített jelentések sze­rint lemondott az egyiptomi köz­ponti bank kormányzója, Mohamed Salabi is, utóda az eddigi helyette­se, Ali Negm lett (Reuter) JELENT! Brazíliában tavaly 4,5 százalék­japán fizetési mérlegének o­kai gyarapodott a hazai össztermék többlete 143 millió dollár volt idén (GDP) az egy évvel korábbi 3,2 százalékkal szemben. Az ipari ter­melés tavaly 6,7 százalékkal, 1983- ban pedig 5,7 százalékkal nőtt, februárban az egy évvel korábbi 154 millió dolláros deficittel szem­ben — jelentette a tokiói pénzügy­­minisztérium szóvivője. Tudományos jártassággal rendelkező, jó íráskészségű, a világgazdaság és a gazdaságpolitika iránt érdeklődő közgazdászok jelentkezését várjuk, tudományos munkatársi állás betöltésére, 1985 októberétől. A közgazdaságtudományi egyetemi végzettség mellett 3 évet meghaladó, elsősorban kutatói, felsőoktatási vagy főhatósági, esetleg külkereskedelmi gyakorlat, orosz és angol vagy német középfokú nyelvismeret szükséges. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon Tóthfalusi Andrásnál, MTA Közgazdasági Információs Szolgálat, 1112 Bp., Budaörsi út 45. Telefon: 852-395, 850-878 Kormányrendelet Dániában a sztrájkolók ellen Dániában folytatódnak a munka­­beszüntetési akciók annak ellenére, hogy a kormány — a parlamenttől a vasárnapi rendkívüli ülésen ka­pott felhatalmazás alapján — tör­vényerejű rendeletben kötelezte a magánszektor hét napja sztrájkoló 300 ezer dolgozóját, hétfőtől újra vegye fel a munkát. Ezzel egyidő­­ben felfüggesztették a munkálta­tóknak azt a jogát, hogy átmene­­­tileg kizárják a munkából a sztráj­­kolókat, s felszólították az állami szektorban dolgozókat: tartózkod­janak a szimpátia-megmozdulá­soktól. A Dánia történetében eddig leg­nagyobb megmozdulásokra azért került sor, mert a szakszervezetek 5 százalékos béremelést és a 35 órás munkahét bevezetését köve­telték. A parlament hétvégi rend­kívüli ülésén a kormány csomag­tervet ismertetett: ebben 2 százalé­é­kos béremelést ajánlott fel a dol­gozóknak az idén és 1,5 száza­lékosat jövőre. A heti munkaidő csökkentését két lépcsőben kíván­ja megvalósítani: elrendelte, hogy a magánszektorban 1986 decembe­rétől, az állami szektorban pedig 1987 januárjától 40 óráról 39-re csökkentik a heti kötelező munka­időt. Emellett emelik a vállalati adót (40 százalékról 50 százalékra), megnyirbálják a nyereségeket, igyekszenek féken tartani az inflá­ciót, csökkentik a munkáltatók tár­sadalombiztosítási hozzájárulását, s kényszertakarékosságra fogják a magasabb jövedelműeket. A kormány mostani javaslatá­val sincsenek azonban a szakszer­vezetek megelégedve, s többen a sztrájkmozgalom kiterjesztését ja­vasolták, míg mások óva intettek ettől, hangsúlyozva: a törvény megszegése súlyos bírságokat von­na maga után. (Reuter, DPA) . Lengyelországban drágul az energia Lengyelországban az előre meg­hirdetett menetrendnek megfele­lően április 1-től újabb áremelése­ket léptettek életbe. A hónap ele­jétől néhány energiahordozó ára és az energiaszolgáltatás­ díja drágult: a szén és a koksz 20 százalékkal, az elektromos áram 22, a földgáz 23— 32 százalékkal — nem emelkedtek viszont a központi fűtés díjai. A varsói kormány az­­állami szub­venciók , jelentős lefaragását tűzte ki célul az idei évre, s az év ele­jén tartott társadalmi vita után a többlépcsős áremelés mellett dön­tött. Március 1-én az élelmiszerek egy részénél­ hajtottak végre 30 és 50 százalék közötti áremelést, a kö­vetkező s a tervek szerint az idei utolsó nagyobb mértékű központi áremelés pedig júniusban lesz (bár egyes értesülések szerint a kormány az ágazati szakszervezetek kérésére a hús 10—15 százalékos drágítását egy hónappal későbbre, júliusra ha­lasztotta). A­ téli hideg miatti termeléskiesé­sek összesen 100 milliárd zlotys veszteséget okoztak az országnak — jelentette a PAP. A hírügynök­ség megemlít néhány üzemet — fő­ként teherautó-, illetve villamosbe­­rendezés-gyártókat­­, amelyek a nehézségek ellenére is túlteljesítet­ték tervüket, a többségnél azonban lemaradásról számol be a negyed­éves tervekhez képest. A Zycie Gossiodarcze című gazdasági heti­lapban közölt adatok szerint az épí­tőipar termelése az idei, első két hónapban 15,8 százalékkal volt ki­sebb a tavalyi azonos időszakénál, a műtrágya-, illetve a cementgyár­tásban 5—7 százalékos volt a visz­­szaesés, a hűtőszekrény-, illetve az autógyártásban pedig 3—4 százalé­kos. Az ipar egészében 1,3 százalé­kos növekedést mértek az első két hónapban a hetilap szerint, amely egyúttal emlékeztet arra, hogy az ipari termelésben az év egészére előirányzott 4,5 százalékos növeke­dés teljesítése csak akkor lehetsé­ges, ha 1985 hátralévő részében 5,5 százalékos bővülést sikerül el­érni. Összehasonlításképpen: tavaly 5,3 százalékkal bővült az ipari ter­melés. (Reuter) Emelik a minimális béreket Franciaországban Április elsején és május elsején emelik a kötelezően előírt minimá­lis béreket Franciaországban. Ápri­lis elsejétől a minimális bér — heti 40 munkaóra esetén — havi 4315 frank lesz, 39 munkaóránál pedig 4208 frank. A második, má­jusi emelés alkalmával már csak a 39 órás munkahétre adják meg a minimális bért. (DPA) VILÁGGAZDASÁG Jeterstősért élénkült tavaly a fejlett tőkésországok importja Az IMF jelentése A fejlett ipari országok import­ja számottevően élénkült tavaly — mondja a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jelentése. A legtöbb ipari ország exportja „egészséges ütem­ben gyarapodott”. Az Egyesült Államok importja 1984-ben 71 milliárd dollárral 341,2 milliárdra emelkedett, majd­nem a kétszeresére az 1978-ban jelzett értéknek. Kanada 13 milliárd dollárért importált, a japán bevitel értéke 10 milliárd dollárral, 136,1 mil­liárd dollárra emelkedett. Nagy,­­Britannia több mint 4 milliárd dol­lárral,­­104,9 milliárd dollárra fo­kozta importját, az NSZK pedig csak árnyalatnyival több árut vitt be, mint egy évvel korábban. Az NSZK teljes importjának értéke tavaly 153 milliárd dollár volt. Csökkent­ az import Franciaor­szágban (tavaly 103,7 milliárd dol­lár volt), Hollandiában, Finnor­szágban és Spanyolországban. Az Egyesült Államok kereske­delmi mérlegén tavaly 123,3 mil­liárd dolláros deficit képződött. Japán viszont 33,6 milliárdos, az NSZK pedig 18,7 milliárd dolláros exporttöbbletet könyvelhet el. A kanadai aktívum 12 milliárd dol­lárra emelkedett. Anglia 11 milliárdos deficitet volt kénytelen elkönyvelni, Olasz­ország passzívuma 10,9­­milliárd dolláros volt, Franciaországé 6,3 milliárdos. A nagy amerikai deficit követ­keztében az ipari országok össze­vont kereskedelmi passzívuma ta­valy az IMF szerint 94,5 milliárd dollár volt, nagyobb, mint 1980 óta bármikor, és jóval meghaladja az egy évvel korábban jelzett 60,7 milliárd dollárt. Az IMF jelentése nem közli, hogy a fejlett ipari országok mi­lyen ütemben tudták növelni im­portjukat a fejlődő államokból, il­letve a többi fejlett tőkésországból. Mindössze azt állapítja meg, hogy az olajexportőr államok exportja tavaly tetemesen csökkent, 166,9 milliárd dollárra. Ez­ 5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Az olajexportőrök közül Irán könyvelte el a legnagyobb export­­csökkenést, kivitele 13,2 milliárd dollár volt, majdnem 7 milliárddal kevesebb, mint­ egy évvel koráb­ban. Mérsékeltebb ütemben csök­kent a kivitele Szaúd-Arábiának, Líbiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. Nigéria viszont 3 milliárd dollárral, 14,1 milliárdra tudta fokozni kivitelét — jelenti a Nemzetközi Valuta Alap. (AP—DJ) KAMATLESZÁLLÍTÁSOK VILÁGSZERTE Amint halványulni kezdett a dol­lár fölénye, világszerte kamatle­szállítási hullám indult el. Néhány napja Nagy-Britannia kezdte a sort, ahol ezen a héten folytató­dott a kamatcsökkentési sorozat: legutóbb a Bank of Scotland szál­lította le az alapkamatot negyed százalékponttal, 13,25 százalékra. Nagy-Britanniában egyébként még van néhány nagy bank, köztük a Barclay’s és a Midland’s, ahol az alapkamat továbbra is 13,50 százalékos. Az NSZK-ban is követik a brit példát. A Bundesbank­­ olcsóbbá tette egyik fontos kamatát, s, a szakértők meg vannak győződve róla, hogy hamarosan hasonló hír érkezik az NSZK kereskedelmi bankjairól is. Hollandiában három nagy bank, a Rabobank Nederland, az Algemene Bank Nederland és a Nederlandsche Middenstandbank 1 százalékról 0,5 százalékra csökken­tette a kamatfelárakat. Hasonló hír érkezett Hongkong­ból, és Indiából is: néhány hong­kongi kereskedelmi bank 0,5 szá­zalékponttal, 9,5 százalékra szállí­totta le a leghitelképesebb ügyfe­leknek felszámított kedvezményes kamatot, a prime rate-et, s az­­ in­diai tartalékbank szintén 0,5 szá­zalékponttal csökkentette az egyik fontos kamatlábat A valutapiacokon eközben a­­dollár árfolyama a korábbi napok­hoz hasonlóan szélsőségesen inga­dozik: jegyzése 3,03—3,11 nyugat­német márka között mozgott hét­főn. A pénzügyi szakértők nemigen mernek jóslatokba bocsátkozni, hogy a dollár jegyzése hogyan ala­kul a következő napokban, de még arra vonatkozóan sem, hogy mi lesz a következő órában. A piacok idegesen várják az amerikai gaz­daságról és az USA bankrendszer­­éről szóló híreket. (Reuter, AP— DJ) __________ Kamatláb&Rievés Jugoszláviában Jugoszláviában április 1-től­­ fel­emelték a­ kam­atlábakat, a betétek­nél és a hiteleknél egyaránt 4 szá­zalékponttal. A lépést az indokolta, hogy a kormány igyekszik az inflá­cióhoz igazítani a kamatlábakat — erre­­egyébként kötelezettséget is vál­lalt a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalások során­­, már­pedig a kiskereskedelmi árak a leg­utóbbi adatok szerint 70 százalékkal növekedtek éves viszonylatban, te­hát gyorsabban az 1934-ben mért 60 százalékos ütemnél. Az idei év első két hónapjában összesen 13,6 százalékos volt az áremelkedés. A hét végén bejelentett kamat­emelés értelmében a három hónapra lekötött dínárbetétek után az eddigi 54 százalék helyett 58 százalékos ka­matlábat alkalmaznak, az egyéves betéteknél 63, a két évre szólóknál 66 százalék lett az új kamatláb. (Reuter) KUVAIT OLAJÜGYI MINISZTERE SZERINT AZ OLAJBARTER AZ OPEC-ET VESZÉLYEZTETI A kuvaiti olajügyi miniszter fel­szólította az OPEC-hez tartozó Perzsa-öböl menti arab államokat: járjanak elöl jó példával, és ne kössenek olajuk értékesítésére bar­­terügyleteket. Al-Kalifa Al-Szabah szerint ezek az ügyletek veszélyez­tetik leginkább az OPEC törekvé­seit. Az egyik címzett, Szaúd-Ará­­bia éppen most tárgyal egy olaj­ fegyver csereügyletről Franciaor­szággal. Jól értesült párizsi arab források szerint az ügylet kereté­ben a kért több mint 40 Mirage— 2000 típusú harci repülőgép árá­nak egy részét Szaúd-Arábia 71 millió barrel olaj szállításával tör­­lesztené. A kuvaiti miniszter szerint — feltéve, hogy az OPEC-tagok tart­ják magukat a hivatalos árakhoz és termelési kvótáikhoz, és tar­tózkodnak az árengedményektől és a barterügyletektől — az év má­sodik felében szilárd lesz az olaj­piaca. A második negyedévben szerinte kissé nő az OPEC olaja iránti kereslet. (Reuter) / vmsgazmsis A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség. Bp. V., Dorottya u. 6. IV. a. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 85.3102/9­ 04 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 X

Next