Világgazdaság, 1985. május (17. évfolyam, 82/4085-102/4105. szám)

1985-05-03 / 82. (4085.) szám

S MÁGYÁR KERESKEDELMI kamara Kamarai találkozó az NSZK Vegyipari Szövetségének vezetőivel A Magyar Kereskedelmi Kamara vegyipari tagozatának képviselői Kisgergely Lajosnak a tagozat el­nökének a vezetésével találkoztak a magyar—nyugatnémet vegyesbizott­sági ülés alkalmából hazánkban tartózkodó Ingo Bohlkennel, a ve­gyesbizottság vegyipari szekciójának vezetőjével, valamint dr. Lothar Schreiberrel, az NSZK Vegyipari Szövetsége kelet-nyugati kereske­delmi kapcsolatok irodájának veze­tőjével. A két ország vegyiparának kép­viselői megállapították, hogy a szervezetek közötti kapcsolat jó le­hetőséget teremt a két ország vegy­ipari , együttműködésének további elmélyítésére. A kapcsolatok fejlesz­tését jól szolgálják az évenként egymás országában sorra kerülő rendszeres találkozások. A mostani megbeszéléseken az 1985 októberé­ben hazánkban megrendezendő ta­lálkozó előkészítéséről esett szó. A nyugatnémet vegyipari szakembe­rek elmondták, ezen főként, válla­lati vezetőkből álló küldöttséggel képviseltetik magukat. Jelezték to­vábbá, hogy a küldöttségben magas beosztású vezetőkkel kívánja kép­viseltetni magát a magyar—nyugat­német vegyesbizottság, valamint a Vegyipari Szövetség. A megbeszélésen megegyeztek a majdan megtárgyalandó legfonto­sabb témákban. A vegyipari kon­junktúrán és az NSZK és Magyar­­ország vegyipari áruforgalmán túl­menően szó lesz a kis- és közép­­vállalatok együttműködéséről, a ki­sebb fajlagos energiatartalmú, na­gyobb feldolgozottság­i termékek előállításáról, a két ország vegyipa­ri együttműködéséről és a környe­zetvédelemről. Quelle-áruk a magyar Forrásból? Munkatársunktól: A negyedszázados múltra vissza­tekintő együttműködés újabb for­máiról, bővítésének lehetőségeiről írt alá megállapodást tegnap a nyugatnémet Grossversandhaus Quelle — Gustav Schickedanz KG cég elnöke, Grete Schickedans és a Hungarotex Textilkülkereskedel­­mi Vállalat vezérigazgatója, Szabó Józsefné. A több évre szóló megállapodás részeként a Hungarotex, amely ed­dig textiltermékek NSZK-ba irá­nyuló exportjával foglalkozott, a jövőben Quelle áruk importját is lebonyolítja majd Forrás néven alakuló leányvállalata révén. Az 1888­ tavaszára tervezett nyitás után a Forrás áruházi láncolat egyetért budapesti székhellyel — forintért — csomagküldő áruházi szolgálta­tásokat nyújt majd a magyar fo­gyasztóknak, akik katalógus alap­ján választhatnak a mintegy 40 ezer féle termékből. A hosszú távú­­ megállapodás alá­írását követő magyar ENSZK saj­tótájékoztatón Grete Schickedanz elmondta, hogy az eddigi együtt­működés során szerzett jó tapasz­talatok adtak alapot arra, hogy a jövőben mintegy 25 százalékkal bő­vítsék a két cég forgalmát, elsősor­ban a magyar szállítási lehetősé­gek szélesítésével. (A két vállalat tavalyelőtti forgalma 20 millió nyu­gatnémet márkát ért el.) A legtöbb kérdés a Forrás csomagküldő áru­házzal kapcsolatban merült fel. A magyar fogyasztókat leginkább ér­deklő tervezett szolgáltatásról azon­ban a feltételek végleges rögzítése híján még csak általánosságban be­szélhettek. Munkatársunk kérdésé­re Szabó­­Tekserné annyit már el­árult, hogy a katalógusból választ­ható termékek árai — minőségtől függően — harmonizálni fognak a már kapható fogyasztási cikkek ár­skálájával, azaz nem törekednek luxusárak érvényesítésére. Azt is megjegyezte, hogy az együttműkö­dés ezen pontjának sikere nagyban függ majd attól is, milyen mérték­ben bővülhetnek az NSZK-ba irá­nyuló magyar szállítások. KÖZGYŰLÉS A MAGYAR NEMZETI BANKBAN A Magyar Nemzeti Bank április 30-án tartotta 1985. évi rendes köz­gyűlését, dr. Madarasi Attila pénz­ügyminisztériumi államtitkár, to­vábbá az állam mint részvénytu­lajdonos képviselői, az igazgatóság és az elnökség tagjai, valamint a számvizsgálók jelenlétében. Tímár Mátyás, a bank elnöke terjesztette elő az 1904. december 31-i mérle­get, az 1884. évi eredménykimuta­tást, és az elmúlt üzleti év esemé­nyeiről készített jelentést. Az elnök javasolta, hogy a közgyűlés az 1984. évi 15,1 milliárd forint nyereség­ből 1 milliárd forintot fordítson a tartalékalap felemelésére, s így a bank 14,1 milliárd forintot fizes­sen ki ez állami költségvetésnek. Javasolta továbbá, hogy készítsék elő a bank részvénytőkéjének és tartalékalapjának a későbbiekben való nagyobb mértékű — a pénz­ügyminiszterrel előzetesen megtár­gyalandó — felemelését. A közgyűlés, miután megvitatta a mérleget, az eredményelszámolást, a jelentést és a beterjesztett javas­latot, szavazással egyhangúlag el­fogadta és határozattá emelte azo­kat. A MAGYAR NEMZETI BANK MÉRLEGE 1, se, táblázat 1984. december 31. AKTÍVÁK . Millió forint PASSZÍVÁK Millió forint 1­­. Arany-, valuta- és devizakész­ 1. Részvénytőke 10 000­­ letek, látra szóló követelések 2. Tartalékok 6 871 116 647 3. Betétek és egyéb kötelezettségek I . , a) Lekötött betétek 2. Kihelyezése* _ pénzintézetek 342 453 a) Közép- és hosszú lejáratra ........ __ költségvetés 12 721 392 520 — pénzintézetek 138 853 b) Látra ttaló betétek ----------­f “­l­alatok SQ007R “ Pénzintézetek 56 225 — költségvetés —25_715_ 199 918 —vállalatok 66174 b) Rövid lejáratra (12 hó) — költségvetés 22 209 — pénzintézetek 44 562 — egyéb 12 292 1.58 900 — —11 falatolL 137 ^ 4. IMF követelés ——— 72 201 — költségvetés —,—I5L iut -45 5. Forgalomban levő bankjegy és 3. Különféle aktívák 47 844 érme 108 793 4. IMF kvóta 25 499 6.­Különféle passzívák 26 899 5. Devizaátértékelés __16 146 7 Nyereség______________________________ 15 075 6. Összesen. 789 259 8. összesen . 789 259 \ __ __ . . | __| ^ | | ^ |||W __ A MAGYAR NEMZETI BANK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2. sz. táblázat TÉRÍTÉSEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK JÖVEDELMEK ÉS BEVÉTELEK­­ 1. Fizetés­­forgalommal kapcsolatos térítések 2 072 1. Kamatok 61 047 2. Kamatkiadások­ 49 395 3. Jutalékkiadások 911 2. Jutalékok­­ 6 044 4. ügyviteli költségek és egyéb ráfordítások 1 246 __. ____________ .... .... 3. Költség- és díjbevételek 422 Térítések és ráfordítások együtt 53 624 Nyereség 15 075 4. Egyéb bevételek 286 összesen 68 689 Összesen 68 689 KÜLKERESKEDELMI KÉPVISELETI VÁLLALAT KERES GYÓGYSZER-KÜLKERESKEDELMI GYAKORLATTAL, Ifa, n­k f m jó angol nyelvtudóssal, felsőfokú végzettséggel rendelkező . H I ÜZLETKÖTŐT m­e­gs jj mielőbbi belépésre, belvárosi munkahelyre. §j Jelentkezés telefonon 178-366­lillillillllllMaiMllllllllllllillllilllllllllllllll 1984. év Akik megpróbálják körülbelül 50 vállalati egység je­lezte önállósulási szándékát. Több­nyire nagyvállalatok nyereséges vi­déki gyáregységei szeretnének füg­getlenül dolgozni, de akad a je­lentkezők között veszteséges is. Profiljukat elemezve, általában ter­melők, kis részük viszont lakossági szolgáltatást végez. A szétválás melletti érvek között a nem telje­sítményarányos nyereségrészese­dés, a fejlesztési, ösztönzési lehe­tőségek korlátai szerepelnek. 1885. MÁJUS. 3. . ^ (Gn 3 Vállalati szétválások Aki mer, az mit veszíthet? A hazai vállalati szférába új szánt hoztak a néhány fős kis­vállalkozások, az önálló vagy leányvállalattá alakult belső szerve­zeti egységeik, és újdonságot jelentett a gyárak, üzemek adás-vétele. Évente mintegy 100 gazdálkodó egység vált önállóvá 1981 és 1984 között. Idén április 30. több szempontból is határidő volt: a válla­latok vezetőinek dönteniük kellett, elfogadják-e új irányítási for­mába való besorolásukat, a belső egységek irányítói pedig önálló­sításukra adhattak javaslatot. Milyen úton-módon zajlott le ed­dig a vállalati egységek kiválása, miket kellett mérlegelniük a sa­ját elhatározásukból elszakadni akaróknak, kinek a kezében van a döntés joga — többek között ezekre a kérdésekre kísérel meg vá­laszt adni alábbi cikkünk. A Gazdasági Bizottság, a Mi­nisztertanács megbízásából 1983- ban kezdte vizsgálatait a feldolgo­zóipart átfogó 12 szakágazat több telephelyes vállalatainál és szövet­kezeteinél, hogy feltárja azok de­centralizálásának lehetőségeit. Szakáganként 5—10 nagyvállalat és 15—20 szövetkezet felépítését térké­pezték fel — ezek adják az adott iparág termelésének döntő hánya­dát. A felmérés egyben előkészí­tette az érintett vállalatok új irá­nyítási formába való átsorolását is. összesen 44 több telephelyes gaz­dálkodó egység szervezeti átalakí­tására tettek javaslatot, majd az érintettek felügyeleti szerveivel való egyeztetés után 1985. január 1-én öt leányvállalat alakult — a Május 1. Ruhagyár számítástech­nikai leányvállalata, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyár­egysége, a Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár Fűrész ut­cai gyáregysége, a Kéziszerszám­gyár szegedi gyáregysége, a Buda­pesti Bőripari Vállalat cserző­­anyaggyára , a Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyáregysége pedig önálló vállalat lett. Várhatóan 1986. január 1-én további 20 leány- és két önálló vállalat lép a színre. Ezenkívül még 30 gazdálkodó egy­ség vizsgálja felső kezdeményezés­re, melyik belső szervezeti egysé­geiket érdemes leány- vagy önálló vállalattá alakítani. Együtt könnyebb? Hogy az eddig elért eredmény kielégítő-e vagy sem, azt nem le­het megítélni, de talán magyará­zattal szolgálnak azok a tényezők, amelyek segítették, illetve akadá­lyozták a „nagyok” szétbontását. Az elképzelések valóra váltása ellen hatott az a tény, hogy a nagyvállalat — még ha vannak is kisebb versenytársai — az erő pozí­ciójából tárgyalhat belföldi szállítói­val és vevőivel. Mivel ez az előnyös alkupozíció a gyáregységiek) önálló­vá válásával megszűnne, ezért an­nak (azok) vezetősége és — ha jó a telep jövedelemtermelő képessé­ge — a nagyvállalat vezetősége is az együttmaradást védelmezi. Ugyanez vonatkozik a hitelképes­ségre is, hiszen egy régóta működő nagy cég könnyebben, nagyobb köl­csönhöz juthat, mint egy ismeretlen kisvállalat. A vállalatok felügy­eleti szervei, a minisztériumok sem örülnek min­den esetben a decentralizációnak, hiszen az államközi szinten eldön­tött exportkötelezettségek teljesíté­sébe egyszerűbb néhány nagyválla­latot bevonni, mint sok kisebbet, különösen ha egyeztetni kell a mi­nőséget, az áru egyéb jellemzőit és nem utolsósorban megtalálni az ér­dekazonosságot a feladat végrehaj­tásában. A szervezeti struktúra fenntartá­sát technológia- és profiladottságok­kal, a személyi-tárgyi feltételek hiányával, illetve az anya- vagy leányvállalat várható pénzügyi problémáival indokolják. Ezek ja­varészének megoldására lehetőséget kínál a vállalatalapítási­­kedvezmé­nyekkel kapcsolatos pénzügyminisz­tériumi rendelet és a szervezeti vál­toztatások megvalósításával foglal­kozó irányelv. A gond csak az, hogy ezek februárban jelentek meg, így a vállalatoknak nem állt mód­jukban álláspontjuk kialakításakor ezt figyelembe venni. Ezért többek szerint célravezető lenne kiterjesz­teni a belső egységek kezdeménye­zési lehetőségét mindaddig, amíg az érintett vállalatok nem kezdik meg működésüket az új irányítási for­mában. , Az említett irányelv váltotta fel és tette intézményessé a 42/1981. sz. minisztertanácsi rendeletet, amely elvi lehetőséget adott a vál­lalatok belső szervezeti egységei vezetőinek, hogy önállóságukat kezdeményezzék. Ennek a határ­ideje a napokban, április 30-án le­járt. A Pénzügyminisztériumban nem­csak azok a vezetők adták egymás­nak a kilincset, akik önállósítást­­ javaslatukhoz kértek tanácsot, bíz­tatást, hanem nagyvállalatok veze­tői is, akik az összeszokott kollek­tívára, az egymásrautaltságra, a belső kooperációs munkamegosz­tásra, a gyáregység fejlesztésébe fektetett összegekre hivatkozva, igyekeztek a m­ár nemcsak az ő kezükbe adott lehetőséget­ lehetet­lenné tenni. Az utóbbi két érvük elvileg nem­ megalapozott, hiszen a belső munkamegosztást felváltja a­ megrendelő-szállító kapcsolat, az egységbe fektetett pénzt pedig az utolsó öt év egyenlege alapján­ visszakérhetik. A függetlenedésükről gondolkozó, belső szervezetek vezetői azért is­ bizonytalankodnak, mert nem lát­nak garanciát rá, hogy ha mégsem szakadhatnak ki vállalatukból, nem torolják-e meg rajtuk az „összees­küvést”.­ Önállósulási javaslatukat, ugyanis el kellett juttatniuk a vál­lalati előkészítő bizottsághoz is, így a felső vezetés azonnal tudomást­ szerez szándékukról, amivel nem biztos, hogy egyetért, mert külön­ben maga kezdeményezte volna.. Előfordult az is, hogy előrevetítet­ték mindazokat a restrikciókat, amelyekkel­­az akár új, akár házon belül maradó egység és annak ve­zetősége szembetalálhatja majd ma­gát. A félelem és bizalmatlanság­ legjobb példája,, hogy van olyan nagyvállalat, amelynek több telepe is a saját útján szeretne járni, és vezetőik ugyanazokat a fórumokat keresték fel , anélkül, hogy egy­más szándékáról tudtak volna. A döntés joga az alapító. A vezetők természetesen nemcsak magukat féltik — a pénzügyminisz­tériumi irányelv a szállítási és más szerződéses kötelezettségek megosz­tásakor csak az új vállalattal szem­beni elvárásokat sorolja fel. Annak nem ad hangot, hogy a nagyválla­lat (legalább a tárgyévben) ne tá­masszon versenyt, az új körülmén,­nyek­, piaci feltételek között­ helyet kereső kisvállalatnak, és ne zárkóz­hasson el korábbi kapcsolatuk fenn­tartásától, tehát vásárolja is meg a számára elkészített termékeket. Az a gyáregység vagy telep, amely mindezeken a dilemmákon túl­jutva kidolgozta és alapító szervé­hez be is adta önállósítási javasla­tát, most döntésre­ vár. Ennek joga az alapító szervé. Mivel itt általá­ban a nagyvállalati felső vezetést ismerik jobban, a telepek igazgatói érvelésükhöz igyekeznek megnyerni a helyi pártszervet, szakszervezetet is. Objektív döntés viszont a javas­lathoz csatolt indoklásból születhet, hiszen ha az közgazdaságilag meg­alapozott és hatékonyabb működést ígér, a népgazdaság csak nyerhet az új vállalattal. A másik döntő érv, hogy a kollektívák nyílt több­ségi szavazással foglaltak állást a jövő új útja mellett. . . Kuczik Andrea A Hiungexpo felhívása A Hungexpo és a Magyar Keres­kedelmi Kamara Szingapúrban élelmiszer- és italkiállítást rendez 1985. október 14. és 20. között. A kiállítást gasztronómiai napokkal kapcsolják össze. Szingapúr hatal­mas élelmiszer- és italfelvevő piac, amelyen jó minőségű termékek számára kiváló értékesítési lehető­ségek kínálkoznak. Kívánatos ezért, hogy ezen a­­ kiállításon mindazon vállalatok részt vegyenek, amelyek a magyar élelmiszer-gazdaság ter­mékeit magas színvonalon repre­zentálni tudják. A kiállításra je­lentkezni a Hungexpo V. Stúdiójá­nál lehet (Benke Tamás stúdióve­zetőnél). Határidő: május 10.

Next