Világgazdaság, 1985. június (17. évfolyam, 103/4106-123/4126. szám)

1985-06-01 / 103. (4106.) szám

1985. JÚNIUS 1. AZ OECD JELENTÉSE A FEJLETT LŐKÉSORSZÁGOK GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL (folytatás az 1. oldalról) lesz, s­ az infláció az eddiginél las­sabb ütembein mérséklődik tovább. A belga államháztartás deficitjének a GDP-hez viszonyított aránya jö­vőre 9,5 százalék­ körül várható, vagyik meghaladja a célul kitűzött 7 százalékot. Írországban, ahol ugyanerre a mutatóra az idén 15 százalék a hivatalos előirányzat, némi javulás várható a kereske­delmi mérlegen. Hollandiában to­vábbra is 15 százalék marad a munkanélküliségi ráta, nem javul­nak a­­feltételek a munkaerőpiacon. Luxemburgban a továbbiakban is sikerül alacsonyan­­fi­ten a mun­kanélküliséget, s a fizetet,mérleg folyó tételeinek aktívuma eléri a GDP mintegy 20 százalékát. Dél-Európában a spanyol infláció a tavalyi 11,8 százalékról ,az idén 8,75 százalékra, jövőre 7,25 száza­lékra csökken. Portfgi­ában vi­szont jövőre is 20 százalékos, Gö­rögországban 16,5 százalékos lesz a drágulás mértéke. Spanyolország jövőre több mint 2 milliárd dollá­ros folyó, fizetési mérlegtöbbletre számíthat, a­ munkanélküliség nem nő tovább, a GDP növekedési üte­me pedig az idei 2 százalékról jö­vőre 2,75 százalékra gyorsul. Por­tugália gazdasági növekedése az idén 1, jövőre 2 százalékos lesz az OECD szerint, Görögországé pedig az idén 2, jövőre 1,75 százalék. A munkanélküliség viszont mindkét országban kissé emelkedni fog. Svájc és Ausztria gazdasági fejlő­désének iránya vár­hatóan­ eltér egy­mástól a következő két évben, a kormányaik által tervezett gazda­ságpolitikai változtatások nyomán Svájcban a kevésbé növekedés-­­ösztönző adópolitika miatt várha­tóan 2 százalékra csökken a hazai össztermék" (GDP) növekedési üte­me 1988-4333 az idei 2,75 és a tava­lyi 2,4 százalékról. Ausztriában vi­szont a jelek szerint gyorsulni fog a növekedés üteme annak nyomán, hogy a kormány a belföldi keresle­tet ösztönző intézkedéseket tervez. Az OECD becslése szerint Auszt­riában az idén is és jövőre is 2,75 százalékos lesz a GDP növekedési üteme a tavalyi 2,2 százalékkal szemben. A külgazdasági pozíciók gyengülé­se, valamint az egyes kormányok által tervezett gazdaságpolitikai vál­toztatások miatt valamennyi skandi­náv országban csökkenni fog a gaz­dasági növekedés üteme. Svéd­országban a GDP (hazai összter­mék) 1,75 százalékkal gyarapszik jövőre az idei 3 százalékkal szem­ben, ami elsősorban annak tulajdo­nítható, hogy csökken az export, nö­vekszik viszont az import a belföldi kereslet élénkítése nyomán. Az inf­lációs ráta ellenben a tavalyi 8 szá­zalékról, 4,5 százalékra mérséklődik 1988-ban. Az északi országok közül Finnor­szágban lesz a leggyorsabb az idén a gazdasági növekedés üteme, 3,75 százalékos, jövőre viszont csak 2,75 százalékos. A gazdaság idei gyara­podásának hátterében az áll, hogy a tavalyi erőteljes visszaesés után az idén megugrik Finnországnak a szo­cialista országokba irányuló ex­portja. Dániában a gazdasági növekedés üteme az idén és jövőre meghaladja a nyugat-európai átlagot, 2,75 százalé­kos lesz, de elmarad az ország 1984. évi teljesítményétől, amikor a GDP­­ 4,1 százalékkal gyarapodott. Az inf­lációs ráta jövőre 2,5 százalékra­­ csökken a tavalyi 6,3 százalékról Dániával ellentétben Izlandon a fogyasztói árszínvonal növekedési ütemének felgyorsulásával kell szá­molni, mivel a közalkalmazottak ta­valy novemberi sztrájkmegmozdu­lásai miatt kudarcba fulladtak a kormány inflációellenes törekvései. Ennek megfelelően az idén várha­tóan nem csökken az inflációs ráta a tavalyihoz képest, amikor sikerült az inflációt 28 százalékra leszorítani az előző évi 81 százalékról. A gaz­dasági növekedés üteme 1 százalé­kos lesz az idén, kisebb mint egy évvel korábban. Norvégiában is lassulni fog a gaz­dasági növekedés üteme az olajex­port csökkenése és a kitermelési költségek növekedése miatt. A fize­tési mérleg folyó tételein keletke­zett többlet a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékára rúg majd az idén, s 4 százalékára jövőre. Kanada Lassulni fog az idén a kanadai gazdaság növekedési üteme — írják a nemzetközi szervezet szakértői. Tavaly a gyarapodás 4,7 százalékos volt, 1985-ben és 19­38-ban azonban aligha lesz gyorsabb 3 százaléknál. Az OECD szerint a kanadai kor­mánynak nincs sok lehetősége arra, hogy kamatcsökkentéssel­ adjon lö­kést a gazdaságoknak. A szomszédos Amerikában ugyanis még mindig magasak a kamatlábak, így a kana­dai hitelek olcsóbbítása azzal a ve­széllyel járna, hogy leértékelődne a kanadai valuta. A kamat­jövedelmek hanyatlása miatt ugyanis a valuta­piaci befektetők hátat fordítanának a kanadai dollárnak. Komolyabb ösztönzésre külföldről sem számíthat a kanadai gazdaság, minthogy az LT­SA-ban szintén lany­hul az üzletmenet. Márpedig az amerikai gazdaság helyzete alapve­tően befolyásolja a kanadait, mivel a két szomszédos ország gazdasági szempontból szorosan összefonódott. A kanadai gazdasági növekedés las­sulását eredményezi az is, hogy az ottawai szövetségi kormány új költ­ségvetési politikával állt elő, amely­nek az a célja, hogy drasztikusan csökkentsék a költségvetési deficitet. Az OECD jóslata szerint az észak-amerikai ország kivitele 1985- ben jelentős mértékben visszaesik tavalyhoz képest. Az export azon­ban továbbra is elegendő bevétel­hez juttatja az országot ahhoz, hogy 1986-ban is szufficites lehessen a fizetési és a kereskedelmi mérleg. A gazdaság az idén ahhoz nem lesz elég élénk, hogy vissza lehessen szorítani a munkanélküliséget, amely e pillanatban az aktív la­kosság 11 százalékát érinti. Az­ ár­emelkedés üteme továbbra is lassú marad, az idén és jövőre sem emelkedik éves szinten 3—4 szá­zalék fölé. Kínai, indiai és szovjetunióbeli tárgyalásait értékelte Baldrige Az USA befolyásolni tudja Kí­nának és Indiának a Szovjetunió­hoz fűződő viszonyát, ha kielégíti a legkorszerűbb technológiák iránti szükségleteiket — így nyilatkozott Malcolm Baldrige amerikai keres­kedelmi miniszter nem sokakal azt követően, hogy mind a három emlí­tett országot fölkereste. Baldrige szerint,, éppen a technológia az, ami­re Kínának tes Indiának most a leginkább szüksége van. A kínai technológiai import az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítését van hivatva előmozdítani. Baldrige közlése szerint, míg az USA tavaly összesen 500 millió dollár értékben kötött­ technológiaeladási ügylete­ket Kínával, az idei első negyedév értékesítéseit az egész évre kivetít­ve, 3 milliárd dolláros értékesítési volumen jön ki. A miniszter el­mondta, hogy­ a következő tizenkét hónap alatt még több amerikai— kínai találkozó van tervbe véve, s amerikai szakértők is részt vesz­nek majd a kínai modernizálási program­­felülvizsgálatában. Bald­­rige kitért az­ amerikaiak Kínában tapasztalt üzletkötési nehézségeire is, el­sősorb van a magas vámokat, az importkvótákat és az üzleti tevé­kenységhez szükséges létesítmé­nyek , (irodák) hiányát említette. A miniszter elmondta, hogy in­diai látogatása alatt felajánlotta az USA segítségét az indiai elektroni­kai és távközlési ipar korszerűsíté­s­éhez. Ebben a kérdésben további tárgyalásokat tartanak majd, fel­tehetően szó lesz róla Radzsiv Gandhi kormányfő júniusi amerikai megbeszélésein. Baldrige — mint mondotta — eleve nem számított lényeges előre­lépésre moszkvai tárgyalásain, de­­ az előzetes elképzeléseknek megfele­lően sikerült megállapodnia abban, hogy a két ország között újra meg kell teremteni a rendes kapcsolat­­tartást, amely hét éve megszakadt. „Mindezzel együtt nem hiszem, hogy valaha is igazán jelentős ke­reskedelmet bonyolítanánk le a Szovjetunióval” — mondta Baldrige. Magyarázatul hozzátette, hogy né­hány kivételes esettől eltekintve, a szocialista országok és Nyugat-Eu­­rópa államai a Szovjetunió termé­szetes kereskedelmi partnerei. Baldrige végül közölte, hogy fo­lyamatban van a szocialista or­szágokba irányuló technológia­­eladások engedélyezési eljárásának felgyorsítása, a COCOM, a fejlett tőkésországok egy fontos csoport­ját tömörítő exportellenőrzési szer­vezet egyszerűbb eset­ékben már most is harminc napon belül dön­tést hoz. (Reuter) A brüsszeli futballtragádis visszavetheti a brit exportot A brit kormányzó Konzervatív Párt vezető politikusai abbéli aggo­dalmuknak adnak hangot, hogy a brüsszeli futballzavargások Anglia európai exportját is visszavethetik. Brüs­szelben például máris le kellett mondani a „Vásárolj angol termé­ket!” jelszó alatt futó üzleti hetek megtartását. A Reuter egy politikust idéz, aki szerint a liverpooli huligá­nok néhány perc alatt tönkretették több év exporterőfeszítéseit. Mindenekelőtt a Belgiumba és az Olaszországba irányuló export eshet vissza. E két országgal Anglia ta­valy összesen 16 milliárd dollár ér­tékű kereskedelmet­ folytatott. Grylls, a Konzervatív Párt ipari és kereskedelmi bizottságának elnöke szerint „csak használhat Anglia ér­dekeinek és az angol külkereskede­lemnek, ha brit labdarúgók egy ide­ig nem mennek Európába”. (Reuter) ­ Todor Zsivkovnak a bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Államtanács elnökének vezetésével csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra bol­gár párt- és állami küldöttség ér­kezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. JELENTI : A kanadai Alberta tartomány és a Szovjetunió közötti kereskedelmi­­gazdasági­ együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseit vitatták meg a szov­jet—kanadai kapcsolatok keretén belül Edmonntonban a két ország képviselői. Szakszervezeti konferencia lesz Kubában ez adósságokról Az amerikai kontinens szakszer­vezetei júliusban konferenciára ül­nek össze Havannában, és szorgal­mazni fogják Latin-Amerika 360 milliárd dolláros adósságának az el­engedését — közölte Roberto Veiga, a­ Kubai Szakszervezeti Szövetség főtitkára. Politikai hovatartozásra való tekintet nélkül több mint 60 szakszervezetet hívtak meg, köztük amerikai szakszervezeteket is. A szakszervezeti vezetők szerint közös stratégiát kell kidolgoznia a multinacionális vállalatok és az IMF ellen. A konferenciának ki kell mon­dania, hogy az adósságokat nem le­het törleszteni, éppen ezért el kell őket törölni. Nyugati diplomaták szerint a júli­us 15—17. között tartandó konferen­cia sikere elsősorban attól függ, mi­ként szerepelnek majd Havannában a nagy szakszervezeti központok képviselői. (Reuter) Ausztrália és Új-Zéland Ausztrália gazdasági növekedésé­ben erőteljes lassulással kell szá­molni az idén, s várhatóan ez a tendencia folytatódik jövőre is — jósolják az OECD szakértői —, en­nek ellenére elképzelhető, hogy csökkenni fog a munkanélküliségi ráta. A hazai össztermék várhatóan 4 százalékkal gyarapszik az idén, s 3,75 százalékkal jövőre a tavalyi 6,2 százalékkal szemben. A magán­­fogyasztás és a beruházási tevé­kenység élénkülésével az idén még 3,5 százalékkal növekszik a belföl­di kereslet, jövőre azonban már csak 2,5 százalékkal. Viszonylag szilárd marad viszont az idén és jövőre is a fogyasztói árszínvonal. Az új-zélandi gazdaság fejlődé­sének irányát nagymértékben be­folyásolják majd azok az intézke­dések, amelyeket az 1984 júliusá­ban hivatalba került új munkás­párti kormány hozott. Ezek az in­tézkedések — köztük az ország nemzeti valutájának 20 százalékos leértékelése — rövid távon minden­képpen kedvezőtlen hatással lesz­nek a gazdasági életre — állítja az OECD. Az év hátralevő részében újra kétszámjegyű lesz az infláció, s jövőre is csak 9,5 százalékra csökken. A magas kamatok miatt nem lehet számítani a belföldi ke­­­reset élénkülésére. (Reuter, AP— DJ). VILÁG­G­AZD­ASÁG 1970-ben írtuk... ! ______________________________________________| MI KELL A JUGOSZLÁV DINÁR KONVERTIBILITÁSÁHOZ ? Kiír Gligorov, a Jugoszláv Kom­munistái,­­ Szövetsége Elnöksége végreh­aj­tó Irodájának tagja, az 1965-ben bevezetett jugoszláviai gazdasági reform egyik legtekinté­lyesebb irányítója a belgrádi Politi­­scának adott nyilatkozatában öt pontban szabta meg a dinár kon­vertibilissé tételéhez fűződő teen­dőket: 1. ki kell alakítani az egységes pénzügyi- és hitelrendszert az or­szágban; 2. egységes vámok kellenek; 3. olyan egységes devizarendszer­re van szükség, amely megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a jugoszláv vállalatok egyaránt elhe­lyezhessék termékeiket Jugoszlávia-­ ban és külföldön; 4. megállapodásra kell jutni a költségvetési politika alapjaiban; 5. megegyezést kell teremteni a tekintetben, milyen mechanizmus útján, milyen támogatást nyújtanak Jugoszlávia kevésbé fejlett terüle­teinek fejlesztésére. (Május 27.) TALÁLGATÁS AZ ÚJ NYUGAT­EURÓPAI PÉNZ NEVÉRŐL Jean Rey, a Közös Piac politikai végrehajtó bizottságának­ elnöke úgy nyilatkozott a Reuter tudósító­jának, hogy a jövő közös­ európai pénzneme az ECU lesz. Ez ugyan még nem hivatalos döntés, mondot­ta Rey, de ma már mindenki ECU- ről beszél. Ez a pénz kitűnően be­vált XIV. Lajos uralkodása alatt, leértékelésére egyszer sem került sor, és kiválóan alkalmas lenne, hogy megtestesítse az európai or­szágok közös valutáját. .A hat ország pénzügyminiszterei februárban 1980-at jelölték meg határidőként az új közös valuta megteremtésére. (Május 28.) MEGKEZDŐDÖTT A LÉGIBUSZ GYÁRTÁSA Angliában,­­Franciaországban és Nyugat-Németországban megkezdő­dött az A 308 B típusú európai „lé- ■ gibusz” gyártása. Az építési prog­ramban részt vesz a francia SM­AS, a nyugatnémet Deutscher Airbus, az angol Havarie Siddeley és a holland Fokker. Az első próbautakat 1972-re tervezik, és az utána következő években akarják szállítani az első gineket a légiforgalmi vállalatok­nak. Az új típusú gép standard kivi­tele 21,3 utasnak biztosít férőhelyet, hatósugara 2760 kilométer. (Május 29.) A SZOVJETUNIÓ kőolajtermelése A következő ötéves tervben az évenkénti átlagos termelésnövekedés 21,5 millió tonna lesz, szemben az elmúlt évek 12 millió tonnájával. A Szovjetunió hatalmas olaj- és gázkész­letekkel rendelkezik. Jelen­leg a kutatók évente 100 új gáz- és olajmezőt fedeznek fel. Az utóbbi években felfedezett új olajmezőkön, a nyersanyag igen nagy mélységben helyezkedik el, és ez a körülmény geofizikai felderítési módszerek tö­kéletesítését, a szerkezetkutató fú­rási pontok új, ésszerű teljesítési tervének kidolgozását, a fúrások meggyorsítását és a költségek csök­kentését teszi szükségessé. Tovább fejlődött a vízelárasztásos módszer alkalmazása 1969-ben. Ez­zel a módszerrel az ország összter­melésének 72 százalékát termelték ki. 150—ICO atmoszféra nyomással és differenciált nyomások esetén szelektív vízbeszivattyúzással foly­tatták a vízbe sajtolási műveleteket. Ezt elsősorban a kishozamú lelőhe­lyeken alkalmazták. (Május 30.) MEGFELEL-E A VÁSÁR JELENLEGI FORMÁJA? Míg a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok elégedettek a BNV jelen­legi formájával, a beruházási java­kat, gépi berendezéseket gyártó cégek a szakosítottabb vásárok hí­vei. Talán egyfajta megoldás lehet a svédek által választott forma, akik ugyan saját pavilonrésszel rendel­keznek, de vállalataik nagy része vagy a szakosított pavilonokban, vagy önállóan állít ki. Az üzletem­berek véleménye szerint a szakoso­dás problémáját még az sem oldja meg,­­­ha évenkénti két nemzetközi vásárt rendeznek, egyet a gépipari­­ berendezések, egyet a fogyasztási cikkek számára. (Június 2.) SONY-BEMUTATÓ A SZOVJETUNÓBAN A Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latainak és a piaci pozícióinak erő­sítésére törekszik a Sony japán elektronikai cég — jelentette ki Unoki Hasemi vezérigazgató a Sony-termékek moszkvai kiállítá­sán. A Sony részvétele a szovjet televíziózás műszaki bázisának kor­szerűsítésében újabb lökést adhat a Szovjetunióba irányuló eladások növelésének — tette hozzá. A Sony 15 éve tart fenn kapcso­latot szovjet szervezetekkel, és szállít a Szovjetunióba professzio­nális videoberendezéseket televíziós stúdiók számára, továbbá rádió- és televíziókészülékeket, magnetofono­kat és videokazettákat. A Szovjet­unióval lebonyolódó éves forgalma 5 millió dollár. A Sony mostani árubemutatóján a szovjet sugárzási rendszerben al­kalmazható színes televíziós készü­lékek, sztereóberendezések, magnók és rádiók láthatók, de ott vannak a kiállításon a 8 milliméteres vi­deokamerák is. Ez utóbbival kap­csolatban a Sony vezérigazgatója annak a reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben világszerte, így a Szovjetunióban is e szabvány szerint gyártják a videoberendezé­seket; eddig 127 cég vette át ezt a rendszert a világon. (MTI) Bécsben cáfolják ez osztrák—csehszlovák vízezőműtervet Osztrák kormánykörökben cáfol­ják a prágai értesüléseket, hogy újra napirendre kerülhetne egy kö­zös dunai erőmű építése a két or­szág között (VILÁGGAZDASÁG, 1985. május 30., 1. oldal). Steyrer osztrák egészségügyi és környezet­­védelmi miniszter kijelentette, hogy ilyen tervekről nem tud, és a cseh­szlovák környezetvédelmi minisz­terhelyettessel a jövő héten Bécs­ben folytatandó tárgyalásokon nem is kívánja szóba hozni a kérdést. A Csehszlovákiával Wolfsthalnál építendő erőmű tervét már 1900- ban levették a napirendről, mert sem a gazdaságosság, sem a kör­nyezetvédelem szempontjainak nem felelt meg -- jelentette ki csütörtö­kön a sajtó képviselői előtt az osztrák állami vízerőmű vállalat vezetője. Kobilka egyébként remé­nyét fejezte ki, hogy még ősszel döntést hoznak a tervezett új oszt­rák dunai erőmű ügyében. Tekin­tettel arra, hogy a hamburgi erő­mű terve nagy vitákat váltott ki, most Bécs alatt terveznek vízlép­csőt, amelynek építését már 1987- ben megkezdhetik. Az ausztriai dunai erőművek 1984-ben 10 milliárd kilowattóra energiát termeltek, s ezzel az or­szág áramellátásának 27,1 százalé­kát biztosították, többet, mint a hőerőművek. (MTI) VHAGGAZMSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Msgielsnlv hűtőnkén* fk­utiS' Elszerkeszti GYULAI ISTVÁN c5«»rk«*rtS­t 'vettess VA­N LMOS DANKO ÁDAM Szerkesztősége 3p. V. Dorottya av & tté. '* Postacím: Budapesti Pf 534. Telefon: 1­24*035 Kiadja a vjagyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a ^agve Távir­ad­ Irgde Kiadója felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal 1 80 I., Pém u. 3—?, P ostaeftnr Pf 3. 1426 Telefon: 359-390 Téb­éül e Magyar Posta £l5i­ze*ésf dn­év? GAQÜ Ft Előfizethetik a magyar köz­tetek (vállala­tok szövetkezetek hatóságok Intézmények) bármely postaMvetalná? és ¡? Нos?o Köz neni? Hírlap irodánál (pestae?m Budapest V. József nádor té 1 1900) közversenO? «’í*gy átutolássa? a KHI 215—9616? ©én*­­forgalmi Jelzőszámára :trr»ran» «? trmnvT­roe*» ■Feleiéis varétól VegS ndtaroé . Myo­mtcii Sziki© Laonvomd© Duda-passf eelelós vezető­- Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-614 X

Next