Világgazdaság, 1985. június (17. évfolyam, 103/4106-123/4126. szám)

1985-06-19 / 115. (4118.) szám

­ 1­1­2 W­S »”»•JOMUS ___________________________ ■ GANDHI NÉMET, CRESSON FELTÉTELES IGENT MOND AZ ÍR NEMZETKÖZI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOKRA India nem támogatja­ a nemzet­közi kereskedelmi tárgyalásaik új fordulóját — jelen­tette ki genfi sajtóértekezletén az indiai minisz­­terelnök,­­hangoztatva, hogy maguk a tárgyalást kezdeményező fejlett tőkésországok sem tudják, mi len­ne ennek a­ napirendje. Gandhi — mint ismeretes — nemzetközi kör­­­­úton tartózkodik, amelynek során Svájcot­­ megelőzően Egyiptomban, Franciaországban, Algériában és az Egyesült Államokban járt. • Sajtóértekezletén közölte, hogy Indiának nem áll szándékában csatlakozni, az atomsorompó-egyez­­ményhez, amelynek felülvizsgálatá­ra ez év végén kerül sor, mert úgy tartja,., hogy ez a szerződés az atommal nem rendelkező országok ellen irányul. Svájcban az indiai miniszterelnök felkereste a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezetet, az ILO-t is, ahol sürgette, hogy egyfajta magatartási szabályzatot dolgozza­nak ki a multinacionális vállala­tok számára, megakadályozandó, hogy még egy olyan tragédia tör­ténjék, mint tavaly Bhopalban. Némileg hasonló kifogásokat han­goztatott az új­ kereskedelmi tár­gyalási fordulóval kapcsolatban Cresson francia ipari fejlesztési és külkereskedelmi miniszter a lon­doni kereskedelempolitikai kutató központban. Azt mondta,­ hogy a francia kormány elvben támogat­ja az új forduló gondolatát, fél­reértelmezésen alapulnak azok az állítások, miszerint Mitterrand el­nök a tárgyalásokra mint olyanok­ra mondott nemet. Inkább arról van szó, hogy az új kereskedelmi forduló támogatói nem fejtették ki világosan, hogy­ mi szerepeljen a tanácskozás napirendjén, és kik vegyenek rajta részt. „Amikor nem tudjuk, hogy miről és kikkel be­széljünk, ak­kor a tanácskozás meg­rendezésének időpontja teljesen másodlagos kérdés. Franciaország nemje valójában két igent jelent, elvben­ igénli az új tárgyalásokat, és igent mond a gondos előkészí­tésre.” Cresson asszony megismételte azt a korábbi francia álláspontot, hogy a kereskedelmi és a pénzügyi kérdésekről párhuzamosan kell tárgyalni. Ehhez még hozzátette, hogy figyelembe kell venni azokat a problémákat, amelyeket a struk­turális kereskedelmi többlettel rendelkező országok — és­­ itt ki­mondta Japán nevét — okoznak. Cresson szerint a napirend hatá­rozza meg, hogy kik vegyenek részt a tárgyalásokon, a fejlődő országok többségét például a szol­gáltatáskereskedelem ügye nem ér­dekli, számos afrikai ország viszont a nyersanyagpiacok stabilizálásáról szeretne hallani. Jóllehet a japánokat sem hagyta ki elítélő megjegyzéseiből, döntően az amerikai kereskedelmi politikát szapulta. Illogikusnak tartotta, hogy miközben Reagan elnök az új tárgyalási forduló megrendezése körül­­sürög-forog, több importkor­látozó rendelkezést hozott, mint az előző négy kormány összesen. Ész­­szerűtlennek tartotta az amerikai kormánynak azt az érvelését is, miszerint a nemzetközi kereskedel­mi tárgyalásokra azért van szük­ség, hogy gátat vessenek az USA- ban terjedő protekcionizmusnak. Márpedig Cressont a közelmúltban tett amerikai látogatása meggyőz­te, hogy az amerikai vállalatveze­tők szerint a jelenlegi problémáik­ra korántsem a következő 6-8 év­re kiterjedő kereskedelmi megálla­podások adnának gyógyírt. Külön elítélte, az acélcsövekre elrendelt amerikai importkorlátozásokat. (AP—DJ, Reuter) HÍREK KÍNÁBÓL Kínában kilenc ■ minisztérium élére neveztek ki új minisztereket, a KKP fiatalítási programjával ös­­­­szefüggésben. Az új miniszterek át­­■ lagos életkora — a kínai parlament állandó bizottságának közlése sze­rint — nem éri el az 55 évet, s a személyek kiválasztásában szerepe­­volt a szakképzettségüknek is.­­Egyebek között új vezetője van az oktatási, az eletkronikai, az olaj­ipari, a szénipari, a vasúti minisz­tériumnak és a katonai kutatáso­kat irányító bizottságnak is. A lakásárak megállapításánál a jövőben figyelembe kellene ven­ni­­a lakás megvásárlásának anyagi hely­zetét — írja a Zsenmin Zsipao. Az állami támogatással épített lakáso­kat csak az alacsony jövedelmű családoknak kellene eladni, többet kellene fizetniük a közepes kerese­­tűeknek, a nagy jövedelműeknek pedig meg kellene fizetniük a lakás teljes költségét. A jelenlegi rend­szerben a lakáshoz jutónak csak a lakás értékének egyharmadát kell megfizetnie, a többit az állam, il­letve a munkahely téríti. A Zsen­min Zsipao szerint differenciáltab­ban kellene a lakbéreket is megál­lapítani, ezáltal enyhülhetne a la­káshiány. A lap az állami lakások egy részének eladását is fölveti, és olyan lakásgazdálkodási politika bevezetését javasolja, amelyben a lakbérek képesek fedezni a lakás- és az épületfenntartás költségeit. • Több mint 60 izraeli cég vesz részt kínai mezőgazdasági, szálloda­­építési és egyéb üzletekben, jólle­het a két országnak nincsenek hi­vatalos kapcsolatai, írja a Maanv című izraeli napilap. Jelentése sze­rint az izraeliek összesen hat me­zőgazdasági vállalkozásban érdekel­tek mintegy 200 millió dollár érték­ben, s harmadik országok közvetí­tésével tíz szálloda, egy repülőtér és nagy napenergiás beruházás lé­tesítését tervezik. (AP—DJ, MTI) OECD környezetvédelmi tanácskozás A legfontosabb környezetvédelmi alapelvek felvázolása céljából ta­nácskozást kezdtek tegnap a fran­cia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) 24 tagországának kör­nyezetvédelmi miniszterei annak re­ményében,­­hogy ezáltal sikerül csökkenteni a légszennyezést, és el­kerülhetők lesznek olyan szeren­csétlenségek, mint a tavalyi bho­­pali gázszivárgás. Az OECD kör­nyezetvédelmi igazgatója a tanács­kozás megnyitása kapcsán elmond­ta: a miniszterek ajánlásokat tesz­nek majd arra vonatkozóan, hogy a fejlődő országoknak eladott leg­korszerűbb technológiák egyben megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. Ehhez azonban az iparilag fejlett tőkésországoknak hatékony segítséget kell nyújtaniuk — fűzte hozzá. A környezetvédelmi miniszterek azt is megvitatják, hogy miként tudnák összehangolni a mezőgazda­ság, az ipar, a közlekedés, és az energiatermeléssel kapcsolatos kör­nyezetvédelmi előírásokat. Kiemel­ten foglalkoznak a szakértők a me­zőgazdasági termelés intenzifikálá­­sa okozta környezetvédelmi problé­mákkal. Az OECD tagországainak mezőgazdasági politikájára eddig az volt a jellemző, hogy rövid tá­von megtérülő gazdasági és politi­kai érdekekért feláldozták a hosz­­szú távú előnyöket — jegyezte meg az egyik környezetvédelmi szakér­tő. A mezőgazdasági termelés inten­zívebbé válása azt eredményezte, hogy egyre több folyó vize vált ihatatlanná a nitrogén-műtrágyák és különböző rovarirtó szerek foko­zott használata miatt. A környezetvédelmi miniszterek tanácskozásán szóba kerül majd a veszélyes hulladékok országhatáro­kon áthaladó szállításával kapcso­latos szabályozás is. Erről idén márciusban a miniszterek bázel előzetes tanácskozásán már ejtet­tek néhány, szót, s várhatóan­ 1987- ben lépnek kötelezően érvénybe az ezzel kapcsolatos előírások. (Reu­ter). m Az amerikai Morgan Guaranty Trust 10 százalékról 9,5 százalékra szállította le, a leghitelképesebb ügyfeleknek felszámított kamatot, a prime rate-et. m­ewTi A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) , 585 millió SDR kölcsönt nyújt Thaiföldnek külkereskedelmi mérlege javítása, valamint külföldi adósságának csökkentése céljából. Húszéves mélyponton az OPEC olajtermelése Mexikó 1,50 dollárral csökken­tette Maya típusú, nehézolajának árát, barrelenként 24­ dollárra. Mexikó állítólag nehezen szánta rá magát a lépésse , olajbevételeire nagy szüksége van 95 milliárd dol­­lár­os adósságállományának törlesz­téséhez, illetve a kamatfizetések­hez, de kényszerhelyzetben volt, a magas ár miatt vevői kezdtek át­pártolni tőle az oicsóbb szabad­piacra. (Ismeretes, hogy az ország nem tagja az­­OPEC-nek, de folya­matos konzultációban áll vele.) Ol­­­csóbbít egy másik OPEC-en kívüli olajexportőr is. Kína a hírek sze­rint leszállítja Japánban exportált olajának második negyedévre érvé­nyes árát, előreláthatóan barrelen­ként 60 centtel. Az OPEC-nek alig­ha van tere arra, hogy az árak megerősítésére még lejjebb szorít­sa termelését — a Middle East Economic Survey szerint a szerve­zet termelése májusban mindössze­­napi 14,5 millió­ barrel volt, azaz 20 éves mélypontra süllyedt. (Reuter, AP—DJ) Kínai-holland beruházásvédelmi egyezmény Kína, és Hollandia hétfőn meg­állapodást írt alá a beruházások kölcsönös védelméről és előmozdí­tásáról. Az ünnepélyes aláírásra a Hágában tartózkodó Csao Ce-jang kínai miniszterelnök jelenlétében került sor. Tavaly Hollandia 540 millió gulden érmékben exportált Kínának, és 1985 első három kót napjában kivitele már elérte a 234 millió guldenes értéket. A Szerző­dés pénzügyi biztosítékokat is elő­irányoz a kétoldalú beruházásokra. Csao — mint ismeretes — vasár­nap óta tartózkodik Hollandiában, ezt megelőzően Nagy-Britanniában és az NSZK-ban tárgyalt. (AP— DJ) ■ Argentínában tovább tart a bankok kényszerszünete A Buenos Aires-i kormány óriá­si erőfeszítéseket tesz, hogy a la­kosság körében népszerűsítse a hét végén hozott drákói gazdaságpoli­tikai intézkedéseket (VILÁGGAZ­­DAS­­p, 1985. június 18., 1. oldal). Hétfap, lépett életbe az általános ár- és bérbefagyasztás, amely az évi több mint ezerszázalékos drá­gulás,­ megfékezését szolgálja. A bankok és a pénzintézetek a hét első napjaiban is zárva tartottak, hogy a kormánynak legyen elég ideje, az új valuta, az­ austral be­vezetésére. A népszerűsítési kampány során az újságok a következő­ jelszóval igyekeznek elfogadtatni a kormány politikáját: „most legalább a pén­zed ér is valamit”. Az utcán a plakátok pedig ezt hirdetik: „együtt az argentin csodáért... ez az utolsó esélyünk”. A­ különféle termékek nagyke­reskedelmi áráról készült listát a hét közepén teszik közzé, ehhez a listához a kereskedőknek ragasz­kodniuk kell. Csak néhány kivétel lehetséges — mondotta Julio Men­ues argentin kereskedelmi minisz­ter. Azokról a termékekről van szó, amelyek előállításához import­anyagok szükségesek. Ilyenek az acél-, a vegyipari és a gyógyszer­­ipari termékek — fűzte hozzá. (AP—DJ) _____________________VILÁGGAZDASÁG Jugoszláv aggodalmak az EGK kibővülésével kapcsolatban '­ ' Aggodalmát fejezte ki az EGK küszöbön álló kibővülésével kapcso­latban a jugoszláv Borba című na­pilap, megállapítva: Portugália és Spanyolország csatlakozása után a jugoszláv arab piac,­a jutási lehető­ségei alighanem romlani fognak. Jugoszlávia tavaly 90­0 millió dol­láros deficitet volt helytelen el­könyvelni a Közös Piaccal folyta­­tott­­ kereskedelemben. Ez év­­ első negyedéiben az oda irányuló, jugo­szláv kivitel 3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához ké­pest, miközben az onnan származó import, 7 százalékkal nőtt. A spa­nyol és a­­ portugál versenytársaik integrálása a közösségbe azt jelen­ti, hogy­ Jugoszlávia hús-, gyü­mölcs-, zöldség-,, cipő- és textilszál­­lítmányai „kisebb eséllyel” találnak piacot az EGK-ban. A Borba meg­írja, hogy már jelenleg is a jugo­szláviai export mindegy felét érin­tik az EGK különböző megszorítá­sai­ és a dömpingellen­es eljárások. Mi több, a spanyol és a portugál munkaerő szabad bevándorlása az EGK-ba csökkenti a Közös Piac tagországaiban élő és dolgozó ju­goszláv vendégmunkások m­nnkához jutási lehetőségét. Éppen ezekről a kérdésekről volt szó az EGK és Jugoszlávia illeté­keseinek tegnap tartott luxembourgi találkozóján. Szóba, került azonban az a pénzügyi egyezmény is a fe­lek között, amelynek megkötése kö­rül zavarok vannak. A jelenlegi, még érvényes, de az­ év végén lejá­ró egyezmény értelmében öt év alatt Jugoszlávia 200 millió­ ECU-nyi (európai valu­taegység, az európai pénzügyi rendszer mesterséges va­lutája) kölcsönt vehet (vehetett) fel a tízek európai beruházási bank­jától (EIB). A közösség brüsszeli bizottsága szeretné, ha a következő öt évben ezt az összeget 480 illlllió­­ra emelnék fel — ebből az, összeg­ből 400 milliót nyújtana az EIB, a fennmar­adó 80 milliót pedig köz­vetlenül a tízek közös költségveté­séből folyósítanák. Ez utóbbi javas­latot azonban több tagország tá­madja­ ,4 Jugoszlávia és a Közös Piac kö­zött 1983 áprilisában jött létre meg­­­llapodás, amely pénzügyi, kereske­delmi, ipari, tudományos, technoló­giai, energetikai, mezőgazdasági, közlekedési, környezetvédelmi és idegenforgalmi együttműködésről rendelkezik. (AP—DJ) „AZ ÁTÉPÍTÉS STRATÉGIÁJA” /­ múlt heti moszkvai értekezlet visszhangja Moszkvai tudósítónktól: ■­­* Vissza-visszatérnek a szovjet sajtóban a műszaki-tudományos fejlődés feltételeit tárgyaló múlt heti moszkvai tanácskozáson el­mondottakra. Van olyan lap, amely az irányító gazdasági szerveze­tek kilátásba helyezett átszervezését emeli ki, van, amelyik az ez­zel összefüggő kádermunkával kapcsolatos feladatokat, s olyan is akad, am­ely a mérnökök, tudósok anyagi ösztönzésének javítását. „Forradalminak­’ nevezi a Szocia­­lisztyicseszkaja Indusztrija azt a munkát, amely a Szovjetunió előtt­­ áll a műszaki-tudományos fejlesz­tés megvalósításában. A gazdaság­­irányítási rendszer átalakításában éppen azt tartja a legjelentősebb feladatnak, amit minden bizonnyal a legnehezebb lesz megoldani: a központi tervezés rendszerének megtartásával egyidejűleg növelni a­ vállalati önállóságot, kezdemé­nyezőkészséget. A lap vezércikke ezt­­ röviden úgy foglalja össze, hogy tovább kell erősíteni a de­­mokratikuss centralizmus rendsze­rét a gazdaságban. Úgy tartja, hogy e téren már megtörténtek az első lépések, a múlt év elején be­indított gazdaságirányítási kísérlet­tel. A gazdaságirányítás átépítését — ahogy a kilátásba helyezett vál­tozásokat nevezi — a­­ legfelső láncszemektől kell kezdeni, ahogy erről a tanácskozáson is szó volt. Át kívánják alakítani a tervhivata­li munkát, új, koordinációs szere­pet szánnak a tudományos-műsza­ki állami bizottságnak,, a minisztér­­riumok munkáját a távlati terve­zésre összpontosítják, felszámolják „az ágazati irányítás fölösleges láncszemeit.” Az „átépítéssel” kapcsolatos, ká­derpolitikában elsőrendű feladat­ként említi a Pravda minapi ve­zércikke a gazdaság intenzív útra terelésében aktívan részt vevő, ar­ra alkalmas vezetők kinevelését. Mint megállapítja, néhány ágazat irányításában helytelen kádermun­ka folyik. Bekerülnek ugyanis fel­készületlen, gyakorlati tapasztala­tokkal nem rendelkező emberek is, akik nem képesek önállóan hatá­rozni­ számos ügyben. És ez bizony megmutatkozik a termelésben is — jegyzi meg­ az SZKP központi lap­ja. A mérnökökre, műszakiakra nagy felelősség hárul a közeljövőben a műszaki fejlesztésben, anyagilag is erőteljesen­ kívánják­­ ösztönözni őket új termékek, eljárások megal­kotására. "­Az Izvesztyija interjút közöl egy leningrádi üzem­ből, ahol kísérletképpen újfajta bérezési rendszert vezettek, be a műszaki al­kalmazottaknál. Arra nem volt le­hetőség, h­ogy máshonnan pénzt el­vonva, növeljék a mérnöki­ fize­tést, megoldották viszont, hogy­ a nyugdíjba menőket vagy a más munkakörbe áthelyezett­ dolgozókat az ottmaradók pótolják. Két év alatt a többiek 181 mérnök mun­káját vették át. A mérnökök szá­ma az üzemben 9 százalékkal csök­kent, ám a tervezői-mérnöki telje­sítmény értéke viszont számotte­vően nőtt, a bérek jelentősen emel­kedtek. Büszkén említette az üzem főnöke, hogy tavaly a mérnöki fi­zetés 208,3 rubelre emelkedett havi átlagban, megközelítette a munká­sok 210,3 rubeles fizetését. Szintén a múlt heti tanácskozá­son elmondottakra hivatkozik a Pravda egy másik írása, amikor­­az újítókra váró növekvő feladatokra hívja fel a figyelmet.­ Többek kö­zött arról is szól, hogy talán az egyik legsürgősebb munka a nehéz fizikai és a szakképzetlen munka­erő-állomány csökkentése. Találmá­nyok, újítások révén tavaly a Szovjetunióban 186 ezer munkahe­­lyet sikerült,­­megszűntetnk olyano­kat, ahol nehéz fizikai és szakkép­zetlen munkát, végeztek. ., - , Hogy az újítókra,­­mérnökökre mekkora feladat vár,­ azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az iparban még minden harmadik, az építőiparban minden második mun­kás, a mezőgazdaságban pedig a dolgozók kétharmada nehéz fizikai munkát­­ végez. P. A. NEHÉZ HITELTÁRGYALÁSOK BRAZÍLIA ÉS AZ IMF KÖZÖTT A brazil kormány semmifélekép­pen nem hajlandó elfogadni olyan hitelfeltételeket, amelyek miatt re­cesszióba kerülhet az ország gazda­sága — mondotta sajtótájékoztató­ján Jose Sarney brazil elnök. Ez volt az első sajtókonferencia, ame­lyet Brazília új elnöke, néhai Tanc­­redo Neves elnök halála óta tar­tott. A politikus beszéde voltakép­pen jelzés a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) számára, amellyel a braseil kormány képviselői már há­rom hete intenzíven tárgyalnak egy új gazdasági programról. (Ismere­tes, hogy az IMF felfüggesztette a Brazília számára jóváhagyott köl­csön folyósítását, mert a kormány nem teljesítette a hitelfeltételeket.) Most újratárgyalják a brazil kor­mány által kidolgozott szándékle­velet. Ebben azonban az áll, hogy a kormány­ nem vállal olyan fel­adatokat, amelyeknek recesszió lenne az ára." „A recesszió m­unka­­nélküliséghez vezet, a munkanélkü­liség éhséghez, az éhség pedig fel­boríthatja a belső társadalmi bé­két” — mondotta a brazil elnök. Hozzáfűzte: ez nem gazdasági probléma, és nem gazdasági, hanem politikai kockázattal jár. Épp ezért a­ brazil vezetés nem hajlandó be­lemenni olyan feltételekbe, amelyek akkora áldozatot követelnek a bra­zil néptől, amelyet az nem viselne el. A további tárgyalások is nehéz­nek ígérkeznek, de a megállapodás rendkívül fontos, mert enélkül a magánbankok nem hajlandók tár­gyalni Brazília 103 milliárd dollá­ros külföldi adósságának átüteme­zéséről. (Reuter) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal., Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359 590 Terjeszti « Magyar Posta Előfizetés» díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 19001 közvetlenül vagy átutalással a KHI ?■•­.96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 85.3102/9-06 - Szedre Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomig- Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148

Next