Világgazdaság, 1985. szeptember (17. évfolyam, 167/4170-186/4189. szám)
1985-09-03 / 167. (4170.) szám
Tények és gondolatok A hét krónikása A hét végén, csakúgy, mint az egész héten Dél-Afrika adta a legtöbb munkát a távirati irodák munkatársainak. A rendszer válsága nemzetközi bizalmi válságot s ennek következményeként pénzügyi válságot idézett elő. Ennek részleteit lapunk második oldalán ismertetjük. E helyütt csak annyit: egy évvel ezelőtt még javíthatatlan fantasztának vélték volna azt, aki megjósolja, hogy ez a dúsgazdag ország kénytelen lesz fölfüggeszteni adósságainak törlesztését, és átütemzést kérni. A hírek másik „sztárja” változatlanul Nigéria. A változás legföljebb annyi, hogy most már csak csínján alkalmazzák a történtekre a puccs kifejezést. Inkább csak palotaforradalmat emlegetnek, amely aztemelte az elnöki székbe, aki az erős embere volt az előző korszaknak is. Babadinga tábornokot azért emelték a háttérből a fénybe, mert Buhari, az előd nem nyúlt ■ szerelős kézzel a gazdasághoz. A elnöksége idején további*Pott: a munkanélküliség emelkedőt, az infláció felgyorsult, vagyis a (rendkívül népszerűtlen) takarékossági program nem hozott eredményt. „Mindenki attól félt, hogy a fiatalabb tisztek főként baloldaliakból álló csoportja távolítja el Buharit. Ez Nigériát a hanyatlás klasszikus spiráljába taszította volna, amelyben az egyik katonai különítmény váltja a másikat a hatalomban, s az újonnan jövőknek még gyatrább elképzeléseik vannak a gazdaság talpraállításáról, mint megbuktatott elődeiknek” — írja a londoni Times. Nigéria eddig nem tudott megállapodni az IMF-fel, mert húzódozott valutája leértékeléséről. Ehelyett kompenzációs ügyletekkel próbálkozott, amelyek — így a Times — veszélyeztetik a nigériai import egyötödét fedező brit ipar érdekeit. Jóllehet Brazília, Franciaország, Ausztria után további kompenzációs ügyletekről tárgyalnak Olaszországgal, Japánnal, az NSZK-val, kiderült, hogy ez nem megoldás, okvetlenül szükség van a Nemzetközi Valuta Alap által kilátásba helyezett 3 milliárd dolláros készenléti hitelre, s ezért leértékelik a nairát. Kadhafi üzenetet intézett az egész arab világhoz. A líbiai forradalom évfordulója alkalmából kifejtette, hogy létre kell hozni a közel-keleti és az észak-afrikai arab népek föderációját, és közölte, hogy ennek szolgálatába állítják a líbiai rádiót. Szíriát támogatásáról biztosította arra az esetre, ha megszállja Libanont, de csak akkor, ha a megszálló tankok nem „palesztin hullahegyeken” gördülnének előre. Libanonban egyelőre más megoldással próbálkoznak: Dzsemájelt, a keresztény elnököt akarják eltávolítani. Ennek Berri, a síita vezér szerint az lenne a formája, hogy elnöki tanácsot hoznak létre, amelyben minden fontosabb felekezet és nemzetiség képviselve van. A döntő szót Asszad, a szíriai elnök fogja kimondani, amikor rászánja magát. Több megfigyelő ugyanis bizonyos tartózkodást vél fölfedezni a kiváló politikusnak tartott szíriai vezető magatartásában, amióta a síiták fogságába esett amerikai repülőgép kiszabadításában olyan hatékonyan közreműködött. Asszad szándékainak kipuhatolása lehetett a legfőbb célja Genscher közel-keleti látogatásának is. Ebben a térségben nem lehet Szíria nélkül a megbékélés irányában haladást elérni — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezt bizonyítja Murpiynek, az amerikaiak közelkeleti megbízottjának a kudarca is. Ha volt ország, amely a térség politikai és katonai bonyodalmaiból hasznot húzott az utóbbi három évben, úgy Szíria az. Bonn hajlandó áldozatot is vállalni, hogy javítsa viszonyát avval az országgal, amelynek kulcsszerepe , lehet mind a libanoni, mind az izraeli—Palesztinai kérdés megoldásában, illetve megoldatlanul hagyásában. Felújítja a segélyezést, 72 millió márkát folyósít Damaszkusznak áruk vásárlására, élelmiszeripari létesítményekre, az áramellátás fejlesztésére. A nyugatnémet külügyminiszter Kuvaitba és Egyiptomba utazott tovább, bársonyszékére áhítozó bajor vetélytársa Lipcsébe látogatott. A vásárvárosban Strauss találkozott troneckerrel. A két politikus arra a következtetésre jutott, hogy a kémbotrány nem akadályozhatja a két német állam közötti kapcsolatok fejlődését, viszont meggyorsíthatja azt a szuperhatalmakat szembefordító ellentétek mérséklődése. Evvel kapcsolatban felszínre került a két politikus nézeteinek eltérő volta is. Strauss szükségesnek tartja az amerikai űrprogramot, Honeckel — szemben a békés rendeltetésű európai Euréka-programmal — nagy veszélyt lát benne. Az SDI-t elutasította az NDK vezetője, azt ellenben lehetségesnek tartja, hogy az Euréka-programmal a szocialista országok is kooperáljanak. A kancellári hivatal külpolitikai szakértőjének, Kohl bizalmasának vezetésével küldöttség utazik a hét közepén az Egyesült Államokba, hogy az SDI-programban való nyugatnémet részvétel feltételeiről tárgyaljon. A Teltsehik vezette küldöttség útjáról szólva a kormány sajtófőnöke leszögezte: ha az NSZK közreműködik a programban, akkor hasznot akar húzni a kutatások erdményeiből is. Ez nem lesz könynyű. A kémbotrány „valóságos égi ajándék” azoknak a washingtoni köröknek, amelyek elleneznek mindenfajta technikai együttműködést az európaiakkal — hangoztatja a Reuter tudósítója. A Times pedig azt állítja, hogy a bonni botrány nem kevesebbet jelent, mint hogy a lényeget érintő mindenfajta információcsere a NATO-partnerek között „halott ügy” a következő öthat évben. Az angolok úgy tartják, vagy legalábbis azt mondják, Washington egyedül őket tartja igazán megbízható szövetségesnek. Náluk most nincs is a biztonsággal baj. De baj az van, méghozzá a kormánnyal. A konzervatívok, a Munkáspárt és a szociáldemokraták mögé szorultak közvélemény-kutatások szerint. Thatcher átalakítja — egyes hírek szerint már hétfőn este — a kabinetet. Kérdés, hogy egy vagy több tekintélyes politikus minisztersége fel tudja-e oldani a 13,2 százalékkos munkanélküliség okozta elkeseredést. Amióta Margaret Thatchert kormányfővé választották, három esettől eltekintve, minden hónapban nőtt a munkanélküliek száma. Az üzletemberek bizalma ugyancsak megingott: a versenyképesség csökkenésétől, a beruházások visszaesésétől, végső soron a növekedés megtorpanásától tartanak. Hétfőn megnyílt a TUC konferenciája, de — a meggyengült és meghasonlott — szakszervezetek valószínűleg nem fognak hasznot, húzni Thatcher fokozódó népszerűtlenségéből. Végezetül a legfogósabb és legfontosabb probléma: a vezető hatalmak viszonya a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozó előtt. Az elnököt — írják a hírügynökségek — már elhalmozták kiokító papírokkal, s ő már tanulmányozza a Genfiben eljátszandó szerepet. De ez a sietségtalán túlzott: ezt a szerepet egyszer-kétszer át fogják még írni. Először most, az amerikai magazinnak, a Time-nak adott Gorbacsov nyilatkozat után. Gorbacsov nyilatkozatának stílusa és tartalma egyaránt mesteri defenzívába szorítja az amerikai adminisztrációt a novemberi csúcstalálkozó előtt — írja diplomatákra hivatkozva a Reuter. Az amerikaiak az elmúlt tíz napban kemény fogalmazást, vádaskodásokat hallattak, nehogy az 54 . éves Gorbacsov azt képzelje, hogy egy hanyatló erejű, védekezésre kényszerült Reagennel fog találkozni — állítja egy Washingtonból keltezett jelentés. A diplomáciai forrásokra hivatkozó Reuterösszeállítás azonban nem látja ezt a taktikát hatásosnak. „Gorbacsov méltánylandónak látszó ügyet tálalt fel az amerikai kormánynak, amely még nem döntötte el, hogy merre tartson... Valójában nem mondott igazán újat, de valószínűleg ráébreszti az amerikaiakat arra, hogy ők azok, akiknek valamivel elő kell állniuk a genfi csúcsértekezleten.” V. J. Prognósis a svájci gazdaságról Az idén 3,5 százalékkal, jövőre viszont már csak 3 százalékkal növekszik a svájci gazdaság — állítja a müncheni IFO gazdaságkutató intézet tanulmánya. Az idei növekedést az élénk kivitel, és a tetemes katonai kiadások mozdították elő. Jövőre is mindkét szektor élénkségére lehet számítani, de erősödik a svájci frank meg az amerikai ipari termelés, és ez némileg visszaveti a kivitelt. Továbbra is élénk a belföldi magánfogyasztás, az infláció az idén nem éri el a 3,5 százalékot, jövőre pedig 2,5 százalékra csökken. Svájc, bruttó tőkekivitele júliusban 3,46 milliárd frankra nőtt az egy évvel korábbi 2,28 milliárdról, de az első hét hónap tőkekiáramlása nem érte el az egy évvel korábbi összeget; 25,59 milliárd frank volt, míg a múlt év első 7 hónapjában 25,9 milliárd. (Reuter) J BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1935. SZEPTEMBER 3., KEDD XVI. ÉVFOLYAM, 167. (4170.) SZÁM A Világbank láltoztatásot javasol ez indiai bankrendszerben Indiának a Világbank véleménye szerint át kellene szerveznie az állami tulajdonban levő bankok rendszerét, ily módon javulhatna e pénzintézmények munkájának hatékonysága. Jelenleg az a helyzet — olvasható a Világbank egyik jelentésében —, hogy egyre szaporodnak az egymást átfedő tevékenységű pénzintézmények mind az ipari, mind a mezőgazdasági szektorban. A Világbank szakértői úgy vélik, hogy a különböző kedvezményes kamatkonstrukciók azzal a veszéllyel járnak, hogy az optimálistól messze eltérően osztják szét a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Indiában a kamatok a kölcsönvevők kategóriákba sorolásától függően ,4 és 17,5 százalék között mozognak. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A SZOVJETUNIÓ VOLT A MOST VÉGET ÉRT IDÉNYBEN FRANCIAORSZÁG legnagyobb búzavevője, s az USA-tól is átveszi a szerződés szerinti mennyiséget. (8. oldal) + A GÖRÖG KORMÁNY KÉNYTELEN MEGSZORÍTÁSOKAT ALKALMAZNI gazdaságpolitikájában. (2. oldal) + A MOST MEGNYÍLT SZALONIKI VÁSÁRON minden eddiginél nagyobb területen állítanak ki magyar vállalatok. (3. oldal) + A JAMBURGI GÁZKITERMELÉS VALÓSZÍNŰLEG 1987-ben kezdődhet el, addigra meg kell teremteni az alapvető lakossági infrastruktúrát is. (4. oldal) + DÉL-AFRIKA AZ ÉV VÉGÉIG CSAK A KAMATOKAT fizeti esedékes tartozásai után, tőkét nem törleszt. (2. oldal) + AFRIKA EGYES ORSZÁGAI ELŐRELÁTHATÓLAG AZ IMF-HITELEKET SEM fogják tudni törleszteni, márpedig ezeket nem lehet átütemezni. (5. oldal) + SZÖULBAN TANÁCSKOZNAK A FEJLŐDŐ VILÁG TEXTILEXPORTŐREI a protekcionizmus ügyében kialakítandó álláspontról. (8. oldal) + A HUNGAROCOOP LEGNAGYOBB PARTNERE AZ NSZK, vele való forgalmának zömét ottani közös vállalata bonyolítja le. (3. oldal) Katasztrofálisan rossz szüret várható Ausztriában Az osztrák borárak akár 50 százalékkal is följebb mehetnek a szigorúbbá vált bortörvény, illetve a közel harminc éve nem tapasztalt rossz szőlőtermés miatt. — figyelmeztetett a hét végén Johann Traxler, az országos borászati szövetség vezetője. A szőlő ára várhatóan duplája lesz a tavalyinak az említett okok miatt, s ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak másfélszeres árat kell majd fizetniük a palackozott borokért. A kemény téli fagyok a potenciális termés felét tönkretették. A pusztítás az ország legfontosabb szőlőtermő vidékén, Alsó-Ausztriában volt a legnagyobb mértékű, a következmény: az idei szüret a várakozások szerint a legrosszabb lesz 1959 óta. A bécsi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint idén mindössze 130 millió liternyi bor készül, a tavalyi mennyiségnek csak 48,2 százaléka. Az ország 531 ezer szőlősgazdáját tömörítő szövetség vezetője is túl szigorúnak minősítette a múlt héten elfogadott új bortörvényt. Mint mondta, a rendelkezések jócskán megnövelik a gazdák által végzendő „papírmunkát” s ennek következtében a termelési költségeket. Traxler szerint az érintettek ennek ellenére be fogják tartani a törvényt, noha szinte semmi reményük sincs a korábbi exportvolumen elérésére. Az ellenzéki Osztrák Néppárt szóvivője még keményebben ítélte el az új bortörvényt, amelyben „túlzó, a szőlő- és a bortermelésnek ártó bürokratikus intézkedések” sorakoznak. Az ellenzék szenzációhajhászással vádolta meg a kormányt, amiért az rekordgyorsasággal vitte keresztül a bortörvény elfogadtatását. (A törvény részleteiről lapunk augusztus 31-i számának 1. oldalán írtunk, a minőségi borok palackozásánál a megengedett legnagyobb, űrtartalmat hibásan 75 deciliterben adtuk meg, a helyes méret 0,75 liter.) (Reuter) LENGYEL KÖZGAZDÁSZVÉLEMÉNY A REFORM KILÁTÁSAIRÓL A lengyel gazdasági reform akadályairól, a megvalósítás lehetőségeiről nyilatkozott Jozef Pajeszka, a nemzetközileg ismert lengyel közgazdász. A Polítyka legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában a professzor reménykeltőnek nevezte, hogy — a korábbi reformkísérletektől eltérően — ezúttal a reformot erősen támogatja a politikai vezetés. Nagyon sok vállalati igazgató is a reform mellett áll — hangsúlyozta. A gazdasági reformnak nincsenek elvi, ideológiai ellenfelei — hangsúlyozta —, ilyen oldalról tehát nem fenyegeti veszély az előrelépést. A felső és a középszintű vezetők körében azonban sokan a közösségi érdekek fölé emelik a csoport-, vagy a magánérdekeket — tette hozzá Pajeszka, aki már a mostani reformotmegelőző két reformkísérletben is közreműködött. A professzor ilyen megfontolásból azt vetette föl: keresztül kell vinni a reformot, hogy érvényesíteni lehessen a közösség legfontosabb érdekeit. A professzor a reform sikere végett, nagyon, fontosnak tartja a egyidejűleg "a társadalmi hangulatot, mint megjegyezte, szükség vanarra, hogy az emberek célravezetőnek érezzék a reformerőfeszítéseket. A reformot nehezítő körülményekről szólva Pajeszka kiemelte: a reform sikere a gazdasági egyensúly elérésétől függ. Nehéz viszont gyorsan mevalósítani ezt az egyensúlyt, mivel az ország különböző okokból olyan döntésekre kényszerül, amelyek lassítják a változások ütemét. A külkereskedelemben például objektív körülmények nehezítik Lengyelország helyzetét — az adósságok törlesztéséről van szó. Sokat kellene és lehetne tenni viszont az egyensúly eléréséhez a beruházási programok korrigálásával, a felső- és a középszintű vezetők azonban gátolják ezt a folyamatot — jegyezte meg. Kényes kérdés a költségvetési deficit is, mert nehéz visszavonni bizonyos szociális juttatásokat. Az is gond, , hogy gyorsabban nőnek a bérek, mint a munka termelékenysége. A korábbi reformkísérleteket külgazdasági nyitással egyidejűleg próbálták megvalósítani — emlékeztetett Pajeszka. A mostani helyzet összehasonlíthatatlanul nehezebb, hiszen a tőkés import 50 százalékkal esett vissza, s ez szerinte bármelyik európai államot térdre kényszerítette volna. Ezek a rendkívül kedvezőtlen külső feltételek nehezítik a gazdasági reform véghezvitelét, nem jelentik azonban azt, hogy miattuk eleve lehetetlen lenne a gazdaságirányítás korszerűsítése — mondta végezetül a közgazdászprofesszor. (MTI) Lengyel-osztrák közlekedési tárgyalások Ladna osztrák közlekedési miniszter lengyelországi látogatása során megállapodott Lengyel kollégájával, Kaminskyval, hogy még az idén tárgyalásokat kezdeményeznek Csehszlovákia részvételével az osztrák—lengyel vasúti forgalom lényeges meggyorsításáról a csehszlovák tranzitszakaszon. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a forgalomból minél többet a közútról a vasútra tereljenek. Lacina ezenkívül tárgyalásokat folytatott a lengyel külkereskedelmi, valamint a kohó- és gépipari miniszterrel is. Az új hitellehetőségek megnyílása után a lengyelek nagy érdeklődést mutattak osztrák berendezések és gépek, valamint vasúti anyagok iránt. (APA) Gyorsuló növekedést jeleznek az osztrák konjunktúra mutatói Az osztrák ipari termelés 1989 első félévében 5 százalékkal nőtt a tavalyi 4,9 százalék után. Júniusban azonban a növekedés 8 százalékkal múlta felül a tavalyit. Különösképpen a beruházási javak termelése nőtt: az első félévben 9 ezen belül júniusban 14 százalékkal. A fogyasztási javak termelése 2 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkeké 5 a ruházaté 1 százalékkal. A júniusi gyorsulás a ruházati iparban 7, az élelmiszerek és a fogyasztási cikkeknél 4 százalékos növekedést jelentett. Az ipar megrendelésállománya a tavalyinál 9 százalékkal volt nagyobb az első félévben, a júniusi növekedés nominálisan 16 százalékos volt. (APA)