Világgazdaság, 1985. november (17. évfolyam, 210/4213-229/4232. szám)

1985-11-01 / 210. (4213.) szám

2 1985. NOVEMBER 1. Ismét növekvőben a világ energiatermelése A világ teljes energiatermelése tavaly 4 százalékkal, illetve volu­menben, 12 ezer billió btu-val fori­­tish thermal unittal, ■ átszámítva 444 millió tonna szén-egyenértékkel­ nőtt 1983-hoz képest — olvasható az amerikai energiaügyi miniszté­rium egyik részlege, az energiaügyi tájékoztató hivatal (EIA) által ki­adott 1984-es energiaügyi évkönyv­ben. A dokumentum kiemeli, hogy a tavalyi volt az első komolyabb termelésnövekedés 1979 óta, amikor 5 százalékos, illetve 14 ezer billió lotá-s növekményt mértek. Tavaly a földgáztermelés nőtt a leggyorsabban, 7 százalékkal múlta felül az 1983-as kibocsátást. Ezután a szén következik 2,8, majd a kő­olaj 2,5 százalékos növekménnyel, de az­­ összes többi energiahordozó, illetve­­ energiafajta termelése is meghaladta az 1983-ban jelzett szin­tet. A világ elsődleges energiakibo­csátásában tavaly a nyersolaj és az olajgázok 41 százalékos arányt kép­viseltek, a szén 28, a földgáz 20, a vízenergia 7, az atomenergia­ pedig 4 százalékkal részesedett. Az USA a múlt évben megtar­totta vezető helyét a világ energia­­termelésében, utána sorban a Szov­jetunió, Kína, Kanada és Szaúd- Arábia következett. A széntermelés­ben is az USA vezette a mezőnyt, tav­alyi kibocsátása 890 millió short tonna (1 short tonna , 907,2 ki­logramm) volt, a második Kínáé 850 millió, a harmadik Szovjetunióé 787 millió short tonna volt. Egy másik jelentés, amelyet az Independent Petroleum Association of America (IP­A­A) nevű szervezet szakértői készítettek, az idei és a jövő évi amerikai energiafelhasz­nálásról tartalmaz becsléseket. Eszerint az USA energiafogyasztá­sa 1985-ben 1 százalékkal, 1986- ban pedig 1,5 százalékkal növek­szik, s­ a jövő évi gyorsabb ütem az akkorra várt gyorsabb gazda­sági növekedéssel van összefüggés­ben. Az IPAR szerint folytatódni fog a felhasznált energiának a nem­zeti össztermékhez, a GNP-hez vi­szonyított csökkenése, s egységnyi GNP megtermeléséhez 1986-ban már 20 százalékkal kevesebb ener­giafelhasználásra lesz szükség, mint 1970-ben. Az USA kőolajfelhasználása a je­lentés szerint az idei 0,5 százalé­kos csökkenést követően 1986-ban 0,5 százalékkal növekszik, s a föld­gázfogyasztás jövő évi növekedése is ennyi lesz, miután 1985-ben nem változik a felhasznált mennyiség 1984-hez képest. Az USA nyers­olajtermelése idén és jövőre egy­aránt napi 8,9 millió barrel körül lesz, ez 50 ezer barrellal több az 1984-es napi átlagnál. A legtöbb amerikai olajlelőhely kibocsátása egyébként csökkenőben van, csak az alaszkai és a kaliforniai tenge­ri talapzatú lelőhelyeken nő a ki­termelés. A szakértők ennek alap­ján úgy vélik, hogy az USA napi olajimportja jövőre 300 ezer bar­rellel lesz több az ideinél, s a nö­vekmény főként nyersolajból fog állni. Az olajtermékek iránti 1988- as napi átlagkeresletet 15,75 millió barrelre teszi az IPAR, s elsősor­ban a repülőgépbenzin és a köze­pes olajszármazékok iránti igény növekedését jósolja, a benzinfo­gyasztás szerinte változatlan marad. A szén iránt a jelentés 2 száza­lékos keresletnövekedést becsül a jövő évre az idei 4 százalék után, az atomerőművekben termelt áram felhasználása 10, a vízerőművekben előállított áramé illetve a további energiafajtáké pedig együttesen 5 százalékkal fog emelkedni. A víz­energia hasznosítása az idén vár­hatóan 10 százalékkal csökken az ország számos térségében tapasz­talt csapadékhiány miatt. (AP—DJ) LEÉPÍTÉSEK VÁRHATÓK A GÖRÖG KERESKEDELMI FLOTTÁBAN­ Görögországnak csökkentenie kell kereskedelmi flottáját, amely jelen­leg a legnagyobb az EGK-ban — mondják a Közös Piac tengerhajó­zási szakértői. Egy EGK szakcsoport tanulmánya szerint erre a lépésre a szállítási kapacitások világméretű 30—35 százalékos túlkínálata miatt lenne szükség.­­A­ görög hajózás most éli át tör­ténetének legsúlyosabb válságát. Pi­reuszban 334 görög tulajdonban le­vő hiétó vesztegel, amely az összes Görö­ögországban bejegyzett hajótér­nek a 20 százalékát adja. Korábban már 36,8 millió tonnáról 32 millió tonnára csökkentették a flotta ka­pacitását, de az EGK csoport sze­rint a kedvező üzletmenet biztosí­­­­tásához további leépítésre van szük­ség: 30, 28, esetleg 25 millió ton­náig. A tanulmányt készítő csoport ez év­­végére nyújtja be a tengeri áru­szállítással foglalkozó munkáját az EGK minisztereknek. A csoport ve­zetője utalt rá, hogy amerikai és más külföldi bankok 2 milliárd dol­lárt kölcsönöztek görög hajóstársa­ságoknak. A jelenlegi helyzetben azonban ezek a bankok kénytelenek veszteségeket elkönyvelni, mivel a hajótulajdonosok nem tudják ki­használni hajóikat. Görög hajózási berkekben úgy vélik, hogy a kölcsönző bankok ed­dig több mint 300 millió dollárt vesztettek a görög hajótársaságok­nak nyújtott kölcsönökön. (Finan­cial Times) sz India kereskedelmi mérlegének deficitje előzetes becslések szerint 21,09 milliárd rúpia (1 dollár / 12,02 rúpia) volt az 1985 áprilisával kezdődött pénzügyi év első negye­dében az egy évvel korábbi 12,55 milliárddal szemben. Ebben az idő­szakban az export 22,39, az import pedig 43,48 milliárd rúpiára rúgott. JELENTI Szénből motorüzemanyagot elő­állító kísérleti berendezés kezdte meg működését a Moszkva környé­ki szénmedencében, Tula város kö­zelében. Az üzemben minimális energiafelhasználással 5 tonna kő­szénből nyernek többszáz kilogramm folyékony fűtőanyagot, amely ben­zingyártás alapanyaga lehet. I UCENCINFORIV 1­985 nemzetközi műszaki-szellemi termékkiállítás 1985. október 29— november 5. Újítások, találmányok, szabadalmak, licencek, know-how-ok az ipar számos területéről. Információ Szaktanácsadás IPARI BEMUTATÓHÁZ Budapest VIII., Rákóczi út 57. Nyitvatartási 1985. október 29-én 14-18 óráig 1985. október 29-november 5-ig naponta 10—18 óráig szombaton 10-14 óráig vasárnap zárva, i ~ ■ L LICENC-sízféRffi Csök­ken a termelés Szingapúrban Az idén várhatóan 4,5 százalék­kal csökken a hazai össztermék, a GDP Szingapúrban, míg korábban a kormány hivatalos becslése nulla növekedéséről szólt. Ha a legújabb előrejelzések beválnak, akkor az idei lesz a legrosszabb teljesít­mény 1984 óta, amikor a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal csökkent — írja az ország köz­ponti napilapja. Az idei év eddig eltelt időszakának adatai pedig ar­ra utalnak, hogy a kedvezőtlen jóslatok valószínűleg beigazolód­nak: az idei év első negyedében nulla volt a növekedés üteme, áp­rilis és június között pedig 0,6 százalékkal csökkent a GDP, míg tavaly 8,2 százalékkal gyarapodott. (Reuter) Mérséklődött az NSZK kőolajimportja Az NSZK kőolajimportja az év el­ső kilenc hónapjában 4,2 százalékkal 48,7 millió tonnára csokiként a meg­felelő tavalyi időszak 50,8 millió ton­nájáról — közölte a szövetségi keres­kedelmi hivatal. Szeptemberben 5,2 millió tonna kőolajat importáltak, az augusztusinál 1,9 százalékkal többet, a tavaly szeptemberinél viszont 3,6 százalékkal kevesebbet. Egy tonna importált kőolaj átlagára szeptem­berben 589,71 márka volt, 7,9 száza­lékkal kevesebb a tavaly szeptem­berinél, 2,7 százalékkal több viszont az augusztusban fizetett átlagnál. Az első háromnegyed évben összesen 31,3 milliárd márkába került az olaj­import, ez 0,6 százalékkal több a megfelelő tavalyi időszak számlájá­nál. Az NSZK fő szállítói az idő­szakban Nagy-Britannia (13,5 millió tonnával), Nigéria (7,4 millió tonna), Líbia (7,2 millió tonna), Venezuela (3,9 millió tonna) és Algéria (3,1 mil­lió tonna) volt. (AP—DJ) Tíz kísérleti atomerőmű működik Kínában Kína 10 atomerőművét — ame­lyekből kilencet maga épített­ — tudományos és katonai kutatásokra használja — közölte a Zsenmin Zsipao tengeren túli kiadása. A reaktorok méretéről nem közölt adatokat, csak annyit lehet tudni, hogy egyet importáltak közülük. Korábbi tudósításokban szerepelt, hogy a Szovjetunió adott Kínának egy kisméretű kísérleti reaktort még 1960 előtt, mielőtt megsza­kadt a két ország közötti műszaki együttműködés. Kína első termelő atomerőművé­nek építése a Sanghaj tartomány­beli Sinsanban lassan halad. Ez a reaktor egy tervezet részeként épül, amely szerint az ezredfordu­lóig tíz termelő reaktort kívánnak építeni, együttesen 10 ezer mega­watt teljesítménnyel. A jelenleg egy Hongkong közelében építendő atomerőmű megvalósításáról foly­nak tárgyalások egy francia és egy angol céggel. (Reuter) A Szovjetunió emelte a Nyugatra exportált olajának árát A Szovjetunió, amely nemrég erősen visszafogta nyugati olajex­portját, hivatalos áremelést hajtott végre — jelentették az olajkereske­­dők. Az Ural-fajta novemberi szerző­déses­­ára az utolsó árhoz, a barre­lenkénti 27,60 dollárhoz képest 70 centtel emelkedett. A szovjet olajat, amelyet Nyugaton közvetlenül fi­nomítóknak, vagy meghatározott kereskedőknek értékesítenek, októ­berben nem hivatalosan állítólag már drágábban adták. Az utóbbi időben igen kevés szovjet olaj ér­kezett a nyugat-európai szabad­piacokra. Az exportvisszafogás pontos okáról megoszlanak a nyu­gati vélemények, amelyek kiemelik, hogy a Szovjetunió devizabevéte­leiben meghatározó szerepet ját­szanak az olajexportból eredő be­vételek. A kimaradásokat részben műszaki problémákra vezetik visz­­sza, egyesek pedig azt állítják, hogy az export egy részét a Szov­jetunió, átmenetileg átterelte KGST- partnereihez, amelyek az iráni olajexportot akadályozó iraki táma­dások, miatt nem kapták meg­­ az­­ Irántól szerződéses keretben meg­rendelt olaj egy részét. A mostani áremelésről a nyugati vevőknek csak­ egy része kánott eddig érté­ . •értést,".szebben nem szerepel, hogy a vásárlók novemberben­­ mennyi olajra számíthatnak. (Reuter) A sk­vjst vállalati kisegítő gazdaságok gondjai Moszkvai tudósítónktól: Speciális, kizárólag a Szovjet­­unióban létező gazdálkodási forma a vállalati kisegítő gazdaságoké. A kifejezés olyan mezőgazdasági-ál­lattenyésztési tevékenységet takar, amelyet iparvállalatok végeznek. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy egy-egy szovjet iparvállalat saját munkásainak közreműködésé­vel, többnyire saját eszközeivel, el­sősorban saját dolgozóinak jobb élelmiszerellátása céljából növénye­ket, zöldséget, gyümölcsöt termeszt, állatokat hizlal és dolgoz fel. Hogy ez miért került most szóba? Az SZKP Politikai Bizottsága és a Központi Bizottság szakemberei a közelmúltban tárgyalták a kisegítő gazdaságok problémáit. A Politikai Bizottság arról hozott határozatot, hogy a jövőben az eddigieknél erő­teljesebben kell központilag támo­gatni a vállalati kisegítő gazdasá­gokat; vetőmagokat, szaporítóanya­gokat, növendékállatokat kell adni nekik. A Központi Bizottságban a mezőgazdasági tevékenységben ér­dekelt minisztériumok képviselői tartották az értekezletet a Közpon­ti Bizottság illetékes szakemberei­vel. Megállapították, hogy az ipar­­vállalatok dolgozói erősen érdekel­tek a kisegítő gazdaságok fenntar­tásában, s ennek révén észrevehe­tően javult élelmiszer-ellátásuk. Közismert, hogy például az üzemi étkezdék sokkal jobb minőségű és választékosabb ételeket képesek nyújtani a dolgozóknak ott, ahol van kisegítő gazdaság. Ezek azok a vállalatok, ahol a reggel leadott megrendelés alapján a munka vé­geztével a dolgozók a kisegítő gaz­daságból származó zöldséghez, tej­termékhez, húshoz juthatnak. A Központi Bizottság ülésén megállapították, hogy sok minisz­térium vezetői nem nyilvánítanak igazi érdeklődést a kisegítő gaz­daságok megszervezése iránt, ide tartozik az elektronikai, az építő­ipari, a szerszámgépgyártási mi­nisztérium és más minisztériumok. Mint elhangzott, meglevő mezőgaz­dasági felszereléseiket sem a kí­vánt hatékonysággal használják, keveset fordítanak beruházási esz­közeikből mezőgazdasági célokra. A kiadott közlemény hangsúlyoz­za: a kisegítő gazdaságok fejlesz­tését állandóan szem előtt álló fel­adatként kell értelmezni. Igaz, a dolgozók élelmiszerellá­tása javulhat a kisegítő gazdasá­gok révén. Azzal azonban egyelőre csak mint másodrangú kérdéssel bánnak a legfelső szervek. A mun­kaerőhiánnyal küszködő vállalatok­nál már az alaptevékenység elvég­zése is nehézségeket okoz, az pe­dig még több problémával járna, ha a dolgozók egy részét mező­­gazdasági, állattenyésztési munkára kellene átképezni. A költségekről is alig esik szó, holott tapasztalat, esetleg megfelelő talaj és egyéb kö­rülmények híján bizony az átlagos­nál jóval drágább a vállalati kise­gítő gazdálkodás. Ha központilag ■több segítséget fognak kapni az iparvállalatok a mezőgazdasági munkához (vetőmagot, gépet, nö­vendékállatot), akkor bizonyára na­gyobb kedvvel fogják kialakítani a kisegítő gazdaságokat. Nemrég más, az alaptevékenységüktől eltérő feladatot is kaptak az iparválla­latok, a lakossági szolgáltatások egy részének átvállalását. P. A. ­ Újra vegyszerre bukkantak osztrák borokban Ismét az egészségre káros anyagok­ra bukkantak osztrák borokban’ — jelentette be a bécsi mezőgazdasági minisztérium szóvivője —: burgen­landi borokban nátriumsavat fedez­tek fel, a vegyszert robbanóanya­gokban alkalmazzák. Eddig 1000 hektoliter bort koboztak el a ható­ságok burgenlandi szőlősgazdáktól a vizsgálatokat követően. A mezőgaz­dasági minisztérium szóvivője sze­rint az eddig megvizsgált borok literenként 0,5—1,5 milligramm vegyszert tartalmaztak, az egészsé­get károsító mennyiség 1 milli­gramm testsúlykilogrammonként. (Reuter) m&OGAZDAS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenít* ‘•Hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN­­Főszerkesztő­helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp V., Dorottya w. gc SV­­Postacím: Budapest Pf. 534, 139? Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp I., Fém u. 5— 7. Postacím: Pf. 3­1426 Telefon: 359-590 Terjeszt? a Magyar Posta Előfizetési díj év* 5400 Ft Előfizethető bármely űrlapkézbesítő posta­hivatalnál, e hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és e Hírlapelőfizetési és tápellátó*­ Irodánál fHELIR) Budapest V.. József nád© I .tér II. • 1900 közvetle­nül, vagy postautalványon valamint át­utalással a WEHR 515-9616? Ké­­zforgalmi jelzőszámra-85.S102/9­10 - Szedte Zrínyi Nyomda Bpest Felelős vezető? Vágó Sándo­ré Nyomda • Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vízfilm­ ? Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 •­ Üzletek ás éttermek bérbeadása Kínában A kínai belkereskedelmi minisz­térium közlése szerint Kínában ta­valy a kis állami üzletek és étter­mek hatvan százalékát adták bér­be magánszemélyeknek vagy kol­lektíváknak. Ezek az üzletek és éttermek ko­rábban kevés nyereséggel üzemel­tek, vagy egyáltalán nem mutattak fel nyereséget. Az új rendszerben a felelősség a haszonért és a vesz­teségért átkerült az üzlet- vagy étteremvezetők kezébe. A lépés an­nak az erőfeszítésnek része, hogy Kínában decentralizálják a keres­kedelmi szektort. (MTI) VILÁGGAZDASÁG ­ MÉGIS LESZ ALAGÚT A LA MANCHE-CSATORNA ALATT? Tegnap járt le a határidő, amed­dig brit és francia hivataloknál be lehetett nyújtani a La Manche­­csatorna két oldalának összekap­csolására vonatkozó terveket. A fej­leményeket éberen figyelő bankok szerint négy javaslat futott be, de közülük csak kettő esélyes. Párizs­ban és Londonban jelentétt, jövő tavasszal hoznak végső döntést, melyik elképzelést választják. Az Euroroute francia—brit tár­saság nagyratörő terveket sző. Ők két hidat és egy tenger alatti alagutat építenének, egyiken köz­úti, a másikon vasúti forgalom bo­nyolódhatna le. Számítások szerint a beruházás 11,2 milliárd dollárba kerülne, de az Euroroute bízik benne, hogy elő tudja teremteni a pénzt — kiváltképp, ha a két kor­mány is­­ valamilyen mértékben ga­ranciát vállal, s legalább 50 évig magán­kézben marad a vállalkozás. Ez esetben a befektetők hét év el­teltével látnának pénzt először, az­után évi átlag 20 százalékos lenne a megtérülés. Az új illetékekből ugyanis várhatóan évi 600­­ millió dollárnak megfelelő összeg folyna be. A másik terv gazdája az ugyan­csak brit—francia Channel Turner Group—France Manche, amely a tenger szintje alatt 40 méterrel húzódó vasúti alagutat képzel, „csak” 5,3 milliárd dollárnak meg­felelő összegért. A finanszírozás esélyeit illetően ez utóbbi társaság is bizakodik. A vállalkozás indikátora lesz an­nak, hogy London és Párizs meny­nyire gondolja komolyan a két or­szág, illetve a szárazföldi Európa és a szigetország összekapcsolását — mondják megfigyelőik. Francia­­ország támogatja a tervet, mert a kapocs forgalmat, üzletet szívna el a szomszédos országokból, s köz­vetve hozzájárulhatna a munka­helyek szaporodásához. Pénzügyi­leg "meg * egyi­s kormány"­­sem * sígV felezte el magát semmire, de az máris egyértelmű, hogy a La Manche-csatornán közlekedő komp­járatok tulajdonosai prüszkölnek a terv ellen. Ez, mellesleg, nö­veli a csatorna­kapocs körüli bi­zonytalanságokat is, mert előfor­dulhat, hogy a komptársaságok, a híd-alagút elkészülte után, drasz­tikusan csökkentik tarifáikat, s ez­zel versenyképtelenné teszik a köz­vetlen összeköttetést. (Reuter, AP— DJ) _________

Next