Világgazdaság, 1985. november (17. évfolyam, 210/4213-229/4232. szám)
1985-11-01 / 210. (4213.) szám
2 1985. NOVEMBER 1. Ismét növekvőben a világ energiatermelése A világ teljes energiatermelése tavaly 4 százalékkal, illetve volumenben, 12 ezer billió btu-val foritish thermal unittal, ■ átszámítva 444 millió tonna szén-egyenértékkel nőtt 1983-hoz képest — olvasható az amerikai energiaügyi minisztérium egyik részlege, az energiaügyi tájékoztató hivatal (EIA) által kiadott 1984-es energiaügyi évkönyvben. A dokumentum kiemeli, hogy a tavalyi volt az első komolyabb termelésnövekedés 1979 óta, amikor 5 százalékos, illetve 14 ezer billió lotá-s növekményt mértek. Tavaly a földgáztermelés nőtt a leggyorsabban, 7 százalékkal múlta felül az 1983-as kibocsátást. Ezután a szén következik 2,8, majd a kőolaj 2,5 százalékos növekménnyel, de az összes többi energiahordozó, illetve energiafajta termelése is meghaladta az 1983-ban jelzett szintet. A világ elsődleges energiakibocsátásában tavaly a nyersolaj és az olajgázok 41 százalékos arányt képviseltek, a szén 28, a földgáz 20, a vízenergia 7, az atomenergia pedig 4 százalékkal részesedett. Az USA a múlt évben megtartotta vezető helyét a világ energiatermelésében, utána sorban a Szovjetunió, Kína, Kanada és Szaúd- Arábia következett. A széntermelésben is az USA vezette a mezőnyt, tavalyi kibocsátása 890 millió short tonna (1 short tonna , 907,2 kilogramm) volt, a második Kínáé 850 millió, a harmadik Szovjetunióé 787 millió short tonna volt. Egy másik jelentés, amelyet az Independent Petroleum Association of America (IPAA) nevű szervezet szakértői készítettek, az idei és a jövő évi amerikai energiafelhasználásról tartalmaz becsléseket. Eszerint az USA energiafogyasztása 1985-ben 1 százalékkal, 1986- ban pedig 1,5 százalékkal növekszik, s a jövő évi gyorsabb ütem az akkorra várt gyorsabb gazdasági növekedéssel van összefüggésben. Az IPAR szerint folytatódni fog a felhasznált energiának a nemzeti össztermékhez, a GNP-hez viszonyított csökkenése, s egységnyi GNP megtermeléséhez 1986-ban már 20 százalékkal kevesebb energiafelhasználásra lesz szükség, mint 1970-ben. Az USA kőolajfelhasználása a jelentés szerint az idei 0,5 százalékos csökkenést követően 1986-ban 0,5 százalékkal növekszik, s a földgázfogyasztás jövő évi növekedése is ennyi lesz, miután 1985-ben nem változik a felhasznált mennyiség 1984-hez képest. Az USA nyersolajtermelése idén és jövőre egyaránt napi 8,9 millió barrel körül lesz, ez 50 ezer barrellal több az 1984-es napi átlagnál. A legtöbb amerikai olajlelőhely kibocsátása egyébként csökkenőben van, csak az alaszkai és a kaliforniai tengeri talapzatú lelőhelyeken nő a kitermelés. A szakértők ennek alapján úgy vélik, hogy az USA napi olajimportja jövőre 300 ezer barrellel lesz több az ideinél, s a növekmény főként nyersolajból fog állni. Az olajtermékek iránti 1988- as napi átlagkeresletet 15,75 millió barrelre teszi az IPAR, s elsősorban a repülőgépbenzin és a közepes olajszármazékok iránti igény növekedését jósolja, a benzinfogyasztás szerinte változatlan marad. A szén iránt a jelentés 2 százalékos keresletnövekedést becsül a jövő évre az idei 4 százalék után, az atomerőművekben termelt áram felhasználása 10, a vízerőművekben előállított áramé illetve a további energiafajtáké pedig együttesen 5 százalékkal fog emelkedni. A vízenergia hasznosítása az idén várhatóan 10 százalékkal csökken az ország számos térségében tapasztalt csapadékhiány miatt. (AP—DJ) LEÉPÍTÉSEK VÁRHATÓK A GÖRÖG KERESKEDELMI FLOTTÁBAN Görögországnak csökkentenie kell kereskedelmi flottáját, amely jelenleg a legnagyobb az EGK-ban — mondják a Közös Piac tengerhajózási szakértői. Egy EGK szakcsoport tanulmánya szerint erre a lépésre a szállítási kapacitások világméretű 30—35 százalékos túlkínálata miatt lenne szükség.A görög hajózás most éli át történetének legsúlyosabb válságát. Pireuszban 334 görög tulajdonban levő hiétó vesztegel, amely az összes Göröögországban bejegyzett hajótérnek a 20 százalékát adja. Korábban már 36,8 millió tonnáról 32 millió tonnára csökkentették a flotta kapacitását, de az EGK csoport szerint a kedvező üzletmenet biztosításához további leépítésre van szükség: 30, 28, esetleg 25 millió tonnáig. A tanulmányt készítő csoport ez évvégére nyújtja be a tengeri áruszállítással foglalkozó munkáját az EGK minisztereknek. A csoport vezetője utalt rá, hogy amerikai és más külföldi bankok 2 milliárd dollárt kölcsönöztek görög hajóstársaságoknak. A jelenlegi helyzetben azonban ezek a bankok kénytelenek veszteségeket elkönyvelni, mivel a hajótulajdonosok nem tudják kihasználni hajóikat. Görög hajózási berkekben úgy vélik, hogy a kölcsönző bankok eddig több mint 300 millió dollárt vesztettek a görög hajótársaságoknak nyújtott kölcsönökön. (Financial Times) sz India kereskedelmi mérlegének deficitje előzetes becslések szerint 21,09 milliárd rúpia (1 dollár / 12,02 rúpia) volt az 1985 áprilisával kezdődött pénzügyi év első negyedében az egy évvel korábbi 12,55 milliárddal szemben. Ebben az időszakban az export 22,39, az import pedig 43,48 milliárd rúpiára rúgott. JELENTI Szénből motorüzemanyagot előállító kísérleti berendezés kezdte meg működését a Moszkva környéki szénmedencében, Tula város közelében. Az üzemben minimális energiafelhasználással 5 tonna kőszénből nyernek többszáz kilogramm folyékony fűtőanyagot, amely benzingyártás alapanyaga lehet. I UCENCINFORIV 1985 nemzetközi műszaki-szellemi termékkiállítás 1985. október 29— november 5. Újítások, találmányok, szabadalmak, licencek, know-how-ok az ipar számos területéről. Információ Szaktanácsadás IPARI BEMUTATÓHÁZ Budapest VIII., Rákóczi út 57. Nyitvatartási 1985. október 29-én 14-18 óráig 1985. október 29-november 5-ig naponta 10—18 óráig szombaton 10-14 óráig vasárnap zárva, i ~ ■ L LICENC-sízféRffi Csökken a termelés Szingapúrban Az idén várhatóan 4,5 százalékkal csökken a hazai össztermék, a GDP Szingapúrban, míg korábban a kormány hivatalos becslése nulla növekedéséről szólt. Ha a legújabb előrejelzések beválnak, akkor az idei lesz a legrosszabb teljesítmény 1984 óta, amikor a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal csökkent — írja az ország központi napilapja. Az idei év eddig eltelt időszakának adatai pedig arra utalnak, hogy a kedvezőtlen jóslatok valószínűleg beigazolódnak: az idei év első negyedében nulla volt a növekedés üteme, április és június között pedig 0,6 százalékkal csökkent a GDP, míg tavaly 8,2 százalékkal gyarapodott. (Reuter) Mérséklődött az NSZK kőolajimportja Az NSZK kőolajimportja az év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal 48,7 millió tonnára csokiként a megfelelő tavalyi időszak 50,8 millió tonnájáról — közölte a szövetségi kereskedelmi hivatal. Szeptemberben 5,2 millió tonna kőolajat importáltak, az augusztusinál 1,9 százalékkal többet, a tavaly szeptemberinél viszont 3,6 százalékkal kevesebbet. Egy tonna importált kőolaj átlagára szeptemberben 589,71 márka volt, 7,9 százalékkal kevesebb a tavaly szeptemberinél, 2,7 százalékkal több viszont az augusztusban fizetett átlagnál. Az első háromnegyed évben összesen 31,3 milliárd márkába került az olajimport, ez 0,6 százalékkal több a megfelelő tavalyi időszak számlájánál. Az NSZK fő szállítói az időszakban Nagy-Britannia (13,5 millió tonnával), Nigéria (7,4 millió tonna), Líbia (7,2 millió tonna), Venezuela (3,9 millió tonna) és Algéria (3,1 millió tonna) volt. (AP—DJ) Tíz kísérleti atomerőmű működik Kínában Kína 10 atomerőművét — amelyekből kilencet maga épített — tudományos és katonai kutatásokra használja — közölte a Zsenmin Zsipao tengeren túli kiadása. A reaktorok méretéről nem közölt adatokat, csak annyit lehet tudni, hogy egyet importáltak közülük. Korábbi tudósításokban szerepelt, hogy a Szovjetunió adott Kínának egy kisméretű kísérleti reaktort még 1960 előtt, mielőtt megszakadt a két ország közötti műszaki együttműködés. Kína első termelő atomerőművének építése a Sanghaj tartománybeli Sinsanban lassan halad. Ez a reaktor egy tervezet részeként épül, amely szerint az ezredfordulóig tíz termelő reaktort kívánnak építeni, együttesen 10 ezer megawatt teljesítménnyel. A jelenleg egy Hongkong közelében építendő atomerőmű megvalósításáról folynak tárgyalások egy francia és egy angol céggel. (Reuter) A Szovjetunió emelte a Nyugatra exportált olajának árát A Szovjetunió, amely nemrég erősen visszafogta nyugati olajexportját, hivatalos áremelést hajtott végre — jelentették az olajkereskedők. Az Ural-fajta novemberi szerződésesára az utolsó árhoz, a barrelenkénti 27,60 dollárhoz képest 70 centtel emelkedett. A szovjet olajat, amelyet Nyugaton közvetlenül finomítóknak, vagy meghatározott kereskedőknek értékesítenek, októberben nem hivatalosan állítólag már drágábban adták. Az utóbbi időben igen kevés szovjet olaj érkezett a nyugat-európai szabadpiacokra. Az exportvisszafogás pontos okáról megoszlanak a nyugati vélemények, amelyek kiemelik, hogy a Szovjetunió devizabevételeiben meghatározó szerepet játszanak az olajexportból eredő bevételek. A kimaradásokat részben műszaki problémákra vezetik viszsza, egyesek pedig azt állítják, hogy az export egy részét a Szovjetunió, átmenetileg átterelte KGST- partnereihez, amelyek az iráni olajexportot akadályozó iraki támadások, miatt nem kapták meg az Irántól szerződéses keretben megrendelt olaj egy részét. A mostani áremelésről a nyugati vevőknek csak egy része kánott eddig érté . •értést,".szebben nem szerepel, hogy a vásárlók novemberben mennyi olajra számíthatnak. (Reuter) A skvjst vállalati kisegítő gazdaságok gondjai Moszkvai tudósítónktól: Speciális, kizárólag a Szovjetunióban létező gazdálkodási forma a vállalati kisegítő gazdaságoké. A kifejezés olyan mezőgazdasági-állattenyésztési tevékenységet takar, amelyet iparvállalatok végeznek. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy egy-egy szovjet iparvállalat saját munkásainak közreműködésével, többnyire saját eszközeivel, elsősorban saját dolgozóinak jobb élelmiszerellátása céljából növényeket, zöldséget, gyümölcsöt termeszt, állatokat hizlal és dolgoz fel. Hogy ez miért került most szóba? Az SZKP Politikai Bizottsága és a Központi Bizottság szakemberei a közelmúltban tárgyalták a kisegítő gazdaságok problémáit. A Politikai Bizottság arról hozott határozatot, hogy a jövőben az eddigieknél erőteljesebben kell központilag támogatni a vállalati kisegítő gazdaságokat; vetőmagokat, szaporítóanyagokat, növendékállatokat kell adni nekik. A Központi Bizottságban a mezőgazdasági tevékenységben érdekelt minisztériumok képviselői tartották az értekezletet a Központi Bizottság illetékes szakembereivel. Megállapították, hogy az iparvállalatok dolgozói erősen érdekeltek a kisegítő gazdaságok fenntartásában, s ennek révén észrevehetően javult élelmiszer-ellátásuk. Közismert, hogy például az üzemi étkezdék sokkal jobb minőségű és választékosabb ételeket képesek nyújtani a dolgozóknak ott, ahol van kisegítő gazdaság. Ezek azok a vállalatok, ahol a reggel leadott megrendelés alapján a munka végeztével a dolgozók a kisegítő gazdaságból származó zöldséghez, tejtermékhez, húshoz juthatnak. A Központi Bizottság ülésén megállapították, hogy sok minisztérium vezetői nem nyilvánítanak igazi érdeklődést a kisegítő gazdaságok megszervezése iránt, ide tartozik az elektronikai, az építőipari, a szerszámgépgyártási minisztérium és más minisztériumok. Mint elhangzott, meglevő mezőgazdasági felszereléseiket sem a kívánt hatékonysággal használják, keveset fordítanak beruházási eszközeikből mezőgazdasági célokra. A kiadott közlemény hangsúlyozza: a kisegítő gazdaságok fejlesztését állandóan szem előtt álló feladatként kell értelmezni. Igaz, a dolgozók élelmiszerellátása javulhat a kisegítő gazdaságok révén. Azzal azonban egyelőre csak mint másodrangú kérdéssel bánnak a legfelső szervek. A munkaerőhiánnyal küszködő vállalatoknál már az alaptevékenység elvégzése is nehézségeket okoz, az pedig még több problémával járna, ha a dolgozók egy részét mezőgazdasági, állattenyésztési munkára kellene átképezni. A költségekről is alig esik szó, holott tapasztalat, esetleg megfelelő talaj és egyéb körülmények híján bizony az átlagosnál jóval drágább a vállalati kisegítő gazdálkodás. Ha központilag ■több segítséget fognak kapni az iparvállalatok a mezőgazdasági munkához (vetőmagot, gépet, növendékállatot), akkor bizonyára nagyobb kedvvel fogják kialakítani a kisegítő gazdaságokat. Nemrég más, az alaptevékenységüktől eltérő feladatot is kaptak az iparvállalatok, a lakossági szolgáltatások egy részének átvállalását. P. A. Újra vegyszerre bukkantak osztrák borokban Ismét az egészségre káros anyagokra bukkantak osztrák borokban’ — jelentette be a bécsi mezőgazdasági minisztérium szóvivője —: burgenlandi borokban nátriumsavat fedeztek fel, a vegyszert robbanóanyagokban alkalmazzák. Eddig 1000 hektoliter bort koboztak el a hatóságok burgenlandi szőlősgazdáktól a vizsgálatokat követően. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője szerint az eddig megvizsgált borok literenként 0,5—1,5 milligramm vegyszert tartalmaztak, az egészséget károsító mennyiség 1 milligramm testsúlykilogrammonként. (Reuter) m&OGAZDAS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenít* ‘•Hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁNFőszerkesztőhelyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp V., Dorottya w. gc SVPostacím: Budapest Pf. 534, 139? Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp I., Fém u. 5— 7. Postacím: Pf. 31426 Telefon: 359-590 Terjeszt? a Magyar Posta Előfizetési díj év* 5400 Ft Előfizethető bármely űrlapkézbesítő postahivatalnál, e hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és e Hírlapelőfizetési és tápellátó* Irodánál fHELIR) Budapest V.. József nád© I .tér II. • 1900 közvetlenül, vagy postautalványon valamint átutalással a WEHR 515-9616? Kézforgalmi jelzőszámra-85.S102/910 - Szedte Zrínyi Nyomda Bpest Felelős vezető? Vágó Sándoré Nyomda • Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vízfilm ? Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 • Üzletek ás éttermek bérbeadása Kínában A kínai belkereskedelmi minisztérium közlése szerint Kínában tavaly a kis állami üzletek és éttermek hatvan százalékát adták bérbe magánszemélyeknek vagy kollektíváknak. Ezek az üzletek és éttermek korábban kevés nyereséggel üzemeltek, vagy egyáltalán nem mutattak fel nyereséget. Az új rendszerben a felelősség a haszonért és a veszteségért átkerült az üzlet- vagy étteremvezetők kezébe. A lépés annak az erőfeszítésnek része, hogy Kínában decentralizálják a kereskedelmi szektort. (MTI) VILÁGGAZDASÁG MÉGIS LESZ ALAGÚT A LA MANCHE-CSATORNA ALATT? Tegnap járt le a határidő, ameddig brit és francia hivataloknál be lehetett nyújtani a La Manchecsatorna két oldalának összekapcsolására vonatkozó terveket. A fejleményeket éberen figyelő bankok szerint négy javaslat futott be, de közülük csak kettő esélyes. Párizsban és Londonban jelentétt, jövő tavasszal hoznak végső döntést, melyik elképzelést választják. Az Euroroute francia—brit társaság nagyratörő terveket sző. Ők két hidat és egy tenger alatti alagutat építenének, egyiken közúti, a másikon vasúti forgalom bonyolódhatna le. Számítások szerint a beruházás 11,2 milliárd dollárba kerülne, de az Euroroute bízik benne, hogy elő tudja teremteni a pénzt — kiváltképp, ha a két kormány is valamilyen mértékben garanciát vállal, s legalább 50 évig magánkézben marad a vállalkozás. Ez esetben a befektetők hét év elteltével látnának pénzt először, azután évi átlag 20 százalékos lenne a megtérülés. Az új illetékekből ugyanis várhatóan évi 600 millió dollárnak megfelelő összeg folyna be. A másik terv gazdája az ugyancsak brit—francia Channel Turner Group—France Manche, amely a tenger szintje alatt 40 méterrel húzódó vasúti alagutat képzel, „csak” 5,3 milliárd dollárnak megfelelő összegért. A finanszírozás esélyeit illetően ez utóbbi társaság is bizakodik. A vállalkozás indikátora lesz annak, hogy London és Párizs menynyire gondolja komolyan a két ország, illetve a szárazföldi Európa és a szigetország összekapcsolását — mondják megfigyelőik. Franciaország támogatja a tervet, mert a kapocs forgalmat, üzletet szívna el a szomszédos országokból, s közvetve hozzájárulhatna a munkahelyek szaporodásához. Pénzügyileg "meg * egyis kormány"sem * sígV felezte el magát semmire, de az máris egyértelmű, hogy a La Manche-csatornán közlekedő kompjáratok tulajdonosai prüszkölnek a terv ellen. Ez, mellesleg, növeli a csatornakapocs körüli bizonytalanságokat is, mert előfordulhat, hogy a komptársaságok, a híd-alagút elkészülte után, drasztikusan csökkentik tarifáikat, s ezzel versenyképtelenné teszik a közvetlen összeköttetést. (Reuter, AP— DJ) _________