Világgazdaság, 1985. december (17. évfolyam, 230/4233-247/4250. szám)

1985-12-03 / 230. (4233.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A Szék és Kárpitosipari Vállalat tapasztalatairól Az új irányítási formára való áttérés erősítette a kollektíva egységét Az iparvállalatok új irányítási formára való áttérését elég ve­gyes tapasztalatok kísérték. Sok helyütt a hiányos jogi szabályo­zás bizonytalanságot okozott az alakulás menetében. Van azonban arra is példa, hogy éppen a lehetőség a vállalat sorsának kézbe­vételére erősítette a kollektíva egységét a választásokra való fel­készülésnél és lebonyolításánál. Így történt a Szék és Kárpitosipari Vállalatnál (SZKIV), ahonnan a vállalati tanács elnöke számol be az új irányító testület megalakulásának körülményeiről. A Szék és Kárpitosipari Vállalat az állami bútoripar egyik legjelen­tősebb egysége. A bútoripari ága­zat termeléséből 11 százalékkal ré­szesedik. Nemcsak a hazai bútor­ellátásban, hanem a bútorexport­ban is meghatározó szerepet tölt be. A vállalat a bútoripari rekonst­rukció keretében jelentős fejlesz­tést hajtott végre 1975—1977 között, kitelepített három budapesti gyárat és vidéken két helyen­­ új gyárat épített. A fejlesztés befejeztével, 1977-ben az akkori kedvezőtlen pia­ci helyzet és a hirtelen megjelenő eszközterhek, párosulva belső vál­lalati­­ konfliktusokkal, mélypontra juttatták a vállalatot. Az új vezetés, amely 1978-ban vette át az irányítást, elsődleges feladatának tekintette a mélypont­ról való elmozdulást, a vállalati te­vékenység hatékonyságának növe­lését, a termékszerkezet módosítá­sát. Súlyos teherként nehezedett az egész vállalati kollektívára a fej­lesztési hitel visszafizetési kötele­zettsége. Ennek a kötelezettségnek azonban a vállalat eleget tudott tenni az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, a növekvő­ állami elvo­nások közepette. Igaz, hogy ez fe­szített munkát és nagyon takaré­kos gazdálkodást igényelt az egész kollektívától. A hitelvisszafizetés terhei a nyereség jelentős növeke­dése ellenére sem tettek lehetővé saját alapokon nyugvó további fej­lesztést. Ma a vállalat — azután, hogy visszafizette a hitelt — ismét egy átfogó, halaszthatatlan műszaki fej­lesztés küszöbéhez érkezett, mivel a meglevő termelőtechnika korsze­rűtlenné vált. Szinte létkérdés az új technika alkalmazása, mert­ csak ez teremtheti a mag­­at­­alapokat­­ a kül- és a belföldi igényeknek meg­felelő termékösszetétel kialakításá­hoz. Ebben a... helyzetben érte a vállalatot az új irányítási formára való átállás feladata, ennek vala­mennyi közvetlen és­­ közvetett ha­tása. A hasonló felépítésű nagyvállala­tokhoz hasonlóan az egyik első el­döntendő kérdés a szervezeti forma meghatározása volt. Szem előtt tart­va a vállalaton belüli érdekegyez­tetést, a távlati fejlődés lehetőségé­nek megteremtését, a megszerzett piaci pozíciók erősítését, végül is a jelenlegi szervezeti forma — a vál­lalati egység — megtartása mellett sorakoznak fel az érvek. Ezek alap­ján erősítette meg a miniszteri dön­tés az eddigi vállalati felépítést. A részletes vizsgálódás, a sokszor érzelmektől sem mentes viták azon­ban rávilágítottak a vállalat belső gazdálkodásának néhány kritikus pontjára. Ezért a vezetők feladatá­vá vált a belső szervezeti-működé­si rendszer további korszerűsítése. Ma már, néhány hónap elteltével a­­vállalati kollektíva egyértelműen helyesnek ítéli a döntést. " A vállalat jövőbeli fejlődése, a további erősödés olyan közös cél, amely az egész kollektívát átfogja és mozgósítja. Ez a tenniakará­s mu­tatkozott meg a vállalati tanács tagjainak jelölésekor és megválasz­tásukkor is. A választások előkészí­tése a nemes értelemben vett „kor­teskedés”, a vitákban erősödő vé­leményalkotás időszaka volt. A dol­gozó kollektíva aktivitása jelzi, hogy sokat várnak a vállalati tanácstól. A jogszabályi keretekből adódó lehetőségeket a kollektívának kell kibontakoztatnia a társadalmi tu­lajdon hatékonyabb működtetésé­vel, a döntési demokratizmus ki­­szélesítésével. A nagy érdeklődés­sel kísért választások a jogszabá­lyoknak megfelelően lezajlottak. Az utóbbi hónapok vállalaton belül eseményei — vitáktól, vélemény­­cserékkel kísérve — végeredmény­ben a vállalat belső egységét erő­sítették meg. A vállalati tanács első, alakuló ülése még ünnepélyes jellegű lesz, nem úgy a második és a további ülések, amelyeken meghozzák a vál­lalat következő ötéves fejlődését meghatározó döntéseket,­elfogadják­ a terveket. A skőlaláti tan­ács­ tagjai­­akár választott küldöttként, akár beosztásuknál fogva vesznek részt ebben a munkában, átérzik véle­ményeik, döntéseik súlyát, és az egész vállalati kollektívával szem­ben érzett felelősségük tudatában dolgoznak majd a tanácsban. Ter­mészetesen az új irányítási formá­ra való áttérésről végleges értéke­lést csak az alakuló ülés után, il­­­letve a vállalati tanács néhány ülése után lehet készíteni. Zágoni István (faipari mérnök, SZKIV vállalati tanácsa előkészítő bizottságának elnöke) A MAGYAR GAZDASÁG FONTOSABB JELZŐSZÁMAI * január—augusztus Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1985. 10. szám A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA FONTOSABB HETI ESEMÉNYEI December 5. 10 órakor V., Duna u. 1. A Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Köz­pont és a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület közös rendezése, alatt M. Claude Graudet, a So­­ciété Francais de Fretelisation cég. .kutató, vegyészmérnöke ..tart előadást Talajerőjavítás és szer­­vesanyag-visszajuttatás az olibac­­ter baktériumkészítmény segítsé­gével címmel. December 5., 10 órakor 337. terem A fémtömegcikkipari tagozat el­nökségi ülést tart. (Tájékoztatást ad Farkas István) December 5., 10 órakor 633. terem Az MKK ankétot rendez a BONEX­ technológiai alkalmazá­sáról. (Tájékoztatást ad Koji László) December 5., 14 órakor A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari tagozat elnökségi ülést tart a Gabona Tröszt vezérigazgatói tanácstermében. (Tájékoztatást ad dr. Pénzes Bethenné) December 5., 14 órakor MVAE A vaskohászati tagozat elnökségi ülést tart. (Tájékoztatást ad dr. Bíróné Szegő M.) December 6., 10 órakor 633. terem A közgazdasági tagozat elnökségi ülést tart. Napirend: Aktuális gazdasági kérdések. Előadó: dr. Zányi Jenő alelnök. Beszámoló a tagozat 1981—85. években végzett tevékenységéről. Előadó dr. Dana István, az MNB ügyvezető igaz­gatója. December 6. 10 órakor, 702. terem A közgazdasági tagozat szervezé­si munkabizottsága folytatja munkahelyracionalizálási tapasz­talatcsere sorozatát, amelyen a TANORG szervezési tevékenysé­gének tapasztalatait ismertetik az üzletfelek. A megbeszélésen mód nyílik a szervezési módszerekkel kapcsolatos konzultációra. 1984. 1985. jan.—szept. jan.—szept. Fölöző év azonos időszaka . 100,0 SZOCIALISTA IPAR összes termelés volumene a bruttó termelési érték alapján 102,5 101,1 A foglalkoztatottak száma 99,5 99,5 Egy foglalkoztatottra jutó termelés a bruttó termelési érték­ alapján összesen 103,0 101,6 egy órára 107,1 103,6 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,0 108,5 Értékesítés 102,3­­ 101,3 Termelői árak 104,5 104,7 Építési-szerelési tevékenység 93,7 913 Egy foglalkoztatottra jutó 96,2 96,6 építési-szerelési tevékenység MEZŐGAZDASÁG A termékek értékesítése összesen 102,4 93,9 SZÁLLÍTÁS Áruszállítás (árutonnákon) 103,8 97,1 Távolsági személyszállítás (utaskm) alapján 101,8 99,5 A lakosság pénzbevétele összesen 111,7 108,4 FOGYASZTÓI ÁRINDEX Az összlakosságnál 108,8* 106,8* Ebből: árváltozás az év folyamán 104,9* 104,7* KISKERESKEDELMI FORGALOM összesen 108,9 107,1 KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (folyó áron) Behozatal 107,7 107,0 Rubel élsz. 105,5 102,6 Nem rubel élsz. 109,8 111,1 Kivitel 110,5 101,6 Rubel élsz. 111,0 112,8 Nem rubel élsz. 110,1 92,8 1985. DECEMBER 3. ^ 3* „Az ügynöki munkát gazdaságszervezői tevékenységgé szeretnénk fejleszteni” Beszélgetés az INTERAG Rt. vezérigazgatójával Az utóbbi másfél-két évben a Shell magyarországi vásárlásai értékben mintegy 2 millió dollárral haladták meg ide irányuló szállításait. Elsősorban különböző vegyipari alapanyagokat impor­tált. Ebben a folyamatban a nagyvállalat magyarországi ügynöke, az INTERAG Rt. is szerepet játszott. Az INTERAG Rt.­ jogelődje egy 1958-ban alakult képviselet volt. A cég az eltelt közel 30 év alatt külkereskedelmi és szolgáltatóvállalattá fejlődött, amelynek éves forgalma megközelíti a 8 milliárd forintot. Az INTERAG nemrég kinevezett vezérigazgatóját, Geszti Lászlót a vállalat üzleti politikájáról kérdeztük. — Néhány évvel ezelőtt az IN­­TERAG foglalkozott külföldi ter­melő kapacitások hasznosításával. Melyek voltak a főbb tapasztala­tok, van-e ma is ilyen típusú üz­letük? — Valóban voltak ilyen üzle­teink, ezek változó sikerrel zárul­tak. Jónak bizonyult az alapelkép­zelés, hogy valamilyen formában fejlett technológiát nyújtó, működő tőkét kell bekapcsolni a magyar iparba. Ezt azóta továbbfejlesztet­tük. Már 4 éve működik QUALI­­PLASTIC Kft. néven egy olyan magyar—amerikai termelő vegyes­vállalat, amelynek alapítását az INTERAG is kezdeményezte. Bel­földi és egyesült államokbeli part­nerünkkel Magyarországon valósult meg a beruházás, amelynek ered­ményeként évi­­6—700 ezer dollár importmegtakarítást hozó vállalat jött létre. Műanyag hulladékból po­­liamid-granulátumokat gyárt. Az alapvető eltérés az Ön által emlí­tett korábbi vállalkozásokhoz ké­pest, — ami egyúttal az eredeti gondolat továbbfejlesztését is jelen­ti,­­ hogy ebben az esetben a kül­földi fél Magyarországra behozta a gépeket, és anyagilag is részt vál­lalt a kockázatból. Az INTERAG egyébként alapve­tően képviseleti vállalat. Jelenleg mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb nyugat-európai céget képviselünk, meghatározó a Shellel való stabil kapcsolatunk. De­ szembe kell néz­nünk azzal is, hogy a külföldi cégek ma már szabadon választhatnak partneri profimdát, is - nyít-­ hatnak. Úgy kell kiszolgálnunk őket, hogy ne ez legyen az érdekük. Új együttműködési formákat keresünk. Az ügynöki munkát egyre inkább úgynevezett átfogó „gazdaságszerve­ző tevékenységgé” szeretnénk fej­leszteni. — Nem merész egy kereskedőtől az a kijelentés, hogy gazdaságszer­vezést vállal magára? — Nem, mert ezzel azt fejezzük ki, hogy egyre sokrétűbb tevékeny­ségből lehet csak megélni. Nagy energiákat fektetünk abba, hogy feltérképezzük a hazai vegyipart, gépipart, képviseleteink révén fej­lett nyugati technológiákat közvetít­sünk és exportlehetőséget is kínál­junk. Elsősorban úgy, hogy az üz­let lebonyolítását a területen spe­cialista, más külkereskedelmi válla­lat végzi el. Az utóbbi években több millió dollár értékű üzletet hoztunk ezen a módon. Saját ex­portunkat viszont úgy szeretnénk növelni, hogy kisebb beruházások finanszírozásával exportképes ter­mékek előállítását segítjük elő. A Ráckevei Hűtőháznak nyújtott több mint 10 millió forintos fejlesztési alappal például úgy sikerült a ka­pacitásukat bővíteni, hogy az 40 millió forintnyi exporttöbbletet eredményezett. — Azzal, hogy önök exportálják a ráckevei fagyasztott árut, nem zavarják-e a többi gyümölcsexpor­tőrt? — Az elv, nemcsak a gyümölcs­­kereskedelmünkben, más területe­ken is, hogy új termelőterületet, árualapot és új vevőt kutatunk fel, vagyis nem zavarjuk a piac kiala­kult rendjét. Ebben a konkrét ügy­ben szorosan együttműködünk az érdekelt magyar vállalatokkal. Saját exportunk 7—8 millió dollár éven­te. Sok apró cikkből áll, és na­gyobb hányadát adják azok a ter­mékek, amelyeket eddig nem ex­portáltak. Példaként említhetjük a különböző fém- és műanyaghulla­dékokat, — amelyeknek exportké­pes feldolgozását szintén finanszí­rozással segítjük, — egyedi talál­mányokat, különböző mezőgazdasági termékeket. Üzleteink növekvő há­nyadát sajátszámlás formában bo­nyolítjuk le, hiszen partnereink zö­me olyan kis cég, amely nehezen viselné a kockázatot.­­ Az is köztudomású, hogy a benzinértékesítés nem a legjövedel­mezőbb tevékenységi Hogyan ellen­súlyozzák '■ezt? — Az üzemanyag-értékesítés gaz­daságosságát alapvetően, az árrés befolyásolja. Ettől függetlenül azon­ban az eredményességet belső tar­talékok kihasználásával is javíthat­juk, ezért arra törekszünk, hogy csökkentsük az üzemanyag-értéke­sítés fajlagos költségét. Ennek azon­ban rendkívül korlátozottak a le­hetőségei. Hozzátenném, hogy­­ még nem mindenben használtuk ki azokat a kereskedelemfejlesztési lehetősége­ket, amelyeket egy 39 telephelyből álló országos töltőállomás-hálózat magában hordoz. Ennek keretében például fejleszteni kívánjuk az autó­javító szolgáltatás színvonalát is és a Shellel való együttműködés ke­retében legközelebb Békásmegyeren nyílik újabb benzinkút. — Milyen irányban kívánnak to­vábblépni? — Mindenek előtt exportfelada­taink fejlesztését szeretnénk job­ban megalapozni. Korszerűsítjük a vállalat belső szervezetét és bővít­jük külpiaci szervezetünket is. Ál­talánosságban úgy látjuk, hogy a kereskedelmi mu­­ka különböző ol­dalait (képviselet, export, import, belkereskedelem, szolgáltatás, lí­zing) egymáshoz közelebb kell hoz­ni és jobban ki kell használni e tevékenységek egymást segítő ha­tásait. Ha mindehhez a bankok együttműködését is megszerezzük, akkor kereskedelemfejlesztési el­képzeléseinket a finanszírozás ol­daláról is megalapozhatjuk. Ez a meggondolás késztette arra az IN­­TERAG vezetését, hogy kezdemé­nyezze a kereskedőházzá való át­alakulást. Rédei Judit ­­mberto Severi márkabolt nyílt Budapesten MAGYAR—OLASZ KÖTÖTTÁRU-EGYÜTTMÖDÉS ' Munkatársunktól: Az olasz kötöttáru divatdiktátor, Umberto Severi termékeit árusító bolt nyílt­ tegnap Budapesten a Szabadsajtó úton. A viszonylag szűk körű fogyasztói réteg exkluzív igényét kielégítő divatáruboltot egy, az országban létesítendő jöven­dő kiskereskedelmi hálózat első láncszemének tekinti az együttműkö­désben részt vevő magyar Tricotex, (a Hungarotex leányvállalata), a Centriket Kereskedelmi Vállalat és a tulajdonos nevét viselő olasz Um­­berto Severi (US) cég. Munkatársunk kérdésére Horváth Árpád, a Tricotex igazgatója el­mondta, hogy az áruk beszerzése nem érinti a belkereskedelmi válla­latok devizális lehetőségét, mert a termékekért Magyarországon gyár­tott kötöttárut vásárol vissza az olasz cég, amellyel már 10—12 éve működik együtt a magyar textilkül­kereskedelem. A közelmúltban meg­kötött öt évre szóló megállapodás keretében az olasz cég évi 1 millió dollárnak megfelelő kötöttáru visz­­szavásárl­ására vállalt kötelezettsé­get. A márkabolt induló készlete meg­közelíti a 6 millió forintot, ami a magyar kereskedők reménye sze­rint — az egyes tételek viszonylag borsor ára ellenére — a Benetton­­termékekhez hasonlóan vevőre ta­lál. Az olasz céggel való együtt­működés, a márkanév magyaror­szági használati joga további üzle­teket is sejtet, nevezetesen a ma­gyar vállalatok által US márkával forgalmazható kötöttáru más pia­cokon való értékesítésének lehető­ségét. Az eredeti olasz berendezéssel felszerelt új kötöttárubolt — részle­tezte Fehérvári Zsuzsa, a Tricotex munkatársa — a hölgyeknek Simp­­licity, a férfiaknak való Frank Pepperone, a tinédzsereknek aján­lott Creativity márkanévvel ellátott termékek mellett (az US-cég már­katulajdonosi jogával) Lee felsőru­házati termékeket is árusít. RÖVIDEN A Nagykanizsai Üveggyárban ro­botot helyeztek üzembe duplafalú hőkancsóbetétek gyártásához. Az idei évre tervezett 300 ezer betét helyett már másfél milliót tudnak gyártani, és így a gyár 1986-ban növeli exportját. A Miskolci December 4. Drót­művek december 3-ra teljesítette szocialista exporttervét. A napok­ban útnak indítják a Szovjetunió­ba a megrendelt 1200 tonna speciá­lis laposkötelet és 900 tonna kör­keresztmetszetű acélkötelet. KAMARAI RENDEZVÉMYEK ÖT ORSZÁGBAN Az idén a Magyar Kereskedelmi Kamara öt országban tartott gaz­dasági és műszaki napokat. Gulyás Béla, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara alelnöke elmondta, hogy a Szovjetunióban, Indiában, Bangla­­desben, Kanadában és az NDK-ban is sikeres volt a rendezvénysorozat. Általában ezek a rendezvények a kapcsolatok felvételét szolgálják, ehhez teremtik meg a feltételeket, s az új kapcsolatok gondozása már az érdekelt vállalatok dolga. A ka­mara azonban gondot fordított ar­ra, hogy később megvizsgálja a Magyar Napokon kezdett tárgyalá­sok, új együttműködési kezdemé­nyezések utóéletét, e felmérések ta­núsága szerint is eredményesek a külföldi magyar napok. Jövőre az ideinél még tartalma­sabb lesz a program. A Szov­jetunióban ezúttal a litvániai Vil­niusban, Csehszlovákiában pedig Prágában és­ Pozsonyban lesznek magyar napok. Több országban is szerveznek ilyen rendezvényeket. Japán két legnagyobb városában, Tokióban és Oszakában, a törökor­szági Isztambulban, Ankarában és Izmirben, a tunéziai Tuniszban, a franciaországi Dijonban és az NSZK-beli Hannoverben. (MTI)

Next