Világgazdaság, 1986. január (18. évfolyam, 1/4251-21/4271. szám)

1986-01-03 / 1. (4251.) szám

BIS-jelentés a hitelpiacokról NŐTT A RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK ARÁNYA Az 1985-ös év hitelpiaci mérlegét megvonva a Nemzetközi Fi­zetések Bankja (BIS) megállapítja, hogy a bankárok tavaly fölöt­te óvatosak voltak új hitelkihelyezéseiknél. Erre utal, hogy nemigen nyújtottak új kölcsönöket az eladósodott országoknak, s ha igen, ragaszkodtak a rövidebb lejárathoz. A hitelek nagyobb részét to­vábbra is a fejlett tőkésországok kapták. Ezek viszont a bankhi­telekkel szemben a kötvénykibocsátás formájában felvett kölcsönö­ket részesítették előnyben. A bázeli székhelyű BIS statiszti­kái szerint 1985 első 6 hónapjában a nemzetközi magánbankok és pénzintézetek 7,7 milliárd dollárral 577,7 milliárdra növelték kintlevő­ségeik értékét. Az új kölcsönök nagysága reálértékben azonban csak 4,2 milliárd dollárral emelkedett. Ez meglehetősen kevés — állapítja meg a BIS jelentése —, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy az elő­ző félév során állandó árfolyamon számolva az új hitelek értéke 19,9 milliárd dollárral ugrott meg. A tavalyi évre jellemző egyéb­ként, hogy rövidültek a futamidők. Ennek egyik oka, hogy 1985 első hat hónapjában gyakorlatilag nem kötöttek hitelátütemezési megálla­podásokat. Ezzel szemben az 1983- as és az 1984-es év az átütemezések időszaka volt, amikor kiterjesztet­ték a törlesztések határidejét. Hogy ez tavaly megváltozott, azt jelzi, hogy a bankárok óvatosabbak lettek. A BIS-hez befutó bankje­lentések szerint az általuk folyósí­tott új kölcsönökön belül az egy éves vagy ennél rövidebb lejáratú hitelek aránya 42,2 százalékra emelkedett az előző félévre jel­lemző 41,6 százalékról. Ezzel szem­ben a két évnél hosszabb futam­idejű hitelek aránya 40,4 százalékra csökkent, 41,2 százalékról. Ami az egyes térségeket illeti, megnövekedett az európai szocialis­ta országok által újonnan felvett kölcsönök értéke. Ezen belül a Szovjetunió 2,3 milliárd dollár új kölcsönt kapott, ebből az összegből 1,6 milliárd dollár rövid lejáratú. A Szovjetunió a BIS-hez tartozó ban­koktól majdnem 2 milliárd dollár értékben vett ki betétet. Az adatok arra utalnak, hogy Latin-Amerikával szemben tartóz­kodóak voltak a bankárok: a hosz­szú lejáratú hitelekkel szemben ki­váltképpen ebben a térségben nö­vekedett a rövid lejáratúak ará­nya. Az előző hat hónaphoz képest 1985 első felében 1,7 százalék­­ponttal, 32,4 százalékra nőtt a ma­gánbankok rövid lejáratú latin­amerikai kintlevőségeinek nagysá­ga. Brazília és Argentína tartozá­sai jelentősen nőttek, ezen belül azonban a hosszú lejáratúak ará­nya nem változott. Brazília tavaly az első félévben 1,2 milliárd, Ar­gentína 800 millió dollár új köl­csönt kapott, ezek mind rövid le­járatúak. Brazília esetében is jól látható a bankárok visszafogott magatartása: az egy éves lejáratú kölcsönök értéke 1,4 milliárd dol­lárral 66,6 milliárdra emelkedett, a kétéves lejáratúaké 600 millió dollárral nőtt, miközben a hos­szú lejáratú kölcsönök értéke 1,2 mil­liárd dollárral csökkent. Mexikó összes külföldi tartozása 1985 első hat hónapjában 200 millió dollár­ral 70,7 milliárd dollárra csökkent. Az egy és két év közötti lejáratú hiteleinek értéke 1,2 milliárd dol­lárral lett kisebb, miközben az egy évnél rövidebb lejáratúak nagysá­ga 1,8 milliárddal nőtt. Állandó árfolyamon számolva Ázsia 1,4 milliárd dollár új köl­csönt vett fel a tavalyi év első­ fe­lében. A legnagyobb hitelfelvevő Dél-Korea volt. Az olajban szegény fejlődő országok összesen 2,6 mil­liárd dollár új kölcsönt kaptak az említett időszakban. Az afrikai ál­lamok közül Nigéria rövid lejáratú tartozásai jelentősen megugrottak, az összes adósság 33,6 százalékára rúgnak az előző félévi 29,1 száza­lékkal szemben. Algéria esetében viszont a rövid lejáratú adósságok aránya 14,4 százalékra csökkent az 1984. végi 20,1 százalékról. (Reuter, AP—DJ) Nigériai költségvetés az önerőre támaszkodás jegyében Nigéria idén csökkenti kiadásait, visszafogja importját, és egyik fő célja az élelmiszer-önellátás javítá­sa. Babangida elnök a lakossághoz intézett újévi beszédében kifejtette, hogy a gazdasági problémákat , az erős eladósodást, a nagy mun­kanélküliséget, a gyors inflációt, a nyersanyaghiányt — elsősorban sa­ját erőből kívánják megoldani. Hozzátette: Nigéria ezért mondott le az IMF 2,5 milliárd dolláros köl­csönéről is, noha a valutaalap ál­tal ajánlott gazdasági intézkedé­sek zömét meg fogják valósítani. Az idei költségvetési tervezet a korábbi 12 százalékos növekedés­sel szemben a kiadások 4 szá­zalékos csökkentését irányozza elő.­­ Mérséklik a katonai kiadásokat és az importot. A fejlesztési progra­mon belül kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági termelés ösztön­zése az önellátás javítása céljából. Ina­­porttilal­mat rendeltek el számos élelmiszerre, s kötelezték a banko­kat, hogy kölcsönei­k legalább 15 százalékát a mezőgazdaság fejlesz­tésére folyósítsák. A meglevő vál­lalatok korszerűsítésével fejleszte­ni kívánják az acél- és a kőolaj­feldolgozó ipart is. Fontos intézkedés, hogy 80 száza­lékkal csökkentik a benzin árszub­vencióját. Az eddin­gi dotált ár a legalacsonyabb Volt Afrikában, s ezért sok benzint csempésztek kül­földre. Baibaogu­da kijelentette, hogy Ni­géria törleszteni fogja mintegy 22 milliárd dolláros külföldi tartozá­sait Ugyanakkor hozzátette: az idei költségvetésnek legfeljebb 30 száza­lékát fordítják e célra. (AP—DJ, TASZSZ) ­ Az Afrikai Fejlesztési Bank 2,4 millió dollár segélyt folyósít Afri­ka szárazság sújtotta területeinek megsegítésére. A segélyösszegeken kívül élelmiszereket is küldenek a rászoruló afrikai országoknak. A görög fogyasztói árindex no­vemberben 2,5 százalékkal emelke­dett októberhez képest, és 22,7 szá­zalékkal állt magasabban, mint egy évvel korábban. Elsősorban az élel­miszerek, a személygépkocsik és a tartós fogyasztási cikkek ára emel­kedett azután, hogy a drachmát ok­tóber 11-én 15 százalékkal deval­válták. aW­ 1 JEUMTi 9 A Fülöp-szigetek megkapta az engedélyt a Nemzetközi Valuta Alaptól, hogy lehívhassa a koráb­ban jóváhagyott, összesen 615 mil­lió SDR értékű készenléti hitelke­ret harmadik és negyedik részletét, amely összesen 212 millió SDR (1 SDR = 1,08829 dollár). Ez azt jelen­ti, hogy elsimították a nézetelté­réseket a Fülöp-szigetek és az IMF között. Ezek után már annak sincs akadálya, hogy a magánban­kok leüljenek tárgyalni Manila kép­viselőivel újabb hitelekről. • A kolumbiai pesót 1985-ben ösz­szesen 51,2 százalékkal értékelték le a dollárhoz képest. Jelenleg 1 dollár 172,20 pesóval egyenlő. A bogotai kormány döntése szerint idén folytatják a pesó lefelé való lebegtetését, de lassúbb ütemben. A devalválás hozzájárult ahhoz, hogy 1985-ben 1980 óta először 100 millió dolláros aktívumot mér­tek az ország kereskedelmi mérle­gén. • Rekordnagyságú profittal zár­ták az 1985-ös évet az amerikai ta­karékpénztárak. A profit nagysága meghaladja az ötmillárd dollárt — jelentette az amerikai takarék­­pénztárak szövetsége. Legutóbb 1978-ban volt magas a takarék­pénztárak éves profitja: 3,9 mil­liárd dollár. Raktárak, hűtőházak, garázsok, hangárok, ipari-, sport-, kereskedelmi és mezőgazdasági rendeltetésű épületek kivitelezése gazdaságosan, kulcsrakészen 31. sz. Állami , Új Építőipari Vállalat 1364 Budapest, Jefft/ Telefon: 184-296 (vállalkozás) $ '­' / 1986. JANUÁR 3. VILÁGGAZDASÁG Vezető amerikai földgázcéget vásárolt fel az Occidental Az Occidental Petroleum egy több mint 3 milliárd dolláros tranzakció keretében átveszi a Midcont, az USA egyik első földgáz- és gázve­­zetékvállalatát — jelentették be a cégek január elsején. Az ügylet keretében az Occidental részvé­nyenként 75 dollárt fizet a Midcon részvényeinek feléért, a további Midcon-részvényekért pedig egyen­ként 2,25 Occidental-részvényt ad. Az átvételt hírek szerint a Midcon kezdeményezte, hogy ezzel elkerülje, hogy a WB Partners akarata elle­nére bekebelezze. A fúzióval, amelynek nyomán a Midcon az O­ vy teljes tulajdonú leányvállalatává válik, az Occidental évi 22 milliárd dolláros forgalommal az USA 12. legnagyobb iparvállalatává válik. Egyben erősen nő tevékenységében a földgáz szerepe, hiszen a Midcon mintegy 48 ezer kilométernyi gáz­vezetéket üzemeltet, földgázvagyo­­nát 14,5 milliárd köbméterre be­csülik. Az Occidental 1982-ben vá­sárolta fel 7 milliárd dollárért a Cities Services olajcéget. Az Oc­­cidentalnak elég likvid tőkéje volt az ügylethez. Nemrégiben egymil­­liárd dollárért kolumbiai olajkészle­teinek felét eladta a Royal Dutch Shellnek, líbiai olajérdekeltségének egynegyedét pedig nyilvánosságra nem hozott összegért az osztrák ál­lami olajvállalatnak. (Reuter, AP— DJ) Osztrák cég ismét víztisztítók szállítására kapott megrendelést Iraktól A Thyssen cég salzburgi leány­­vállalata, az Aqua Engineering nagy megrendelést kapott Iraktól több víztisztítómű megépítésére. A Baszad tartományban felállítandó összesen hat víztisztító ivóvizet fog előállítani. Az Aqua Engineering tavaly ta­vasszal már kapott hasonló meg­rendelést: akkor hét víztisztító szál­lítására kötöttek szerződést, félmil­­liárd schilling értékben. Az új megrendelés értéke körülbelül 550 millió schilling, a tisztítóműveket hét hónapon belül kell üzembe he­lyezni.. . A víztisztítók összesen 1,5 mil­lió iraki polgár ivóvízellátását biz­tosítja. A salzburgi cég víztisztítás­ra alkalmas berendezések előállítá­sára szakosodott, és négy kontinen­sen működnek már víztisztítói. A cég szerint azért sikerült az újabb megrendelés elnyerése, mivel a már működésbe állított berendezések hi­bátlanul működnek, és a legszeny­­nyezettebb vízből is tudnak ivóvi­zet előállítani,­ kettős, bakteriológiai és mechanikus szűrés segítségével. (APA) Algériában előtérbe állítják a mezőgazdaság fejlesztését Algériai tudósítónktól. Az algériai Nemzeti Felszabadí­­tási Front (FLN) december 26-án befejeződött kongresszusának leg­fontosabb napirendi pontja az 1976- ban népszavazáson elfogadott nem­zeti charta (alkotmány) „korszerű­sítésének” vitája volt. A kongresz­­szuson Bendzsedid Sadli főtitkár és államelnök az ideológiai, társadal­mi és gazdasági szempontok alap­ján vázolta a tervezett változtatá­sokat. A hetvenes évek első felé­ben követett iparosítási koncep­ció oda vezetett, hogy a nagy költ­séggel felépült gyárak „még ma is külföldi szakértők közreműködésé­vel üzemelnek”. Ezért a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell szen­telni a szakemberképzésnek. Sadli szerint a megújításra váró nemzeti chartában előtérbe kell helyezni a mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó ágazatokat, mint például a vízügyi ágazatot. A me­zőgazdaság az utóbbi években je­lentős beruházási kereteket kapott, teljesítménye azonban — főleg az állami gazdaságokban — nem ki­elégítő. Azért is lényeges javítani ezen — jelentette ki a főtitkár —, mivel a „kőolajból és a földgázból származó bevételek az árak bi­zonytalansága miatt csökkennek”. Az iparosításban a könnyűipar és általában a középméretű üzemek létesítését kell hangsúlyozni, mivel a nagy ipari kombinátok termelé­sének szervezése ma még sok prob­lémát vet fel. A főtitkár hosszan foglalkozott a magánszektornak a nemzetgazdaság egészébe történő integrálásával. Ismét időszerűvé vált a magántőke mozgósítása, a gazdasági vérkeringésbe való bevo­nása — mondta Sadli. Újabb nagy üzletet köt a Hoechst a Szovjetunióval? A nyugatnémet Hoechst vegy­ipari konszern leányvállalata, az Uhde GmbH 10 milliárd márka ér­tékű, kulcsrakész poliészterüzem szállítására tett ajánlatot a Szov­jetuniónak — jelentette be a héten a Hoechst szóvivője. A szóban for­gó szovjet beruházás ügyében egy éve tartanak a tárgyalások. A lé­tesítmény megépítésére még két cég tett ajánlatot, az egyik a brit David McKee Ltd., ,a másik a ja­pán Kobe Steel. A Szovjetunió nyugati­­részében felépítendő létesítményről szóló tender nemcsak a termelőkapacitá­sok létrehozását tartalmazza, ha­­nem a kapcsolódó létesítmények — erőművek, infrastruktúra stb. — szállítását és kivitelezését is. Maga a gyár a nyersanyag-feldolgozástól a poliészterszálak és -fonalak elő­állításának vertikumát­ fogja majd át. ■ Az Unde az ajánlattétellel egy­idejűleg exporthitel-garanciáért fo­­lyamodott a bonni gazdasági mi­nisztériumhoz. A cég hangsúlyozza, hogy csak nyugatnémet technoló­giákat készül szállítani, olyanokat, amelyeket már korábban is eladtak a Szovjetuniónak. E tény leszöge­­zésére azért volt sietősen szükség, mert már megindult a szóbeszéd, hogy­ az ügylet nem egyeztethető össze a fejlett tőkésországok zöme által követett stratégiával, amely­nek keretében tiltják a legkorsze­rűbb technológiák exportját a szo­cialista országokba. A bonni ame­rikai nagykövetség tájékoztatása szerint az USA csak akkor folyna bele az ügyletbe, ha az Uhde ameri­kai eredetű technológiák eladására kérne engedélyt. (AP—DJ) WASHINGTON BERÍKI­ÁTÓ PROGNÓZISSAL IGYEKSZIK ALÁTÁMASZTANI 1987-ES KÖLTSÉGVETÉSÉT Továbbra is gyengélkedve lépett át az új esztendőbe az amerikai valuta, ám a pénzpiac szakértői sze­rint a romlás még nem állt meg, tekintve az amerikai gazdaság lanyhaságára utaló jeleket és a ka­matlábak csökkentésének komoly esélyét. Frankfurtban csütörtökön 2,44 márkát adtak a dollárért, 1983 májusa óta nem értékelték ilyen alacsonyra. Még inkább gyengélke­dett a dollár a japán jennel szem­ben. Az amerikai valuta romló jegy­zését sokan azzal a keddi közlés­sel hozzák öszefüggésbe, amely sze­rint novemberben az amerikai ke­reskedelmi deficit mintegy 20 száza­lékkal növekedett, 13,68 milliárd dol­lárra az októberi 11,45 milliárdról. Az alkuszok attól tartanak, hogy a csalódást keltő kereskedelmi adatok nyomán tovább erősödnek az átme­netileg halkabbá vált protekcionis­ta követelések. Ismeretes, hogy az USA a múlt év szeptemberében, a vezető tőkés­országokkal karöltve, akciót kezde­ményezett a dollár gyengítésére. A­zóta az amerikai valuta 15 száza­lékot vesztett értékéből a nyugat­német márkával, 18 százalékot a japán jennel szemben. A valuta tu­datos gyengítése mögött a kivitel növelésének szándéka húzódik meg. A novemberi kereskedelmi adatok — mondják a szakértők — arról fogják meggyőzni az amerikai ille­tékeseket, hogy még nem lehet meg­állni a dollár árfolyamának leszál­lításában. Az amerikai gazdaság idei kilá­tásait taglaló elemzések özönében megjelent a washingtoni kormány hivatalos prognózisa is, amely az egyéb jelentésekhez­­ képest sokkal derűlátóbban ítéli meg a gazdaság 1986. évi növekedési esélyeit. Ez voltaképpen azért érdekes, mert a derűlátó becslésekre alapozva ké­szült el az októberben induló 1987- es pénzügyi év költségvetési terve­zete. Ezt Reagan február elején ter­jeszti a törvényhozás elé. A költ­ségvetési elképzelésekről a kormány elé terjesztett feljegyzésében Reagan hangoztatta, hogy változatlanul nem áll szándékában emelni az adókat és nem engedi az USA haderejének gyengítését sem. Köztudott, hogy az amerikai elnök a múlt év végén aláírta azt a törvényt, amely elő­írja, hogy a költségvetésnek 1991- re egyensúlyi helyzetbe kell kerül­nie. Ennek elérésére az 1987-es pénzügyi évben már csak 144 mil­liárd dollár lehet a költségvetés hiánya, szemben a folyó pénzügyi év 200 milliárdjával. ....... Az elnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője, Beryl Sprint­kel szerint 1985 gyors ütemű pénz­növekedése, gyengülő kamatai és viruló részvénytőzsdéi erős gazda­ságot teremthetnek az idén. A kor­mány szerint az idén a nemzeti össztermék reálnövekedése 8 száza­lékos, az infláció 3,8 százalékos lesz, az átlagos munkanélküliségi ráta pe­dig 6,7 százalékra süllyed a­ jelen­legi mintegy 7 százalékról. (AP- DJ, Reuter, MTI) ÚJ TEHERKIKÖTŐK IRÁNBAN Irán bejelentette, hogy dél-keleti partvidékén három új kikötő kiépí­tésével nemcsak az olajexportot, hanem az egyéb teherforgalmat is igyekszik átterelni az iraki­ légitá­madások hatókörén kívül eső terü­letekre. Csütörtökön az IRNA hír­­ügynökség jelentette, hogy a há­rom, összesen 90 millió dolláros be­ruházással készülő kikötő közül a Jaskban épülő február elején meg­nyílik, a Qishmben és Lingehben, a Hormuz-szoros körzetében épülő te­herkikötők pedig márciustól fogad­nak hajókat. Madad, az iráni kikö­tői és hajózási szervezet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a tavaly szeptember 20-án végződött hat hó­napban az iráni kikötőkben 4,29 millió tonna árut raktak ki, 1,38 millióval kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában. A kikö­tői export (az adatban nincs benne az olajkivitel) az időszakban 102 ezer tonnával 204 ezerre emelke­dett. Ismeretes, hogy Iránban a hét végén tették közzé, hogy a há­ború idejére a legjelentősebb olaj­rakodó állomást a Kharg-szigeten kikapcsolják a forgalomból, és há­rom új exportkikötőt alakítanak ki (VILÁGGAZDASÁG, 1985. decem­ber 30., 1. oldal). Bagdadban közölték, hogy január 1-én újabb sikeres légitámadást hajtottak végre a Kharg-sziget el­len. Egyéb hírek szerint is a harcok fellángolása várható, Irán állítólag nagy szárazföldi offenzívára készül. A háború befejezése végett meg­élénkült a diplomáciai tevékenység az öböl térségében. Az emírségek külügyi államminisztere Teherán­ban folytatott az ottani rádió kom­mentárja­ szerint gyümölcsöző ba­ráti tárgyalásokat a térség bizton­ságáról és Iránnak az arab szom­szédaihoz fűződő kapcsolatairól. Vele egyidőben Szaúd-Arábiában tárgyalt az iraki külügyminiszter. A Perzsa-öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai novem­beri csúcstalálkozójukon úgy hatá­roztak, hogy a konfliktus rendezése céljából bővítik kapcsolataikat mind­két háborúzó féllel. (Reuter, AP— DJ) Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara 6®l®lös kiadó: Wertheimer Andor igazgató „.___j Terjeszti a Magyar Posta ifll ARRii7n2I^2Kf2 Ei5fizetés' do ** «oo f, ■ laiiWílílfllMl&f Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta-A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA !]iv,a,aínf9, hírlapkézbesítőknél, a Posta NAPI KIRÍVANVA hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési es­­ MAUVAI'4YA Lapellátási Irodánál (HEUR) Budapest V., Med­el.nl­­ h.tartént JU.,K. JÓzSef nodor ,év 1- - 1900 közvetle-Megjelenik hetenként ötször nül, vagy postautalványon, valamint át-Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN utalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. DANKÓ ADAMVe,,"! MN°S ** 86.3102/9-01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné . Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u.,6. IV. •. Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Felelős vezető: Csöndes Zoltán Telefon: 184-055 ISSN 0042-6148

Next