Világgazdaság, 1986. február (18. évfolyam, 22/4272-41/4291. szám)

1986-02-01 / 22. (4272.) szám

a W® 1936. FEBRUÁR 1. Rekordösszegű külföldi beruházás Kínában Rekordösszegű külföldi tőke áramlott tavaly Kínába, jóllehet­­ nem a kívánt irányokba. A külföldi tőke döntően hongkongi ere­detű, a vegyesvállalatok 70 százaléka a feldolgozóiparban műkö­dik. A külkereskedelmi minisztérium szóvivője Kína külföldi beru­házásairól és hitelfelvételeiről is ismertetést adott. Kínában tavaly rekordszintre nőttek a külföldi beruházások, de a tőke igen kis hányada áramlott a legkorszerűbb technikájú vagy a kiemeltnek minősített ágazatok­ba, és számos vegyesvállalat ke­ményvalutáját illetően deficitessé vált. A tavaly megkötött beruhá­zási szerződések értéke 5,85 mil­liárd dollár, ez 120,7 százalékos növekedést jelent 1984-hez képest. A tényleges beruházások összege 1,57 milliárd dollár volt. Az ada­tokat ismertető Huang Ven-csün a külkereskedelmi minisztérium szó­vivője elmondta, hogy 1979—1985 között 16 milliárd dollár értékű külföldi beruházásra kötöttek szer­ződést, és ebből több mint 4,6 mil­liárdnyit be is fektettek. Az ösz­­szes külföldi ber­­uházás 80 százalé­ka Hongkongból származott, 8 szá­zaléka az USA-ból és 6 százaléka Japánból. 1983-ben több mint 1300 vegyes­­vállalati, 1500 kooperációs vállal­kozási, 46 teljesen külföldi tulaj­donú vállalkozási és 4 olajkiter­melési kérelmet hagytak jóvá. A múlt év végén a vegyesvállalatok száma meghaladta a 2300-at, a kooperációs vállalkozásoké a 3700- at, a teljesen külföldi tulajdonú vállalkozásoké a 120-at és az olajki­termelési kooperációké a 35-öt. Je­lenleg a vegyesvállalatoknak mind­össze egy harmada működik, hiszen többségüket csak­, az utóbbi két év­ben alapították. A tulajdonmegosz­lás általában 60—40 százalékos a kínaiak javára. Kína bátorítja a beruházásokat a kiemelt ágazatok­ban, a termelésben meg a szállí­tásban, de nem túl nagy az érdek­lődés, mivel itt komoly befekteté­sekre van szükség, a megtérülés viszont szerény. Több beruházásra lenne szükség a technológia- és tő­­keintenzív ágazatokban is, ahol rendkívül kicsi a külföldi részvé­tel. A vegyesvállalatok 70 százaléka a feldolgozóiparban működik, , fő-,­ként a könnyű- és , a , , textilipar-­ ban, a maradék pedig a szolgálta­tásban, így az idegenforgalomban. A szolgáltatóipari vegyesvállalatok jelentős valutabevételre tesznek szert, ám a feldolgozóiparban lévő vegyesvállalatoknak mintegy a fele deficittel zárja valutamérlegét. Kí­na — mint ismeretes — a múlt héten tette közzé azokat a ren­deleteit, amelyekkel segíteni akar a vegyesvállalatoknak, hogy ki­egyensúlyozzák valutabevételeiket. Kína maga is növeli külföldi be­ruházásait, tavaly 68 nem kereske­delmi jellegű vegyesvállalati szer­ződést kötött Befektetései a ten­geri halászatba, a bányászatba, az erdőgazdaságba, a földművelés­be, és a vendéglátásba irányultak. 1985 végén Kína összesen 181 nem kereskedelmi jellegű vegyesválla­latban volt külföldön érdekelve, ezek összesen 277 millió dolláros beruházásából a kínai hányad 163 millió dollár volt. A külkereskedelmi minisztérium szóvivője azt is elmondta, hogy Kína tavaly 3,53 milliárd dollár értékben vett fel külföldi kölcsönt, 84,4 százalékkal többet, mint 1984- ben. 2,43 milliárd dollárt fel is használtak, ami 89,3 százalékos nö­vekedést jelent. A hitelek jó részét a gazdaság gyenge ágazatainak, így az ener­giatermelés, a vasúti és a kikötői berendezések, a nyersanyagkiter­­melés korszerűsítésére fordították. Külföldi munkaszerződései révén 1979—85 között 2,48 milliárd dollá­ros valutabevételre tett szert. A múlt év végén 59 ezren dolgoztak külföldön. (AP—DJ, Reuter) • * • A KKP főtitkára, Hu Jao-pang szerdán sürgette, hogy Japán csök­kentse Kínával szembeni kereske­delmi többletét. Bizonyos, hogy a kérdés napirendre kerül a két or­szág hétfőn kezdődő kétnapos meg­beszélésén. Az immár hatodik al­kalommal megrendezésre kerülő éves találk­­ozót ,a küldöttségeket külügyminiszter-helyettesek vezetik. (AP—DJ) A világ legégetőbb gazdasági gondjairól tárgyalnak a hetek Honoluluban A világ hét fejlett tőkésorszá­­gának képviselői a hét végén Ho­noluluban kezdtek tárgyalásokat a világgazdaság legégetőbb problé­máiról, az adósságválságról és a kőolajpiaci helyzetről. A hetek leg­főbb célja az, hogy közös állás­pontot dolgozzanak ki a májusban esedékes, Tokióban megrendezendő csúcstalálkozójukra. A napirendi pontok között lesz az általános nemzetközi pénzügyi reform kérdé­se is. Az utóbbi hónapokban nyil­vánvalóvá vált ugyanis, hogy a nemzetközi valutapiacokra ráférne valamiféle szabályozás. Emlékezetes, hogy az ötök ebben a hónapban már tárgyaltak egy­szer ezekről a kérdésekről, most viszont az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britannia és Franciaország meghívta Kanada és Olaszország képviselőit is. Ez utóbbiak ugyanis rossz néven vették, hogy nem von­ták be őket­ az ötök fontos nemzet­közi pénzügyi és gazdasági dönté­seibe. A mostani megbeszéléseken arról is szó lesz, hogy az ötök ta­valy szeptemberi úriemberi meg­állapodása­­továbbra is érvényben marad-e, azaz, ha kell, újabb valu­tapiaci intervenciókkal próbálják meg közösen leszorítani a dollár ár­folyamát. Washingtonban nagyon aggódnak, hogy a dollár ismét emelkedni kezd, és ezzel újabb pro­tekcionista hullámot indít el. A dollár gyengülése azonban nem minden szempontból megnyugtató. Az amerikai valuta árfolyamának süllyedése általában gondot okoz a nyugat-európai pénzügyi rendszer­nek, az EMS-nek. Ilyen esetben ugyanis túlságosan megerősödnek az amúgy is drága valuták, köztük a nyugatnémet márka és a holland forint, a gyengébbek, a francia és a belga frank, továbbá az olasz líra pedig még gyengébbekké vál­nak. Ez kikényszerítheti az EMS- tagvaluták középárfolyamainak át­rendezését. Ezt azonban a tagorszá­gok jegybankjai szeretnék elkerülni, legalábbis március közepéig, mert ekkor tartják Franciaországban a parlamenti választásokat, így nem maradt más választásuk, mint hogy cáfolják az árfolyamok módosítá­sára vonatkozó értesüléseket, és egyre nagyobb összegeket áldozza­nak valutapiaci intervenciókra. Ahogy azt a frankfurti valuta­­tőzsdén az ügynökök megfogalmaz­ták: „E pillanatban valóságos kö­télhúzás, zajlik a nyugat-európai jegybankok­­és a pénzpiacok között.” (Reuter, AP—DJ) Atomerőművek kiépítésével tartja kielégíthetőnek a jövő év­század energiaszükségletét a hol­land kormány. A jelenlegi becslé­sek szerint 7,6 milliárd gulden (2,8 milliárd dollár) befektetésével két, esetleg három erőművet lehetne építeni az országban, s ezek a jelenlegiekkel együtt Hollandia áramszükségletének 40 százalékát fedeznék.­­ Pénteken villámlátogatásra Prágába utazott Kirchschlager oszt­rák államfő. Megbeszéléseinek kö­zéppontjában a két ország közötti kapcsolatok kibővítése áll. a WÜ JELENTI 9 Pénteken sanghaji kötvények árusítását kezdték meg a japán pénzpiacon. A napokban aláírt megállapodás értelmében a japán pénzpiacon 25 milliárd jen, (127,6 milliárd dollár) értékben árulnak majd 10 évre szóló sanghaji nyil­vános kötvényeket Ez az első al­kalom, hogy Sanghaj Kínán kívül dob piacra kötvényeket. • Tajvanon 33 éves rekordot dön­tött a munkanélküliségi ráta ta­valy: a munkaképes korú lakosság 2,9 százaléka, azaz 222 ezer em­ber volt állás nélkül 1985-ben. Zavargások Haitiban - az USA felfüggeszti a segélyt Miközben Haitiban egyre na­gyobb méretűvé duzzadtak az élet­hossziglani elnök Qutaru­l elleni megmozd­ulások, a Washingtoni kormány felfüggesztette a karibi országnak előzetesen már megígért 26 millió dolláros segély folyósítá­sát. Az összeg felszabadítását attól teszi függővé, hogy Haitiban tiszte­letben tartják-e az emberi jogokat. Erre az amerikai kormány pilla­natnyilag nem lát biztosítékot. Változatlanul szállít majd élelmi­szersegélyt Haitinak, ez nem függ az emberi jogok helyzetétől. A megfigyelők rámutatnak: Du­­valier uralma egyre nagyobb ve­szélybe került, és már Washing­tonban is komolyan foglalkoznak a­ diktátor ejtésének gondolatával. Haiti roppant anyagi zavarokkal küszködik, már 1984-ben éhségza­vargások törtek ki, amelyeket bru­tálisan levettek. A hitelezők, min­denekelőtt az USA nyomása alatt Duvalier, úgy látszik, most nem mer hasonló megtorló módszerek­hez folyamodni. (AFP) Az OECD figyelmeztet a túlzott béremelések veszélyeire. A fellendülést aláássa a túlsá­gosan gyors ütemű béremelés — mondja a Gazdasági Együttműkö­dés és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése az angol gazda­ságról. A magas bérek rontják ugyanis a brit termékek nemzet­közi versenyképességét. Az OECD Nagy-Britanniáról szóló évi jelen­tését most tették közzé. Az élénkülés 1981-ben kezdődött, és a következő másfél évben, ha az eddiginél lassabb ütemben is, de folytatódik. A hazai összter­mék, a GDP gyarapodási üteme 1985 első felében — évi rátán — még elérte a 4 százalékot, de 1987 első felében, ugyancsak évi szintre vetítve, még a 12 százalékot sem fogja megközelíteni. Az áremelkedések üteme körülbe­lül 4 százalékra stabilizálódik. A brit kivitel — összehasonlító árakon — a tavalyi év második felében 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, de a kereskedelmi mérleg nem romlott, mert az import is ennyivel csök­­­­kent. A brit terh­ekéig versenyké­­­­pességének javulására,­ következés­képp az export jelentős élénkülé­sére nincs kilátás — mondják az OECD, szakértői —, eközben az im­port gyors felduzzadása „reális ve­­... szély”. ... Rontja Anglia külgazdasági esé­lyeit,­­ hogy az olajár csökken, az olajtermelés­­ „valószínűleg már te­tőzött”, az olajkutak fokozatosan elapadnak. A láthatatlan bevételek gyors emelkedése és a még most is jelentős olajexport miatt azonban a folyó fizetési mérleg a következő másfél évben is aktív marad. A szervezet tanulmánya teljes fejezetet szentel a munkanélkülisé­gi problémáknak, mivel az állás­keresők száma az 1979-ben jelzett 1,25 millióról 3,25 millióra duz­zadt. „Jelentős javulásra nincs ki­látás” — ez a szakértők pesszimis­ta véleménye. (AP—DJ) Kína állítólag nehézvizet adott el Indiának Egy amerikai környezetvédő cso­port azzal vádolja Kínát, hogy ti­tokban nehézvizet szállít Indiának. A Natural Resources Defence Council nevű szervezet jelentést adott ki, amely azt fejtegeti, hogy az indiai nehézvíztermelés 1983 óta évi több mint 200 tonnával elma­rad attól a mennyiségtől, amely az ország reaktorainak üzemeltetésé­hez szükséges. Minthogy­ az erő­művek továbbra is működnek, In­diának valamilyen titkos beszerzési forrással kell rendelkeznie, s ez nem lehet más, mint Kína, mert a­ többi lehetséges szállító nem koc­káztathatja meg az atomsorompó­­egyezmény megsértését. (Kína nem írta alá a nemzetközi egyezményt) — vonja le a következtetést a je­lentés írója, Gary Milhollin pro­fesszor. Az amerikai kongresszus egyik atomenergiaügyi szakértője úgy nyilatkozott, hogy a jelentés­ nem teljesen megalapozatlan, s hogy washingtoni kormánytisztviselők is tanulmányozzák az ügyet. A kül­ügyminisztérium szóvivője viszont leszögezte: Washingtonnak nincs semmi oka­ azt feltételezni, hogy Kína­­ nehézvizet szállít Indiának. A­­washingtoni kínai nagykövetség­nek „nincs tudomása”­­ ilyen szállí­tásokról, az indiai nagykövetség pedig egyenesen koholmánynak minősítette a jelentést. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG -------------------------------------------------------------------------------1971-ben írtuk... ALAGÚT ÉS „SPLENDID ISOLATION” A La Manche-csatorna alatti ala­gút egyelőre még mindig csak terv­rajzokban létezik. Mint oly gyak­ran, Franciaország és Nagy-Bri­tannia ezúttal sem tud megállapo­dásra jutni. Az alagút terve a bri­tek csatlakozási kísérletére emlé­keztet, csak fordított előjelekkel: Párizs a minél előbbi megvalósí­tásra törekszik, London viszont vo­nakodik, és mindig újabb kifogá­sokat talál. London formális döntése hosz­­szú ideje esedékes, mivel a műsza­ki előmunkálatokat már elvégez­ték. Ha Anglia megadja hozzájá­rulását, elkezdődhet a világ je­lenlegi legnagyobb alagúttervezeté­­nek kivitelezése. Az alagút hosszú­sága 53 kilométer lesz, a teljes költségek 300 millió font sterlingre rúgnak. Az alagúton évente 5 millió ton­na árut szállíthatnak majd keresz­tül, és 9 millió utas közlekedhet a két ország között. A vonatok 160 kilométeres sebességgel haladhat­nak. Az autókat speciális szállító­­eszközökre emelik, s ezek viszik át a kocsikat vezetővel együtt a má­sik partra. A komphajók ezzel nagyrészt fölöslegessé válnak. (Ja­nuár 27.) ÚJ LENGYEL KISKOCSI? A lengyel sajtóban az utóbbi idő­ben igen sok hír jelent meg egy új, népszerű kiskocsi gyártásáról. A vita most arról folyik, hogy az autótípust Lengyelországban fej­lesszék-e ki, vagy más szocialista országok autógyáraival együttmű­ködve készítsék el a terveket, de felmerült nyugati licenc megvásár­lásának gondolata is. A kiskocsi az elképzelések szerint ötüléses lenne, motorjának űrtartalma nem halad­ná meg az ezer köbcentimétert. Az új kiskocsiból évi 250—400 ezer darab előállítására gondolnak — ez hatalmas ugrás lenne a je­lenlegi termeléshez képest. Idén összesen 46 000 lengyel gyártmányú gépkocsi áll az országban a fo­gyasztók rendelkezésére. (Január 27.) A SZOVJET POLGÁRI REPÜLŐGÉPIPAR KILÁTÁSAI A Szovjetunió körülbelül három év múlva kezdi meg a TV—144 tí­pusú szuperszonikus repülőgépei exportját. Ez a repülőgép most vann próbán. A múlt év májusában már elérték vele az óránként 2000 ki­lométeres sebességet. Az Andrej Tupoljev vezetése alatt álló tervezőiroda által kifej­lesztett repülőgépek különböző tí­pusai számos országban ismertek. Legutóbb készültek el a TU—134,a és a TU—154 típusú gépek, ame­lyeket már több országban mutat­tak be nagy érdeklődés mellett. A TU—154 például 500—5500 kilomé­­­ter hosszúságú fővonalakon alkal­mazható. (Január 28.) A KŐOLAJ A VILÁGGAZDASÁGBAN A világ kőolajtermelése 1970-ben elérte a 2 milliárd 334 millió met­rikus tonnát. A termelés az utóbbi években a szocialista országokban emelkedett legerőteljesebben. A Szovjetunió tavaly 353 millió ton­na kőolajat hozott felszínre, és ez­zel tovább is a világranglista, má­sodik helyén áll. Az első helyet az Egyesült Államok foglalja el, és termelése jelenleg 120 millió ton­nával nagyobb, mint a Szovjet­unióé (az USA 1961-ben termelt annyi kőolajat, mint a Szovjetunió tavaly). A szocialista országok közül Kí­na a második legnagyobb termelő. Nyugati becslések szerint a múlt évben 19 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a Kínai Népköz­társaságban, 36 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szocialista orszá­gok harmadik legnagyobb termelő­,­je Románia évi 13,4 millió tonná­val. A világ kőolajfogyasztása gyor­san emelkedik, a múlt évben 7 százalék volt a növekedés üteme. A világkereskedelembe így egyre több olaj kerül , tavaly a napi átlag 30 millió barrel volt A fogyasztások jelenlegi ütemű növekedése mellett ,egyes közgaz­dászok úgy vélik, hogy a világ olajkészletei hamarosan kimerül­nek. Angol kőolajszakértők­ szerint — az alaszkai olajat figyelmen kívül hagyva — a világ jelenlegi tartalékai csak 20­-30­ évig f­l fedezik a szükségleteket. Vannak­ ennél op­timistább becslések is, amelyek azt állítják, hogy a Föld möali tartalé­­kai az új termelési módszerek be­vezetésével legalább 2 évszázadig elegendőek lesznek. (Január 29.) GYORSAN NÖVEKEDETT TAVALY AUSZTRIA KIVITELE Kisebb passzívum . Jó évet zárt tavaly az osztrák külgazdaság: a kivitel 13 százalék­kal 354 milliárd schillingre, a be­vitel 10 százalékkal 431 milliárd schillingre nőtt az egy évvel koráb­bihoz képest, így a passzívum 77 milliárd schilling, az 1984. évit­él 1, milliárddal kisebb lett. A bécsi gazdaságkutató intézet (WIFO) szakértői szerint az export­­dinamika már a tavalyi év során is érezhetően lelassult­, az első há­romnegyed évben még jóval 10 szá­zalék fölött volt az exportnöveke­dés, az utolsóban viszont már csak 5—6 százalékos. A tavalyi év egyik legfőbb eredménye mindenképpen az volt, hogy az exporton belül nőtt a nagyobb értékű áruk súlya — a gépek és közlekedési eszközök ki­vitele például 18 százalékkal gya­rapodott. Az osztrák, áruk leggyor­sabban bővülő piacai az NSZK, Franciaország, Belgium és Nagy- Britannia voltak. Kedvezően alakult a kivitel az Európai Szabadkeres­kedelmi társulás, az EFTA orszá­gaiba is. Csak nagyon szerény ütemben nőtt a szocialista országokba irá­nyuló­­ kivitel, elsősorban az ezen országokban jelentkező devizaszűke miatt (részleteiről lásd VILÁGGAZ­DASÁG, január 29., 2. oldal). Szép sikereket­­ ért el Ausztria néhány távolabbi, „egzotikusnak’­’ számító országban is: a Kínába irányuló export például 72­ százalékkal nőtt, és 2,1 milliárd schillinges osztrák aktívummal zárult. Az export ked­vező növekedését azonban sok eset­ben árengedményekkel kellett meg­vásárolni; a tavalyi ,év első 11 hó­napjában Ausztria 1,7 százalékkal tudta növelni exportárait,­­miközben importárai 4,5 százalékkal emelked­tek. Igazán nagy és tartós exportsi­kernek Ausztriában azt tartanák, ha sikerülne talpraállítani az osztrák állami ipart, amely az ország­­ tel­jes exportjának az egyötödét adja. Steger osztrák kereskedelmi mi­niszter kereskedelempolitikájának súlypontját a további, még széle­sebb körű liberalizálásban látja. En­nek egyik legutóbbi jele volt a kép­magnóbevitel teljes felszabadítása. A miniszter szerint a liberalizáció fokozásával automatikusan nő az al­kalmazkodás kényszere, ami fel­gyorsítja az osztrák ipar moderni-­­zálását. (APA) . VMGGAZMING A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes­ , VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: B. V., Dorottya u. 6 IV. o. Postacím: B­udapest, Pf. 534.­­397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Körriere elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója ?­­ Felelős kiadó: Wertheimer Andor 'igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5­*7* Postacím: Pf. 2­1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta* hivatalnál, a hMapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetéi*­ Lapellátási Irodánál (HEIIR) Budapest V., • József nádor tér 1 - 1900 k közvetle- ' nül, vagy postautalványon, valamint DK'■ utalással a HELIR 215-96162 pénitormahal , jelzőszámra: ' 86.3102/9­ 01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest,. Felelős vezető: Vágó Sándorné . .. Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next