Világgazdaság, 1986. február (18. évfolyam, 22/4272-41/4291. szám)
1986-02-01 / 22. (4272.) szám
a W® 1936. FEBRUÁR 1. Rekordösszegű külföldi beruházás Kínában Rekordösszegű külföldi tőke áramlott tavaly Kínába, jóllehet nem a kívánt irányokba. A külföldi tőke döntően hongkongi eredetű, a vegyesvállalatok 70 százaléka a feldolgozóiparban működik. A külkereskedelmi minisztérium szóvivője Kína külföldi beruházásairól és hitelfelvételeiről is ismertetést adott. Kínában tavaly rekordszintre nőttek a külföldi beruházások, de a tőke igen kis hányada áramlott a legkorszerűbb technikájú vagy a kiemeltnek minősített ágazatokba, és számos vegyesvállalat keményvalutáját illetően deficitessé vált. A tavaly megkötött beruházási szerződések értéke 5,85 milliárd dollár, ez 120,7 százalékos növekedést jelent 1984-hez képest. A tényleges beruházások összege 1,57 milliárd dollár volt. Az adatokat ismertető Huang Ven-csün a külkereskedelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy 1979—1985 között 16 milliárd dollár értékű külföldi beruházásra kötöttek szerződést, és ebből több mint 4,6 milliárdnyit be is fektettek. Az öszszes külföldi beruházás 80 százaléka Hongkongból származott, 8 százaléka az USA-ból és 6 százaléka Japánból. 1983-ben több mint 1300 vegyesvállalati, 1500 kooperációs vállalkozási, 46 teljesen külföldi tulajdonú vállalkozási és 4 olajkitermelési kérelmet hagytak jóvá. A múlt év végén a vegyesvállalatok száma meghaladta a 2300-at, a kooperációs vállalkozásoké a 3700- at, a teljesen külföldi tulajdonú vállalkozásoké a 120-at és az olajkitermelési kooperációké a 35-öt. Jelenleg a vegyesvállalatoknak mindössze egy harmada működik, hiszen többségüket csak, az utóbbi két évben alapították. A tulajdonmegoszlás általában 60—40 százalékos a kínaiak javára. Kína bátorítja a beruházásokat a kiemelt ágazatokban, a termelésben meg a szállításban, de nem túl nagy az érdeklődés, mivel itt komoly befektetésekre van szükség, a megtérülés viszont szerény. Több beruházásra lenne szükség a technológia- és tőkeintenzív ágazatokban is, ahol rendkívül kicsi a külföldi részvétel. A vegyesvállalatok 70 százaléka a feldolgozóiparban működik, , fő-,ként a könnyű- és , a , , textilipar- ban, a maradék pedig a szolgáltatásban, így az idegenforgalomban. A szolgáltatóipari vegyesvállalatok jelentős valutabevételre tesznek szert, ám a feldolgozóiparban lévő vegyesvállalatoknak mintegy a fele deficittel zárja valutamérlegét. Kína — mint ismeretes — a múlt héten tette közzé azokat a rendeleteit, amelyekkel segíteni akar a vegyesvállalatoknak, hogy kiegyensúlyozzák valutabevételeiket. Kína maga is növeli külföldi beruházásait, tavaly 68 nem kereskedelmi jellegű vegyesvállalati szerződést kötött Befektetései a tengeri halászatba, a bányászatba, az erdőgazdaságba, a földművelésbe, és a vendéglátásba irányultak. 1985 végén Kína összesen 181 nem kereskedelmi jellegű vegyesvállalatban volt külföldön érdekelve, ezek összesen 277 millió dolláros beruházásából a kínai hányad 163 millió dollár volt. A külkereskedelmi minisztérium szóvivője azt is elmondta, hogy Kína tavaly 3,53 milliárd dollár értékben vett fel külföldi kölcsönt, 84,4 százalékkal többet, mint 1984- ben. 2,43 milliárd dollárt fel is használtak, ami 89,3 százalékos növekedést jelent. A hitelek jó részét a gazdaság gyenge ágazatainak, így az energiatermelés, a vasúti és a kikötői berendezések, a nyersanyagkitermelés korszerűsítésére fordították. Külföldi munkaszerződései révén 1979—85 között 2,48 milliárd dolláros valutabevételre tett szert. A múlt év végén 59 ezren dolgoztak külföldön. (AP—DJ, Reuter) • * • A KKP főtitkára, Hu Jao-pang szerdán sürgette, hogy Japán csökkentse Kínával szembeni kereskedelmi többletét. Bizonyos, hogy a kérdés napirendre kerül a két ország hétfőn kezdődő kétnapos megbeszélésén. Az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő éves találkozót ,a küldöttségeket külügyminiszter-helyettesek vezetik. (AP—DJ) A világ legégetőbb gazdasági gondjairól tárgyalnak a hetek Honoluluban A világ hét fejlett tőkésországának képviselői a hét végén Honoluluban kezdtek tárgyalásokat a világgazdaság legégetőbb problémáiról, az adósságválságról és a kőolajpiaci helyzetről. A hetek legfőbb célja az, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki a májusban esedékes, Tokióban megrendezendő csúcstalálkozójukra. A napirendi pontok között lesz az általános nemzetközi pénzügyi reform kérdése is. Az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a nemzetközi valutapiacokra ráférne valamiféle szabályozás. Emlékezetes, hogy az ötök ebben a hónapban már tárgyaltak egyszer ezekről a kérdésekről, most viszont az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britannia és Franciaország meghívta Kanada és Olaszország képviselőit is. Ez utóbbiak ugyanis rossz néven vették, hogy nem vonták be őket az ötök fontos nemzetközi pénzügyi és gazdasági döntéseibe. A mostani megbeszéléseken arról is szó lesz, hogy az ötök tavaly szeptemberi úriemberi megállapodásatovábbra is érvényben marad-e, azaz, ha kell, újabb valutapiaci intervenciókkal próbálják meg közösen leszorítani a dollár árfolyamát. Washingtonban nagyon aggódnak, hogy a dollár ismét emelkedni kezd, és ezzel újabb protekcionista hullámot indít el. A dollár gyengülése azonban nem minden szempontból megnyugtató. Az amerikai valuta árfolyamának süllyedése általában gondot okoz a nyugat-európai pénzügyi rendszernek, az EMS-nek. Ilyen esetben ugyanis túlságosan megerősödnek az amúgy is drága valuták, köztük a nyugatnémet márka és a holland forint, a gyengébbek, a francia és a belga frank, továbbá az olasz líra pedig még gyengébbekké válnak. Ez kikényszerítheti az EMS- tagvaluták középárfolyamainak átrendezését. Ezt azonban a tagországok jegybankjai szeretnék elkerülni, legalábbis március közepéig, mert ekkor tartják Franciaországban a parlamenti választásokat, így nem maradt más választásuk, mint hogy cáfolják az árfolyamok módosítására vonatkozó értesüléseket, és egyre nagyobb összegeket áldozzanak valutapiaci intervenciókra. Ahogy azt a frankfurti valutatőzsdén az ügynökök megfogalmazták: „E pillanatban valóságos kötélhúzás, zajlik a nyugat-európai jegybankokés a pénzpiacok között.” (Reuter, AP—DJ) Atomerőművek kiépítésével tartja kielégíthetőnek a jövő évszázad energiaszükségletét a holland kormány. A jelenlegi becslések szerint 7,6 milliárd gulden (2,8 milliárd dollár) befektetésével két, esetleg három erőművet lehetne építeni az országban, s ezek a jelenlegiekkel együtt Hollandia áramszükségletének 40 százalékát fedeznék. Pénteken villámlátogatásra Prágába utazott Kirchschlager osztrák államfő. Megbeszéléseinek középpontjában a két ország közötti kapcsolatok kibővítése áll. a WÜ JELENTI 9 Pénteken sanghaji kötvények árusítását kezdték meg a japán pénzpiacon. A napokban aláírt megállapodás értelmében a japán pénzpiacon 25 milliárd jen, (127,6 milliárd dollár) értékben árulnak majd 10 évre szóló sanghaji nyilvános kötvényeket Ez az első alkalom, hogy Sanghaj Kínán kívül dob piacra kötvényeket. • Tajvanon 33 éves rekordot döntött a munkanélküliségi ráta tavaly: a munkaképes korú lakosság 2,9 százaléka, azaz 222 ezer ember volt állás nélkül 1985-ben. Zavargások Haitiban - az USA felfüggeszti a segélyt Miközben Haitiban egyre nagyobb méretűvé duzzadtak az élethossziglani elnök Qutarul elleni megmozdulások, a Washingtoni kormány felfüggesztette a karibi országnak előzetesen már megígért 26 millió dolláros segély folyósítását. Az összeg felszabadítását attól teszi függővé, hogy Haitiban tiszteletben tartják-e az emberi jogokat. Erre az amerikai kormány pillanatnyilag nem lát biztosítékot. Változatlanul szállít majd élelmiszersegélyt Haitinak, ez nem függ az emberi jogok helyzetétől. A megfigyelők rámutatnak: Duvalier uralma egyre nagyobb veszélybe került, és már Washingtonban is komolyan foglalkoznak a diktátor ejtésének gondolatával. Haiti roppant anyagi zavarokkal küszködik, már 1984-ben éhségzavargások törtek ki, amelyeket brutálisan levettek. A hitelezők, mindenekelőtt az USA nyomása alatt Duvalier, úgy látszik, most nem mer hasonló megtorló módszerekhez folyamodni. (AFP) Az OECD figyelmeztet a túlzott béremelések veszélyeire. A fellendülést aláássa a túlságosan gyors ütemű béremelés — mondja a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése az angol gazdaságról. A magas bérek rontják ugyanis a brit termékek nemzetközi versenyképességét. Az OECD Nagy-Britanniáról szóló évi jelentését most tették közzé. Az élénkülés 1981-ben kezdődött, és a következő másfél évben, ha az eddiginél lassabb ütemben is, de folytatódik. A hazai össztermék, a GDP gyarapodási üteme 1985 első felében — évi rátán — még elérte a 4 százalékot, de 1987 első felében, ugyancsak évi szintre vetítve, még a 12 százalékot sem fogja megközelíteni. Az áremelkedések üteme körülbelül 4 százalékra stabilizálódik. A brit kivitel — összehasonlító árakon — a tavalyi év második felében 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, de a kereskedelmi mérleg nem romlott, mert az import is ennyivel csökkent. A brit terhekéig versenyképességének javulására, következésképp az export jelentős élénkülésére nincs kilátás — mondják az OECD, szakértői —, eközben az import gyors felduzzadása „reális ve... szély”. ... Rontja Anglia külgazdasági esélyeit, hogy az olajár csökken, az olajtermelés „valószínűleg már tetőzött”, az olajkutak fokozatosan elapadnak. A láthatatlan bevételek gyors emelkedése és a még most is jelentős olajexport miatt azonban a folyó fizetési mérleg a következő másfél évben is aktív marad. A szervezet tanulmánya teljes fejezetet szentel a munkanélküliségi problémáknak, mivel az álláskeresők száma az 1979-ben jelzett 1,25 millióról 3,25 millióra duzzadt. „Jelentős javulásra nincs kilátás” — ez a szakértők pesszimista véleménye. (AP—DJ) Kína állítólag nehézvizet adott el Indiának Egy amerikai környezetvédő csoport azzal vádolja Kínát, hogy titokban nehézvizet szállít Indiának. A Natural Resources Defence Council nevű szervezet jelentést adott ki, amely azt fejtegeti, hogy az indiai nehézvíztermelés 1983 óta évi több mint 200 tonnával elmarad attól a mennyiségtől, amely az ország reaktorainak üzemeltetéséhez szükséges. Minthogy az erőművek továbbra is működnek, Indiának valamilyen titkos beszerzési forrással kell rendelkeznie, s ez nem lehet más, mint Kína, mert a többi lehetséges szállító nem kockáztathatja meg az atomsorompóegyezmény megsértését. (Kína nem írta alá a nemzetközi egyezményt) — vonja le a következtetést a jelentés írója, Gary Milhollin professzor. Az amerikai kongresszus egyik atomenergiaügyi szakértője úgy nyilatkozott, hogy a jelentés nem teljesen megalapozatlan, s hogy washingtoni kormánytisztviselők is tanulmányozzák az ügyet. A külügyminisztérium szóvivője viszont leszögezte: Washingtonnak nincs semmi oka azt feltételezni, hogy Kína nehézvizet szállít Indiának. Awashingtoni kínai nagykövetségnek „nincs tudomása” ilyen szállításokról, az indiai nagykövetség pedig egyenesen koholmánynak minősítette a jelentést. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG -------------------------------------------------------------------------------1971-ben írtuk... ALAGÚT ÉS „SPLENDID ISOLATION” A La Manche-csatorna alatti alagút egyelőre még mindig csak tervrajzokban létezik. Mint oly gyakran, Franciaország és Nagy-Britannia ezúttal sem tud megállapodásra jutni. Az alagút terve a britek csatlakozási kísérletére emlékeztet, csak fordított előjelekkel: Párizs a minél előbbi megvalósításra törekszik, London viszont vonakodik, és mindig újabb kifogásokat talál. London formális döntése hoszszú ideje esedékes, mivel a műszaki előmunkálatokat már elvégezték. Ha Anglia megadja hozzájárulását, elkezdődhet a világ jelenlegi legnagyobb alagúttervezetének kivitelezése. Az alagút hosszúsága 53 kilométer lesz, a teljes költségek 300 millió font sterlingre rúgnak. Az alagúton évente 5 millió tonna árut szállíthatnak majd keresztül, és 9 millió utas közlekedhet a két ország között. A vonatok 160 kilométeres sebességgel haladhatnak. Az autókat speciális szállítóeszközökre emelik, s ezek viszik át a kocsikat vezetővel együtt a másik partra. A komphajók ezzel nagyrészt fölöslegessé válnak. (Január 27.) ÚJ LENGYEL KISKOCSI? A lengyel sajtóban az utóbbi időben igen sok hír jelent meg egy új, népszerű kiskocsi gyártásáról. A vita most arról folyik, hogy az autótípust Lengyelországban fejlesszék-e ki, vagy más szocialista országok autógyáraival együttműködve készítsék el a terveket, de felmerült nyugati licenc megvásárlásának gondolata is. A kiskocsi az elképzelések szerint ötüléses lenne, motorjának űrtartalma nem haladná meg az ezer köbcentimétert. Az új kiskocsiból évi 250—400 ezer darab előállítására gondolnak — ez hatalmas ugrás lenne a jelenlegi termeléshez képest. Idén összesen 46 000 lengyel gyártmányú gépkocsi áll az országban a fogyasztók rendelkezésére. (Január 27.) A SZOVJET POLGÁRI REPÜLŐGÉPIPAR KILÁTÁSAI A Szovjetunió körülbelül három év múlva kezdi meg a TV—144 típusú szuperszonikus repülőgépei exportját. Ez a repülőgép most vann próbán. A múlt év májusában már elérték vele az óránként 2000 kilométeres sebességet. Az Andrej Tupoljev vezetése alatt álló tervezőiroda által kifejlesztett repülőgépek különböző típusai számos országban ismertek. Legutóbb készültek el a TU—134,a és a TU—154 típusú gépek, amelyeket már több országban mutattak be nagy érdeklődés mellett. A TU—154 például 500—5500 kilométer hosszúságú fővonalakon alkalmazható. (Január 28.) A KŐOLAJ A VILÁGGAZDASÁGBAN A világ kőolajtermelése 1970-ben elérte a 2 milliárd 334 millió metrikus tonnát. A termelés az utóbbi években a szocialista országokban emelkedett legerőteljesebben. A Szovjetunió tavaly 353 millió tonna kőolajat hozott felszínre, és ezzel tovább is a világranglista, második helyén áll. Az első helyet az Egyesült Államok foglalja el, és termelése jelenleg 120 millió tonnával nagyobb, mint a Szovjetunióé (az USA 1961-ben termelt annyi kőolajat, mint a Szovjetunió tavaly). A szocialista országok közül Kína a második legnagyobb termelő. Nyugati becslések szerint a múlt évben 19 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a Kínai Népköztársaságban, 36 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szocialista országok harmadik legnagyobb termelő,je Románia évi 13,4 millió tonnával. A világ kőolajfogyasztása gyorsan emelkedik, a múlt évben 7 százalék volt a növekedés üteme. A világkereskedelembe így egyre több olaj kerül , tavaly a napi átlag 30 millió barrel volt A fogyasztások jelenlegi ütemű növekedése mellett ,egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a világ olajkészletei hamarosan kimerülnek. Angol kőolajszakértők szerint — az alaszkai olajat figyelmen kívül hagyva — a világ jelenlegi tartalékai csak 20-30 évig fl fedezik a szükségleteket. Vannak ennél optimistább becslések is, amelyek azt állítják, hogy a Föld möali tartalékai az új termelési módszerek bevezetésével legalább 2 évszázadig elegendőek lesznek. (Január 29.) GYORSAN NÖVEKEDETT TAVALY AUSZTRIA KIVITELE Kisebb passzívum . Jó évet zárt tavaly az osztrák külgazdaság: a kivitel 13 százalékkal 354 milliárd schillingre, a bevitel 10 százalékkal 431 milliárd schillingre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a passzívum 77 milliárd schilling, az 1984. évitél 1, milliárddal kisebb lett. A bécsi gazdaságkutató intézet (WIFO) szakértői szerint az exportdinamika már a tavalyi év során is érezhetően lelassult, az első háromnegyed évben még jóval 10 százalék fölött volt az exportnövekedés, az utolsóban viszont már csak 5—6 százalékos. A tavalyi év egyik legfőbb eredménye mindenképpen az volt, hogy az exporton belül nőtt a nagyobb értékű áruk súlya — a gépek és közlekedési eszközök kivitele például 18 százalékkal gyarapodott. Az osztrák, áruk leggyorsabban bővülő piacai az NSZK, Franciaország, Belgium és Nagy- Britannia voltak. Kedvezően alakult a kivitel az Európai Szabadkereskedelmi társulás, az EFTA országaiba is. Csak nagyon szerény ütemben nőtt a szocialista országokba irányuló kivitel, elsősorban az ezen országokban jelentkező devizaszűke miatt (részleteiről lásd VILÁGGAZDASÁG, január 29., 2. oldal). Szép sikereket ért el Ausztria néhány távolabbi, „egzotikusnak’’ számító országban is: a Kínába irányuló export például 72 százalékkal nőtt, és 2,1 milliárd schillinges osztrák aktívummal zárult. Az export kedvező növekedését azonban sok esetben árengedményekkel kellett megvásárolni; a tavalyi ,év első 11 hónapjában Ausztria 1,7 százalékkal tudta növelni exportárait,miközben importárai 4,5 százalékkal emelkedtek. Igazán nagy és tartós exportsikernek Ausztriában azt tartanák, ha sikerülne talpraállítani az osztrák állami ipart, amely az ország teljes exportjának az egyötödét adja. Steger osztrák kereskedelmi miniszter kereskedelempolitikájának súlypontját a további, még szélesebb körű liberalizálásban látja. Ennek egyik legutóbbi jele volt a képmagnóbevitel teljes felszabadítása. A miniszter szerint a liberalizáció fokozásával automatikusan nő az alkalmazkodás kényszere, ami felgyorsítja az osztrák ipar moderni-zálását. (APA) . VMGGAZMING A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes , VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: B. V., Dorottya u. 6 IV. o. Postacím: Budapest, Pf. 534.397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Körriere elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója ? Felelős kiadó: Wertheimer Andor 'igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5*7* Postacím: Pf. 21426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta* hivatalnál, a hMapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetéi* Lapellátási Irodánál (HEIIR) Budapest V., • József nádor tér 1 - 1900 k közvetle- ' nül, vagy postautalványon, valamint DK'■ utalással a HELIR 215-96162 pénitormahal , jelzőszámra: ' 86.3102/9 01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest,. Felelős vezető: Vágó Sándorné . .. Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148