Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)

1986-03-26 / 59. (4309.) szám

1986. MÁRCIUS 26. Erősíteni kel az adósok és a hitelezők közötti együttműködést Folytatódik az IADB közgyűlése A hitelezők és az adósok gazdaságpolitikája között a jövőben nagyobb összhangot kell teremteni, különben Latin-Amerika nem lesz képes törleszteni 370 milliárd dolláros összesített külföldi tar­tozását, sem pedig fenntartani a gazdasági növekedést — mondot­ta Ortiz Mena, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) elnöke. A bank éves közgyűlésén Costa Ricában ülésező latin-amerikai pénzügyminiszterek és bankárok számára megtartott megnyitó beszé­dében az IADB elnöke leszögezte: az 1982 augusztusa óta folytatott nadrágszíj-megszorító intézkedések gyakorlatilag nem hozták meg a várt eredményeket. A térség kény­telen volt drasztikusan visszafogni importját, így ennek értéke az 1982- es 101 milliárd dollárról 1935-re 60 milliárdra zuhant. A latin-amerikai országok összevont kereskedelmi mérlegének aktívuma azonban csak 30 milliárdra rúgott, amelyet nagy­részt fölemésztett az adósságszol­gálat — fűzte hozzá Ortiz Mena. A nyersanyagárak hanyatlása miatt tavaly a térség exportja 6 száza­lékkal visszaesett. Emiatt az adós­ságszolgálat finanszírozásához a la­tin-amerikai országok kénytelenek voltak feláldozni hivatalos valuta­­tartalékaik egy részét, vagy pedig újabb kölcsönöket kellett felven­niük. Akármelyik kényszermegol­dást választják is, mindenképpen súlyosabbá válhatnak a térség el­adósodási problémái — állapította meg Ortiz Mena. Már az is jó jel — mondotta —, hogy a világ 5 vezető tőkésországa tavaly szeptemberben megállapodott a dollár közös erővel való gyengí­­tésében, és a kamatok leszállításá­ban. A számítások szerint ugyanis 1977 és 1985 között a kamatok fo­lyamatos emelkedése felelős a la­tin-amerikai adósságnövekmény 30 százalékáért. Azóta jó néhány or­szágban rászánta magát a jegy­bank a leszámítolási kamatok le­szállítására. Végül Ortiz Mena hozzáfűzte, hogy remélhetőleg a magánbankok a jövőben is hajla­nak a hiteltárgyalásokon a köl­­csönfeltételek további enyhítésére. Az IADB közgyűlésén a legfonto­sabb megvitatandó napirendi pon­tok között szerepelt Mexikó hely­zete. Az utóbbi időben ugyanis bankárkörökben egyre többször hal­latszott az a vélemény, hogy Me­xikó kénytelen lesz újabb haladé­kot kérni áprilisban és májusban esedékes 950 millió dolláros tarto­zásának kifizetésére. Ezt azonban a mexikói delegáció tagjai nem erő­sítették meg. Sőt Jesus Silva Her­­zog, mexikói pénzügyminiszter a bankárok szempontjából jó néhány megnyugtató hírrel szolgált. Közöl­te­: Mexikó nem akarja rábeszélni hitelezőit, hogy a nemzetközi átlag­nál kisebb kamatokat számoljanak fel számára. Ezzel együtt hamaro­san különleges megállapodás terve­zetét nyújtja be a mexikói kor­mány az országnak hitelező több mint 500 banknak. Ebben arra kéri fel őket, hogy az 1986-os 9 milliárd dollárra tehető kamatszámlából 1 milliárdot engedjenek el. Az ügylet részleteit eddig még nem dolgoz­ták ki, de a pénzügyminiszter sze­rint a jövőben olyan módszert igye­keznek elkészíteni, amelynél az adósságszolgálat nagysága valami­lyen módon összhangban van a kőolajárakkal, azaz Mexikó olajex­portból származó bevételeivel. A nemzetközi bankvilág szem­pontjából az is biztató, hogy a vá­rakozásokkal ellentétben Mexikó tartja magát eredeti éves hitelfel­vételi tervéhez, vagyis — bár ösz­­szeomlottak az olajárak — 1986-ban csak 4 milliárd dollár új kölcsönt fog fölvenni. A kamatok csökkené­se következtében Mexikó átvészel­heti az olajválságot — mondotta. (Reuter, AP—DJ) Gyorsul a gazdasági növekedés üteme a tőkésországokban Az iparilag fejlett tőkésországok gazdasági növekedésének üteme az idén a 3,25 százalékot is elérheti az olaj árának csökkenése nyomán — állapították meg a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet (OECD) szakértői a jövő hónapban megrendezendő miniszteri szintű konferenciát előkészítő tár­gyalásaikon. Tavaly decemberben a szakértők még csak 2,75 százalékos átlagos növekedést jósoltak az idei esztendőre a szervezetben tömörülő 24 tagországnak. Az egyetlen bizonytalansági ténye­ző az olaj árának alakulása: a leg­utóbbi becslést arra alapozták, hogy az idei év első felében egy barrel olaj ára 20 dollár, majd ezt köve­tően 15 dollár lesz, egészen 1987-ig. (Reuter) SP Olaszország elektromosenergia­fogyasztása 3,1 százalékkal növeke­dett idén februárban az egy évvel korábbihoz képest. Ennek hátteré­ben elsősorban az áll, hogy nőtt az ipari termelés az idei év második hónapjában. A W(S JELENTS 03) Uganda külföldi adósságai 1 milliárd dollárra rúgnak, de fize­tési kötelezettségeinek anélkül ele­get tud tenni, hogy ez veszélyez­tetné az ország gazdasági fellendü­lését — mondta az ugandai pénz­ügyminiszter. AZ ALUMÍNIUMIPARI KERESKEDELMI VÁLLALAT (Budapest XIII., Pozsonyi út 56.) felvételre keres konstrukciós munkaterületre felsőfokú szakirányú végzettséggel, angol és német nyelvvizsgával rendelkező üzletkötőket. Fizetés megegyezés szerint: 40 órás munkahét, rugalmas munkaidő-beosztás. Jelentkezni lehet a Kereskedelempolitikai Főosztály vezetőjénél személyesen. Telefon: 494-927 Bulgáriában is vállalati tanácsokat alakítanak Bulgáriában erősíteni akarják a dolgozók szerepét a vállalatok irányításában, s vállalati gazdasági tanácsokat fognak alakítani. Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, az államtanács elnöke a kö­zelmúltban a Központi Bizottság előtt mondott egyik beszédében kö­zölte, hogy Bulgáriában fokozatosan önigazgatóvá alakítják a szocialista gazdálkodó szerveket, elsősorban a vállalatokat és a kombinátokat, valamint az ezek által létrehozott társulásokat. Ezt a vállalati gazdasági taná­csok megalakításával kívánják elérni. Az új vállalatvezető testüle­teket a vállalat dolgozói választják meg. Választás, illetve pályázat út­ján dönt a kollektíva a gazdasági tanács elnöki tisztének a betöltésé­ről. A tanács elnöke egyszersmind a vállalat igazgatója, aki az elkép­zelések szerint az államot képviseli a vállalatnál. Egy-két kivételtől el­tekintve, hasonlóan dönthetnének más vállalatvezetői posztok betölté­séről is. A gazdasági mechanizmus tovább­fejlesztése végett ösztönzik a vá­lasztott vezetőkkel és irányítói tes­tületekkel dolgozó brigádok meg­alakítását. . Bulgáriában már csak­nem egy évtizede foglalkoznak az új típusú brigádok rendszerének ki­alakításával. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak mintegy harmada dolgozik ilyen formában. Újdonság, hogy is az önigazgató vállalatok szabadon társulhatnak a gazdasági élet más résztvevőivel. Az állam továbbra is fenntartja a kül­kereskedelmi monopóliumot. A gazdasági rendszer továbbfej­lesztését célzó tervekből az is ki­derül, hogy a jövőben önigazgató szervezetek jöhetnek létre a gazda­sági, a tudományos, a kulturális életben, és egyéb területeken is. Az elképzelések szerint ezek a válla­latok rendkívül nagy önállóságot kapnak, az állami jogszabályok kö­zött meghatározott keretekben teljes gazdasági felelősség alapján mű­ködnek. Az új vállalatirányítási forma részleteiről­­ is szó van Bulgária új munkatörvénykönyvében, amelyet a bolgár nemzetgyűlés, a közelmúlt­ban hagyott jóvá. A jövő évtől ér­vénybe­ lépő törvénykönyv szövegét még nem hozták nyilvánosságra. (Mti) Kína törölt több spanyol részvételű beruházást A spanyol kormány bejelentette, hogy Kína törölt több külföldi tő­kével tervezett beruházást, amelyek­ben spanyol vállalatok 375 millió­­ dollárral vettek volna részt. A vis­­­s­szavonás oka, hogy Pekingnek gon­dot okoz a gazdasági növekedési tervekhez szükséges pénz előterem­tése. A kínai elhatározás azt jelenti, hogy nem kezdik el a Fucsien tar­tományba tervezett 350 millió dol­lár értékű olajfinomító, továbbá egy cementgyár építését. A döntés hát­terében valószínűleg az ázsiai or­szág fizetési egyensúlyi, valamint valutatartalék-problémái állnak — állapította meg Apolonio Ruiz Li­­gero, a spanyol kereskedelmi mi­nisztérium egyik vezető tiszviselője. A spanyol kormány 120 millió dol­láros, március 31-ig igénybe vehető kölcsönt ajánlott fel azoknak a be­ruházásoknak a megvalósításához, amelyekről Felipe González minisz­terelnök szeptemberi kínai tárgya­lásai során tárgyaltak. Kína bejelentette, hogy szándéká­ban áll felépíteni a spanyol techno­lógián alapuló 10 millió dolláros déligyümölcs-feldolgozó üzemet. A tíz nappal ezelőtt Pekingben tartózkodó nyugati diplomaták beje­lentették, hogy Kína legalább öt évre befagyasztja az óriási atom­erőmű építésére vonatkozó tervét és szénnel, valamint vízenergiával próbálja megoldani teljes ipari ka­pacitásának jelenleg egyötödét érin­tő energiahiány-problémáit. A hónap elején már töröltek egy kétmilliárd dolláros értékű, ugyan­csak atomerőmű építésére vonatko­zó tervet, amelyet a nyugatnémet Kraftwerk Union, a Siemens egyik leányvállalata valósított volna meg. Egyes kínai körökben bírálják az atomerőmű-építési tervek elejtését, arra hivatkozva, hogy elő lehetett volna teremteni a beruházásokhoz szükséges tőkét és külföldi valutát. (Reuter) __ világgazdaság A SZOVJETUNIÓ KERESKEDELME A KGST-ORSZÁGOKKAL A Szovjetunió kereskedelme a KGST többi tagországával 1985- ben 77,7 milliárd rubel értékű volt, ez 4,9 milliárd rubellel több, mint az azt megelőző évben. Több mint 3 milliárd rubellel nőtt ezen belül a szovjet bevitel, teljes értéke meghaladta a 37,6 milliárd rubelt. A szervezet tagországaiba irányuló szovjet szállítások érté­ke 40,1 milliárd rubel volt, ez az 1984. évivel összehasonlítva 1,9 milliárd rubeles növekedést jelent. Az adatokat hétfőn hozta nyil­vánosságra Moszkvában a szovjet külkereskedelmi minisztérium. A Szovjetunió legnagyobb keres­kedelmi partnere az NDK: a két ország árucsere-forgalmának értéke tavaly 355,7 millió rubellel nőtt 1884-hez képest, értéke pedig meg­haladta a 15,2 milliárd rubelt. A Szovjetunió több mint 7,5 milliárd rubel értékben importált termékeket a NDK-ból (a növekedés 185,4 mil­lió rubel) és több mint 7,6 milliárd rubel volt az oda irányuló szovjet export összege (a növekedés 170,3 millió rubel). A KGST-tagországok közül Csehszlovákia áll a második helyen, sőt, a forgalom növekedését tekint­ve, megelőzi az NDK-t: 785,7 millió rubellel nőtt a két ország kereske­delmi forgalma, amelynek értéke meghaladja a 13,4 milliárd rubelt. A Csehszlovákiából származó szov­jet import mintegy 6,6 milliárd ru­bel volt (563,2 millió rubellel nőtt), a kivitel értéke 6,8 milliárd rubel, növekedése 222,5 millió rubel volt. A szovjet—bolgár kereskedelem volumene 732,3 millió rubellel nőtt és csaknem elérte a 12,5 milliárd rubelt. A Bulgáriától vett termékek ára több mint 6 milliárd rubel volt (a növekedés 422,2 millió ru­bel), a Bulgáriába kivitteké pedig meghaladta a 6,4 milliárd rubelt (310,1 millió rubeles a növekedés). A Szovjetunió 1985-ben több mint 12 milliárd rubeles kereskedelmi forgalmat bonyolított le Lengyelor­­szág­­gal. A forgalom növekedése 664,1 millió rubel volt. Az import több mint 5,5 milliárdos, az export több mint 6,5 milliárdos értéket ért el. A bevitel növekedése 218 millió rubel, a kivitelé 446,1 millió rubel volt. A szovjet—magyar külkereskede­lem 652,1 millió rubellel nőtt, értéke meghaladta a 9,4 milliárd rubelt. A Szovjetunió 413 millió rubellel na­gyobb összegért, összesen 4,8 mil­liárd rubelért vásárolt magyar ter­mékeket és 239,1 millió rubellel nagyobb mennyiségben, több mint 4,5 milliárd rubelért szállított saját termékeiből hazánkba. A szovjet-kubai kölcsönös szál­lítások teljes értéke csaknem 8 mil­liárd rubel, növekedése 772 millió rubel volt 1985-ben. A Szovjetunió 676,2 millió rubellel többért, össze­sen több mint 4,1 milliárd rubelért vásárolt kubai termékeket, míg 95,8 millióval nagyobb összegért, több mint 3,8 milliárd rubelért szállított árut Kubába. A szovjet—román kereskedelmi forgalom meghaladta a 4,2 milliárd rubelt Ez 659,2 milliós növekedést jelent. A szovjet import mintegy 2,3 milliárdos (a növekedés 517,8 milliós), a­ 7­ export 1,9 milliárdos (a növekedés 141,4 milliós) volt ru­belben elszámolva. A Szovjetunió és Mongólia ösz­­szesen több mint 1,5 milliárd rubel értékben cserélt árut egymással. A növekedés összege 93,1 millió rubel. A Mongóliába irányuló szovjet szál­lítások több mint 1,1 milliárd rubel értékűek voltak (a növekedés 98,9 millió rubel), az import gyakorlati­lag az előző évi szinten maradt, volumene 386,6 millió rubel. A szovjet—vietnami árucsere-for­galom értéke meghaladta az 1,4 milliárd rubelt, a növekedés 184,2 millió rubelre rúgott. A szovjet be­vitel több mint 280 millió rubel volt (ez 22,9 millió rubeles növeke­dést jelent), a kivitel pedig több mint 1,1 milliárd (161,3 millió ru­bellel nőtt az 1984. évivel összeha­sonlítva). (MTI) A BIS már hivatalosan is a legfőbb „ECi­-ügynök” A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) megállapodást kötött 58 nagy nemzetközi bankkal, hogy a jövő­ben kezébe veszi az ECU (a Kö­zös Piac mesterséges elszámolási egysége) magán­banki forgalmazá­sát. A dolog lényege, hogy a jövő­ben ösztönözzék az ECU-ban lebo­nyolított kereskedelmi tranzakciók gyarapodását. Mint Rémi Gros, a BIS bankügyi osztályának igazgató­ja elmondta: kialakítottak egy klí­ringrendszert, amely a gyakorlatban csak 1987. január elején kezd mű­ködni. Ezen belül a BIS mellett hét nagy bank játssza a főszerepet, a Banque Bruxelles Lombert, a Cre­dit Lyonnais, a Générale Bank S. A., az Instituto Bancario San Paolo di Torino, a brüsszeli Kredietbank NV, a luxemburgi Kredietbank S. A. és a brit Lloyd’s Bank. Az új rendszerben az érintett bankok kap­csolatban állnak a BIS-szel és na­ponta összesítik a számlákat a BIS számítógépes hálózatán keresztül. A tranzakciókat pedig maga a BIS bonyolítja le a szóbanforgó bankok megrendelésére. Közös piaci berkekben megjegy­zik, hogy bár a BIS igen alkalmas az ECU-ban jegyzett pénzügyi tranzakciók lebonyolítására, semmi­képpen sem helyettesítheti a már régen tervbe vett nyugat-európai jegybankot. Erre a közös, jegyban­kok fölötti pénzintézetre akkor lesz igazán szükség, ha az EGK tagor­szágainak sikerül az ECU-t igazi közös nyugat-európai valutává fej­leszteniük, olyanná, amely bizonyos szinten átveheti a nemzeti valuták szerepét. Erre azonban még várni kell, tekintve, hogy a tagországok véleménye eltér ebben a kérdésben. Kiváltképp az NSZK ellenzi az ECU igazi valutává való fejlesztését, ar­ra hivatkozva, hogy ezzel korlátoz­nák önálló pénzügyi döntéseiben. Az utóbbi időben azonban igen gyorsan fejlődött a Közös Piac mes­terséges valutája. Népszerűsége fő­ként a hitelfelvevők körében nagy. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az ECU árfolyamát valutako­sár alapján számolják ki, így jegy­zése kevésbé ingadozik, mint egy igazi nemzeti valutáé. A leggyor­sabban az ECU-ban kibocsátott köt­vények forgalma növekedett az utóbbi két évben — állapítják meg a szakemberek. Sűrűbben használ­ják mostanában a bankközi elszá­molásoknál is és jól működik az ECU-ban kibocsátott utazási csekk­­rendszer is — fűzik hozzá. A nyu­gat-európai jegybankoknál e pilla­natban 2,5 milliárd ECU (1 ECU , 0.962 dollár) értékben van magán és 45 milliárd ECU értékben talál­ható közületi betét. (Reuter) WHAGO&IMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötszár Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. Sz. Postacím: Pf. 534. 1397 - - Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­hivatalnál, a hírlap kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és tápellátási Irodánál (HEUR) Budapest V.­ József nádor tér 1. - 1500 közvetle­nül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a HBIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 86.3102/9-03 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágő Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 Csökkentek Indonézia olajbevételei Indonézia olajkivitelből származó bevételei tavaly 8,99 milliárd dol­lárra estek az 1984. évi 11,75 mil­­liárdról — közölte a központi bank. A cseppfolyósított földgázból eredő bevételek viszont 3,47 milliárd dol­lárról 3,8 milliárdra emelkedtek. A nem­ olaj jellegű termékek ex­portja 5,77 milliárd dollárról 5,8 milliárdra nőtt, de az összes kivitel 18,59 milliárd dolláros értéke így is elmarad az előző évi 20,99 milliárd dollártól. (Reuter)

Next