Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)
1986-03-26 / 59. (4309.) szám
1986. MÁRCIUS 26. Erősíteni kel az adósok és a hitelezők közötti együttműködést Folytatódik az IADB közgyűlése A hitelezők és az adósok gazdaságpolitikája között a jövőben nagyobb összhangot kell teremteni, különben Latin-Amerika nem lesz képes törleszteni 370 milliárd dolláros összesített külföldi tartozását, sem pedig fenntartani a gazdasági növekedést — mondotta Ortiz Mena, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) elnöke. A bank éves közgyűlésén Costa Ricában ülésező latin-amerikai pénzügyminiszterek és bankárok számára megtartott megnyitó beszédében az IADB elnöke leszögezte: az 1982 augusztusa óta folytatott nadrágszíj-megszorító intézkedések gyakorlatilag nem hozták meg a várt eredményeket. A térség kénytelen volt drasztikusan visszafogni importját, így ennek értéke az 1982- es 101 milliárd dollárról 1935-re 60 milliárdra zuhant. A latin-amerikai országok összevont kereskedelmi mérlegének aktívuma azonban csak 30 milliárdra rúgott, amelyet nagyrészt fölemésztett az adósságszolgálat — fűzte hozzá Ortiz Mena. A nyersanyagárak hanyatlása miatt tavaly a térség exportja 6 százalékkal visszaesett. Emiatt az adósságszolgálat finanszírozásához a latin-amerikai országok kénytelenek voltak feláldozni hivatalos valutatartalékaik egy részét, vagy pedig újabb kölcsönöket kellett felvenniük. Akármelyik kényszermegoldást választják is, mindenképpen súlyosabbá válhatnak a térség eladósodási problémái — állapította meg Ortiz Mena. Már az is jó jel — mondotta —, hogy a világ 5 vezető tőkésországa tavaly szeptemberben megállapodott a dollár közös erővel való gyengítésében, és a kamatok leszállításában. A számítások szerint ugyanis 1977 és 1985 között a kamatok folyamatos emelkedése felelős a latin-amerikai adósságnövekmény 30 százalékáért. Azóta jó néhány országban rászánta magát a jegybank a leszámítolási kamatok leszállítására. Végül Ortiz Mena hozzáfűzte, hogy remélhetőleg a magánbankok a jövőben is hajlanak a hiteltárgyalásokon a kölcsönfeltételek további enyhítésére. Az IADB közgyűlésén a legfontosabb megvitatandó napirendi pontok között szerepelt Mexikó helyzete. Az utóbbi időben ugyanis bankárkörökben egyre többször hallatszott az a vélemény, hogy Mexikó kénytelen lesz újabb haladékot kérni áprilisban és májusban esedékes 950 millió dolláros tartozásának kifizetésére. Ezt azonban a mexikói delegáció tagjai nem erősítették meg. Sőt Jesus Silva Herzog, mexikói pénzügyminiszter a bankárok szempontjából jó néhány megnyugtató hírrel szolgált. Közölte: Mexikó nem akarja rábeszélni hitelezőit, hogy a nemzetközi átlagnál kisebb kamatokat számoljanak fel számára. Ezzel együtt hamarosan különleges megállapodás tervezetét nyújtja be a mexikói kormány az országnak hitelező több mint 500 banknak. Ebben arra kéri fel őket, hogy az 1986-os 9 milliárd dollárra tehető kamatszámlából 1 milliárdot engedjenek el. Az ügylet részleteit eddig még nem dolgozták ki, de a pénzügyminiszter szerint a jövőben olyan módszert igyekeznek elkészíteni, amelynél az adósságszolgálat nagysága valamilyen módon összhangban van a kőolajárakkal, azaz Mexikó olajexportból származó bevételeivel. A nemzetközi bankvilág szempontjából az is biztató, hogy a várakozásokkal ellentétben Mexikó tartja magát eredeti éves hitelfelvételi tervéhez, vagyis — bár öszszeomlottak az olajárak — 1986-ban csak 4 milliárd dollár új kölcsönt fog fölvenni. A kamatok csökkenése következtében Mexikó átvészelheti az olajválságot — mondotta. (Reuter, AP—DJ) Gyorsul a gazdasági növekedés üteme a tőkésországokban Az iparilag fejlett tőkésországok gazdasági növekedésének üteme az idén a 3,25 százalékot is elérheti az olaj árának csökkenése nyomán — állapították meg a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői a jövő hónapban megrendezendő miniszteri szintű konferenciát előkészítő tárgyalásaikon. Tavaly decemberben a szakértők még csak 2,75 százalékos átlagos növekedést jósoltak az idei esztendőre a szervezetben tömörülő 24 tagországnak. Az egyetlen bizonytalansági tényező az olaj árának alakulása: a legutóbbi becslést arra alapozták, hogy az idei év első felében egy barrel olaj ára 20 dollár, majd ezt követően 15 dollár lesz, egészen 1987-ig. (Reuter) SP Olaszország elektromosenergiafogyasztása 3,1 százalékkal növekedett idén februárban az egy évvel korábbihoz képest. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy nőtt az ipari termelés az idei év második hónapjában. A W(S JELENTS 03) Uganda külföldi adósságai 1 milliárd dollárra rúgnak, de fizetési kötelezettségeinek anélkül eleget tud tenni, hogy ez veszélyeztetné az ország gazdasági fellendülését — mondta az ugandai pénzügyminiszter. AZ ALUMÍNIUMIPARI KERESKEDELMI VÁLLALAT (Budapest XIII., Pozsonyi út 56.) felvételre keres konstrukciós munkaterületre felsőfokú szakirányú végzettséggel, angol és német nyelvvizsgával rendelkező üzletkötőket. Fizetés megegyezés szerint: 40 órás munkahét, rugalmas munkaidő-beosztás. Jelentkezni lehet a Kereskedelempolitikai Főosztály vezetőjénél személyesen. Telefon: 494-927 Bulgáriában is vállalati tanácsokat alakítanak Bulgáriában erősíteni akarják a dolgozók szerepét a vállalatok irányításában, s vállalati gazdasági tanácsokat fognak alakítani. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke a közelmúltban a Központi Bizottság előtt mondott egyik beszédében közölte, hogy Bulgáriában fokozatosan önigazgatóvá alakítják a szocialista gazdálkodó szerveket, elsősorban a vállalatokat és a kombinátokat, valamint az ezek által létrehozott társulásokat. Ezt a vállalati gazdasági tanácsok megalakításával kívánják elérni. Az új vállalatvezető testületeket a vállalat dolgozói választják meg. Választás, illetve pályázat útján dönt a kollektíva a gazdasági tanács elnöki tisztének a betöltéséről. A tanács elnöke egyszersmind a vállalat igazgatója, aki az elképzelések szerint az államot képviseli a vállalatnál. Egy-két kivételtől eltekintve, hasonlóan dönthetnének más vállalatvezetői posztok betöltéséről is. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése végett ösztönzik a választott vezetőkkel és irányítói testületekkel dolgozó brigádok megalakítását. . Bulgáriában már csaknem egy évtizede foglalkoznak az új típusú brigádok rendszerének kialakításával. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak mintegy harmada dolgozik ilyen formában. Újdonság, hogy is az önigazgató vállalatok szabadon társulhatnak a gazdasági élet más résztvevőivel. Az állam továbbra is fenntartja a külkereskedelmi monopóliumot. A gazdasági rendszer továbbfejlesztését célzó tervekből az is kiderül, hogy a jövőben önigazgató szervezetek jöhetnek létre a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben, és egyéb területeken is. Az elképzelések szerint ezek a vállalatok rendkívül nagy önállóságot kapnak, az állami jogszabályok között meghatározott keretekben teljes gazdasági felelősség alapján működnek. Az új vállalatirányítási forma részleteiről is szó van Bulgária új munkatörvénykönyvében, amelyet a bolgár nemzetgyűlés, a közelmúltban hagyott jóvá. A jövő évtől érvénybe lépő törvénykönyv szövegét még nem hozták nyilvánosságra. (Mti) Kína törölt több spanyol részvételű beruházást A spanyol kormány bejelentette, hogy Kína törölt több külföldi tőkével tervezett beruházást, amelyekben spanyol vállalatok 375 millió dollárral vettek volna részt. A vissszavonás oka, hogy Pekingnek gondot okoz a gazdasági növekedési tervekhez szükséges pénz előteremtése. A kínai elhatározás azt jelenti, hogy nem kezdik el a Fucsien tartományba tervezett 350 millió dollár értékű olajfinomító, továbbá egy cementgyár építését. A döntés hátterében valószínűleg az ázsiai ország fizetési egyensúlyi, valamint valutatartalék-problémái állnak — állapította meg Apolonio Ruiz Ligero, a spanyol kereskedelmi minisztérium egyik vezető tiszviselője. A spanyol kormány 120 millió dolláros, március 31-ig igénybe vehető kölcsönt ajánlott fel azoknak a beruházásoknak a megvalósításához, amelyekről Felipe González miniszterelnök szeptemberi kínai tárgyalásai során tárgyaltak. Kína bejelentette, hogy szándékában áll felépíteni a spanyol technológián alapuló 10 millió dolláros déligyümölcs-feldolgozó üzemet. A tíz nappal ezelőtt Pekingben tartózkodó nyugati diplomaták bejelentették, hogy Kína legalább öt évre befagyasztja az óriási atomerőmű építésére vonatkozó tervét és szénnel, valamint vízenergiával próbálja megoldani teljes ipari kapacitásának jelenleg egyötödét érintő energiahiány-problémáit. A hónap elején már töröltek egy kétmilliárd dolláros értékű, ugyancsak atomerőmű építésére vonatkozó tervet, amelyet a nyugatnémet Kraftwerk Union, a Siemens egyik leányvállalata valósított volna meg. Egyes kínai körökben bírálják az atomerőmű-építési tervek elejtését, arra hivatkozva, hogy elő lehetett volna teremteni a beruházásokhoz szükséges tőkét és külföldi valutát. (Reuter) __ világgazdaság A SZOVJETUNIÓ KERESKEDELME A KGST-ORSZÁGOKKAL A Szovjetunió kereskedelme a KGST többi tagországával 1985- ben 77,7 milliárd rubel értékű volt, ez 4,9 milliárd rubellel több, mint az azt megelőző évben. Több mint 3 milliárd rubellel nőtt ezen belül a szovjet bevitel, teljes értéke meghaladta a 37,6 milliárd rubelt. A szervezet tagországaiba irányuló szovjet szállítások értéke 40,1 milliárd rubel volt, ez az 1984. évivel összehasonlítva 1,9 milliárd rubeles növekedést jelent. Az adatokat hétfőn hozta nyilvánosságra Moszkvában a szovjet külkereskedelmi minisztérium. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnere az NDK: a két ország árucsere-forgalmának értéke tavaly 355,7 millió rubellel nőtt 1884-hez képest, értéke pedig meghaladta a 15,2 milliárd rubelt. A Szovjetunió több mint 7,5 milliárd rubel értékben importált termékeket a NDK-ból (a növekedés 185,4 millió rubel) és több mint 7,6 milliárd rubel volt az oda irányuló szovjet export összege (a növekedés 170,3 millió rubel). A KGST-tagországok közül Csehszlovákia áll a második helyen, sőt, a forgalom növekedését tekintve, megelőzi az NDK-t: 785,7 millió rubellel nőtt a két ország kereskedelmi forgalma, amelynek értéke meghaladja a 13,4 milliárd rubelt. A Csehszlovákiából származó szovjet import mintegy 6,6 milliárd rubel volt (563,2 millió rubellel nőtt), a kivitel értéke 6,8 milliárd rubel, növekedése 222,5 millió rubel volt. A szovjet—bolgár kereskedelem volumene 732,3 millió rubellel nőtt és csaknem elérte a 12,5 milliárd rubelt. A Bulgáriától vett termékek ára több mint 6 milliárd rubel volt (a növekedés 422,2 millió rubel), a Bulgáriába kivitteké pedig meghaladta a 6,4 milliárd rubelt (310,1 millió rubeles a növekedés). A Szovjetunió 1985-ben több mint 12 milliárd rubeles kereskedelmi forgalmat bonyolított le Lengyelországgal. A forgalom növekedése 664,1 millió rubel volt. Az import több mint 5,5 milliárdos, az export több mint 6,5 milliárdos értéket ért el. A bevitel növekedése 218 millió rubel, a kivitelé 446,1 millió rubel volt. A szovjet—magyar külkereskedelem 652,1 millió rubellel nőtt, értéke meghaladta a 9,4 milliárd rubelt. A Szovjetunió 413 millió rubellel nagyobb összegért, összesen 4,8 milliárd rubelért vásárolt magyar termékeket és 239,1 millió rubellel nagyobb mennyiségben, több mint 4,5 milliárd rubelért szállított saját termékeiből hazánkba. A szovjet-kubai kölcsönös szállítások teljes értéke csaknem 8 milliárd rubel, növekedése 772 millió rubel volt 1985-ben. A Szovjetunió 676,2 millió rubellel többért, összesen több mint 4,1 milliárd rubelért vásárolt kubai termékeket, míg 95,8 millióval nagyobb összegért, több mint 3,8 milliárd rubelért szállított árut Kubába. A szovjet—román kereskedelmi forgalom meghaladta a 4,2 milliárd rubelt Ez 659,2 milliós növekedést jelent. A szovjet import mintegy 2,3 milliárdos (a növekedés 517,8 milliós), a 7 export 1,9 milliárdos (a növekedés 141,4 milliós) volt rubelben elszámolva. A Szovjetunió és Mongólia öszszesen több mint 1,5 milliárd rubel értékben cserélt árut egymással. A növekedés összege 93,1 millió rubel. A Mongóliába irányuló szovjet szállítások több mint 1,1 milliárd rubel értékűek voltak (a növekedés 98,9 millió rubel), az import gyakorlatilag az előző évi szinten maradt, volumene 386,6 millió rubel. A szovjet—vietnami árucsere-forgalom értéke meghaladta az 1,4 milliárd rubelt, a növekedés 184,2 millió rubelre rúgott. A szovjet bevitel több mint 280 millió rubel volt (ez 22,9 millió rubeles növekedést jelent), a kivitel pedig több mint 1,1 milliárd (161,3 millió rubellel nőtt az 1984. évivel összehasonlítva). (MTI) A BIS már hivatalosan is a legfőbb „ECi-ügynök” A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) megállapodást kötött 58 nagy nemzetközi bankkal, hogy a jövőben kezébe veszi az ECU (a Közös Piac mesterséges elszámolási egysége) magánbanki forgalmazását. A dolog lényege, hogy a jövőben ösztönözzék az ECU-ban lebonyolított kereskedelmi tranzakciók gyarapodását. Mint Rémi Gros, a BIS bankügyi osztályának igazgatója elmondta: kialakítottak egy klíringrendszert, amely a gyakorlatban csak 1987. január elején kezd működni. Ezen belül a BIS mellett hét nagy bank játssza a főszerepet, a Banque Bruxelles Lombert, a Credit Lyonnais, a Générale Bank S. A., az Instituto Bancario San Paolo di Torino, a brüsszeli Kredietbank NV, a luxemburgi Kredietbank S. A. és a brit Lloyd’s Bank. Az új rendszerben az érintett bankok kapcsolatban állnak a BIS-szel és naponta összesítik a számlákat a BIS számítógépes hálózatán keresztül. A tranzakciókat pedig maga a BIS bonyolítja le a szóbanforgó bankok megrendelésére. Közös piaci berkekben megjegyzik, hogy bár a BIS igen alkalmas az ECU-ban jegyzett pénzügyi tranzakciók lebonyolítására, semmiképpen sem helyettesítheti a már régen tervbe vett nyugat-európai jegybankot. Erre a közös, jegybankok fölötti pénzintézetre akkor lesz igazán szükség, ha az EGK tagországainak sikerül az ECU-t igazi közös nyugat-európai valutává fejleszteniük, olyanná, amely bizonyos szinten átveheti a nemzeti valuták szerepét. Erre azonban még várni kell, tekintve, hogy a tagországok véleménye eltér ebben a kérdésben. Kiváltképp az NSZK ellenzi az ECU igazi valutává való fejlesztését, arra hivatkozva, hogy ezzel korlátoznák önálló pénzügyi döntéseiben. Az utóbbi időben azonban igen gyorsan fejlődött a Közös Piac mesterséges valutája. Népszerűsége főként a hitelfelvevők körében nagy. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az ECU árfolyamát valutakosár alapján számolják ki, így jegyzése kevésbé ingadozik, mint egy igazi nemzeti valutáé. A leggyorsabban az ECU-ban kibocsátott kötvények forgalma növekedett az utóbbi két évben — állapítják meg a szakemberek. Sűrűbben használják mostanában a bankközi elszámolásoknál is és jól működik az ECU-ban kibocsátott utazási csekkrendszer is — fűzik hozzá. A nyugat-európai jegybankoknál e pillanatban 2,5 milliárd ECU (1 ECU , 0.962 dollár) értékben van magán és 45 milliárd ECU értékben található közületi betét. (Reuter) WHAGO&IMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötszár Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. Sz. Postacím: Pf. 534. 1397 - - Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlap kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és tápellátási Irodánál (HEUR) Budapest V. József nádor tér 1. - 1500 közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HBIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 86.3102/9-03 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágő Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 Csökkentek Indonézia olajbevételei Indonézia olajkivitelből származó bevételei tavaly 8,99 milliárd dollárra estek az 1984. évi 11,75 milliárdról — közölte a központi bank. A cseppfolyósított földgázból eredő bevételek viszont 3,47 milliárd dollárról 3,8 milliárdra emelkedtek. A nem olaj jellegű termékek exportja 5,77 milliárd dollárról 5,8 milliárdra nőtt, de az összes kivitel 18,59 milliárd dolláros értéke így is elmarad az előző évi 20,99 milliárd dollártól. (Reuter)