Világgazdaság, 1986. június (18. évfolyam, 104/4354-124/4374. szám)

1986-06-03 / 104. (4354.) szám

l. .­­• 1986. JÚNIUS L. AZ ENSZ AFRIKA-KÖZGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATA Valamennyi ország járuljon hoz­zá a fekete kontinens súlyos gaz­dasági bajait orvosolni hivatott ötéves, 128 milliárd dolláros prog­ram megvalósításához — hangzik a felhívás, amelyet az Afrikának szentelt ENSZ-közgyűlés határoza­ta fogalmaz meg. Az ötéves cselekvési program két részből áll: az első az afrikai államok, a második a világ többi országának a teendőit taglalja. Az okmány gazdasági reformokat sür­get az afrikai országokban, ezen belül elsősorban a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését szorgalmazza. Az afrikai országoknak fel kell venniük a harcot termőföldjeik el­­sivatagosodásával, és fokozottan mozgósítaniuk kell „az emberi té­nyezőt, az emberi munkában rejlő erőforrásokat”. A mezőgazdaság fej­lesztésekor súlyt kell helyezniük a szállítás, a kereskedelem és a pénz­ügyek — vagyis a termelés feltéte­leinek — a javítására. A TASZSZ szovjet hírügynökség közlése szerint egyes nyugati or­szágok nyomására kimaradt az ok­mányból az a tétel, hogy a függet­len nemzetgazdaság megalapozása végett az afrikai országoknak ipa­rosítaniuk kell. A dokumentum kompromisszumra törekvő határozata végül is leszögezi, hogy „az afri­kai nemzeteknek teljes felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért, és hogy az állami szektor fontos szerepe mellett ösztönözni kell a magánszektor fejlődését is.” A világ többi országának felada­tairól szólva, a dokumentum leszö­gezi, hogy valamennyiüknek erőfe­szítést kell tenniük a segítségnyúj­tás fokozására. Az afrikai becslé­sek alapján 46 milliárd dollárban állapítja meg a kontinens gazdasá­gi életének élénkítéséhez szükséges külföldi segély összegét a követke­ző öt évre szólóan. Az okmány szól az adósságterhek könnyítésének, az afrikai országok exportlehetőségei kiszélesítésének szükségességéről is. (MTI, Reuter) Tizenkilenc ország kereskedelmi konferenciája Szöulban A hét végén Szöulban 19 ország kereskedelmi miniszterei és ma­gas rangú kereskedelmi diploma­tái tartottak kétnapos nem hiva­talos értekezletet a nemzetközi ke­reskedelmi tárgyalások új forduló­jának előkészítéséről. A konferen­cián részt vett többek között az Egyesült Államok, Japán, Francia­­ország, az NSZK, Ausztrália, Ka­nada, Mexikó, a Fülöp-szigetek és az új fordulót megnyitó őszi érte­kezlet házigazdája, Uruguay. A tanácskozásról kiadott közös sajtónyilatkozat fontosnak tartja, hogy az agrárkereskedelem témá­ját tűzzék a tárgyalási forduló na­pirendjére, ám a szolgáltatások ke­reskedelmének ügyében változatla­nul ellentétes a fejlett és a fejlő­dő országok álláspontja. Eltértek a vélemények a fejlődő országok adósságválságának megoldása kér­désében is. A házigazda, a dél­koreai kereskedelmi miniszter vi­szont örvendetesnek nevezte, hogy sikerült a korábbinál jobban ösz­­szehangolni a fejlett’ tőkés országok­­ gazdaságpolitéreá­ját.-' iülönösen •' mo­netáris ~ kérdésekbe­nt' ; J' A sajtónyilatkozatban valameny­­nyi ország aggodalmát fejezte ki a protekcionizmus erősödése miatt. Rámutattak: a sokoldalú kereske­delmi kapcsolatok iránti bizalmat gyengíti, hogy mind több a kétol­dalú megállapodás, a világkeres­kedelem kisebb egységekre hullik. A tanácskozáson részt vevő ka­nadai külkereskedelmi miniszter felhasználta az alkalmat arra, hogy az amerikai kereskedelmi főmeg­­bízottnál tiltakozzék a kanadai cédrusfára kivetett amerikai im­portvámok miatt. Yeutter viszont a dél-koreai miniszterelnök-helyet­test szólította föl, hogy Szöul nyis­sa meg piacát az amerikai do­hányáruk, a marhahús és a számí­tógépek előtt, többfajta biztosítási üzletágat engedjen az amerikaiak­nak, és megfelelő védelemben ré­szesítse az amerikai szelemi tulaj­donjogokat. Eközben a brüsszeli bizottság olyan közleményt fogalmazott meg, amelyben figyelmezteti Washing­tont: ha a kibontakozó kereskedel­mi háborúban közös piaci érdekek sérülnek, Brüsszel megtorlással fog élni. Franciaország nem támogat­ja a közleményt, keményebb fellé­pést sürget A közlemény egyéb­ként válasz az amerikai elnöknek arra a májusi rendeletére, amely­ben kvótákat szabott a közös és fehér borra, sörre, csokoládéra és üdítőitalokra. Az amerikai lé­pés pedig arra volt válasz, hogy Portugália közös piaci csatlakozá­sával visszaszorul az amerikai olajosmagvak és cereáliák közös piaci értékesítése. (AP—DJ—Reu­ter, MTI) EGK—­EFTA kapcsolatok Június 3—5. között az izlandi főváros, Raykjavik ad otthont az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás (EFT­A) soron következő miniszteri értekezletének. 3-án és 4-én az EFTA konzultatív és együttműködési bizottsága ülésezik, a miniszteri szintű megbeszélé­sekre 5-én kerül sor. A miniszte­rekhez csatlakozik Willy de Clercq, az EGK brüsszeli bizottságának külügyi felelőse is, hogy együttes ülésen tárgyaljanak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Európai Gazdasági Közösség­ közöt­ti aktuális kérdésekről. A két euró­pai integrációs szervezet közötti együttműködés szorosabbra fűzését még 1984-ben egy luxembourgi ülé­sen határozták el. Az akkori hatá­rozatok a szabványok, a vámkeze­lés és a származási bizonyítványok egységesítését és leegyszerűsítését, illetve a két integráció közti ke­reskedelmet gátló akadályok fel­számolását célozták. A mostani ülés fő napirendi pontja azzal foglalkozik, hogyan kapcsolódhatnának be az EFTA- tagországok (Finnország, Izland, Norvégia, Ausztria, Svédország és Svájc) minél gyorsabban és aktí­vabban az EGK kutatási program­jaiba. Az EGK brüsszeli bizottsága eredetileg csak a közösségi tagor­szágok számára kívánta­ a progra­mokban való részvételt lehetővé tenni, de Ausztria kérésére felül­vizsgálta álláspontját és egy a közel­jövőben Ausztria és az EGK között megkötendő szerződés értelmében Ausztria 1987—88-tól már bekap­csolódhat a közös piaci kutatási és fejlesztési programokba. A Közös Piac ez év április 24-én kifejezte abbeli készségét, hogy a kutatási programokban való részvétel lehe­tőségét a többi EFTA-ország előtt is megnyitja. E folyamat aktuális kérdései kerülnek most az EFTA miniszteri értekezletének tárgyaló­­asztalára. Az 1987—91-es időszakra az EGK bizottság határozata értelmében három fő kutatási irányt fogadtak el. Az első az Esprit (információ­technológia), a második a Ra­ce (kommunikáció technológia), a har­madik a Brité (ipari célú techno­lógiai alapkutatások.. (Lásd még niám a h­mom.­11apá) !«­?✓%'* íVO(’.'j ’ ■ ' mT'ft'í '.r 'ii. A WGs JSIEgiTI­ V3* Hétfőn Génfben 1975 óta a leg­nagyobb európai atomszakértői ér­tekezlet kezdődött meg közel 2000 szakértő részvételével. Pályázati felhívás A vegyesiparcipcle­ és a ruházati kereske­delem területén működő Termeltetők Ta­nácsa ajánlatot kér olyan kisszámítógé­­pes információs rendszer kialakítására, amely országosan és teljeskörű­en (álla­mi, szövetkezeti ipar, kisipar, mezőgazda­ság stb.) rögzíti a gyártók tevékenységi körét, a meglévő szabad kapacitásokat és a kereskedelmi vállalatok által gyár­tásra tervezett termékek körét, mennyisé­gét. Az információs rendszernek biztosítania kell a termeltetés-szervezési tevékeny­séghez kapcsolódóan a gyártók és a ke­reskedelmi vállalatok gyors kapcsolatfel­vételének feltételeit. Az információs rendszerhez egyéb szol­gáltatások is kapcsolódhatnak, pl. a gyártással összefüggő előzetes tárgyalá­sok lefolytatása, műszaki információ nyújtása stb. Az ajánlatokat az információs rendszerre és az ehhez kapcsolódó egyéb szolgál­tatásokra elkülönítetten kérjük megten­ni a vállalkozási díjak feltüntetésével. A pályázatok beérkezési határideje: 1986. június 30. A pályázatokat a következő címre kérjük megküldeni: TERMELTETŐK TANÁCSA TITKÁRSÁG (RAVILL Kereskedelmi Vállalat címén) 1062 Budapest Népköztársaság útja 53. Részletes felvilágosítást ad: BKM Iparcikk Kereskedelmi Főosztály Köncse Tamásné (telefon: 181-712) Termeltetők Tanácsa Titkárság dr. Gál Zoltánné (telefon: 221-171) VILAGGAZDASAG A KIK történetében először fenyeget csőd egy állami vállalatot Fokozódik az izgalom Senjang egyik hegesztőgépeket gyártó üze­­mében: három hónap múlva dől el, hogy csődbe megy-e a gyár vagy sem. A KNK történetében erre még nem volt példa, de most úgy fest, hogy a gyár nem ússza meg az összeomlást. A város veze­tői tavaly augusztusban három gyárnak adtak 12 havi haladékot, hogy tegyék rendbe szénájukat, vagy számoljanak a bezárással. A város gazdasági struktúrareform­­hivatalának­ vezetője ma azt mond­ja, hogy a három gyárból kettő ja­vította teljesítményét, de a hegesz­tőgépgyártó üzemben nemigen van jele változásnak. A hír kapcsán megfigyelők úgy vélik, hogy a szo­cialista országok közül talán Kína ment a legmesszebbre a vállalatok önállósításában, abban, hogy a vál­lalat teljesítményéért annak veze­tőit tegyék felelőssé. (A vállalat­­irányítási reformmal kapcsolatos cikkünket lásd lapunk 4. oldalán.) Ismeretes, hogy a kínai vezetők most fáradoznak egy országos csődtörvény elfogadásán, a gya­korlatban azonban mindeddig csu­pán Senjang fogadta el saját csőd­szabályait. A Zsenmin Zsipao központi párt­lap a senjangi eseményekről beszá­molva megemlíti, hogy a tavaly augusztusi figyelmeztetés sokksze­rűen hatott, a munkások azóta nyugtalanná váltak, tartva attól, hogy esetleg elveszítik állásukat. Egzisztenciájuk megingása nagyobb teljesítményre ösztönözte őket, de a lap szerint a hegesztőgépgyárban olyan súlyosak voltak a problémák, hogy ezeket már nem lehet orvo­solni. Egy vezető közgazdász kül­földi újságírók kérdésére, hogy a csődtörvényt mikor fogadják el a kínai vállalatokra vonatkozóan, azt válaszolta, hogy nem a mikor a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán elfogadják-e a komoly kihatású törvényt, amellyel szemben igen erős a vállalati ellenállás. A kínai központi kormány elren­delte 103 olyan beruházás leállí­tását, amelyet a kormány előzetes hozzájárulása nélkül indítottak be ebben az évben. Egy év eleji vizs­gálat kderítette, hogy az illegáli­san kezdett beruházások száma ösz­­szesen 763. Utólagosan engedélyez­ték 148 kulturális, népjóléti, okta­tási és egészségügyi célokat szol­gáló beruházás folytatását. Eldön­tésre vár viszont, hogy mi lesz a sorsa a fennmaradó 509 illegális beruházásnak. (Reuter, AP—DJ) Feloszlatták a japán parlamentet Támogatás az erős jen miatt károsult vállalatoknak Hosszas huzavonát követően mégis idő előtti választásokat tar­tanak Japánban: július 6-án a parlament alsó- és felsőháza tag­jainak személyéről döntenek a választók. Nakaszone miniszterelnök szeretné harmadszor is megszerezni a kormánypárt elnöki poszt­ját, egyszersmind a miniszterelnöki tisztséget. Számít a Japánban szokatlan politikai népszerűségére. Ezt erősítendő, kormánya pén­teken intézkedéseket fogadott el az erős jen által károsodott kis- és közepes vállalatok támogatásáról, továbbá arról, hogy az olajár­­csökkenésből származó extraprofit egy része a fogyasztóknak jusson. Nakaszone japán miniszterelnök javaslatára hétfőn feloszlatták a parlament alsóházát, és a kormány ezt követő döntése értelmében jú­lius 6-ra kiírták az általános vá­lasztásokat. Július első vasárnapján így kettős választásokat rendeznek Japánban; az eredetileg is nyáron esedékes felsőházi választásokat szintén ezen a napon tartják. Az alsóházi választásoknak vi­szont csak a jövő év végén jött vol­na el az idejük, s a legfejlettebb tőkésországok tokiói csúcstalálkozó­ját követően úgy is látszott, hogy a híresztelésekkel szemben nem hozzák előre az általános választá­sokat. Ezen a tanácskozáson ugyan­is, jóllehet Nakaszone számtalan gesztust tett az amerikaiaknak, Reagan elnök nem volt hajlandó meghatódni a japán kormányfő pa­naszaitól, és azon fáradozni, hogy a dollár ne gyengüljön tovább a jennel szemben. Azóta viszont az intervenció nél­kül is izmosodott a dollár, Naka­szone pedig továbbra is megőrizte odahaza népszerűségét, és így ér­telmét látja a mostani választások­nak. Nakaszone már másodszor töl­ti be a Liberális Demokrata Párt elnöki tisztét, s ami ezzel automa­tikusan együttjár, a miniszterel­nökséget. Ahhoz, hogy harmadszor is megkaparintsa e pozíciókat, ok­tóberben az LDP elnökválasztásán módosítani kell a párt alapszabály­zatát. A legutóbbi, 1983 decemberi választásokon az LDP kormányzá­sának legsúlyosabb visszaesését szenvedte el, de Nakaszone pozíció­ja megerősödött. Most fordított helyzet is kialakulhat, ez esetben a jelenlegi pénzügyminiszter, a pénz­ügyminiszter, továbbá az LDP po­litikai tanácsának elnöke száll eséllyel a ringbe. Nakaszone — jóllehet a választá­si kampány hivatalosan csak június 21-én kezdődik — máris akcióba kezdett a szavazók megnyerésére. Evégett a japán kormány pénteki ülésén intézkedéseket fogadott el az erős jen áldozatainak megsegíté­sére. Elsősorban a feldolgozóipari kis­vállalalatokat akarják támogatni, azokban az esetekben pedig, ahol ve érfolya­máltozág "extraprofitot eredményez, ott ebből juttatni kí­vánnak a fogyasztóknak, felfutta­tandó a gazdaságot. A jen felér­tékelődése miatt számos japán vál­lalat visszafogja termelését és be­ruházásait, hiszen a külpiaci érté­kesítés körülményei megnehezed­tek, az exportbevételek visszaestek. Ennek következtében lanyhult a japán ipar és a bányászat teljesít­ménye, áprilisban 38 hónapja elő­ször fordult elő, hogy a termelés szintje alacsonyabb volt az egy év­vel korábbinál. A kormány gazdaságtervezési hi­vatala is a jen erősödését tartja a legfőbb oknak a gazdasági tevé­kenység fékeződésében. A pénteken elfogadott intézkedések kamatcsök­kentéssel próbálják támogatni a kis- és középméretű vállalatokat, igyekeznek megakadályozni, hogy a munkanélküliség növekedjék. Ezen­túl 4,85 százalékos kamatra adják a különleges kölcsönöket, szemben az eddigi 5 százalékkal, 20 millió jenre emelik az eddigi 10 millióról a különleges biztosítás felső hatá­rát. Az ország különböző területei­re specializálva talpraállítási terve­ket dolgoznak ki, a leginkább baj­ban lévő ágazatokra vonatkozóan különleges kölcsönöket folyósítanak, és segítenek a vállalatoknak a ka­pacitásfölösleg kitöltésében vagy felszámolásában. Enyhítenek azokon a korlátozásokon, amelyek minded­dig érvényesek voltak a kis- és kö­zepes méretű vállalatoknak folyósí­tott segélyekre, amikor ezek új munkaerőket képeztek ki, avagy más üzleti tevékenységre álltak át. A miniszterelnöki hivatal pénteken tette közzé, hogy a munkanélküli­ségi ráta áprilisban 2,9 százalékos volt, 1953 januárja óta nem volt ilyen nagy. F. Zs. m­iceumo A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megteleintk hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztéség: Bp. VII., Wesselényi u­. 37a Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamera elnöke megbízásából* a Magyar Távirati Iroda Kiadói© Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igezgazd Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 8-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefoni 750722 Terjeset­ © Magyar Postai Előfizetési dfj évi 3400 Pl Előfizethető bármely hírlopkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési ad­­ápellátási Irodónál (HEK­R) Budapest V., József nádor tér 1.­­ 1900 közvetle­nül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 213-96162 pénzforgalmi jelzőszámig. 86.3102/9-06 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest Felelős vezető: Vánd Sándor­né Nyomtai Szikra Lapnyomda. Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next